Pesti Napló, 1860. március (11. évfolyam, 3016-3041. szám)
1860-03-31 / 3041. szám
76—3041. Il-ik évi folyam 1860. Szombat, mart. 31. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért. BÉCSI BÖRZE márczius 20-én, 1860. “”“““——— Adott tartott Adott tartott Adott tartott Adott tartót Államadósság. ár ár ár ár ár __ár ár ár 5V-OS osztrák értékben .... 100 frt 63 25 63.50 Hitelintézet ausztriai értékben 200 frt 190 10 190.30 A n. bank sors. 5%...........................100 ft a.é. 87 25 87.75 Waldstein............................................20 ft. pp. 27.75 28.25 57*-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 78 60 78.80 Alsó-ausztriai esc. bank pengő .. . 500 frt 558.— 560.— A gallicziai föld. hitelintéz. 41/*7.03 100 ft pp. 84 — 84.50 Keglevich...........................................10 ft pp. 15.75 16.— 5v-os 1851-ki B. sorozat .. . . 100 frt 95 - 95.50 Éjszaki vaspálya pengő p. . . . 1000 ft 1963- 1965— KIsőbbséfti kötvények. Váltók (devisek). 57.-os metalliques..........................10° fit 68.40 68.60 Állam vaspálya pengő p. . . . 200 frt 266.50 267.50 8 3 Három hónapra. iV'/.-es „ „ ... 100 fit 60 — 60 50 Nyugati pálya 200 frt p.(170 frte 1 857,oage.fiz.) 172.50 173.— Államvaap............................................ 500 frank 133.— 134.— Amsterdam 100 boll frt 1’Bfi ft 52 kr „ A 1834-diki sorsolással . . . 100 frt 370380 - Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.)......................... 105.- 105.- Lombard-velenczei......................... 500 frank 132. _ 133.- Aues^i^OO a németf frtY85ft90V°kri30 ' mYfi i0Tö* Előfizetési felhívás a PESTI NAPLÓ második évnegyedi ápril—júniusi folyamára. ELŐFIZETÉSI ÁR : Vidékre postán küldve: 5 fit 25 kr ausztr. ért. Buda-Pesten házhoz hordva, ugyanannyi. Az előfizetések elfogadtatnak a kiadó hivatalban, barátok terén 7. sz. a. és minden cs. k. postahivatalnál. A „Pesti Napló“ kiadó hivatala. A DOHÁNYTERMESZTÉSRŐL. 1860. márczius 27-kén kelt császári rendelet, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, Erdélyre, a szerb vajdaságra és temesi bánságra és a katonai határvidékre. Az 1859. nov. 29 diki nyílt parancsom által (Bírod, tervlap CLVIII. db 462.) Magyar-, Horvát- és Tótországban, Erdély nagyfejedelemségben, a szerb vajdaságban , a temesi bánsággal és katonai határvidékben behozott dohány-egyed árurend határozmányainak további foganatosításául, minisztereim és birodalmi tanácsom meghallgatása után, a dohánytermesztésnek a nevezett koronaországokbani könnyítésére a következő szabályokat találom kibocsátandónak: 1. §. A dohánytermesztés mindazon községekben, azon feltétel alatt, hogy legalább hat katastralis hold fordittassák dohánytermelésre, megengedtetik, melyek : a) 1858. évben az úgynevezett zárt területeken dohányt termesztettek s a csempészet elhatalmazása miatt a dohánytermelésből ki nem zárattak ; b) a magánosan álló úgynevezett vázokon már az egyedáru behozatala előtt kereskedés végett dohányt termesztettek. E helységek jegyzéke a pénzügyhatóságok útján közzé fog tétetni. A pénzügyminisztérium fel van hatalmazva, ha a dohányigazgatás szükséglete kívánja, vagy egy tetemes kivitel valószínűsége kimutattatik , a dohánytermelésre a fennemlített helyközségeken kívül másokban is fölhatalmazást osztogatni. 2. §. Azon helyeken, hol a dohánytermelés meg van engedve, dohánytermesztési engedélyt mindenki nyerhet , aki: a) se valamely bűn, nyervágyból eredő vétség, vagy csempészet, vagy súlyos jövedékáthágás miatt bűnösnek nem ítéltetett, se a vizsgálat alól nem csupán a törvényes bizonyítékok hiánya miatt mentetett föl; b) a dohánytermesztésre egy összefüggő területet és pedig a mezei gazdaságban legalább nyolczszáz ölnyi, a kerti gazdaságban legalább háromszáz évnyi tért fordít és c) kimutatja, hogy aa) vagy magának van raktára, mely az ideiglenes dohány-egyedárurend 52. §-ában kiszabott feltételeknek megfelel, vagy bb) hogy dohányt szakadékos dohány-kereskedő (5. §■) vagy a dohányigazgatóság veszi át. Azon termesztőknek, kik jellemük és vagyonállásuknál fogva, vagy közös építkezésekre (szárítóházak, raktárak stb.) egyesülésük által a szükséges biztonságot nyújtják, megengedtethetik, hogy a raktárak kimutatását csak a dohánytermelési engedély megnyerése után, azonban a plánták kiültetése előtt s legkésőbb a termelési év május 1-je előtt teljesítsék, de ez esetben az engedély csak feltételesen adatik, és elenyészik, ha a kimutatás az említett határidő alatt nem történik. 3. §. A dohánytermelési engedélyt azon pénzügyjárási hatóság adja, melynek területében a dohánytermelő község fekszik. A dohánytermelési engedély nyerése végetti bejelentések községenként legfölebb a termelési év febr. végéig a járást ellenőrző pénzügyőrbiztos útján benyújtandók, kinek bizonyulnia kell, hogy az 1. § ban felsorolt feltételek az engedély megnyerésére megvannak. A tárgyalás könnyitésére ily bejelentésekhez való blankettek minden községelőljárónál árultatni fognak. A dohánytermelési engedélyek a lehető leggyorsabban megadandók s legfölebb ápril végéig azon adóhivatalnál, melyhez a község utasítva van, kivehetők. Az engedély minden megtagadása indokoltatni fog. 5. §: A felügyeleti költségek megtérítésére az engedélyosztásnál engedélydíj fizetendő, különbség nélkül, akárki számára termesztetik a dohány ; a dij a beültetendő tér nagyságához arányul, de különböző a szerint,a mint a község vagy termesztő összes termelési területe nagyobb vagy kisebb. Az a következő scala szerint számittatik: Holdjától, községekben, hol egy termesztő egy darab a dohánynyal beültetett ban levő termesztési terület holdat, területe: 20—40 ig 40 — 200-ig 200 fölül 300—800 Q-öl . . 1 frt 10 kr 80 kr 65 kr 800 O-ölön fölül 2 hold 1 „ — „ 75 „ 60 „ 2 holdon fölül 10 „ — „ 90 „ 70 „ 55 „ 10 n r n 80 „ 65 „ 50 „ A termesztők, kik az igazgatóság számára termelnek, nem kényszeritvék az engedélydíjt közpénzben letenni, hanem azt annak idején a beváltási őszletekből levonhatják. 5. §. A fönnálló ellenőrségi rendszabályok a dohánytermelést, a dohánynak a termesztő helyiségeiben tartását annak megszárítása és csomózásáig, s a dohánynak e helyiségekből a további eltárolására rendelt raktárakig szállítását illetőleg fönnmaradnak, különbség nélkül arra, várjon a termelt dohány az igazgatóság raktáraiba szolgáltatásra, vagy magánraktárakbani tartásra szánják-e. A határidő, mely alatt a csomózott dohánynak a tartásukra rendelt magánraktárakba betárolva kell lennie, azon nappal jár le, melyen a járás számára kirendelt kincstári beváltóhivatal által az igazgatóság számára termelt dohány átvétele a járásban kezdetét veszi. Ha a járásban beváltóhivatal nincs, akkor azon időhatár január végével jár le. Minden év május havától kezdve a magánraktárakban lerakott dohányt csak bálokban hivatalos zár alatt szabad tartani. Mind a dohány bálozásánál, mind a betárolás minden évének septemberében leltár vétetik fel. A dohánynak a raktárakból más hivatalos zár alatt állókba, vagy külföldre szállítását illető szabályok fennmaradnak. A felügyeleti költségeket a magánraktárakban a dohány tulajdonosa a raktárak őrzésére szükséges pénzügyőrök és alkalmaztatásuk napjainak száma szerint megtéríteni tartozik. 6. §: Nyers dohánylevelekkel kereskedésre külföldi kivitel vagy más szakadékos dohánykereskedőnek eladás végett engedélyt mindenki nyerhet egy bizonyos általa bejelentendő súlymennyiségig, ki az alább következő feltételeket teljesíti. Ez engedélylyel kapcsolatban van annak megengedése, hogy a folyamodó a dohányt az általa kijelölt az országban létező raktárakban tarthassa. Dohánykereskedési engedélyre, a kiszabott feltételek teljesítése mellett, van szükségük azon termesztőknek is, kik dohányukat a termesztést követő és ápril hónapján túl is raktáraikban kívánják megtartani. 7. § A dohánykereskedésre engedély adatik mindenkinek, aki a) se valami bűn, se nyelvágyból eredő vétség, vagy csempészet, vagy súlyos jövedékkihágás miatt elítélve nem volt, se a vizsgálat alól nem csupán a törvényes bizonyítékok hiánya miatt mentetett föl. b) kimutatja, hogy oly raktárak birtokában van, melyek azon dohánymennyiség befogadására, amelyre a dohánykereskedési engedély szól, elegendők és az ideigl. dohányegyedárurend 52. § ában kiszabott feltételnek megfelelnek. c) a szükséges biztonságot nyújtja, hogy ő a dohány tartása és szállításánál a fennálló szabályokat teljesíti és azok áthágása esetében a ráeső büntetéspénzt letenni képes lesz. E biztosítás ugyanaz, mint a vámozatlan külföldi árukra nézve ki van szabva, tehát ha a folyamodó a hatóság előtt mint belföldi lakos, a biztosítékiészletre nézve biztos kereskedő vagy földbirtokos ismeretes, vagy helyette kezesül vagy fizetőül egy oly személyt Akit, személyes ; különben pedig a közönséges dohány nagyban árulása dijának öszlete szerint azon mennyiségtől, melyre a szakadékot kinyerni kivánja, kiszámított érték készpénzben, a letétel napjára árfolyam szerint számított állampapírokban vagy jelzálogokban. 8. §. A dohánykereskedési engedélyt, ha a dohány eltárolására kijelölt raktárak csak egy közigazgatási területen feküsznek, az illető országos pénzügyigazgatóság (orsz. pénzügyigazgatósági osztály) azon esetben, ha a megjelölt raktárak több közigazgatási területekben fekszenek, az orsz. pénzügyigazgatóságok (orsz. pénzügyigazgatósági osztályok) közöl az adja, akihez a folyamodó fordul, s a többi igazgatóságokat (igazgatósági osztályokat) megfelelőleg értesíti. Az engedély a folyamodó kivonata szerint egytől öt évig terjedő időre adatik, s elenyészik, mihelyt kitűnik, hogy a kiadatási feltételek valamelyike többé nincs teljesítve. Az engedély minden megtagadása indokoltatni fog. 9. §. Termesztők, kik dohányukat a (4. §) kiszabott idő alatt a kijelölt raktárakba be nem adják, vagy kik azt raktáraikban a termesztést követő évi ápril hónapon túl tartják, anélkül, hogy dohány-kereskedelmi engedélyük volna, vagy kereskedők, kik nagyobb mennyiségű dohányt, mint amennyire engedélyük szól, vagy nem a kijelölt raktárakban tartanak, elvesztik dohánytermesztési vagy illetőleg dohánykereskedési engedélyüket, és az illető dohány minden mázsájáról s minden hetére azon időnek, ameddig a szabályellenes megtartás terjed, egy forintot tevő büntetés alá esik. Azonkívül a dohány az ő költségükön és kárukra hivatalos őrizet alá vétetik, vagy ha erre elzárolási hely nincs, vagy a tulajdonos a dohányt a neki kitűzött határidő alatt más szakadékos kereskedőnek, ki a megfelelő raktárakkal bír, át nem adja, vagy az országból ki nem viszi, hivatalos felügyelet alatt megsemmisittetik. 10. §. Azon termesztők és kereskedők, kik jövedékáthágást követnek el, a pénzügyhatóságok által a dohánytermesztésből, illetőleg dohánykereskedésből a körülményekhez képest bizonyos időre, vagy mindenkorra kizárathatnak. Kelt Bécsben, mart. 27. 1860. Ferencz József a. k. Gróf Rechberg s. k. Báró Bruck s. k. Legfelsőbb rendeletre: Báró Ransonnet s. k. GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: a bánsági búza (82-84 fontos) 4 fr 50 kr —5 frt - kr; tiszai ó (83—85) 4 frt 50 kr — 5 ft — kr; tiszai uj (80 -85) 4 ft 20 kr — 5 ft 20 kr; bácskai ó (82—83) 4 ft 40 kr — 4 ft 60 kr; uj (83-84) 4 frt 70 kr — 5 frt 40; fehérmegyei ó (82—84) 4 ft 50 kr — 5 ft — kr; fehérm. uj (83 — 84) 4 ft 60 kr — 5 frt 20 kr; kétszeres uj (77—79) 2 ft 60 kr—2 frt 80 kr; rozsó (76—77) 2 frt 65 kr — 2 frt 75 kr; uj (77 —78) 2 ft 80 kr — 2 frt 90 kr; uj árpa (70—72) 2 ft 45 kr — 2 ft 65 kr; uj zab (46—48) 1 frt 55 kr — 1 ft 60 kr; tengeri ó 2 ft 80 kr—3 ft—kr; uj 2 ft 50 kr — 2 ft 60 kr; köles 2 frt — kr — 2 frt 30 kr. Bab 4 ft 20 kr — 4 frt 40 kr. Repcze 5 frt 75 kr — 6 frt — kr. Mind bécsi merőnkint és osztrák becsben. PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, mart. 30-án.) PÁRIS, mart. 29. (Zárlat.) 3 percentes rente 70.30 (emelk. 45 cent.); 40 perc. rente 96.50 (emelk. 50 cent.); crédit mobilier 800 (emelk. 43 frank); osztrák államvaspálya 517 (emelk. 5 frank); lombardiai vasút 547 (emelk. 5 frank). Igen szilárd, élénk üzlet. LONDON, mart. 29. Consolok 94%/i (csökk. •*/.). Az angol bank a kamatlábat 472 percentre emelte. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — A nyugati vaspálya némely vitelbéres leszállítását teszi közzé ápril 1-jén kezdve. Ezen ármérséklés áll az I. és II. osztályú szállítmányokra nézve, befoglalván a marhaszállítást is. Külön tarifa tétetett közzé azon gabonára nézve, mely a győri vasúton szállíttatik a nyugati pálya vasúti állomásaihoz. Dunavízállás: Pesten, márczius 30. 8' 11" 0"' 0 félti. Kiadóhivatal: Firencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pont, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. VIDÉKEK, postán Félévre . 10 frt 50 kr. a. ért. PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 6 frt 26 kr. a ért. Hirdetményok díja . b basabog petit-sor 1-szen hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdr nirudmenyek Ulja. kulön 30 ujkr Magánvita 4 hasábos petit-sor 26 ujkr. Co»oreBtpap!rok 42 auutriu lira. . . . «.7. g?«& g.C g= •“*•»*■ '' aSiV^0 ’ li'~ itt * »0« 96._ SSftSSS&be. S8SS=ffi= «ASfiSL . ..»SS 18.85.? 57*-os magyarországi .... 100 frt 71.75 72 25 Budapesti lánczhid.......................... 500ft pp. 355.— 360. — Trieszti államkölcsön db . . . . 100ft pp. 124.— 125.— Pénznemek. 576-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt 70 - 70.25 Budai városközség db . . . 40 ft a. é. 37.50 38.— Császári arany..................................................23s/10 6-26 57.-os erdélyi......................................100 frt 68.— 68 50 Záloglevelek. Eszterházy.....................................40 ft. pp. 84.— 85.— Beczés arany........................................................6.231/,, 5*y,-ns sorsolási záradékkal 1867-re 100 frt —..................................................40 ft. pp. 38.25s 38.75 Korona.............................................................18 10 — — Vétene.',oi kölcsön 185. 57.. . . ion 79 50 80 — A n. bank 8 av. 57,-os . . . . 100 ft pp. ICO.—101.— Pálffy ..................................................40 ft. pp. 36 25 36.75 Napoleons d'or.................................... 10.69 — , Bsi. 10 av. 57,-os . . . 100 ft pp. j 97.— 97.50 Clary..................................................40 ft. pp. 36.75 37.25 Orosz imperiale..................................................10.78 — Hossvenyek. „ „ „ sorgolh. 57, . . . . 100 ft pp. j 91.50 92.— St. Genois . . . ..........................40 ft. pp. 37.— 37 50 Ezüst 100 ftért................................. 131.75131.76 Sem,* eti bank (ex div.)...................................... 864 -866 — bb . 12 ha 5%.........................100 ft a.e. jlOO.— —WindischgrBts.................................20 fi pp. 22 50 23 — A nemzeti kölcsön papir szelvényei . . . —82.7 .___ _ _____ __■ '0 Mart. 29. Mart. 30. Emelted. Csökk. Nemzeti köles. 78.70 78.-----ft —kr — ft 70 kr 5% metalliques 68.50 68.— — _ — — 50 Bankrészvény 865.— 859.— — — 6 „ — ” Hitelintézet 190 20 189.— —„ — _ 1_20” Augsb, váltó 113.25 113.25 London, váltó 132.— 132.— — _ — — _____ Arany 6.25 6.27 — „ 2 " — " — " PEST, MÁRCZIUS 30. (Fk.) Szakértők állítása szerint a franczia császár Olaszhonban kivívott sikerét nagy részben annak köszönhette, hogy mindig erős tartalékról gondoskodott. Ha aztán a küzdelem hosszabb ideig folyt, ha mind a két fél emberei ki voltak fáradva és kiki érezte, miszerint a határozó pillanat megérkezett, Napoleon gyors mozgalommal visszahúza ellankadt harczosait és kipihent csapatjai által pótolá, kik aztán egyetlen bátor lökés által dönték el a csata sorsát. Ő felsége, úgy látszik, a politikában is igy teszi; itt is minden perezben tartalékot tart készségben, hogy előre tolja, ha tűzben álló csatavonala inogni kezd. Közvetlenül Villafranca után az olasz ügyet Oroszország egyetértésével akarta volna rendezni , nehogy Anglia igen nagy befolyást nyerjen a félszigeten, de Sz. Pétervárott Napóleon terveit a legitimitás szempontjából nem látták eléggé correcteknek; a franczia császár pillanatra ingadozni látta a sikert és ime, elővonta a tartalékot, az Angliával a szövetséget és ennek segélyével, saját kivonata szerint rendezte Olaszhon ügyét. De utólsó pereben, midőn az, mi reá nézve talán legfontosabb, Savoya bekeblezése, jött szóba, Anglia barátsága nem látszott eléggé biztosnak , nem az ottani kabinet indulatja, hanem a közvélemény és a parlament magatartása következtében. E peretben újra látjuk előrukkolni a tartalékot — az Oroszországgal! barátságot. A pétervári franczia követ, Montebello herczeg, a legújabb tudósítások szerint Gorcsakoff herczeggel értekezvén, Orosz- és Francziaország közt a fennforgó kérdésekre nézve tökéletes egyetértést hozott létre. Oroszország nem nyújthatott kezet arra, ami Közép-Olaszhonban a legitimitási elv teljes felforgatásával jött létre, ezt Anglia segélyével kell kivinni és a pétervári kabinet arra szorítkozik, hogy legalább ellene nem szegül annak, ami az ő közreműködése nélkül vitetett ki. Savoya bekeblezése azonban nem a „forradalmi“ jellemű általános szavazatjog, hanem két souverain közti egyezkedés útján jö létre; itt Oroszország már inkább pártolhatja Francziaországot, míg Anglia — azon mélyen gyökeredző előítéletnél fogva, mely ott minden franczia terület-nagyobbitás ellen uralkodik — most háttérbe vonulni és a történeket legalább pro forma ellenezni kénytelen. Ezen gyors közeledés, mely a két császári