Pesti Napló, 1859. január (10. évfolyam, 2668-2691. szám)
1859-01-14 / 2677. szám
10-2677. 10-ill évi folyam Főmunkatárs : Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-dik szám 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények , (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. A«»TM!.. .Ui.» .6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij Hirdetmények dija: külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. b. Kemény Zsigmond, távirati tudomitás a bécsi börze arkciójeröl január 13. 1859. Érték | Pénzb. Bukarest 31 napra fr. . 14. 74 Stambul...................... 8. 20 Frankfurt 3 h. múlva f. . 87. 50 Hamburg 2 „ „ . 77.30 Livorno....................... — London..............103.20 Milano.............100.75 Páris............... 41.20 Pénzérték (valuta). Vert arany................. 5. — Szélarany................. 4 98 Napoleon d’or .... 8. 42 Souverain d’or .... 14. 40 Orosz imperiale ... 8. 54 P. Fridrichs d’or ... 8.80 Angol Souvereings . . 10. 50 Paris, jan. 1. 4'Arente 96.— „3%...............168. — London, jan. 1. 3% Cons. 9572 1859. Péntek, jan. 14. Kifizetési föltételek: VIDÉKRE, postán Félévre. . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. PESTEN, házhoz hordva Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Koncervedre . . 5 frt 25 kr. a. ért.* A pesti gabonacsarnok ! Köles . . . 80—83 2 — 2 10 2 10 Bab ... . 77-89 3 50 3 68 3 65 Káposztairepcze — 5 50 6 — 6 80 Tavaszi repcze — 350 4 — — — VASÚT MENETEK. INDULÁS. Bécsből — Pestre : 6 óra 30 p.r.,és 7 ó.estre. Bécsből—Győr -Uj-Szőnyre : reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 percz délután. Pestről—Szegedre : 4 óra 15 p. délután, 5 óra reggel. „ Debreczenbe : 4 óra 15 p. d. u., 5 óra reggel. „ Nagyváradra : 4 óra 15. p. d. u. , 5 óra regg. Szegedről—Temesvárra : 11 ó. 34 p. éjj., 2 ó. délután. Temesvárról—Baziásra : 4 ó. 22 p. reg., 7 óra 42 p. e. Nagyváradról—Pestre : 9 óra 44 perez reggel. Debreczenből—Pestre : 11 ó. 17 p. d. e., 9 óra 53 p. e. Baziásról—Temesvárra : 2 óra 25 perez délután. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p. e., és 6 óra 10 p. r. Szegedről—Pestre : 1 órak. éjjel, és 12 órakor délben. Pestről—Bécsbe : 9 óra reggel, 9 óra 25 perez este. Uj-Szőnyből—Győr—Bécsbe : 2 óra 5 perez délután. Győrről—Bécsbe : 3 óra 37 p. d. u., 5 óra 48 p. reggel. Szolnokról—Pestre : 3 óra 46 p. reg., 4 ó. 2 p. délután. Szolnokról—Debreczenbe : 10 ó. de., 9 ó. 28 p. este. Szolnokról—Aradra : 10 ó. 38 p. d. e., 4 ó. 15 p. délu. P -Ladányról—N.-Váradra : 1 óra 15 perez délután. Aradról—Pestre : 9 óra 26 perez délelőtt. Aradról—N.-Váradra : 3 óra 50 perez reggel. Püspök-Ladányról—Aradra : 1 óra 8 perez délután. Dunavizállás. Pesten: jan_____________________ _U Érték | Pénzb. Érték | Pénzb. | Államkölcsön: 5%-es metalliques . . 79.75 4*/2%-es met................. 73. — 4%-es met...................... 63. — 3°/0-es met...................... 47. — 2V2% es met. .... 39.40 1%-es met. ..... 15.— 2%%-es bankó ... 63. — 5%-es B sorozat ... 92. — 5°/0-es lombard velenczei 94. — 5%-es nemzeti kölcsön . 80. 60 5%-es als. auszt. urb. k. 91. — 5%-es magyar és galicziai 79. — 5%-es erdélyi urb. k. . 76. — 5%-es sopronyi . . . 102. — 5%-es sorsolhat, gloggniczi 102. — 4%-es pesti .... — 4% es majlandi ... 100 — 1 Sorsjegy kötelezvény 1834-diki...................311.1839-diki...................127.50 1854-diki ..................107. — Érték ! Pénzb. Triesti kölcsön á 100 frt 116. — Comp.-Rentpapirok . . 16. — Eszterházy 40 .... 44.50 Salm. sorsjegyek ... 41. 25 Pálffy........................ 38. — Genois ...... 38. — Clary hg .................. 37. 50 Windischgrätz hg . . 23.25 Waldstein gróf . . . 27. — Keglevich gróf ... 15. 5 Vasútrészvények. Éjszaki vasút . . . . 1720 — ÁHamvasut.................. 238. 50 Allamvasuti certific. . — Lincz-budweisi ... — Lombard-velenczei . . 85 — Erzsébet nyugoti pálya 171. — Tiszai pálya .... 105 — Ferencz József keleti pály. 60. — Pardubiczi vaspálya . . 170 — Keletgalicziai . . . . Iparrászvények. Bankrészvények . . . 972 Bankcertificat .... — Hitelintézet .... 220.50 Escomptebank .... 605. — Lloyd részvények . . 310. — Dunagőzd. részvény. . 485. — „13-ki kibocsátv. — Pesti lánczhid .... 290. — Bécsi gőzmalom . . . 330. — Elsőbbségi kötvények. 5%-es Lloyd .... 84. — 5%-es Éjszaki vaspálya 88. — 5%-es Gloggnitzi ... 81. 6/’/fl-es Gőzhajózási . . 88. Államvasut a 275 franc. HC. — Lombard a 275 líra . . — Váltó (devisek). Amsterd. 3 hóra r. . . 87.50 Augsburg uso .... 87.70 * • ..........................I ~ bejegyzett árai jan. 13. a hó mérő Súly. auszt. értékalsó ausztriai Font. fr. |kr[fr. |kr fr. |kr Búza, marosi. 86—87 — — — — — — „ bánsági . 85 6/a 3 90 4 20 4 20 „ tiszai . . 83 -87 3 60 4 — 4 — „ bácskai .----84 3 75 3 95 3 85 „ fehérvári. 84 - 86 — — — — — — „ „ uj 83-85 3 75 3 95 4 — Kétszeres r. . 77—79 2 35 2 55 -----Rozs r. . . . 77—79 2 20 2 40 ------„ uj . . . 77-79 2 40 2 55 2 50 Árpa .... 65—69 2 10 2 40 2 30 Zab r. . . . 65-68 ----------------------„ uj . . . 43—46 1 60 1 68 1 90 Kukoricza . . 80—81 1 75 1 84 2 35 Jó p I. Békés városa a legelő felosztása iránt tervet készíteni egy bizottságot küldött ki. E bizottság elnöke, Szathmáry Károly felhívta a községi elöljáróságot : mi lenne az egyházak és város közszükségei javára a legelőből kihasítandó rész ? nincsenek-e oly köz és jótékony czélok, melyekre nézve az adományozás ez utolsó lehetőségét föl kell használni? E kérdéseket Békés városa derék elöljárói teljesen felfogták. Előttünk fekszik szép határozatuk, melynek főbb pontjait azon óhajtással tesszük közzé, bár minden község elöljárói hasonló lelkesedéssel fognak föl feladatukat, s minél többen követnék a jó példát. „Békés város elöljárósága — olvassuk a határozatban — azon elvből indulván ki, hogy a község jövő felvirágzását egyedül ennek tagjai értelmiségétől és szellemi fejlődésétől kell remélnünk, kijelenté, hogy a nevelés szent ügyének előmozdításáért kész minden áldozatot meghozni; ugyanezért nepa tekintve sem a g.n egyesült, sem a rom. kath. egyházra nézve azon birtoklás közti különbséget, mely, akár a lélekszámot, akár a külön egyháztagok birtokát véve, mérvül szolgálhatna, egyedül az egyes egyházak szükségeit vetette a réssze nem hajlás mérlegébe.“ Kendeli ennélfogva a nevezett elöljáróság : „Hogy a helybeli ó szert, görög egyház részére a legelő azon feleslegéből, mely minden legelőjogositott egy telek után 1200 □ ölével értett 24 holdnak kiszámítása után fenmarad, mérettessék ki 20 hold föld, s ennek egész jövedelme az érintett egyház iskolatanitójának készpénz fizetését fedezvén, a szabad iskolázást jobbára szegény tagokat számláló egyházban úgy hozassák be, hogy a növendékektől többé tandijt ne szedhessenek.“ „A róm. kath. egyház részére szintúgy mérettessék ki 40 hold föld a végett, hogy a leányoknak a fiukkal együtt iskolázása azonnal elkülönittessék, s e föld kizárólag a leánygyermekek tanítója által használtassák.“ „Továbbá a ref. egyházban a tanitók földbirtoklása közti különbség azonnal szüntettessék meg, mi végett az egyházbeli tanitók és hivatalnokok részére 1é telek hasittassék ki azon kikötéssel, hogy az orgonistái állomás csőd utján azonnal betöltetvén, ennek kötelessége legyen a kót aszerint éneklést tanítani, hogy az egyház kebelében lélekemelő magasztos éneklési modor jöjjön be. A kisded-óvó állomás is azonnal betöltendő.“ „Végre az izraelita községről sem feledkezett meg a tisztelt elöljáróság, 10 hold földet rendelvén számára, csupán nevelési czélra kiszakítani.“ „Mindezek — mond a határozat — oly áldozattételek a nevelés oltárán, melyeknél fogva feljogosítottnak érzi magát az elöljáróság megvárni az egyházaktól, hogy illető tanítói vasárnapi iskoláztatásra is alkalmaztassanak.“ „E tekintetben akarja az elöjáróság, hogy a tizedbeli tíz tanítók, úgy a többi hitfelekezetek tanítói elébe járó növendékek mentessenek fel a vasárnap iskolába menés alól, mely napokon tanító urak rendes tanítványaik helyett az iskolahagyott növendékeket a 18 éves korig, melyik egyházhoz tartozásuk szerint hivatásukhoz képest oktatni, tanilni kötelesek , mi is hogy a népnevelési magas czélhoz képest kimaradhatlan sikerrel legyen eszközölhető, — addig is, míg itt czélszerű tankönyvek alkalmaztathatnának , — a lelkipásztorok elnöklete alatt tanítói értekezletben állapitandják meg mind a tantárgyakat, mind a vasárnapi iskolázásra vonatkozó minden eljárási kellékeket , hol első helyen állandó minden iskolában létezni kellő névkönyvből, úgy a széhek utján, felelősség alatt írni össze minden vasárnapi iskolázás alá tartozó növendékeket. — Szintély értekezletek körébe tartozik a gyümölcsfatenyésztés s nemesítés körül tudnivaló gyakorlati adatokat s ügyességet tanító uraknak sajátjukká tenni, hogy igy magok okulva s tanítványaikat mellőzketlenül oktatva, az egyházak részére 1851. évben gyümölcsfatenyésztési czélból kihasított földek valahára a parlag állapotból fatenyésztési kertekké viruljanak.“ A határozat anyagi érdekű tárgyakra vonatkozó részleteiről közelebb. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, jan. 13. A tegnapi gabonaüzlet ismét igen kedvező volt. Mintegy 5000 mérő búza és rozs vétetett meg. A zab és kukoricza későbbi szállítás fejében keresettebb volt. A „P. Lloyd“-nak következő hírei érkeztek vidékről a gabonakereskedést illetőleg: Pécska, jan. 8. A pécskai, perjámosi és Csanádi piaczokon a hét második felében a vételkedv nagyobb volt s az árak emelkedők. A búzára nézve élénkebb vásár. Jókora mennyiség vizetett a piaczra s jól kelt. A súlyosabb fajta ára 30—50; a kétszeres kevésbbé kelt; az árpára nézve sem uralkodott jó hangulat, valamint a zabra sem, jobb kukoricza jól kelt. A kereskedelmi bejegyzések : perjamosi és Csanádi búza 3 frt 15—30 kr., kétszeres 2 frt 18—24 kr., árpa 1 frt 24—30 kr., kukoricza 1 frt 18—24 kr. Pécskán a búza 3 ft — 3 ft 15 kr., kétszeres 2 ft 18—30 kr., árpa 1 frt 24—33 kr., zab 1 frt 30 kr., kukoricza 1 frt 27 kr. A szesz vására rendkívüli pangásban volt. Baja, jan. 10. A kevés hó és erős hideg miatt féltették a vetéseket. Ez, és a harczias hírek tartózkodókká teszik a termesztőket gabonájuk eladásában. A most megjavult utak daczára kevés gabonát szállítnak. A gabonaárak emelkednek. A „L1“ szerint a bejegyzések (pengő pénzben) 2 ft 56 kr — 3 ft 20 kr, rozs és kétszeres 1 ft 56 kr — 2 ft 4 kr, árpa 1 ft 20 — 28 kr, kukoricza 1 ft 28—36 kr, zab 1 ft 24—32 kr. H.-M.-Vásárhely, jan. 9. A „Li“-nak írják : A gazdaközönség köreiben leverő benyomást tesz, hogy a magas kincstár az egész tiszáninneni kerülettől elvonta a dohánytermelési szabadalmat. Nagy csapás azon földbirtokosokra nézve, kik fölbátoritva a szabadalmak bőkezű osztogatása által, száritó házakat, s más szükséges épületeket építettek, s az ez ügyben kinevezett helytartósági bizottságot óhajtva várják ide. Bécs, jan. 12. A cseh szeszgyámnokok többet követelnek most készítményükért, aminek oka részint a kereskedelem mostani izgatottságában rejlik, részint a nyersanyagok árának emelkedésében Az utóbbi cseh és morva hetivásárokról érkezett jelentések szerint, a kolompér csebre (■% ausztr. mérő, mintegy 85 font) 54 kr.jával s 1frt-jával fizettetik pengő pénzben, holott a szeszfőzési időszak kezdetén ugyanazt nagy mennyiségben vették 24 krjával. Ennek természetes következése, hogy a szesz foka 1 pengő krral emelkedett. A 33 fokos szesz 27 krjával jegyeztetik készpénz fizetés mellett, februárra, mártiusra, áprilisra szóló alku mellett 28% — 29 krjával és május, junius, júliusra 29%—30 krjával. Tegnap az utóbbi áron júliusra egy nagy, 2000 akóra szóló vétel történt. Bécsben nyers bőrök dolgában megürülvén a raktárak, a száraz ökör- és borjúbőr ára feljebb ment. Az egészen száraz bőr mázsáját 57—58 forintra számítják pl. Az épen most bevégzett olmüczi vásár igen jó volt a bőrökre nézve. Minden oda szállított nyers bőrt hamar felvásároltak a tímárok és gyámnokok. Egy pár száraz szép tehénbőr 28 ftjával, habár a gyenge 13—14 ftjával kelt. A bécsi bejegyzések szerint az egészen száraz magyar ökörbőr mázsája 59 ft 50 kr — 60 ft 50 kr volt a ért.; a fejes borjubőr mázsája 66—67% ft a. ért.; fejetlen krakói borjubőr 81 ft 50 krjával áruitatott; de általán a lengyel bőrök iránt csekély a vételkedv. — A „Gazd. L.“-ból olvassuk : Örömmel emlitjük meg, hogy ő cs. k. Fensége Albrecht Főherczeg a napokban határozta el magát, kiterjedt baranyai jószágain a cognac-gyártást s a borüzletet a külföldi fogyasztás számára Sellers értelmében szintén meghonosítani. B. Sina Simon és Havas Józs. urak hasonló eszközlései e szerint, egy igen nevezetes új tényezővel fognak szaporodni a végre, hogy selejtes boraink, mint cognac, a jobbak pedig a külföldi ízlés kívánalma szerint elkészítve, hazánk közgazdasági előmenetelére, a világkereskedés útján, minél hasznosabb bevételi forrásokká válhassanak. „Fentebbi hírrel kapcsolatban megemlítjük, hogy a múlt év őszén m. b. Sina Simon ur gödöllői uradalmában Sellers által körülbelül 1300 akónyi bor készült a külkereskedés számára, próbaképen. A termény jelességét minden elfogulatlan csak a legnagyobb elismeréssel fogadhatja. Annál sajnosabb, hogy akadnak mégis, kik a fontos úttörő vállalatról, szóval és írásban, helytelen és alaptalan nézeteket terjesztenek.“ Pénzügyi szemle. Bécs, jan. 12. A tegnapi börze mind Párisban mind Bécsben az eddigieknél is nagyobb átsülyedést mutatott. Mint már táviratilag jelentve volt, a franczia 3%-os rente 68-ra szállott alá, így dec. 31-kétől, midőn ugyanez 72.90-et jegyeztetett, csaknem 5 frankot veszített, s a 10-diki árfolyamhoz képest 2 ft. 10 centimot. Bécsben a tegnap esti börzén az árcsökkenés a hitelintézetiekre 6—7 ft s az államvaspályaiakra 2% volt, főleg a párisi hallatlan alacsony árjegyzéseknek hírére. Azon papírok, melyek Pakistól függenek, természetesen nagy csökkenést szenvedtek, így az államvaspályaiak egyszerre 12 forintot veszítenek. Párisban aligha számítottak ily következményekre. Csak a közelebbi napokban jön meghatározva 1859-re a franczia vasutak budgetje. A különböző társaságok szükségeinek fedezésére 340 millió kellett, melyek kötelezvényekkel (obligatio) voltak fedezendők. De ezen kötelezvények csak az év második felében lesznek kiadhatók, s a franczia bank ezekre már mintegy 100 milliót előlegezett. És ha a börze hangulata nem javul, nehezen fognak e kötelezvények vevőkre találni. Hír szerint, (mint lapunk más rovatában írtuk), a franczia császár magához hivatta Pereire urat, azon megbízást adván neki, nyugtassa meg a borját azon biztatással , hogy minden békésen fog végződni. E lépés oly kevés hatással volt, mint a „Moniteur“ jegyzéke, úgy látszik, csak határozottabb formaszerintibb nyilatkozatoknak fog hitelt adni a börze. A 11-iki bécsi esti börze eleinte szilárd volt aránylag. A hitelintézetiek, melyek eleinte 215.50-re süelyedtek, 217-ig emelkedtek. Az északi vasp. folyvást megállóit 167.50-en, az államvasp. 236 on , de ez utóbbi nem kelt. Később megromlott a hangulat a párisi még nagyobb hanyatlás hírére. A hitelintézetiek 214.50-re, északi vasp. 167-re, államvasp. 230-ra szállottak. Az utóüzleten még nagyobb volt a hanyatlás. A hitelintézetieket 210-en, az államvasp.-kat 225-en árulták. A ma reggeli üzletben a rémület mind nagyszerűbbé lett. A hitelintézetiek egy perezre al-parira, az északi vasp. 164 re, az államvasp. 222-re sülyedtek. Nem sokára azonban sok vevő kezdett mutatkozni, a hitelintézetiek csakhamar 215-re, az államvasp. 228.50 re, az északi vasp. 169.50 re emelkedtek. A földtehermentesítésiek szilárdak voltak , sőt a gallicziaiak valamivel magasabban. A nemzeti bank záloglevelei közöl a 10 évesek pengő pénzben 1% %, s a kisorsolandók ausztr. ért.ben 1 %-al magasabban álltak. Az 1839-ki sorsjegyek 2%-al, az 1854-ikiek 3%al, a hitel-sorsjegyek 1%-al alantabb. A bankrészvények 3, a gőzhajózásiak 24 frral magasabban. Az arany keresett.— A koronások 22 krral emelkedtek. A mai javulás annak volt köszönhető, hogy Paksból az esti börzéről jobb árfolyam jelentetett. — Az utóbörze szilárd volt. Zárlat : hitelintézetiek 214. 50—215. Éjszaki vasp. 169—169. 50. Államvaspálya 220. 50—230. Páris, jan. 11. Államvaspálya 540 (auszt. érték 224 10) Keleti vasp. 500 (itteni számítás szerint a. ért. 62. 25) 3%-os rente 68, 4% petes 96. Amsterdam, jan. 11. Nemzeti 72 (itteni szám. a. ért. 80) 5 petes metall. 707/8 (itteni szám. 77. 80). Berlin, jan. 11. Hitelint. részvények 105 (itteni szám: 113,80.) Franczia 154 (itteni számítás 239), „Nemzeti“ 77 (itteni szám: 79,60.) Az itteni börze is teljes rémületben volt, az eladók csoportosan tódultak a piacra, hogy a papírok s azok között főleg az austriaiak egész percentekkel mentek hátra. Átalános volt a lehangoltság, a szárd király megnyugtató szavai daczára is. A váltóüzlet Amsterdamra %, Sz. Pétervárra %, Párisra % tallérral, Londonra % ezüst garassal alantabb; a bécsiek nem igen keltek s % tallérral alantabb állottak, a futásig soha sem pályázott, 8 fonttal kevesebb ; a nem-nyerteseknek engedett 4 font beszámításával. — A 2-ik lóé 100 for. — 7 aláírás kell, hogy e verseny létesüljön. Aláírás és nevezés martius 31. II. Gr. Kinsky Octavián-dij 500 for. 1859. 1860. és 1861. évre. 1 mf. Futhat az ausztriai birodalomban született és nevelt minden 3 éves ló. Teher : kanczára és paripára 95 font, ménre 3 fonttal több. Tét 100 for. f. v. f. Tiz aláírással a 2-dik ló kettős tételt kap. Aláírás és nevezés mart. 31. III. Első Császárdij 1000 db. cs. k. arany. Futhatnak 4 éves és idősb minden országbeli mén- és kanczalovak. — 3ömföld. Tét : 250 for; bánat 125 for., ha azonban a verseny előtt egy hónappal bejelentetik, a bánat csak 70 for. — Teher : 4é. 105 font; 5é. Ill font; 6é. és idősbre 114 font. Kanczára 3 fonttal, ausztriai birodalomban született lóra 5 fonttal kevesebb. Egy első császárdij nyerőjére 4 fonttal , két ily dij nyerője 6 fonttal, három vagy több ily dij nyerőjére 8 fonttal több. A tét- és bánatpénzek fele az első, fele a második lóé. IV. Egyesült nemzeti dij: 300 arany ezüst serlegben. Futhat magyarhoni 3é, minden mén és kancza, 1 ang. mf. Teher: 95 font, kanczára 2 fonttal kevesebb. Lóra, mely bármit és bárhol nyert, 5 fonttal több. Tét : 40 arany ; fele bánat; a tétesz fele az első, fele a második lóé. Bejelentés mártius 31-ig. V. Vadász-verseny (Hunter-Stakes) kapcsolatban az eddigi ostor díjjal 3 mf. — Tétel 25 for., 10 for. bánat; futhat minden félvér ló. — Teher: 4é. 120 ft.; 5é. 125 ft; 6é. 130 ft; id. 135 ft.—Külföldi lóra 5 fonttal több, angol lóra ennél is 5 fonttal több. — Lóra, mely a futás végéig a pályán megjelent, külön 5 fonttal több, mely pedig a verseny lejártáig nyertes volt, szintén 5 fonttal több. — Mentóra mindezeknél 3 fonttal több. — 12 aláírás kell, hogy e verseny létesüljön. — A 2-ik ló kétszeres tételt kap. Urlovarok a szokott színekben. — Az aláírás s nevezés nyitva áll 1850-ki május 1-ig s mindkettő a pesti versenytitkárnál történik. — Az aláírás kötelez 1860. évig bezárólag. — Csak egy évre aláíró 100 for. tételt fizet; fuss vagy fizess. VI. Mezei gazdák dija. Az első ló 100 for., a második 75 for., a harmadik 25 for. nyer. Futhatnak mezei gazdák saját lovai. Bejelentés a futás napjáig. VII. Pesti dij 200 arany ezüst billikomban. 1859., 1860 és 1861. évre alapitá több pestvárosi lakos. Futhat minden Magyarországban született ló. A határoszloptól kezdve egyszer körül a nyerőpontig. Teher: 3é. 93 ft., 4é 113 ft., 5é. és idősbre 119 ft. Ménre 2 fonttal több, fél vérre 7 fonttal kevesebb. Tét 20 arany, fele bánat. A tét- és bánatösz fele az első, fele a második lóé. Aláírás és nevezés mart. 31. A pesti lóversenyek sorozata 1859. Első nap. Vasárnap, jun. 5. I. Trial Stakes. 10 mfld. — Tét 150 for. bánat 50 for. — Urlovarok színekben. Teher : 3é. 107 ft, 4é. 122 ft, 5é. 127 ft, id. 132 ft. kanczára és heréltre 3 fonttal kevesebb. Lóra, mely a futásig még nem nyert, 4 fonttal, mely pedig Hivatalos hirdetések kivonata. A Bp. Ilirlap 9. számú hivatalos értesítőjéből (jan. 13). Biróilag árvereztetnek: Pápán Lehel Jánostól lefoglalt 159. számú 1600 pftra becsült ház árv. febr. és mart. 10 kén a pápai szolgabiróság által. — Gyula- Varaándon Raiszner Farkas 161. számú háza és telekföldje árv. mart. 9 kén és april 6 kán a gyulai cs. k. vár. kik. biróság által. — Pápán Hatos Jánostól lefoglalt 936. számú 400 pártra becsült ház árv. február és mart. 22 kén a pápai szolgabiróság által — Péczelen Malik Jánostól lefoglalt 183. számú 600 pártra becsült ház árv. mart. 2. és april 5 kén a gödöllői szolgabiróság által. — Aradon Tibold Józseftől lefoglalt aradpernyávai külvárosi 31 d.k és 160. számú ház és telkek árv. jan. 31-dikén az aradi cs. kir. megyei törvényszék által. — Kónyban Czakó Istvántól lefoglalt 135. számú 2809 frt 30 pkrra becsült ház urb. telekkel együtt árv. martius 3- és apr. 4 én a győri cs. k. vár. kir. biróság által. — Vináron özv. Bornemisza Józsefnétől lefoglalt 17 dik számú 1460 pftra becsült ház, ehhez tartozó kert, szántóföld és réttel együtt árv. febr. és mart. 28 kán a pápai szolgabiróság által. — Páliban Boros Mártontól lefoglalt 7. számú s 1604 pártra becsült telek árv. jan. 31-kén a kapuvári szolgabiróság által. — R. Palotán Petrányi Pál pesti lakostól lefoglalt 370 számú s 1100 pártra becsült ház árv. febr. 24. és mart 29 én a gödöllői szolgabiróság által. — S. A. Újhelyen Steiner Ferencztől lefoglalt s 1540 frtra becsült ingatlan birtokok, n. m. szántóföld, rét és szőlők árv. april és jun. 7 kén a s. a. újhelyi megyetörvényszék által.