Pesti Napló, 1858. október (9. évfolyam, 2592-2618. szám)
1858-10-09 / 2599. szám
213—2599. évi rom.PESTI NAPLÓ. Főmunkatárs b. Kemény Zsigmond. Szerkesztési Iroda: Egyetem-uteza 2-dife stim, 1-ső emelet. lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el Kiadó-hivatal: Egyetem-utera, 2-dik szám, földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüüli panaszok hirdetmények} la kiadóhivatalhoz intézendők. Vidékre, postán Évnegyedre . . . . 6 frt pp Félévre . . . . 11 frt pp Előfizetési feltételek: Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre . 1 Irt — kr. pp. Félévre ... 9 frt 30 kr. pp. Hirilotin^llirak OH« • *» hasába petitsor 1 szeri hirdetésnél 4 pkr. Bélyegei ullUCUUClIjOK UlJO ■ külön 15 pkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 15 pkr 1858. Szombat, oct. 9. Távirati tudósitáe a bécsi bőrne árkeletéről October 8, 1858. Érték Pénzb.?Érték 82yB , 73% 65 50 41% 167* 65 91 94 82“/, 91 82 817« 96 97 96 95 Trieszt kölcsön a 100 frt Comp.Bontpapirok . Eszterházy 40 . . . Szdm. sorsjegyek . Pálffy .................. Genois ..... Clary hg................... Windischgrätz hg Waldstein gróf . . Keglevich gróf . . Vasútrészvények, Éjszaki vasút . . . Államvasút .... Államvasúti certific. . Lincz-budweisi . . Lombard-velenczei , Erzsébet nyugoti pálya Tiszai pálya .... Ferencz József keleti pály. Pardubiczi vaspálya Keletgalicziai .... Pénzb. Érték Pénzb. 112 167. 583/. 43 37% 38 38% 267* 26% 157« 1727c 259% 302 2557a 100 100 202%, 93% Iparrészvények Bankrészvények Bankcertificat Hitelintézet .. . Escomte-bank . Lloyd részvények Dunagőzh. részvény. . . „ 13-ki kibocsátv. Pesti lánczhid .. .. Bécsi gőzmalom . . Elsőbbségi kötvények, 5*/» Lloyd . . . . . 5*/» Éjszaki vaspálya 5% Gloggnitzi . . . . 1*/» Gőzhajózási . . . Államvasút a 500 franc. Lombard á 275 lira . . Váltó (devisek). Amsterd. 2 hóra r.. . . Augsburg nso . . 949 1««78 245 116% 340 520 58 80 87 877a 843/a 867a 2593/, 258 ré k Pénzb. Bukaresti 31 napra fr. StambnI . . . . ; . Frankfart 3 b. malva f. Hamburg 2 , „ Livorno ....................... London . . . . . -Milano........................... Pária .... Pénzérték (valuta) Vert arany .... Szélarany . Napoleon d'or ... Sonverain d’or .... Orosz imperiale. . . . P. Fridriaeh d'or . . . Angol Sonvereings. . . Ezüst ....... Páris, oct. 6. 47,7, rente . 87, . . . . . London, oct.6. 3% Cons. 275 495 »017. 747, 1007c 9 .57 »0°y, 118% 53A 1077* 8. 2.3 14. 12 8. 6 8.19 10. 8 1 95. 50 73 85 983/, VASÚT MENETÜK. INDULÁS. Bécsből—Pestre. Sóra 30 p.r.,és 7 ó. estre Bécsből—Győrre : reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 p. d n. „ Uj-Szőnyre 8 óra reggel. Pestről—Szegedre: 4 ó. 15 p. d. a., 5 óra reggel „ Debreczenbe: 4 óra 15 p. d. a., 5 ó. reg. „ Nagyváradra: 4 „ 15 » „ 5 „. „ Szegedről—Temesvárra: 11 ó. 34 p. éjj., 2 ó. d a. Temesvárról—Baziásra : 4 ó. 22 p. reg., 7 ó- 42 p. e. Nagyváradról—Pestre : 9 ó. 33 p. r., 8 ó. 22 p. estve. Debrécsenből—Pestre : 11 ó. 15 p. d. e., 9 ó. 68 p. e. Baziásról—Temesvárra: 2 óra 25 p. d. a. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p e., és 6 ó. 10 p . Szegedről—Pestre: 1 ó. éjjel, és 12 óra k. délben. Pestről—Bécsbe: 9 óra reggel, 9 óra 25 p. estve. Uj-Szőnyból—Bécsbe : 2 óra 5 p. délután. Győrről—Bécsbe: 3 ó. 37 p. d. n. 5 ó. 48 p. reggel. VÍZÁLLÁS. DUNA. testen, oct. 8. 5' 9" 0' 0 felül Pozsony, sept. 30. —‘ 200-on felül apadóban TISZA. Tokajban, oct. 2. 2’ 11" o felül apadóban. Naményban, oct. 1. 3' 6" 0 aim BEGA. Temesvárott, sept. 30. 1‘ 2' 0 felül. KULPA. Sziszeken, sept. 19. V 3" áradóban FERENCZCSAT. Tiszaföldv., sept. 22. 3' 11»0 f. A pesti gabonacsarnok bejegyzett árai oct. 8. ínérő | Soly.1 Ezüstp. tv.5 Alsó austriai| Foot. |[fr.kr|fe.krft. |kr Baza, m&rcBi •ige-87f '„ bánsági rg.—88—430 ,, tiszai . 1 5—87'é!ie 336 412 bácskai. 85— 3[15_—4_ „ fehérvári 84-861 327 348—20 ,» B “r 83-85 a201 340—— Kétszeres . r 78—79 128 212—— Boss . . . . r 77--7924 2 8 228 . . • ■ • • uj 77--79 24 2 8—— Árpa . . ... i Zab...........r 65--671 1502 42 48--50—_—2 6 . Uj43-46]116 124 158 B Kukoricza . . 80--81 218 224 244 1 Köles........... 80--83 128 212230 | Bab............ 87--89 320 330348 1 tavaszi repede 530 540—— IK káposzta rep. 17 17 6 7 8 © JSljá «fU tJ fcc» ti © • 3T?e. ©*‚t © Államkölcsön. 5%-os metalliques . l‰/j‚‡/-es met.................. 4%-os met. . . . . . 3% -os met...................... 271%-a8 mot-1%-es met. ..... 2'/,%-es bunko . . . 5%-os B sorozat . . . 5%-os lombard velener.ei 5%-os nemzeti kölcsön . 5%-os als. anszt. urb. k. 5%-os magyar 4a gall. . 5%-es erdélyi urb. k 6%-os sopronyi . . . 5%-'is sorsolhat.gloggniczi á°/u-es pesti . . . . . . 4%-es máj landi . . Sorsjegykötelűzvény. 1834-diki ................... 1839-diki ................... 1864-diki................... 308 mg. 109% 847a 1027a Javítsuk vasgyári üzletünket! III. Midőn a vasra vetett védvámok belebszállitása újabban szóba jött, fölhivattak az illető kereskedelmi kamarák, hogy az eddigi vámleszállítások eredménye felől körülményes jelentést adjanak be a kereskedelmi minisztériumhoz. Igen fontos e jelentvények közül a Leobeni kereskedelmi kamaráé, mely a birodalmi vasiparra nézve legjelentékenyebb stájerországi vasgyártást képviseli, s mely szerint a stájerországi vasgyárak nyers vas termelése a leszállított vámok mellett nem hogy fogyott volna, sőt inkább emelkedett, úgy, hogy a véd vámot egészen nélkülözhetné is. Félheti-e tehát, hogy különösen hazánkban a vasgyáripar a vám leszállítása vagy eltörlése által szenvedjen ? Bizonyára nem, ha üzletünket a tökély azon színvonalára emeljük, mely a külföldieknek lehetővé teszi készítményeiket olcsóbban gyártani, és ha gondoskodunk arról is, hogy olcsó készítményeinket olcsón is szállíthassuk a vásárra. Vas készítményeink árára nézve igen káros befolyásúnak tartom azon körülményt, hogy a gyártást igen kisszerűen űzzük. Olvasztóink többnyire igen kicsinyek, hetenkint 4 — 5 száz mázsa vasat olvasztanak, míg a külföldi olvasztók hetenkint 2—3 ezer mázsa nyers vasat adnak ; a felügyelet ugyanaz, kis vagy nagy olvasztónál, legalább ugyanannak kellene lenni, mert elég sajnos, hogy némely vasgyárainknál az olvasztók minden szakértő felügyelet nélkül vannak, 8 üzletük egyedül a munkásokra bizatik, de a nagy vagy kis olvasztónál használt munkaerő is majdnem egyenlő, s amaz tetemesen többet olvasztván, egy mázsa ,nyers vasra sokkal kevesebb munkabér esik, mint a kis olvasztóból kertelmek mázsájára. Szintoly káros befolyású vertvasunk árára, hogy régi rendszerünket, a vertvasnak kis tüzekben (frischfeuer) faszénnel készítését még ki nem küszöböltük, s a kinyújtásra hengereket alig használunk ; ott hagyjuk heverni barnakőszén telepeinket lábaink alatt, ahelyett, hogy a vasat lángkemenczékben kőszéngázzal frissítenék. Káros hatású vasgyártmányaink árára végre utaink rosz állapota, de hisz ezen a legkönnyebben segíthetünk, ha akarunk; másutt sem termett se köút, se vasút, se csatorna csak úgy isten jóvoltából az iparosok számára, hanem felépítették ők maguk, nem vártak se a kormány, se a község segélyére, mivel belátták, hogy minden óra, melylyel tovább halasztják az ily szükséges építményeket, több hasznot von el tőlük, mint amennyi kamatot azáltal megtakarítanának, ha a költségeket nem egészen saját erejükből állítanák ki. Igyekezzünk e bajokon segíteni, hárítsuk el ezen akadályait iparunk emelkedésének s mentve leszünk minden aggodalomtól, még a concurrentia lehetőségétől is. De ha mi magunk és pedig rövid idő alatt nem segítünk magunkon, akkor biztosan elvárhatjuk, nem azt, hogy vasgyár-iparunk megszűnik, mert ennek létezése a megkívántató nyersanyagok bőségén alapul, s nem függ a gyárbirtokosok iparkodásától , hanem elvárhatjuk, hogy mostani magyar gyáraink kevés idő múlva idegen tőkepénzes emberek kezeibe kerülnek, akik bizonyosan nem fogják elmulasztani a körülmények előnyeit hasznukra fordítani, s a szép nyereséget zsebre rakva, majd valamely sörfogyasztó vidéken elkölteni. De talán haszontalan is, hogy e tekintetben szót emelek ? úgy is maholnap több magyarországi földbirtokost fogunk találni külföldön, mint hazánkban; ha pedig saját földünk iránt oly kevés ragaszkodással viseltetünk, ki várhatná tőlünk, hogy iparunk valamely ága több részvétre gerjesszen ? így fogjuk nemsokára elveszteni kőszénbirtokaink legnagyobb részét is. — Nem régen adta el az álladalom (?) Pécs vidékén levő felkutatott kőszéntelepeit, s pedig igen jutányos áron. Azt hittem eleinte, hogy talán a környékbeli birtokosok egyesültek megmentendők utódjaik számára e kincset, vagy pedig valamely vállalkozó társulat hazánkban fogta fel e nyereményes üzletet. De nálunk, fájdalom, erre nem lelünk pénzt! Külföldi tőkepénzesek, herczegek, grófok s igénytelen kereskedők jobban tudták becsülni hazánk kincseit, s majd megtanítanak minket reá, hogy miként lehetett volna használnunk saját földünk adományait; de már akkor nekünk nem marad egyéb szerep hátra, mint idegen vállalkozóink részvényeit jó drágán visszavásárolni, ha birtokosok akarunk vagy tudunk maradni, ha pedig nem, akkor majd hivatalt vállalhatunk náluk, vagy pedig majd kibérelhetjük az apáink iságit szenved gabonakereskedésünk azáltal, hogy a szerette földeket! Adja Isten, hogy ez aggodalmaim ne teljesüljenek, valamint reményem is, hogy nem fognak teljesülni, különben kitörülnék mi magunkat a nemzetek sorából. Az egyesülési hajlam nálunk is ébredezni kezd, ha még jókor összevetjük erőnket, s komolyan akarunk magunkon segíteni, nincs mitől tartanunk. Íme itt egy példa: Poroszország egyetlen tartományában a Rajna mellékén 10 —15 év lefolyta alatt, az annakelőtte jelentéktelen kőszénbányák és vasgyárak üzleténél majdnem 100 millió tallérig érdekelték magukat részvényes társulatok, ugyanannyit fektettek be ezen iparágnál bányatársulatok (gewerkschaften) és egy harmadik 100 millió fordíttatott a közlekedési eszközök, vasutak stb. kiállítására! Azelőtt az angol kőszén és vas egészen odáig versenyzett a helybeli termesztménnyel, most már e verseny le van győzve, de a tengerparti vidék kőszénszükségletét, valamint az ország fővárosáét Berlinét is még mindig nagy részben Angolország fedezi, mert a vasutak szállítási költségei lehetetlenné teszik, hogy a Ruhr vidékén termesztett kőszén ára odáig igen magasra ne emelkedjék. S mit tesznek a westfáliai iparosok? Talán a minisztériumhoz petitióznak, hogy az védvámokat állítson részükre, melynek oltalma alatt évenként növekvő termelésüknek újabb fogyasztókat szerezhessenek? Nem ők, sokkal jobban ismerik az idő becsét, mintsem azt ily sikeretlen kísérletekre pazarolnák; megemlítik legfeljebb, hogy bizony jó volna, ha vámot vetnének az angol kőszénre, de e mellett önmaguk is gondoskodnak a többiről, s egy külön társulattá egyesülve építenek egy csatornát a Rajnától az Elbe folyóig. E csatornán szállítva, kőszenük ára a tengerparton legalább egy negyedével olcsóbb leend az angolországinál, s így a külföldi termesztményt nemcsak hogy kiszorítják saját tűzhelyükről, hanem majd még ők fognak vele versenyezni az éjszaki partokon mindenütt. Az ily eljárás aztán gyökeresen orvosolja a bajt, az ily eljárás után a siker elmaradhatatlan ! így tegyünk mi is, s nincs a világon vasgyár, mely velünk versenyezhessen! * PÉCH ANTAL: Gazdasági és kereskedelmi szemle * Pest, oct. 8. Habár könnyebb a türelmet ajánlani mint gyakorolni, mégis kénytelenek vagyunk egyelőre hazai termesztőinket a gabonaüzletre nézve még mindig csak jobb idők bevárására utalni, ha azt általában az adórészletek fizetése megengedi. Persze, a végre, hogy nagyobb gazdaságaink oly módon szerveztethessenek, hogy a gabonatermesztésen kívül iparos gazdálkodáshoz is foghasson a földbirtokos, mindenekelőtt olcsó pénz kellene , de majd tán csak lesz hazánknak is hitelbankja, mert azt nem hiszszük, hogy a bécsi banknak zálogosztálya, mint most terveztetik, úgy legyen reformálható, miszerint Magyarország szükségeinek megfeleljen. Kár egy intézetnek mindent felfalni akarni. A közlekedési eszközökben hála Istennek gyarapodunk. Az aradi vasútvonal még e hónap 25 -én megnyílik, s a próbautazás e czélra már jövő hétfőn végbe menend. A tiszai pálya egyáltalában zajtalanul, de észrevehető sikerrel fejült, s bevétele is örvendetesen gyarapodik, mert a mait hónapi bevétel a megelőzőt már 6000 ittal túlhaladta. Örömmel halljuk továbbá, hogy a keleti pálya igazgató testületében is támadtak, kik Magyarország érdekeit védik, s a belgrádi vonalt nem akarják Triest feneketlen monopóliumának feláldozni. A t. hó 1- én Bécsben tartandó nagygyűlésen reméljük, az alapítók meg fogják óvni e vállalat eredeti programmját, melynek czélja volt a magyarországi kivitelt Belgrád felé a legrövidebb úton eszközölni s elhárítani azt, hogy egész Magyarország kereskedése Triest uszályát és zsákmányát képezze. Mai gazdasági szemlénkből fogják tisztelt olvasóink látni, mily vesztes) Tisztelt hazánkfia jelen avatottságát és nemes érzelmeit tanúsító felszólalásával egyik leggyökerebb s legveszélyesb bajunknak elevenjére tapintott. Vajha tanulságos szavai, a mik ha német lapokban németek javára jelennek meg, a legnagyobb sensátlót és magasztaltságotidéznék elő) komoly gondolkozásra s gyors cselekvésre birnák az érdekletteket! — Tisztelt munkatársunk ügyszeretetétől pedig megvárjuk, hogy a felkarolt ügyet és elvet, lapjainkban jeles tollával ezentúl is folyvást fogja gyámolitni. A force de forger, on devient forgeroni bánsági termények nem mehetnek Sziszeken át egyenesen Fiumébe. Végre örvendetes, hogy a verseny a dunagőzhajózási társaságot arra kényszeríti, miszerint a Ferenczcsatornán gőzöst tartson, s azt egy csatorna által, mely Nagy- Becskerekbil induland ki, a Biga csatornával összekösse. Pest, oct. 7. Az országos pénztelenség hazánkban leginkább a gabona folytonos becsvesztéséből következik. A gabona árának leszállására több ok foly be, melyek nagyrészben Európa-szerte érvényesek. De hazánkban vannak helyi okok , melyeket kutatni egyik legfontosabb teendőnk. A helyi okok közül nem említettünk még egy fontos körülményt, melyet más tekintetben is érdekes tudnunk. Mindnyájan tudjuk, hogy valamint Dunánk felső részén Győr, úgy az alvidékeken Sziszek volt azon pont, mely külföldi gabnakereskedésünknek átviteli lakhelyéül szolgált. Ez utóbbi pont úgy Szólván kikötője volt a bánsági gabonának, mely itt vitetett ki az Adriára. Triest, Fiume innen vette a magyar gabonát. — Sziszek hát gabonakereskedésünk egyik legfontosabb pontja. Több mint három hónapja, hogy a bánsági piacokon csaknem merőben megszűnt a Sziszek felé szállítandó gabona bevásárlása, úgy hogy az eddig arra felé kivitt gabona is mind Győrnek veszi útját, úgy hogy ez utóbbi lakhelyen mértéken túl föl kellett okvetlenül halmozódnia a gabonának. Sziszek csaknem egészen le van szorítva. Sziszek ezen leszorulásának, s a bánsági gabona aránytalan felhalmozódásának oka igen egyszerű Triest és hajósserege többé nem bánsági búzát vesz szükségeire, melyeket orosz és törökországi gabonával fedez. Az oláh búzának csak legesieg java állja ki a versenyt bánsági búzánkkal, a még helyben Galaczon és Brailában sem annyira olcsó, mert a legjobb gabona a nevezett helyeken, ami nagyrészt Angliába vitetik, ott helyben 3—3 ft 20 kimérője; s mégis, a roppant kerülő út, (t. i. a Feketetengeren, Bosporuson, Aegeum és római, végre az Adriai tengeren át) daczára, melyet Triestig tesz, az oláh gabona olcsóbb Triestben, mint a Sziszek felé szárazon és folyón szállított bánsági. A tengeri utón szállított gabona 27—28 krral, a Sziszek felé szállított pedig 1 fttal drágul Triestig. Innen van, hogy a közelebbi magyar búza az adriai, földközi és feketetengeri partok piaczain nem versenyezhet. Ezen abnorm állapot, mely Bánságunkat kizárja a versenyből s némi részben saját zsírjába fulasztja, csak akkor szűnik meg, ha a tervezett sziszeki vasút elkészül,melylyel egyébiránt, hogy mennyire haladtak, rég nem hallunk semmit). Csodálkozunk rajta, hogy oly vasút, mely annyira fontos, sőt csaknem életkérdés a Bánságra, Magyarországra s Horvátországra nézve, oly lassan és későn tud létrejönni. A természeti akadályok bizonynyal nem gátok, mert hisz e vonal boldogabb vetélytársán, a triesti vonalon nagyobb gát volt csak az egy Semmering is. Azonban, ha a sziszeki vonal létesül is, nem sokat nyernénk vele, ha az áruszállítási díjak egy drágák maradnának, mint többi vasutainkon Magyarországon. Győr, oct. 6. Gabnaüzletünkről most sem írhatunk sok örvendetest. A mi kis vásárlások egy hét óta történtek, alig érdemlik meg a följegyzést. A leraktárolt készletek már romlani kezdenek s igen sok forgatási költséget emésztenek fel naponkint. A kereskedők örömest túladnának készleteiken, de a jegyzett áron alul sincs kelendőség. Gabonacsarnokunk az árakat így jegyzi: Marosi ó búza 88 fontos 9 ft 30 kr, marosi uj búza 87 fontos 9 ft 15 kr, szanádi ó búza 88 fontos 9 ft 15 kr, szanádi uj búza 87 fontos 8 ft 45 kr, felvidéki uj búza 86 fontos 8 ft, bácskai uj búza 7 ft 45—8 ft, zabó 4 ft 30 kr, zab us 47—48 fontos 3 ft 45 kr — 4 ft, bánáti kukoricza 5 ft 15 — 5 ft 30 kr, bácskai kukoricza 5 ft 15 kr, rozs 76—78 fontos 4 ft 30 kr — 5 ft, árpa 5 ft, kétszeres 5 ft — 5 ft 30 kr, köles 5 ft. Időjárásunk a szüretelőkre igen kedvező. . . , Gy. K. Pesti hetivásár, 1858. October 8-án. Váltóban : Búza 1. rendű 13 ft; 2. rendű 12 ft; 3 rendű 11 ft. Kétszeres: nem volt a piaczon. Rozs 1. rendű 7 ft; 2. rendű 6 ft 30 kr; 3. rendű 6 ft 15 kr. Árpa 1. r. 6 ft 30 kr; 2.r. 6 ft 15 kr; 3. r.6 ft. Zab 1.rendű 5 ft 15 kr; 2. rendű 5 ft; 3. r. 4 ft 30 kr. Tengeri 6, 2 r. 6 ft 45 kr; 3. r. 6 ft 30 kr egy pesti mérő. Egy kenyér 2 ft, 1 ft 30 kr, 1 ft. Egy zsák burgonya 3 ft 15 kr, 3 ft, 2 ft 45 kr. Borjú 45, 35, 25 ft. Buka 14, 12, 10 ft. Tojás 3 kr darabja. Egypár öreg tyúk 2 ft 30 kr; egypár nyársra való csibe 2 ft, 2 ft 40 kr, 1 ft 15 kr; egy pár kappan 3 ft, 2 ft 45 kr, 2 ft 30 kr; egypár réce 3 ft, 2 ft 45, 2 ft 30; egypár lud 6 ft, 5 ft 30 kr, 5 ft; egypár puska 7, 6,5 ft; 1 font borjúhús 45, 40, 36 kr; 1 font sertéshús 45, 40, 36 kr; 1 font nyers szalonna 50 kr; 1 font báj 50 kr; 1 font disznózsír 50 kr; 1 font tehénzsír 1 ft 40 kr, 1 ft 30 kr; 1 font vaj 1 ft 40 kr, 1 ft 36 kr; 1 ft 25 kr; egy font repczeolaj 50 kr; lenolaj 50 kr; fris tej 10 és 7/2 kr; tejföl 50 kr ,45 kr; szilvapálinka 1 ft; törkölypálinka 45 kr; rozspálinka 40 kr; szesz 45 kr; ó bor 30 kr, 25 kr ; új bor 20, 15 kr; ser 15 kr; eczet 15,10,7 */2 kr; borsó 15 kr; lencse 15 kr; bab 10 kr; köleskása 10 kr; árpakása 10 kr egy szere. Egy koszorú vereshagyma 50, 30 és 10 kr; egy adag savanyú káposzta 20 kr; egy mázsa széna 5 ft, 4 ft 30, 4 ft; 100 kéve szalma 15 ft, 12 ft 30 kr, 10 ft; 22 darab tojás 1 ft. — Elkelt 159 db ökör, párja 179, 150, 116 portjával; 656 db tehén 123, 100, 81 portjával; 153 db birka 6 ft 30 párjával. Kimaradt 28 ökör és 287 tehén. Sziszeken, f. hó 3-án a becsei búza 3 ft 45 kr; becskereki 3 ft 36 —40 kr; temesvári 3 ft 30 —40 kr; pancsovai 3 ft 24—36 kr; bácskai 3 ft 30—40 kr; kétszeres 2 ft 20—30 kr; árpa 1 ft 30 — 45 kr ; zab 1 ft 30 kr vagy 54 kr is; de a részkelet miatt ez árak is csak névlegesek. Soprony, oct. 4. (Bejegyzett ár.) Búza 2 ft 54 kr— 3 ft 30 kr; rozs 2 ft 6 — 24 kr; árpa 1 ft 48 kr — 2 ft 12 kr; zab 1 ft 27—55 kr mérője. Pozsony, oct. 6. Búza 3 ft 24—36 kr; rozs 2 ft 18—30 kr; árpa 2 ft 24—42 kr; zab 1 ft 30 kr — 2 ft; tengeri 1 ft 24—48 kr pp. mérője. Tehát a tengeri most még Pozsonyban is olcsóbb, mint a zab. Ez ugyan a fogyasztóknak nem lehet kárára. Baja, oct. 4. Búza 2 ft 24—48; rozs és kétszeres 1 ft 36—44 kr; árpa 1 ft 12-20 kr; zab 1 ft 16 — 20 kr; köles 1 ft 20—28 kr pp. mérője, úgy látszik, hogy a zab suttomban összevásároltatik, mintha oly valami lappangana kéz alatt, mi nagyszámú lovak táplálásának közelgő szükségére mutatna. Gyapjú. E napokban a lipcsei hitelintézet 3000 mázsát adott el árverésileg, mely alkalommal a jóféle gyapjú 3 tallérral drágábban kelt el, mint az utóbbi boroszlói vásárok. A fenebbi mennyiség közt volt magyar gyapjú, kivétel nélkül mint hibás fajta volt s visszahozatott. Londonból csendes, de szilárd keretet jelentenek. Sok tulajdonos áremelkedést vár még. Bécsi pénzcsarnok, oct. 7. A bécsi börze, daczára az időközben megjavult párisi árfolyamnak, nem tud kieviczkélni a hínárból. A hitelrészvények ma sem tudtak 245 tön túl vergődni. Az ezüst azonban tartja magát. A bécsi „Presse“ mai száma hosszasan fejtegeti, hogy az ausztriai gyáripar igen sajnálandó lábon áll. Hivatalos hirdetések kivonata. „Budapesti Hírlap“ 230 számából, (oct 8.) Csőd nyittatott: Rácz Lajos és Rácz Julianna szalontai lakosok összes vagyonuk ellen. Az igények bejelent. nov. 2 ig a szalontai cs. k. szolgabiróságnál. — Perügyelő Szász Lajos ügyvéd. — Bachl Gábor és fia Bachl Adolf tata tóvárosi lakosok összes vagyonuk ellen. A követelések nov. 29-ig bejelent, a tatai cs. k. szolgabíróságnál Pelügyelő Karika Zsigmond ügyvéd. Biróilag árvereztetnek: Györ-Sz.-Mártonban Komondi Józseftől lefoglalt 422 számú 700 pártra becsült ház szöllővel együtt árv. nov. és dec. 4-kén a györszentmártoni szolgabiróság által. — Nagy Nyuli lakosoktól Szűcs Mihály és neje Szűcs Annától lefoglalt 4509 számú 2400 partra becsült házas szőlő árv. nov. és dec. 29 -én a győrszentmártoni szbbóság által. Nagy- Kállón Kállay Ákostól lefoglalt 160 db nyájbeli sertés, 77 db gulyabeli marha, 16 darab ménesbeli ló, 1 mén, 2 paripa, 2 négyesfogat szerszámostól árv. nov. 11-én a nagykállói és k. megyei törvényszék által. — Czakóházán Szabó Mihálytól lezálogolt 47 számú 308 ft 30 krra becsült ház kerttel, szántófölddel együtt árv. oct. 28-án a győri vá. k. vár. kik. bíróság által. — Peér községben Csöppás Györgytől lefoglalt 114 száma 290 ftra becsült ház, kert és szántófölddel együtt árv. nov. és dec. 29-én a győr sz. mártoni szbiróság által. A „Temesvarer ittgu 229. számából.(oct. 6.) Csőd nyittatott: Béé Ferencz temesvári vaskereskedő összes vagyona ellen. A követelések bejelent, január 12-ig a temesvári cs. k. orsz. tszéknél. Perügyelő Kettel Károly ügyvéd. — Specht Leopold temesvári kereskedő összes vagyona ellen. A követelések bejelent, január 20-ig a temesvári cs. k. orsz. tszéknél. Perügyelő Stockinger Mórics ügyvéd.