Pesti Napló, 1854. június (5. évfolyam, 1268-1290. szám)

1854-06-17 / 1280. szám

Mai számhoz van csatolva Előfizetési fölhívás a „BUDAPESTI VISZN­ANG“ czimü szépirodalmi divatlapra.A­ ézia matrózt a Saturnból hozott 1200 törököt partra szállított. Az orosz helyőrség ennélfogva 1 órányira fekvő helységbe vonult vissza, hol azonban utolérték s fegyverei kiadására kényszeriték, hogy végkép fogságba ne essék. Erre a török lobogó kitüzetett az erősségre és Szelim pasa 2000 katonát szállított bele.“ A „Pr. Corr.“ szerint az oroszok A n­a­p­o­t nem hagyták oda, s ott a vár és az angol járművek közt, melyek a kaukázusi hegyi lakosoknak fegyvert és lő­szert szállítottak, néhány golyó váltotott, a­nélkül hogy komolyabb esemény fordult volna elő. Anapa e szerint Redutkaié sorsát akarja bevárni. A Londonba érkezett távirati sürgönyök a követ­kezők : „M­ár­t a jun. 8. Hardinger, Sydney, Karnac, Orinoco, Sason, Himalaya és 21 szállító hajó ide érkezett , tovább vitorlázott. (Chronicle.) „Bécs, jun. 10 és 11. Egy Cambridge hg tiszteletére máj. 30-án adott lakomán az ausztriai követ helyeslőleg nyilatkozott a nyug­­hatalmak politikájáról. A könnyű an­gol hadosztály most teljesen Várnában van. 10,000 angol még Skutariban áll. A 3. franczia hadosztályt mindennap várták Stambulba. — Odessa jun. 2. A flották nagy része elhagyta Szebasztopol magaslatait, Stambulból Vár­nába csapatokat szállítandó. Néhány gőzös még a cserkesz parton van. fővárosi és vidéki újdonságok. ■Budapest. A Garay-árvák részére Földesről 5, s Somogy Drávam­el­lékéről — Sellyéről 17 pfrtés 30 kr. érkezett hozzánk. Örömmel fogadjuk a megemléke­zés, a részvétnek jelét a Dráva mentéből. A költőnek tisz­telői, látjuk, számtalanok; az országnak minden vidéke a részvét adóját rakja le a sirra , melyben a honszeretet és erény énekese nyugszik. E részvét, erősen hisszük, a ma­gyar Írók segély­pénztáránál sem fog elmaradni s a nem­zet, mely emelkedettségének, öntudatának jeleit adá e ne­mes adományokban, gondoskodni akar azon Írókról is, kik­­nek a sorstól egy munkás és küzdő élet jutalmául egyedül a tudat jutott, hogy az irodalom kertében ők is egy ágat ol­tottak le. — F. hó 14-én délelőtt 10 órakor egy emlékünnepély­nek valóak tanúi. Egyszerű volt ez ünnepély, de egyszerű­ségében magasztos , mert jellegét, színezetét az erények legnemesbikétől, a kegyelettől, kölcsönző. A helybeli ágost. vall. tanoda tanárai tegnap az irt órában ezen tanoda el­hunyt alapitói-, s kezdeményező pártfogóinak hálaemlékét az összesereglett ifjúsággal, a dicső elődök arczképeivel diszitett nagy iskolai teremben megülték. Az ifjúság egy magyar énekkel nyitotta azt meg,a mire Argay János ta­nár egy magyar szövegű beszédet tartott, melyben ezen dicsőült férfiak emlékét élethű színekkel ecsetelé. Rövid volt e beszéd , de velős és összevágó, mely igen meg­­győzőleg, s rábeszélőleg hatott a hallgatóságra. Ezután Kónya Pál e tanodának Szepesmegyéből származott négy magasztos lelkületű, nemes jellemű alapítóinak és pártfogó­inak u. m. Liedemann Sámuel János, Schwartner Márton, Frölich Sámuel­ és Fuchs Keresztély­nek e tanoda kelet­kezése körüli érdemeit egy csinos szerkezetű nyomatékos német emlékbeszédben a késő utókornak igen híven tük­röző vissza.­­ Ha az arczkifejezésekből ítélnünk szabad, akkor bátran állíthatjuk, hogy e két korszerű beszéd nem tévesztő el hatását, miután a hallgatók közöl többen erre a nyomtatási költségeket felajánlották; de a rendezők sze­rénysége azoknak kiadását csak későbbre ígérte meg. — A pesti mű­egylet választmánya elnökévé b. Pró­­n­ay Gábor, alelnökévé Kubinyi Ágoston s pénztári igazgatójává b. Podmaniczky László választattak meg. Választmányi tagok : gr. Pejacsevich, Ba­rabás, Danzi, Wéber, Lieder és Ybl urak. Helyettesek : Szekrényessy József, Szabol, Feszi, Sartori, Szeniczey és Tóth urak. — A hangászegyleti zenede jövő hétfőn a budai hegyek közt úgynevezett jurnalist rendezend aláírás utján. Zene, ének, vigtársaság, jó levegő, jó viz, jó bor, és — és szép hölgyek bájos társasága teendik vonzóvá e kedélyes mulatságot. — Hire jár, miként a pesti lóverseny ideje azon okból, mert júniusban Boroszlóban is tartatik lóverseny, májusra fogna áttétetni. Nem tudjuk, mennyiben fogna e hir való­sulni, mennyiben érzik magukat lótenyésztőink, lóidomára­ink érdekelteknek a boroszlói verseny iránt e tekintettel viseltetni. Mi a pályatérnek a vasút közelébe áttételét óhajtanók. Hisszük , hogy a társaság a vasúti közelebb eső állomások mellett találhat alkalmas tért , s lehetővé teendi a nagy­közönség részvétét , mert 10 pertja egy délutánra, a bérkocsi részére kevés embernek lehet, s azt hisszük, 10 frt a leggazdagabb emberre nézve is sok pénz. — Ezúttal méltánylattal kell megemlítenünk K. B­a­­­dacei úr nevét, ki Buda polgárává neveztetvén ki, a városmajorban 300 szegény embert vendégelt s fe­­jenkint két ezüst húszassal ajándékozott meg. A báró ur a Laszlovszky szomszédságában és a zugliget kö­zelében eső nyári lakában a budai hegyek közt nya­raló vendégek kényelmére kávéházat nyitand, gondos­kodván a legváltozatosabb olvasmányról is. E vállalat méltánylatunkat igényli. — Az oroszoknak a dunai fejedelemségekbe vonulásuk óta Bessarabiából egy vágó marha sem hajtatott fel Au­sztriába, holott eddig a behajtott marhák száma évenkint 20,000 darabot tett. — A pest-városi kényszer-dolgozóház­­ban 1853-ban 468 egyén foglalkoztatott. Ezek közöl 209 férfi, 218 nő, 37 fiú, 4 leány. — A pest-városi szegény-ápoló intézetben 1853-ban 270 egyén ápoltatott. Vidék. Veszprém-zalai levelek. VII. A b. fü­redi fürdői saison f. hó 15-kén megnyílt, s az uradalom mindent elkövetett, hogy most — mikor a világ minden fürdőintézete mozog, az érdekek sorozatát — melyek a vendégeket hozzá édesgetik — nevelendő , e mozgalom terén B. Füred se maradjon hátra , s a természet kellem­i gyógykincsei , az ember észteremtő hatalma­s rendszerző ereje segélyével becsértékben növeltessenek. A vendégek száma folytonosan növekedik, s honnét a legközelebb le­folyt években kevés vendég látogató B. Füredet, jelenleg a déli vidékekről is sok vendéget várunk. Most is vannak krajovai s zimonyi vendégek. — Pestről a gyorskocsi rendesen jár, s bár nem sok vendéget hoz, de magán­alkal­makon mindennap érkeznek itt meg új vendégek. Nemcsak a hideg s meleg fürdők látogatják, hanem a gőzfürdőket is használják. A birkasüvó gyógymód behozatalának czélsze­­rűségét fényesen igazolja azon körülmény, hogy az érkező mellbetegek száma naponként szaporodik, kik e gyógy­mód jótékony hatását belátva, használata végett B. Füredre sietnek. A birodalmi fővárosból is sok mellbeteget várunk, mert Oppolczer, ki e fürdőintézet Ostende fölötti előnyét elismeré, ígéretet ten, hogy mellbetegeit ide utasitandja. Az Eszterházy grófi család vendéglőjében ez évben is Lössel, az uradaloméban Mayer kezelendi az étkezési szol­gálatot. A helyiségek csinosítása, a vendégek lehető ké­nyelemmel fogadhatásáért semmi áldozatot sem kimér­nek. Óhajtható financziális szempontból, hogy egymássali versenyük az éttárt is leszállítsa. Sajnos, hogy magyar lapjaink közöl még eddig egyet sem rendelének meg. A megrendelést hihetőleg júliusban akarják megkezdeni. De kérdem , méltányos-e a már júniusban szép számmal ösz­­szegyűlt magyar fürdő­vendégeket politikai s szépirodalmi lap — és így szellemi élvezet nélkül hagyni oly számí­tással, hogy két évnegyedre ne kelljen előfizetniük ? — méltányos-e főleg akkor, mikor anyagi élvekért oly sok áldozatot tesznek ? ... r. 1. Közintézet. Nemzeti szinház. Jun. 14. Ku­nok. Eredeti opera. Zenéjét irta Császár György. Lesz­ni­e­v­s­z­k­a k. a. és Füredy szabadsággal elutazand­­ván , ez alkalommal utolszor léptek fel. A szinház igen szép számú közönség által látogattatott. A k. a. és Füredy e közönség zajos tetszés nyilatkozatai közt vettek búcsút. Lesznievszka k. a. magyar éneke többször ragadó tapsokra a közönséget, mely éreztetni akarta a távozóval, miként csak tőle függ az, hogy a közönség, mely művésze­tét teljesen méltányolja, mint kedvelt és tisztelt éne­kesnőjét üdvözölje mindenkor. A k. a. eddigi olasz éneke védelméül egy két megjegyzést olvastunk. E védelmi pon­tokat mi is megtoldjuk azon észrevétellel, miként a k. a. legjobb akarata mellett sem tanulhatná be az olasz ope­rák magyar szövegét , mert szabadsági útjára készül­vén Lucia és Alvajáró német szövegét kellett be­tanulnia. Ez szép figyelem azon színházak iránt, hol a k. a. mint vendég lépend fel s reményre ad okot, hogy visz­­szajöttével majd magyarul éneklend azon színháznál, a melynek tagja. És mi könnyű lenne ez a kisasz­­szonynak,miután az általa énekelt, olasz szerepek mind re­­pertoirjához tartoztak már szerződtetésekor, azaz e szerepeket (természetesen a Bájitalt is) már akkor mind tudta, s egyedül csak a magyar szöveg betanulásával kellett volna és kellene szerződnie. Az előadás sike­rült volt. —Ma szombaton adatik: Négy Harmonfi. Vig ope­­a 3 felv. * Kemény Zs. K., Csengery Antal és Gyulay Pál urak azon nyilatkozatukat, melyet utóbbi jelenté­sünk szerint hozzánk" intéztek, s melyet a ,,Budapesti Hírlap“ vegyes hírlője már több nappal előbb megjöven­dölni szerencsés volt, s a B. H. szerkesztőségéhez is el­­küldötték, mely is azt tegnapelőtti számában közölte. Ámbár említett érdemes írótársaink az által, hogy nyi­latkozatuk a Budapesti Hírlapban már megjelent, kielégítve lehetnek mind­azon egyéni szempontokra, és sze­mélyes ösztönre nézve, mik őket akár önmaguk, akár a Pesti Napló vagy egyéb lapok s az olvasó­közönség irá­nyában e lépésre indíthatták, s noha ennélfogva felesle­gessé vált e nyilatkozat közlése most már a mi lapunkban; mindazonáltal ide­igtatjuk azt, miszerint a tisztelt olva­sónak módot nyújtsunk, e kijelentést a lapunk 134-dik számában adott felderítésekkel össz­ehasonlítani. ” A nyilatkozat így szól : „A „Magyar Írók segélypénztárá“-t illető ügyben a „P. Napló“ és „Budapesti Hírlap“ hasábjain személyünket ér­deklő különféle hírek merülvén fel, fölhiva érezzük ma­gunkat e következő nyilatkozatot tenni. A „Vasárnapi újság“ s később a „Pesti Napló“ által *) megpendített Írói segélypénztár eszméje, egy délelőtt b. Eötvös József urnál, hol pár barátja és ismerőse volt jelen, társal­gás közben szóba jött s élénk viszhangra talált. B. Eötvös megemlité, hogy jó volna ez ügyre, oly tisztelt honfiak, mint gr. Teleki József és gr. Károlyi István, fi­gyelmét fölhívni, kik ezt örömest kezdeményeznék s bizo­nyosan a legnagyobb sikerrel. B. Eötvös meg is tette ezt s a feltisztelt hazafiak felkarolván ez ügyet, megtették az általok szükségeseknek talált lépéseket. Mindebből következik, hogy mi b. Eötvösnél sem gyű­lést, tanácskozást avagy értekezleteket nem tartottunk, sem alapszabályokat nem állapítottunk meg, mint ezt a P. Napló több s legutóbbi számában is említi. Ezt sem nem akartuk, sem nem tehettük. A­mennyiben valaki a köztünk meg­pendített eszmékből valamit papírra tett, barátságos közlés végett, azt úgy hiszszük, senki sem tekintheti alapszabály­nak. A leendő jótékony alapítvány kezdeményezése körüli érdem egyedül ama feltisztelt hazafiakat illeti, a siker, re­méljük, mindnyájunkat. írót és közönséget egyaránt, s e nyilatkozatot nem azért tesszük, mintha ez ügyön egész lélekkel nem csüggenénk, hanem mert helyre kell igazíta­nunk a „Pesti Naplót“, ki tényeket tulajdonit nekünk, melyeket nem tettünk s a „Hölgyfutárát és,,Viszhang“-ot, kik rész néven veszik, hogy miért nem hivattak meg álta­lunk oly gyűlésre vagy értekezletre, mely sehol sem tar­tatott. Kelt Pesten, jun. 14. 1854. (Következnek az alá­írások.)“ Miután említett felderítéseink e nyilatkozatnak egy be­tűjével sem ellenkeznek; miután ebben az amugyis sem törvényes, sem illedelmi kifogás alá nem eshető történtek és tények megczáfolása nem szándékoltatik; miután végre mi is a kérdés további és végső kifejtését, az óhaj­tott sikert, legbiztosabban látjuk az elősorolt három lelkes férfiúnak, Teleki József és Károlyi István grófok, s Eötvös József báró uraknak, mint valódi gyakor­lati kezdeményezőknek kezeikbe fektetve , — a nyilatko­zathoz részünkről egyebet nem adhatunk, mint azon kivo­­natot, vajha a sok felesleges szóvita helyébe mielőbb si­keres cselekvés s önzéstelen áldozatkészség lépjen. Még a B. H. szerkesztőjéhez akarunk egy pár komoly szót intézni, de ezt a hely szűke miatt holnapra hagyjuk. Szerk. HIVATALOS. — A pénzügyminisztérium az ujan szerve­zett cs. kir. magyar pénzügyi országos igazgatóság öt osz­tályánál betöltendő pénzügyi tanácsosi állomásokra Ma­­linkowszki Ágoston pénzügyi tanácsost és pozsonyi kerül, igazgatót, továbbá az ottani pánzfiszyi tanácsosokat u. m. Jelussig Jánost, R­au­s­c­h­e­r Ignáczot, Hesz Jánost, Charmant Rudolfot és Feterfeil Ferenczet s ez utóbbit mint a pestbudai adóbizottmány vezetőjét; nem különben Krémer Rudolf rzeszowi ka­marai kér. elöljárót, Jüngling Károly pénzügyi tit­kárt, T­i­n­t­i Miklós bárót, Staudtner Ferdinand és R­á­c­z Edét (titoknokokat Budán) s Bereister János pénzügyminiszteri fogalmazót nevezte ki. Telegraf! tudósítások: Athén junius 9. A görög kormány Hadschi Petrost a visszatérésre szólítja fel. A hadminiszter valamennyi katonatisztnek megtiltotta a semlegességi nyilatkozat fölött véleményt fejezni ki. A porosz kir. követ Stam­bulba utazott el. A fölkelés Epirusban már annyi mint el van fojtva. 1,200 angol szállott a Pyraeusban partra. St ambul, jun,5.Napoleon hg. és St. Arnaud *) Ez egy kis tévedés. Az eszme a P­e­s­t­i N­a­p­l­ó­ban f. é. mart. 18-dikán, a Vasárnapi Újságban f. é. mart. 26-án pendittetett meg. Ezt csak a dátumok alapossága miatt igazítjuk helyre, mert czélunk nem hiú verseny a feltalálás dicsőségéért, hanem hivatásunkhoz képest melegen s minden önzéstelen szándéku­nkkal egyesülve karolni fel oly eszmét, minek létesü­­lést kell óhajtanunk még akkor is, ha egyéb indok nem volna reánk nézve, mint tisztán humanitás. Szerk. visszaváratnak. A franczia seregosztály ide érkezése f. hó 6. és 8-kára van jelentve, az Yarnába induland, itt aztán csak mintegy 4000 ember fog maradni. Galli­­poliban múlt hó 27-kétől 30-kaig 6000 főnyi új csa­pat érkezett Francziaországból. Az angol-franczia ha­jóhadosztály f. hó 1-jén Baltsik előtt feküdt, a török pedig Kavarna előtt. Eddig öszvesen mintegy 24 hajó jutott zsákmányul. Trieszt, június 13. Levelek Prevesából múlt hó 29-kéről értesítenek, miszerint Ah­met pasa hadteste és 2000 felkelő közt Zerva, Strato, Skalzojanni és Karais­­kaki alatt Skulitzari falunál a radowitzii kerületben m. hó 22-kén ütközet történt volna. A görögök kénytele­nek voltak a csatatért odahagyni s részint a görög ha­tárok felé húzódtak vissza, részint pedig a hegységbe széledtek el. Ezt Epirusban utolsó fegyverténynek tart­ják. F­u a d effendi Peta mellett áll 3 zászlóalj sorka­tonasággal, 4 ágyúval és 1000 főnyi rendetlen csapat­tal, melyet most Mahmud bey vezényel V­­­a­s s­a­r­i helyett, kit kegyetlenségei miatt az alatta álló albaniták letettek. A hellen hetaria választmánya, melynek tag­jai Mauromali, Spiro Milic, Rosetti és több mások, Ka­­rovassarit elhagyni készül. (E szerint a Triesztben kerin­gett hír egy a felkelőknek Arta mellett kivívott győzel­méről nemcsak alaptalan, de sőt az ellenkező bizo­nyult be.) Stambul, június 5. (A Trieszt. Zrg leveleiből.) R­e­s­i­d pasa az ügyektől visszavonult. A külügymi­nisztériumot ideiglenesen S­h­e­k­i­b effendi igazgatja. K­i­a­m­i­­ pasa az államtanács elnökévé lön. Kernel effendi Berlinbe, Kar­ad­ja pedig Hágába neveztetett ki követül. Mostanig csak 17,000 főnyi angol-franczia sereg indult Várnába. Gallipoliból ide franczia csapa­tok még nem érkeztek. Legújabb posta: Páris, jun. 12. Az ausztriai Császár Ő Felsége alkalomszerűleg komoly elhatározottsággal nyilatko­zott azon separatisticus c­élzatok ellen, melyek a bambergi értekezleten nyilatkoztak, s azt emeli ki, hogy kormánya mindenekelőtt arra gondolt, mikép személyes cselekvés által a két német nagyhatalom tökéletes egyet­értése feladatát létesítse. Az ausztriai császár ő Felsége e magatartását a „M o n i t­e­u r“ ma egye­nesen megerősíti , forma szerint kijelentvén , hogy az orosz csapatöszpontosítás Moldvában felelet lenne Ausz­tria észak- és délkeleti hadi mozgalmaira. Az it­teni kormánykörökben ennélfogva azon meggyőző­désre jutottak,hogy Ausztria a nyugati hatal­makkal közösen cselekedni komolyan el van határozva. Legújabb a csatatérről. A „Fremdblatt“ a következő távirati sürgönyt hozza : „B u ku r e s t, jun. 12. Az oroszok elsánczolt tábort készitnek Szilisztria előtt. 11-ről 12-re forduló éjjel í­gy nagy és kis aknát lobbantottak fel; a vár lődöztetése há­rom redoutból történt. A Medzsidié erősséget a törökök állítólag odahagyták volna(?). Továbbá ugyane lap Orsováról rendkívüli utón a következő tudósításokat hozza: „Sumla, jun. 6. Várnába már 24.000 embernyi se­gédcsapatok érkeztek. Tüzérség és lovasságot még nem szállították partra. Lord Kaglant várják. „Vi­di­n , jun. 9. 8000 török lovas már átkelt Vidi­­nen s kettős indulókban Nikápolyba ment. E csapatosztály jun. 17-én ér Sumlába.“ Gabonaár, pengő pénzben. Baja, jun. 12. — Változatlan árak: Búza: 5 fr. 52 kr. — 6 fr. 8 kr. K­é­t­s­z­e­r­e­s : 4 frt 48­ kr. — 5 frt. 4 kr. K­u­k­o­r­i­c­z­a: 2 frt 56 kr. — 3 frt 4 kr. Á­r­p­a: 2 frt 8 kr. — 16 pozs. m. Miskolcz, jun. 12. — Rozs: 4 frt 36 kr. Zab: 1 frt 42 kr. K­u­k­o­r­i­c­z­a : 4 frt pozs. m. Bécsi börze junius 1- tól. (Távirati közlés.) Pénz. Augsburg................................................... 1303/*~~ M. Frankfurt 120-ért ....... ISO1/* London 1 st sterlingért...................................12.43 Statuskötelezvény 51...................................... 857/8 dto 4% 76 Bankrészvény darabja............................ 1282 Dunagőzhajózási részvény............................. 563 Hamburg 100 Ecotrt ..... 96 Bécs, jun. 16. Arany: 373,1­. Ezüst: 32. Dunavízállás: (jun. 16-kén) 7', 11 ', 9'" 0 fölött. Felelős szerkesztő: TÖRÖK JÁNOS­1083 Du Troffel Porosz kir. ezredes 6—6 1258 3—3 az országos csendőrség brigádosa, veres sas- és vas kereszt-rendek vitéze Berlinben, a G­o­­­d­­berger-féle t­á­n­c­z­o­k *) jótevő hasznosságát a következő szavakkal ismeri el, s úgy szinte az alább nevezett magas állású férfiak is e szer­ek gyógyerejét hasonlókép megpróbál­ván a felett külön bizonyítványokban háladatosan nyilatkoznak. „Tizenkét év óta szenvedek köszvényes fájdalmakban és erős térd­daganatban, mely gyakorta nemcsak, hogy tetemes fájdalmat okozott, hanem még a járásban is akadályoztatott. A Goldbergerféle g­a­l­v­á­n-v­il­l­a­n­y­o­s csur-láncz (galvano-electris­che Rhe­­umatismus-Kette) használata és két hónapon át folyvást hordása által nemcsak hogy azon fáj­dalomtól tökéletesen megszabadultam, hanem még a térd-daganatom is egészen eltűnt, melyet én Goldberger urnak, legtisztább igazság elismeréséül, a legnagyobb örömmel tanúsítom.“ Heckenast Gusztávnál Pesten épen most jelent meg : Baer Arsin, porosz kir. alezredes Regen­­waldon. Philipp, porosz kir. őrnagy Glogauban Sile­­ziában. Dr. Meyer, evang. lelkész Zschakauban Tor­gau mellett. Zehelein Károly, porosz kir. consul Nápoly­ban. Suza Xav. Ferencz, kegyes-rendi főnök Kremsben Felső-Ausztriában. Matthiessen, cancellária-tanácsos és itélőbiró Glückstadtban. V. Harder, porosz kir. alezredes Stralsundban. Szlosarczyk F. kanonok és plébános Tárno­kon Gallicziában. Purkay, cs. kir. tüzérhadnagy Budweisen, Csehországban. Antóniai tábornok, követ Turinban a Sardi­­niai királyságban. Roller, siketnéma-intézet igazgatója Fried­­bergben, Hessenben. Creutz, porosz kir. őrnagy Landsbergben. A ZÖLD VADÁSZ. REGÉM Irta „ESZTHE­R“ „Gordiusi Csomó“ stb. szerzője Három kötetben. 1854. fűzve 3 pft. Föld- és természetrajz, népiskolák számára. Kiadta Jánosi Ferencz tanár. Második megjobbitott kiadás. 1854. 152 lap, 8­ rét, fűzve ára 20 br. p.p. ÁLLATTAN felsőbb gymnasiumok használatára. Irta Mihálka Antal. 170 fametszvényi rajzzal. 1854. füzve 1 frt. AZ UJ CSŐDELJÁRÁST és az erre vonatkozó iromány-példányok az ideiglenes csődrendtartás szabályai ér­telmében eszközrende, fokonkinti birói tár­gyalások szerint, tervezett mindennemű magyar és német példákból összeillesztett gyűjteményét és függelékképen az 1840-ik évi XXII-dik és 1844-ik évi VII. törvényczikkekből s egyéb felsőbb s illetőleg legfelsőbb rende­letekből egybeállitott csődtörvényt magában foglaló Segéd-kézikönyv törvényszéki hivatalnokok, hites ügyvédek s felek számára szerkeszté Szeniczey Gusztáv, tanács-jegyző a pesti cs. kir. kereskedelmi s váltótörvényszéknél. 1854. 350 lap nagy 8. rét. Keményen kötve. Ára 2 pft. 1301 2—3 Ajánlkozás. Egy középkorú gyermektelen asszony, ki magyar, német és tót nyelvben,irásban és szá­­madásban, úgy mindennemű asszonyi és gaz­dasági munkában jártas, mint gondvisel­ő­­n­é vagy Kulcsárné kíván szolgálatba lép­ni . — lakik Pesten Zöldkert utcza 14 számú szögletházban 3. emeletben 17-dik szám alatt. 1302 2-3 Új Fürdők. Az alsó-alapi sós fürdők 1. évi junius 24. a közönség használatára megnyittatnak. Leginkább vannak javallva : görvélykórban mindennemű mirigy, és más bel- és kül da­ganatokban és keményedésekben, máj, lép és más alb­as dugulásokban , köszvényben, aranyérben, mindennemű elnyálkásodásokban, üdült bőrkötegekben, tagzsugorodásokban sat. A helységben lévén a fürdők, elegendő la­kás kapható. Az ivó és fürdő curát igazgatandja Dr. Eleméry Ferencz. *) Budán az egyedüli raktár Grünberg Ferencz udv. gyógyszerésznél, to­vábbá : Bras­s­óban : Steiner Ferencz , Eszéken : Horning Jds. gyógysz Gy­ör­öt­t : Unschuld Ede, Kas­sán : Eschwig Ed., Kolosvárott: Wolfl testv. gyógysz. Pécsett: Adler Antal, Po­z­s­o­n­b­an : Weinstahl Dénes, Sopronban : Rupprecht T. gyógysz. Temesvárott : Jeney D. és Solquir­­V., Zágrábban : Mihic Gr. uraknál létezik. A KIADÓTULAJDONOS JIMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN uri-utcza 8. sz. a. . . ---------—-------------------------------------. .........................................................................................................*------------------------­­ ........... ■n-i.M.n 1 i'0

Next