Pesti Napló, 1857. október (8. évfolyam, 2311-2337. szám)

1857-10-10 / 2319. szám

15-féle; r­o­z­s 1-féle; á­r­p­a 2-f.; zab 5-f.; köles 1-f.; repcze 4-f.; bükköny 2-f.; répa na­a­g 5-f.; ré­pa 1-f.; stock­er­a­ui lencse 1-f.; bab 1-f.; stockeraui borsó 1-f.; csicsere borsó 1 f.; heremag 1-f.; mák 1-f.; k­u­k­o­r­i­c­z­a 4 f.; dohány 1-f.; vöröshagyma 3-f.; dinye 10-f.; k­ö­r­t­e 92-f.; a­l­m­a 64 f.; b­o­r 8-f.; kenyér, Ba­logh Zsuzsána pói gazdasszony által sütve ; itt még külön említendők Walner Dániel juhtenyésztő ur Rambouillet ivadék gyapja és Hoilbreng Dániel bitzingi műkertész takarmányi ujnemű­ növény- és facsemete gyűjteménye; e kiállító urak személyesen jelentek meg a kiállításon, miért is nekik a választ­mány az új egylet iránt tanúsított ezen részvétükért meleg köszönetet szavazott. Ez osztályban kitüntettek : 1. Ezüst érmet nyert Siebenfreund ar Nagy- Szombatból 92 fajú körtéiért s 64 fajú almáiért. 2. Bronce-érmet nyertek: Lipcsey Lajos ur Kisújszállásról jeles búzájáért.. Sandtner Ágoston ur Pásztóról jeles zabért Gróf Szapáry Gyula ur a je­len szárazság daczára is meglepő nagyságú répáiért. Szodoray El­k ur Várkonyból jeles kukoriczáért. A marhakiállitásnál leginkább a szarvas­marha és ló, kevésbbé a juh és sertés volt ki­ál­­tva; szarvasmarha mintegy 34 darab; ló 16; sertést csupán Jurenák ur állított ki. Ez osztályban következő kiállítók tüntettek ki: 1. Ezüst érmet nyertek : Fridrik Antal ur borjas tehénért; T­a­s­s­y Károly ur borjas tehénért; Fazekas Károly ur kitűnő szépségű 6 éves ma­gyar bikáért. Jurenák Sándor ur 3 éves (sőt. pej) kanczáért. Gr. Szápáry Gyula ur tulajdon neve­lésü (vil. p.) kanczáért. 2. Bronce-érmet ny­ertek : Medgyesy Ká­roly ur szép üszőért. T­a­s­s­y Károly ur 4 éves (vil. pej) kanczáért. Végh János törökszentmiklósi föld­­mives fias kanczáért. Bakon­dy András t.­sz.-mik- 1681 gazda 1 éves anyabárányért és Fazekasné asszonyság jeles baromfiakért. 3. Öt darab aranynyal tüntettek ki : Fa­­zekas Károly ur borjas tehénért. Koller Jó­zsef ur kitűnő nagyságú és erejű (vil. pej) kanczáért. Ez urak az aranyban nyert díjakról az egylet ja­vára lemondottak. Gépeket állítottak ki: Vidats István pesti gépész: 2 Howard-féle ekét; 2 Vidats-félét,­ 1 Infeld-féle rögtöröt, 1 angol rögtörőt, 1 Turner-féle zúzó és darálót; 1 amerikai kukoricza darálót; 1 Hensman-féle cséplőgépet 4 lóerőre, 1 egyszerű szóró rostát, 1 amerikai takarék-tűzhelyt; gr. Almásy György ur által megvéve , mindössze 11 darab gép. Jurenák és Taubinger urak,2 Howardféle, 1 Kleyle, 1 Hönigsteinféle ekét, 1 Garretféle 3 lóerejű cséplőgépet, 1 lókapát, 1 trágyaszórót, 1 pogácsatörőt, 1 szecskavágót mind Garrettel, 1 Bokorféle répavágót, 1 Garretféle szórórostát, 1 Weiszeféle szénagyüjtőt, 1 fahengert, 1 Weiszeféle vetőgépet, 1 Howardféle szénagyüjtőt, összesen 13 db gépet. Kopély Ká­roly úr 1 kapocsot, Zsembinszky úr Szakállas­ról 1 Howardféle szénagyüjtőt és boronát. W­e­i­s­z és U­n­g­á­r pesti gépészek 8 db különböző ekét. Lábosy János tenyői kovács mesterember Schwerz után készített saját ekéjét. F­a­z­e­k­a­s Károly ur 1 gőzerejü cséplőgépet, gr. Szapáry Gyula ur 1 Garrettféle rostát, mely valamennyi kiállított rosta közt a legjobbnak ismertetett el. Fischer Péter Pestről, mintegy 62 jeles darabból álló kertészeti eszköz-gyűjteményt A gazdasági kiállítás fénypontját képezte kétség­kívül a gépek próbája, mely a gépész urakat is egy kissé megizzaszta, mivel a próba erélyes ve­zetői oda akarták a hazai gépészeket szorítani, hogy kipróbálatlan gépeket ne küldjenek ki műhelyeik­ből , mint az eddig gyakran történt, miáltal a gazda drágán megvásárlott gépe gyakran rövid időn elromolván vagy összetörvén, nemcsak pénzét srüli meg, hanem munkájában is megakasztatik. A gazda­sági eszközök próbája után, Jurenák Sándor úr diófasorokkal bekerített és a lehető legjobban ke­zelt újkuti gyönyörű pusztáján az elismerés pál­mája azon hazai gépészeknek nyuttatott, kik a külföld e tekintetbeni előhaladását hazánk szük­ségleteihez legczélszerűbben tudták alkalmazni. A biráló-választmány következő szakértő jeles egyé­nekből állott, u. m. Losonczy László (elnök), Menyhárdt Gusztáv (tollvivő), b. Wenkheim László, Domonkos Mihály, Orczy Antal urakból. Az ekére, mint a földmivelő legszükségesb esz­közére legtöbb gond és idő forditatott, és daczára annak, hogy egy alapos a­czélnak tökéletesen meg­felelő próba az uralkodó rendkívüli szárazság és a szikvegyületű föld keménysége miatt (a legroszabb e birtokban) majdnem lehetlen volt, holott mindamel­lett a Vidats-féle 1. sz. eke a föld fölégett színéig ; a Weisz és Ungar-féle mélyítő 5 hüvelyk mélységre 6 erős ökör által vonva; L­á­b­o­s­i János tenyői kovács­mesterember Swerzféle szerkezetű kalapácsolt ekéje jeles bizonyságát adta czélszerüségének s ez eke si­keres használhatása mellett sok jelenlevő gazdász emelt szót, miért is készítője ezüst éremmel tüntetett ki; a Hönigstein - féle földbe vehető nem lévén , kipróbálatlan maradt. Próbáltatott to­vábbá két rögtörő is, Vidats által kiállítva és ké­szítve ; az I­n­fe­l­d-féle és a Crotkyl-féle angol rög­­törő, mely utóbbi czélszerűbbnek találtatván ezüst érmet nyert, másik ezüst érmet nyert Vidats úr a Turner féle zúz­­ért. A kiállításon jelen volt számos főúr közt Almásy Dénes és Károlyi Sándor gróf urak a legnagyobb ér­dekeltséggel nézték végig e géppróbát. Az erő­­mérés 2 ökörrel már este történhetett. Ez egy a szélsőségig makacs harcz volt, melynek a lett végeredménye, hogy a gr. Szapáry Gyula ur két ökre elbírt 62 pesti mérőnyi zsák rostált tiszta búzát (8477 font), a Jurenák Sándor ur 2 ökre ugyan­annyi zsákot és még két emberrel többet, miért is övé lett a 10 arany dij. így fejezé be a választmány napi munkáját és egy­szersmind ez évi működését, és mielőbb a jelenlevők elsz­­ledtek volna, fiatal kifáradhatlan elnöke az egy­letnek,­­­­ a vidéken hasznos munkásságáért a köz­­becslést tökéletesen bírja, rövid de hő szavakkal kö­szönte meg az illetők buzgóságát, kikérvén támoga­tásukat jövőre is. Ekkér folyt le ez a két nap, melyen annyi fiatal tűz, annyi férfias komolysággal egy közhasznú czél létesítésére párosult, és hogy a szünórák alatt se lo­hadjon a lelkesedés, itt volt Boka Károly, ki a ma­gyar szivet oly hamar meghódítja magának nyirety­tyűje leg­legeredetibb magyar hangjai által, és ki­nek hallatára valóban bebizonyul a „sirvavigad a magyar!“ Hogy tudósításomat a „finis coronat opus“sal fe­jezzem be, föl kell említenem a lelkes heves- és szol­­nokmegyei hölgyeket, kik ezen közhasznú ügyet szintén lelkesen fölkarolván, a lóversenyt egy jelen­tékeny díj által, egy megfelelő körirattal ellátott szép nagy ezüst serleggel „ugrató verseny“­, mind a nemeslelkű alapítók, mind pedig jeles nyertes lova­sa által az idei lóverseny egyik legérdekesb részévé tették. E nemeskeblü hölgyek megnevezése helyett örömmel jegyzem ide, miszerint mind a verseny, mind a tánczvigalom alkalmával a legegyszerűbb öl­tözékekben jelentek meg, minden fényűzést, minden piperét kerülve, mi­által valódi műveltségük és a vi­szonyok helyes fölfogásának legfényesb tanújelét adták! DALLOS GYULA: A felső - csongrádi tiszaszabályozási társulat f. évi sept. 20-án Szentesen tartatott ülésének jegyzőkönyve. (Vége.) III. A mindszent-algyői uradalom, és técsi köz­birtokosság részéről ártér bemon­ás meg nem történ­vén , a szakértői ártérfejlesztés megnevezett urada­lom és közbirtokosságra is kiterjesztetik. IV. T. Boros Frigyes cs. k. osztálymérnök úr elő­terjeszti , miszerint a Közös szabályozási 3-ik számú átvágás a Bökénytécsi társulati töltéshez, különösen annak kis­zalosai halomba kötött pontján 20 ölre, tehát felette közel hozatván, az átvágásnak bekövet­kezendő kiképződése társulati töltésnek könnyen veszélyessé válhatand, annyival is inkább, mivel a kis zalotai különben is homokos földrétegeknek beom­­lása, s a kiképzendő Körös-medernek társulati töl­téshez közeledése előrelátható volna, ez okból indít­ványozza, miképpen a társulat részéről a tiszaszabá­­lyozási cs. k. felügyelőség útján felsőbb helyre óvás terjesztessék a végett, hogy, ha a társulati töltés kér­déses körösi átvágás kiképződése folytán válságba jövend, annak biztosításáról ugyanaz, ki a válságot előidézte, gondoskodni kötelezi­ssék. Az indítvány elfogadtatik, és elnök úr fölkéretik, miszerint a jegyzőkönyvi értesítés mellett, a társulat nevében, és érdekében az indítvány nyomán felsőbb helyre óvást és kérelmet intézni szíveskedjék. V. Társulati jegyző, a Pestre elutazott társulati pénztárnok megbízása folytán előterjeszti, miszerint a pénztár állása, legközelebbi társulati ülés óta mit sem változott, s ugyan azért számos nem fedezhetett kiadásai okán jelenleg is negatív állásban van. Ezek folytán I. Horváth László úr kinyilatkoztatja, hogy a mirgos gr. Károlyi nemzetség részéről a befize­tések eddigi halasztása egyedül a mirgos grófok bel­­viszonyai okán történt, és a napokban teljesítetni fog. Szentes város, miután már befizetéseinek egy ré­szét még a tavasszal előlegezte, az egyes lakosok ál­tal teljesítendő befizetés pedig folyamatban volna, tartozását rövid időn leróvni ígérkezett. Csongrád városnak pedig a múlt téli munkáltatásra tett előlegezés folytán még a jelen befizetésein túl is követelé­se van a társulat ellenében. Ezek szerint jelenleg a mindszentalgyői uradalom és técsi közbirtokosság tekintetvén maladékos fize­tőnek. Ezek ellenében tartozásaik politikai útoni behaj­tásának eszközlése iránt elnök úr fölkéretik. Ir. T. Boros Frigyes osztálymérnök úr a múlt ülés jegyzőkönyve­i száma nyomán előterjeszti, mi­képen a szentesi kurczai vámhid melletti és vekeri zsilipek megvizsgálása iránt Csongrád és Szentes vá­rosok mérnökeivel együtt kiküldetvén, eljárásában következőket tapasztalt: A vámhíd melletti zsilip fenállása az öszves társu­lat érdekéből szükséges, és a mostani ártérhez képpest kimérései a czélnak is megfelelelnek. A vekeri zsilip, és keskeny gát átvágásán a ve­keri, és keskeny laposi vizek az árvíz mentesítette árterén által a Kurczába, és annak közbejötté­vel a Tiszába levezettettek. A­mennyiben pe­dig a técs-kuczori töltés által bekerített ártéren a szentesi vizeknek lefolyási szolgalma jogtalan, s megengedhető annyival kevésbé volna, mivel azon vizek a Kurcza medrét betöltvén, a társulati ártérről lefolyó vizeket kiszorítják, és a társulati laposokat elárasztják, annálfogva azoknak bezáratását véle­ményezi, és kívánja mindaddig, míg csak a kérdéses szentesi laposok az ártérbe be nem kebeleztetnek. Ezek folytán Szentes város részéről előterjeszte­tett, miszerint a vámhíd melletti zsilipet, mint a­melyre a társulatnak elkerülhetetlen szüksége van, ésannyira, hogy ha az eddigelé fel nem építtetett volna, annak továbbrai halasztását a társulat érdeke meg nem engedné, Szentes város a társulat részére teljes értékben átvétetni kívánja. A vekeri zsilip bezáratásába pedig Szentes város községe bele nem egyezik, mert azon zsilip olyan szolgalom, melyet Szentes város a viz természetes le­folyását tekintve, fennállása óta mindig korlátlanul használt. Ezen százados gyakorlat által érvényesített jogához tehát a törvények védelménél fogva ragasz­kodik. De ragaszkodik továbbá a méltányosság elvénél fogva is, a­mennyiben a Tiszaszabályozásnak nem lehet az a czélja, hogy egy községet százados jogai élvezetétől megfosszon, és a mivelésnek megnyert legalább is 3,030 hold földet a zsilip bezárása által reá szorítandó vad vizek miatt eredeti vadságába vissza­erőszakoljon. És ragaszkodik végre azon magasabb szempontból, mivel a zsilip bezáratása nemcsak egyes szentesi lakosoknak több száz ezerre menő károkat, hanem a magas kincstárnak is évenkint ezerekre rugó veszte­séget okozand, mert azon 3000 hold egy esős év után megszünendik adóalap lenni. Ezek folytán elnökileg kimondatott, miszerint az ülés többsége, a keskeny gát átvágását és a vekeri zsilipet bezáratni kívánja, és ez iránt Szentes váro­sát, vonatkozólag a társulatnak 1856 ik dec. 29. tar­tott ülése jegyzőkönyve 9. számára újólag elnökileg megkerestetni határozza. A kurczai vámhíd melletti zsilip átvétele elvben ugyan elfogadtatik, azonban annak eszközlése a cs. k. építészeti hivatalnak az ártér fejlesztés eredménye felett bevárandó véleményes jelentése tárgyalása idejére halasztatik. VII. Csongrád város képviselői előterjesztik , mi­szerint a képviselt város költségviselő ártere újonnan kiszámíttatván, annak terjedtsége általuk helyesnek találtatott, ugyanazért annak 996 holdnyi terjedtsé­gét ezúttal is megállapíttatni kívánják. Ezen előterjesztés ellenében semmi észrevétel, te­­kintőleg semmi ellenmondás fel nem merülvén, Cson­grád város ártere 996 holdban teljesittetett. Jegyzette KOCSIS PÁL, s. k. jegyző. A Tiszamelléki helvét hitvallású egy­házkerület közgyűlése. Magyarországi protestáns egyházunknak alig volt egyszer egyezer sürgetőbb szüksége kitartó, éber mű­ködésre s minden erejének okos fölhasználására, mint jelen korunkban. Nemcsak a tudomány elfojt­­hatlan haladásának jelenségei, hanem maguk, a ben­nünket közelebbről érdeklő helyi viszonyok ösztö­nöznek, sőt kényszerítenek csüggedetlen törekvésre. Örvendve jegyzőnk azért föl minden tüneményt, mely akár egyházi életünk gyakorlati rendezgetése s ja­vítgatása körül, akár a protestáns tudományosság mezején mutatkozik. Ama közgyűlés, melyet a helv. hitv. egyházkerü­let, f. évi September hó 27, 28 és 29 ik napjain, Gö­­mörmegyebeli Jánosi helységben tartott, egyike vala emlékezetes, gyűléseinknek mind a tanácsko­zás valóban parlamentáris folyamára, mind a hozott határzatok üdvös voltára nézve. S midőn egy oldal­ról fölemlítjük az elnökség tapintatos, bölcs vezérle­tét, méltó elismeréssel szólunk egyszersmind a nagy számmal egybegyülekezett tanácskozó tagok nemes buzgalmáról s higgadt komolyságáról. Mielőtt azonban a gyűlés feltűnőbb érdekkel biró határzatait elsorolnék, megérintjük egy pár szóval a tanácskozás előzményeit. — Legelőször is a köze­lebbi két év alatt lelkészi alkalmazást nyert huszon­hét ifjú tiszt, uraknak, főtiszt, superintendens ur ál­tal ez alkalomra kitűzött ünnepélyes fölavatása haj­tatott végre. Főtiszt, ur vezérlete alatt, a közgyűlés papi és világi tagjai, a fölszentelendő lelkészek s az egész gyülekezet reggeli 9 óra után az ur házába in­­dulának. T. Borsodi József simoni lelkész alka­lomszerű, alapos tanítása u­an, főtiszt. Apostol Pál superintendens ur lépe a szószékbe s szivet in­dító lelkes beszédében, a lelkipásztori hivatal kel­lékeit fejtegeté. Majd két újonnan választott espe­res n. t. L. A. és n. t. É. A. urak hitletétele után, a felavatandó ifjú lelkészek tevék le a hitet. A két uj esperes a vének kezeinek fejökre tétele mellett föl­szenteltetvén, főtiszt, uz satöbbi esperes társak által a szeretet csókjával fogadtattak, az ifjú lelkészek pe­dig, letérdelve fogadván fejekre a vének kezeit fő­tiszt. superintendens ur által az evangyéliom hirde­tésére kibocsáttattak. — Az ünnepély buzgó intések, ima és éneklés után bevégeztetvén, főtiszt, ur a köz­gyűlést megnyitotta. . Törvényes rend és szokás szerint, először is a vi­lági elnöki szék betöltéséről gondoskodónak s azt ez alkalommal, főgondnok nemlétében T. Fáy Gusz­táv, gömöri segéd­gondnok ur foglaló el. Az igy el­rendezett közgyűlés Rémy Vincze cs. kir. me­gyebiztos ur, mint kormányt küldött jelenlété­ben, működéséhez fogott s legelőször is ama régibb határozatot uyita meg, hogy a közgyűlések három­szori elmulasztása az egyházi hivatalról való lemon­dásnak tekintessék, mi a t. segédgondnok urakkal, a gyakran károsan tapasztalt részvétlenség, hideg közöny és mulasztás megszüntetése végett, erélyes fölkérés mellett lesz közlendő. Fontos tárgyát téve a tanácskozásoknak ez al­kalommal is, a tanintézetek s népnevelés ü­gye. E tekintetben mindenek előtt amaz örvende­tes tudomást kell fölemlítnünk, melylyel a főiskolai pénztárnok urnak a s.-pataki praeparandiára vonat­kozó számadása fogadtatott. Befolyt e czélra ez ideig készpénzben 6,736 ft 13 kr pp. kötvényben 5739 ft 19 kr; kegyes alapítóktól készpénzben s kötvényben 9,108 ft 11 kr, s ha még ehez a biztos kilátásba helyezett 6,419 ftnyi öszveg is pontosan beszedetik — a­mit főtiszt, superintendens úr tapasz­talt erélyessége remélnünk enged — több mint 28 ezer pft alapöszveggel folytathatja működését a­z. évi november elején már megnyitandó üdvös intézet. Legyen szabad méltó elismeréssel ide­igtatnunk az alapítványozók díszes névsorából egy pár legjelen­tékenyebbet: T. Oláh Miklós ur alapított 1000 pft; t. tolcsvai Nagy Gedeon ur 1000 ft; gr. V­a­y László ur 2000 ft; ifj. báró Vay Miklós 1000 ft; t. Toot Sámuel ur 400 ft; n. t. Szűk J­ó­z­s­e­f marmarosi helyettes esperes gyűjteménye 319 ft; ezenkívül 200 és 100 pf­ot adtak igen szá­mosan. A cs. k. m. közoktatási minisztériumnak a népta­­nítói értekezletekről szóló rendeletét örömmel fogadó a közgyűlés. Teljes készséggel fogja azt közölni az egyházmegyékkel, utasítván azokat, hogy ez érte­kezletek életbe léptetését, vallásos törvényeink, szokásaink s vallástételünk tekintetbe vételével, eszközölni igyekezzenek s akadályairól vagy si­keréről a közgyűlést tudósítsák. — Hogy ez ér­tekezletek, néptanítóink haladásának nevezetes ru­gói lehetnének, tagadhatlan, s épen azért nem lett volna fölösleges ez ügyet egész erélylyel s határo­zottsággal kötni az egyházmegyék szivére. A népnevelésnek minél czélszerűbb előmozdítása végett egy állandó népiskolai választmány neveztetett, mely tanrendszert készít, tankönyveket vizsgál s átalában a népiskolák fölvirágoztatásáról gondoskodik. Elnökei tek. Ragályi Károly és nt. Hegedűs László esperes urak. Tagjai számos kitűnő buzgalma­s tehetségű férfiak, mint ifj. báró V­ay Miklós, K­a­z­i­n­c­z­i Gábor, Jakabfalvy András, Szathmáry Pál, Erdélyi János s több tudós pap és tanár. Az egyházmegyék szintén hasonló alválasztmányt alakitnak kebelükben, mely amazzal egyetértve fog működni. A határozatok meg­erősítés végett a közgyűlés elébe terjesztetnek. Az első összejövetel f. é. november 4-kén Miskolczon, leend. — Teljes örömmel várjuk ez intézkedésnek életbeléptetését; mindenek fölött számítunk gyors működésére, körültekintő erélyes eljárására, mely míg egyfelől ébreszteni fogja a szunyadozókat, más­felől tudni fog korlátot szabni némely illetéktelen beavatkozásoknak. Itt van helye fölhoznunk azon nagylelkű áldoza­tot, melyet a csekély létszámú andornaki egy­házban özv. Mocsáry Imréné aszszonyság jön a népnevelés oltárára, telket és anyagszereket ajánl­ván egy ott alakítandó népiskola építéséhez. Az egy­házkerület is örömest nyit meg e szent czélra min­den hatalmában levő segélyforrásokat. — A pesti protestáns theologiai tanintézetet, mely addig is, mig annak állapotja felöt­t az összes egyházkerületek conventileg intézkednének, atyafi­­ságos figyelmünkbe s részvétünkbe ajánltatik — ő­­szinte örömmel üdvözli a tiszamelléki egyh.­kerület; fenállását s virágzását óhajtja, tőle figyelmét s rész­vétét meg nem vonja. Szives köszönettel fogadta a közgyűlés abaúji es­peres­ét, Ferenczy József úrnak azon tudósítását, mely szerint ő, akadémiai barátja , Kist leydai ta­nár úr által fölszólíttatva, szerencsés volt kieszkö­zölni, hogy a leudai theologiai kar rendelkezése alatt álló segélypénzalapból magyar helv. hitv. tanintéze­tek is részeltessenek. E szerencse a s.pataki és pápai collegiumokat érte, évenkint egynek egynek 150 hol­landi vagyis 125 ausztriai pst határoztatván. Ez is a praeparandia javára fordittatik. S midőn külföldi hit­­sorsosaink rokonszenvének eme szép nyilatkozatát följegyezzük, önkénytelen eszünkbe jut az évről évre áldásosabban működő Gusztáv-Adolf egylet. Mert elfeled bennünket a világ, ha önmagunk nem adjuk jelét létezésünknek. S mi gátolna váljon, hogy bár néhány fillérrel mi is járuljunk egy jótékony egyesület czéljainak előmozdításához, mely oly szá­mos jelét adta már evangyéliomi szeretetének ? Ha­tároztatok azért, hogy templomainkban évenkint egy-egy vasárnap segedelem gyüjtessék a nevezett egyesület számára, mely alkalommal a népet az inté­zet czéljáról felvilágosítani s adakozásra buzdítani a lelkészek szép kötelessége. A közgyűlések tartására vonatkozólag határozat­ba ment, hogy a tavaszi közgyűlés állandóan Mis­kolczon, sz. György napját közvetlen megelőző kedd napon tartassák. Az őszi közgyűlések tartását azon­ban nem érhette e szerencse, azoknak még hihetőleg ambulálniok kell egyik megyéből a másikba, meg­­nyomorításával sok szegény ecclézsiának. Attól tar­tani, hogy a gyűlésnek valamely helyen állandósí­tása által, könnyen infb­en ol­oztatik a tanácskozás , legalább is öngyengeségünk bevallása. — E tárgy­ban az egyes egyházmegyék fognak megkérdeztetni. Időhöz alkalmazottnak s talán sikerrel is biztosí­tónak mondhatni azon intézkedést, mely szerint a pataki főiskolában a nyári közvizsgák, a régen di­vatban volt ünnepélyességgel s nyilvánossággal fog­nak ezután tartatni, mind az akadamiai, mind a gymnasiumi osztályokban. S ez alkalommal, ha a szükség kívánja, a közgyűlés is tartassák meg ugyan­ott. Szükségesnek látta továbbá a közgyűlés, azon ügyek elintézésére, melyek mind a négy superinten­­dentia közös öszejövetelében tárgyalhatók czélsze­­rüen, országos értekezletnek vagy conventnek éven­kint Pesten leendő megtartását sürgetni s e czél elő­mozdítására a többi egyházkerület munkásságát is fölhívni. Az a.-borsodi egyházmegye fölterjesztése folytán újólag alázatos kérelem intéztetik a m. kormányhoz az iránt, hogy az egyházi hatóságokhoz küldendő leírások s rendeletek — avagy csak ezek pontos tel­­jesithetése végett is — magyar nyelven szerkesztes­­senek. Élénk vita keletkezett a hivatalos papi öltöny szabályozása fölött is. Nagyon ideje volt, hogy a közgyűlés e pontra is kiterjeszsze figyelmét s véget vessen a szembeötlő elhanyagolásnak s tetszéssze­rinti különbözésnek, mely papjaink külső viseletét jellemzé. Mert bár „lélekben és igazságban!“ a jel­szó , de míg a szellem bizonyos külső eszközöket használ működésének nyilatkoztatására , nem sza­bad e külsőről egészen megfeledkeznünk. Egyházke­rületünkben a hivatalos papi öltöny, fekete szinü térdig érő attiladolmány, fekete övvel s palásttal s félmagas fekete kalap lészen, melyet a lelkész min­den szent foglalatosságnál s ünnepélynél viselni kö­teles. Újólag előfordult, hogy némelyek, kik oly helye­ken viseltek volt tanítói hivatalt, melyek külegyete­­mek látogatására való kötelezettséggel vannak egy­bekötve, e kötelességet nem teljesítik, a bevett jö­vedelmüknek fele részét az egyházkerület pénztá­rába fizessék be. — Vájjon nem volna-e czélos­, hogy az egyházmegyék rögtön akkor intézkednének gyökeresen ily ügyekben, midőn az illető tanító, hi­vatalát épen bevégzi ?.. A pataki Naptár szerkesztését 3 évre az egyh. kerület helybenhagyásával, Antal­fi János képezdei tanár eszközli, saját költségén, ígérve, hogy a tiszta jövedelmet a testgyakorló intézet javára fogja adni A nevezett naptár még ez év folytán meg­jelen. Az egyh. kér. számvevő­szék több erélyes taggal bővíttetvén, elnökévé asgos K­ó­c­z­á­n József úr vá­lasztatott , az egyszersmind a tőkepénzek kölcsön­adásé a is teljes hatalommal fölruháztatott. Legyen szabad végül e tudósítást, a jánosiak szives vendégszeretetének fölemlitésével rekesztenünk be s kiemelnünk t. Borbély László ur hajlékát , hol a gyűlés nagy része a legbarátságosb s kényelmes fogadtatásban részesült. © Pest, oct. 9. Tegnap nyittatott meg a dunamelléki egyházke­rület pesti ev. theologiai intézetének 1857/s évi tanfolyama, melyben már ez évben három külön fokozatú osztályban fognak képeztetni az aránylag­o­s az intézet czéljához mérve valóban számos hall­gatók. Csak az első osztályra újólag az ország kü­lönböző részeiből, többféle iskolákból jött s a leg­jobb bizonyítványokkal ellátott ifjak száma már eddigelé 20, kiknek épen fele helvét, — másik fele ágostai hitvallású. — Megnyitotta az uj is­kolai évet dunamelléki helyettes superintendens

Next