Pesti Napló, 1862. szeptember (13. évfolyam, 3767-3790. szám)
1862-09-20 / 3782. szám
B2-es szállítást, mely jelenleg több mint 2000 (angol) mértföldnyi folyóvizet hajókázással fog bővíttetni, érintvén oly országokat, melyek a folyók partjainak közelében máris oly roppant mennyiségű termesztményekkel bírnak. Ezen országok gyorsan haladnak termelési képességük emelésében, nemcsak a továbbszállítás módja és az ország szívéből a folyókhozi szállítási módok javítása által, hanem egyszersmind azon térség terjeszkedése által is, mely évenkint művelés alá vétetik, valamint azon javítások által, melyek a földmivelésben folytonosan léteznek. A szállítandó termesztmények mennyisége épen úgy, mint a szállítandó személyek száma, minden évben a szállítási eszközök hasonló növekedését kívánja, hogy eleget tehessen az igényeknek. Az ide mellékelt kivonat a „Times“ június 3 -i számából, mely a világkiállítás magyar osztályáról szól, hatalmasan illustrálja, mily roppant termesztési tehetséggel bír ez az ország, s ezt lehet mondani majdnem minden egyéb,a Dunával határos országról. — Ki van mutatva, hogy 12,000,000 köböl búzánál több szállíttatott csupán a Bánátból, azaz Alsó-Magyarországról Felső Magyarország különféle vásárjára, és ezen roppant mennyiségnek nem több mint 70 szállíttatott gőzerővel, a többi szállítás lovak által vontatott hajókon eszközöltetetett. A Times junius 3-án, 1862. (Jankó Vincze collectiv kiállításáról). „Szemlélve a collectiv kiállítás hátra levő részét, úgy szintén más kiállítók hozzájárulását, amely e legközelebbi osztályban, mint : „magyar termények“ állítják ki, azon összeszorított tábori korcsmákra emlékeztetünk,hol az emberi ész mindent fölhasznált, hogy a lehető legkisebb téren a legkülönbözőbb tárgyakat nagy számmal elhelyezhesse. 100 □ lábnyi tér mutatja föl azon gazdagságot, melylyel egy egész ország dicsekszik, és mindenekfölött nagyszerű termesztményeit, úgymint: gabona, bor, ásványok, gyapjú, kender, len, selyem, dohány stb. — A vállalat majdnem reménynélküli volt, hanem a feladat sikerrel oldatott meg, s tán nagyon is nagy sikerrel, mert úgy látszik, az ízletes rendezés arra volt számítva,hogy a látogató észrevétlenül ne hagyja a csekély mutatványok által képviselt gazdagság tömegét.“ „E maroknyi búza, árpa, rozs, stb. mely alig érdemel figyelmet az üveg alatt, ott van mint képviselője, évenkénti 20 millió „quarter“ gabona termésnek, melynek harmada alkalmas a kivitelre. Múlt évben több mint 4 millió mázsa gabona találta útját Franczia- és Angolországba, és ez összeg könnyen kettőztethetnék, ha a közlekedés rendezve volna; azon néhány, az üveg szekrények alsó részére ragasztott dohánylevél, vagy amelyek a falon lógnak, 2 millió mázsa dohányt képvisel, mert jó évben ennyi szokott termeni, ennek termesztése annyira kiterjesztethetnék, hogy alig volna jövőre szükséges egy másik Merciernek Richmondba utazni.“ „Ama két, kis, borral telt üveghordó, a középszekrények tetején, mustrája az évenkinti 300,000,000 gallon termesztménynek ; szabad kereskedelmi összeköttetéssel ezen szőlőhegyek Európa egész nyugati részét láthatnák el oly borokkal, melyek ép oly jók, mint a legjobb franczia borok, és fele áráért kaphatók.“ „Ama kis fadarabocskák, csak néhány hüvelyk hosszúságúak, 4000 angol □ mérföld erdőségekben tenyésznek, melyekből közel 20 millió köb lábnyi fa vitetik már is ki évenkint. E kis füstölt hús és szalonna 8,000,000 sertésből nyerhető árút képvisel; azon nehány maroknyi kender és len 1,500,000 mázsa évenkinti termelésnek mutatványa ; azon néhány maroknyi repcze és olajmagok 50,000 quartert jelentenek, melynek nagyobb része kivitetik az országból, azon néhány gyapjúmutatvány 15,000,000 birkát képvisel, és így van ez mindenben.“ Áttérünk most már a tőke-lusió kérdésére. REVICZKY SZEVER: Koritniczai gyógyintézet. Eddig alig, ismert figyelemre alig méltatott Koritniczának hazai gyógyintézeteink között oly nagy s fontos jövője van, a mint fontos helyezette, s gyógyvizeinek rendkívüli hatása. Kern lehet tehát érdektelen a közönségre nézve ezen helyt bővebb ismertetése, melyre én — mint olyan, ki ott új életet nyertem — többek felhívására vállalkoztam. Kern tudom, az emberek változtak e szervezeti állapotukban, vagy a fürdők iránti fogalmak nyertek más álláspontot, de annyi bizonyos, hogy korunkban a fürdők látogatói évről évre szaporodnak, és a fürdők már minálunk is mintegy életszükséggé kezdenek válni, mint a régi rómaiaknál a thermaek. És nem vagyok pessimists, s azért hiszem,hogy a magyar faj elég szívós szervezetű, és physikai fogyatkozása végett egy csepp okunk sincs aggódni, csak erkölcsileg, szellemileg, s anyagilag legyen, erős, azért ha szereti is a fürdőket, épen úgy válhatnak közüle Brutusok, Scipiók s Cincinnatusok, mint a thermaeket szerető rómaiak közül. Inkább a felvilágosodott korszellemnek tulajdonítom én a fürdők iránti előszeretetet, mely által belátóbbak lettek az emberek s érzik azon előnyt, melyet a kórállapot eltávolítására a keserű mixtúrák feleit ásványvizeink nyújtanak. Származzék azonban bárhonnan a fürdők iránti hajlam, mindenesetre itt az ideje, hogy teljes figyelmet fordítsunk a hazai fürdőkre s gyógyintézetekre ; ne vigyük ki a sok drága pénzt az országból idegen fürdőkbe csak azért, mert ott több kényelemre találunk, vagy mert azoknak nagyobb a hite, de kevesebb a hatása, mint rokonnemü saját édes hazánk fürdőinek. Itt az ideje, hogy valahára nemzetgazdászati s kutatási tekintetből ismerni tanuljuk és méltányolni tudjuk hazánk kincseit, — a természet drága ajándékait, — jeles gyógyforrásainkat, melyek elmeszelése, vagy épni megvetése kiskorúságra s nemzeti culturánk fejlődése iránti közömbösségre mutatna. Ezen névpontból kiindulva szükséges lenne Koritniczának, mint eddig a kevésbé ismert, de nagyjövőjü gyógyintézetnek — tökéletes s részletes ismertetését közölni, nevezetesen leírni ásványvizeinknek alkatrészeit, s mindazon betegségnemeket, melyekben csudaszerű hatása bebizonyult. Én azonban nem vagyok jártas az orvosi tudományokban, s igy csak általános képet adom e rendkívüli gyógyerejü forrásokkal megáldott helynek. Koritnicza Liptómegyében, messze terjedő fenyves erdők között, a tenger színe felett mintegy 3000 lábnyi magaslaton alakult, igéző szép szegény és völgyben fekszik. Ki Pestről vagy ez irányból indul Koritnicsára, azt utcja Beszterczebánynak vezeti, honnan Ö* -' - v í a*t Arh?t Koritniczára, keresztül menvén a felséges és roppant magas Sturecz hegyen, melyen ritka tökélylyel épült kitűnő jó út vezet egész Oszada helységig, hol postaállomása van,és honnan szinte csinált utón egy kis óra alatt Koritniczára juthat. Ezen gyógyintézet a koronajavakhoz, nevezetesen a likavai uradalomhoz tartozik , igy most a pénzügyminisztérium s annak alárendelt hatóságok igazgatása alatt áll. Az épületek eddig kizárólag az uradalom által emeltettek, most azonban már magányosok is vásároltak telkeket s építenek lakházakat. Az eddigi vendégszobák száma 42, sok ezek közöl egész comforttal bútorozvák, e mellett van egy vendéglő, hol nagy étterem, agy olvasó és játszótermek léteznek. Végre van egy csinos kápolna és nagy fürdőház, kád és zuhanyfürdővel felszerelve, noha itt a fürdés csak mellékes dolog, mert a gyógymód leginkább vizivásból áll. E helyet becsessé s érdekessé tehát ásványvizei teszik. A szép, fenyves erdőből alakított parkban öt ásványviz-forrás van, mely közül három igen csinos kúttá van alakítva. Vegytani alkatrészei ezen forrásoknak a bécsi orvosi egyetem által még 1852 ik évben határosstattak meg, mely szerint legnagyobb részben : szabad szénsavat, magnesiát, kénsavas nátront, vaséleget, s egyébb savakat tartalmaznak, melyeket pontosan s vegyületi arányaiban leírni , mint laicus nem tartom feladatomnak, szóljon e helyet a gyakorlati élet, s tapasztalat. Lehetetlen leírni azon betegek számát, kik itten csak az utolsó 10 évben is (mióta e gyógyintézetet távolabb vidékiek is látogatják) egészségöket visszanyerték. Annyi bizonyos, miként számtalanan jöttek ide, kik Karlsbad s más külföldi fürdőket siker nélkül használtak, kik már reménységöket végkép elvesztették, s jóformán csak kétségbeesésből keresték fel Koritniczát, s itt csodaszerüen visszanyerték egészségüket. Különös hatása van e vizek máj, lép, vese, s aranyér bajokban, sápkórban, alhusi bántalmaknál, gyomorgyengeség s nyálkásodásnál. De vannak példák, midőn szembetegek, csurban és más hasonló bajokban szenvedők is tökéletesen meggyógyultak. Különösen feltűnik Koritniczának gyors hatása, amin valóban álmélkodik az ember. Például nagy beteget hoznak, ki alig bir egy pár lépést menni, sőt némelyik ágyban fekszik, s már 8 —10 nap alatt vndoran sétál a parkban, mit nemcsak a viznek tulajdoníthatni, mely szerint az emésztő szervekre s vérrendszerre hat, minek világos jele azon rendkívüli jó étvágy, mely itt néhány nap alatt beáll, hanem részben az itteni fris, tiszta, könnyű levegőnek, s a fenyőfák jótékony kigőzölgésének is tulajdoníthatni. Óhajtandó tehát, hogy e nagybecsű gyógyintézetre az illetők által minél több figyelem fordítassék, különösen, hogy orvosaink bővebben megismerjék, s ne küldjék oly betegeiket a külföldre, kiknek ezen ásványvizek indicálva vannak, s betegeink ne menjenek a külföldre, ha oly bajban szenvednek, melyben Koritnicza biztosan segít, hisz ezt önmaguk iránti s hazafiui kötelesség parancsolja. Szóljunk most még valamit az idei saisonról. Egy pár év óta az ország távolabb részéből is jönnek Koritniczára betegek. Tavaly a 10 heti idény alatt mintegy 500 ra ment a vendégek száma, az idén pedig ezt már jóval felülmúlta, úgyhogy gyakran, kivált júliusban, 34-en is szállásoltak egy szobában, e mellett a játszó és olvasó termek is tömve voltak vendégekkel, az alsó osztálybeliek pedig félszerekben tanyáztak. A társalgás igen kedélyes — mondhatnám idylliss volt, mire nézve nem a naponkint 3 szer működő zenének, de a víz hatásának, a jó levegőnek volt legtöbb befolyása. A vendégek a társadalom minden rétegét képviselték, de azért igazi magyar szellem uralkodott. Volt országgyűlési követeink közül heten voltak itt, és pedig jelesebbjeink közül Somsich és Szentiványi Károly, Kubinyi Ferencz és Klésy János, a fiatalabbak közül a derék Tóth Vilmos. Ezenkívül képviselve volt az irodalom, nemzetgazdászat, napisajtó, és a tudomány többága néhány szaktudós által. Valamint a beteg testnek a gyógyvíz erőt, s életet ad, úgy tápul szolgált a levert léleknek azon gondolat, hogy a beteg hazának is vannak orvosai, a nemes érzelmű munkás hazafiak között. Jól esett látnunk, miként tiszteli, s miként ragaszkodik a közönség azokhoz, kik szóval, tettel, s észszel a hazának szolgáltak és szolgálni akarnak. A tisztelet legfőbb tárgya a hazafias erényekkel tündöklő Somsich Pál volt, kinek ittléte emlékéül egy forrást Somsich kútnak kereszteltek. Gyürky Antal: a)a magyar költészettant (elméletét s minden versnemre) alkalmas gyakorlati példákkal; b) az irálytan különös szabályait, kiválólag pedig a próza és szónoklat szabályait, vagyis az ide vágó tárgyak és eszmék feltalálására (inventio), rendezésére (dispositio) s kiállítására (elocutio) vonatkozó fejtegetéseket és szabályokat, kellős remekíróinkból kölcsönzött példákkal. 2) A magyar irodalom története oda mellékelt oly példákkal, melyek a korszakot képező íróknak ne csak munkái, de szellemük ismertetéséül és az aesthetikai képzés segédeszközéül szolgáljanak. E mű pályadija 300 forint o. é. Ezenkívül az alkalmasnak ítélt munka a szerző tulajdona marad. E tankönyvekül szolgálandó kéziratok a szerző nevét magában foglaló jeligés levél kíséretében a kitűzött határnapig, úgymint az 1864 dik év január 1-ig Pestre az egyetemes felügyelő báró Prónay Gábor urnak beküldendők, ki azokat a bírálókat felkérendő Hunfalvi Pál, Greguss Ágost akad. tagoknak s Vandrák András, Breznyik János és Korren István tanároknak adandja át. A bírálók okadatolt véleményeiket 1864. május végéig b. Prónay G. egyetemes főfelügyelő urnak küldik be, s ekkor az alkalmasnak talált munka szerzője a kitűzött pályadijt is átveendi. Ha egyik beküldött munka sem felelne meg a sztónak, a dij ki nem adatik. Végül az egyházegyetem, olcsó kiadást eszközlendő, feltartja magának a jogot, az alkalmasnak ítélt munkát, méltányos irói díjért a szerzőtől megvásárolni. Kelt Pesten, sept. 18. 1862. Az egyetemes gyűlés megbízásából közli Baizfavi István *), a pesti ág. evang. gymnasium tanára. Pályázat magyar nyelvtani és irodalomtörténeti tankönyvekre. A „Protestáns Egyházi és Iskolai lap“ 1860-ik évi folyamának October 28 -án megjelent 43-ik számában a magyarhoni ág. hitv. evang. egyházegyetem részéről protestáns gymnasiumok számára készítendő magyar nyelvtani és magyar irodalomtörténeti tankönyvekre pályázat hirdettetett ki. Az 1862-ik év január 1-jére, mint a kitűzött határidőre, egyetlen pályamű sem adatván be, a folyó 1862-ik évi September 2-án tartott egyetemes gyűlés határozata folytán e pályázatok újra kihirdettetnek és pedig a következő feltételekkel : I. Szerkesztessék oly magyar nyelvtan, mely alkalmas kézikönyvül szolgálhasson a magyarhoni ág. hitv. evang. algymnasiumokban nemcsak a nyelv alapos megtanulására, hanem a nyelv szervezete és alakai ismertetése mellett, a tanulók értelmének fejlesztésére is, tehát észszerű, fejtegető methodikával írva , s melynek önálló füzetekben is kiadható következő részei legyenek : 1) Szóalaktan az 1. osztály számára; 2) Mondattan a 2 osztály számára; 3) Körmondattan a 3. osztály számára; 4) Versmértéktan s üzleti irály a 4. osztály számára. Minden rész kellő s a magyar remekírókból alkalmas példákkal gazdagon legyen ellátva, az előadás szabatos s ne áradozó legyen. E mű pályadija 300 forint o. é. Ezenkívül az alkalmasnak ítélt munka a szerző tulajdona marad. H. A protestáns félgymnasiumok számára készítendő magyar nyelvtudományi és irodalomtörténeti tankönyv részei legyenek. 1) Költészeti és prósai irálytan, mely egy kötetben, két részben magában foglalja : Vegyem tudósktávod. — Az erdélyi színházi országos választmány jelentése a tervbe vett építkezés tárgyában. A Kolozsvártt fennálló erdélyi nemzeti színháznak belső átalakítása, valamint az intézet szellemi részeinek szervezése naponta érezhetőbb szükséggé vált, az utóbbi szoros kapcsolatban áll az elsővel és e nélkül tulajdonképen nem is létesíthető, az intézet szellemi részeinek emelkedésére szükségeltető jövedelem szaporodása, főkép a nézőhely átalakítása által érezhetvén el; — mindenekelőtt tehát az épület a kor igényeinek megfelelőleg és úgy átalakítandó, hogy míg egyfelől a közönségnek nagyobb kényelmet biztosít, másfelől czélszerűbb beosztás által az intézet jövedelmét szaporítsa. A színházis választmány ezen naponként kiáltóbb szükségtől áthatva, megragadta az első alkalmat, mely az intézet alapjának növekedésével e vállalatra nyílt, és komolyan az átalakítási munkához fogott, egy ily távol időkre kiható és az intézetre nézve roppant horderejű vállalat létesítése azonban megfontolást igényel, és ezért a választmány mindenek előtt czélszerű tervek beszerzésére fordította figyelmét, és miután a nézőhelynek átalakítására nézve már az előbbi, évekről czélszerű tervekkel bírt, melyek egyike Tompa János kolozsvári mérnök, másika Ybl pesti építész által készíttetett, most a szinpadnak és ezzel járó gépezetnek, diszitményeknek stb. átalakítására Mühldorfer mannheimi gépészt és építészt kérte fel, kinek a színházak belszervezésébeni jártassága általában ismeretes, ki is ide lejővén, a színház megtekintése után a színpad újból készíttetésére, új gépezettel, diszítményekkel ellátására, továbbá az egész háznak fűthetővé tételére, abban egy új tűzoltási rendszer alkalmazására, végre czélszerű világítás eszközlésére ajánlkozott, mindezen itt elősorolt építésekért és felszerelésekért 49.800 rftot érez ezüst pénzben követelvén, mely öszvegbe nincsen beszámítva a szállítási díj, vám, továbbá a kőműves és az ácsmunka; a színházi választmány ezen ajánlatot csak feltételesen azon esetre fogadta el, ha más, a kolozsvárihoz állítólag sokban hasonlító gain házak terveinek és költségszámításainak Mühldorfer által ajánlott beküldése után mind a tervezett alakítás czélszerűségéről, mind a feltett ár jutányosságáról meggyőződést fog szerezni magának. Mühldorfer be is küldötte az ígért terveket és rajzokat, de költségszámítás nélkül, és miután a meghallgatott szakértők oda nyilatkoztak, hogy ezen általános tervekből a választmány által kívánt meggyőződést megszerezni nem lehet, másfelől Mühldorfer terve szerint csak részletes átalakításon menne át a színház, holott igen kívánatos, hogy az egész épület alakíttassák át, mindezen okoknál fogva abban állapodott meg a választmány, hogy Mühldorfer ajánlatát jelenleg el nem fogadja, hanem felszólítja őt, illetőleg megbízza az egész színház czélszerű átalakítása eszközlésére részletes tervet és költségszámítást készíteni, megajánlván ezért nekie a kért 2000 rt. jutalmat, és miután ezen adatok leérkezendnek, ekkor fog a színházi választmány ezen részletes terv, úgyszintén a fentebb említett már meglévő tervek alapján az építés felől szakértők meghallgatásával véglegesen határozni. Ennyiben áll eddig a színház újraszervezésének ügye és ámbár a választmány a gondozására bízott intézet érdekében szintúgy, mint a közönség többször nyilvánult óhajtása miatt az átalakítást mielőbb létesíteni kívánja, de mégsem akar abba a hibába esni, hogy ezen reánk nézve fontos és nagyszerű vállalat, mely a hazai közönségnek áldozatkészségét nagy mértékben veendi igénybe, elhamarkodással megbuktassa, vagy czélszerűtn.i.il létesítse, mert az elkövetett hibát jóvá tenni nehezen lenne egy hamar módunk ; — ezért a meghallgatott szakértők és más ügypártoló egyének egyhangú véleménye az, hogy az 1863 ik évben sem lehetene az építéshez fogni; ezen év csak előkészületi idő lesz az átalakítás terveinek és kivitele módjának megállítására, továbbá a szükséges pénznek összeszerzésére, a munka maga pedig csak az 1864-ik évben lesz megkezdhető. A színházi választmány a czél elérésének gyorsítása tekintetéből egyszersmind egy építészeti albizotmányt küldött ki gróf Mikes János és Gross Gusztáv színházi választmányi tagok, továbbá gróf Bethlen János, Dózsa Dániel, Kővári László, mérnök Herczeg Lajos és Tompa János, építész Kagerbauer Antal és Kirmayer Károly, színházi pénztárnok Fülöp Samu, színházi gazda Olasz Károly és választmányi jegyző Gross Nándor személyekben, mely bizottmány feladata lesz az átalakítási terveket és költségvetéseket megvizsgálni, és ez iránt, valamint a szükséges pénz összeszerzésének mód*) A dolog közérdekében e pályázati hirdetés közlésére a többi lapok tisztelt szerkesztői is fölkéretnek.jára nézve a színházi választmányhoz javaslatokat tenni. Nem lesz érdektelen a hazai közönségre nézve, ha tájékozásul ideigtatjuk azon hozzávetőleges számítást, mely a tervezett átalakításokhoz szükségeltető összegre nézve a szakértők által létetett, e szerint kerülne : a) a nézőhely és páholyok átalakítása mintegy ............................... 38,000 ft b) az épület külső díszének emelése 11,000 c) az új stakaturák ..... 6,000 „ d) a Mühldorfer terve szerinti színpadi átalakítás, fűtés, tűzoltó rendszer, gépezet és díszítmények . . . 40,000 „ e) minthogy az előbbeni összeg ezüsttel fizetendő az ágra .... 10,000 „ f) Mühldorfer anyagainak és kellékeinek szállítása és vám .... 6,000 „ g) kőműves munka.................... 4,000 „ h) Fedél és színpadi boltozat . . 3,000 „ i) A tűzoltási rendszernél vízvezetéshez szükséges kutak és szivattyúk 5,000 „ együtt mintegy 123,000 ft osztrák értékben. Ezen tetemes öszveg fedezésére a meglévő alapból nem igen sokat lehet fordítani, mert ugyanis — mint az ide mellékelt pénztári kimutatás bizonyítja — a jelenleg meglévő színházi alap kétféle , az egyik a régi alap és csak ez fordítható építésre, a másik a közelebbről átvett felkelési pénzalap, mely az adományozó ország rendeinek nyilvánosan kifejezett akaratja, és ennek alapján a cs. k. apost, felsége által kiadott legfelsőbb elhatározás szerint a színházintézetnek állandó és el nem költhető alapját képezi, és ennek csak kamatja fordíttathatik a színház szükségére. — Ha már a régi alapot vizsgáljuk, ebből, mely a kimutatás I. osztálya szerint tesz 74258 ft 12 krt, csak az 1, 2, 8, 9 és 10 tétel számok alatt előfordult 10,920 ft, 115 ft 50 kr, 36,600 ft 3850 ft és 197 ft 91 kr oszt. ért. együtt 51,683 ft 41 kr o. é. teszi azon összeget, melyre más most biztosan számíthatni, — a 3, 4, 5, 6 és 7 tételszámok alatt előforduló biztosítatlan ígéretek jelenleg a számításba fel nem vehetők, de sőt miután a 8 ik tételszám alatt előforduló 36,600 ft tőke tíz évig fel nem mondható , és így ezen összeg jelenleg csak úgy válhatik használhatóvá, ha a felkelési pénzalapból kiveendő annyi összegű úrbérkárpótlási kötelezvényekkel felcseréltetik, a rendelkezésre készen álló fentebbi 51,683 ft 41 kr osztrák értékű tőkének is nagy rése, vagyis az 2. és 8 dik tételszámok alatt előforduló 47 635 ft 50 kr. o. é. csak államkötelezvény, mely a mostani börzei ár szerint készpénzben csak 31,500 ft — kr. teszen és ehhez hozzáadván a 9 és 10 tételszámok alatti készpénz készletet 4,047 „ 91 „ tulajdonképen Csak . . . 35,547 ft 91 kr. U. é. fordíthat már jelenleg is a szinházi választmány építésekre , melyhez ha még hozzá adjuk az újabb alapnak a kimutatás II. rovatában a 4. és 6-ik tételszám alá felvett egy évi folyó kamatját 1722 forinttal és 331 ft 80 krral o.é. együtt 1753 ft 80 kr. o. é.,mégis még mindig csak 37.301 ft 71 kr o. é. áll jelenleg készen, és igy még igen tetemes összegre lesz szükség, hogy a kívánt átalakítás létesülhessen ; de bizton hiszi a választmány, hogy Erdély lelkes fiainak és leányainak áldozatkészsége, melyet a közelebbi időben több alkalommal és fényesen tanúsítottak, ezúttal is segitni fog a hajón, melyben ezen nemzeti intézetünk szenved, és részint a régibb alapban a kimutatás I. részében 3, 4, 5, 6 és 7 tételszámok alatt kimutatott 22.574 forint 71 krajczár ajánlatok befizetésével, részint új adakozásokkal elősegítendi a czélt, melyet a választmány magánakba fentebbiekben kitűzött. Végre még megjegyzendő, hogy a kimutatás II. részében az 1, 2 és 8 tételszámok alatt előforduló összegnek felhajthatása leglább részben kétséges, és igy a felkelési — vagy is jelenlegi állandó szinházi alap,mely 89,771 ft 11 kr ki van mutatva, — a fentebbi tételek alatt előforduló 13,408 ft, 9110 ft 3 kr, 2066 ft 40 kr együtt 24,584 „ — „ levonásával most egyelőre csakis ..... 65,186 ft 68 kr o. é. teszen, mely a pénztárban mint kamatozó tőke megvan. Az erdélyi orsz. nemz. szinházi választmánynak Kolozsvártt, 1862. September 9 én tartott üléséből kiadta Grosz Nándor, orsz. szinházi választmányi jegyző. Kimutatás. Az erdélyi orsz. szinházi alap állásáról 1862-ik év sept. 9 én. 1. Régi tulajdonképpeni alap. Sorszám Megnevezés. oszt. ért. 1. Az áttételi iromány és napló st kr. szerint átvett úrbéri kárpótlási kötlevelekből meglevő készletben . . 10,920 — 2. Államkölcsön kötlevélben . . 115 50 3. Az átvételi iromány szerint körlevelekben készpénzben fizetendő ajánlatokról.................................... 9,345 — 4. Ezen összegnek 1861 ikév végéig fizetetlen kamat hátralékában 678 21 5. Az áttételi iromány szerint kötelezvényekben úrbéri kárpótlási kötelezvényekben fizetendő ajánlatokról .............................................. 3,465 — 6. Ennek 1861 végéig hátralék kamatjaiban.................................... 235 — 7. Fizetés részvények hátralék kamatjaiban..........................................8,851 50 8. Betáblázott kötlevelekre kiadott tőkékben . ............................ 36,600 — 9. Biztosíték mellett kiadott tőkékben ......................................... 3,850 — 10. Készpénzben......................... 19791 Összesen 74,25812 II. Újabban átvett felkelési alap. Sorszám. Megnevezés osztv. ért. 1. Magánosok tartozásairól szóló stkr. kötelezvényekben ............................ 13,408 — 2. Ezen tőkék hátralék kam. 1861. év végéig ...... 9,110 3 3. Földteherm. szelvény télén kötlevelekben . ............................... 36,162 — 4. Ennek 1861-ik év julius 1-től 1862-ik év julius 1-ig fizetetlen kamatjaiban ................................... 331 80 8. Szelvénytelen államkölcsön körlevelekben ........ 6,636 — 6. Ennek 1861 dik év julius 1-töl 1862-dik év julius 1-ig fizetetlen kamatjaiban .................................... 331 80 7. Államsorsjegy kölcsönben . . 1,500 — 8. Magánosoknál kiadva volt tőkék fizetetlen kamatjaiban . . . 2,066 40 9. Ezen alap átvételekor bankje különfélék. Pest, szeptember 19 — Biztos tudomásunk szerint, azon udv. kanczellariai rendelet, mely a magyar földhitel-intézetet illető legfelsőbb engedélyt tartalmazza, a megerősített alapszabályokkal együtt, a helytartó tanácshoz leérkezett, melyek semmi lényeges módosítást sem szenvedtek, és mind azt magukban foglalják, mi az intézet hatásköre, belszerkezete, és különböző ügyletágaira nézve, az alaprajz nyomán tervezve volt. Az alapítók sept. 22-ik gyűlésén ki fogván a szabályok hirdettetni, reményijük, hogy azokat mi is megfogjuk legközelebb olvasóinkkal ismertethetni. — A hitelintézet alakitó gyűlése november 20-kán fog tartatni. Azon megjegyzésekre, melyek e tárgyra vonatkozólag egy pár lapban tétettek, nem tartjuk fölöslegesnek kijelenteni, hogy azon körökben, melyek e tekintetben határozni jogosítják, még eddig, tudtunkra, semmi combinatiók nem forognak fenn, csak egy dologra nézve köz az óhajtás, hogy t. i. az intézet elnöki székébe azon férfiút lehessen megnyerni, a kinek e vállalat tervezésében és a legfelső engedély kieszközlésében is fölő része van, a kit ez állásra alapos pénzügyi tanulmányai is különösen ajánlanak. — t. i. gróf Dessewffy Emilt ! Azt hiszszük, a tisztelt gróf e részben engedni fog a közohajtásnak, mely a miénkkel is találkozik. ** Az első magyar gőzhajózási társulat szerkesztőségünknél letett aláírási ívére az eddig jelentkező következő urakat jegyeztük be: Perkátáról Vaigl György számtartó, Vaigl Károly tisztartó, Knop Ferencz orvostudor, Galgóczy Ferencz plébános, Gremsperger Ferencz ispán. Ráczalmásról: Farkas János orvostudor, Lehoczky Mihály közbirtokos. ** A budapesti zenedének tegnapelőtt tartott választmányi ülésében a fuvola osztály tanárává Turek Károly a nemzeti színház első fuvolása választatott meg. A már az előbbi ülésben megpendített indítvány, hogy a közelebbi idény alatt philharmoniai hangversenyek rendeztessenek, véglegesen elfogadtatott, s ezek száma négyre szállíttatott, hogy egyes művészek számára is hagyassanak föl vasárnapok, miután ezek leginkább alkalmasak hangversenyek rendezésre. A zenede művészi bizotmányán kívül még különösen Rosty Pál úr is föl fog kéretni a rendezésre, és miután több műbarát ajánlkozott a vállalatból származható, nem valószínű,de mégis lehető kár fedezésére személyenkint 50 írttal járulni, határoztatott, hogy az előadandó darabok megválasztásánál ezeknek is engedtessék befolyás. Végül indítványoztatott, s az indítvány el is fogadtatott, miszerint a jelenleg Rómában tartózkodó Liszt Ferencz hazánkfia felszólittassék, hogy állandóan Pesten telepedjék le. ** Engel és Mandello nyomdájában érdekes röpirat hagyta el a sajtót a következő czim alatt: „A köznevelés alapintézetei hazánkban, tekintettel a lelenczházra, minek létesülését Pesten az „Elszegényedésekében Fáy András indokolja.“ Irta Rapos J. az óvódákat terjesztő egylet igazgatója. A nevelés terén sok buzgalommal és szakavatottsággal működő szerző jelen füzetkében a köznevelés alapintézeteiként a bölcsődéket, kisdedóvódákat és lelenczházakat említi. Ez utóbbiakra nézve különösen azon eszmét pendíti meg, vájjon nem lenne e czélszerűbb egy országos nagy lelenczház helyett, a lelenczházi rendszerrel könynyen és czélszerűen összeköthető alapneveldéket állítani fel a főváros minden pontján s az ország minden vidékén. A szerző által f. hó 28 ikára öszszehívott nevelési értekezletnek ez eszme mindenesetre érdekes megvitatásra nyújt, alkalmat. Ára a főleg neveléssel foglalkozókat közelről érdeklő füzetkének 25 kr. Kapható minden könyvkereskedésben. ** Említettük, hogy a pesti lőportoronynak távolabb telekrei áthelyeztetése érdekében a fővárosi lakosság között kérelmi folyamodás köröztetik. Hogy a lőportorony miatti aggodalmak menynyire okadatoltak, kitűnik a városi mérnöki hivatal számításaiból, melyek szerint a lőportoronytól a vasúti indóház 900, a városliget 880, az új épület 1400, a Rókuskórház 1700, a német színház 1740, a Károly kaszárnya 1800, az üllői kaszárnya 2320 s a Ludoviceum 2580 bécsi öl távolnyira van. Minthogy pedig a legújabb szakbavárlatok szerint 1000 mázsa lőpor fellobbanása 1000 öl távolnyira is 1165 mázsányi hatással bír, elgondolható, hogy mily borzasztó rombolást idézne elő a lőportorony eshetőleges explosiója. Nemcsak az egész Teréz és Lipótváros dőlne romba, hanem az egész bel- József- és Ferenczváros nagyobb része is összeroskadna. Az emberélet veszteségeit nem is számítva, az ingatlanokban történő kár sok millióra rúg. Mind oly okok, miknek folytán az említett folyamodásnak minél előbbi felterjesztését és tekintetbe vételét sürgetve kell óhajtanunk. ** A budai népszínházhoz beküldött pályadarabok közelebb színre hozatnak. A népszínműi jutalomra 4, a drámaira két darab pályázik. ** Más nagy városok példájára Budapesten is terveznek oly egyletet, melynek czélja lenne újévi ajándékokkal tüntetni ki azon cselédeket, kik sok évi egy helyen való szolgálatuk és hűségük által különösen kitűnnek. ** A hazafias érzelmeiről és jótékonyságáról ismert Boczkó Dániel volt országgyűlési képviselő, a Kisfaludy-társaság alapítói közé lépett. ** Budaváros hatósága a szüret kezdetét f. hó 18 ikára határozta ugyan, mindamellett figyelmezteté a szőlőbirtokosokat, hogy saját érdekükben minél későbbre halaszszák a szüretet. Több szőlőben, melyek tulajdonosai, be nem várva a tanács határozatát, szedetni kezdtek, a most zár alá vétetett ügyekben áttett készletből vásárolt úrbéri kárp. kötlevel........................ 17,587 50 10. Ugyanakkor ezüst pénzben átvett készletben.............................. 292 38 11. A kőkert árába ezüst húszasokban kapott 1350 cvítból, levonva az épitészeti költségibe fizetett 440 cvftot ................................... 955 — Összesen 89,771 11 Összes vagyonállás. I. Régibb alap......................... 74,258 12 II. Újabban átvett felkelési alap 89,771 11 ~ 164,029 23 Az erdélyi országos nemzeti szinházi választmány nevében. Kolozsvártt, sept. 9. 1862. Groisz Nándor, orsz. szinh. vál. jegyző.