Pesti Napló, 1862. november (13. évfolyam, 3818-3842. szám)

1862-11-01 / 3818. szám

szint tanítani megszű­nt, hatvéig­ engedélylyel csak egy új magán­tanoda keletkezett. E tudósítással mi is helyreigazítjuk a lapunk tegnapelőtt számá­ban foglalt közleményt. * Némely könyvkiadó urak azon szokást vettek fel, hogy a „Pesti Napló“ szerkesztőségéhez be­küldik kiadványaik­at, látszó­lag megemlítés végett; később azonban megküldik ugyanezen könyvekért a szerkesztőhez árjegyzékei­ke­t is. Már egy ízben felszólaltunk ez eljárást illetőleg, ezennel újra , s utoljára kijelentjük, hogy lapunk szerkesztőjének meglévén a maga könyvárusa, a­kitől könyveket vásárol , ily czél­­bóli megtekintés végett másoktól nem fogad el könyveket, azon könyvekért pedig, melyek a kia­dók érdekében megemlítés végett küldet­nek a szerkesztőséghez, a dolog természeténél fogva semmiféle árjegyzéket kifizetni nem fog. * A nyíregyházi illetőségű Trsztyensz­­k­y-család vezetéknevét legfelsőbb engedély foly­tán „Nádasi“-ra változtatta. * Ifj. ” é­s­ő E n s­e­­ Sándor a „Vasárnapi Újságában közelebbről érdekes czikksorozatot kö­zölt Árpád sírjáról, most ez külön le­nyomatban is , fametszetű képekkel mustrálva megjelent és 30 krért kapható. — Ugyancsak RéBó-Ensel Sándortól sajtó alatt van, s még ez év folytán megjelenend a „Helynevek ma­gyarázójáénak NI ik füzete, a B. betűvel kezdődő helynevekkel. *A Szuezcsatorna körüli munkálatok élénken folynak s a ősz újabb lendületet nyer­nek az által, hogy a munkások száma az eddigi 23,000 ről 40,000 re emeltetik. A legtöbb nehézség már le van küzdve, az akadályok nagyobbrészt elhárítva. Az El Guir nevű dombsor, melyből 3,900,000 kilo­méternyi tért kell átvágni, már nemsokára te­jesen át lesz metszve, a­mennyiben csak 400,000 kilo­méter van még hátra Reményük, hogy a közép­tenger még e hóban össze fog kapcsoltatni a Tim- lak tóval. *A budai népszinház részére Széchenyi Ödön grófhoz, mint bizottmányi elnökhöz, következő adományok küldettek : Kecs­kemétről, Handtl Károly úr gyűjtő ivén : Handtl Károly 2 ft. Poleszni Imre 1 ft. Ferenczy József 1 ft. Kiingert Vilmos 1 ft. Tasi László 1 ft. Hor­váth György 1 ft. Szeles Kálmán 1 ft. Kobibilik Mihály 1 ft. Sziládi Károly 1 ft. Milhoffer Frigyes 1 ft. Babiczky Imre 1 ft. Horváth János 1 ft. De­­mény János 1 ft. Horváth József 1 ft. Varga József 1 ft. Suhajda Sándor 1 ft. Szél Ferencz 1 ft. Darányi Mihály 1 ft 20 kr. Junfeld Ferencz 1 ft. Kisebb adományok fejében 9 ft 80 kr. — Miskolczról , Lichtenstein és Fűrész urak gyűjtő ivén: Beller József miskolcz - mindszenti plébános 5 forint. Liptó Szent Miklósról, Gold­stein és fia urak gyűjtő ivén : Lehoczky Károly első alispán 5 forint. Lehoczky János főszolga­bíró 2 forint. Szmercsányi János törvényszéki ü­lnök 2 forint. Wolf Ágoston kiadó 1 forint. Bütt­ner József 1 ft. Dr. Podhorányi Gyula 1 ft. Gold­stein Manó 1 ft. Liptó Szent Miklósról, Povolny László ur gyűjtő ivén : Povolny László 1 ft. Pa­­lugyay N. 1 ft. N. N. 10 kr. Gyuláról, Ferenczy Alajos ur gy­űjtő ivén : Huszka József 2 ft. Taká­csi János 1 ft. Huszka Imre 1 ft. Sipos Ferencz 1 ft. Dobay János 1 ft. Ferenczy Alajos 5 ft. Schmidt Flórián 2 ft. Simay Ede 2 ft. Lukács Károly 1 ft. idősb Mogyoróssy János 2 ft. Mogyorósy Asbóth Hermina Battonyáról 1 ft. Mogyoróssy Stefanie 1 ft. Mogyoróssy Anna 1 ft Mogyoróssy Paulina 1 ft. Mogyoróssy Elek 1 ft. Örley Károly 1 ft. Czig­­ler István 1 ft. Uferbach Józsefi 1 ft. Pann Antalné 2 ft. Nagy Mari 1 ft. Tormásy Lajos 2 ft. Kis An­tal 1 ft. Galgóczy Gábor 1 ft. Galgóczy­né k­t Depé Adolf 1 ft. Elszántné 1 ft. Endre­fy Károly 2 ft. Gujon Ferenca 1 ft. Berkes János 1 ft. Fáb­­ry Márton 1 ft. Kis István 3 ft. Hoffman Mihály 2 ft. Terényi Lajos 1 ft. Nikolics Sándor 1 ft. Far­kas Zsigmond 1 ft. Tolmácsy Károly 1 ft. Szín­gelssberg József 1 ft. Kalmár Mihályné 1 ft. Ven­­tilla Helen 1 ft Kohn Ferencz 1 ft. Kottlechner József 1 ft. Marjalaky Károlyné 1 ft. Végh József 1 ft. Kerlay 1 ft. Moldoványi Gyula 1 ft. Nusz­bek József 2 ft. Nogan László 1 ft. Kisebb adomá­nyok 2 ft. — Telegrt­fi tudósítás a bécsi börzéről nov. 30. 5.°/o metaliques 70.75. Nemzeti kölcsön 81.80. Bankrészvény 778. —[Hitelintézet 220.80. Estist 121.75. Londoni váltók 122.50. Arany 5.84. NEMZETI SZÍNHÁZ. Nov. 1-re van kitűzve: Ketten Henrik ur zongoraművész negyedik hangversenye 2 szakaszban. — Ezt megelőzi : „A kis árva.“ Vigjáték 1 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Nov. 1-re van kitűzve: „István király.“ Tragoedia 5 felvonásban. Politikai események. ANGOLORSZÁG. London, oct. 27. Russel lord Schleswig Holsteint illető jegy­zékére a „Times“ a következő megjegyzéseket teszi : Mi sohasem titkoltuk a koppenhágai udvar előtt azon véleményünket, hogy Holstein nem­zeti előítéleteinek, s Schleswig német lakosságá­nak minden ildomos engedélyt meg kell tenni, a­mennyire ezzel a dán korona jogai csorbulást nem szenvednek. Ez utóbbi pontra nézve a mi kormányunk soha se tétovázott. Hogyan történ­hetik most, hogy Russel­lord annyira eltár­kozott e szemponttól, miszerint a dán kormány­nak nemcsak a porosz kormány követelé­seinek engedést tanácsolja, hanem azt is, hogy a Dániára és Schleswigre szóló közös alkot­mányt törölje el ? Jogunk van kérdezni, hogy mi okból történik e nevezetes nézetválto­zás ? A német democrata Blind úrnak a dán ügyről szóló újabb röpirata tán csak nem zavarta fel R­u­s­s­e­­­lord lélekismeretét, s nem s fátyolozta be eszét? Hihetőbb az, hogy ő öntu­datlan ösztönszerűleg azt tette, a­mit egy valaki, midőn két czivakodó gyermeket úgy akart el­­halgattatni, hogy egyiknek sem adott igazat, s mind a támadótól,min­d a megtámadottól egyenlő áldozatot követel. Ez a legroszabb s legigaztala­nabb békebirói kiegyenlítés, s alkalmazása an­nál kegyetlenebb, midőn a gyöngébbre jótanács­­kép tukmáltatatik rá. Mi nem kárhoztathatjuk a dán kormányt, midőn egy ily tanácsot föltét­lenül visszautasít. Akár­mi okból küldték el e sürgönyt, az igaz, hogy az idő és hely nagyon roszul volt hozzá választva. G­o­t­h­á­b­ó­l in­díttatott el, s ámbár fel nem tehető, hogy a mi­niszterelnök ne tudott volna róla, de azért a né­met befolyás győzelmi jeléül tekintendő. Még emlékszünk rá, hogy ugyan azon miniszternek lelkében Bécsben mulatása hasonló reactiót idé­zett elő, midőn sokkal fontosabb dolgokról volt szó, s minden német udvaron ez, ki vele Schles­­wigről egy pár szót váltott, dicsekedhetett, hogy a mi külügyminiszterünket megnyerte.. Az időt se lehete helytelenebb­ül választani. Épen most hozatott szóba a dán királyi család és a mi királyi családunk között egy oly összeköttetés, melyet az egész angol nép örömmel fogad. Va­lóban, szükségtelen volt a két nemzet közti ro­­konszenvet oly durván szögtönösen megszakasz­­tani. Ha kivilágosodnék, hogy Russel lord hebe­­hurgyaságból igaztalanságot követett el egy oly monarchia ellen, mely barátságunkra érdemelt, igen szomorúan lesz kárpótolva, ha annak elle­neitől egy faragványt kapna ajándékul, mely „Holstein és Schleswig egységét“ ábrázolná. — A „Herald“ a német hatalmasságoknak Dánia irány­ábani követeléseit igen éles névvel nevezi, s olyannak mondja, mintha valamely idegen hatalom azt tanácsolná az angol kormány­nak, hogy az izlandiaknak adjanak túlnyomó részt az egyesült királyság kormányában! Ha Anglia nem akar késznek nyilatkozni a Rá» mo­narchia szétrombolásán munkálni, akkor Rus­s­e­­­fordnak le kell lépni az állomásról, melyre alkalmatlan voltát oly fényesen bebizonyította. Bis­mark gróf egy szövetségest kapott, kiről nem is álmodott. Az udvari légkör csakugyan kábító a mi államfér­fiainkra nézve. Az olasz egység körüli fáradalmaiért egy szobrot kapott ajándékba. Most a berlini s frankfurti honfiak is szavazhatnak egyet számára. De mit fognak mondani a dánok, midőn egy oly ország minisz­terétől, melylyel maholnap szoros viszonyba lép­nek, azt a tanácsot kapják, hogy a németektől fogadjanak el parancsokat. — Napóleon ba a Clarendon Hotelba szállt, és ma, neje társaságában meglátogatta a kiállítást. Az angol kiállítók a kiállítási rendőr­főnököt valami emlékkel akarják megtisztelni, miután működésével rendkívül meg vannak elé­gedve; mindenesetre figyelmet érdemel, hogy a palotából a kiállítás egész ideje alatt nem veszett el 10 font értékű áru.­­ Tegnap a Hyde parkban volt legalább 60,000 ember, a népszónokok el is kezdtek Ró­máról, Garibaldiról szavalni, s már már a vere­kedés megújulásától lehet­ tartani, midőn a rend­őrség egy ügyes fogással a népet megoszlása. Ugyanis több rendőr felöltözött polgári ruhába, ezeket aztán az egyenruhás rendőrség elfogdosta s különböző irányba elkísérte, a nép,mint ilyen­kor szokott, tömegesen ment a rendőr és fogoly után, s így megoszolva, a parkban nem maradt annyi, mennyi egy jó verekedést kezdhetett volna. OLASZORSZÁG. Turinból írják 27-ikén : Mig e sorokat írjuk, foly a tanácskozás Spezziá­­ban Olasz-, Franczia- és Angolország legneve­zetesebb orvosai között Garibaldi gyó­gyítása felett. B­e­r­t­a­n­i orvos egy levélben közzé teszi a f. hó 17. 18. és 19-ikén ett vizsgá­latait a seben, s azon következtetésre jut, hogy a láb levétele az egyetlen, de veszélyes mód, a beteg meg­mentésében. Különben a tábornok áta­­lános egészségi állapota kielégítő. Étvágya jó, s különösen szeret arról beszélni, hogy fölgyógyulása után Angliába megy, s onnan Amerikába, hol a rabszolgaság ellen akar küz­deni. Az utazási költségek már le vannak téve az amerikai kormány részéről a genuai consul­­ságnál. Ellenben sokan kevés reménynyel vannak fölgy­ógy­ulásához. Ily viszonyok közt az új görög események kevés befolyással voltak a lurini bör­zére. Mindenki lázas izgatottságban van a kö­vetkezmények miatt, melyeket Garibaldi halála fogna maga után vonni. El le­hetünk készülve, hogy e szomorú esetben az egész olasz nemzet a szövetséges franczia ellen támadna, s az eddi­ginél hatalmasabban kiáltaná ki e jelszót : „Ró­ma vagy halál.“ A baljóslatú csendet, mely most az olasz félszigeten uralkodik, még nevelte a görög dynastia bukása. Itt úgy beszélnek ró­la, mint valami előrelátott esetről,­­ egész Eu­rópára nézve oly nagy következményű lesz, mint az 1847-ks déli Európában kezdődött mozgalom. NÉMETORSZÁG, Frankfurt, oct. 28. Ma délelőtt volt a nagynémetek első nyíl vár­os ülése. A tágas terem minden zugában megtelt, a páholyokat a diplomaták, a karzato­kat a hallgatóság foglalta el. Mintegy 20—30 hírlapi tudósító volt jelen. Beroui senator nyitotta meg az ülést, felolvasva a bizalmas elő­­leges tanácskozmány­ban készült házszabályokat, melyeket közfelkiáltással el is fogadtak. Elnök­nek dr. W­e­i­s-t ajánlotta, a müncheni kamara másodelnökét, mint oly ország fiát, mely külö­nösen alkalmas a kiegyenlítés eszközlésére. Ál­talános bravúzások közt foglalta el Weis az elnöki széket, s alelnökökül vitte fel tör­vényszéki tanácsost Hannoverából és Warn­­b­ü­h­­­e­r bárót Stuttgartból ajánlotta. B­rinz tanár úr egyike lett a jegyieknek. Alakulás után a következő, 65 tagtól s­zól irt indítvány olvas­tatott fel: 1) A német szövetség (Bund) alkotmányának reformja sürgető, elutasíthatatlan szükség, hogy mind hatalmi állása kifelé, mind szabadsága, jól­léte, benn annál biztosabban előmos­díttassék. 2) Ezen reformoknak nem szabad akadályozni az egyes államoknak a szövetségben maradhatását. 3) A refom­ feladata, erős végrehajtó hatalmat és nemzeti képviseletet teremteni. 4) Egyetlen lehetséges formája a végrehajtó hatalomnak az ősz­pontosított collegiális végrehajtó hatalom, he­lyes szavazati aránynyal ellátva. 5) A nemzeti képviseletre első lépés a delegáltak gyűlését el­ismerni , feltéve, hogy a kormányok sietni fog­nak annak a gyűlésnek a Bundnál koronként megújuló képviseletre jogosultságot engedni. 6) Ezen intézmény erkölcsi tekintélye emelésére a tagoknak nagyobb számbani részvéte szükséges. Az egyes államok törvényhozásaira kell bízni a választás módját, azonban a választhatásnak nem kell az országgyűlési tagokra szorítkozni. 7) A reform csak a Bund alkotmánya alapján, s csak kölcsönös egyetértés után létesülhet. 8) Ámbár a Bund-törvényszék, melynek függetlenségét biz­tosítani kellene, hasznos intézménynek tartatik, mind a mellett a nyolc a kormány legújabb ja­vaslata nem tartatik czélszerűnek. Lerchen­feld ajánlotta a javaslatot. A posta elindulá­sáig rajta kívül a javaslat mellett és ellen nyilat­koztak . Gagern nagy tetszésnyilatkozatok közt ellene volt. Mohi­s porosz elsőség — dele­­gáttak gyűlése — szövetségi törvényszék ellen nyilatkozott. Wydenbrugh a közvetlen választások ellen, Cornberg a delegáltak gyűlése ellen, Bayrhammer a javaslat ellen nyi­latkozott , s parlamentet indítványoz felső és alsó házzal.­­ A tegnapi bizalmas tanácskozmányban Mohi a kereskedelmi szerződésre vonatkozó következő indítványt jelentette be : A gyűlés Németország vám- és kereskedelmi viszonyait illetőleg nézeteit ezekben mondja ki : 1) A kereskedelmi szerződés visszautasítását he­lyesli és azon meggyőződésben van 2) hogy Austriai és a vámszövetség jogához, Ausztriának a vámszövetségbe fölvételét illetőleg, ragaszkod­ni kell, 3) hogy a vámszövetségi tarifa revisiója, valamint a vámszövetség megújítás­­a csak Ausz­­triávali értekeződés után tehető, és 4) hogy eb­ben a német munka védelmét szem elől tévesz­teni nem szabad. Távirati Jelentések. — Trieszt, cet. 30. A „Triester Zig“ Otto király egyik kísérője tollából a görög ese­mények vázlatát közli. A király Athénét 13-kán hagyta el, Hydrát, Spezziát és Ad­rost Morca keleti partjain, Gythiont pedig a keleti Maina felső csúcsán meglátogatta. 16-kán útját a szá­razon folytatta Sparta felé, a­hol két napot idő­zött ; 19-ken a Taygetus-hegyen át Kalamatába utazott. A következő napon Mauromichalis­zák­­kal és csapatokkal egy görög gőzös érkezett oda, s hírét hozta az akarmaniai tartományban fekvő Veniczában kitört katonai lázadásnak; a király épen másnap Akarmaniába lett volna utaztandó. A veniczai, alig 100 főre menő hely­őrség Griges őrvezető vezérlete alatt feltámadt, megkötözte tisztjeit, lefoglalta a pénztárakat, s mindenféle kegyetlenségeket követett el. Az athe­­nei, patrasi és miesolunghi­­ tudósítások szin­tén leverők voltak. Másnap Athénéből egy másik gőzös érkezett Hadsikos cultusminiszterrel. Ez utóbbinak közlései következtében a király 22-kén odahagyta Kalamatát,meglátogata még a Liment mainotiai kikötőt, s viszatért a Piraeus felé 23-kán reggel a phalaraeusi magaslat alá egy­­bárka érkezett a franczia követtel, ki azon ér­tesítést hozta, hogy a forradalom Athénében a múlt éjjel kitört, a királyt letették, s ideiglenes kormányt állítottak fel. A királyi palotába, benyo­mult a nép és katonaság, mindent összetörtek és kiraboltak,s lakóit kiűzték .A tróntermet lepecsé­telték az állam pecsétjével ; a palota kertjét el­­pusztítók, több embert megöltek . Piraeusban a városparancsnokot a katonák meggyilkolták. Még ugyanaz­nap minden követ a hajó fedélzetére ment s előadók a királynak, hogy bármely ellenállási kisérlet haszontalan vol­na, miután az egész hadsereg belekeveredett a forradalomba. Este a követek az egy bajor kö­vet kivételével visszatértek Athenébe. Egy an­gol és egy franczia gőzös a király védelmére az „Amalia“ corvette közelébe vonult. Éjjel me­­nekvő családok érkeztek Athénéből, s a franczia gőzösre szállíttattak. Következő reggel a király odahigyttt, a co»v®He-*, ő a „Scylla“ nevű angol gőzösre szállott, kíséretének megengedvén az Athénébe visszatérést. Csak egy tiszt tért oda vissza. Erre Piraeust odahagyták, s Salamis előtt vetettek horgonyt. Az „Amalia“ corvette rögtön a király kiszállása után felvonta a forra­dalmi lobogót. Egy királyi kiáltvány — mely a követek közbenjárása utján Athenébe vitetett — emlékezteti a népet a király fáradozá­saira és jótéteményeire, a királyéira, a­ki szü­lőföldére visszatér. Lemondásról sem­mi említés. Az ideiglenes kormány kiált­ványa hivatkozik a forradalmi mozgalmak álta­lánosságára; az ideiglenes kormány feladatái a kiáltvány az alkotmányos monarchia fenntar­tását, továbbá a védhatalmak irányábani köte­lességek teljesítését, a külfölddeli barátságos viszony fenntartását, s a nemzeti gyűlés egybe­­hivását jelöli ki. — A velenczei görög menekül­Vasutak. A Tiszavidéki vaspályán.­­ Czegléd—Debreczen—Miskolcz—Kassa.­­ Vasut­ menetek a délkeleti vaspályán. Czegléd. ind. 9 óra 27 percz reggel.­­ Bécs—Temesvár. Szolnok. Ind. 10 óra 27 perez reggel. Bécsből. Elindulás 7 óra 45 perez reg. 8 óra este. P.­Ladány. Ind. 1 óra 26 perez délután.­­ Érsekújvár. Elindulás 1 ó. 20 p. d. u. 1 ó. 48 p. éjj. Debreczen. Ind. 3 óra délután. „ Pest Érkezés 4 óra 37 p. d. u. 5 óra 27 p. reggel. Tokaj. Ind. 5 óra 25 perez délután.­­ Czegléd. Elindulás 8 óra 9 p. d. n. 9 óra 7 p. regg. Miskolcz. Ind. 7 óra 19 percz este. 5 2 óra 7 Pid7 f 1 Kassa—Miskolcz—Debreczen—Czegléd.­­ Temesvár' 4 óra 46­ perc, reggel 7 ó. 1 p. Kassa. ^ 5 óra 26 percz reggel. ’ Temesvár. Elindulás 10 óra 32 p. éjjel. 10 óra 4 p. reg Tokaj1'ind “9 0^35 mm KSS,’,1‘.Mi4b EAS w*“.CiSiAii». • : eSä" t1 a* s”took­ ^4 1,a 44 p"“ Mu“"­( Bécs. Megérkezés 6 óra 33 p. este. 6 óra reggel. Pflsppk-Ladány—Nagyvárad. A déli vaspályán. P.-Ladány. Erk. 12 óra 54 perez délben . sz.„i.a. Nagyvárad­. fod. 11 óra 12 perez délelőtt. ) Buda. Elindulás 6 óra 30 p. reggel­ 5 óra 16 p. este. CzeglédL 41 Perez délután. Sz.-Fehérvár. Ind. 8 óra 43 p. reg. érk. 7 ó 20 p. este. Czegléd—Arad. Kanizsa. Elindulás 1 óra 43 p. d. u. érk. 3 ó. d. u. Czegléd. Ind. 9 óra 42 perez délelőtt Székes-Fehérvár—Bécs. Szolnok. Ind. 10 óra 40 perez délelőtt 1 Székes-Fehérvár. Indul 9 óra 15 perez reggel Csaba. Ind. 1 óra 22 perez délután. 1 Uj-Szőny. Elindulás 1 óra 30 perez délután. Arad. Érk. 3 óra 3 perez délután.­­ Bécs. Érkezés 7 óra este. Szolnok. Ind. 5 óra 9 perez délután.­­ Bécsi börze oct. 30. Adott Tar- Adott Tar-Államadósság. ‘JíLf1 Sorsjegyek, át tett Ar 5°/o osztrák érték .... 65 20 65 40 Hitelintézeti 100 frt . 129 70 ISO — 6% Metalliqnes...................... 70 80 70 80 Gőzhajózási 100 „ 92 50 93 — 4V.V. n ...................... 61 76 62 25 Eszterházy hercseg 40 „ . 97 50 98 50 6% nemzeti kölcsön. ... 81 70 81 80 Salm „ tó , . 86 75 87 25 1839-ki sorsjegyek (ötödrész) . 181 — 132 — Pilffy „ 40 „ . 35 50 86­­1864-ki „ .... 89 — 89 50 Clary „ 40 „ 35 — 35 60 1860-ki „ .... 90 — SO 30 St. Genois gróf 40 . . 36 EO 36 •— Földtehermentesitések. Budai 40 „ . 36 — 36 50 Magyar................................. 51 50 72 25 Windisehgrätz here*. 20 „ . 21 75 22 26 Bánsági................................. 69 — 70 — Waldstein gróf 20 . . 21 — 21 50 Erdélyi................................. 68 75 69 26 Keglevich gróf 10 . . 15 10 15 35 Elsőbbségi kötvények. 5°/o Lloyd................................. 91-92 Váltok (devisek) 5% Dunagőzhajózási . 92 — 93 — három hónapra. Bank záloglevelei 12 hónapra . 99 50 100­­ Amsterdam (100 hold­árt) . .--------------­Részvények. Augsburg (1OOdeln. . . . 103 80 103 40 Hitelintézeti............................ 220 70 220 90 Frankfurt (100 „ „ ) . . 103 80 103 50 Nemzeti bank......................... 776 - 778 — Hamburg (100 M. B.) . . 91 50 91 70 Escompte bank......................... 822 — 624 — London ( 10 L. 81) . . 122 20 122 30 Lloyd....................................... 224 - £26 - pária (100 frank ) . . 48 30 48 40 Dunagőzhajózás......................413 — 415 — Pesti lánczhíd...................... 395 - 398­­ Pénznemek. Éjszaki vaspálya .... 1852 1854 Korona................................. 16 90 17 — Államvaspálya......................... 241 — 242 — Császári arany........... 5 82 5 84 Déli vaspálya......................... 272 50 273 — Napoleonsd’or ..... 9 75 9 77 Nyugati vaspálya .... 153 50 153 75 Orosz imperialok .... 10 05 10 10 Tiszai vasút..................................147 — 147 — Ezüst............................ 181 75 122 25 teknek csak a legssz­kségesebb úti szükségletek vannak kezeiknél. — Varsó, oct. 30. A mai „Dziennik“ kör s a forradalmi központi bizottmány túlcsapongá­­sait; e bizottmány elnöke Mieroslawsky. — V­era­ Cruz, oct. 2. Forey tleknak egy sept. 23-ról keltezett kiáltványa mondja : A fegyvereink által megszabadított mexikói nép szabadon fogja választhatni kormányát, a­mely neki legjobban fog tetszeni. Nekem határozott küldetésem, hogy ezt kijelentsem. Foreynak egy rendelete leteszi Almontét, föloszlatja kormá­nyát, s rendeleteit és törvényeit semmiseknek nyilvánítja. Ezen rendszabályokat minden párt átalános lelkesedéssel fogadta. A bányádi beteg­ség a seregnél megszűnt. — Kas­s­el, oct.30. A rendi e gyülés ma Sttern­­berg által a választófejedelem nevében megnyit­tatott. A megnyi­tási beszéd kijelenti, hogy a rendek elé csak az uj választási törvény fog elő­­terjesztetni , a többi későbbre tartatik fenn. A végbement eskületétel után az omággyülési biz­tos előterjeszté a választási törvénytervet, mire a nyilvános gyűlés bezáratott. Esti posta. Pest oct. 31. — Párisi körökben még mindig a görög trón­­j­elöltség kérdése képezi a főérdekű politikai tár­gyat, írják az „Ind. belge“-nek Páriából f. hó 28-ról. Ha az 1832. ki szerződés pótezikkei ér­vényeseknek tekintetnének, akkor Leuchtenberg herczegről szó sem lehetne, mivel e pótezikkek­­ben meg van állapítva, hogy azon esetre, ha a görög trón üresedésbe jön, a szerződő hatalmas­ságok uralkodó házaiból trónjelöltet választani nem lehet. Azonban hihető, írja az idézett levelező, hogy a forradalom után nem sok súlyt fognak fektetni ezen pótczikkelyekre, valamint arra sem, mely a bajor Luitpold trón­­örökösödését állapítja meg. — Szóba jött ugyan Victor Emanuel harmadik fiának, a Mont­­ferrati­ngnek trónjelöltsége is — kire nézve azonban két főakadály van. J­ör, hogy 16 éves, s másodszor az idegen hitre való áttérés, melybe a savoyaiház aligha beleegyeznék. „Bár­­mint legyen is a dolog, annyi bizonyos, írja leve­lező, hogy az európai hatalmasságok tiszteletben fogják tartani a be nem avatkozás elvét a görögor­szági ügyeket illetőleg, ha ugyan a forradalom túl nem fog terjeszkedni az eddig kimért ará­nyokon. — Cowley lords Drouyn de L­h­u­y­s közt az utóbbi napokban hosszas ér­tekezés volt, mint a belga lap értesül. Cowley lord kérdést tett az iránt a franczia külügyminisz­ternél, igaz-e, hogy a franczia kormány vissza­akarja vetetni az olasz kormánynyal azon par­lamenti határozatot, mely Olaszország fővárosá­vá Rómát jelölte ki. Drouyn de Lhuys úr nyilatkozata teljesen megnyugtatta Cowleyt, a­mennyiben ezen, a „La France“ által közlött hír teljesen meghazudtoltatott a franczia kül­­ügyér által. — A „Times“ oct. 28-diki számában W­­­l­­k­e 8 commodore újabb fellépéséről vezérczik­­ket, de igen mérsékelt hangon. „Nincs érde­künkben, mond, nekünk, mint nemzetnek, két­ség alá vonni a hadakozó fél kutatási jogát, és ha az unionisták nem lépnek túl szabadalmai­kon, részünkről épen oly politikátlan, mint igaz­talan volna, nekik szabad kezet nem engedni. Mi nem engedhetünk meg nekik semmi helytelen túl­­csapongást, és ők méltányosan nem panaszkod­hatnak, ha mi Wilkes úr tetteit gyanús szemmel nézzük. Egyébiránt a „Gladiator“ ügyében sem mentek egészen a jogtalanság határáig, s nem is valószínű, hogy okuk volna a nagy buzgóságra. Ők azt hiszik, hogy a Bermuda kikötőben el­lenségeik hajói tanyáznak, és a­melyek a nyílt tengerre menekülve, elvonják magukat az ő figyelmük elöl. Ezért a kikötő körül állonga­­nak mind­addig, míg joguk van hozzá, s talán tovább is. Ők oly gondosan őrködtek a kikötő felett, hogy ez őrködés ostromzárhoz hasonlít, s feltartóztattak hajókat, melyeket megszólítniuk sem kellett volna. Egyébiránt a „Times“ is elismeri, hogy az unió kormányától nagy tapin­tatlanság volt Wilkest jelen állomására küldeni. Felelős szerkesztő: Báró Kemény Zsigmond-Gőz haj­ójáe Gabonaárak • Dunán, a pesti piaczon October 30-án. Lefelé:­­________________________________ Győr -Pest: naponkint 4 ór. délut. Alaó-ausztriai mérd ,LVS­­ ms* Pest—Konstantinápoly : szerdán 7 szerint —r~—■:— órakor reggel. term* szerint ár 0. é. Pest—Zimony : hétfőn, szerdán és Rn­o bánaá­i — _ — k is:35 StSZ-‘5 Felfelé: „ fehérvári uj . 84—85 8 90 4 — Pest—Győr : naponkint 7 ór. reggel. „ bácskai uj . 84—86 8 90 4 — Paks—Pest: naponkint 5 ór. reggel. Kétszeres. ... . — — — Mohács—Pest: naponkint 6 ór. este. Rozs (uj) . . . 76—80 2 60 2 80 Zimony—Pest: vasárnap, hétfőn és Árpa: sörfőzésre. . 65—70 2 25 2 4E szerdán 12 órakor délben. „ etetésre. . . 65—67 1 95 2 1E Orsova—Pest: szombaton reggel. Zab........................... 46—48 1 50 1 6( Konstantinápoly—Pest : csütörtök Kukoricza. . . . 79—83 8 40 3 6( délután 3 órakor. „ új . . . — — — A Tiszán 1 Köles........................ — 2 50 — Szeged—Zimony: szerdán 6 ó. regg. Faszuly. ... . — — — Zimony—Szeged: vas. 12 ó. délben. Repcze: őszi ... — — — A Száván » téli . . .­­ 8 20 8 31 Sziszek—Zimony: hétfőn 6 ór. regg. Dana vízállás. Pest pet 80.6- 8­­0 fel. Zimony—Sziszek: «sat 18 ó. délben. „ Posson pet 29. 0* 1­­0 alatt HIRDETÉSEK. Első magy. kir. szabad, gyára OETL JÁNOSNAK Pesten, mely vas-, tüzmentes és betörés ellen biztos pénz-, könyv- és oklevél-szekrényeket, ládiká­­kat, íróasztalokat, másoló-gépeket és pecsét­sajtókat készít. A tüzpróba 1857. augusztus 26-án a várostanácsi bi­zottmány és nagyszámú közönség jelenlétében a pesti város­ligetben a legfényesb sikerrel tartatott meg, melyről a gyá­raknál létező hivatalos és magánbizottmányok a legjobb biztosítékot adják. Ugyanő testvérével Oetl Antallal egyesülve egy vasöntödét állított s Így képes minden e szakmába vágó megrendeléseket, n. m. mindenféle géprészeket, lépcső és karzat, kerítés és sirrácsozatokat a legjutányosb áron készíteni. Gyára: Pest, Terézváros, Kis akácz-utcza 47. sz. ZSENGÉM MÓR Pesten, lipótvárosi templom-téren Kasselik-ház 6-dik szál ajánlja nagyszerű valódi belgiumi paraffinkenőcs-tárát legjutányosb áron, hordókban 300 fonttól 250, 100, 50 és 25 fontig bécsi súlyban, ugyszinte ládácskákban 2 vám-fonttól 1 és­­/, vám­-fontig. Ezenkívül kapható raktáramban igen jó minőségű másod osztályú kenőcs is ugyanolyan pakolásban, melynek mázsája 4 írttal olcsóbb az első osztályú kenőcsnél. 1027 6­26 EGGER EDE orvostudor, ki 43 esztendei orvosi pályáján ki­­válólag görvély-kórral és titkos betegségekkel foglalkozott, és saját rendszere szerint gyógyít­ván, a legjobb sikert felmutatni képes. 803 11* Hendel lakásán, n. hid-utera 10. sz. d. u. 3—5-ig. INJECTION BROU 733 14* ezen külső titkos betegségek ellen bel-­l külföldön közhasználatban álló biztos gyógy- s óvószert ajánlja a t. ez. orvosi s gyógyszerészi közönség­nek ezen szer felfedezője és készítője Brou de Laveyssière, Párisban, rue Lafayette 33 sboul. Magenta 112. Főraktár Magyarország s az egész osztrák birodalom számára . A gyógyszerészi és művegytani vállalat Pesten, váczi út 60. sz.

Next