Pesti Napló, 1860. március (11. évfolyam, 3016-3041. szám)

1860-03-31 / 3041. szám

76—3041. Il-ik évi folyam 1860. Szombat, mart. 31. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért. BÉCSI BÖRZE márczius 20-én, 1860. “”“““———­­ Adott tartott Adott tartott Adott tartott Adott tartót Államadósság. ár ár ár ár ár __ár ár ár 5V-OS osztrák értékben .... 100 frt 63 25 63.50 Hitelintézet ausztriai értékben 200 frt 190 10 190.30 A n. bank­ sors. 5%...........................100 ft a.é. 87 25 87.75 Waldstein............................................20 ft. pp. 27.75 28.25 57*-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 78 60 78.80 Alsó-ausztriai esc. bank pengő .. . 500 frt 558.— 560.— A gallicziai föld. hitelintéz. 41/*7.­03 100 ft pp. 84 — 84.50 Keglevich...........................................10 ft pp. 15.75 16.— 5v­-os 1851-ki B. sorozat .. . . 100 frt 95 - 95.50 Éj­szaki vaspálya pengő p. . . . 1000 f­t 1963- 1965— KIsőbbséfti kötvények. Váltók (devisek). 57.-os metalliques..........................10° fit 68.40 68.60 Állam vaspálya pengő p. . . . 200 frt 266.50 267.50 8 3 Három hónapra. iV'/.-es „ „ ... 100 fit 60 — 60 50 Nyugati pálya 200 frt p.(170 frte 1 857,oa­ge.fiz.) 172.50 173.— Államvaap............................................ 500 frank 133.— 134.— Amsterdam 100 boll frt 1’Bfi ft 52 kr „ A­­ 1834-diki sorsolással . . . 100 frt 370380 - Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.)......................... 105.- 105.- Lombard-velenczei......................... 500 frank 132. _ 133.- Aues^i^OO a ném­etf frtY85ft90V°kri30 ' mYfi i0Tö* Előfizetési felhívás a PESTI NAPLÓ második évnegyedi ápril—júniusi folyamára. ELŐFIZETÉSI ÁR : Vidékre postán küldve: 5 fi­t 25 kr ausztr. ért. Buda-Pesten házhoz hordva, ugyanannyi. Az előfizetések elfogadtatnak a kiadó hiva­talban, barátok­ terén 7. sz. a. és minden cs. k. postahivatalnál. A „Pesti Napló“ kiadó­ hivatala. A DOHÁNYTERMESZTÉSRŐL. 1860. márczius 27-kén kelt császári rendelet, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, Erdélyre, a szerb vajdaságra és temesi bánságra és a katonai határvidékre. Az 1859. nov. 29 diki nyílt parancsom által (Bírod, tervlap CLVIII. db 462.) Magyar-, Horvát- és Tótor­szágban, Erdély nagyfejedelemségben, a szerb vajda­ságban , a temesi bánsággal és katonai határvidék­ben behozott dohány-egyed árurend határozmányai­­nak további foganatosításául, minisztereim és biro­dalmi tanácsom meghallgatása után, a dohányter­mesztésnek a nevezett koronaországokbani könnyíté­­sére a következő szabályokat találom kibocsátandónak: 1. §. A dohánytermesztés mindazon községekben, azon feltéte­l alatt, hogy legalább hat katastralis hold fordittassák dohánytermelésre, megengedtetik, me­lyek : a) 1858. évben az úgynevezett zárt területeken do­hányt termesztettek s a csempészet elhatalmazása miatt a dohánytermelésből ki nem zárattak ; b) a magánosan álló úgynevezett vázokon már az egyedáru behozatala előtt kereskedés végett dohányt termesztettek. E helységek jegyzéke a pénzügyhatóságok útján közzé fog tétetni. A pénzügyminisztérium fel van hatalmazva, ha a dohányigazgatás szükséglete kívánja, vagy egy tete­mes kivitel valószínűsége kimutattatik , a dohányter­melésre a fennemlített helyközségeken kívül mások­ban is fölhatalmazást osztogatni. 2. §. Azon helyeken, hol a dohánytermelés meg van engedve, dohánytermesztési engedélyt mindenki nyer­het , a­ki: a) se valamely bűn, nyervágyból eredő vétség, vagy csempészet, vagy súlyos jövedékáthágás miatt bű­nösnek nem ítéltetett, se a vizsgálat alól nem csupán a törvényes bizonyítékok hiánya miatt mentetett föl; b) a dohánytermesztésre egy összefüggő területet és pedig a mezei gazdaságban legalább nyolczszáz öl­­nyi, a kerti gazdaságban legalább háromszáz évnyi tért fordít és c) kimutatja, hogy aa) vagy magának van raktára, mely az ideiglenes dohány-egyedárurend 52. §-ában kiszabott feltételek­nek megfelel, vagy bb) hogy dohányt szakadékos dohány-kereskedő (5. §■) vagy a dohányigazgatóság veszi át. Azon termesztőknek, kik jellemük és vagyonállá­­suknál fogva, vagy közös építkezésekre (szárítóházak, raktárak stb.) egyesülésük által a szükséges bizton­ságot nyújtják, megengedtethetik, hogy a raktárak kimutatását csak a dohánytermelési engedély meg­nyerése után, azonban a plánták kiültetése előtt s leg­később a termelési év május 1-je előtt teljesítsék, de ez esetben az engedély csak feltételesen adatik, és elenyészik, ha a kimutatás az említett határidő alatt nem történik. 3. §. A dohánytermelési engedélyt azon pénzügyjá­­rási hatóság adja, melynek területében a dohányter­melő község fekszik. A dohánytermelési engedély nyerése végetti beje­lentések községenként legfölebb a termelési év febr. végéig a járást ellenőrző pénzügyőrbiztos útján be­nyújtandók, kinek bizonyulnia kell, hogy az 1. § ban felsorolt feltételek az engedély megnyerésére meg­vannak. A tárgyalás könnyitésére ily bejelentésekhez való blankettek minden községelőljárónál árultatni fognak. A dohánytermelési engedélyek a lehető leggyor­sabban megadandók s legfölebb ápril végéig azon adóhivatalnál, melyhez a község utasítva van, kive­hetők. Az engedély minden megtagadása indokol­­tatni fog. 5. §: A felügyeleti költségek megtérítésére az en­gedélyosztásnál engedélydíj fizetendő, különbség nél­kül, akárki számára termesztetik a dohány ; a dij a beültetendő tér nagyságához arányul, de különböző a szerint,a mint a község vagy termesztő összes termelési területe nagyobb vagy kisebb. Az a következő scala szerint számittatik: Holdjától, községekben, hol egy termesztő egy darab­ a dohánynyal beültetett ban levő termesztési terület holdat, területe: 20—40 ig 40 — 200-ig 200 fölül 300—800 Q-öl . . 1 frt 10 kr 80 kr 65 kr 800 O-ölön fölül 2 hold 1 „ — „ 75 „ 60 „ 2 holdon fölül 10 „ — „ 90 „ 70 „ 55 „ 10 n r n 80 „ 65 „ 50 „ A termesztők, kik az igazgatóság számára termel­nek, nem kényszeritvék az engedélydíjt közpénzben letenni, hanem azt annak idején a beváltási őszletek­ből levonhatják. 5. §. A fönnálló ellenőrségi rendszabályok a dohány­­termelést, a dohánynak a termesztő helyiségeiben tar­tását annak megszárítása­ és csomózásáig, s a do­hánynak e helyiségekből a további eltárolására ren­delt raktárakig szállítását illetőleg fönnmaradnak, kü­lönbség nélkül arra, várjon a termelt dohány az igaz­gatóság raktáraiba szolgáltatásra, vagy magánrak­­tárakbani tartásra szánják-e. A határidő, mely alatt a csomózott dohánynak a tartásukra rendelt magánraktárakba betárolva kell lennie, azon nappal jár le, melyen a járás számára kirendelt kincstári beváltóhivatal által az igazgatóság számára termelt dohány átvétele a járásban kezdetét veszi. Ha a járásban beváltóhivatal nincs, akkor azon időhatár január végével jár le. Minden év május ha­vától kezdve a magánraktárakban lerakott dohányt csak bálokban hivatalos zár alatt szabad tartani. Mind a dohány bálozásánál, mind a betárolás minden évé­nek septemberében leltár vétetik fel. A dohánynak a raktárakból más hivatalos zár alatt állókba, vagy külföldre szállítását illető szabályok fennmaradnak. A felügyeleti költségeket a magánrak­tárakban a dohány tulajdonosa a raktárak őrzésére szükséges pénzügyőrök és alkalmaztatásuk napjainak száma szerint megtéríteni tartozik. 6. §: Nyers dohánylevelekkel­ kereskedésre kül­földi kivitel vagy más szakadékos dohány­kereskedő­nek eladás végett engedélyt mindenki nyerhet egy bi­zonyos általa bejelentendő súlymennyiségig, ki az alább következő feltételeket teljesíti. Ez engedélylyel kapcsolatban van annak megengedése, hogy a folya­modó a dohányt az általa kijelölt az országban létező raktárakban tarthassa. Dohánykereskedési engedélyre, a kiszabott feltéte­lek teljesítése mellett, van szükségük azon termesz­tőknek is, kik dohányukat a termesztést követő és ápril hónapján túl is raktáraikban kívánják megtar­tani. 7. § A dohánykereskedésre engedély adatik min­denkinek, a­ki a) se valami bűn, se nyelvágyból eredő vétség, vagy csempészet, vagy súlyos jövedékkihágás miatt elítél­ve nem volt, se a vizsgálat alól nem csupán a törvé­nyes bizonyítékok hiánya miatt mentetett föl. b) kimutatja, hogy oly raktárak birtokában van, melyek azon dohánymennyiség befogadására, a­mely­re a dohánykereskedési engedély szól, elegendők és az ideigl. dohányegyedárurend 52. § ában kiszabott feltételnek megfelelnek. c) a szükséges biztonságot nyújtja, hogy ő a do­hány tartása­ és szállításánál a fennálló szabályokat teljesíti és azok áthágása esetében a ráeső büntetés­­pénzt letenni képes lesz. E biztosítás ugyanaz, mint a vámozatlan külföldi árukra nézve ki van szabva, tehát ha a folyamodó a hatóság előtt mint belföldi lakos, a biztosítéki­észletre nézve biztos kereskedő vagy földbirtokos ismeretes, vagy helyette kezesül vagy fizetőül egy oly személyt Ak­it, személyes ; különben pedig a közönséges dohány nagyban árulása dijának öszlete szerint azon mennyi­ségtől, melyre a szakadékot kinyerni kivánja, kiszá­mított érték készpénzben, a letétel napjára árfolyam szerint számított állampapírokban vagy jelzálogokban. 8. §. A dohánykereskedési engedélyt, ha a dohány eltárolására kijelölt raktárak csak egy közigazgatási területen fekü­sznek, az illető országos pénzügyigaz­gatóság (orsz. pénzügyigazgatósági osztály) azon eset­ben, ha a megjelölt raktárak több közigazgatási terü­letekben fekszenek, az orsz. pénzügyigazgatóságok (orsz. pénzügyigazgatósági osztályok) közöl az adja, a­kihez a folyamodó fordul, s a többi igazgatóságo­kat (igazgatósági osztályokat) megfelelőleg értesíti. Az engedély a folyamodó kivonata szerint egytől öt évig terjedő időre adatik, s elenyészik, mihelyt kitű­nik, hogy a kiadatási feltételek valamelyike többé nincs teljesítve. Az engedély minden megtagadása in­­dokoltatni fog. 9. §. Termesztők, kik dohányukat a (4. §) kisza­bott idő alatt a kijelölt raktárakba be nem adják, vagy kik azt raktáraikban a termesztést követő évi ápril hónapon túl tartják, a­nélkül, hogy dohány-ke­reskedelmi engedélyük volna, vagy kereskedők, kik nagyobb mennyiségű dohányt, mint a­mennyire enge­délyük szól, vagy nem a kijelölt raktárakban tarta­nak, elvesztik dohánytermesztési vagy illetőleg do­hány­kereskedési engedélyüket, és az illető dohány minden mázsájáról s minden hetére azon időnek, a­meddig a szabályellenes megtartás terjed, egy forintot tevő büntetés alá esik. Azonkívül a dohány az ő költségükön és kárukra hivatalos őrizet alá vétetik, vagy ha erre elzárolási hely nincs, vagy a tulajdonos a dohányt a neki kitű­zött határidő alatt más szakadékos kereskedőnek, ki a megfelelő raktárakkal bír, át nem adja, vagy az or­szágból ki nem viszi, hivatalos felügyelet alatt meg­­semmisittetik. 10. §. Azon termesztők és kereskedők, kik jövedék­­áthágást követnek el, a pénzügyhatóságok által a do­hánytermesztésből, illetőleg dohánykereskedésből a körülményekhez képest bizonyos időre, vagy minden­korra kizárathatnak. Kelt Bécsben, mart. 27. 1860. Ferencz József a. k. Gróf Rechberg s. k. Báró Bruck s. k. Legfelsőbb rendeletre: Báró Ransonnet s. k. GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: a bánsági búza (82-84 fontos) 4 fr 50 kr —5 frt - kr; tiszai ó (83—85) 4 frt 50 kr — 5 ft — kr; tiszai uj (80 -85) 4 ft 20 kr — 5 ft 20 kr; bácskai ó (82—83) 4 ft 40 kr — 4 ft 60 kr; uj (83-84) 4 fr­t 70 kr — 5 frt 40; fehérmegyei ó (82—84) 4 ft 50 kr — 5 ft — kr; fehérm. uj (83 — 84) 4 ft 60 kr — 5 frt 20 kr; kétszeres uj (77—79) 2 ft 60 kr—2 frt 80 kr; rozs­ó (76—77) 2 frt 65 kr — 2 frt 75 kr; uj (77 —78) 2 ft 80 kr — 2 frt 90 kr; uj árpa (70—72) 2 ft 45 kr — 2 ft 65 kr; uj zab (46—48) 1 frt 55 kr — 1 ft 60 kr; tengeri ó 2 ft 80 kr—3 ft—kr; uj 2 ft 50 kr — 2 ft 60 kr; köles 2 frt — kr — 2 frt 30 kr. Bab 4 ft 20 kr — 4 frt 40 kr. Repcze 5 frt 75 kr — 6 frt — kr. Mind bécsi merőnkint és osztrák becsben. PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, mart. 30-án.) PÁRIS, mart. 29. (Zárlat.) 3 percentes rente 70.30 (emelk. 45 cent.); 40 perc. rente 96.50 (emelk. 50 cent.); crédit mobilier 800 (emelk. 43 frank); osztrák államvaspálya 517 (emelk. 5 frank); lombardiai vasút 547 (emelk. 5 frank). Igen szilárd, élénk üzlet. LONDON, mart. 29. Consolok 94%/i (csökk. •*/.). Az angol bank a kamatlábat 472 percentre emelte. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — A nyugati vaspálya némely vitelbéres leszállítását teszi közzé ápril 1-jén kezdve. Ezen ármérséklés áll az I. és II. osztályú szállítmányokra nézve, befoglal­ván a marhaszállítást is. Külön tarifa tétetett közzé azon gabonára nézve, mely a győri vasúton szállítta­­tik a nyugati pálya vasúti állomásaihoz. Dunavízállás: Pesten, márczius 30. 8' 11" 0"' 0 félti. Kiadó­hivatal: Firencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pont, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. VIDÉKEK, postán Félévre . 10 frt 50 kr. a. ért. PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 6 frt 26 kr. a ért. Hirdetményok díja . b basabog petit-sor 1-szen hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdr nirud­menyek Ulja. kulön 30 ujkr Magánvita 4 hasábos petit-sor 26 ujkr. Co»o­reBtpap!rok 42 auutriu lira. . . . «.7. g?«& g.C g= •“*•»*■ '' aSiV^0 ’ li'~ itt * »0« 96._ SSftSSS&be.­ S8SS=ffi= «ASfiSL . .­­.»SS 18.85.? 57*-os magyarországi .... 100 frt 71.75 72 25 Budapesti lánczhid.......................... 500ft pp. 355.— 360. — Trieszti államkölcsön db . . . . 100ft pp. 124.— 125.— Pénznemek. 576-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt 70 - 70.25 Budai városközség db . . . 40 ft a. é. 37.50 38.— Császári arany..................................................23s/10 6-26 57.-os erdélyi......................................100 frt 68.— 68 50 Zálog­levelek. Eszterházy.....................................40 ft. pp. 84.— 85.— Beczés arany........................................................6.231/,, 5*y,-ns sorsolási záradékkal 1867-re 100 frt —..................................................40 ft. pp. 38.25s 38.75 Korona.............................................................18 10 — — Vétene.',oi kölcsön 185.­ 57.. . . ion 79 50 80 — A n. bank 8 av. 57,-os . . . . 100 ft pp. ICO.—101.— Pálffy ..................................................40 ft. pp. 36 25 36.75 Napoleons d'or.................................... 10.69 — , Bsi. 10 av. 57,-os . . . 100 ft pp. j 97.— 97.50 Clary..................................................40 ft. pp. 36.75 37.25 Orosz imperiale..................................................10.78 — Hossvenyek. „ „ „ sorgolh. 57, . . . . 100 ft pp. j 91.50 92.— St. Genois . . . ..........................40 ft. pp. 37.— 37 50 Ezüst 100 ftért................................. 131.75131.76 Sem­,* eti bank (ex div.)...................................... 864 -866 — bb . 12 ha 5%.........................100 ft a.e. jlOO.— —WindischgrBts.................................20 fi pp. 22 50 23 — A nemzeti kölcsön papir szelvényei . . . —82.7 .___ _ _____ __■ '­0 Mart. 29. Mart. 30. Emelted. Csökk. Nemzeti köles. 78.70 78.-----ft —kr — ft 70 kr 5% metalliques 68.50 68.— — _ — — 50 Bankrészvény 865.— 859.— — — 6 „ — ” Hitelintézet 190 20 189.— —„ — _ 1_20” Augsb, váltó 113.25 113.25 London, váltó 132.— 132.— — _ — — _____ Arany 6.25 6.27 — „ 2 " — " — " PEST, MÁRCZIUS 30. (Fk.) Szakértők állítása szerint a franczia császár Olaszhonban kivívott sikerét nagy részben annak köszönhette, hogy mindig erős tartalékról gondoskodott. Ha aztán a küzde­lem hosszabb ideig folyt, ha mind a két fél emberei ki voltak fáradva és kiki érezte, mi­szerint a hatá­rozó pillanat megérkezett, Na­poleon gyors mozgalommal visszahúza ellan­kadt harczosait és kipihent csapatjai által pó­­tolá, kik aztán egyetlen bátor lökés által dön­­ték el a csata sorsát. Ő felsége, úgy látszik, a politikában is igy teszi; itt is minden perezben tartalékot tart készségben, hogy előre tolja, ha tűzben álló csatavonala inogni kezd. Közvetlenül Villafranca után az olasz ügyet Oroszország egyetértésével akarta volna ren­dezni , nehogy Anglia igen nagy befolyást nyerjen a félszigeten, de Sz. Pétervárott Na­póleon terveit a legitimitás szempontjából nem látták eléggé correcteknek; a franczia császár pillanatra ingadozni látta a sikert és ime, elő­vonta a tartalékot, az Angliával a szövetséget és ennek segélyével, saját kivonata­ szerint rendezte Olaszhon ügyét. De utólsó pere­­ben, midőn az, mi reá nézve talán leg­fontosabb, Savoya bekeblezése, jött szóba, Anglia barátsága nem látszott eléggé biz­tosnak , nem az ottani kabinet indulat­ja, hanem a közvélemény és a parlament magatartása következtében. E peretben újra látjuk előrukkolni a tartalékot — az Orosz­országgal! barátságot. A pétervári franczia követ, Montebello herczeg, a legújabb tudósí­tások szerint Gorcsakoff herczeggel értekez­vén, Orosz- és Francziaország közt a fennfor­gó kérdésekre nézve tökéletes egyetértést ho­zott létre. Oroszország nem nyújthatott kezet arra, ami Közép-Olaszhonban a legitimitási elv teljes felforgatásával jött létre, ezt Anglia se­gélyével kell­ kivinni és a pétervári kabinet arra szorítkozik, hogy legalább ellene nem szegül annak, a­mi az ő közreműködése nél­kül vitetett ki. Savoya bekeblezése azonban nem a „forradalmi“ jellemű általános szava­zatjog, hanem két souverain közti egyezkedés útján jö létre; itt Oroszország már inkább pártolhatja Francziaországot, míg Anglia — azon mélyen gyökeredző előítéletnél fogva, mely ott minden franczia terület-nagyobbi­­tás ellen uralkodik — most háttérbe vonulni és a történeket legalább pro forma ellenezni kénytelen. Ezen gyors közeledés, mely a két császári

Next