Pesti Napló, 1860. szeptember (11. évfolyam, 3167-3191. szám)
1860-09-12 / 3175. szám
210-3175. 11-ik évi folyam PESTI NAPLÓ 1800. Szerda, sept. 12. Jelentés. Sajnos érzettel jelentem a t. sz. gazdaközönségnek, hogy az erdélyi gazdasági egylet f. hó 6-án tartott választmányi ülésében, miután területe minden vidékeiről azon szomorú tudósítást vette, hogy az idei mostoha időjárás miatt a gyümölcstermés mindenütt nagyon csekély, s ami van is, időnap előtt lehull, ez évben Kolozsvárit oct. 31-ére hirdetett terménykiállítást, mint amely ily körülmények között se a magyar kertészeti társulat által kiküldött, általunk már előre testvéri örömmel várt bizottmányát nemes feladatában elő nem segítheti, se a gazdaközönségnek tanuságos élvezetet nem nyújthat, ez évről más kedvezőbb időre halasztotta. Nagy János, titoknok. Szerkesztési iroda: Szép -utcza 1-fő szám 1-ső emeleti lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. VIDÉKRE, postán PESTEN, házhoz hordva. Félévre . . 10 frt 50 kr. a. ért. félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. (Kvilamninvaklün, 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij niraeimenyek aijst 30 ujkr Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr, mert a lengyel zsidók igen nagy mennyiségben veszik — mint mondják — a porosz kormány részére. r. 1. BÉCSI BÖRZE September 10-én, 1860. Előfizetési föltételek . Adott Tar-Államadósság. ártott ár 5°/0-os osztrák értékben .... 100 frt 61. 61 50 6%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 76.90 77.10 5%-os metalliques ............................100 frt 65. 65.50 4’A%-os . 100 frt 57 50 58.Földtehermentesitésiek. 5%-os magyarországi .... 100 frt 66.50 67.50 5%-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 65.50 66.50 5°/„-os erdélyi.......................................100 frt 63.50 64.— Velenczei kölcsön 1859 5% . . 100 frt 78.25 78.75 Záloglevelek. A n. bank 6 év. 5%-os .... 100 ft pp. 101.— 102.— „ „ „ 10 év. 5*/,,-os .... 100 ft pp. 98.— 99.— _ „ „ sorsolh. 5% .... 100 ft pp. 89.75 90.25 „ „ 12 hó 5%.............................100 ft pp. 100.--------.— A n. bank-sors. 5'/0 .... 100 ft a. é. 85.75 86.— A gallicziai föld. hitelintéz. 4'/1-es 100 ft pp. 83. — 86. — 1839-diki sorsolással.......................100 frt 123.— 123.50 1854-diki „ .......................100 frt 89.— 90.— 1860 diki . .......................100 frt 89.— 89.50 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . 15.5 15.75 A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 106.50 107.— Trieszti db. . . . . . . 100 ft pp. 110.— 112.— Dunagőzhajóz. tára. darabja . . 100 ft pp. 97.50 98.— Budai városközség db . . . 40 ft a. é. 37.50 38.— Eszterházy.......................................40 ft pp. 81. 82.— Salm .............................................40 ft pp. 37.— 37.50 Pálffy.............................................40 ft pp. 38.75 39.25 Clary.............................................40 ft pp. 36.25 36 75 St. Genois.......................................40 ft pp. 36.25 36.75 Windischgrfitz.................................20 ft pp. 23.50 24. Waldstein.......................................20 ft pp. 25.50 26.— Keglevich.......................................10 ft pp. 14.— 14.50 Adott Tarár tott ár Sorsjegyek. Adott Tar Elsőbbségi kötvények. futott ár Államvasp...................................... 500 frank 134.50 135.50 Lombard-velenczei .... 500 frank 129.— 129,50 Duna-gőzhajózási társulat . 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llgod.............................100 ft pp. 85 — 86. — Részvények. Nemzeti bank (ex div.)................................... 753.— 754.— Hitelintézet 200 frt................................. 175.60 175.70 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt .... 540.— 545.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . . 385.— 390.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 150.— 160.— Budapesti lánczhid 500 ft pp.................... 368.— 372.— Éjszaki vasút....................................... 1830— 1832— Ausztr.államvaspálya.............................. 246____ 247.— Nyugati vasút....................................... 183.75 184 25 Pardubitzi vasút ........................................ 114.25114.75 Tiszai vasút............................ 147.— 147.— Déli vaspálya 60*/C (ex dir.)................ 140. — 142. — Károly Lajos vaspálya (ex dir.) .... 157.— 158.— Graz-Köflachi..............................................—.— 116.— AUUlt A ítl -ár tott ár N. Szombati 1-fő kibocsátás...................... 22.— 24.— N. Szombati 2-ik kibocsátás...................... 58.— 60.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holL frt (86 ft 52 kr a. é.) 3*/, —.— —.— Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90 ■/„ kr) 3 '/„ „ 113.25 113.50 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ —.— —.— II. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90'/, kr) 3 „ 113.25 113.75 jamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85kr)2Vs „ 99.50 99 75 London 10 font sterling. (100 ft 23'/, kr)4'/2 „ 131.80 132. ?áris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3'/, „ 52.50 52.55 Pénznemek. korona.............................................................18.20 —.— Császári arany....................................................6.34 —.— Etecz és arany ....................................................6.34 —.— Napoleons d’or..................................................10.60 —.— Orosz imperiale............................................. 10.90 —.— Ezüst................................................... . . 32.'/, —.— A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . 32.'/. —.— Gazdasági és kereskedelmi szemle, A pesti gatonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke.* ó bánsági búza (80—83 fontos) 3 frt 90 kr — 4 frt 20 kr; tiszai ó (80 -83) 3 frt 95 kr — 4 ft 15 kr ; tiszai uj (84 85) 4 ft 35 kr — 4 ft 50 kr; bácskai ó (81—83) 3 ft 90 kr - 4 ft 20 kr; uj (82—83) 4 frt 50 kr — 4 frt 70 kr; fehérmegyei 6 (80—84) 3 ft 95 kr — 4 ft 50 kr; fehérm. uj (84—85) 4 ft 55 kr — 4 frt 65 kr ; kétszeres 6 (75—77) 2 ft 60 kr - 2 frt 75 kr; rozsó (75—76) 2 frt 50 kr — 2 frt 60 kr; uj (74 — 75) 2 frt 70 kr — 2 frt 80 kr ; uj árpa (68 - 70) 2 frt 50 kr — 2 ft 75 kr; uj zab (46—48) 1 frt 35 kr — 1 ft 40 kr; tengeri ó 2 ft 40 kr—2 ft 75 kr; uj — ft — kr — — ft — kr; köles 2 frt 40 kr — 2 ft 75 kr. Bab 3 ft — kr — 3 ft 30 kr. Repcze 6 frt 20 kr-------frt — kr. Mind bécsi mér önkint és ausztriai értékben. SZEGED, sept. 7-én. Utóbbi tudósításunk óta a tisztabuza-üzletben még nagyobb pangás állt be, úgy hogy leszállított árak mellett sem találkoznak vevők. Terménykereskedőink a mai bécsi gabonaárakat igen türelmetlenül várják, miután az itteni üzletre is ezek hatnak, s irányul szolgálnak. Serfőzésre alkalmas új- és ó-árpa keresett czikk volt, és jó árakon kel. Üzleti terményárak : Tisztaháza legjobb 3 ft 99 kr, közép 3 ft 88 kr. Kétszeres legjobb 3 ft 36 kr, közép 3 ft 25 kr. Rozs legjobb 2 ft 20 kr, közép 2 ft 10 kr. Árpa legjobb 1 ft 47 kr, közép 1 ft 36 kr. Zab legjobb 1 ft 26 kr, közép 1 ft 15 kr. Törökbuza 2 ft 10 kr. Paszuly 2 ft. Paprika mázsája 12—20 ft. Szegedi piaczi árak: Borsó 2 iteze 32 kr. Lencse 30 kr. Paszuly 13 kr. Köles mérője 1 ft 90 kr. Burgonya 2 ft. Marhahús fontja 16 kr. Juhhus 15 kr. Sertéshús 24 kr. Szalonna mázsája 33 ft. Zsir itezéje 64 kr. Lángliszt mázsája 12 ft. Zsemlyeliszt m. 8 ft. Kenyérliszt itezéje 12 kr. Kukoriczaliszt itezéje 8 kr. Árpadara 2 iteze 13 kr. Köleskása itezéje 14 kr. Rizskása fontja 24 kr. Faolaj fontja 80 kr. Repczeolaj 32 kr. Lenmagolaj 40 kr. Fagygyu mázsája 21 ft. Fagygyugyertya öntött fontja 38 kr. mártott 36 kr. Szappan fontja 24 kr. Kőrösfa öle 12 ft. Tölgyfa 10 frt. Lágyfa 7 frt. Kőszén rékája 84 kr. Széna m. us 1 frt 60 kr. Szalma m. 50 kr. Kender m. 22 frt-UNGVÁR, sept. 5. A múlt hónapokban tartott folytonos esőzés majd kétségbe ejte a gazdákat , különösen a szőlőbirtokosok tökéletesen lemondtak a középszerű szüretelésről is, és inne , valamint a politikában egy pár nap roppant s előre nem látott változásokat tesz, és oly változást idézett elő, ez a drága jó meleg idő, mely egy pár hét óta tart, a szőlő gyönyörűen érik, s ahol a jég meg nem dézsmálta, ott még talán bővebben s mindenesetre jobb minőségben fog fizetni, mint a múlt évben. — Dinnye kevés volt, s a mit ezelőtt néhány nappal árultak, az mind rothadásnak indult a sok nedvességtől, csak a későbbiek adnak némi kárpótlást.— Takarmányunk igen jó s nagy mennyiségben termett. — Az élet hasonlóul jól fizetett, s daczára a bő termésnek, elég jó ára van s napról napra emelkedik. A f. hó 3 és 4-i országos sokadalmunkon következő piaczi árak voltak ausztriai pénzben: egy köböl tengeri 4 ft 80 kr, búza 7 ft 20 kr, gabona 4 ft 80 kr, zab 1 ft 80 kr, árpa 3 ft, köles 7 ft 20 kr, bab 5 ft, lencse 6 ft, burgonya 1 ft 20 kr; egy pár jó ökör 180 200 ft, egy pár jó ló 300—350 ft, egy jó fejős tehén 60—70 ft. Legjobb kelendősége volt a búzának s gabonának, PEST, szeptember 11. (Fk.) Az olasz ügyek fejlődésének egyik részletére nézve csalódtunk. Körülbelül egy hét előtt azon véleményt fejeztük ki, miszerint Piemont az egyházi állam egyenes megtámadásától tartózkodván, e munkát kizárólag Garibaldira fogja bízni. Legújabb tudósításaink ellenkezőt állítanak : egyik szárdiniai tábornok , Cialdini a szárdiniai had egy részével a pápai területre lép, mert őszentsége vonakodik a Lamoridiére vezénylete alatti „idegen csapatokat“ elbocsátani. *) A piemonti kormány említett lépéséről, miként előrelátható, a különböző pártok különböző módon fognak ítélni. Egyik rész, mely az olasz ügygyel sympathizál, azt fogja mondani: jobb ma, mint holnap; jobb, ha az eldöntés órája mához négy hétre üt, mint jövő tavaszszal, és a mely ürügy ezen eldöntést sietteti, az már eo ipsé helyeselhető. Egyébiránt — teendik hozzá ez oldalról — a mai diplomatia egész munkája úgyis csak kölcsönös ámításban és sophismák szövésében áll, és a mi a többinek szabad, az Cavour grófra nézve sem lehet tilos. Mások másként fogják föl a dolgot. Szerintük az „idegen csapatok“ elnevezése nem vonatkozhatik a katonák születéshelyére, hanem azoknak hadi urára, így veszik ezt mindenütt Európában. Ausztriai szolgálatban példa sok belga, hannoverai, angol stb. áll, anélkül, hogy ezeket idegen katonáknak lehetne mondani. Ugyanígy van a dolog Francziaországban is, sőt a keleti háború alatt Anglia külön „német légiót“ állított föl, anélkül, hogy Oroszország ebben idegen beavatkozást, vagy a Németország által ígért semlelegesség megsértését látta volna, így a pápától sem lehet megtiltani, hogy katonákat onnan vegyen, a honnak kaphatja, és ezek — bármily eredetűek is — mihelyt a pápai lobogó alatt küzdenek, többé „idegeneknek“ nem mondhatók. Nem félünk annak kimondásától, miszerint jog szempontjából az utóbbi vélemény mindenesetre a helyesebb, és az európai diplomatia kétségen kívül keményen neki fog menni a piemonti kabinet szóban álló argumentációjának. Jólértesült bécsi körökben azt állítják, miszerint Moulines grófnak, Metternichg helyettesének Párisban máris távirati úton meghagyatott Thouvenel báróval tudatni, miszerint Ausztria Piemontnak az egyházi államoiba való bevonulása által a be nem avatkozási elvet megsértetnek és félretoltnak tekinti, és a további lépéseket magának fönntartja. Piemontnak azonban úgy miként, Francziaországnak erre készülve kellett lennie és mind a kettő kétségen kívül már előre is megfontolta az ily beavatkozás következményeit és a szóban álló lépés mellett és ellen szóló érveket. A mellette szólók mindenesetre túlnyomók lehettek. Ezen okok közt első helyen állhattak azon törekvések, mik egy európai coalitió létrehozására történtek. Párisban igen jól tudják, miszerint e coalitió létrejötte koránt sem könynyű dolog, és hogy e téren roppant nehézségeket kell legyőzni, sőt egyik másik államnak legszentebb érdekeit is föl kellene áldoznia. Hanem egyszersmind attól is tartanak, hogy az illető államok végső veszély pillanatában a legnagyobb áldozattól sem fognak visszariadni, és hogy ekként az egyezkedés, ha nem is valószínű, de legalább lehetséges, ha az illető alkudozásokra idő engedtetik. „Quod medicina non sanat, tempus sanabit“ lehetne itt is mondani. Napóleon császárnak tudnia kellett, hogy Balabine urat, a bécsi orosz követet folyvást ostromolták : tudassa azon föltételeket, mik alatt Oroszország poliitikai szövetkezése megszerezhető. Ő excellentiája erre minden hivatalos választ megtagadott , de bizalmasan kijelenté, miszerint az 1856-ks szerződés lényeges módosítása, illetőleg megszüntetése „conditio sine qua non.“ — Ter- r mészetes, hogy e föltétel Bécsben fejcsóválással fogadtatott, annyival inkább, mert ott Angliával a szövetség reményével is kecsegtetik magukat, amely remény tüstént meghiúsulna, mihelyt Ausztria Oroszországgal az említett alapon (más még nem képzelhető!) egyezkednék. Mindezeket, mondjuk, Párisban tudni kellett és a franczia diplomatia Sz. Pétervártott, alkalmasint oly ajánlatokkal lépett elő, mik a bécsi kabinet engedményeit nélkülözhetőkké tennék. Innen lehet az, hogy a hesseni nagyherczeg, a czár sógora, ki jelenleg Bécsben mulat és a kinek köztudomás szerint, Sz. Pétervárra kellett mennie, e szándékát megváltoztatta és hogy az inspirált bécsi lapok most azt állítják, miszerint ő fenségének soha esze ágában nem volt, császári sógorát meglátogatni. Hogy azonban minden netalán még támadható szövetségnek eleje vétessék, legbiztosabb itt az: Olaszországban gyorsan haladni a végmegoldás felé, mielőtt még az idestova úszó coalitiós elemek megtégedhettek volna. Ez indíthatja Piemontot is a közvetlen beavatkozásra. Garibaldi valószínűleg e segély nélkül is győzelmeskedett volna Lamoridére csapatjain, de ezen tábornok nem fog kardcsapás nélkül hátrálni, miként a nápolyi hadvezérek , tehát lesz küzdelem; e küzdelem pedig annál rövidebb leend, mennél nagyobb azon haderő, mely a pápai főparancsnok ellen síkra állíttatik. így legrövidebb idő múlva, a Minciótól fogva egész Olaszország hadiereje Piemont rendelkezése alatt leend, és aztán a többit majd meglátjuk. Cavour gróf legújabb sakkhúzását — nem a jog, hanem a hasznosság szempontjából tekintve — nem lehet ügyesnek nem mondani. Elméletileg véve most Ausztriának szintén joga van beavatkozni, azonban fogja-e ebbeli jogát érvényesíteni? Ez az, a mire nézve a kabinetek véleményei szét fognak menni. Az osztrák kormány, a veszélyt maga felé is közeledni látván, talán hajlandó leend azt megelőzni és oly megtámadást tenni, mely — közelről tekintve — pusztán önvédelmi lépés; de a többi hatalmak, nevezetesen Porosz és Angolország aligha helyeselnék, ha Ausztria várakozó állásából kilépne. Itt komoly véleménykülönbség keletkezhetnék, melyet Cavour gróf szántszándékosan idéz elő és mely — miként tavaly — úgy most is csak Piemontnak és Francziaországnak válhatnék előnyére. A pillanat helyzetének csomója tehát e kérdésben keresendő: bevárja-e Ausztria Velencze megtámadtatását, vagy kész leend-e ezt megelőzni, még akkor is, ha a többiek ily eljárást nem helyeselnének ?! Első esetben az eldöntő harcz talán a jövő tavaszig elhalasztható; az utóbbi esetben e harcznak még a folyó évben leendünk tanúi. SZÁSZVÁROS, sept. 3. A szászvárosi ref. tanoda, a forradalom után lefolyt nehéz és válságos évekkel kapcsolatban volt rontó körülmények eredményében, csekély anyagi erején nem gyakorolhatta azon üdvös hatását, mit neki első alapitói, I. Rákóczi, Barcsai és I. Apafi fejedelmeink tűztek ki s mit a forradalom előtt híven teljesített , hogy t. i. a bölcsészeti tanfolyam is virágozván benne, évenkint 300—350 növendéknek világosította értelmét s a Hunyad- és Zarándmegyék máselemü tengerében apró szigetekkint elszórt magyarságot és protestantismust a fölolvadástól megmentette. Anyagi ereje t. i. kevés tőkéből, mit b. Naláczi József és Barczai Ábrahámné alapítottak, és a sebeshelyi tizedből állott, és áll, a gr. Kun Zsigmond hagyatékához ma sem lehetvén még nyúlni. Ezek jövedelmeiből fizette az igazg. tanárt s pótolta csekélységgel a köz- vagy osztálytanítók azon fizetését, mit a gyermekek promissiojából kaptak, így hívták azon tiszteletdijt, mit minden gyermek, tetszése szerint, s a szokás, vagy divat kiszabta mértékben adott az osztálytanítónak, a téli és nyári vizsgálatok előtt. Csekély volt ugyanezen tanítói fizetés, de a forradalom előtt elég arra, hogy a tanító éljen, ruházkodjék s valamit félre is tegyen belőle, amiből felsőbb iskoláinkban szaktanokat hallgathasson. Tanítót pedig eleget lehetett kapni, úgy, hogy az intézet a válogathatás boldogságában volt, mert a bölcsészeti tanfolyamot kitűnőleg végezett ifjakból válogatta az alsóbb osztályok tanítóit; a felsőbb osztályokéit pedig az enyedi főiskolából hívta, hol megint volt módja válogatni. Ezen fölül a bölcsészeti tanfolyam ifjai az alsóbb osztályokbeli gyermekek erkölcsére, szorgalmára fölügyelvén s azokkal a tanulmányokat megértetvén, midőn egyfelől e jutalom őket tanulásuk folytatásában segítette, másfelől lehetővé tette, hogy a vidéki gyermekeknek az atyai és anyai gondviselés kipótoltassék s a köztanórákon értetlenül maradott tárgyakat az egyedi tanítás által figyelésre *) Egyik újabb távirati sürgöny azt állítja ugyan, miszerint a piemonti had csak készségben áll, bevonulni pedig csak akkor fogna, ha Antonelli bíbornok az „idegen csapatok“ eltávolítását kívánó ultimátumot visszautasítja. E visszautasítás azonban több mint valószínű lévén, a bevonulásról már most is teljes nyugalommal lehet értekezni. Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, szept. 11-én.) PÁRIS, szept. 10. Zárlat: 3 peres rente 67.85 (csökk.) 20 cent.); 4% petes rente 95.50 crédit mobil. 680 (nem változott); osztr államvasp. 462 (csökk. 6 frank); lomb. vasút 462. A hangulat nem kedvező, kevés üzlet. BÉCS, sept. 10. A mai börzére a Nápolyból érkezett hírek csökkentőleg hatottak. A zárlat felé Grandguillot-nak a Constitutionnelbeli czikke valamivel jobb fordulatot csinált. Dunavizállás. Pesten, szept. 11. 8' 11" 0"' 0 felül. Szept. 10. Szept. 11. Emelked. Csekk. Nemzeti köles. 77.10 76.------ft — kr 1 ft 10 kr 5% metalliques 65.20 64.— — „ — „ 1 „ 20 „ Bankrészvény 754.— 736.-------„ — „ 18 „ — „ Hitelintézet 175.— 170.-------„ — „ 5 „ — „ Augsb, váltó 113.10 114.25 1 „ 15 „ — „ — „ London, váltó 132.— 132.90 — „ 90 „ — „ — „ Arany 6.34 6.38 — „ 4 „ — „ — „