Pesti Napló, 1860. szeptember (11. évfolyam, 3167-3191. szám)

1860-09-19 / 3181. szám

216—3181. 11-ik évi folyam E lap szellemi részét illető mind a köz­lemény a szerkesztőséghez intéz­endő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. Adott Tar-A­k 1800. Szerda sept. 19. Szerkesztési iroda : Szép utcza 1-ső szám 1-ső emelet Békésm­egyei Gazdasági Egyesület. A békésmegyei Gazdasági Egyesület által folyó hó 22- és 23-dikára Békésre hirdetett állatkiállítás ren­dező választmánya, kedves kötelességének ismerte az e kiállításra érkezendő idegenek számára szállásról gondoskodni. Tisztelettel kéretnek azért mindazon vidékiek, kik a kiállítást meglátogatandók Békésre jőni szándékoznak, miszerint megérkezésükkel magu­kat a városházánál azonnal jelenteni szíveskedjenek, honnan a számukra kijelölendő szállásra el fognak ve­zettetni. Békés gept. 12. 1860. A rendezőség: kr; rozs ó (75 -77) 2 frt 60 kr — 2 frt 90 kr; uj (74 — 75) 2 frt 60 kr — 2 frt 80 kr ; uj árpa (68 70) 2 frt 60 kr — 2 ft 80 kr; uj zab (46—47) 1 frt 50 kr — 1 ft 55 kr; tengeri ó 2 ft 50 kr—2 ft 90 kr; uj — ft — kr — — ft — kr; köles 2 frt — kr — 2 ft 25 kr. Bab 3 ft 40 kr — 3 ft 70 kr. Repeze 6 frt — kr — 6 frt 20 kr. Mind b­é­csi mér önkin­t és ausztriai értékben. SZABOLCSBÓL, sept 12. A tömérdek eset, mely veteményeinket nagyrészben semmivé téve, mi ve­téseinkben annyi kárt okozott, oly hőség és aszály váltá föl augustus 21-től, hogy az ember alig bírta ki­­állani, tengerink erőszakkal érett, a kolompár szára leszáradt, szántás vetéssel elmaradtunk, s félni kez­dünk nem csak azért, mert kisasszonynapra nincs zöld vetésünk, de mert a negyednap óta beállott szelek igen meghütik a levegőt s homokos földünk könnyen szárnyra kél, s ha bevetjük is talán kedvező idővel, nem tudván a vetés megbrokosodni, mi a nyírnek meglehetős conditio sine qua non-ja a biztos termésre, vékony kilátásunk lesz a jövendőre. Átalánosságban véve a múlt év, bár vérmesek voltak reményeink, mint az eredmény mutatja — középszerű. A cséplés javában folyik,egyremásra keresztje két vékát ád, de van, mely a magot is alig adja meg, a meghülés és sok eső miatt elromolván kalásza, s mi ennek tulajdonítjuk, hogy az életár emelkedőben van; ugyanis a nyíregyházi kis­­asszonyi vásáron a búza, mi igen csekély mértékben volt 16— 18, a rozs 10—11, kukoricza a 11, uj 8 '/a fo­rint volt váltóban ; Kása ismét 20 ft, a szalonna má­zsája 40 portra szökkent; zsirt­iteze számra 1 frt 25 ga­rasért adtak ; temérdek nép gyülekezett, de volt is ára mindennek, egypár jobb ökör 400—450, teh­én 250— 260, borjú tavaszi 60—70-ről rúgott 100—120 frt v.; a sertést a­hogy ki­mondták úgy vették, jó nagy­ 2 éves párja 75 — 80, kisebb 60 — 70, esztendős malaczok 40—50 forintért mentek váltóban ; — a ruhanemű me­részen emelkedett, egypár csizmáért 5—5'/a ; gubáért gyereknek 8—9, embernek 15—20 pírt kéretik, s úgy vették, mintha ingyen adták volna; elég szomorú lesz ez a gazdára, kinek mindent e kis életjáradékból kell kiteremtenie. — A szabolcsi kisebb vizeket szabályozó társulat sept. 5. Lónyai Menyhért elnöklete alatt ösz­­szeült Nyíregyházán, de a tagok nem kellő arányban történt megjelenése folytán, ülését oct. 10-ig elna­polta, mikor a gazdasági egyesület kiállítását tar­­tandja. — Erről, valamint a gazdasági egylet mi­kénti állásáról megküldendem tudósításomat. Sept. 3-ka szomorú nap volt N. Kálló városra, ugyanis dí­szes megyeháza, legszebb boltjai és mintegy 14 ház a tűz martaléka lett; mentésről alig lehetett szó, részint a roppant hőség és uralgó szél miatt, részint mert az érdeklettek többnyire Nyíregyházán vásáron voltak; most lehetett látni az oltószerek hiányát és szüksé­gét; rövid egy néhány óra alatt ezerek és ezerek sem­misültek meg, legnagyobb szerencsére emberélet nem veszett s drága kincsünk, megyei levéltárunk nem égett be. 1. 1. Kiadó-hivatal : Ferencziek terén 7-dik szám földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek : VIDÉKRE, postán­­ PESTEN, házhoz hordva: Félévre . 10 frt 50 kr. a. ért. j félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért.­­ Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. uin.dicicl­ iliia . 6 hasábos petit sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij­ervelmenyek alja: külön 30 ujkr Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. BÉCSI BÖRZE September 17-én. 1860. Államadósság. ár­tott ár 5°/0-os osztrák értékben .... 100 frt 59.75 60 . 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 75.10 75.20 5%-os metalliques ............................100 frt 63.75 64.— os „ 100 frt 56.50 57.50 Földtehermentesitésiek. 5% os magyarországi .... 100 frt 66.— 67.— 5°/% os bánsági, horvát és szláv . 100 frt 64.— 65.— 5% os erdélyi................................ 100 frt 61.50 62.50 Vel­enczei kölcsön 1859 5% . . 100 frt 79 25 79 75 Zálog­levelek. A n. bank 6 év. 5%-os . 100 ft pp. 100.— 101.— 10 év. 5%-os . . .. 100 ft pp. 97.— 98.— ” „ . sorsold. 5% . . . 100 ft pp. 89.- 89 50 " „ 12 hó 5%. . . . 100 ft pp. 100.— —.— A n. bank sors. 5% .... 100 ft a. é. 85.— 85.50 A gallieziai föld. hitelintéz. 4%%-os 100 ft pp. 83. — 85 — Adott Tat­ár tott ár Sorsjegyek. 1839-diki sorsolással.......................100 frt 120.—121.— 1854­ diki „ .......................100 frt 87.50 88.50 1860 diki „ .......................100 frt 87.75 88.25 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . 15.5­ 16.— A hitelintézeti. darabja . . 100 ft a. é. 106.— 106.50 Trieszti db .............................100 ft pp. 108.— 110 — Dunagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 94.— 96.— Budai városközség db . 40 ft a. é. 37.50 38.— Eszterházy ...... 40 ft pp. 81.­ 82 — Salm .............................................40 ft pp. 37.— 37.50 Pálffy.............................................40 ft pp. 38.25 38.75 Clary .............................................40 ft pp. 36.— 36 50 St. Gen­ois.......................................40 ft pp. 36.— 36.50 Windischgrätz ... . 20 ft pp. 23.— 23.50 Waldstein .................................20 ft pp. 25.50 26.— Keglevich.......................................10 ft pp. 13.75 14.25 1 Adott Tar- Elsőbbségi kötvények, tott­ái Áramvasp...................................... 500 frank 134.25 134.7£ Lombard-velenczei .... 500 frank 131.— 181.50 Duna-gő­zhajózási társulat 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llgod.............................100 ft pp. 85 — 86. — Részvények. Nemzeti bank (ex div.) . . ... . 740.— 742.— Hitelintézet 200 frt .... ... 167.70 168.— Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt . . .538 — 540.— Duna-gő­zhajózási társulat 500 ft pp. . . . 390.— 392.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 140. — 150. Budapesti lánczhíd 500 ft pp........................... 350.— 360.— Éj­szaki vasút.............................................. 1790 - 1792— Ausztr.­államvaspálya.................................. 244.— 245.— Nyugati vasút . ............................... 183. — 184 — Pardubitzi vasút . ...................................113.50114.50 Tiszai vasút................................................... 147.— 147.— Déli vaspálya 60% (ex div.)....................... 138. — 139. — Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 155.50156.— Graz-Köflacht..............................................—.— 110.— Adott Tat­ár tott ár II. Szombati 1-je kibocsátás...................... 22.— 24.— N. Szombati 2-ik kibocsátás...................... 58.— 60.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 3*/. —•— — ■ — Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90% kr) 3 % „ 114.­­ 114.25 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ —.— —.— M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90 7, kr) 3 „ 114.25 114.50 Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85 kr)2,/a „ 101.— 101 15 London 10 font sterling. (100 ft 23'/, kr) 4 % „ 132.90 133. — Páris 100 frank(40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3'/, „ 52.90 53.— Pénznemek. Korona ............................................................18.30 —.— Császári arany............................ . . 6.37 —.— K­eez és arany ...................................................6.36 —. — Napoleons d’or..................................................10.63 —.— Orosz imperiale.................................................10.95 —.— Ezüst..............................................................33.%—.— A nemzeti kölcsön papír szelvényei . 33.%­ —.—­­ Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyv árjegyzéke - a bánsági búza (82—84 fontos) 4 frt 20 kr — 4 frt 60 kr; tiszai ó (81 —85) 4 frt — kr — 4 ft 60 kr; tiszai uj (83 — 85) 4 ft 40 kr — 4 ft 70 kr ; bácskai ó (82—83) 4 ft 30 kr — 4 ft 50 kr; uj (82—83) 4 frt 50 kr — 4 frt 70 kr; fehérmegyei uj (83—84) 4 ft 50 kr — 4 ft 70 kr; fehérm. uj(83—84) 4 ft 50 kr — 4 frt 70 kr; kétszeres ó (77—79) 2 ft 80 kr - 3 frt — PEST, szeptember 18. Törökország helyzete. ii. Európai Törökország helyzete komolyabb aggo­dalmakra ad okot ma, mint bármikor ennek előtte. Az izgatottság nagy, s tán a török alatti népek egyet­értése is nagyobb a török ellen, mint eddig élő volt. — Ez egyetértést nem hiszszük azon szoros értelem­ben csak lehetőnek is, mint Európa más országaiban : a nem annyira nemzetiségekhöz, mint inkább vallá­sukhoz ragaszkodó keleti népek sokképen vannak el­­szakasztva egymástól, s a nemzetiség eszméje maga még nagyobb szakadásokat idézne elő ; maguk a szlávok sem vallanák magukat egy nemzetnek, s an­nál kevésbbé az oláh, legkevésbbé a görög, mely nép épen homlokegyenest ellentétbe jőne a szlávokkal. A közegyetértés s közös működés a török alatti keresztyén népek közt még eddig nem volt meg, — ennélfogva mostanra s ezutánra nézve sem hihetjük el mindaddig, a­míg szemünkkel nem látjuk. Ez az oka, a­miért az itt bemutatandó manifesztu­­mot csak a legnagyobb óvatossággal ajánljuk olyan­nak fogadni el, a­minőnek czímeztetik : „Törökor­szág keresztyén népei Európához intézett adressének“, — habár ezen adresse-t oly lap teszi közzé, melynek számos összeköttetése van a török­­ellenes szláv párttal. Törökország keresztyén népeinek, mint tudjuk, semmi néven nevezendő képviselő orgánumok nincs, mely mint testület, vagy egyén képviselhetné ama népeket. Egy manifesztum kiadására e népek érde­kében tehát senki sincs külön fölhatalmazva. Megír­hatja akárki, a nevezett népek közül, a nélkül, hogy más reklamálhatna, mint egyedül a szultán kormá­nya. — Még egy nagyszerű aláírás pótolhatná a hiányt, mely némileg helyettesitné az u. n. „általá­nos szavazatot“; de az alább ismertetendő okmány­ról nem mondatik, hogy aláírás végett körözve lett volna. Kelti helye sincs kitéve, csak az van aláírva, hogy kelt augusztus 2-dikán 1860. Mindemellett az okmány nevezetes, mert a benne foglalt fő­bb állítmányokat nem vonhatjuk kétségbe. Legfontosabb pedig az okmány, mint a hangulat hű kifejezése. Ha az adatokban néha túlzás van, e túl­zások annál hivebben fejezik ki a hangulatot, mely izgatott és szenvedélyes. Lássuk némely helyeit ezen iratnak. „Ha a nagylelkűség meg volt valaha egy nemzetben és egy politikában —úgymond— megvan az a franczia nem­zetben és franczia politikában. Senki sem tagadhatja. De megvannak a nagylelkűségnek is tulságai és tévedései, mint minden jónak a földön. — Ma a közvélemény be­látja, hogy a török kormány nem képes a keresztyén né­peket kormányozni, s az interventio szótól nem kell visszarettenni. „De — folytatja — azt mondják némely nyugati politi­kusok: a keleti kérdés a legnagyobb mértékben érdekli az európai egyensúlyt s nem lehet e szerencsétlen és inga­dozó ozmán birodalomhoz a nélkül nyúlni, hogy a nagy nemzetek politikájának és súlyának legérzékenyebb oldala­­ érintve ne legyen. De minő értelmet adnak önök a p­o­­ l­­­i t i­k­a szónak ? A politika, úgy véljük, az események előrelátásának, vezetésének és előrevételének tudásában áll. Mit láttatok előre ? Semmit. Az 1829-i háború után s azon orosz-török békekötés után, melyet eltörlöttetek s hazug papirossal pótolátok, Oroszország kijelentette, hogy a kelet óhitű keresztyénéit ótalmába fogadja, a mint Francziaország s némely más hatalmak már sok évek óta ótalmukba vették a katholikusokat, s ezen vé­delem, tagadhatatlanul sikeres volt, mert sehol sem bán­talmazta a török az óhitű keresztyént, valahol tudta, hogy az orosz pártolandja őket. Mióta kimondtátok, hogy Oroszország külön véduralmának meg kell szűnnie , mióta azt hittétek, hogy Törökország megalázott büszkeségét föl kell emelni, s neki visszaadni a morális tekintélyt, mióta azt erősítettétek, hogy szultán egyenlő igazsággal és egyenlő jósággal fog bánni minden alattvalójával, oda jutottunk egyszerre, a­hol kényekkel és méltatlankodás­sal teli szemeinkkel látjuk! — Csak a mozlim kevélysé­get, fanatismust és kegyetlenséget ébresztettétek föl.Nem bírtátok előre látni,hogy a védurak más-más érdekeket és más más irányt fognak követni; hogy a török szóbeli és írásbeli ígéreteire annyi, mint homokra építeni; hogy a törökben bízni gyöngeségre mutat; hogy a töröknek nem lévén az erőszakon kivül más törvénye, saját fegyverével kell meghódítani; s hogy a­helyett, hogy bevennétek az európai hatalmak társaságába, épen ezek gyámsága alá kell vala­mt helyezni. Ezen átalkodott szemhunyással akartátok vezérleni a keleti keresztyének sorsát, kik a tüzet és vasat hóhé­raik kezébe adták. Nem akaratból jutotok ide, elhiszszük, de az eredmény egyre ment, é­s ti büntársak vagytok! Most pedig, hogy mindezeket orvosoljátok, ugyanazon circulus viciosusba estek, melyben a törökök forognak. A török kaczagja magában könnyen hivőségteket. Hinni kezdetek a basákra bizott vizsgáló körutak sikerében, kik mindannyian kárörömmel nézik el, vagy czinkos­tár­­sul segitik elő a vérengetéseket! Elengeditek folyni az időt, mely drágább a pénznél, mely nem pénz, hanem vér! — Gondoljatok a rátok nehezedő iszonyú felelős­ségre ! Mondjatok le gyengeséget bizonyító vetélkedései­tekről , jusson eszetekbe, hogy az elnyomottak védőinek váltjátok magatokat; hogy ha mi a szenvedő emberiséget képviseljük, ti a boszóló civilisatiót képviselitek! — Mondjatok le a hivatalos hazugságokról, melyeknél egyéb nem mondhatja a keleti keresztyéneket a szultán alatt­valóinak ! A keleti keresztyének nem voltak, nem lesz­nek s nem is lehetnek egyebek, mint a mozlimok áldoza­tai. . . . Rögeszmétek az, hogy nem kell a török biro­dalom épségét megcsonkítani; de mivel tenni akartok, tegyetek magatok. Lássatok saját szemetekkel, Ítélje­tek , határozzatok belátástok szerint, s ne bízzatok azokban , a kik a mennyit ígértek , annyit hazud­tak. Jusson eszetekbe a dzsiddai nevetséges igaz­ságtétel. — Ne higyjétek, hogy a boszu szól belő­lünk ; mert görögök és rabszolgák vagyunk ugyan, de mindenekelőtt keresztyének — ezt sohasem feledjük. Tőletek kérjük a barbárok annyi kegyetlenségeinek megtorlását; tudjuk, hogy a barbárokat csak a legret­­­­tentőbb példák ijesztik el; a bűnök büntetését kérjük, s mert fájdalom, a vérontásnak, mely a büntetlenség miatt­­ mind nagyobbá lesz, s mely Ázsiát és Európát tovább is f­elboríthatja, meggátlásában ez az egyedüli mód. E rettentő, de szükséges büntetés mellett alkalmaz­zatok másokat is, büntessétek pénzzel azon helységeket, melyekben a keresztyének ellen föllázadnak a mozlimok. A büntetés pénzek adassanak consulaitoknak, kik védői a keresztyén alattvalóknak. — Ne bántsátok a török bi­rodalom épségét! Nem egy politikai kérdés megoldását várjuk tőletek, hanem egy vad, nem civilizálható nép bün­tetlenül, Európa szeme láttára, s a XIX-dik században el­követett rémitő bűneinek végképi megszüntetését. Nem terjesztünk elő javaslatot javaslatra a keleti kérdés meg­oldása tárgyában. A maga idejében megjön a megoldás is, ha akarjátok, segítségtökkel, de ha kell nélkületek is, sőt megtörténik ellenetekre is, az események erejénél fog­va s a gondviselés akaratjából, melyek hatalmasabbak mint valamennyi hatalmasság együttvéve.“ A birodalmi tanács ülései. (Szeptember 10-iki ülés.) (Folytatás ) Dr Polánszky b. tanácsos: „Önkénytelenül észre kell vennem, hogy a katonai szükségletek előleges költ­ségvetésénél, épen azért, mivel előleges, a jövő valósá­gos kiadások mennyiségét csak megközelítőleg, de nem határozottan lehet megalapítani. A valódi kiadások az előleges költségvetésben megala­pított számokat elérhetik, de fölül is múlhatják és keve­sebbek is lehetnek. Azon esetre, ha a valódi kiadások az előleges költségvetési számokat utól nem érnék, a fölma­radt összegnek­­­ nézetem szerint a középponti pénztár­ba kellene visszamennie, hogy jövőre hasonló czélok födö­­zésére maradjon, és semmi esetre se fordíttassék más czé­­lokra. Ugyanezen eljárás lenne követendő minden más ügyvivési ágaknál. Én ez észrevételt azért véltem szük­ségesnek a katonabudgetnél, mert itt a legnagyobb szük­ségmennyiség fordul elő és így rendkívüli eseteken kívül itt a legnagyobb megtakarítás eszközölhető. Az általam kijelölt eljárás nem csupán az összes ügy­­vivőségre, hanem egyes ágakra nézve is foganatosítandó lenne. Léteznek nyugalmazási, építkezési, s­egélyzési és más ügyvivőségi ágazatok, ha tehát egyik vagy másik ágnál, vegyük például az építkezésnél, az idén 10.000 ft megtakaríttatik, ezen megtakarított összegnek a közép­ponti pénztárba kell visszamenesztetnie, és csupán épít­kezési czélokra fönntartandó. Nem tartom czélszerű­nek, hogy az egyik ágnak megtakarított összege egy másik ágnak szükség fedözésére fordíttassék. Ismeretlen előttem azon eljárás, melyet e tekintetben gyakorlatilag követ­nek. Ha indítványom értelmében már léteznek rendsza­bályok, magától érthető, hogy indítványom elmarad; de ha ily rendszabályok nem léteznek, meg kell maradnom azon indítványomnál, hogy bármely kezelési ágnál meg­maradt összegek a középponti pénztárnak visszaszolgál­tassanak. Polánszky dir. tanácsos úrnak ezen indítványára nézve Pi­e­n­e­r b. tanácsos és pénzügyminisztériumi ve­zető azon fölvilágosítást adja, hogy az egyes kezelési ágak dotatióinak rendszere már annyira szabályozva van, hogy pénztári fölöslegek elő sem fordulhatnak. Az évi­­ szükségletek előmunkálatai és havonkénti fölosztásai el­készíttetnek , és az egyes ügyviselőségi ágak számára a pénztáraknál hitelként tekintetnek ugyan , hanem az elő­munkálatokban megalapított kiadások csak akkor szol­gáltatnak ki, ha a kiadások tettleg meg is történnek. Szó sem lehet tehát arról, hogy az egyes ágakra nézve meg­állapított összegek előre az illető pénztárakba adassanak, és így az sem lehetséges, hogy ezen egyedi pénztárakban néha fölösleg is maradjon. Egyik vagy másik kezelési ágnak előleges összegesítésről tehát nem lehet szó, és így a netaláni fölöslegnek visszamenesztetése a közép­ponti pénztárba elő nem fordulhat, mivel innen csak azon szorosan meghatározott összeg adatik át az egyes ügyvi­vőségi pénztáraknak, a­mely összeget a valóban létező szükség igényel. Gróf Stockau birodalmi tanácsos: „A bizottmány je­­lentése azon megnyugtató meggyőződésre hozott, hogy a katonai ügyvivőség a kiadásokat az ausztriai pénzügyi viszonyokhoz szándékszik arányosítani, mi­által tetemes megtakarítások lennének eszközlendők. Az előadásból továbbá kiderül, hogy daczára annak , hogy a katonaa költség 90 millióra szállíttatik le békés időben, a hadse­­­reg mégis azon helyzetben leend, hogy Ausztria állásá­nak megfeleljen. Igaz, hogy a katonai budget legkevésbbé határozható meg számszerinti bizonyossággal. Békés idő­ben ugyan a minimumig lehet leszállítani a költségeket, de a legcsekélyebb politikai eseményekből származható szükség ezen megalapítást túllépni késztet. „A jelenlegi fenyegető viszonyoknál fogva azt hiszem, hogy a magas birodalmi tanács czéljához és hatásköré­hez tartozik a lehetőleg kitörő háborúról előre gondos­kodni. Azon külforrások, melyek eddigelé rendkívüli ka­tonai szükségletek fedezésére igénybe vétettek, mint például kül- és belföldi kölcsönök, vagy nemzeti banki előlegezések, kimerítetteknek látszanak. Azon esetre te­­hát, hogy a hadsereget új erővel kell ellátni a külföldről fenyegető e­ventualitások győzelmes elháríthatása nép­­pontjából, ideje korán kell gondoskodni az eszközökről, nehogy a dolog akkorára halasztassék, midőn már késő lesz azon méltányos eljárást követni, melyet azok jogo­san igényelhetnek, kiktől az eszközök tettleges kiszol­gáltatása származik. E pillanatban még az utolsó háború szülte adópótlék nyomasztó súlya alatt állunk, és a­mint a budget-jelentésből kiviláglik, pénzügyi viszonyaink nem egyhamar szabadítanak fel ezen súly alól. Hogy én már most szeretnék gondoskodni a jövőről, az onnan van, hogy azon meggyőződéstől vezéreltetem magam, mi­szerint a harcrszükség pillanatában a katonákat nem le­het a föld alól elővarázsolni, pedig a jelenkori csaták és háborúesemények mindenekelőtt gyorsaságot parancsol­nak. A vasúti közlekedés által a hadtestek elszállítása nagyon gyorsan eszközölhető, s a lehető legrövidebb idő alatt a hadtestek ott lehetnek, a­hol az irányt adó eldön­tés történik, s így akkor nagyon kevés idő marad az el­látási készületekre. „Ha azt akarjuk, hogy a hadsereg jól legyen szervezve, s minden perezben csatamezőre állítandó, mindenekelőtt kellő pénzösszeggel kell ellátva lennie. Az előbbeni idők­ben ily esetekre foganatosított segédforrások, mint már fent emlitem, ki vannak meritve. „Nézetem szerint tehet föladásunkhoz tartozik a háború­­ esetére most már azon pótadós felosztást tárgyalni, mely Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, szept. 18-án.) Szept. 17. Szept. 18. Emelked. Csökk. Nemzeti kötes 75.10 74.80 — ft — kr — ft 30 kr PÁRIS, szept. 17. Zárlat: 3 petes rente 67.95 (emelk. 5 cent.); 4% petes rente 95 (csökk. 20 cent.) ; crédit mobil. 678 (emelk. 1 frank); osztr. államvasp. 463 (emelk. 2 frank) ; lomb. vasút 465 (emelk. 2 frank.) A magatartás nem igen szilárd. Dunavízállás. Pesten, szept. 18. 8' 1" 0"' 0 felül. 5°/0 metalliques 64.— 63.20 — „ — „ — „ 80 „ Bankrészvény 743.— 741.------„ — „ 2 „ — „ Hitelintézet 167.30 167.70 — „ 40 „ — „ — „ Augsb, váltó 114.- 114.------„ — „ — „ — „ London, váltó 133.— 133.30 — „ 30 „ — „ — „ Arany 6.33 6.38 - „ 5 „ - - „

Next