Pesti Napló, 1865. február (16. évfolyam, 4488–4060. szám)
1865-02-01 / 4488. szám
alapszabályok szövegének megállapítása, illetőleg a minta-alapszabályokban előforduló hézagoknak kitöltése alkalmával a számszerinti egyes tételek, s különösen a részvények értékére nézve azon elvek és határozatok követessenek, melyek a társulat által bemutatott és ott helyreigazított alapszabály-tervezetben foglaltatnak. Ami azonban az alakítók azon óhajtását illeti, hogy a takarékpénztári üzlet mellett zálogházi üzletek is helyt foglalhassanak, eziránt megjegyeztetett, miszerint a kérelem ezen pontjának tárgyalása a zálogházi üzletekre vonatkozó, s az említett udvari rendelvénynyel előírt mintához képest szerkesztett külön alapszabályok bemutatásáról tételeztetik fel. A soproni takarékpénztári részvénytársulatnak folyamodványa folytán, mint halljuk, felsőbb helyről megengedtetett, hogy ezen társulat 50 forinton felüli betételeket 5%-nyi kamatozásra elfogadhasson, a 4% betételekre nézve rövidebb felmondási határidőt megállapítson, s a jelzálogi kölcsönöknek évi 10%-nyi törlesztéssel leendő visszafizetését követelhessen. * Sipos zongoraművész hazánkfia január 23-kán játszott először a prágai cseh színházban, s itt is megnyerte a közönség tetszését. Később meghívással tisztelteték meg egy udvari hangversenyben közreműködni. E meghívás K. Alfoldi altábornagy úr által történt. Miután a nemzeti színház magas igazgatója még Bécsben felszólítá e végre hazánkfiát, a pesti nemzeti színpadon kétszer fog fellépni. A „Pol.“ prágai lap játékáról így nyilatkozik : Az ideiglenes színházban tegnapelőtt hallottuk Sipos zongoraművész urat. Már Liszt Prófétabeli átiratával „les patineurs“ igen kedvező sikerre tett szert, mely Chopin 27. sz. nocturnéja, egy saját szerzeményű magyar ábránd, és Lisztnek Faustkeringő átirata után még inkább emelkedett. Sipos nagy, arányos ujj ügyességgel, könnyűséggel és elegantiával bir, e mellett játéka nyugodt és biztos, hangverése erőteljes, s e tulajdonaival fényeskedni is tud. Azonban inkább külső hatásra törekvő játékmodorától az álmodozón érzékies hangképletek távolabb esnek, így péld. a Chopin-féle nocturne. A hangversenyzőt minden szám után ismételve hitták. * A „Prot. Lap“ értesülése szerint Czelder Márton Oláhország Buzei városában egyesült evang. prot. egyházat szervezett, mely bár németekből áll, de a moldva-oláhországi magyar missióhoz tartozik. * A kereskedői kórház felsegélésére a redoute termeiben febr. 8 -án tartandó tánczvigalomra az előjegyzések naponként d. e. 10—12 óráig, s d. u. 24-ig elfogadtatnak a kereskedelmi épületben, a kereskedői kar hivatal szobájában. Egy sarokpáholy 30 ft, a másféle páholy 20 ft, egy zártszék 4 ft. * „Caesar élete“ első kötetét a „France“ tudósítása szerint jan. 25-kén adta át Napóleon császár Petetin úrnak, a császári nyomda igazgatójának. Ezen kötet diszkiadása 1500 példányban nyomta melyből 1000-et ajándékkép osztanak szét. Az előszó alatt a császár neve áll. Geroldnál a német kiadásból már 4000 példányra, a francziából 600-ra tettek megrendelést. — A „Győri Közlönyében olvassuk : Egy valaki utazótársának útitáskájába nyúlt, s mikor amaz által megkérdeztetnék, miért teszi ezt, azt válaszolá: „Jogomnál fogva!" „Hogyan“ ? „Hát igy ni, ön úgy e barátom, az én zsebembe nem nyúlhat?“ „Nem,“ jön a válasz. „De én igen ! “„Iggi?“ „Tehát, ha én oda is nyúlhatok, hová önnek tilos nyúlnia, hogy ne nyúlhatnék oda, hová önnek szabad.“ A civilizált századnak való codex juris. Rózsavölgyi kiadásában megjelent: Le reveil du Lion, par Antoine de Kontski. Ára 1 ft. 2 me Nocturne par Era. Charpaux. Ára 80 kr. , Le reveil des oiseaux, par E. Monnot. Ára 80 kr. Orvostanhallgatók segélyegylete. Kimutatás az orvostanhallgatók segélyegyletének ezen egyetemi évben történt gyarapodása és jelen állapotáról. A) Kimutatás a pénztárról. A tőkepénztára gyarapítására a jelen egyetemi év folytán következő kegyes adományok folytak be: Erőskövy Antal tr. Szeged, 2-od évi pártoló járuléka 10 ft, Adler Ignácz tr. u. o. 2-od évi p. j. 5 ft, Singer Mátyás tr. u. o. 2-od évi p. j.3 ft, Herzl Fülöp tr. u. o. 2 od évi pártoló járuléka 3 ft, Herzl Lipót tr. u. o 2 ft, Altvar Hermann tr. u. o. 2 ft, Altstädter Mór tr. u. o. 2 ft, Cájus Gábor tr. u. o. 1 ft, Lengyel Endre tr. S.-Patakon 3 évi p. j. 5 ft, Röck János tr. főorvos Veszprémben 2-od évi p. j. 5 ft, Sas István tr. 2-od évi p. j. 2 ft, Korbuly Sándor tr. 2-od évi p. j. 2 ft, Wagner János tr. egyetemi tanár 10 ft, Poor Imre tr. közkórházi főorvos és egyetemi m. tanár 2 dr ££ m. b. Koroknay Lajos volt orvos t. h. véghagyományából bejött 4 ft 50 kr. A mult évi nov. hó 27-én több orvostanhallgatók által rendezett hangversenyh ad jövedelme 241 ft 38 kr, Margó Tivadar egyet. tr. 20 ft, Hornyai Ferencz tr. S.-A.-Ujhely 10 ft, Fodorovics Lajos tr. Szegszárdon 2 ft, Gajári Antal Pesten 2 forint, Herzfelder Vilmos Pesten 5 ft, Porgesz Lajos tr. Pesten 1 db arany. Ezenkivül Ács Károly ur Pesten 100 forintos alapitványnyal kegyeskedett a tőkét gyarapítani, s a Schaller János sz.-fehérvári főorvos úr által még a múlt egyetemi é végén nagylelkűleg tett 100 db aranyos alapítvány is teljesen bekebleztetett az egylet tőkéjébe. Az összes gyarapodás tesz 437 ft 88 k. o. é. és 1003 db aranyat. A múlt év végén volt a tőkepénztárban 5140 ft és 100 db arany, mihez ez évi gyarapodást adva , jelenleg tesz a tőke 5577 ft és 88 krt és 203 db cs. k. aranyat. Pest, jan. 28. 1865. Novák Károly, pénztárnok. B) Kimutatás a könyvtárról. A könyvtárt ez egyetemi évben következő kegyes adakozók gyarapították : Tettes orvostanári testület 32 kötet és 23 füzettel, Borosnyai Béla orv. t. h. 2 kötet, Puskási László 4 kötet, Kézmárszky Tivadar orv. t. h. 3 kötet, Szabadföldy Mihály orv. t. h. 1 füzet, Arányi Lajos egyete tmr, mint szerző 1 kötet, Balogh Kálmán tr, mint szerző 1 kötet, Vári Szabó János tr. két boncztani nagy atlasszal, Stockinger Tamás egyetemi tar a „Gyógyászat és orvosi hetilap“ 1864-ik évi folyama egy-egy példányával, Flór Jr. főorvos az „orvosi tár“ teljes folyama egy példányával (21 köt.) Az összes gyarapodás tesz 64 kötetet és 24 füzetet, s két boncztani nagy atlaszt, mit a múlt év végén tett összeghez adva, jelenleg számlál a könyvtár 1066 kötetet és 288 füzetet. Ezenkívül a folyóiratok közül, szíves felajánlás folytán következők küldetnek meg: Gyógyászat, Hortobágy, Kórházi szemle (Schaller tr ur szívességéből), Orvosi hetilap, Medicinische Halle, Wochenschrift, „Ungarisce Nachrichten.“ Pest, jan. 28. 1865. Fehér Lajos, . e. i. könyvtárnak. Midőn jelen kimutatásunkat nyilvános nyugtázással közzé tennénk, fogadják a nagylelkű pártfogolók kegyes adakozásaikért legbensőbb köszönetünket. — Ez alkalommal egyszersmind ajánlván ifjú egyletünket a minden szépért és nemesért lelkesülő honleányok és honfiak hálásan ismert kegyébe , szives pártfogásukért továbbra is alázattal esedezünk. Pest, jan. 29. 1865. A s. egyleti választmánynak nevében Torday Ferencz, titkár. — A nyitra megyei gazdasági egyesület által Nyitrán, 1864. évi oct. 16, 17, 18 és 19-én tartott terménykiállitásnak bírálati eredménye(Folytatás.) 34. Gr. Károlyi Alajos megyeri urad. 1. sz. 90 font. őszi búzája kitűnő, megyeri 7. sz. 88 font. tavaszi búzája kitűnő, farkasdi 47. sz. 78 font. tavaszi rozsa kitűnő, lajoshalmi 79. sz. árpája kitűnő, ördöghi 81. sz. árpája kitűnő, lajosmüvi 111. sz. zabja kitűnő, kukoriczája kitűnő, ondrhói 143. sz. kölese kitűnő, lajoshalmi 2. sz. 89. font. őszi búzája jeles, lajosmüvi 4. sz. 89 font. őszi búzája jeles, ondrhói 80. sz. árpája jeles, tótmegyeri kertészetéből 48. sz. óriási tavaszi rozsa jeles, tótmegyeri kertészetéből napraforgója jeles, tótmegyeri kertészetéből Tripogal sárga dinynyéje jeles, tótmegyeri kertészetéből nemes és kifejlett szőlőfajai jelesek, lajosművi 3. sz. 88 font. őszi búzája dicséretes, tótmegyeri őszi rózsa dicséretes, ondrhói zabja dicséretes, lajosmüvi 185. sz. luczernája dicséretes, lajosmüvi 191. sz. mustármagja dicséretes, megyeri kertészetéből 192. sz. ürömmagja dicséretes, ondrhói 197. sz. czirókja dicséretes, megyeri kertészetéből 238. sz. fehér murokja dicséretes, almái dicséretesek, folyton termő epre dicséretes, Madura auranticája, sövénynek való tövis növénye dicséretes, ördöghi és farkasdi őszi búzája figyelemre méltó, ördöghi árpája figyel, méltó, megyeri kertészetéből babja figyelemre méltó, megyeri kertészetéből folytontermő málnája figyel, méltó, ördöghi 1863-ki vörös bora figyel méltó. 35. Kelecsényi Antal negyedi urad. petrezselyme kitűnő. 36. Kocsy Dávid galgóczi urad- fekete málva virágja dicséretes. 37. Kopecsny József nyitrai urad. különféle szölöfajai jelesek. 38. Kozmovszky József gergelyfalvi urad. őszi rózsa figyel. méltó 39. Kratschvila István felső-szöllősi urad. 1857-ki fehér bora dicséretes, tarányi 1834-ki fehér bora figyelemre m. 40. Kudlik Thádé töke figyelemre m. 41. Kunszt Ferencz kalerábija figyelemre. 42. Koncsala István nyitrai urad. vöröshagymája kitűnő. 43. Lehotay Gida nyitrai urad. paradicsom almái dicséretesek. 44. Lukácsy Istvánná vogyerádi urad. napraforgója dicséretes, vogyerádi görög dinnyéje dicséretes, vogyerádi sárga répája dicséretes, vogyerádi foghagymája figyelemre m. 45- Markhot János nagyemőkei urad. árpája kitűnő, nagyemőkei 159. sz. borsója kitűnő, nagyemőkei 126. sz. kukoriczája jeles. 46. Marsovszky Kamil árpája jeles, őszirózsa dicséretes, őszi búzája figyelemre m. 47. Mazóly István nyitrai urad. 100 sz. árpája 74 font kitűnő, nyitrai 62. sz. 84 font rózsa jeles, zobori 1862. fehér bora jeles, zobori 1861. fehér bora dicséretes. 48. B. Mednyánszky Dénes rakoviczi urad. 106. sz. árpája jeles, rakoviczi 100. őszi rózsa figy. m. 49. Majerhuber Ferencz verebélyi urad. napraforgója jeles. 50 Nagy József Nyitramegyében gyűjtött urad. különféle madarai és ritkaságai jelesek. 51. Nürmberger János sarluskai urad. kalerábija figyelemre. 52. Nyitrai gőzmalom búzája, rozslisztje és finom darája kitűnő. 53. Nyitrai káptalan sarluskai urad. rozsa dicséretes. 54. Nyitrai püspökség radosnai urad. 60. sz. 84 font őszi rozsa kitűnő, radosnai 91. sz. 74 font árpája, radosnai 114. sz. 48 font zabja, vogyeradi 184. sz. bükkönye, vogyerádi 130. sz. kukoriczája, zobori 1863-ik termöse kitűnők, garázdái 18. sz. 90 font őszi búzája, lakácsi 56. sz. 65 font őszi rozsa, lakácsi 57. sz. 65 font őszi rozsa, mocsonoki 58. sz. 82 font őszi rozsa, garázdái 59. sz. 82 font rozsa, mocsonoki 89. sz. 71 font árpája, mocsonoki 113. sz. 48 font zabla, radosnai gesztenyéje, zobori 1855. fehér bora jelesek, lakácsi 15. sz. őszi búzája, mocsonoki 17. sz. őszibuzája, teknősi 61. sz. őszi rózsa, lakácsi 87. sz. árpája, mocsonoki 128. sz. kukoriczája, radomai 183. sz. bükkönye, vogyerádi 243. sz. burgundi répamagja, vogyerádi 223. sz. burgundi répája, lakácsi 221. sz. burgundi répája, zobori 1862-ki vörös bora dicséretesek, radomnai őszi búzája, teknősi őszi búzája, garázdái 90 sz. árpája, lakácsi 117 sz. kukoriczája, vogyerádi 164 sz. repczéje, mocsonoki hagymája, zobori 1859-ki fehér bora, radosnai 1863-ki fehér bora, zobori 1863-ki veres bora figyelemre méltók. 55. Nyitra alvárosának nyitrai gránitköve kitűnő. 56. Odescalchi Anna hgnő szolcsányi burgonyája s egyéb zöldsége kitűnő, rozsa jeles, őszi búzája figyelemre méltók. 57. Hg Odescalchi Gyula nyitra szerdahelyi 103. sz. árpája, őszi rozsa, 151. sz. babja és töke jelesek, 14. sz. őszi búzája dicséretes, 215. sz. sarló répája és hagymája figyelemre méltók. 58. Oppermann H. C. T. czabáji 195. sz. óriási baltaczime, 234. sz. árpája és 249. sz. répamagja kitűnők, 171. sz. mákja, 233. sz. takarmány burgundiája és 248. sz. burgundi répája jelesek. 59. Oszczity Mátyás pereszlényi alesperes különféle nemes almái kitűnők, körtéi és szőlőfajai jelesek. 60. Pazsitzky Manó 1859. fehér bora kitűnő. 61. Petricielli Salghetti dalmáthoni zárai urad. sárga és fehéritett viasza és gyertyái kitűnők. 62. Primatia érsekujvári ur 92. sz. árpája jeles, 165. sz. repczéje, jeles, őszi rozsa dicséretes, kölese dics., 177. sz. gomborkája, 181. sz. bükkönye, n. czétényi urad. szőlője, 1862. fehér bora dicséretesek, érsekujvári urad. őszi búzája figyelemreméltó. 63. Ridló János sz.-mihályuri urad. 108. sz. árpája, 1863. vörös bora jeles, 34. őszi búzája dicséretes. 64. Rudnay István divék-ujfalvi urad. 71. sz. 84 ftos canadai rozsa jeles. 65. Rimanóczy Pál ujbarsi, pálhalmi urad. 1862. fehér bora jeles, 1862. vörös bora dicséretes. 66. Sebey testvérek felső tatói urad. 119. sz. kisszemü kukoriczája kitűnő, felső jatói 94. sz. 73 fa árpája, felső jatói 26. sz. 902 font búzája, felső jatói őszi rozsa, 168. sz. repczéje dicséretesek, bükkönye, bánki 1857. fehér bora figyelemre méltók. 67. Schiller Zsigmond nyitramegyei urad viránya, 800 db fűgyüjteménye dicséretes. 68. Sziegler Erzsébet nyitrai urad. fehér mákja dicséretes. (folyt. köv) Memzeti színház. Febr. 1-re van kitűzve: „CSAPODÁR.“ Vígjáték 3 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről jan. 31-ről. 5%metalliques...............................72. 15. Nemzeti kölcsön............................... 79. 95. Bankrészvény...............................814. • Hitelintézet.....................................196. 20. Londoni váltók...............................113. 60. Ezüst...........................................113- 75. Arany....................................5. 37.% Angolország. Tegnap a kormány egyik kitűnő és független szabadelvű tagjának politikai hitvallását mutattuk be az olvasónak. Ma az angol kormány egy másik, nem oly magas állású, de történeti nagyságú nevet viselő tagjának nem egészen szabatos hitvallása fekszik előttünk. Peel Frederick alállamtitkár, Bury alsóházi képviselője, beszédet tartott választóihoz, melynek egy része csak a szónok állásánál fogva érdemel némi figyelmet. A dán kérdésről szólva, Peel Fr. ur tagadta, hogy Anglia megalázást szenvedett volna. A nem interventióra nézve a szónok nézete némileg eltér azoktól, melyeket eddig miniszterektől úgy, mint alsóházi tagoktól hallottunk. Peel úr nem nyilatkozik feltétlenül a be nem avatkozás elve mellett, hanem úgy vélekedik, hogy igen bölcs dolog lesz megszorítani azon esetek számát, melyekben a beavatkozás szükséges. Anglia czélja a béke és a neutralitás, az ösvény pedig, melyen e czélt elérni akarja, a be-nem-avatkozás. Külországok internationális ügyeire nézve már régóta neminterventio volt a szabály; — nem-interventio a szabály főkép oly esetekben, mikor valamely ország egy része elszakadni és független állammá alakakulni akar. Anglia azt az elvet követte az amerikai háborúban. E furcsa, és az egész világ által ismert tényekkel nem egészen egyező állítás után szónok sajátságos történeti ismeretét tünteti ki az amerikai háborúnak és az angol kormány politikájának, mikor azt állítja, hogy Anglia a déli államokat csak akkor ismerte el hadviselő félnek, miután Éjszak is annak ismerte el őket, s ennélfogva, minthogy Éjszak és Dél, mint hadviselő felek, egyenlő vonalon államnak, Angliának, mint semleges hatalomnak, kötelessége sem az egyik, sem a másik félt nem látni el fegyverrel és lőszerrel. Anglia azért nem ismerte el Dél függetlenségét, mert Éjszak nem hagyott fel kísérleteivel Délt meghódítani, más részről pedig Délnek nem sikerült függetlenségét bebizonyítania. Ily körülmények közt Délt elismerni annyit tett volna, mint oly segélyt nyújtani Délnek, mely a semlegesség szabályaival nem volna megegyeztethető. A be nem avatkozás elvére nézve azonban szónok véleménye szerint távolról sem lehet általános szabályt felállítani, hogy Anglia, történjék bármi, nem fog háborút folytatni, hanem az angol politikát úgy kell érteni, hogy Anglia nem fog eltérni a béke és neutralitás ösvényétől, hanem ha oly esetekben, mikor nem marad más választás. íme, ez Peel úr (néha az alma mégis nagyon messzire esik a fájától) külpolitikai bölcseségének rövid summája. Szólt még a pézügyi visznyokról s a reform kérdésről, észrevételeinek mélysége azonban nem igen ütött el attól, melyet a fentebbiekben láttunk , s igy nem csodálkozhatunk, hogy szónok nem ért egyet Bright úrral a szavazatjog kiterjesztésére nézve, s hogy csak lassú és korlátolt kiterjesztést pártol. Leatham úr is megjelent választói előtt Huddersfieldben. Beszéde némi kárpótlást nyújt az olvasónak azon ürességekért, melyeket Peel úrtól nyeldesni kénytelen volt. Leatham úr éles kifejezésekben kárhoztatja a kormány szószegését; a kormány a parliamenti reformot fogadta el programmjául, ezzel lépett hivatalba, s most e programmot a molyoknak dobta oda eledelül. De szónok a közelgő hajnalt üdvözölte Gladstone ur nagy beszédében, mely a mult parliamenti ülésszakban Bainet ur indítványa által volt előidézve. A választási jog kiterjesztése nem kegyelem, hanem igazság, melyet a népnek tartozásul van joga követelni, és szónok reménye, hogy a jövő reform mindjárt előre széles alapra lesz fektetve, hogy nemcsak az úgynevezett közvetlen szükségek, hanem minden idők szükségei ki legyenek elégítve. A Szónok helyeselve ismeri el, hogy a kormány a múlt évben megóvta a békét az országnak, de a módot, mely által e czél eléretett, sem észszerűnek, sem méltónak nem nevezheti. Igaz ugyan, hogy a kormány nem adta zálogul az ország becsületét, de adott mindenesetre intéseket, s itt sürgönyöket, melyek Dániában hamis reményeket keltettek, ily körülmények közt pedig a béke csak a nemzet méltóságának csorbulásával volt fenntartható, ámbár a háború izántszándékos bűntény volt volna az ország érdekei ellen. Még sokkal aljasabb volt azonban az ellenzék (t. i. a toryk) magaviselete. Az amerikai háborúra vonatkozó nézeteit illetőleg szónok jól tudja, hogy Angliában kevesebbségben van. Szónok mindig azt állította, hogy a harcznak csak egy vége lehet: a rabszolgaság megsemmisítése és Dél meghódítása. A bizonytalanság egyetlen abban volt, ha várjon elég szilárdul van-e Éjszak elhatározva e czélnak kivitelére. Most már senki sem kételkedik, hogy Éjszak végig fogja e harczot küzdeni, s hogy soha sem fog a rabszolgasággal szégyenteljes egyezkedésre lépni, annak tanúbizonysága az utolsó elnökválasztás. Szónok most már nem tart attól, hogy Dél angol barátinak a lázadás utolsó vonaglásaiban sikerüljön a déli államok elismerésének már eltemetett kérdését újra feleleveníteniük. Egy igazságos béke Amerikában nemcsak alapot fog vetni 30 millió szabad amerikai polgár nemzeti boldogságának és jólétének, minőt még a történelem nem jegyzett fel, de új rugóul szolgálandó nemzetek haladásának, s az egész föld kerekségén új erőt fog adni a szabadsági törekvéseknek. Stewart P. alezredes, ki Kelet-Indiában a távirati ügy, s a Kelet-Indiába vezető távirati vonal felállítása körül legnagyobb érdemeket szerzett, m. hó 16-kán Konstantinápolyban 32 éves korában meghalt. Egy westminsteri kath. iskolának első emeleti teremében m. hó 26-kán sorshúzás tartatott. Jelen volt mintegy 500 személy. Egyszerre a padlat egy része roppant robajjal leszakad, s mintegy 100 személy az egész gyülekezet rémült sikoltásai közt lezuhan a földszintre. Kéz-, láb-, nyak- és oldalborda-törés természetesen elég volt. Halálos eset még nem tudatik , de alig hihető, hogy a sérültek mindnyájan kiláboljanak. „Armenian“ postagőzös, mely Liverpoolból Afrikába indult volt, m. hó 25-kén Izland keleti partján az úgynevezett Arklow-zátonyon hajótörést szenvedett. Négy személy kivételével az utasok és hajóslegénység megmenekültek Legújabb hírek szerint a gőzös menthetlenül veszve van , de sokan reményük, hogy búvárok segélyével sikerülni fog a postabőröndeket s a teher egy részét megmenteni. Fraancziaország. — A „France“ azt hiszi, hogy a senatus legközelebbi válaszfelirati vitájában főhelyet a vallási kérdések foglalandnak el. Várják, hogy Matheu érsek, mint a senatus tagja, szóba hozandja az államtanács általi felelősségre vonatását, valamint a szervezeti czikkek által szentesített megszorító rendeleteket is; mondják, hogy e vitában részt fognak venni a roueni, bordeauxi és a párisi érsekek, az első a mai ülésszak folyama alatt elismert jeleit adó szónoki talentumának ; a „France“ még azt is írhatja, hogy a tanácskozások ezen szakaszában Napóleon herczeg, a titkos tanács alelnöke, is részt veend. A kormány nevében Roucher, Vuitry és Thuillier urak fognak nyilatkozni; a senatorok közül Delanget említik, kinek a vallásellenes tanok tárgyában szőnyegen forgott kérvény feletti beszéde még emlékezetben van. A püspökök közt, kik a cultus-miniszter körlevele folytán tiltakozó iratokat küldöttek be, még megemlítendők a marseillei, algeri, st.fleuri, verdaui és a bayeuxi püspökök. A st. brienci és quimperi püspökök a tiltakozás mellett még körlevelet is bocsátottak alárendelt derűjükhöz, s a sensi érsek székes temploma szószékéről kihirdeté , miszerint ő kivétel és fenntartás nélkül ragaszkodik Pius minden rendeletéhez. A rochellei püspök a fennforgó kérdés felett némely észrevételeket bocsátott nyomtatás alá, melyek a böjti utasításokkal nemsokára meg fognak jelenni. A „Gazette du Midi“ közelebbről megintéssel büntettetett a poitiersi püspök tiltakozó iratának közlése miatt. A nevezett lap most kérdésessé teszi ezen megintés törvényességét, mert az csupán a prefet től származott, anélkül, hogy az iránt előbb a minisztérium megkérdeztetett volna, holott egy 1854 ben kelt körrendelet a megyei főnököket ilyen eljárásra kötelezi. A „G. du Midi“ e kérdést az államtanács elé fogja terjeszteni , hogy kimondassák, váljon az 1854-ki rendelet csak egyszerűen közigazgatási hatással bír-e, vagy pedig legális magyarázat tulajdonítandó neki ? — Egy párisi törvényszék újabban nagy horderejű ítéletet hozott. Elismerte, hogy a franczia törvényhozás mostani állapotában a katholikus lelkész papi minősége dirimens akadályt képez a polgári házasságra. Nem rég a perigneuxi törvényszék ezzel ellenkező ítéletet mondott, kijelentve, hogy a katholikus pap, ha lelkészi szolgálatából kilép, mint a polgári rend tagja, érvényes házasságra léphet. Spanyolország. Az olasz királyság elismerésének kérdése a spanyol senatusban urból szóba hozatott. — Az „Epoca“ szériát e csomót a kabinetnek végre is meg kell oldani, mert a turini udvar és kormány nem sokára Florenczbe költözik át; ezen áthelyezkedésről a Turinban megbízott külhatalmassági követek hivatalosan értesittettek. Ha Spanyolország követe nem kísérné a királyt új fővárosába, bírja-e a madridi kabinet e politikátlan mulasztást kielégítőleg indokolni ? — s ha elkíséri, nem kényszerített elismeréshez hasonlítna-e e tény? Az „Epoca“ azt hiszi, hogy a kormány ez alternatíva veszélyét egy — a maga idejében hozandó elismerési nyilatkozattal ki fogja kerülni. A „Correspondentia“ szerint a spanyol államtanács jan. 25-én még nem foglalkozott az encyclicával, habár teljes számban gyűlt össze ; ennek oka abban rejlik, hogy az igazságság és cultus ügyek minisztere a most nevezett pápai okmány iránti jelentéstétellel a híres jogtudót, Francesco de Cardenas urat bízta meg, ki e munkával még nem készülhetett el. A rendes utón érkező tudósítások még hallgatnak az ismét bekövetkezett miniszterválságról, ha azonban fontosságot tulajdonítunk az ellenszenvnek, melyre a kormány adóelőlegezési javaslata az adózók közt talált, ezen válságot legalább is valószínűnek tekinthetjük. Olaszország. Az olasz lapok a közelebbről történt turini demonstrátiókról részleteket közölnek, de e részletek is igazolják tegnapi állításunkat, hogy az egész manifestatióban nem volt semmi, mi komolyan nyugtalaníthatna. Rokonszenvi bizonyítékokat akartak adni a képviselőknek, kik Turin városa, s általában Piemont érdekében szónokoltak ; a demonstratiót a tanuló ifjúság vezeté. Megtisztelvén sorban a Turinban jelen volt ilyen képviselőket, a tömeg az egyetemi palota elé vonult, hol egy tanuló által csendes szétoszlásra szólíttatott fel. Másnap hasonló nyilatkozás történt, de ismét minden rendetlenség nélkül; a város elnöke mindazáltal kötelességében álló dolognak tekinté egy kiáltványban a népet a törvények iránti tiszteletre figyelmeztetni, s felhívni a sajtót, őt e törekvésében gyámolítani. A syndicus felhívása kívánt eredményű lett. —A „Italia“ — nápolyi lap —szerint az olasz kormány feloszlatni szándékoznék a mostani nápolyi katonai főparancsnokságot, s abból több, kisebb hadosztályokat alakitni ; ilyenek lennének a nápolyi hadosztály, mely a sajátlag úgynevezett nápolyi cumparian és sammumi tartományokra terjeszkednék ki egész a larinoi szorosig, benyúlva ekként a tyrbeni tengerre s az Adriára; az Abruzzák a Márkákhoz és Umbriához lennének csatolandók ; a két herczegség,Basilicata tartománynyal, külön hadosztályt képezne. Apulia egy parancsnokság alá egyesíttetnék; Calabriát illetőleg azt mondják, hogy ezt Messinához szándékoztak csatolni, de később ez eszmét abban hagyták, s ezen három tartományból szintén egy önálló hadosztályt fognak alakítani. A katonai kormány részéről is befejeztetvén a septemberi események feletti vizsgálat, ennek eredménye lett, hogy 58 katonai egyén találtatott többé kevésbé büntetésre méltónak; 20 közülök olyan, kik a védelem határain túl mentek, a többi szükség nélkül vette használatba fegyverét. Távirati jelentések. — Triest, jan. 30. A terület lakossága tegnap elhatározta csatlakozni Triest városa feliratához, csak azt óhajtván, hogy e felirat slovén nyelvre lefordittassék, s a fordítás a terület lakossága aláírásával elláttassék. — Berlin, jan. 30. A keresztes újság írja : A képviselőházat, úgy látszik, azon tagjai, kik az élesebb összeütközést el akarják kerülni, a budget feletti tanácskozásban mellékutakra vezetik, melyek tényleg az államháztartás törvényes megalapítása munkálatainak megszüntetésére vezetendnek. Kétségtelennek látszik, hogy a kormány a házra hárítandja a sikertelenség és az értekeződések szükségelt megszakasztása miatti felelősséget. — Bukarest, jan. 29. Egy herczegi rendelet az itteni metropolitának a következő czimet adja : Metropolita, Rumania prímása. A követi kamra elnöke, Negrin Konstantin, Konstantinápolyból ide érkezett. — Páris, jan. 30. Dupin életveszélyen kívül van. Lesseps és testvére ide érkeztek, hogy a suezi vállalat ellen megindított cselszövényeket legyőzzék. Budberg a jövő héten visszatér Nizzába, hol az orosz cárné ápril végéig mulatand. A tegnapelőtti miniszteri és titkostanácsi ülésben Napoleon herczeg több miniszterrel véleményösszeütközésbe jött. A tudósítás, hogy a mexicói tartomány, Sonora, Francziaországnak elzálogosittatott, annyiban igaz, hogy Francziaország az ottani bányákat egy pénzügyi társulatnak egy kölcsön fedezése végett át akarja adni. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond. Esti posta. Pest, jan. 31. — A „Wanderer“-ben olvassuk : Egy általunk vett közlemény szerint a bécsi porosz követ, K. Werther, ma, 30-án, adó értésére gr. Mensdorfff külügyminiszternek, hogy kormányától egy sürgöny érkezett, mely a múlt évi december 21-iki osztrák sürgönyre válasznak tekintendő. Tartalmáról csak annyit hallani, hogy nem igen felel meg az osztrák sürgönyben kifejezett kivonatoknak. A herczegségek jövendőbeli állására nézve nincs formulázva a porosz követelés, de utalás történik azon szükségeségre, hogy be kell várni a porosz koronajogászok véleményét, hogy az örökösödés kérdésévell egyszerre lehessen megoldani azon ügyeket is, melyek közvetlenül a porosz érdekek körébe esnek. A Bécsi hírek szerint valósulni látszik, hogy a berlini vámértekezletekről keringett hírek kissé el voltak hamarkodva. Véleménykülönbségek tagadhatlanul vannak, kivált a borvámra nézve, amennyiben Poroszország megátalkodottan vonakodik az alsóbbrendű osztrák borok vámját a vámegylet vámjegyzékében megállapított 4 porosz talléron alul (mázsánként) leszállítani. A többi vámrovatokra nézve az egyezés meg van, s a borokra nézve sem volna a nehézség oly nagy, ha az a körülmény nem forogna fenn, hogy minden kedvezményt, melyben az osztrák borok részesülnének, a franczia borokra is ki kellene terjeszteni, miáltal a német borok kettős veszélyes versenynek volnának kitéve. A „Pays“ azt állítja, hogy a bécsi és párisi kormányok közt még semmi lépés nem történt egy , a két birodalom közt megállapítandó kereskedelmi szerződvény iránt. Ezzel ellenkezőleg a „Mémor. Diplom.“ azt állítja, hogy a bécsi kormány már megérintette Párisban a két ország közötti kereskedelmi összeköttetés czélszerűségét. Mondja továbbá, hogy e nyilatkozatok a legnagyobb készséggel fogadtattak Párisban, miután Ausztria egy, 36 millió lélekből álló vásárpiaczcal nagy előnyöket ígér a franczia iparnak. E tárgyalások gyorsítása végett Benedetti úr fel volna hatalmazva, Hock báróval érintkezésbe bocsátkozni, f előlegesen meghatározni az alapokat, melyeken azután Párisban a tárgyalások folytattatni fognának. E ezélra Hock báró berlini küldetésének bevégeztével Párisba fogna menni, s ott Metternich herczeg mellett mint másodmeghatalmazott működni egy osztrák-franczia kereskedelmi szerződvény létrehozása körül. E hírekre nézve a felelősséget a „Mém. Dipl.“-nak engedjük át. — Kopenhága és Berlin közt a diplomatiai viszony egészen a régi lábra van visszaállítva. Jan. 26 kai kopenhágai hírek szerint Quander Berlinben néhány hét múlva megint átveszi a dán követi állomást. Bécsben a dán kormány csak Ügyviselőt tart, és — talán nem is helytelenül — a kisebbre zsugorodott állam pénzügyi szorultságával mentegeti magát, de Ügyviselője által bizodalmasan oda nyilatkozott, hogy miután Ausztriával való jó viszonyára nagy súlyt fektet, mihelyt körülményei megengedik, követtel fogja az ügyviselőt felváltani. Thistedben (éjszaki Jütlandban) egy antinémet egylet alakult. A belépni akarók egyebek közt következő feltételekre kötelezik magukat: szeretet déli Jütland (azaz Schleswig) iránt, és elismerése déli Jütland visszacsatolása szükségességének.