Pesti Napló, 1864. február (15. évfolyam, 4189-4211. szám)
1864-02-23 / 4206. szám
különfélék. Pest, febr. 22. * A hivatalos lapok a következő legfelsőbb kéziratokat a közlik: „Kedves gróf D e g e n fed. Midőn önt, ismételt kérelmére, a hadügyminiszteri állástól fölmentem, önnek mind békében, mind háborúban tett sokévi sikerdús szolgálataiért legteljesebb elismerésemet fejezem ki. Hadseregem önnek a legújabb idő harczaiban különösen igazolt jeles kiképeztetést köszönhet; ön soknemű tapasztalásai által a hadsereg kitűnőségét emelő, s az összes fegyvernemekben oly előhaladásokat hozott alkalmazásba, melyek már eddig is hasznosaknak bizonyultak be. Bécs, febr. 9. 1864. Ferencz József s. k. Kedves lovag Frank altábornagy. Önt, a magyarországi parancsnokló tábornok adlamsa állásátóli fölmentés mellett hadügyminiszteremmé nevezem ki. Bécs, febr. 19. 1864. Ferencz József s. k.“ * Bécsi hirek szerint császárné ő Felsége az idei fürdőidényt hazánkban, Balaton-Füreden szándékoznék tölteni. * Gr. Pálffy Mór ő excja Bécsből Budára visszaérkezett. A „P. H.“ szerint leginkább az Ínség enyhítésére újólag kivántató segély dolgában járt vala Bécsben. * Hir szerint a magyar országos földhitelintézet kérelmére legközelebb legf. helyt megengedtetett, miszerint a magyar földhitelintézet tartalékalapjának bővítése tekintetéből ő Felsége által az országos alapból engedélyezett 500,000 frtnyi segélypénznek 150,000 írtban megállapított harmadik és utolsó részlete is ezen országos intézet részére kifizettessék. * Szolnokon az Ínség legiszonyúbb képei merülnek föl ; az éhhalállal küzdők száma tömegekre megy ; febr. 21-kéről írják, hogy három nap alatt öt ember hullott el éhség miatt. A város, a zárda, s magánosok, amit megtehetnek, megtesznek , de a nyomor oly óriási, hogy erejüket túlhaladja. Gyors és tömeges segély kell. — Holnap részletesebb tudósítást adunk, addig is a szerencsétlen szolnokiak iránt tevékeny részvétre hívjuk fel tehetőségeinket. * A helybeli kereskedelmi akadémia tanári testülete nemeskedlűleg elhatározá, hogy fizetéséből február, martius, és april hónapokra, havonként 42—42 ftot adand a hazai szűkölködök felsegélésére. Az első havi részletet már le is tették. *A czeglédi gőzmalom a„P.Ll.“szerint a tavaszszal megkezdendi működését. Ugyancsak az idő kinyiltával Miskolczon is megkezdendik egy gőzmalom építését, mely hasonlóképen részvényeken alapul. * A Szegeden állomásozó cs. k. helyőrség tiszti kara 61 ft 60 krt adakozott a szükölködőknek és adott át az ottani levesosztó intézet rendelkezése alá. Továbbá a Szász-Meiningen 46. sz. cs. k. gyalog ezred 4-ik zászlóaljának legénysége saját profintjaiból 100 db kenyérrel járult ugyan e jótékony czélra. — Verpelét városi plébános s Hevesmegyének volt országgyűlési képviselője főtiszt, szek. Babics János az Ínségben szenvedő hívei élelmezésére 100 o. é.ftot adományozott; azonfelül 200 családnak párbéri illetményét egyszer mindenkorra elengedte. Miért is neki az „inség segélyző bizottmány“ részéről ezennel a legforróbb köszönet nyilvánittatik. — Meghívás az evangyelmi árvaegyletnek f. évi február 24-kén délutáni 5 órakor az evangélikus nagy iskolai teremben tartandó közgyűlésére. Tanácskozási tárgyak : 1. Tudósítván az egyletnek 1863 ik évi működéséről. 2) A számvizsgálók által megrostált számadás előterjesztése. 3. A tartalék-alapnak elhelyezése feletti értekezés. 4. Költségvetés az 1864-diki egyleti évre. 5. Netáni egyéb indítványok az egyleti czél előmozdítására. Az egyleti választmány. * A komlótermelés jövedelmességére nézve helyén tartjuk megemlíteni gazdaközönségünk érdekében, hogy a bácsmegyei futaki uradalom tulajdonosai a gr. Chotek testvérek 24 holdas komlóskertet alakíttattak, melynek termése minden hold után 900 ftnyi tiszta jövedelmet adott. * Nagylakon e napokban a segélyző-bizottság több befolyt adományt osztogatott az ínségeseknek. Ezek között volt egy szegény özvegy aszszony, kihez egy bizottsági tag azon kérdést intézi, járatja-e gyermekeit az iskolába ? Hogyne, válaszolt a szegény asszony, hiszen ha nem járatnám, régen éhen haltak volna, mert én nem adhatok nekik kenyeret, az iskolában pedig a jómódú szülők gyermekei reggelijüket és uzsonnájukat megosztják velük. Tudakozódtak az iskolában, és ime kiderült, hogy az iskolás gyermekek egymás közt, egész természetesen, szintén segélyző bizottságot képeznek, s tizenkét pajtásukat táplálják. * A Drávamelléken ismét új rablóbanda szervezte magát Kara Miska nevű szegény legény vezérlete alatt. Zalában közelebbről két muraközi rablót végeztek ki kötél által. * A „Z. S. K.“ írja, hogy a múlt havi esős hidegekben a Balaton jege 16—25 hüvelyknyi vastag volt. * A győri Dunán a jég lezajlott, s hir szerint Komáromon alól Almásig szintén megindult, mig Pozsonymegyében Somorjánál — mint a „Gy. K.“ írja — megtorlóit, s e miatt félelem tölti el az ottani sik vidéket. * Debreczenben f. hó 19-kén kisérték örök nyugalomra nt. Aranyi Istvánt, az ottani ref. főiskolának 42 éven át ernyedetlen buzgalommal működött hittanárát. Béke poraira! * Dobsinán bányamivelő társulatot terveznek, melynek czélja lenne az érezgazdag határban oly bányamezők felkarolása, melyekkel pénzhiány miatt fölhagytak, melyeket elhanyagolnak vagy roszul misélnek, azonkívül uj bányamezők szerzése. * Bárdosi Gyula magyar nemzetiségű erdélyi hivatalnok magyar-román hivatalos használatra szánt szótárt irt és ad sajtó alá Kolozsvárit. * Horvátországban Popovacz mellett kirabolták a postakocsit. Mintegy 2000 forintot vittek el. * A kir. magy. tudomány-egyetem szülészi kórodáján a bábászati uj tanfolyam , valamint a csecsemők ápolásáróli előadások martius hó 1-jén fognak megkezdetni. * Bibornok hg prímás eminentiája a schleswigi hadjáratban megsebesültek részére 1000 frtot adományozott. * Koscher Bernát pesti lakos „Képes“re, és Krinin Ferencz temesmegyei tiszti kiadó „Körényi“-re változtatták vezetékneveiket. * A kir. magy. természettudományi társulat f. hó 24-ki szakülésének tárgyai: 1) dr. Seborm József az anilinpirus meghatározási módszeréről, előadja Lorich Géza. 2) „A tüdőhám feletti vita“ Szabadföldy Mihálytól. * Dobsa, Vas Gereben és Kormos Béla uj életlapja hir szerint „Paprikajancsi“ czimet viselend. — Pécsi t. rendes levelezőnk febr. 7-ki levelét — a mely iránt tudakozódik — nem kaptuk meg. * Komáromban Ho 11 és y Kornélia ?. hó 16- kán és 17-kén lépett föl; az első előadás jövedelme 300 ft volt, a másodiké azonban csak 129 ft és 1 db arany; ebből a 76 ftnyi költségek levonatván a szükölködök javára 53 ft maradt. Ezen aránylag csekély összeget t. Konkolyi Thege Elek úr sajátjából 300 ftra egészité ki. * Zágrábban oly czimü politikai röpirat je lent meg: .Bedingt oder unbedingt?“ Eine Ansicht Uber die Lösung unserer staatsrechtlichen Fragen.“ Horvátból németre fordítva. E röpirat mult évi decemberben Íratott Zágrábban. * A petroleum mint fűtőszer. Az egyesült államok tengerészeti minisztere által összeállított bizottmány azon meggyőződésre jutott, hogy a kőolaj gőzgépeknél kitűnő fetőszerül szolgál. A fűtés és fűtési szolgálat ezáltal harmadrésznyire szállíttatik le a kőszén fűtéssel szemben. * Budaváros főkapitánya, felhívást intéz Budaváros lakosságához, hogy az életbeléptetett intézetet, melynek kebelében a nyomorban szenvedőket meleg étellel, és fűtött szobákkal látják el, adományaikkal segélyezni sziveskedjenek. — Pazányi Elek Gábor földbirtokos a békésmegyei sz.-tornyai, és csabacsűdi birtoka 21 évi bérlőinek, a m. évi mostoha termés folytán, a fizetendő haszonbér, és tetemes részt elengedett, továbbá a f. évre szükséges vetőmaggal is látott el bennünket, mely példás nagylelkűséggel párosult nemes tettét, ez alkalommal nyilvános köszönettel viszonozni kötelességünknek tartjuk. Szarvason, 1864. febr. 20. Weinberger Simon, Benő és Jani haszonbérlők. * P a p Adalbert pesti zongora- és orgona-han goló azzal nyilatkoztatta részvétét a bazár iránt, hogy Bohus Szögyényi Antonia e nagyságához 50 jegyet küldött oly czéllal, hogy mindazoknak, kik ily jegyet 2 artért váltanak, kész zongorájukat a kívánt időben felhangolni. * A városi gazdasági bizottmány részéről kellő elővigyázati rendszabályok létettek a netaláni viz viszontagságai ellen. — A magyar képzőművészeti társulat f. hó 3-kán és 15-kén tartott választmányi üléseiben előfordult a nagyközönséget is érdeklő ügyek és hozott határozatok a következők : Az évi tagilletménytől kiosztandó album egyik lapja „az ember tragoédiájának köre nyomtatás közben megromolván, a választmány e lap újra rajzoltatását rendelte el s az uj nyomatok elkészültéig szives türelemre kéri ez évi adományában még nem részesült tagokat. Az elnök jelentést tett a díszoklevélnek Károlyi István gr ő méltóságának f. hó 8-kán küldöttségileg történt átadásáról s a nemes grófnak a választmányt hálára kötelező azon örvendetes nyilatkozatáról, hogy a társulat érdekeiben mint alapító tag is kíván közreműködni. A pénztár és titkári hivatal vizsgálatára kirendelt bizottságok jelentést tettek, hogy az illető szakügyeket pontosan kezeltetni s teljes rendben folyni tapasztalták. Könnyebb áttekinthetés végett azonban egyszerűbb eljárást ajánljanak s ily egyszerűsített, a társulat öszszes pénzkezelését újjászervező ügyviteli javaslat kidolgozására ajánlkoznak, mi elfogadtatván, foganatosítása a titkár és társulati ügyész hozzájárulása mellett az indítványozókra bízatott. Levél útján egy tag javaslatot terjesztvén a választmány elé egy, a társulat által megindítandó képzőművészeti szaklap iránt, a javaslat részletes megbízálására bizottság neveztetett. A titkár előadja, hogy Perlmutter bankár úr, ki az összes sorsjegykészlet elárusításával megbizatott, beadván végleges számadásait, kiderült, hogy a fővárosban és vidéken általa eladott sorsjegyekből 300 forintnyi bevételt sem tud fölmutatni, ezen a társulatra hátrányos eljárás fölött a választmány jegyzőkönyvileg is kifejezve rászólását, a teljes sikeretlenséggel csaknem azonos eredmény miatt kénytelennek látja magát a sorshúzást március 18-áig elhalasztani, a visszavett több ezernyi sorsjegy készletnek pedig, mint részben már eddig is történt, saját kezelése mellett a főügynökség útján helyben és vidékre leendő szétküldését eszközöltetni. — Pesten, febr. 16 ikán 1864. Keleti Gusztáv, társulati szerkesztő. — A Magyar Gazdasszonyok egylete által kibocsátott iveken a szükölködök részére bejött adakozásoknak folytatása. 53. A pesti kereskedelmi fiatalság küldeménye 38 ft 10 kr. 54. Gróf Károlyi Edéné ivén: Gróf Károlyi Edéné 50 ft. 55. Kazmovszky Antal né ivén: Két arany érem Kazmovszky Antalné által. 56. Róka Jani febr. 9-én tartott tánczmulatságában, a tanítványok gyűjtése 26 ft. 57. Báró Gerliczy Felixné ivén Nagyváradról-" Nagyváradi lelkes nők által rendezett sorsjátékkal egybekötött jótékony czélután szvigalomnak fele része, 924 ft 25 kr. 58. Hets Mátyásné Irén Győrött: Hets Mátyásné 5 ft, Örömey József 2, N. N. 2, Forster Teréz 2, Kormosy Gusztin 2, Schmidhauer 1, Méry Etelka 1, Vaulits Ignácz 1, Rumel 1, Császár 1, Szilágyi Antonia 2, Szalay György 2, Tóth Antal plébános 2, Probst Ferencz 1, öszvesen 25 ft. 59. Baka Janka: Kéttornya-lakról az általa rendezett sorsjáték eredményét, 90 ft. (Folyt. köv.) Az egylet felhívására nélkülözhető ruhákat beküldöttek. Gerendaysz. Szebastian Luise és Benevi 11 és Szebastian Leopoldine 3 meleg szoknyát, 4 kendőt, 4 női mellényt, 2 köpenyt, 2 perkál szoknyát, 1 kendőt. Szűts Lajosné 1 meleg köpenyt, 2 meleg fejkötőt. Szupperné 1 mantilt és több gyermek öltönyt. Dr. Gurovicsné 1 meleg gyermek szűrt és több gyermek öltönyt. Névtelen több fehérneműt. Gr. Almássy Dienes 1 budát, 1 nadrágot, 1 kabátot, 1 mellényt, 2 kendőt. Tóth Gáspárné 2 szoknyát, 1 köpenyt, 1 fejkötőt, czipőket, 2 kendőt. Horváth Géza több darab gyermekruhát. Németh Lajos 2 kabátot, 2 mellényt, 2 nadrágot, 4 lábra valót, 2 nyakkendőt. Bajusz mellényt. Kátlay Bertalan 1 kabátot, 4 mellényt, 3 nadrág, 2 topányt 1 mellre valót. Molnár Aladár 1 kabátot, 3 nadrágot. N. N. 1 kabátot, 1 nadrágot, 1 mellényt, 1 pár topánt. Repászky Dániel 1 kabátot, 1 mellényt, 1 nadrágot, 4 inget és vászon darabot. Guzey János 1 pár csizmát, 1 kabátot, 2 mellényt, 1 nadrágot, 1 nyakkendőt, következő levél kiséretében: Pest, febr. 19-én. Tekintetes egyleti jegyző úr! Én mint becsületes honfi, bár jelenleg szolgaállomásban, bátorkodom ezen csekély adománynyal járulni az ínségben szenvedő honfitársaim segítésére, fájdalom, hogy többet nem tehetek, de szegéd családapa lévén, mást nem nélkülözhetek, vegye a Tekintetes úr és a nemes áldozatkészségű egylet oly szívesen, mint ha ezer forint értékűt adtam volna. Ezen csekély ajándékot én uramtól, kire is havonként tisztitok, ajándékba kaptam saját fiam használatára, de hála Istennek, én és fiam nélkülözhetjük. Maradván hazafiul hódoló tisztelettel, alázatos szolgájuk, Guzey János, irodai szolga. Somogyi 1 kabátot. Gedeon Gábor 1 kabátot, 1 mellényt, 1 nadrágot. Tóth Gáspár örökösei 2 meleg kabátot, N. N. 1 kabátot, 3 mellényt, 1 köpenyt. Ezen ruházat egy része Szolnokra, másika Dézsánfalvára elküldetett. Abazárra vonatkozólag: Egyik boltosné Vitalis Móric, ő Eminentiájának a herczegprimásnak, boltjából egy porczellánképet küldvén, ő Eminentiája 100 forinttal jutalmazta azt; ugyan tőle egy másik küldeményt Bartakovics Béla egri érsekhez, ő Méltósága 10 forinttal jutalmazta, mely összegek, illető helyen átadattak. Egyes boltokban adományoztak Braun Lajosné boltjába Beneville Laura ar: Beneville Asz. 15 ft, Zellenta 4 nap alatt eladott minden füsüt és kefét, Rothfelder ur 1at, Fischer kertész 5 ft és 10 virág bokrétát. Gr. Cziraky 1 ar. B. Podmaniczky Andorné 25 ft. Gróf Zichy Pálné és Hollán Ernőné boltjában Eischer ur több értékes tárgyakat. Özvegy Lányiné sz. gróf Csáky több értékes tárgyat, Hauszner 60 ft, München 100 forintnyi értékű tárgyakat, gr. Szapáry Antal Baula 60 példányát diszkötésben. Vitalis Mórné boltjában.Forgó egy értékes poharat, Yanko 43 ft, Zsömböry 6 nagy csészét 1 hamutartót és több játékeszközt porczellánban. Deák pipájához czimzett Karácsonyi Ferenczné és gróf Zichi Nándorné boltjában gr. Karácsonyi Guido 300 ft, Lázár Zsigmondné sz. Edelspacher Victoria 100 ft. Polgár Zsigáné és Ballallona boltjában Reinhard és társa 40 nagy limonádé, 12 üveg gyümölcs szörp, 20 üveg soda és szeler vizet, Pechata */4 mázsa milli gyertyát, Sprungfeld gyógyszerész 50 dobosz gyümölcsöt. KralovánszkyGyörgynéés Herzfelderné boltjában Herzfelder Dinorah 50 ft, Rosenberg 20 ft, Herzfelder Adolf 25 ft, Baumgarten 20 ft, Dr. Oesterreicber 1 ar. Dr. Gross 1 ar., Herzberg 1 ár., Rothfeld 5 ar., Meyer Procoapius 1 ar., Huber 1 ar., gr. Andrássy Gyula 1 arany. A jó példa Mindig követőkre talál. Gabáry Mártoné héttől kezdve minden héten háromszor egész husvétig 30 embernek meleg ételt főzet. Vitalis Mórné e hó 22-étől naponta 4 embert tart el étellel egész husvétig. fállCM. Válasz a nemzeti színház ügyében tett felszólalásra.) E lapokban egy czikk jelent meg „A színházi bajok kútfejei“ czimmel álnév alatt. Ha e czikk csupán személyemet támadja meg, ha nem ily tekintélyes lapban jelenik meg, milyen a „Pesti Napló“, ha egyszerűen az intézet érdekének ürügye alatt nem két oly férfiú támadtatik meg, milyen Szigligeti és Erkel, kik közül az egyiknek a dráma, másiknak az opera igen sokat köszönhet, s kiknek jelenlegi buzgó tevékeny munkásságáról nekem közvetlen tapasztalataim vannak; az egészet hallgatással mellőztem volna, mint mellőztem sok méltatlan megtámadást, miután a tapasztalat s a nemzeti színház története nagyon is megtanított arra, amit a kérdéses czikk írója az új igazgatóról mond : „Megint az fog történni, ami mindig történt. ” Az új igazgatót üdvözölni fogjuk, hogy hónapok múltán annál keményebben törjünk pálctát fölötte, s mert tudtam azt is, hogy sok ilyszerű megtámadás vagy ki nem elégített érdekek boszuja, vagy ügyvéde szokott lenni, s az igazgató csak úgy lehetne megóva tőlük, ha azon érdekeknek mindig eleget tenne, ami nem mindig egyeztethető meg a legfőbbel, a színház érdekével. ’) Örömest közöljük e választ, annyival inkább, mert a „színházi bajok kútfejei“ czímű czikk kiadásával tulajdonkép nem egyebet czéloztunk, mint azt, hogy a közönségben itt-ott lappangó, némely lapban pedig igenis szenvedélyesen felhozott vádak némi higgadt kifejezést nyerjenek s az ez által előidézett polémia kitisztulván a dolgot, a közönség képes legyen igazságosan ítélni a nemzeti színház belügyeiről. Íme az intendáns ur válasza máris oly adatokat leplez föl, melyek egyet-mást egészen máskép mutatnak, mint a szállongó hírek. Azonban nem akarván hoszszas polémiával untatni olvasóinkat, kijelentjük, hogy a „színházi bajok kútfejei“ írójától elfogadunk ugyan még egy választ, valamint a másik részről is egy viszonválaszt, de ezzel aztán be is fejezzük az egész polémiát S ze rk. Ezen kérdéses czikk mindjárt elején kettős tüntetésről emlékezik : egyik a színházi személyzet tömegének ovatiója, a másik néhány ízó petitiója volt. Az ovatió által megtiszteltetve éreztem magamat, s a személyzet tömegéről egyátalában még most sincs okom úgy gondolkozni, mint czikkíró saját naiv vallomása szerint gondolkozott „a színész rendesen izgékony természetű, s nem saját szemével, hanem szinfali látcsővel nézi igazgatóját; tegyen ez érdeke szerint : a látcső nagyitó végét szegezi feléje, s óriást lát maga előtt; tegyen érdeke ellen , s azonnal megfordítja látcsövét, és az óriás rögtön törpévé változik.“ — A petitionariusok felett maga a czikk írója palczát tör, de leginkább e szavaival : „közlönyeik meggyérülésével kevesebben nyilatkozhatnak.“ Ez eléggé bizonyítja, mily közlönyök voltak ezen azelőtt sűrűbben nyilatkozók. — Mi azon kitünöbb drámai művészeket illeti, kik czikk iró szerint : „A fáklyás zene legelső hősei voltak, kik ellenem nem rég bizalmatlansági szavazatot írtak ; igen sajnálom, czikkiró ezen tény felhasználatával a következő felvilágosításra kényszerít. Az illetők azon szavazatot, hozzám intézett levelük szerint, azzal indokolják, mivel én a múlt évi szerződések kötésekor (novemberben) azon esetre, ha a subventió legkegyelmesebben megadatik, megígértemöl,hogy fizetéseiket a most következő színházi évre megjavítom, 2 az, hogy a bizottmány által rendelt hat heti szabadságidejöket még két héttel megtoldom. De itt azon félreértés van, hogy midőn én fizetés-javítást ígértem 110,000 és nem 50,000 ftnyi subventiót reméltem. Igaz, hogy Ő csak. Fölsége a bizottmány által kért 60,000 ftnyi összegnél többet, különösen a múlt évekről fennmaradt hátralékok kifizetésére 32,572 ft 23 kr kifizetését méltóztatott legkegyelmesebben elrendelni, de — mint az alábbi kimutatás bizonyítja — e czim alatt 18,444 ft 81 krral kellvén többet kifizetni, a fizetés-javításról folyó évben egyátalában szó sem lehetett, a 2515 fttal s azon felül díjazott elsőrendű drámai művészek részére pedig a legközelebbi színházi évben sem történhetik; de igenis az ép oly jeles, mint aránytalanul roszul díjazott zene és énekkarok, valamint a tánczkar, s a mindennapi kenyér beszerzésére is elégtelen fizetéssel évek óta nyomorgó nagyszámú szolgaszemélyzet részére, kiknek biztosított fizetés javítás néhány ezer forintra megy. 2) Továbbá a nyolcz heti szabadságidőt élvező tagok szabadságideje a bizottmány által 4 hétre reducáltatván, folyó színházi évre ily értelemben szerkesztett szerződés küldetett az illetőknek. De ugyanazon bizottmányi ülésben, melyben e határozat hozatott, saját előterjesztésemre fölhatalmaztattam az érdemesebbek szabadságidejét a 4 héten felül még két héttel megtoldhatni. Ezt, és ekkor ígértem én az illetőknek. Azonban ők időközben szabadságidejük fölemeléséért a bizottmányhoz folyamodtak, az fölemelte szabadságidejöket 6 hétre, ezt aztán még két héttel szerződésileg megtoldani már nem állott hatalmamban. Amit czikkíró a színház jelenlegi állásáról általánosságokban mond, arra felelnem szükségtelen. Én a drámai személyzetet megnagyobbítottam, s a színház érdekében szükségesebbnek láttam inkább a személyzetet, mint némelyek fizetését nevelni; ez által egyszersmind gondoskodni akartam a sucrescentiáról is, mert tudva van előttem, hogy azok, kiket most büszkén nevezhetünk művészeinknek, legtöbbnyire itt a központon képezték magukat azokká, amik, s ha megtekintjük a régibb lapokat, látni fogjuk, hogy legtöbbnyire ugyanazon gáncsoknak és faggatásoknak voltak kitéve, mint a mostani új tagok, s éppen azért, mert a viszonyokat sokkal közelebbről ismerem, áltatok nem engedem magamat tévedésekbe hozatni. Amit czikkiró egy kitűnő színésznőről mond, ki szerződni nem kíván, arról a czikkirónak közelebbi tudomása lehet, mint nekem, mert én ezen kitűnő színésznőnek is épen úgy elküldöttem a szerződést, mint a többieknek, de még eddig határzott választ nem kaptam, s így nem rajtunk múlt, hogy a szerződést még alá nem írta. Ami az operai személyzetet illeti, azt szerveztem a budget erejéig a található és megfizethető legjobb erőkből. A czikkíró által fölemlítettek eltávozását őszintén sajnáltam, de a két bariton oly fizetést kívánt, melyet túlságosnak találtam ; kedves emlékű primadonnánk pedig már igazgatásom előtt nyilvánítá, hogy vissza kívánt lépni. Hogy az operát a dráma rovására nem volt szándékom díjazni, mutatják a számok : a jövő évre a drámai színészek évi fizetése összesen 42,724 ftra, a magánénekeseké pedig 36,450 frtra megy. Mit az előadásokról beszél czikkíró, annak értelme az, hogy azok legtöbbnyire roszak, vagy gyöngék , s hivatkozik a közönségre, mondván : aligha volt még téli idény, melyen a színházat általában ily gyéren látogatták volna. Lehettek az intézetnek némely szakmára jobb művészei8), lehettek és vannak hiányok, lehetnek czikkíró szerint kedvetlen színészek4) . ’) Eszmerokonságnál fogva nem hagyhatjuk említetlenül, hogy némelyek az igazgatást és a pénzt tekintik a drámai színészet virágzása legfőbb tényezőjének. De váljon ki az oka annak , hogy Lendvayt, és Lendvaynét, Megyerit, Szentpéterit senki sem tudja pótolni? Vájjon a mostani jobb fizetés képes-e néhány oly színészt teremteni, minek előállottak ezelőtt harminc évvel a nélküüözés, sőt nyomor napjaiban ? Nem kívánunk félreértetni. Teljességgel nem óhajtjuk vissza a nyomor napjait, örvendünk, ha színészeink minél jobban fizettethetnek, csak szokjunk már el, mindent a pénztől várni s a nagyobbszerű tehetségek ritkaságáért a színházat tenni felelőssé. Szerk. *) Mi némely színész kedvetlenségét illeti, csak az a kérdés, vajjon jogos oka van-e a kedvetlenségnek. Ha az ok abban rejlik, hogy pénzügyi viszonyok miatt nem emeltethetett feljebb néhány főbb színész és színésznő fizetése, az csak oly nemű kedvetlenség, mely majd minden emberrel közös, mert ki nem szeretné, hogy minél több jövedelme legyen, de teljességgel nem olyan, hogy bárminő vád alapjául szolgálhasson. Ha a kedvetlenség oka egyéb, például, hogy a törvények szigorúan fenntartatnak, holmi szerep-visszaküldések, mulasztások, szeszélyeskedések nem tüzetnek , bár sajnáljuk az illetők érzékenykedését, de jobb módot nem tudunk a kedde azt tagadom, hogy rend ne volna, s a darabok nem jól betanulva adattak volna. —■ Mi a gyér látogatást, mint argumentumot illeti, mindenki előtt tudva van, hogy a mostani országos sanyaruság s pénztelenség, melyhez hasonló alig volt, mily kedvezőtlen hatással van országszerte a színészetre, azon tájakon is, hol az aszály nem pusztított. Azt nem is említem, hogy egy csomó nem sikerült pályavígjátékot kellett betanultatnom, mik legtöbbnyire nemcsak a műsorozatnak nem váltak előnyére, de a pénztárnak bizonyosan hátrányára, mert valamennyi együttvéve csaknem semmit sem jövedelmezett. Ami pedig ezen mondatát illeti •" „Mindezek koronáját képezi az , hogy még a magas segélypénz mellett is deficitről beszélnek. Való ez ? — Ma még nem tudhatjuk.“ Azt igen is beszélhetik, kiknek érdekükben van azt óhajtani, de kénytelen vagyok e koronát czikkírónak visszapresentálni, mert még deficitről szó sem lehet, pedig a subventió nagy részét is az itt következő kimutatás szerint kénytelen voltam épen a múltak deficitjeinek törlesztésére fordítani. Nevezetesen : Bevétel. Régi deficitek törlesztésére 32,572 frt 23 kr. Az 50,000 évi segélyből : 46,051 frt 69 kr. Bevétel összesen 78,623 frt 92 kr. Kiadás. 1862/3 színházi évi tulkiadás fedezésére....................12,118 frt 40 kr. 1862 év dec. 31-én fölvett előleg visszafizetésére . . . 10,000 frt — kr. Az országos segélyből e jöretlenségek lassankénti elenyésztetésére, mint épen a törvények és rend minél szigorúabb fenntartását. Mi részünkről óhajtjuk, hogy az intendáns minél igazságosb és minél szigorúbb rendet tartson, még akkor is, ha ennek következtében egy pár jeles tag elhagyná is színházunkat. Amit egy-két tagban netalán vesztene a színház, kétszeresen visszanyerné a törvények tisztelete és a rend megerősítésében, mely nem csekély hatással van magára az előadásokra is. Szerk. 2) Ez intézkedést kiválón méltányoljuk. Ideje volt a a bajon segíteni. S valóban csodálkozunk, hogy némely főbb színészek, kik saját érdekükben annyiszor állanak elő követeléssel, ügyet sem vetnek szegény pályatársaik, valamint szolgálati személyzetük nyomorára. Szerk. A „P. Napló“ magán-társürgönyei. Bécs, febr. 22. A „Gen. Corr.“ írja : Bille dán követségi titkár visszahivatott s elutazófélben van Bécsből. A dán alattvalókat a britt követség fogja képviselni. Papenburgból (virágzó tengeri kereskedéssel bíró város Hannoverben) a hajósok táviratilag azon kérelmet intézték a hadügyérhez : fejezze ki hálás köszönetüket a császárnak azon gondoskodásáért, hogy az éjszaki tengerre hadihajókat küldött a kereskedelmi hajókat oltalmazni. Budai népszínház. Febr. 23-ra van kitűzve: „Az ördög pilulái.“ Nagy látványos, tüneményes bohózat 15 képlettel, 3 felvonásban. - - Távirati tudósítás a bécsi börzéről febr. 22-kéről: Nemzeti színház. Febr. 23-ra van kitűzve: „A Troubadour.“ Opera 4 felv. 5% metalliques.............................71.65. Nemzeti kölcsön......................... 79.55. 1860-ki sorsjegyek................... 90.90. Bankrészvény............................. 770.8. Hitelintézet...................................178... Ezüst ................................................118.75. Londoni váltók...........................119.20. Arany........................................5.72Va. KÜLFÖLD. A „France“ a dán kérdésben. Közelebbi számunk egyik távsürgönye rövid kivonatot közöl a „France“ czikkéből, melyben mint látszik, félhivatalos uton a franczia kormány nyilatkozik. A czikk következő tartalma: „Poroszország és Dánia.“ „A dán kérdés néhány nap óta új szakba lépett, és oly különleges jellemet öltött, mely megváltoztatja azon nézpotot, melyből e kérdést a nagy hatalmasságok tekinték, s megváltoztatja maguktartását. Napról napra jobban világosságra jön Poroszország politikája, melyet roszul leleplezett Angliának tett kétértelmű ígéreteivel, midőn Ausztriával egyetértve Schleswigbe benyomult. Hacsak arról lett volna szó, hogy Schleswig elfoglalása által Dániát kényszerítsék kötelezettségei teljesítésére, a porosz és osztrák hadak vívmányai már túl mentek az elégen, s most meg kellene államok, hogy új alkudozásokat kezdjenek és a viszályos kérdést más után, ne fegyverrel oldják meg. E helyett azonban folytatják a háborút, megszállják Düppelt és Fredericiát, s kijelentik, hogy semminemű fegyverszünetbe nem egyeznek bele addig, míg egyetlen dán katona lesz, nemcsak Schleswig continentális területén, hanem még Alsen szigetén is. Egyszersmind Németország tiltakozása ellenére elfoglalja Poroszország Holstein hgség legjelentékenyebb tengeri pontjait Kiel, Altona, Neumünster a porosz csapatok kezében, s valamennyi sürgöny megegyezik abban, hogy itt ideiglenes megszállásnál komolyabb tervről van szó. Ily tényeket igen bajos összhangzásba hozni azon ígéretekkel, melyeket a porosz kormány az 1852-iki szerződést aláíró hatalmaknak tett. E tények foglalás és személyes becsvágy terveit mutatják, mely nagyon is hagyományos politika a berlini udvarnál, s e tények sokkal világosabban megfejtik Bismarknak a porosz kamarák és Németországgal szebben folytatott eljárását, mintsem ez az európai hatalmasságok figyelmét elkerülné. Vájjon teljesen egyetért e Poroszország és Ausztria e körülményben ? Bismark úr közelebbről állítólag így nyilatkozott: „az osztrákok a porosz királyért folytatják a háborút.“ Az semmi esetre sem valószínűtlen , hogy ez kissé a maga érdekében is működik, a nélkül azonban, hogy mint Poroszország területi nagyobbodását tartaná szem előtt, a bécsi udvar Poroszországhoz csatlakozásában biztosítékot akar szerezni bizonyos eshetőségekre. Akár hogy álljon a dolog, mihelyt egyszerű szövetségi végrehajtás helyett, mely Holsteinra nézve kimondatott, és anyagi biztosíték nyerése helyett, mely a békés alkudozások kezességéül Schleswig elfoglalásában meg van nyerve, mondjuk ha ezek helyett becsvágy és foglalás kétségtelen jelei állnak elő, a kérdés szint változtat, s mely elvileg német kérdés vala, európai kérdéssé változik át. Európa nem nézhet el tétlenül oly területi átalakításokat, melyek egyensúlyát lényegesen megváltoztatnák, nem tűrheti, hogy ezek véghez menjenek ügyesen játszott szereplés szin