Pesti Napló, 1862. szeptember (13. évfolyam, 3767-3790. szám)
1862-09-11 / 3774. szám
azért gazdáink jól fogják tenni, ha azon készletükön, melyet még az ősz folytán vásárra akarnak vinni, minél előbb túladnak. Rozs lejebb szálló árak mellett is nem igen kerestetett. Árpa is olcsóbb volt, csekély forgalommal. Zaba fenálló árak mellett senkinek sem kell, s csak jelentékeny engedmények után hajlandók reá némely kereskedők szerződéseket kötni. A tenger nem nagy üzlet mellett megtartotta árát. Gyapjuvásár. A múlt héten mintegy 1200 mázsa adatott el, még pedig egynyiretü bácskai 78—85, homoki 71—72 fájával ; tiszai roszabb minőségű kétnyiretü téli gyapjú 80 ftjával. Gr. Károlyi György részéről egy franczia házzal köttetett szerződés az 1863 ki, mintegy 1300 mázsa gyapjúra, állítólag 7—8 frttal olcsóbban, mint tavaly. A magyar írók segélyegylete. A magyar írók segélyegyletének igazgató választmánya e hó 9-én leginkább az egylet által, az alaptőke növelésére, kiadandó évkönyvek ügyében tartott rendkívüli ülést. A választmány úgy vélekedett, hogy egyelőre egy évenként kiadandó szépirodalmi album leginkább megfelel a kívánt czélnak, ezért határozatba ment, hogy ez album, ha lehet, még karácsonya megjelenjen. Mintegy 24 nyomott ívet fog tenni, nagy odavalóban, mindig egy egy kitűnő hazafi vagy honleány arczképével díszítve. Az is elhatároztatott, hogy az egylet kivétel nélkül minden az albumban megjelenő művet díjazni fog; a tiszteletdíj visszautasítása nem fogadtatik el, de természetesen szabadságában áll minden írónak növelni az egylet tőkéjét, mint alapító, évdijas vagy egyszer mindenkorra segélyző, szóval minden adomány csak e czimek alatt fogadtatik el, s nem mint visszaajándékozott tiszteletdij. Addig is,amig az elnök s az illető szerkesztő ez ügyben intézkednének, a választmány tisztelettel felszólítja a szépirodalmi írókat, hogy e vállalatot közremunkálásukkal támogatni szíveskedjenek. Pest, 1862. szeptember 10 én. Gyulai Pál, ideigl. titkár. Különfélék. Pest, szeptember 10 ** Az előlegesen kidolgozott költségvetés szerint Pestváros kiadásai 1863 ban 1,224,000 ftra fognak rúgni. — Az utczák kövezésére mintegy 100,000 s így 40,000 fttal több fog fordittatni, mint a folyó évben. ** A városligeti tó szabályozása már a jövő héten meg fogna kezdetni, mégpedig a legnagyobb erélylyel. A hétfői népünnep jövedelme az első pénzforrás, mely e czélra fordíttatik, e mellett azonban intézkedéseket tett a városi hatóság, hogy az összes szabályozási költség, mely 30,000 ftra rúg, idejében előteremtethessék. ** A városház harmadik emelete november 15-kéig teljesen ki lesz építve, s a helyiségekbe az illető hivatalok december 11-én be fognak költözhetni. A ferencziek terén levő Podmaniczkyféle házba áttett hivatalok az építkezés befejezése után is itt fognak marani~** A legközelebbi jótékony államsorsjáték egész tiszta jövedelme a Duna, Elbe, Visztula s ezek mellékfolyóinak ez idéni kiáradása által a birodalom különféle országaiban megkárosultak javára fog fordittatni. A lottójövedéki igazgatóság hirdetése szerint ezen sorsjáték által, melynek húzása visszavonhatlanul 1862-ik évi december 26-ra határoztatok, a benne résztvevőknek sok tetemes nyeremények nyuttatnak, még pedig: 1 a 80,000, 1 a 30,000, 1 a 20,000, 1 a 10,000, 2 a 5000, 3 a 4000, 4 a 3000, 5 a 2000, 16 a 1000, 50 a 500 forintjával stb., mely nyeremények egyetemes összege 300,000 forintot tesz osztrák értékben. Egy sorsjegy ára 3 ft o. o. ** Gróf Széchenyi Ödön a budai népszínház érdekében hosszabb czikket ir a „M. 8.“ ban, melyben lelkes szavakkal hívja fel a közönséget ez intézet pártfogása és segélyezésére Végsoraiban ezeket mondja : A népszínház sem vetélytársa, nem megrontója a nemzeti színháznak, mint sokan állítják, vagy legalább állítani szeretik. A népszínház legközelebbi czélja az, hogy a nemzeti színháztól függetlenül külön közönséget teremtsen magának. Nem helyesen ítél az, ki hiszi, hogy a népszínház elvonja a közönséget a nemzeti színháztól, vagy ki a pesti színház deficiteit a népszínház fönnállásából magyarázza. Azok a deficitek akkor is megvoltak, és pedig igen tekintélyes minőségben, mikor még a népszínháznak híre sem volt Budapesten, s az intézet, mely ma még maga is deficitekben szenved, nem okozhatja a másiknak adósságait. ( Meg vagyok győződve, a nemzeti színház igazgatóságát ezen jobb jövőreménye ösztönözni fogja, hogy az anyaintézet művészei, habár ritkán, koronkint, mint vendégek, emelni fogják a budai előadások érdekét, ém a kisegítő díszletek, vagy ruhadarabok megszerzéséért, nem a német színházhoz lesz a budai folyamodni kénytelen. A népszínház valóságos drámai tanintézete lehet a nemzeti színháznak, melyből fogyatkozó erejét visszaszerezheti, egy egy kifáradó, vagy elvesztett tehetséget pótolhat. Végre a budai népszínház jövedelmének fölöslege nem magánember zsebébe fog szivárogni, ha valaha ilyenre szert tehet, mire az igazgató, kié az eszme és a kivitel művészi részének érdeme, egyszer mindenkorra lemondott minden haszonról, s a fölösleget a művészet vándorapostolainak nyugdíjintézetére szánta. Fölkérek és felhívok minden rangú és rendű honleányt és hazafit, ki úgy tekinti az ügyet, mint tekinteni kell, legyen segítségemre nemcsak megmentésében, de felvirágoztatásában is azon intézetnek, melyet a magyar nyelv terjesztésére eliitett a hazafiság a nemzetiségnek. Reményem, rövid idő múlva szabad lesz a népszinház ügyére vonatkozólag Üdvözült atyám szavait használva elmondhatnom : „A szebb és jobb ösztön nálunk szembetűnően növekedik, s nagy szám készen áll fáradsága s java egy részének áldozatával egyet s mást hazája virágzására s gyarapodására előmozdítani s fölállítani.“ Adja jó sorsunk, hogy úgy legyen ! ** Mizsei Mari k. a., ki Olaszország több előkelő színpadán sikerrel énekelt, az athéni nemzeti színházhoz hivatott meg kedvező feltételek mellett. Voggenhuber Vilma k. a. a berlini operaházban nagy tetszés közt vendégszerepel. Berlini lapok dicséretekkel,halmozzák el, egyik azt is írja, hogy szerződtetése az ottani operához bizonyos. Mi úgy tudjuk, hogy a jeles fiatal énekesnő megmarad nemzeti színházunknál, operánknak mindenesetre nem kis előnyére. ** Vágujhelyen egy Grohmann nevű,bécsi születésű bankjegyhamisítót fogtak el, kinél sok 5 ftos és 10 kros hamis bankjegy találtatott. ** Gróf Festetics Samu cs. k. kamarás élte 56-ik évében Bécsben meghalt. ** A Pesten felállítandó vízvezetés költségeihez közelebb ismét a következők járultak : Sternlicht Zsigmond 25 ft, Landauer Ignácz 25 ft, Burgermeister Antal 25 ft, Hollán Ernő 25 ft, Kammermayer Leonhard 25 ft, halászezéd 25 ft, Pillmayer elöljáró 25 ft, Ramaseder János 25 ft, magyar serfőző mesterek 25 ft, a pesti hentesmesterek 25 ft, építészi és kőfaragó mesterek 50 ft, Recht Fülöp 25 ft, Szabó Vilmos, ataláni plébános 25 ft, pesti nemzeti kör 50 ft. — Ötszeg 400 forint. ** A Strobencz testvérek gyárában Richard abbé utasítása szerint megkezdett kútásatások a legjobb eredménynyel fejeztettek be. A nevezett abbéur jóslatai a legcsekélyebb részletekig mind beteljesedtek. A munkálatok helybeli kútmester Plaht azon körülményeltségyet hajtattak végre. Érdekes kimerítése mellett is megtartja három lábnyi mélységét s egy vonalnyit sem enged. Az első magyar gőzhajótársaság részvény - aláírási ívei szétküldöttek városok, községek hatóságaiig, takarékpénztárakhoz, casinókhoz, s számos magánosokhoz is, hol mindenütt aláírni lehet. Pesten ily ivek vannak kitéve: a nemzeti casinóban, a Lloyd társaságnál, a nemzeti körben, a kereskedelmi iparkamaránál, a nagykereskedelmi banknál, a takarékpénztárnál, az adriai és magyar biztosító társaság hivatalában. Ezenkívül a lapszerkesztőségeknél, minden bizottmányi tagnál, és a czéheknél is lehet aláírni. Sőt aláírások levelekben is elfogadtatnak, melyek bérmentve Galgóczy Károly titkárhoz az adriai biztositótársaság hivatalában nagyhid utcza 12 sz. intézendők. Aláírási határidő e folyó szeptember végéig. Azért siessen mindenki, ki e közhasznú vállalatnál részvényes lenni akar. Az aláírásnál semmi előleges fizetés nincs. Kelt Pesten 1862 szept. 10-én *) Galgóczy Károly. ** Váczon tegnapelőtt vezette oltárhoz Heves*) Kéretnek a t. ez. lapszerkesztőségek ezen értesítésnek szives felvételére. G. K. Tárcza A pesti műtárlat augusztus—szeptember havi kiállítása. A magyar műegylet által jelenleg kiállított képek egyenkinti ismertetése előtt néhány szót akarunk magáról a műegyletről mondani, pedig nem, mint első ismertetésünk alkalmával is megemlítek, csupán szokásból s mintegy hódolva az átalános divatnak, mely szerint azt megtámadni mindenki jogosítottnak s hivatottnak érzi magát; hanem, hogy elismerésünket fejezzük ki az iránt, hogy valahára a műegylet is életjelt adott s az általa felhasználható egyedüli eszközt megragadta a nyilvánosságot, hogy valaha a közönséghez fordulva nemcsak részvétre szólítsa fel azt, hanem mintegy számot adva működéséről, egyúttal a módot is kimutassa, hogy és mint lehet valaki a legkényelmesb után a műegylet tagja s ez által csekély áldozat mellett a hazai művészet pártolója is. Hiába várjuk pénzszük időnkben a nagy áldozatokat egyesektől, csak ha sokan, bár csekély erővel, csupán kis áldozattal törekszünk egy és ugyanazon czél felé, lehet kilátásunk arra, hogy feléje közeledünk, hogy ezt valaha el is érjük. A felhívásra csakugyan szükség is vett, mert valóban szomorító, hogy május óta, mikor a müegyleti év kezdődött, egész szeptemberig csupán 8 képet szerezhetett meg a műegylet részvényesei közti kisorsolásra; e 8 szám között is 3 nyeremény s csak 5 mű jön megvásárolva, összesen 500 fton. Egész önzetlen pártolást a nagy sokaságtól hiába várunk, részvétét némi haszonnal kilátáson kell megszereznünk, oda számítható pedig azon kilátás, hogy minél több kép kerül az egylet birtokába, annál nagyobb a valószínűség a nyereményekre is, minél értékesebb proig a nyerhető tárgy, annál nagyobb az inge éssvétre. A fölhívásban a részvényesnek évenkint járó műlap is meg van említve. Jó e megemlítés a fölhívásban, de jó tán az is, ha itt a műlap kérdését tovább nem feszegetjük. A jelen kiállítás műlajstromában foglalt 71 az. közül 8 az egylet birtoka, 34 még a múlt havi tárlatból maradt, újonnan kiállított mű pedig csak 29 darab van. Ezek közt egy körajz Marasztoni József „Kun László udvara“ czimü képe után, melynek eredetijét közönségünk ismeri; kettő vizifestmény Altman Antaltól Bécsben, tűrhető, bár nem nagybecsű művecskék, 26 végre olajfestmény. E 26 mü közül történelmi csak egy van, Liczenmayer Sándor győri hazánkfiától, a 49. sz. alatt, czime: „I. Mária királynő és anyja Erzsébet, kényszerítve Durazzo Károly koronázásának tanúi lenni, Lajos sírkövéhez menekülnek . Székesfehérvár 1385.“ Itt egy ügyes fiatal festész első műve előtt állunk, melylyel hazai közönsége előtt fellép, bemutatva magát mintegy s körülbelül e szavakat intézve honfitársaihoz : im nézzétek művemet s ítéljetek ; iparkodtam s fáradoztam a külföldön, hogy kincseiből én is merítsek s megrakva velek térjek hazámba, hogy a szent művészet apostolakint én is közreműködtem emeléséhez, virágzásához s terjesztéséhez. Ennyit tanultam s tudok eddig, de meg nem szűntem haladni; visszafogadtok-e körötökbe s találok-e viszont támogatást köztetek, mint iparkodtam magam részéröl a művészet támogatásában? Ezeket gondolhatá a festész, midőn külföldön készült művét hazájába küldte, várva a sikert, remélve a jobb jövőt, mely számára itthon fejlődni fog. S nem fog-e csalódni ? Fogja-e a haza fölkarolni a művészet bajnokait, mint ezek felkarolták a művészetet ? Ezt remélni akarjuk, határozottan állítani nem merjük. De félre ez érzelgéssel, ne gondoljunk a festészre, mint hazánkfiára, hanem tekintsük meg, vizsgáljuk a képet s mondjuk meg legjobb meggyőződésünk szerint, mit találunk benne jól, mennyi képzettséget s talentumot árul el a festész, s mennyire elégít ki a gondolat, a szerkezzet s a kivitel ? s így magától ajánlkozik a rend, mely szerint e kép szemléletével el akarunk járni. A tárgy és jelenet, melyet e mű ábrázol, szépen van választva és olyan, minőt a festész híven elő is állíthat. A gondolat ellen tehát nem lehet kifogásunk, a szerkezet azonban kevésbé elégít ki. Hogy a két női alakot, Mária királynőt és anyját Erzsébetet mi kényszeríti, hogy a koronázás tanúi legyenek, ezt nem látjuk ; oly elhagyott távolságban vannak a most végbemenő koronázástól, hogy azzal összeköttetésben sem látszanak lenni. Őket a közönség választja el a szertartástól, s még a hozzájuk legközelebb álló két személynél sem látni, sajnálkozással vagy gúnynyal tekint-e reájuk, pedig tán ezek is közreműködhetnének arra, hogy a néző — föltéve, hogy a történetet nem ismeri — tudja, vagy rávezettessék, váljon részvéttel pillantson-e a két nőre, vagy közönynyel, vagy épen a háttéri koronázási szertartás által felszentelendő király iránt legyen-e rokonszenvvel. Ez annál szükségesebb volna,miután a női alakok rokonszenvre nem bírják a szemlélőt. Ezsébetben van kifejezés: sértett büszkeség, fájdalom kevésbé, — bár ennek sem volna szabad hiányozni — de gyűlölet van kifejezve ez azezon. Hanem Máriában ez végkép hiányzik, itt az alak némi szomorúsággal — fájdalomnak nem merjük nevezni — dúl ugyan a sírkőre, de ez talán nem az egyedüli érzés, mely egy nő és királyné keblét ily pillanatban eltöltheti. Itt a nő inkább magába zárt bús emlék által bántva, talán vesztett kedvese feletti bánatában látszik a sír elé térdelni, nem pedig a legszentebb jogaiban sértett, fájdalmában is büszke királynét engedi látnunk. Maga az alak is, amint a sírkőre dűl, nem fejez ki mélyebb felindulást, nem birja rokonszenvünket, s nem hat a szemlélőre úgy, hogy fájdalmában, s bánatában vele osztozzék. Ha az arca már nem fejezi ki mind- s azt, mit benne jogosan keresünk, annál több követelésünk lehetne az egész alakhoz, elfelejte- e nek az arcskifejezés gyöngeségét, ha magán az alakon ömlenek el több báj és méltóság , mert a megtört alak is lehetne fenséges. S ezek a festmény gyöngébb oldalai. A szerkezetet tehát nem találjuk tökéletesnek, de azért nem zárjuk el szemünket a mű valódi tökélyei előtt sem. A kivitel ugyanis sok részben egészen kielégít. Hogy Liczenmayer Piloty tanítványa, azt nem tagadhatja. Eltulajdonítá mestere modorát, ecsetvitelét, kiviteli módját. Ez mindenesetre szorgalma, tanulmányozása mellett szól, bár épen nem bánnék, ha egyben másban főleg a nagyszerű, mélyen érzett és átgondolt szerkezetben túl iparkodnék tenni mesterén. Egyet azonban határozottabban ki kell nyilatkoztatnunk, hogy e kép az előbb kifejtett szerkezeti hiányok mellett is szép és jelesen kidolgozott festmény, hogy örömmel fogadjuk e fiatal tehetséget, mely e képben be jön mutatva, hogy nem emelhetjük ki eléggé szorgalmas kezelését, élethű ábrázolását a melléktárgyaknak. Sőt itt alkalmat veszünk, kimondani, hogy a melléktárgyak kivitele majdnem a főalakok rovására történt, mit csak azért ítélünk meg szelídebben, mert kissé tán hatni fog több fiatal festészünkre, kik a melléktárgyakat gyakran oly hanyagon kezelik, hogy igen sokszor a fődolog kellemes hatását sértik. Szépen, valóban meglepő szépen van adva a sírkő, a templom falazata és kövezete, hatásos a háttér világítása, szépek a majdnem nagyon is szélesen kezelt, azért is kevésbé érthetően adott szertartásbeli személyek ; a sokaság is jó elhelyezkedik a templom belsejében, bár az előtéri alakok és a templomban lévő legközelebbi személyek magassági aránya óriási, s majdnem túlságos messzinek tünteti elő az egyház belsejét. És ismételve mondjuk, hogy üdvözölve fogadjuk Liczenmayer első, elég nagyszerű, elég képzetséget tanúsító jeles művét, vele együtt remélve, hogy hazánk elég nagy, elég gazdag, de hisszük, elég magas műveltségű is, hogy fiai fáradtságát a művészet terén nem csak meg tudja becsülni, a hazai művészetnek külföldi tanulmányozásuk által tett szolgálat nagyságát nemcsak meg bírja fogni, de meg is fogja tudni jutalmazni. Arczkép a jelen tárlatban nincsen, tanulmányfő három kínálkozik szemléletre. Az első : Grimm Rudolftól Pesten (16 sz.) nem nagy fogalmat ad elismert tehetségű fiatal festészünk talentumáról. A szépség hiányát, a nemesebb idomok nélkülözését valahogy elfelejtethetné velünk a jeles festész, a szorgalmas és művészies kivitel. De mit mondjunk, ha mindezt nem találjuk e tanulmányfőn, helyesebben mellképen , mely még valami cselekedetet is látszik ábrázolni. A tulipiros, elhízott, veres ruhájú alak előtt egy lap papír hever, keze meg tollat fog, úgy látszik levelet akar írni — talán csak nem szerelmesét ? Az nem férne össze e kerek alakkal, inkább egyik barátunkkal mi is azt hiszszük, hogy e termetes, nagyon mindennapias arcza nő szakácskönyv írásába fogott. Grosz Béla tanulmányfője (33 sz.) sem tetszik sokkal jobban. Valami fiatal Raphael fejnek látszik, azaz félre ne értessünk : csak kül alakja, csak maga a festész gyermekkori arczképéhez hasonlít, nem a nagy művész festményéhez. Inkább mutatkozik tanulmány, de művésziesb kezelés is Frankel Ingomár 48 számú tanulmány fején. A múlt hónapi ismertetés alkalmával tett megjegyzésünket újra ismételhetjük, hogy e festész művein határozott haladás mutatkozik, s az a bizonyos modor, ha egyszer megtisztul a most még rajta mutatkozó salaktól,bizonyára szépeket fog teremteni. A színek, úgy látszik, nagyon birtokában vannak ; tiszták, átlátszók, helylyel helylyel kissé erősek a félhomály színei, de nem piszkosak — kivéve a nyakon — , a rajz, a domborodás ellen nem lehet kifogásunk, ha pedig az arcz szemtelen kifejezéssét mérsékelhetnék, alkalmasint még inkább tetszenék e tanulmányrő. Életképekben gazdagabb a jelen kiállítás, s köztük jókat is találunk. Első helyre tehetjük pedig Zimmermann R. S. „Játszó gyermekeit “ (43 sz.), melyen élénk, mozdulatteljes s nagy ügyességgel festett csoportolatokat talál megye egyik lelkes ifja Halász Mózes ur a szellemi és testi bájakban egyaránt kitűnő Szentmiklóssy Ida kisasszonyt. Az egybekelés a kosdi ref. egyházban történt fényes vendégsereg jelenlétében. ** Ismét új politikai folyóirat. Noséda Gyula mint kiadó előfizetést hadet „Világszemle“ czímű, Jankó Vincze szerkesztése mellett január 1-én megindulandó új évnegyedes folyóiratra, mely irodalmunkban a franczia Revue-tt s az angol Review-ket fogja pótolni. E folyóirat — mint a programaiban olvassuk — nem lesz „sem hideg sem meleg“, hanem bátran s nyíltan párthoz csatlakozik, még pedig azon párthoz, mely vallásban a feltétlen türelmet, állami életben a polgári szabadságot, s nemzeti viszonyokban a történeti jogot tűzte lobogójára. Álláspontja szigorúan alkotmányos lesz. Tartalma kizárólag politikai leend s három osztályból illand: I. osztály. Világhírnök. A fontosb politikai érdekű köresemények idősorozatos előadását tartalmazandja. II. osztály Történeti értekező. Ezen osztály kizárólag politikai értekezéseket foglaland magában a legfontosb koresemények és korkérdések felett. III. osztály. Politikai levéltár. Ezen osztály alatt a koreseményre vonatkozó nyilvános okiratok, melyek a kortörténetnek oly lényeges elemét képezik, fognak közöltetni. Minden évnegyedes füzet három hónapos időközre fog terjeszkedni. Előfizetési és aláírási feltételek : Egész évi folyamra vagy évnegyedes füzetre 6 fr. füzeten kint, 1 fr. 50 kr. ** Két szépirodalmi lapról is beszélnek ismét, melyek új évre szintén meg fognának indulni, az egyik „Fővárosi lapok“, a másik „Magyar pezsgő“ czimmel. ** Az „I. T.“ biztos forrásból tudja, hogy Hindy Árpád még nem ítéltetett el. ** Beküldetett szerkesztőségünkhöz : „Poe Edgár érdekes novellái“, fordította Hang Ferencz, Pest, 1862. Lauffer és Stolp tulajdona. Ára ? — Továbbá a „Sárospataki füzetek hatodik évfolyamának VII. és az „Erdészeti lapok“ IX. füzete, mindkettő változatos és érdekes tartalommal. ** A városi hatóság intézkedése szerint a vásári sátorok jövőre csak egy sorban lesznek felállítva az országúton, s hogy a közlekedést ne akadályozzák, ezek és a járda között három ölnyi üres térség fog fönhagyatni. ** Gróf Toldalagi írja a „Korunkénak, miszerint egy Berlinből vett távirati sürgöny szerint párisi, londoni és frankfurti bankárok fognak ott öszszejönni, hogy a kolozsvár brassói vasút építéséhez megkivántató pénzösszeg végett a szerződést megkössék. ** Zágrábból írják, hogy f. hó 2-ikán reggel 5—6 órakor Otocac és Polutic között a cs. k. szekérpostát rablók támadták meg, és daczára az erős katonai fedezetnek, kirabolták. ** A magyar kir. udv. kanczellária a debreczeni k. váltó-törvényszéknél rendszeresített jegyzői állásra Csanády Gyögy rendelkezés alatti úrbéri főtörvényszéki titkárt, az igtatói állásra Kálmánczhelyi József rendelkezés alatti megye törvényszéki segédet, s a kiadói állásra Pokora József rendelkezés alatti megye törvényszéki segédhivatal - igazgatósági segédet nevezte ki. ** A régi füvészkert házhelyekre osztása és elárvereztetése ügyében a következő felvilágosítást vettük, hogy a régi füvészkert telke a magyar kir. egyetemnek országos törvény által is elismert tulajdonát képezi és annálfogva ezen telek fölötti rendelkezés azon hatóságokat illeti, melyek kötartoznak ; elávereztetéséről jelenleg szó annál kevésbé lehet, miután az orvosi kar számára emelendő épület helyisége iránt folynak a tárgyalások, és kérdés, vájjon az nem fog-e az érintett telken építtetni. ** Römer Flóris kutatásaiban a mária-verebélyi kath. templomban harangot fedezett fel, mely a rajta látható évszám szerint 1608 ban öntetett, s igy Magyarország egyik legrégibb harangja Minthogy azonban a harang koronája elkopott, a község újra akarja öntetni. Rómer felhivja a régészet barátjait, hogy adakozások utján e harang a nemz. múzeum számára megszereztessék. ** A marhavész legújabban szabolcsmegyei Királytelek és vasmegyei Iván Egerszeg helységekben ütött ki, míg a pestmegyei Örkény és Tatár Sz. György helységekben megszűnt. Somogymegye Homok Sz. György helységében a szarvasmarhák közt a léptályog, Pestmegye márteleki pusztáján pedig a juhok közt ragályos járvány pusztít, melyben eddig 300 darab juh veszett el. Moldva és Oláhországban is oly nagy mérvben dühöng a marhavész, hogy a veszteglési idő a határon 10 napról 20 napra határoztatott. — Értesítés. A helv. hitvallásnak kecskeméti főiskolájában a beírások oct. 1. napján fognak megkezdetni, a tanév ünnepélyes megnyitása oct. 5-dikén a ref. nagy templomban menend véghez. A főiskolai minden előadások 6-dikán veendik kezdetöket, megnyitatván ugyanezen napon a jogi tanfolyam 2-dik éve is. Kecskemét, sept. 5. 1862. Az igazgatóság. ** Erdődi gróf Pálffy Daui Vincze Villani Anna kisasszonynyal, Villani Fülöp marquis és máltai lovag leányával kelt össze Velenczében. — Eggenberger Nándor akadémiai könyvárustól a következő nyilatkozatot vettük: „Azon szempontból indulva ki, hogy magánügyek nem tartoznak a nyilvánosság fóruma elé, felelet nélkül hagytam volna azon vádat, mely a „Pesti Napló“ 204-dik számában Kuger úr részéről ellenem hángoztatott, ha az oly állítást nem foglalt volna magában, mely az igazsággal merőben ellenkezik. — A fennemlített vád azt mondja ugyanis, hogy én az akadémia munkáit Kuger úrtól megtagadtam, még akkor is, midőn készpénzzel akarta azokat megvásárlani. Ezen állítás nem való. Én és itteni könyvkereskedő collegáim elhatározták ugyan, hogy Kngler úrnak ezentúl hitelezni nem fogánk, de hozzám ez ideig még egyszer sem küldött készpénzen vásárlandó akadémiai munkákért, s ezen igen világos körülmény következtében nem is tagadhatom meg tőle azokat, ami az akadémia munkáinak általunk történő terjesztését illeti, a hírlapokra utalunk mindenkit, melyekben a gyakran előforduló hirdetések a megjelent munkák rögtöni tüzetes ismertetése, e részbeni lankadatlan tevékenységünket eléggé bizonyítják — a munkák nagyobb kelendősége, (miután azok nemcsak nálunk, hanem az országban minden hiteles könyvkereskedés által megszerezhetők), nem tőlünk egyedül, hanem főkép az olvasó közönség részvététől függ. Eggenberger Nándor, akad. könyvárus. — F. hó 7-kén tartatott meg a ráczalmási közbirtokosok által helyben rendezett magán színezetű lóverseny , mely alkalommal a Ritter Istvánné s Montbach Károlyné urhölgyek által kitűzött jutalmakat az első futásnál 4 ló közül a Dőry Bódog által lovagolt „Smaragd“, a másodiknál szinte 4 közt gr. Batthányi László „Marcsa“ ja nyerte el. Mindkét futásnál Salamon Zsigmond „Villáma“ másodiknak érkezett be. A közben tartott parasztversenynél egy ottani gazda, Dobos, nyerte el a díjat. A futtatásra nagy számmal összegyűlt vendégek legnagyobb része Szluha Miklós ur vendégszerető házánál talált szives ellátást. Este a villám egy borházba ütött s két épületet elhamvasztott, s csakis a mogyoró nagyságú jéggel vegyest szakadó zápornak köszönhető, hogy a nagy szél daczára a falu legnagyobb része le nem égett. ** Az erdélyi gazdasági egylet sept. 1-én tartott választmányi ülésében a vidéki kiállítások határidejét következőleg határozta meg : Zilahon October 10-én, Dézsen 16 án, Marosvásárhelyt 20-án, Enyeden 23 án, Tordán 25 én. A részletes értesítést jövő számunkban. ** Genfben, Kápolnai István tulajdonos felelős szerkesztősége mellett egy magyar szaklap indult meg sept. hó elsején, „Katonai hetilap“ czimel, mely „minden politikát, úgy az irodalom minden egyéb ágait határozottan kizárva, csakis katonai szaklap leend.“ Megjelenik e lap minden hétfőn, egy nyomtatott ívnyi tartalommal. Elöfize vagy te 'lli*/.--... l0 frank vagy 8 o é. ft. Az előfizetési pénzek : A M. Emerice Horváth. Génévé, en Suisse, rue de Pirquis, Nro 68. A., rue de chaussée küldendők. ** A császári királyi dunagőzhajózási társulat 1847 1 semartinsi kölcsönjegyek sorsolásánál a következő számok jöttek ki : 2009 1041 2354 2060 2071 2076 2113 2220 2234 2322 2331 2360 2365 2371 2372 2388 2427 2437 2466 2495 2511 2518 2572 2539 2558 2594 2622 2640 2650 2732 2734 2741 2747 2766 2791 2830 2837 2893 2897 2910 2972 2988 2938 2958 2978 3026 3130 3035 3042 3050 3051 3053 3060 3061 3101 3189 3143 3153 3166 3179 3185 3187 3193 3221 3251 3289 3305 3306 3329 3431 3453 3502 3512 3545 3551 3568 3580 3585 3587 3604 3624 3651 3659 3668 3701 3702 3770 3791 3796 3811 3819 3823 3829 3838 3856 3886 3906 3973 3991 4011 4017 4036 4041 4064 4093 4101 4118 4187 4217 4325 4358 4389 4395 4396 4401 4407 4417 4429 4430 4431 4471 4473 4486 4562 4571 4578 4632 4636 4677 4685 4688 4695 4698 4701 4705 4712 4714 4748 4830 4841 4842 4970 4974 4981 4985 4991 5001 5040 5057 5099 5117 5124 5154 5167 5195 5213 5216 5221 5248 5254 5285 5307 5311 5332 5360 5402 5404 5415 5414 5436 5437 5441 5443 5452 5465 5472 5489 5506 5512 5589 5606 5626 5637 5663 5717 5718 5739 5764 5793 5804 5863 5876 5880 6896 5899 5912 6918 5935 5943 5949. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről szept. 10.5% metalliques 71.45. Nemzeti kölcsön 83.10. Bankrészvény 792.— Hitelintézet 216 20. Londoni váltók 126,— Ezüst 127,—Arany 6.10. NEMZETI SZÍNHÁZ, Sept. 11-re van kitűnve: „Denis úr és neje.“ Víg opera 1 felv. Ezt megelőzi: „A nő növelde.“ Operette 1 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ, Sept. 11re van kitűzve „Pünkösdi királyné.“ Népszínmű 3 falv. Politikai események. ANGOLORSZÁG. Angliában nagy csodálkozást gerjesztett az olasz minisztérium abbeli határozata, hogy Garibaldit felségsértés és lázadás miatt perbefogják. E csodálkozás és megilletődés, boszankodásig és dühösségig fokozódott. A „Daily News“ meg van győződve, hogy a király első perezben rögtöni és átalános amnestia által akarta e kérdést megoldani, de Ra tazzi, a kicsinyhitű, a „strassburgi és boulogne-i hős“ tanácsára és parancsára hallgat. Mindegyik nap késedelme hevesbíti a lehetőséget, hogy az amnestiát illemmel és jó arczczal hirdethessék. A franczia politika Olaszorszország irányában eléggé ki nem puhatolható, hacsak föl nem teszszük, hogy Napóleon czélja: Olaszország háláját, melylyel a franczia szövetség korábbi jótéteményeiért tartozik, örök ,átokra és megvetésre változtatni. A „Morning Advertiser“ és a „Daily Telegraph“ déli Olaszország megsebesült szabadítóját a vádlottak padján képzelik, drámaivá teszik a jelenetet s hatalmas védbeszédet várnak tőle. A conservativ „Herald“ így szól : „Victor Emanuel trónja a forradalomra van építve, Garibaldi pedig vezetője és apostola volt. Victor Emanuel nem érvényesíthet mentegetődzést, melyet a népvezér szintén nem igényelhetne. Nem lehet Garibaldi ellen vádat emelni, mely egyúttal Victor Emanuelt nem sújtaná. Garibaldit törvényszék elé állítani épen nem volna politikus eljárás. Az olasz senatus ép úgy állíthatná törvényszék elé az olasz forradalmat, ép úgy törhetne palctát az olasz fölkelés egész terve felett. Mindenesetre kellene, ha következetes akarna lenni, az 1860-as nápolyi forradalmat semmisnek nyilvánítania.“ Valamennyi hetilap is Garibaldi pártját fogja. Nem képzelhetik, hogyan lehet az olasz minisztérium oly elvakult, hogy napfényre hozathat annyi titkot, minőt Garibaldi nyilvános elítélése bizonyosan ki fog deríteni; máris meghagyják érteni, hogy a hazafias pártvezér tőrbe bukott, hogy az olasz kormány a legutolsó pillanatig félig meddig elősegítő vállalatában, s végre gyávaság miatt cserben hagyta. Sürgetik az olasz kormányt, hogy férfiasan szegüljön ellen a franczia császárnak , követelje tőle Rómát. Ily értelemben nyilatkoznak a „Saturdy Review“, „London Review“, „Spectator“ és „Economist.* Még a conservativ „Presse“ is, mely az újraszülött olasz függetlenség bukását előre jósolta „azon percztől fogva, mikor a francziák átkeltek az síneseken „hogy Olaszországban aláttálták azonra“, még a „Presse“ is kimondja, hogy föltétlen amnestia kell nemcsak Garibaldi számára, hanem valamennyi fegyvertársa számára is. FRANCZIAORSZÁG. A franczia lapok f. hó 7-ről szóló tudósításai szerint még semmi nincs elhatározva Garibaldi perbefogatását illetőleg. Az „Opin. Nat.“ melegen nyilatkozik a közbünbocsánat mellett, mint a mely egyedül vezetheti ki a kormányt a veszélyes s ferde helyzetből, melybe jutott. A bűnbocsánat feledés s akkor vége minden pernek. De ha mégis mindenáron azt akarják, hogy Sicilia megszabaditósa vádlottként jelenjék meg az olasz bírák előtt, akkor más kimenetelt a megkegyelmeztetésen kívül képzelni nem lehet. — A megkegyelmezés nem feledés. Jól vigyázzanak az illetők : itt nem csupán a franczia s olasz érdekek forognak szóban ; az egész Európa figyel azokra, amik most túl az Alpeseken történnek, mert érzi, hogy a közbéke függ azon eseményektől.^— A félhivatalos lapoknak nincs annyi érzékök Olaszország tiszta keblű, önzéstelen fia iránt, hogy az „Opin. Nat.“-lal egyetértsenek. Az ő „Steckenpferd“-jök a bünper, katonai törvényszék, s azután holmi