Pesti Napló, 1858. június (9. évfolyam, 2491-2514. szám)

1858-06-13 / 2501. szám

itteni bankárház ismét megszüntető fizetéseit. Tartozási állapota, mint mondják, 3 millió líra. Dánia. A dán kormány, mint a kölni lapnak írják, a német szövetség utóbbi határozatára kitérőleg felelend s egyszersmind a londoni jegyzőkönyvet aláírt nem német nagyhatalmasságokra fog appellálni, miután ezáltal azt érheti el, hogy Németország oly (mindenesetre diplomatiai) rendszabályokhoz fog nyúlni, mik a nem német nagyhatalmak beavatkozását vonandják szükségkép maguk után. Oroszország. Lengyelorszából írják, hogy ott igen jó benyomást tett az orosz czár engedélye, minélfogva a nagy lengyel költő Mickiewicz gyermekei számára nemzeti adakozás gyűjthető. A lengyelek erősen hiszik, hogy Gorcsakoffkű utóda egyik csász nagyherczeg lesz. Erre azon körülményből vonnak következtetést, hogy a helytartósági palota fényesen javíttatik ki. Törökország. A „Journal de Constantinople“ ismét a montenegrói ügyeket fejtegeti, s a többi közt következő dilemmát állít föl : Ha a montenegróiak csakugyan azultán alattvalói, mit gondoljunk akkor azon idegen biztosok beavatkozásáról, kik közéjük és fejedelmek közé állnak, és rablásaikat pártolják ? Hogyha pedig, mint mondják, ők tettleg és jog szerint függetlenek, hol van akkor azon állam Európában, melynek szabadalom van adva, hogy szomszédjai területére folytonosan betörjenek s ott raboljanak vagy lázadásokat támogassanak ? — A trieszti lapnak írják Sztambulból, hogy jun. 4-kén a „Tomna“, „Malakoff“ és a „Chaaki Chadi“ nevű hadihajók sereggel, lő- és élelmiszerekkel Raguzába eveztek és pedig azon hir folytán, hogy a két franczia sorhajóhoz az „ Auszterlitz“ is csatlakozott. — Belgrádban jun. 11-dikén több nizamrendes török katona az angol lobogót bántalmazta, úgy hogy azt szerb katonaság védelme alá kellett helyezni. — Az ivánszkai események (máj. 24 és 25-dikén) — mint a zágrábi újságnak írják — nagy forrongást idéztek elő a törökök közt. Hogy a birodalom belsejében is lesz hatásuk, bizonyosnak látszik. Az is kétségtelen, hogy még egyéb erőszakoskodások is be fognak következni. A bihácsi pasa, úgyszintén valamennyi határszéli mudir, siettek az ausztriai határszéli hatóságokat legbarátságosabb érzületük felől biztosítani. A határőrségi ezred talpraállítása nagy aggodalomba ejtette őket. Hirlik, hogy a kormány azzal akarja a rajákat lecsitítani, hogy nekik a kincstár iránti tartozásaikból tetemes részt elenged. A „Pesti Napló“ magán társürgönye. Páris, jun. 12. Nápolyból érkezett tudósítások szerint a nápolyi kormány, Angolország ultimátuma folytán, a gépészekért kívánt kárpótlást megadta s a Cagliarit, legénységével együtt, Lyons tengernagy rendelkezése alá fogja bocsátani. Turinból jelentik ugyancsak ma, hogy a nápoly kormány, még a szárd jegyzék bemutatása előtt, Cagliarit Lyons tengernagyinak átadta. ESTI !»O !«• T A. Pest, jun. 12. A kölni lapnak jun. 8-kán is imák a conferentiáról Azt mondják, a jegyzőkönyvek csupán a meghatalmazottak fejtegetéseit foglalják magukban, ellenben a formált ütközéseket (értsd : a hevesebb nyilatkozatokat) szorgosan kikerülik. Ez magában értetik. — A porosz lap szerint Ausztria állása lesz legnehezeb azért, mivel ezen hatalom a fejedelemségeknek telje különválasztása elvéhez ragaszkodik. Az ellenkét oldalon áll Franczia- és Oroszország, míg Anglia é Poroszország szerinte közvetítőleg jár el. — E lap levelezője is írja egyébiránt a diplomatákról, hog azok vélekedése szerint Napoleon császár az a kalmat elő fogja tudni rántani, hogy keleten megküzdjön a jótékonysági intézetek fekvő vagyonát 1 radni. — A conferentiának egyébiránt egy, több nak állampapirosokká való változtatására való fel- moldva-oláh bojár által aláirt emlékirat nyujtatott át, hívást pedig úgy tekintik, mint rejtett állam- mely a papság, különösen pedig a szent sír kolostokölcsönt. Kérdés azonban, váljon a többi hatalmak urainak jószágait tárgyazza. Az aláírók azt kívánják, erélyesebb közbeszólása nem fog-e higgadtabb felfogást előidézni Párisban, kivált miután Anglia a franczia hatalom terjesztésére nehezen fog segédkezet nyújtani. Ami Oroszországot illeti: e nagyhatalom a porosz lap szerint oly nézetben van, hogy a török kormányt a békekötés aláíróinak felügyelete alá kell helyezni, hogy azonban efféle javaslat a conferentián tétessék, levelező előtt kétesnek látszik. Ugyanazon levelező írja, hogy a franczia hajók a gravozai kikötőben nem maradhattak tovább 8 napnál, mivel a kikötői szabályzat úgy rendeli, a cattaroi öbölbe való bemenetel pedig világosan meg nem engedtetett. ■ — Párisból folyvást nyomott hangulatról, szorongásról s ijesztgető hírekről szólnak a tudósítások. Ez utóbbiak közé tartoznak a császár élete ellen állítólag elkövetett merényleten, bombák lefoglalásán s egy Párisban letelepedett angol jelességnél tartott házkutatáson kívül azok, melyek egy Orosz- és Francziaország közötti támadó szövetségről szárnyalnak, melynek alapjai egy párisi vagy fontainebleaui legújabb találkozásnál vettettek volna meg Napóleon császár és Croff gr. között. Jellemző, hogy mindezeket Párisban szentül hiszik. Az „Indep.“ úgy hallja, hogy a császár Cherbourgban tartandó beszédjében fog ezen nyugtalanító híreknek útjába állani, változatokat tartván az ismeretes bordeaux-i thema felett: „a császárság a béke.“ — Az „Indépend.“ szerint ezenkívül még valami 18-dik fructidor-ról is beszélnek, mely dátum, ha emlékezetünk nem csal, valami olyan formát jelent, mint a törvényhozó test feloszlatása. — Pedig ugyanazon lap szerint a párisi községtanácsban is mutatkoznak némi ellenzékeskedési vagy legalább feszegetési hajlamok. — Míg a Saone et Loire megyei főnök Pottford mák, ha nem is letétetéséről, de legalább megdobltatásáról írnak a belga „Indépendance“-nak, adig másfelől a Cote d’Or megyei főnök is hasonló hrtalmú körlevelet intézett a megyéjebeli jótékony ítéletek igazgatóságaihoz, melyben a többi közt ez azt mondja: „ A kormány arra, hogy e részbeni tereit kivigye, oly eszközök felett rendelkezik, melyeket kétségkívül nem leszek kénytelen nyúlni, miután n. meg vagyok győződve, hogy ősök, annak ezélzasi-ban bízva, s a közjó szeretete által megvilágositva izgalmukkal és fáradozásaikkal engem gyámolitanognak, hogy a mennyire tőlük telik,azon épen olynagi mint hazafias cselekedet sikerét biztosítsák, mélynél cólja a szerencsétlenek részére hatályosabb enyhítés szerezni.“ A kölni lap egyik párisi levelezője az hiszi, hogy e körlevelek csupán arra valók, hogy a kormány visszavonulását e kérdésben fedezzék, miutn a közvélemény az Espinasse-féle kibocsátvándien oly egyértelműséggel nyilatkozott, melyet mégoly absolut kormánynak is jó számba vennie, minő : franczia. A börze egyébiránt jun. 9-kén egészen azon jó benyomásnak adta át magát, melyet 8-dika azzon hir tett, hogy a kormány a vasúti társulatoknak némi engedményeket teend. — Úgy látszik, Algírnak Francziaországtól val közigazgatási különválasztása a miniszterek részén sok ellenzésre talál. Az „Indep.“ szerint ennek fokán Napóleon hg jan. 8-kán Fontainebleauba men tudtára adandó a császárnak, hogy ő a neki szánt tüntetésről maga személyére nézve lemond. A beli lap azt hiszi, hogy azért a terv teljes elhagyását ne kell következtetni, miután a császár személyesen skát helyez ezen újjászervezésbe. — Guizot, Duchatel és Broglie, kik Orleansi lgne temetésén nem voltak jelen, közeleb napokban Angliába utaznak. — Moray Péter gr., a meghalt Soult tánc nagy leányának fia, az igazságügy miniszterhez folymodott a végre, hogy nevéhez azt tehesse : „Dalmiai Soult.“ —Azt mondják, Thonvenel ur a konstantinápol franczia követ junius végére Párisba váratik. E szerint a conferentia két hónapig együtt fogna , hogy ezen birtokok a polgári elöljáróságok törvényhatósága s a kormány felügyelete alá helyeztessenek a helyett, hogy a kolostorok által teljesen függetlenül kezeltetnének. Mig a berlini tudósítások Dom Miguel portugál infánsnak az uralkodó családdal való kibékéltetéséről vagy legalább ideczélzó lépésekről beszéltek, addig madridi tudósítások szerint Dom Miguel egy nyilatkozványt bocsátott ki, melyben jelenti, hogy a portugál trónhoz való igényeiről sohasem mond le. A Piemontban levő olasz nemzeti társulat Mazzini ellen egy manifestumfélét bocsátott ki. Czime: „A forradalom, a dictatorság és a szövetségek.“ — Gr. Eszterházy Bálint, ausztriai követ a sz.-pétervári udvarnál, csak június végén fog Párisból Bécsbe érkezni. A „N. Pr. Zig“nak írják Bécsből, hogy ott ismét egy ausztriai protestáns egyetem alapítása forog szóban. Az odesszai orosz gőzhajózási társulat rendes gőzhajózást rendez a D.lisztesen Zvaniecztől az osztrák határig, s mint Bécsből írják, az osztrák kormány e társulattal alkudozásba lépett a régből, hogy a társulat a Dniszternek Ausztriához tartozó részén is járassa hajóit. Ez esetre az ausztriai kormány azon ajánlatot téve, hogy a folyam illető medrét saját költségén kitisztíttatja s szabályoztatja. Az angol felsőház jún.8-ai ülésében J. Brougham kérte a kormányt, hogy a spanyol kormánynyal szemközt a rabszolgakereskedés kiirtásán törekedjék. Clarendon Jr. kérdi, adhat-e a kormány felvilágosítást a cubai partokon az angol kutatóhajók által követett eljárásról. Az Angliába érkezett hírek e tárgyban nagy aggodalmakat okoztak, miután arról van szó, hogy az Egyesült államok az amerikai hajók kikutatása megakadályozására készületeket tesznek. A kutatási jogot az Egyesült államok sohasem ismerték el. Más részről kétségtelen, hogy az amerikai lobogót a rabszolgakereskedés fedezésére használták. Malmesbury gr. nem adhat felvilágosítást e tárgyban. Csak a lapokban közlött egyoldalú előadásokat olvasta s nagyon túlzottaknak találja azokat. Ha ezen előadások igazak volnának, az angol kormány kétségkívül nem menthetné az angol tengerésztisztek eljárását. Attól tart szónok, hogy egyes tettek követtettek el, melyeket se a népjog elveiből, se az Anglia és az Egyesült államok közt kötött szerződménynél fogva nem igazolhatni. Azonban az amerikai lobogót mindenkor felhasználták a rabszolgakereskedés fedezésére , s a két kormány közt valamely egyezményt kell kötni, hogy e visszaélésnek vége legyen. Az amerikai követtel értekezett szónok, s a szóváltásból azt hiszi, nem nagy véleménykülönbség forog fen e tárgyban. Egyszersmind oly parancsok küldettek az amerikai vizeken levő hajóraj tiszteihez, hogy az amerikaiak által roszólt lépések ismétlésétől nem lehet tartani. — A alsóházban Berkeley megújítja évenként előadott indítványát, hogy a parliamenti tagok választása titkos szavazattal történjék. W. P. Martin pártolja. Úgy hiszi, nemcsak jogszerű, de — Ausztrália példáját tekintve — conservativ rendszabály ez. Sotheron Estcourt nem tartja az angol jellemmel egyezőnek a politikai kötelességek teljesítése körül a titoktartást. Sir G. Lewis nem hiszi, hogy az indítványozott rendszabály valóban titkos szavazást eredményezne. Mutatja ezt az Egyesült államok példája, aho!, egyetlen államot kivéve, szintoly nyilvános a szavazás, mint Angliában. Palmerston : ha Berkeley arra akarja kényszerítni az angol szavazót, hogy titkon adja szavazatát , a választók irányában oly kényszerhez nyúlna, mely a nemzeti érzelemmel és az angol alkotmány életelvével ellenkeznék. A szavazatjog oly valami, melynek — mint minden parliamenti teendőnek, — akkor kell gyakoroltatnia, hogy a közönség bírálata alá essék. A titoktartásban nem lehetne czélt érni s ha lehetne, akkor meg képmutatókká tennék a választókat jelölnék Angliában a közszellemet. Bright pártolja az indítványt. Titkos szavás nélkül, úgymond, a szavazatjog hasztalan a nép nagy részére nézve. Walpole és L J. Russell ellenkező szellemben szólanak. Az indítványt végre 294 szavazat 197 ellenében elveti. — Az alsóház jun. 10 -i ülésében tudata Fitzgerald, hogy Howard a florenczi követi állomásról lemondott.— Heratot illetőleg kijelenté, hogy Anglia épen nem hagyta azt a persáknak. A rabszolgakereskedésre nézve megjegyzé, hogy Anglia a négerszállítás miatt többször ten Francziaországnak barátságos előterjesztést. Luke Kings indítványa a választási jog kiebb terjesztése ügyében, 226 szavazattal 168 ellenében második felolvasásra lön bocsátva. Palmerston részben pártolta az indítványt, Disraeli nem szólott. — Sir Edward Bulwer, az új gyarmatügyi miniszter, közelebb ellenzés nélkül megválasztatott a parliamentbe Slertfordthircben. Egy előde a tisztelt baronetnek már VII. Henrik alatt képviselte e megyét. Palmerstonról így nyilatkozott Bulwer: „Az államférfiat életében legutolsó, halála után legjobb tettéről ítélik meg. E szerint, bármi hibákat követett is el Palmerston, úgy áll majd az utókor előtt, mint egyik legkitűnőbb férfia korunknak.A verset: „Romlásnak indult hajdan erős magyar,“ úgy írhatta volna... VG... Az egyiket a „Pesti Naplóban“ P. Nagy Sándornak, a másikat Salamon Ferencznek hivják. E két ember most az irodalom fitymálója. Nincs biztosságban az ember. Fáy és Földváry minden tettét élő tanuk bizonyítják. Szavaimat és idézeteimet bebizonyítom Fáyra és Földváryra nézve. .. De hát Berzsenyire nézve ? Én soha nem szóltam se Fáyról, ... V. G. Én nem időtöltésül adom könyvemet a közönség kezébe, hanem, hogy kétségtelen adatok nyomán.... 0. De épen önnek Berzsenyire vonatkozó adatához fér kétség. V. G. Műveim, mint irodalmi termékek, alá vannak vetve a megitélhetésnek. 0. Azt hittem, hogy nincsenek; ön nyilatkozata kellemesen lep meg. V. G. De óvást kell tennem azon könnyelműség ellen, melylyel P. Nagy Sándor és Salamon Ferencz írótársaim is személyem ellen járnak el. 0. Szó sem volt az ön személyéről. V. G. Hát nem személyeskedés, ha valaki adataim hitelességét akarja gyanússá tenni ? 0. Persze, hogy nem. V. G. Annyi lelkiismeretességet, Hiedelmet pedig követelhetek.0. Engedjen már szóhoz jutnom. Ön históriai hitelességet követel korrajzainak. Tehát ön történetírónak adja ki magát. Ön jól tudja, ki az a Macaulay. .. V. G. Nem is tudtok egyebet ti, kiket Szegfi oly geniális humorral nevezett tudósoknak, mint Makaulajjal állani elő. .. Hála Istennek, kezdjük érteni egymást! Tehát Macaulay nagyobb történetíró mint Vas Gereben, s mégis bebizonyíthatják rá, hogy némely adata hibás. A valódi történetíró soha sem haragszik az ilyekért, mint ön Vas Gereben úr teszi, hanem megköszöni a helyreigazítást, s könyve következő kiadásában kijavítja. Soha sem mondja a kritikusnak: te engem tolvajnak tartasz, aki kabátomat loptam, te velem személyeskedel. V. G: Más az Angliában. De nálunk az ily kritikus megérdemli, hogy kimondjuk rá az ítéletet, hogy gyönge ember. . . . 0. S gyönge létére úgy széttépi az irót, mint a figét. V. G. . .. ki már akkor is vétkes, ha könnyelmű, hát még mikor részakarata is. Fáy és Földváry tetteit ma is ezeren tudják. Gróf Keglevics ajándéka a színháznál hitelesem megtudható. 0. Egyiket se vontam még kétségbe... . V. G. Bod Pál a legelső betevő a takarékpénztárnál ; aki más többről is tudomást akar szerezni, szívesen szolgálok. Amiben önkényesen jártam el, az , hogy az időszakot a mesebeli személyek kora miatt összehúztam. Ennyi szabadság engem is megillet. .. Micsoda ? — Kezdjük ismét nem érteni egymást. Ön előbb történetírást, most mesét emleget? V. G. De mit is vesződöm ily emberrel, ki még nem is magyarországi; nem is ismerheti tehát múltúnkat. 0. Hát hova való volnék? S ha úgy volna is, ne tudjam, mi lehet, mi nem lehet ? — Lám, lám ! Ön azt szeretné elhitetni velem, hogy nem is vagyok magyar. No, ha csak ily fegyvere van, nem kell úgy hetvenkedni. Nem messze kellene mennünk a genealógiában, hogy.... V. G. Ennyi szabadság engem is megillet. Ismétlem, az írót tessék széttépni. Némely bírálónak nem elég a papír... . Servus, Isten áldjon meg !* * 1) Vas Gereben, úgy tetszett utolsó szavából, csillapultabban távozott; — szive megkönnyült, hogy kibeszélhette magát. Képzelje az olvasó, hogy alig kiséri ki V. Gerebent, midőn egy lesben állott fakó köpenyeges I ember rohan t. olvasómra? T. olvasóm megismeri a kedves barátját, a „Szépirodalmi Közlöny“t, kit ezelőtt minden héten kétszer, most régóta nem látott. . .) Aki a Vas Gereben szájába adott párbeszédnek históriai hitelességében kétkedik, nézze meg „Egy alispán“ czímű közelebbről megjelent korrajzának a végén a „Függelék“et. Látni fogja, hogy Vas Gereben csakugyan épen igy beszél. F. N. S." Sz. K. Önnek aranyere van. 0. Ne izélj, atyafi! Hát mikor lettél orvos ? Sz. K. Az ur nem iszik bort nyilvános helyen. 0. Néha, néha a társaság kedvéért.. . Sz. K... Ön titokban issza a bort. 0. Soha bizony! Ábrahámra ! Ezt most hallom először. Látom, éles szemed van. Sz. K. Félre a tréfával, nevedet vagy életedet ! Te ! P. Nagy Sándor vagy! 0. Az volnék hát! — Soha sem tagadom. Sz. K. Te írod az újdonságokat a Pesti Naplóba. 0. Nem. Sz. K. Te vagy Tudósdi Olivér ? 0. Nem. Sz. K. Nekem éles szemem van, ezenkívül nekem s több költő társaimnak.......... .. Ah, hát ön költő, bizony majd egyebet gondoltam. Szertelen udvariasság. Sz. K- „Nekem s több költőtársaimnak az a gyenge oldala, hogy sokat tartunk az üledékre, szeretjük a gyöngédséget, s halálos ellenségei vagyunk a miveletlen hangnak.“ O. Mindjárt első szavaiból látszott. Ha ön tisztelt barátom, oly jól tudja a bon-tont, s ezenkívül betegnek gondol, legyen szives behúzni az ajtót maga után. ... Sz. K. Megteszem, mihelyt megmondja : ki a „P. Napló“-nál P. Nagy Sándor, Tudósdi Olivér.. O. Nem lehetne-e el ön, kedves barátom, e titok tudása nélkül ? Sz. K. Egyáltalában nem. O. Ön, amint látom, makacs, átalkodott, elszánt férfiú. Aki rám meri fogni, mint a minap Egressyre, hogy én nem vagyok én, annak nem is szükséges a bizonyíték.— jól tudom. Hanem még sem árt egy kis óvatosság. Azért, ha máskor pasquilt akar írni — amit öntől senki sem vesz rész néven — előbb legyen tisztában. Tudja ki az álnevű irót. Lesse ki pl., mikor senki sincs a „Pesti Napló“ irodájában, törjön be oda, kutassa fel a fiókokat, nézze meg a kéziratot. „Nincs más kigázolása mint Bánk bán mondja Tiborcznak. A halhatatlan emlékű Bajzával is megtörtént, hogy a korabeli s most is élő fiatal írók elmentek kemekül az Athenaeum nyomdájába,hogy kilessék a kéziratból, ki egy bizonyos álnevű író. Meg is tudták, azonnal ki is kürtölték a nagyszerű titkot. Csakhogy szerencsétlenségre, nem jól tudták meg. Mert Bajza azon megbocsáthatatlan ravaszsággal élt, hogy minden álnevű írónak czikkét sajátkezüleg irta le s a szerkesztőn és az illetőn kívül senki sem tudá a titkot. Tehát, ha ön megteszi is a „P. N.“ irodájába vagy nyomdájába az elszánt expeditiót, jól vigyázzon , — mert hátha a „P. N.“-nál is eltanulták e ravasz fogást ? — Ebből láthatja ön, mily óvatosnak kell lenni az álnevek— Sz. K. Nekem minden áron személy kell Nekem okvetlenül személy kell, a kin boszul álljak. S ismétlem, ön nem P. Nagy Sándor, hanem a „Pesti Napló“ újdonságírója, vagy ha nem, akkor más, de mindenesetre ön egyszersmind Tudósdi Olivér. .. Ha önnek személy kell, fusson Vas Gereben után — még patvarkodó kedvében találja, ha siet. Én nem foglalkozom most az önök dolgaival. Csak menjen, még utólérheti. Jó egészséget kívánok. E két találkozás is egy kis változatosság a boldog szünórákban. A t. olvasó, ki eddig szíves volt helyemet betölteni, láthatja, mily nehéz az embert még oly legényeknek is, mint egy V. G. és Tatár Tabutum, itt böngészetírásra bírni. Ami a t. olvasó fáradságát illeti, az kárpótolva van. V. Gereben cáfolata s a Szépirodalmi Közlöny költőinek gyöngédsége s akármikor beillik bohózatnak. Fogadják őszinte kö-szönetemet, ha ráérek e semmittevés közepett, majdirok böngészdét! írja P. Nagy Sándor. A „bécsi börze“ jun. 12-i árkerete. 5%- nemzeti kölcsön 83 •/g.— 5% metail. 82%.— 1839 diki sorsjegykötelezvény 129. — Bankrészvény 967. — Hitelintézet 2273/4. — Danagőzh. részvény 538. Augsburg uso 104/2. Vert arany 7 •/a- HIVATALOS HIRDETÉSEK KIVONATA. A „Budapesti Hirlap“ 132. számából, (jun. 12.) CSŐD. Czeiger Móricz szatmári kereskedő vagyona ellen csőd nyittatott Az igények jul. 26 ig bejelent, a szatmári cs. k. megyei tszéknél. BÍRÓI ÁRVERÉSEK. Szent-Erzsébet községben néhai Vincze Imréné hagyatékához tartozó 134 számú ház, szántóföld, rét és erdőrésszel együtt összes becsár 9600 pírt, árv. junius és julius 30-án a pétervásári cs. k. szbiróság által. Pesten váczi úton 769—19 számú 102,233 pártra becsült és a terézvárosi 889—905 számú 50,290 pártra becsült Brém Ferencz és Mária-féle csődtömeghez tartozó házak árverett. jun. 19-én és jul. 23-án a pesti cs. kir. orsz. tszék teremében. Csab Rendeken Mihálovics Károlytól foglalt s 4800 pftra becsült birka, 3360 pftra becsült 42 db járműsökör, 1100 ftra becsült 22 db ló és 13,733 ft 46 krra becsült különnemű ingóságok árverett. jun. 30-án és jul. 15-én a sümeghi cs. k. szolgabiróság által. Beleden Teke Mihálynak 571 ft 48 krra becsült 307. számú telke árverett. jul. S. aug. 31-én a kapuvári cs. k. szolgabiróság által. Nagy-Kállóban Grünwald Salamon hagyatékához tartozó 179. számú 3000 pftra becsült ház és 1500 pftra becsült féltelek árverett. sept. 21-én a n.-kállói cs. k. megyei tszék által. Rimaszombatban özv. Rajosok Sámuelnétól lefoglalt 385—36 és 386—37 számú házak árverezt jul. 8-kán és aug. 12-én a rimaszombati cs. k. megyei tszék által. Pesten Józsefváros 346—13 számú 7189 ft 20 krra becsült Lejemine Erzsébet-féle ház árverett. julius 8-án és aug. 7-én a pesti cs. k. orsz. tervszék teremében. K. Mihálfai lakosok Fodor Sándor és neje Horvát Teréziától lefoglalt és 3276 pítra becsült 107. s 139. számú épületek, szántóföldekkel, kaszáló és szőlővel együtt árverett. jul. 3-án a kis-czeli Cs. k. szolgabiróság által. Kémenes-hőgyészi lakos Tompa Józseftől lefoglalt s 1026 pftra becsült 8 hold föld árverett. jul. 24-én és aug. 23-án a kis-czeli cs. k. szolgabiróság által. Pesten józsefvárosi konti utczában 1198—35. sz. 109 ft 20 krra becsült Wind Lőrincz-féle ház árverett. I. 211-án a pesti cs. k. orsz. törvazék tiszemében Magyar könyvészet. 217. A pesti mőegylet évkönyve 1867-re. Szerkesztő Ritter Sándor, egyleti titkár. Pest, 1858. Nyo-matott Länderer és Heckouastnál. 8-rét. uo 1. Felelős szerkesztő : Báró KÉMÉNY ZSIGMOND.