Pesti Napló, 1853. augusztus (4. évfolyam, 1019–1042. szám)
1853-08-04 / 1021. szám
lássuk mily végzetet hozandó vegyesérdekű ügyben, a holnapi vagy hétfői parliamenti ülés. Tegnap Chobham mezejét látogatom meg, hova félszázad előtt III-dik György szokott kirándulni nejével, a népszerűtlen Charlotte-val, vagy testes fiai egyikével, de soha sem a walesi herczeg vagy miniszterei kíséretében. Hadiszemlék napján Pitt is megszökött olykor munkaasztala mellől, s pár órát a mezőn tévelygett, úgyszinte Fox és Sheridan is kijárt olykor a sátorok alá borozni, de a legközönségesebb látogatók ekkor Chobham mezején, nem mint ma a divatvilág, de a búcsúzni jött bús szülők, zokogó testvérek, sepedő szeretők valának. Mert 1803-ban e mezőről víni s veszni szállott az ujoncz a posványos Hollandiába, égett földü Indiába, hófedte tereire Amerikának, a portugalt s spanyol félszigetre stb. S Cressy s Agincourt hős szelleme volt a fiúkkal, s kivivák a corunnai, salamancai, vittoriai, badajozi, pyrenei, toulousi s Waterlooi győzelmet. Ötven év folyt le azóta, s a brit seregek ismét felváltva táborzanak Chobham mezején. A háború tehát még mindig szükséges; még mindig nélkülözhetlen az álladalmak közviszonyaiban. S a végrehajtó hatalom csak bölcsen cselekszik ezért, ha a nemzet seregeit gyakorlatilag tanítja s készíti elő hadviselésre , mely jelenleg minden inkább mint lehetetlen. A szárazföldi nagyhatalmak fényes hadgyakorlatokat rendeznek évenkint, s először követi e példát Waterloo óta ez évben Anglia. A hadgyakorló seregek száma e mezőn 10,000, a védi támadó fegyver minden neméből. A tanyák vonala rendetlen félkört képez; közepén van a főhadiszállás és gyalogság, vegyítve lovasezredekkel; a balszárnyat a lovasság, a jobbszárnyat a tüzérek, árkászok , hidászok stb. foglalják el. — A gyalogság tanyái mögött terülnek el a tiszti sátrak, éthelyek, konyhák, kórházak stb. A lovasság tanyái oldalvást csatolvák a jól rendezett istállókhoz, melyek elősorban állanak. A lovas s gyalog ezredek, a tüzérek stb. tanyáinak erős hátterében állanak az ezredbeli őrsátrak, az egész tábort őrzők s czirkálókkal ellátók. — E „vitorla-vászon város“ (Segeltuch, canvas) — mint Chobham mezeje a seregekről elnevezteték — élelem- s kényelemnek sincs hiányában. Az angol katona, ki civilizált szociális erkölcseiben polgár, polgári bánásmódra tart igényt. Az álcsaták, ostromok s egyéb hadgyakorlatokat, — melyekben a franczia, ausztriai s porosz seregeké az elsőség — s általában magát a táborozást lord Seaton az ősz vezér Waterlooi vitéz vezeti. Az indiai óceánon Mauritius s Calcutta között, legközelebbről nagymennyiségű guanó vagyis madártrágya, mely oly nagy szerepet visz az itteni földművelésben, fedeztetett fel. Ez új guanó-sziget 40-szer nagyobb terjedtségében, az eddig ismert guanó-földnél Peruban. ,,Great Britain“ a legnagyobb angol kereskedelmi hajó, jövő hóban induland Ausztráliába oly fogadással, hogyha a 16,000 mértföldnyinél hosszabb távolságot 65 nap alatt be nem futja, úgy a szállítási díjból 2 font sterlinget visszatérít mindegyik utasnak. A török-orosz differenciált, a mai tudósítások combinatiói szerint, ismét bonyolódnak. A párisi s londoni kabinetek közt rendkívülien gyakori a közlekedés. A nagy kérdés, úgy látszik , új fordulatnak áll küszöbén. Somogy, júl. 28. E hó 25-ke, megyénk fővárosában a szellemi előhaladás ünnepévé volt szentelve, mert e nap délelőttjén tartalék az itteni 4-osztályu középtanoda növendékeinek közvizsgálata. — Reám mi sem hat édesebben, lelkemet mi sem tölti be tisztább, szentebb örömérzettel, mint ha fajunk legújabb nemzedékét, a szellemi fejlődés terén , biztos czél felé haladva szemlélhetem, de viszont mi sem kelt több éles fájdalmat, méltóbb aggályt lelkemben, mintha arról kell meggyőződnöm, hogy gyermekeink mivelése, a körülmények, a helyi és országos viszonyok, s az egyetemes korszellem tekintetbe vétele nélkül, mintegy öntudatlanul halad azon régi kerékvágásban , mely vagy soha, vagy csak roppant erőfeszítés s idővesztességgel vezet czélhoz. A kaposvári közép tanodai nyelvvizsgák alkalmával, a mondott okoknál fogva a neme az öröm s fájdalom vegyes érzetének vonult át keblemen. Neme az örömnek , mert tapasztaláta, hogy—fogékony lelkű iajainknak szakavatott tanárok vezetése, s tanító és tanítvány kölcsönös buzgalma mellett, — mily szép eredményt lehet rövid idő alatt is felmutatni; de neme a fájdalomnak is, midőn elgondolom, hogy ily tehetség és szorgalom mellett, hova lehetne vezetni gyakorlatibb modorban e nemzedéket! ... De mielőtt e tárgyban érthetőbben szólanék, engedje meg. szerkesztő úr, hogy egyúttal ezen tanoda életrajzát is közzé tegyem. A Sió, Balaton, Mura és Dráva közti roppant, s természetileg százszor áldott területen , a múlt században — Pécs kivételével — még egy felsőbb tanoda sem létezett. E körülmény természetesen érezhetőleg hatott vissza ezen vidék szellemi és anyagi életére. A cselekvés nagy férfia, a magas szellemű Festetics György gr. mélyen érezvén e hiányt, állított ugyan a múlt század végén Csurgón egy ev. ref. gymnasiumot. Ámde részint helytávolság, részint vallási különbség miatt, egyetemes hatású nem lehetett ez intézet, s igy még mindig fönmaradt egy, a megye központján fölállítandó iskola szükségességének érzete. Az 1816-dik év volt az, mely hg Eszterházy kaposvári uradalmi ügyvédjében , a kedves emlékű Vágyban tette érlelé az eszmét; s ennek mindent elkövető buzgalma, áldozatkészsége , munkás ügyszeretete következtében a herczegnek s több, megyei birtokosoknak jelentékeny segélyekkel hozzájárulása által, létre hozá a kaposvári 6. oszt. gymnasiumot, rövid idő alatt mintegy 80.000 p.srtot befektetve, s mindjárt az első tizedben évenkint száznál több, még szomszéd megyei ifjakat is, képezve. A m. kormány iskolaszervező rendelete folytán, könnyű volt tehát ez iskolát 4 osztályú algymnasiummá alakítani, mi mindjárt az első évben meg is történt, a tanári állomások is jeles tehetségű fiatal egyénekkel töltetvén be. Azonban ez idő óta, alig 60 egyén nyer ez intézetben képezést, ezek is leginkább csak városiak, vagy a legközelebbi vidék gyermekei, s nagyrészben olyanok, kiknek kézműipar s kereskedés leend szakmányok, s igy e 4 osztályt inkább bevett szokás, mint alapos okoknál fogva végezik. — Minthogy már, minden intézetnek józan s való czélja csak az lehet, hogy lehetőleg a gyakorlati életnek képezzen embereket, azaz a helyi körülmények s országos viszonyok tekintetbe vételével, úgy rendezze önmagát, hogy lehető legczélszerűbben, lehető legtöbb hiányt fedezve, lehető legtöbb egyénnek használhasson: „a kaposvári középtanodára nézve, nem volna szükségesebb teendő, mint vagy teljesen reáliskolává alakítani, vagy legalább vele reál iskolát kapcsolatba hozni.“ Míg nemzetünk az európai műveltség színvonalára nem emelkedett, ifjaink előtt csak egy pálya és egy czél állott. Most, — kivált a legújabb szomorú események óta — már kezdjük belátni, hogy a nemzet nem csupán diplomatikai úton emelkedhetik a nagyság, egyetemes jóllét s virágzás tetőpontjára. — Ez idő óta tekintélyes úricsaládok gyermekeit szemlélhetjük a pesti, még inkább a bécsi ipartanodákban. A kereskedelmi viszonyok által mindinkább összébb olvadt Európában, különösen hazánkban, mely Dunájánál fogva nem kis szerepre van hivatva, naponkint óhajtottabbá, de gyakoribbá is leendő jelenet. Nincs tehát reánk nézve halaszthatlanabb, mint hogy némely — egyoldalúságánál s korunk irányánál fogva tanulókban megfogyatkozott iskolánkat, mielőbb reáliskolákká alakítsuk, hogy bennök ne a múltnak, hanem a jelenkornak— mint a jövő egyedüli biztos alapjának nevelhessünk egyéneket. Különösen megyénknek van erre, eléggé nem okadatolható szüksége, mert kézműipar és kereskedés tekintetében , hazánkban tán vidékünk áll leghátrább. Pedig első, — mármár küszöbön az idő, — midőn a Dráva szabályozása, a mohács-, pécs-, kaposvár-, kanizsa-, soprony-fiumei vasút, vagy sió-dunai közlekedési vonal számos kézművest, gyámnokot, kereskedőt veend gyermekeink közöl igénybe, ha azt nem akarjuk, hogy ismét másonnét kapjunk kölcsön vagy kipótlásul egyéneket, kik majd cosmopoliticus irányukkal, egyszer csak azt vesszük észre, bennünket fölöslegesekké tesznek nem hagyva számunkra fenn egyebet a „késő bánat“-nál. Tudományos pályára készülő ifjaink nagy része, mint eddig, úgy most is, leginkább a pécsi s sz. fehérvári tanodákat látogatja. A kaposvári iskolában pedig — mint már érintem — leginkább helybeliek s közelvidékeik tanulnak , s nagyrészt csak olyanok, kik kézműipar s kereskedés terére fognak lépni. E fontos körülményt tekintetbe véve, — ismétlem : lehetne-e józanabb gondolat, mint a kaposvári középtanodát, egy czélszerűen kidolgozandó terv szerint, kiválólag reáliskolává alakitni, hogy azon 80.000 pártnak s 6. értelmes, munkás tanár fáradozásának , ne 60 de két három sőt négy annyi egyén s általok később az egész vidék vehesse reális hasznát. Nem szándékom e tárgyban előleges tervezettel lépni föl, mert hisz , ez intézet vezetése oly avatott kezekre, s jószándéku ügybarátokra van bízva, hogy nemcsak fölösleges, de csekélységünket velők viszonyítva, önhittség volna buzgalmuk határait kijelölni; de meg teljesen hisszük , hogy t. szerkesztő úr, ki folyvást ez eszmét érleli, ajánlja, sürgeti, bizonyosan fog becses lapjaiban, többször is helyet szentelni e közérdekű ügynek, s így czélszerű értekezésekben, egyetemes tervezetet nyújtani az illetőknek . Én jelen alkalommal nem akartam mást, mint magot hinteni el, mely hogy életre való-e, csak attól függ : vájjon kősziklára fog-e esni vagy jó földbe ? ... *) Tehát kézműipari kereskedésben oly igen hátra levő, de szép jövőjű megyénk központján ,reáliskolát minél elébb! Ez ügygyel kapcsolatban, lehetlen meg nem említenem, hogy Ladon, Czindery L. , unak urodalmi fegyverművese, a jeles tehetségű — de körülményeink közt, munkahiány miatt szegény sorsra kárhoztatott — Tigyi Károly,—jelenleg rugók által működtető saját találmányú malmon dolgozik. Mintája biztos reményt nyújt a teljes sikerhez, s ha az. ő nagysága ígért segélyét meg nem vonandja a szegény művésztől, a jelenleg csak egy, de később , sőt 8 kőre is alkalmazható malom, nemsokára elkészülend. E gép annyival több előnynyel biránd egyéb malmoké felett, hogy mind fölállítása, mind kezelése, kevés költséget és kis helyet igényel.— Az eredményről annak idejében. Addig is, szolgáljon ez az illető művésznek nemi buzdításul, s az említettem reáltanoda szükségének újabb bizonyságául. Az aratás — mint minden prófétai bölcseség nélkül is megjóslani — a középszerűnél is silányabban ütött ki. A napszám , mondhatlan drága, s minthogy a sok eső miatt, mindenben hátramaradtunk , a saját mezején is ezer teendőt találó nép, még fölcsigázott árért sem megy napszámba. Nagyobb birtokosaink gabnaöszleteiknek alig fele van betakarítva, s mi több még szénájok nagy része kaszálatlan , vagy a renden rohadt össze. Pedig mindent elkövetnek, hogy munkás kezet nyerhessenek. Már kora hajnalban hangzik faluról falura a magyar ember csalmadalának éneke, a czigányzene, s az urasági hajdúk kezökben boros palaczkkal, ujongva ugrálnak az ablakok alatt, Ígérve a jó fizetéshez jó zenét és magnum áldomást, és mégis igen sokszor még e tőrök is haszontalanul vettetnek ki, holott a jég vidékenként , iszonyú pusztításokat tesz mezőinken. — Ily körülmények közt úgy hiszem legsikeresb volna arató s kaszáló gépek beszerzése. Ismét egy sürgő ok reáliskolák , — mint a politechnicumokhozi első lépcső — létesítésére. Időjárásunk egész hóban a legkedvezőbb. Állandó, derült meleg napoknak örvendünk, azonban kellő időben mindig jó egy-egy napos eső. r. 1. zata, hogy „Helvétia egy külteli megtámadásnak ellenállani gyönge,“ volt a leghelyesebb s mindenki előtt legvilágosabb. Csak a nemzeti tanács indult mélyen föl a hazának ily háttérbe szorításán, s úgy tartá, hogy végzés által meg kell mutatnia, mikép a dolgot a végsőre lehet és szándék juttatni. Azonban egy országnak sem áll annyira érdekében, hogy valamennyi szomszédjával jó egyetértésben éljen s békés forgalom útján iparkészitményein túladjon, mint épen Helvétiának; ugyanazért e hegyi ország lakosainak értelmesebb része a nemzettanács végzését bizonyosan szintoly boszankodással veendi, mint ez utóbbi vette Arnold okos nyilatkozatát. E mellett szólnak a hosszan tartó vitatkozások is, daczára a bizottmány azon kifejezett óhajtásának, hogy az Ausztriávali conflictusról a nemzeti tanácsban ne nyúljanak hosszúra a tanácskozások. — A „Neue Zeit“ f.hó 1-ről imert írja : Hallomás szerint báró Hesz tiszn. ős főszállásmester ő cxélja Olmützben létekor jul. 27-kén megszemlélte a March balpartján fekvő sík tért, melyet a Wisterniczpatak ketté hasit, s elhatározva jön , hogy sept. 1 ié-kétől 29-ig a nagy hadgyakorlatok 15 brigáda által — öszvesen mintegy 40 45.000 emberrel — fognak tartatni; 2 brigáda Olmützben nyerend szállást, 5 sátorok alatt fog tanyázni , 10 brigáda pedig a legközelebb fekvő falukon leend elhelyezve. A táborhely kitűzése haladéktalanul munkába vétetik, építtetni fog 1050 tűzhely, főzésre, egyszersmind kutak kellő számban ásatni. AUSZTRIAI BIRODALOM. Öcs. k. Apostoli Felsége szerencsés megmentésének emlékére Bécsben építendő templomra kegyült eddig összesen : 589,035 ft 344 kr, 344 cs, 1 souvrein arany, 72 busz frankos, 8 arany imperial, 5 öt, és 4 egy talléros porosz pénzjegy, 1 szász királyi 5 talléros pénztárjegy, 700 olasz líra, 6 ezüst tallér, 1 Frigyes , 1 keresztély arany, 4'2 guinea, 2 németalföldi 10 fztos, 2 ezüst rubel, 2 porosz ezüst tallér, 1 ezüst vitézségi érme, egy Waldstein sorsjegy. Bécs, aug. 2. Bernből táviratilag értesültünk, hogy a nemzeti tanács a szövetség-tanács eljárását az Ausztriával differentiáltan 36 szótöbbséggel helyeselte. A három napig tartott tanácskozásokban valamennyi argumentum közt kétségtelenül Arnold azon nyilatkoz) Hiszen csak a városi elöljáróságnak kellene e végett mozogni, s az illető iskolai főhatóságnál a kérelem bizonyosan viszhangra találna, s az ügy bizonyosan mind a politikai hatóság, mind az alapitók által szívesen fog támogattatok De az érdeklett közönségnek fel kell előbb szólalni, mert a néma gyermeknek anyja sem érti szavát. Tisztelt levelezőnk tökéletesen eltalálta a dolog bibéjét. Sze rk. : KÜLFÖLD. Németország, Freiburg, julius 26. Hallomás szerint ma menesztetett a felsőrajnai egyháztartomány püspökségének emlékirata a decanatusokhoz. Az abban foglalt követelmények is ezek : az egyházi hivatalok szabad betöltése; a papok szabad s államtól független vizsgálata; szabad és akadálytalan törvénykezés a papi személyek elleni fegyelmi bűnügyekben; szabad neveltetése a papságnak, úgy hogy a püspökök jogosítva legyenek egyházi-theologiai, az egyetemtől különválasztott tanintézeteket és seminariuraokat, alsóbb convictusokat és fiúnöveldéket, melyek egyenesen az ő vezérletük alá rendelvék, felállítani; mellőztetése az országún asztal-czimnek; a katholikus vallásbani szabad oktatás mind a fensőbb, mind az alsóbb iskolákban, és pedig oly módon, hogy a vallás és theologia tanítói a jogozatot és meghatalmazást csak a püspöktől kapják , csak addig tartják meg, mig a püspök azt tőlök el nem vonja; a pincot mellőztetése s az egyház fejével; szabad közlekedés; jogozat népmissiók tartására, anélkül, hogy ahoz előbb az állam adjon engedelmet; jogosítvány a zárdákra és egyházi társulatokra; egyházi büntető hatalom a világiak ellen, hogy ezek egyházi kötelességeik teljesítésére hiassanak; a kormány minden befolyásának mellőztetése a püspöki székek, székesegyházi kanonokságok és vicariusi állomások betöltésénél , hasonlóképen az ordinariatusok elhelyezésénél s a püspöki helytartók kinevezésénél; a püspökségi dotatio különválasztása az államvagyontól s annak az egyház részére kiszolgáltatása, teljes jogos birtoklás , igazgatás és élvezés végett; szabad igazgatása és használása az egyházi vagyonnak, s végre a népiskolák ügyét illetőleg mellőztetése a községi iskoláknak ; a püspökök jogosítva legyenek az egyházi értékből alapított iskolákra felügyelni s azokat vezetni, valamint új iskolákat is állítani; továbbá joguk legyen a tanítókat egyházi missióval felruházni, miután hitvallomást tettek, egyszersmind fogadták, hogy kötelességeiket a vallási neveléshez híven s a katholikus hit tanai szerint fogják teljesíteni; s joguk legyen oly tanítóktól, kik vallási tekintetben elég biztosítékot nem nyújtanak, e missiót megtagadni s őket a kath. iskolákból kizárni ; joguk legyen a már engedélyezett missiót ismét elvonni, s végre joguk legyen a püspököknek személyesen vagy tőlök kirendelt biztosok által az iskolákra felügyelni s azokat megvizsgálni. — Egybevonva ezek képezik a püspökök követelményeit. Francziaország.. Páris, julius 28. — Tegnapelőtt ment végbe, a Louvre nagy teremében, Napoleon herczeg elnöklete alatt, a tankiállításban magukat kitüntetett művészek megjutalmazása. Császári herczeg ő fensége ez alkalommal következő beszédet tartott: „Uraim, megbízatás nem lehetett volna rám nézve kedvesebb , mint az, melyet ma a császár rám ruházott. — Büszke és szerencsés vagyok, hevében a művészek iparkodását serkenteni, azon érdemeket megjutalmazni, melyek a jelen évi kiállításon leginkább föltüntenek. A mi egyenlőségi országunkban, hol a vagyon megosztása az állapotok egyenlősítésére törekszik, a közjóllétet egyetemezvén , az államnak az egyesek helyébe kell lépni, hogy teljesítse azt, mit magukra nem tehetnének. Innen történtek azon számos ösztönzések és kiadások , melyeket a kormány teszen, hogy a művészet Francziaországban a fény és nagyság azon fokán, melyre eljutott, megtartassák. Az előbbi kormányok közöl, legyünk igazságosak irántuk, azt egy sem mulasztotta el; de szabadjon, ezen méltányossági érzelemnél fogva azt is megmondanom , hogy a művészetnek nagyobb tér soha sem nyittatott, mint a jelenlegi császár által. Kell-e erre más bizonyítvány, mint a főváros szépítési munkálatainak s különösen a Louvre fölépítésé, nek adott általános lökés? Nagy és termékeny gondolat vala, a fölemelkedett Louvre fölszentelését az 1853-ra rendelt kiállítás megnyitásával hozni kapcsolatba, azon általános kiállítással, melyben az egész világ ipartermékei mellett, néhány kiváltságolt nemzeteknek mesterművei, melyek közt Francziaország első helyet foglal, kibontakozni fognak. Ő eddigelé inkább értette , mint más az ízlés által, mi a művészet egyik ereje , az ipar országának nemesítését, és azon műveket szemlélve, melyeket ma megkoszorúzunk, jogunk van remélem , hogy szép és kedves hazánk 1853-ban magához méltónak fogja önmagát mutatni.“ — Ezután Fould, államügyi miniszter szólt, kinek körébe tartoztak a szépművészetek, hogy III. Napóleonnak ezek körüli érdemeit, azon törekvését, mely szerint a művészet életföltételeit csend és béke által biztosítni i igyekezett, kiemelje, egyszersmind pedig a művészeknek azon ítészi tanácsot adja, hogy ne csak tárgyilagos műbevégzésekre fordítsák figyelmöket, mikép ez évben történt, hanem az eszményi szépre is figyeljenek. Ezután a megjutalmazásokat olvasták föl, mik 2 becsületrendi tiszti keresztből (Lehmann történeti festő és Dunot szobrász) tíz lovag keresztből (Francis és André táj festők , D°ubufe, Chenevard és Hébert történeti festők, Willems genre festő, egy belga, Caveier, Gayard és Debodt szobrászok, Dien vésnök) és mintegy 50 emlékpénzből állottak. Az A. A. Z. írja: A semmitő törvényszéknek a hírlaplevelezők körébeni döntvénye után, mely szerint a rendőrfőnök levél fölnyitási joga megtagadtatik, Troplong a semmitő törvényszék elnöke a császárhoz hivatott, és a „törvényszék kikelése“ miatt megdorgáltatott. Troplong ugyan az udvar embere, de, mint minden bíró, a törvényszék jogai mellett van. Ő ismételte, hogy a törvényszékek minden bizonnyal nem tagadják meg az összeesküvés fölfedezésére vezető eszközöket, hogy szükség esetében a levél fölnyitása is megkísértetik, de a közjóllétnek ezen szélső eszközét nem szabad a rendőrségnek átengedni. A császár, mint mondják, az ilyen döntvényt nem találta illőnek, és kijelenté, hogy ő a rendőrségnek fölhatalmazást adna, miáltal a bíróság beavatkozása kizáratnék. A döntvény mély benyomást okozott, és a nyugtalan fejűek már merészen állítják, hogy 70 év óta Francziaországban mindig a törvényszékek adták az első jelt az engedetlenségre. Az O. D. P.-nak írják Páriából: A börze ma nagyon izgatott vola, jóllehet mind a londoni mind a marseillei hírek kedvezőleg hangzottak, de az egész világ fölrémült egy reggeli lap által közlött azon tudósítás miatt, hogy Anglia a franczia kormánynyal közölte volna, mikép végre tenni kellene és nem kell sokáig halogatni a Dardanellákba menetelt. Bár mi valószínűtlen is ezen hir, oly bizonyossággal, sőt diplomatiai sürgönyökből származott kép közöltetett, miszerint valósága miatt rettegni kelle. Midőn mindenfelől békés szellő lengedezik, és a közönség némileg megnyugodni kezd, Londonból oly hirek jőnek, miként jog szerint gondolhatni, hogy azok a csatornán túli bizonyos fúvó hatásai , amely a nyugtalanság tüzének gerjesztését életfeladatul tűzte ki. Midőn hétfő napokon híreinket Németországon át kapjuk, azok többnyire nyugtatólag hangzanak, és a német lapok , legyenek bármi színezetűek, Miklós czár vagy a zultán mellett, még mindig megnyugtató közleményeket adnak, míg az angolok és ezek után a mieink, ha békéről is beszélnek, mindig a Minerva pacificára czéloznak. Azt beszélik, hogy az angol királynő Napóleon császárt Wight szigetére meghitta volna; mások , kik a királynő jellemét szorosabban ismerik, kételkednek benne. Udvari körökben nem kerüli ki a figyelmet, hogy több miniszter, kik eddig Bonaparte .Napóleon herczeggel feszült lábon állottak, most vele barátságos viszonyban van. A császárnak nagy mértékben szivén látszik feküdni a munkás osztályok hangulata s el akarja hárítani azon elégületlenséget, mely a kenyér felemelt árából származott. A sütőkendyekje értesittetett, hogy a császár az ár leszállítását határozottan kivánja. S a kenyér ára — minden ellenvetéseknek daczára — két hét alatt felsőbb meghagyásból le fog szállíttatni. Páris, jul. 29. — A tegnapi nap harczi híreit ma ismét békehírek váltak föl. Ma azt beszélik, hogy a czár valamivel engedékenyebb volna; ő ugyan nem akarja Anglia és Francziaország indítványait elfogadni, de késznek nyilatkozott, aránylag rövid idő múlva, Európával szemben, magát Törökország fensőségének megtartására lekötelezni, így az orosz államkanczellárnak egy itt élő magas rokona nyilatkozott volna. A diplomatiai világban Kisseleff eltávozása miatt rettegnek. Oroszország képviselője engedelemmel távozni akar. A jelen pillanatban ezt a közelgő szakadás első jelének tekinthetni. A napóleoni lakoma aug. 14-kén Bemonet elnöklete alatt fog megtartatni. E nap azért választatott, hogy aug. 15-ke, a nagy ünnep fapja, mindenkire nézve szabad lehessen. Besika-Baiból jul. 15-kén kelt levél, a franczia főparancsnokság változását jelenti. Midőn La Sasse az admiral hajót elhagyta , s midőn Hamelin rálépett, Dundas admiral hajója és a legénység mindkettőt illő tisztelettel üdvözölte. Azon napi parancs, melylyel Hamelin admiral a franczia hajóhad parancsnokságát átvette, következő: „Matrózai a hajóhadaknak! A császár engem azon pillanatban Akit életekre, midőn lobogónk becsületét képviselhetjük. Én szerencsés és büszke vagyok rá. Ti megőrzenditek a titeket lelkesítő kitűnő szellemet és vezényletem alatt azok lesztek , kik azon kitűnő tengerész vezetése alatt valátok, kit ma a tengerészet és a hajóhad sajnálva veszt el. Hamelin viceadmirál és főparancsnok.“ Helvétia, Bern, julius 26-kán. A nemzeti tanács ma az Ausztriávali viszályt tárgyalta. Mikép már jelentve volt, a bizottmány egyhangú indítványa ide megy ki : „A szövetséggyűlés, a fenforgó körülmények között, megvárva, hogy a szövetségtanács mit sem mulasztana el, mit Helvétia jogai és függetlenségének utalma megkíván, nem akar a dolog semmi további tárgyalásába ereszkedni, vagy külön utasításokat adni, hanem határozatlan hitelt nyit neki. Helvétia védeszközeinek tökéletesbítésére és Ausztriának Tessin elleni rendszabálya által megkárosított helvét polgárok állásának további javítására . Escher, mindjárt az ülés kezdetén, a bizottmány nevében titkos tanácskozást indítványoz. Kehrwand azonban következő indítványával mindjárt a dologba vág: „A szövetségtanács hivassák be az Ausztriávali viszály megoldására nézve a szövetséggyűlésnek határozott indítványokat terjeszteni elő és azon rendszabályokat kijelölni, melyeket a becsület és függetlenség védelme követel.“ Az elnök a szónokot mindjárt félbe szakasztja és a tanácskozás azután titkosan folytattatott. Két órai heves vita után , melyben leginkább a nem német nyelvű tagok vettek részt, a gyűlés 69 szavazattal 26 ellen meghatározta , az ügynek holnapi titkos ülésbeni tárgyalását. A F. P. Z.-nak egy levele még ezt teszi hozzá : A bizottmány és Kehrwand indítványain kívül még Luvini, Tessinből következő indítványnyal lépett föl! 1) a szövetségtanács hatalmaztassék föl, hogy az osztrák kormánytól a határzárnak és a helvét polgárok elleni kivételes rendszabályoknak haladéktalan megszüntetését kívánja ; 2) azon esetben , ha a nevezett kormány ezen kívánságnak két hónap alatt eleget nem tenne, a szövetséggyűlés rögtön hivassák össze és Norvétia függetlensége és méltóságának tlalmára megkívántab rendszabályokhoz nyúljon; 3) e közben a szövetségtanácsnak határozatlan hitel adassék, e szövetség védelmi eszközeinek , mennyiben szükséges, tökéletesítésére, és az osztrák rendszabályok által érdekelt helvét polgárok helyzetének könnyítésére. Belgium, Brüssel, Brabantiy és Flandern gr. egészsége tökéletesen helyreállt. Olaszország, Roma, julius 19-dikén. A szent atya egészsége ismét tökéletesen helyreállt. Tegnap a régi pons senatoriushoz csatolt vashídon sétált, ma a Via Appiát látogatá meg , melyen hasonlókép jó darab utat tett. A Via Appiának tizenhárom mértkőig, Bovilláig tett fölásatása valamennyire bevégezve van. A kormány e munkálatra csak mérsékelt összeget, 18,000 scudit adott ki. A kiásott emlékek kielégítenek, főleg különféleségekre nézve. Több márványszobrot, geren-