Pesti Napló, 1852. október (3. évfolyam, 770–795. szám)
1852-10-14 / 780. szám
1852. harmadik évi folyam, w ■ ‚ ■■ ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken : Pesten: Évnegyedre 5 f. —k p. Egy hónapra t ft 30 kr p. Félévre 10 „ ,, „■ Évnegyedre 4 ,,— ,, ,, A havi előfizetés mint a R.,. 8 _ számonkinti eladás is ' ‘ ” ” " megszűnt. Egyes szám . . 4 ,, ,, A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza l.affert ház 8. Szerkesztési iroda: Uri-utcza 8. 1. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőit .Től fogadtatnak el. ?§o HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK.irdetések négyhasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A bes 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj színte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalába Hegjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. Előfizetési felhívás. A „PESTI NAPLÓ“ november-decemberi két hónapos folyamára ezennel előfizetést nyittatik. Előfizetési feltételek. Vidékre postán küldve 3 ft 20 kr. Pesten házhozhordással 2 ft 40 kr pp. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, (úri-utcza 8-dik sz., az udvarban első emeleten) és EMICH GUSZT. könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesitetni kérjük. Kezelési könnyebbség tekintetéből tisztelettel felszólítjuk e lap t. ez. rendes levelezőit, szíveskedjenek leveleiket bérmesítetlenül küldeni be.EMICH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. TARTALOM. A német vámegyesület ügye. II. Levelezések. (Pápa : a város helyzete , a katonaszállásolási teher felosztása; termés. Hivatalos. (Hadi törvényszéki ítéletek.) Vegyes hírek s események. (Fővárosi élet. — Vidéki hírek. — Bécsi hírek.) Francziaország. (Páris: az elnök Bordeauxban. Vegyesek.) Nagybritannia. (London. Wellington-kézirat-dih.) Németország. (Berlin. Pozen. Bunzlau. Westphalen. Drezda ) Dánia. (Kopenhága. Országgyűlés megnyitása.) Belgium. (Brüssel.) Helvétia. (Választások Alsó-Wallisban.) Spanyolország. (Madrid.) Törökország. (Konstantinápoly. Belgrád.) Legújabb posta. Telegrafi tudósítások Vegyesek. (Nemzeti színház. Börze. Dunavizállás.) Műtár. (Szinbirálatok.) Budapest, oct. 14-én. A NÉMET VÁMEGYESÜLET ÜGYE. II. A vámegyesület megújítása- s kiterjesztésének kelle a német kereskedelmi egységet megalapitni: a helyett a berlini vámconferentia, mely a felett tanácskozik, eredménytelenül szétbomlott, s e perezben , a dolgok mostani állása mellett, a vámegyletnek eddigi alapjain való újbóli fölépítésének minden reménye veszve lenni látszik. S a conferentiák félbeszakasztására Poroszország tette meg a lépést. E lépésnek következményei megmérhetlenek, s európai jelentőségűek lehetnek, ha, mint nem lehetlen, Németországnak két részre oszlását eredményezendik, s az északi s déli Németország közötti antagonismust, mely egykor annyi gyászt hozott a nagy német nemzetre, újra felelevenítik. Poroszország Hannoverával a sept. 7-ki szerződést kötötte tavaly, az adóegyesületnek a vámegyesülettel egyesítésére. Ezen szerződés életbeléptetése a vámegyesület alapításának fő czélját, Németország forgalmi s kereskedelmi egységét, megvalósításához egy nagy lépéssel vezette volna közelebb. S Poroszország felmondotta a vámegyesületi szerződést, hogy a vámegyesületnek a sept. 7-ki szerződés alapjáni újjáalakításas kiterjesztéséről tanácskozni lehessen ; mi czélra, midőn a sept. 7-ki szerződés kivihetőségéről az illető államképviseleti testületek hozzájárulása következtében bizonyosságön, Berlinbe a vámconferentiát egybehízta. Azonközben az ausztriai császári kormány, a német forgalmi s kereskedelmi egységet a szövetségi oklevél szellemében előmozdítandó s létesítendő, minden német szövetségi államhoz meghívást intézett a Bécsben tartandó vámkongressusra, hogy ottan tanácskozni lehessen egy Ausztria s a német vámegyesület között kötendő kereskedelmi s vámszerződés, s később létesítendő vámegyesülés felett. A német szövetséges államok közöl a meghívást Poroszország nem fogadta el. A többiek meghatalmazottaival a bécsi vámkonferentia megnyittatott s megtartatott, és ottan a többi közt közös tanácskozás utján megállapittatott két tervezet, egyik egy kereskedelmis vámszerződésre, második egy későbbi vámegyesülésre. Darmstadtban szövetkezett hét déli s középnémetországi állam (Bajorország, Würtemberg, Baden, Szászország, Hessen nagyherczegség, Hessen választófejedelemség és Nassau) a bécsi vámkonferentiák zárjegyzőkönyve által elfogadott kereskedelmi s vámszerződési, és későbbi vámegyesülési tervezetek érvényesítésére, mi okből az alig megnyitott berlini vámkonferencián, ezen államok részéről indítvány létetett a vámegyesület újjáalakítása s kiterjesztése, és az Ausztria irányábani kereskedelmi politikai viszonyok megállapítása feletti tárgyalásoknak egyidőbeni folytatására, miután Ausztria kijelentette volt, hogy magát csak addig tekinti kötelezettnek , míg a vámegyesület újjáalkotása iránti szerződés nincs végkép megkötve. Ezzel vette kezdetét a kívülre is hivatalosan kifejezett viszály a berlini vámkonferentián. Poroszország a darmstadti szövetkezeti kormányok indítványait visszautasíttatta, kijelentvén , miszerint a vámkonferentiát csak a sept. 7-ki szerződés elfogadásának alapján folytathatja, s csak úgy, ha a vámegyesület újjáalkotása iránti szerződés előbb végérvényesen létrehoznák, mielőtt az Ausztriával kötendő kereskedelmi s vámszerződés feletti tárgyalások felvétetnének, úgy azonban, hogy a vámegyesülés mellőzésével azok csak az említett szerződésre szoríttassanak, egyszersmind kívánta az új vámegyesületi szerződéseknek 12 évre leendő megkötését. Az aug. 21-diki conferentiai ülésben, midőn a szövetkezett államok viszont nyilatkozatukat a porosz nyilatkozatra beadták , úgy látszott, az egyenetlenség kiegyenlítéshez közelebb áll; ezek kívánságaikat valamivel alábbszállták , s nevezetesen a sept. 7-diki szerződés elfogadása iránt nyilatkoztak, habár nem egészen feltétlenül, Poroszorság kitűzése szerint, s most sem látszottak hajlandók magukat újabb tizenkét évre lekötni. De aug. 30-diki manifesztumában a porosz kormány az így mérsékelt előterjesztvényeket is visszautasította, s maga részéről kifejezte abbeli kívánságát, hogy az új vámegyesületi szerződések haladéktalan megkötése iránti kielégítő viszontnyilatkozat által helyeztessék azon állapotba, miszerint a tárgyalásokat az illető összes felekkel legfelebb sept. 15-ig újra felvehesse, s e részben Hannovern, Oldenburg, Braunschweig sathüringeni államegyesület kormányai világos beleegyezését bírta. Hanem a déli államok a kitűzött időhatárt nem tekintették terminus praeclusinak, s mindenekfelett egy — Ausztria tanácsának meghallgatása után — adandó közös feleleten tanácskoztak. Azért a sept. 15-ei ülésben meghatalmazottaik kinyilatkoztatták, hogy még nem kaptak utasítást. Pommer Esche, a conferentia elnöke sept. 17-re egy ülést tűzött ki, melyre csak azon államokat bízta meg, melyek az aug. 30-diki porosz manifestumhozi ragaszkodásukat kijelentették volt, tehát Hannoverát, Oldenburgot, s a kis thüringeni államokat. Az ember nem volt tisztában ezen lépés jelentése iránt. Azt akarta-e ez által Poroszország kijelenteni, hogy a coalitio államai hallgatását végmegtagadásnak magyarázza, s a conferentiát velők nem akarja folytatni, hanem csak a hozzá hű maradt államokkal ? Vagy pedig csak azért téve ezt, hogy egyszerűn tanácskozzék szövetséges társaival és ezekkeli egybeköttetését szorosabbra fűzze ? Bécsi lapok azzal vádolták Poroszországot, hogy szakasztani akar a déli államokkal; némely porosz lapok, nevezetesen a Preussisches Wochenblatt és a Neue Preussische Zeitung a porosz kormányt határozott szakasztásra unszolta, hogy t. i. a coalitio államainak formaszerint nyilvánittassék ki a conferentiáknak megtörtént félbeszakasztása, s azon kö A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. NEMZETI SZÍNHÁZ. — Oct. 8. Mahid. Dráma 5 felv. írták Pyát és Sue, francziából fordította Irinyi József. — Mindenki tudja, mennyi bensőséggel, mily érzelem-mélységgel játsza Latkóczyné a czímszerepet, míg Matild üldöző rémet, Lugario, és megtestesült saloni ördög Lendvaiban egyik legjelesebb képviselőjét találta fel. — Most mi leginkább az ifjú Lendvai Márton játékáról akarunk szólani, ki most már harmadszor lép föl szinpadunkon , s ki jelenleg Gontran gróf szerepét adá, mely nem épen a legkönnyebb feladatok közé tartozik. — Az ifjú Lendvait, már csak érdemdús atyja iránti kegyeletből is, a kedvező kitüntetésnek, lehet mondani , túlzott jeleivel fogadó eddig mind a közönség, mind a kritika. Amannak túlbuzgósága inkább megbocsátható mint az utóbbié, mely idétlen tömjénezések által a kezdőtehetséget csak elkábítja , s egész pályájára veszélyesen kiható tévösvényre vezeti. Fiatal szindiráldink bálványzása ez ifjú színész iránt annyira ment, hogy némelyek máris fényes tehetségű kész művésznek kiálták ki őt, semmi legkisebb hibát nem bírtak vagy akartak találni játékában , s annyi koszorúkat aggattak homlokára , hogy ezt valóban csak egy oly veterán színművész érdemlette volna meg, ki egy hosszas tanulmány és gyakorlat érett s tökéletes , élvezhető gyümölcseit képes felmutatni, azaz, ki már túl van a rubiconon. Ezen jó urak azt hiszik , hogy föltétlen dicséreteikkel hasznos szolgálatot tesznek mind az egyénnek , mind az ügynek , holott pedig inkább ártanak nekik. Egy haladni vágyó s magasabbra törekvő kezdő színész, hacsak az önhittség és hiúság már jókor nem gyökerezik meg benne, koránsem fog örülni a hizelgés mérget rejtő méz szavainak, hanem inkább azt fogja tartani jóakaró barátjának, ki hibáira , tévedéseire jókor és kellő szigorral figyelmezteti. A becsületérzés s józan okosság ezen szempontjából kiindulva , ki kell mondanunk , miszerint az ifjú Lendvai Mártonban — amennyiben őt eddigi három előadásából megítélhettük — mindenesetre vannak hajlamok és képességek a színészi pályára, mik azonban eddig még csak a fejletlenség, vagy inkább fejlődni kezdés stádiumán állanak, s ha idővel a művészet azon fokára akar emelkedni, melyre már atyja felvívta magát, sok hibát el kell hagynia, sokat, igen sokat kell tanulnia, fáradnia. Még nem egészen kifejlődött külseje eléggé ajánlatos, sőt jó színpadi alaknak mondható. Hangja, orgánuma nem igen erős és tertelmes, de tiszta és kellemes, s még most nagyon is lágy ahoz, hogy férfias szerepekben sikerrel használhassa azt. Bizonyságul szolgált erre az általa személyizett Goníronnak azon jelenete, midőn Lugarto ellen a sértett büszkeség érzetével kitör s a mulatót szemtelenségei miatt arczul csapja ; — hogy itt a kellő nyomatékos, erőteljes hang egy diarjában nem volt ifjú színészünk hatalmában, s eröködése miatt két ízben ki is csuklott hangja, azt, minden elfogultban észrevehető. Általán véve, hol mélyebb érzelmet, indulatokat kell kifejeznie, hol helye van a páthosnak, ő még most modoros, nonoton , s a művészileg természetes, valódi és megható beszéd helyett némi éneklés, siránkozó szavalást vit végbe, gyakran vét a helyes hangoztatás — intonatio — szabályai ellen, mi kellemetlen benyomást tesz arra, ki a szép és jó előadást megszokás hisz a franczia aestheticusnak, ki monda: ,La beauté, le natures, les graces captivent bient et nos soeurs*. — Azonban bensőség, érzelmi melegség nem hiányzik játékában, és ez jó jel, oly alap, mire sokat lehet építeni. Mimikája, különösen a közbeszéde nem mindig eléggé élénk, kifejező, s nem mindig van öszhangzásban egyéb játékával; testtartása, tagtartása kissé keresett, de eléggé ügyes és szabályszerű. — Gontran szerepének azon részében, hol egyszerű társalgási tónusban kell beszélnie, leginkább helyén volt, ami intő ujjmutatásul szolgál arra nézve, hogy még most eleinte legczélszerűbb volna őt könnyűded társalgási vígjátékokban fölléptetni, s a nehezebb feladatú komoly szerepekben csak ritkán, s ekkor is a korához illő legfiatalabb szakmában. Arról is győződjék meg az ifjú Lendvai, miként a művészi pályához nem elég a puszta gyakorlat, a kitűzött példányok, minták utánzása, hanem szükség, hogy a praxis egyszersmind tudományos kiképzéssel , szorgalmas tanulmánnyal legyen összekapcsolva. — Ily kezdő tehetségeket látva, érezzük leginkább a gyakran tervezgetett, de soha nem valósított színészi képezde hiányát, mely ha léteznék nálunk, fiatal színészeink nem egyoldalúan, de az elmélet és gyakorlat teljes harmóniájával mivelhetnék ki magukat. — Oct. 9. — Nabuchodonozor. Opera Verditől. — A mily jó és erős kórusaink működése ez operában, épen oly gyönge a magánénekeseké. — Még maga Füredy sem képes a hatalmas czímszerep nehézségeivel megbirkózni. — Oct. 10. — Viola, népszínmű Szigetitől. Csak a Peti czigány képviselőjére van némi észrevételünk. Ez volt Barthának utolsó szerepe, melyben teremtő erejét szép fényben tüntette elő, a népies comikai elemet tragikai mélységgel meghatólag bírván egyesíteni. Szilágyi Sándor meglehetősen utánozza őt, de az eredetit mégsem képes utolérni. E mellett czigányos kiejtése sem oly természetes, mint a Bartháé volt s igen is vontatott accentusa a felföldi tétszkörülmény, hogy a porosz ultimátum ezek által nem vétetett tekintetbe. A déli államok ez alatt folytatták tanácskozásaikat Münchenben, s megegyeztek abban, minő közös feleletet adjanak az aug. 30-diki porosz manifestumra. Emlékezhetünk, hogy e felelet szövege legelőször a porosz Yossische Zeitung által tétetett annak egy másolata után közzé, bár eredetileg nem való rendeltetése, hogy nyilvánosság elé hozassék , nehogy ferdén magyaráztassék s alkalmaztassék. E nyilatkozat a hét állam közöl egyelőre csak a badeni meghatalmazott által nem volt aláírva, minthogy ez szükségesnek találá az ügynek a kormányzó-herczeggeli közlését, mely körülmény e feleletnek hivatalos közlését is néhány nappal hátráltató. A bajor meghatalmazottnak, Meixner úrnak a felelet már kezében vala, midőn sept. 27-dikén, tehát épen azelőtt való napon, hogy a bajor meghatalmazott a coalitioi államok közös feleletét át szándékozik adni, a porosz miniszter mindenik Darmstadtban szövetkezett állam kormányának egy jegyzékiratot adott át, melyben a conferentiát félbeszakasztottnak nyilvánítá. Pápa, oct. 10. Tisztelt szerkesztő úr! Engedje meg ön, hogy tudósításaimat helyzetünk kissé körülményesebb ismertetésével kezdhessem meg. Mi, a főbb közlekedési vonalokon kívül esve is, meglehetősen élénk ipart és kereskedést mutathatunk fel. A kézműiparról ami főleg a bőrneműekben igen számos mesterembert foglalkoztat, s folyvást emelkedik, hallgatva, van nálunk egy posztó, kőedény, papír, enyv, pipa, egy, pár év előtt keletkezett vatta-és szőnyeg-gyár, sör- és szesz-égetés stb. A kereskedés keresztények által is ugyan , de főleg az itt nagyszámú izraelitaság által űzetik, s különösen gabnával, s a tapolczáni malmok közvetítésénél fogva liszttel, továbbá gyapjú és gubacscsal elég élénken. A meglevő , de ma legnagyobb részben üresen álló, s alig, vagy épen nem értékesíthető, nagy és sok pincze előbbi virágzó borkereskedésre mutat, de mi ma már aránylag jelentéktelen. A műipari kereskedés alkalmas élénksége mellett feltűnő és sajnos a mezei gazdászat állapota, mely nálunk, a nem épen kicsiny határon szétszórt birtok s aránylag nagy gyeplegelő mellett — minek használatára semmi arány nincs a lakosok közt - még ma is a kettős forgatás rendszerében üzetik. A mező bitang, a szántóföldek megutalása , a vetések s ültetményekbeni károsítások nem ritkák, s valóban csodálni lehet azon fáradhatlan szorgalmat, mely embereinkben magát ily körülmények, s a napszám óriási drágasága mellett is elcsüggesztetni nem engedi. A nyár folytán 2 váltó irtot haladott napszám nem volt ritkaság. Ily kiadásokat, s egyszersmind nagy , holdjától egész 10 ezüst írtig terjedő földbért csak a termékeknek jelenlegi magasabb ára, s a földnek termékenysége tesznek elviselhetővé. A katonaszállásolás s tartás terheit is majdnem kizárólag az úgy 13 legszegényebb földmives, vagy legalább a földbirtokos osztálya viseli városunknak. — Nálunk ugyanis rendesen lovasság szállásolván, a kaszárnyák teljes hiányában az csak oly házakhoz szállásoltathatik, melyek istállóval is bírnak, tehát rendesen a földművesekéihez. Így történik aztán, hogy az ily