Pesti Napló, 1857. január (8. évfolyam, 2089-2113. szám)
1857-01-22 / 2105. szám
17-2105. 8-dik évffolyam. Szerkesztő szállása : Uri-utcza 3-dik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körülti panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. U i . r 1 j** 6 hasábos petit sor 4 p. kr. Bélyegdij külön 10 p. kr. Hirdetmények díjal. Magán vita 6 hasábos petit sor 5 p. Ut. Szerkesztési iroda: gyetem-utcza 2-dik szám, 1-ső emelet, 1857. Csütörtök, jan. 22. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán: Évnegyedre . . . . 4 frt p. p. félévre...................8 frt D. u. , Pesten, házhoz hordva : Évnegyedre ... . 3 frt p. p. Félévre..................6 frt p. p. *) Ide igtatjuk különösen a tiszai 16 átmetszés átnézetét Szolnokmegyében . PEST. jan. 22 Hazai közügyek. Tisza-szabályozás, 1856-ban, a tiszai pénztár s a szabályozó társulatok képviselőinek gyűlése. Száraz adatokat leszünk elmondandók, de nagyszerű munkák hirdetőit. Nem kevésbek ezek, mint egy országrész meghódításának története. A magyar, ezer év múlva, most újra hódító háborút visel a Tisza és Körös mellékén nem véres fegyverrel , hanem izzadtságos ásó- és kapával, a kártékony vizelem szilaj uralkodása ellen. A hollandi ember büszkén mutatja a tenger habjai ellen emelt védgátakat, közelebb a harlemi tó lecsapolását, s melyet a tengertől az iparnak visszaküzdeni készül, a zuidi tó munkába vett kiszárítását. Nekünk is lesz nemsokára ily emlékünk, mire büszkén fölmutathatunk : a Tisza és Kőrös szabályozása, és 2000 mfld tér, melyet az eddigi bizonytalan kiöntésektől a földmivelésnek saját fáradságos munkánkkal kiérdemlettünk. Az 1853 és 1855-ki áradatokra, melyekkel a daczos Tisza, mintegy kihivólag lépett föl az őt szabályozó emberi erő ellenében, derekasan meg lön felelve az 1856-ki munkálatokkal, — hátha még a szabályozó társulatoknak nagyobb pénzöszletek állottak volna rendelkezésökre! Van szerencsénk hiteles adatok nyomán az öt osztályban működött Tiszaszabályozó társulatok 1856-os munkálatinak eredményét részletekben s összesen következőkben felmutatni : I. Beregi osztályban : töltés készült Gulácsnál : 15,772 köb öl, átmetszések a 7, 10, 15, 19. szám alattiaknál 5027 köb öl, összesen 20,799 köb öl. II. Bodrogköz és felső Szabolcsban : 22, 23, 24, 28, 29, 30, 31 és 46 átmetszésekből kiemeltetett 21,256 köböl föld. Társulati téren készült Tárkány- Csapnál 10,727, Leányvár-Csigándnál 10,180, összesen 20,908 köb öl töltés. Továbbá Bezdid-Tuzsérnál készült 2702, Tuzsér- Rozsálynál 20,520, Rozsály-Vencsellőnél 30,331 összesen 53,555 köb öl töltés , s így a két osztálynál 95,720 köb öl földmunka. Bodrogközben elkészült 4290, I. Szabolcsban 13618 folyó öl töltés. III. Alsó-szabolcsi osztály. Tisza-Dob-, Takta-Kenéz-Csegénél kiásatott 7569 átmetszési köböl. Társulati téren jobb oldalon Tokaj-Ladány- kistokaji töltéseknél, készült 5116 köböl. Baloldalon javításkép 6015 köb él. Vállalkozói után a három töltésvonalnál 89,721, és így összesen 108,437 köb földmunka létezett. A dob-csegei töltés egészen befejeztetett : 54—61 kanyarszegmények teljes képződésben. — A tökéletesen elkészült új, valamint helyreállított töltések hossza : 26,520 folyó él. Vállalkozó : Gottesman. IV. Heves- Csongrád- vagy szolnoki osztály *). Itt a 72, 74, 76, 77, 78 és 80 szám alatti átmetszésekből kiemeltetett 29, 339 köböl föld. A törökszentmiklósi 13,302 öl hosszú töltésvonalnál a vállalkozó Koppéli két évi szerződését, 72,150 köböl föld felbordatása által egy év alatt bevégezte. A jászkiséri vállalkozó Weiss, a magántársulat töltésénél készített 88,346 köbölet. Szentes Mindszent közt készült 40,000, Kilenczesnél 1362 köböl, így ez osztály teljesített 232,845 köböl földmunkát, s mindössze 37,359 folyó öl töltést. V. Bács-csongrádi osztály. Ez osztályban a 86, 90, 92, 93, 94, 96 szám alatti átmetszéseknél kiemeltetett 61,201 köb öl, vállalkozó által 4,479 köb öl, többi közmunka erővel. — Jobb oldalon Anyástól Szegedig 55,638 — bal oldalon Csongrádban 36,645 köb öl töltés készült. Bácsban jobbról a földmunka tömege 24,573 folyó ölben 178,058 köb öl. Az átmetszések hossza: 32,425 öl. Átnézete az állam és társulatok által az öt osztályban 1856. alatt végzett tiszaszabályozási munkálatoknak : Osztály. Államerővel társulati erővel. I. Bereg. — — 5,027 — 15,772° II. Zempléni,Szabolcs 21,256° — 74,463 III. Alsó-Szabolcs — 7,569 — 100,000 IV. Heves — — 29,339 — 203,505 V. Csongrád-Bács — 61,201 — 116,857 Összesen 124,293° — 511,467° Együtt— — — 635,861°**) Ebből az átvágásokra esik 25%. A hat vállalkozó készített 348,950 köbölet, az egésznek majdnem felét. Az összes elkészült új töltésvonal hossza részen 30 % geogr. mérföldet. Egy köböl középárát 2 frt 20 krra számítva, a társulati töltésmunkálatokba fektetve jön: 1,122,436 frt 27 kr. Átvágás az összesen végzendő 101-ből eddig 38 készült; tökéletesen sikerült van hat, félképződésben öt. Az összes rövidítés ez átvágások után tesz 142,000 folyó élet, vagyis 35% geogramföldet. A teljesített rövidítés az egész Tisza hosszán 53%. 1846-tól 1850-ig készült 62,376 köböl csatorna és 352,538 köböl töltés. 1850 vagyis a központi cs. k. tiszaszabályozási bizottmány kineveztetése óta 286,967 □ csatorna és 1,025,517 □ töltés, vagyis 1846. óta 1856. October végéig 349,343 átmetszési 1,378,055 töltési összesen 1,727,398 □ földmunkálat, mintegy 3,430,000 frt költséggel. Az ármentett területek nagysága : 435,942 hold; hozzátudva a feltöltés-vonalakkal mentett területeket : 600,000 holdra tehető, tehát mintegy fele az ármentesítendő összes Tiszavidéknek. Ez eredmény is igen örvendetes. A társulati erő diadalát látjuk abban. De még sok teendő vár a társulatokra, sok erő felhasználása igényeltetik, hogy az eddigi eredmény biztosíttassék, hogy ennyi erőfeszítés kárba ne menjen. Azonban, ha figyelembe vesszük azon körülményt, hogy a társulatok a jelen pénzviszonyok mellett, alig képesek azon nagy pénzerő előteremtésére, mely ez óriási munka teljes és sikeres befejezésére szükségeltetik, aggodalommal kellene a jövőbe tekintenünk, ha gr. Andrássy Manó úr és kiküldött társai a törlesztési kölcsön megszerzése iránti fáradozásainak óhajtott eredményt nem jósolhatnánk. De ily eredményt annál inkább várhatunk, mert a magas kormány a Tiszaszabályozás fontosságát felismeré s az ez érdembeni munkásságnak kormányi rendszabályok által az irányt kijelölni méltóztatott. Márpedig e munkásság fel fogna akadni, ha kölcsön útján nem jutunk oly pénzforráshoz, mely biztos garantiája lehet a társulati munkásság sikerének, minek feltétele e munkásság folytonossága. Hogy tehát e kölcsön létesítése megkönnyítethessék, az illetőknek gr. Andrássy Manó úr és társai igyekezetét oly intézkedésekkel szükséges támogatni, mik a kölcsönadókra nézve teljes biztosságot nyújthatnak. Ezek egyik legfőbbike a közös jótállás lehet, mi hogy kötelező erőre emeltessék, szükséges a társulatok egyértelmű határozatát, közös és egyenlő kötelezettségét megállapítani. Ez csak az összes társulatok közös gyűlésén eszközöltethetik. Ez okból a társulatok elnökei egy ily közgyűlés tarthatása végett következő folyamodványnyal (melynek egy nyomtatott példányát ide rekesztem) járultak a cs. k. Fensége, Magyarország főkormányzójához: Fenséges cs. kir. Főherczeg , Magyarország Generál-Kormányzója! Öröm és hálaérzettel vettük Ő cs. kir. Ap. Fölségének October havában a tiszaszabályozás tárgyában kiadott kegyelmes rendeletét. Ez újabban meggyőzött bennünket arról, hogy Ő cs. kir. Ap. Fölsége magas figyelmét — a kormányzás terhes gondja közt — a tiszaszabályozás nagyszerű munkájára kiterjeszteni méltóztatott. Őszinte örömünket fejezzük ki egyszersmind aziránt is, hogy a kiadott kegyes rendelet értelménél fogva Fönséged, mint Magyarország Kormányzója méltóztatand ezen nagyszerű munkát vezérelni. Ezen körülmény bátorít bennünket, hogy Fönséged előtt esedezzünk , méltóztassék kegyesen elrendelni, hogy minden tiszamenti társulat és érdekeltség részéről egy két megbízott választatván , még e tél folytán Budapesten összejővén, a tiszaszabályozási ügy iránt közösen tanácskozhassunk, s Fönségednek és a magas Minisztériumnak alázatos észrevételeink- szükségeink- és óhajtásainkat tiszteletteljesen előterjeszthessük. Úgy vagyunk meggyőződve, hogy kérésünk méltányos. A magas kormány — ott, hol közérdekű intézkedésről volt szó, — meghallgatta a szakértőket, és értelmeseket, hol ipar és kereskedési tárgy forgott fenn, meghallgatta a kereskedelmi kamarákat , mennyivel inkább kérhetjük mi, hogy — ott, hol a tiszaszabályozás azon részét illetőleg, hol védtöltések és vízlebocsátásoknak saját földbirtokunkon, saját költségünkön, önjavunk, vagy kárunkra eszközlendő elkészítéséről van szó, s az ügy érdekében kifejezhessük óhajtásaink és kéréseinket, mi, kik egy évtizedes társulati munkásság után leginkább ismerjük ezen ügy minden hiányait, s árnyoldalait; mi, kiknek önjövendőnk s boldogulásunk egyenesen ezen nagy munka okszerű kifejlődéses bevégzéséről föltételeztetik. De megegyezik ezen kérésünk Ő Felsége által kimondott elvekkel is, melyek a szabályozási munkáknál az egység előállítását, és egybehangzó kivitelt tűztek ki; mert ha a társulati képviselők öszszejönnek, s egyesített erővel igyekezni fognak a magas Kormány intézkedéseinek mindenben segédkezeket nyújtani, s ez után közös, és kölcsönös értekezés által el lesznek oszlatva a kételyek : az ügy jövendője iránti bizalom minden érdekeltnél meg fog erősödni, mi nélkül pedig nincs biztos jövője a szabályozási munkálatnak. Ezen tanácskozmány múlhatlanul szükséges azért is, mert csupán ez után juthat a magas kormány elébe mindazon egyes körülmények valóságos ismerete, melyek az egyes helyi viszonyoknál fogva a czélszerű és üdvethozó kivitelnek ellene állnak; csak ily úton deríthetjük fel kellőleg mindazon pénzerőbeli szükségeket, s azok megszerzése iránt reánk nézve legczélszerűbb módokat, melyek a nagyszerű munka következetes, egybehangzó, üdvös és gyors kivitelére, az illetők súlyos és elviselhetlen terheltetése nélkül létesíthetők. Az elmúlt évi munkásság, és a társulatok jelenlegi terheltetései is elkerülhetlenné teszik, hogy mielőbb, kölcsön útján egy nagyobbszerű pénzforrás teremtessék elő, máskép meg fog akadni minden munka. Bizonyítja állításunk valóságát — mint fentebb mondánk — a legközelebb lefolyt munkaévi tapasztalás. Az 1855-dik évi november 1-jétől 1856-dik évi november 1-jéig készült töltésvonal hossza tett 30% mérföldet 511,467 köböl földmozdítással, mely került — a munkabér, földkibecslés és egyéb költségekkel — köbölönként egyremásra 2 frt 40 krjával 1,363,912 pártba. Ehet adott a magas Kormány rendes előlegezés fejében 200,000 forintot, s rendkívüli előlegezésül 50,000 frtot, összesen 250,000 ftot, s igy a társulatok által 1,113,912 forintnak kellett volna előlegesen kifizettetni; — azonban ezen összegből a társulatok egyes vállalkozóknak, s egyeseknek kibecslés és más terheltetések fejében még több mint 300.000 párttal adósak. És igy tetemes adóssággal terhelve megyünk a jövő munkaév elébe, midőn minden jóakaratú készség mellett is, kivált a nagyobb ártérekkel bíró községek birtokosai kénytelenek lesznek kijelenteni, hogy ezen pénzszűk időben a kivetendő pénzek rögtöni befizetését annál nehezebben teljesíthetik, mint összesen : 16 — 13,356° — 86,’590° — 73’,234 — T.Füredtől Csongrádig a Tiszameder hossza : 167,249 öl ) az átvágások sikerültével : 94,015 öl rövidebb kend 73,234 öllel. **) A törtszámokat mindenütt mellőztük. Átmetszés neve : száma átmetszés hossza Tiszameder hossza mederrövidítés állapota Domaházi ...... 68 — 402'/.,° — 2,550° — 2,147'/,° — tervben Cserőközi......................... 69 — 960 — 6,000 — 5,040 — „ Nánai.............................70 — 1,015'/, „ 6,300 — 5,284'/, — „ Burai.............................. 71 — 1,237 — 5,800 — 4,563 — „ Kötelki......................... 72 — 1,378 — 7,820 — 6,442 — készülőben Körösi felső................... 73 — 640 — 3,200 — 2,560 — kész Körösi alsó................ 74 — 1,000 — 8,700 — 7,700 — munkában Püspöki...................... 75 — 1,072 — 3,000 — 1,928 — tervben Fokorói.................... 76 — 337 — 4,050 — 3,713 — kész Szolnok-tengői I. II. . . 77 — 1,896 — 11,400 — 9,504 — munkában P.Jenői......................... 78 — 676 — 10,140 — 9,464 — kész Ughil. II........................ 80 — 1,795 — 11,880 — 10,035 —munkában Csongrádi......................... 83 — 947° — 5,750 — 4,803° — tervben AZ ELÁTKOZOTT CSALÁD. REGÉNY IRTA jam Folytatás *) A nagy szemfényvesztő. Ebédnél még egy székkel közelebb ült Malárdyhoz Victor, mindjárt az asztalfő mellett. Vasady úr egy székkel alább degredáltatott. Hiába, a báró nevezetesebb személy volt, mint ő : az fait accompli, s a fait accompli-k előtt akkor is divat volt már meghajolni. Az egész ebéd alatt tudta foglalkoztatni az egész társaságot az ifjú jövevény. Szikrázó ötletei egymásra következtek; amit elmondott, abban annyi finomság volt, a legcsípősebb dolgokat úgy be tudta hengergetni jóízó előadása zamatjába, hogy még az érdeklett maga is kénytelen volt azokat kedveseknek találni. És a mellett tudott inni úgy, ahogy senki más , — és nem látszott meg rajta. . Ez a fődolog,s:aki egy pohár bortól leissza magát, az részeges, semmirekellő, aki tiz palaczk után is józan marad, az derék gavallér ember. Eleinte Vasady azt a tréfát akarta magának megszerezni, hogy áldomásozni kezdett a jelenlevő nevezetes férfiakért sorban, s poharát mindig Victorra köszönte. *) Lásd „Pesti Napló“ 16. számát. Victor állott elébe, s kiitta poharát, egész a körömpróbáig ; mikor aztán a férfiakon végig mentek, akkor Victor mondá: „szállók kendnek !“ s elől kezdé a hölgyeket s végig áldomásozott értük, s hogy a poharak nem ártottak meg neki, bizonyiták azon ragyogó ötletek, találó szójátékok, mikkel toasztjait felczifrázta: de bizony Vasady ur a vége felé csak alig bírta már mozgatni a nyelvét. Szerencsére az alispán jelt adott a felkelésre. Victor arczán még csak szin tekintetében sem látszott meg a poharazás , csak szemei ragyogtak kissé élénkebben, mint az előtte egy kis izgatottság látszott ajkai körül, ami neki igen jól illett. Annyira magánál volt, hogy midőn a delnőket a társalgási terembe kelle vezetni, két hölgy közül Eudemiának nyújtó karját, és nem a szépség királynéjának , különbséget tudva tenni az etiquette és a szív parancsai között. A társalgási terem már akkor el volt készítve az ünnepélyt fűszerező mulatságok számára. A terem egy harmada fel volt emelve színpad gyanánt s festett, függönyökkel ellátva. Oh nem! Itt nem fogunk azért színi előadást látni; még abban az időben nem volt kimondva az a vakmerő eszme , hogy egy ember leírjon valamit, a másik azt elbeszélje, és a harmadik fizessen érte, amiért azt meghallgathatja. Esze ágába sem volt senkinek színjátszó társaságot sejteni a festett függönyök mögött; nem is tartotta volna senki illendőnek, hogy egy magyar ember befesse a képét pirosra, fehérre, hamis szakállt kössön az állóra s előálljon azzal a hazugsággal, hogy ő Oloferno Vitellezzo, aki az apjáért boszút akar állni. Ilyen bolondoskodás még akkor magyar emberhez nem illett. Hanem emeltetett ama színpad egy nagy nevezetes szemfényvesztő előadásai végett, kippen ez ünnepélyre jött lett Afghanistánon keresztül Asztrahánból, teljes czíme: „Magister Ludolphus de Cairo ; professor mágiáé, elismert feketeművész és boszorkány mester; az orosz czár udvari szemfényvesztője ; a nagy Philadelphia egyetlen egy tanítványa; a double vue feltalálója, az escamotage és indiai bűvészet avatottja; a chaldeai bölcsek kövének birtokosa ; aranycsináló és patkányüző, egy szóval nagy ember. A társaság elhelyezé magát a körbe állított székeken, mik a színpad elejét elfoglalák ; a hölgyek legelöl . Dárday odahátul gorombáskodott valakivel, míg Vasady fogott magának egy szerencsétlen esküdtet, annak magyarázott erősen s azt hitte magában, hogy ez most abból ért valamit. Victor nem ült le , a hölgyek körül forgott, majd egyikkel, majd másikkal beszélve, legtöbbet Eudemiával és az alispánnéval , legkevesebbet szólt Herminához. A szép lyánka elmélázva ült karszékében, s csak néha pillantott lopva az ifjú után, ki oly hidegen látszott vele bánni. — Nézze kegyed, mademoiselle, szólt Victor Eudemiához, a jámbor atyafi hogy előre tolakodott, hogy bámul átfestett függönyre jövendő bámulata előérzetében. Ő most nem lát senkit, csak a szemfényvesztőt. Előre tudom, hogy minden kilőtt zsebóra az ő zsebében lesz megtalálandó. A függönyön túl hármas csengetés adott jelt, a kárpitot szétvonták s ott volt látható Monsignore de Cairo a sötét vörössel bevont színpad közepén, máguszi talárjában, hatalmas hegyes süveggel, s tarka pálczával a kezében, ahogy indiai máguszok szoktak járni. Eleinte a közönségesebb egyptomi bűvészet csodáit mutatta be bámulóinak: töltögetett a csoda palackból sört, bort, és szilvariumot, a bámuló atyafi ivott mindenikből, s mondott rá egy egy fél terrem ------jét. Victor nem sokat ügyelt a bűvészre: az egész comédia alatt hátat fordítva neki, fecsegett Eudemiával. Az orosz czár első szemfényvesztőjét ez piquirozni kezdte, leszállt a színpadról s Victor vállát érintő varázsbotjával, amin az öreg Malárdy atyafi nagyon bámult, hogy Victor rögtön tengeri macskává nem változott. — M’sieu le Baron, donnez moi’n bague. Egy gyűrűt ; S’il vous piait. Victor könnyeden bólintott felé, s levont az ujjáról egy szép smaragd köves gyűrűt s két ujja közé fogva, odanyujtá azt a keletindiai bűvészek nagy mesterének, s tovább beszélt Eudemiával. Voici m’sieurs et m’dames, szólt a bűvész összefogott marokkal gesticulálva a közönség előtt: látják önök,mime az a gyűrű, amit a báró úr nekem átadott, most itt van a kezemben. . . Azzal felnyitá a markát. . . és maga is hátra hökkent , — mert a gyűrű nem volt ott. — Most is itt van az ujjamon szólt Victor félvállról hozzá , s még egyszer oda adta neki a gyűrűt. A keletindiai máguszok utóda nagyon furcsa szemeket vetett rá e tréfa után s most már nem maradt