Pesti Napló, 1866. január (17. évfolyam, 4711-4734. szám)
1866-01-14 / 4720. szám
10 4720. Vasárnap, január 14 1866. 17. évi foly Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. szám, 1. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok , hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Eltérési feltételek: Vidékre, postán , vagy helyben, házhoz hordva. Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. Évnegyedre : 5 frt 25 kr. o. é. Hirdetményeik díja: 7 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 nj kr. Bélyegdíj külön 30 nj kr. Nyilt tér: 5 hasábos petit 25 nj kr. Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ 1866-iki első félévi folyamára. Előfizetési ár: Január—júniusi félévre........................................1ó 50 kart Január—martiusi évnegyedre............................. ft „ S9A 99 A „PESTI NAPLÓ“ kiadó hivatala. Pest, jan. 13. 1866. ("Fk) Miután a szó teljes értelmében triviális azon mód, mely szerint a mostani porosz kormány az ottani népképviselettel bánik, az olvasó, reméljük, nem fogja rosz néven venni, ha e triviális bánásmód irányában azon triviális hasonlattal élünk, hogy Bismark úr a parlamenttel úgy tesz, miként a szakácsné, midőn sódart főz, egy ideig a fazékban hagyja, aztán kiveszi onnan, és beleszúr, hogy meggyőződjék, vájjon eléggé puha-e már? Ha pedig azt találja, hogy még nagyon kemény, visszalöki a fazékba, hadd forrjon ott még egy ideig. Kétszer huszonnégy óra múlva Bismark gróf ő excja ismét elő fogja venni ezt a porosz parlamenti sódart, és újra beleszurkál. Puhábbnak fogja-e találni, mint egy évvel ezelőtt? — amennyire a poroszországi közhangulatot ismerjük — nehezen! A kormány és a képviselet közti ellentét nemcsak hogy nem enyhült, hanem, úgy látszik, hogy időközben még élesebb lett. A belügyek, a hadsereg átalakítása, a kamara budgetszavazási joga kerül engedékenységre úgy sem való kilátás soha. A hadsereg dolgában a kormány compromissumra kevésbé hajlandó, mint valaha: ami pedig a budget dolgát illeti, itt oly jog forog szóban, melyről semmiféle parlament le nem mondhat, anélkül, hogy önmagát meg ne semmisítené. Hanem a múlt sessiók alatt legalább Bismark úr külpolitikája imponált némileg az országnak, és tudva levő dolog, hogy ha az elbei herczegségek bekeblezését erélyesen keresztül viszi, még a szabadelvűek nagy része is legalább egy ideig támogatta volna a minisztériumot. Most e tekintetben lényegesen megváltozott a helyzet, és Bismark gróf politikája egészen más színben tűnik fel, mint annakelőtte. Ezen politika, mely a német szövetség mellőzésével, Ausztriával fogott kezet, csak két esetben birt volna helyes értelemmel. Ha t. i. Poroszországnak az lett volna czélja, hogy a herczegségeket a dán járom alól kiszabadítsa, aztán pedig külön független német szövetségi államot csináljon belőlük, a porosz kabinet politikája érthető lett volna. Mert ezt a czélt Ausztria is támogathatta volna, továbbá egyetértett volna vele a német szövetség is, és az ily eredményért a tapasztalt mellőztetést is szívesen megbocsátja ; végre pedig a külhatalmak sem tehettek volna kifogást a herczegségi kérdés ily megoldása ellen, mely nem változtatná az úgynevezett európai egyensúlyt. Tehát ha ilyenek Bismark gr. végczéljai,az ő politikája Poroszországban valami nagy lelkesedést ugyan nem szült volna, de azt lehetett mondani, hogy ily czél elérésére a felhasznált eszközök, nevezetesen az Ausztriával a szövetség is teljesen alkalmas. Lett volna aztán még más tehetség is, mely a porosz kabinet eljárását igazolhatta. Ha t. i. Poroszország végcélja a herczegségek bekeblezése, előre kellett látni, hogy ezt mind a német szövetség feltétlenül, mind Ausztria és a külföld legalább feltételesen fogja ellenezni, azaz legalább addig, míg aki is valami aequivalensben nem részesülnek. Tehát vagy már előre is rendbe kellett hozni a dolgot Ausztriával, hogy ez — a maga igényeire nézve kielégíttetvén — szorosan csatlakozzék Poroszországhoz, s ezzel együtt „front“-ot csinálna a külhatalmak ellen, ha ezek az annexió ellen kifogást tennének, vagy pedig tisztában kellett lenni a külhatalmakkal, nevezetesen Francziaországgal, mert ha ezek Poroszország oldala mellett állnak, Ausztria nem igen lett volna képes, az annexiónak tettleg ellene szegülni. A német szövetség kisebb államainak ellenállása e szerint semmi esetre nem szülhetett volna komoly nehézséget, de vagy Ausztriávali egyezkedés által kellett magát eleve biztosítani arról, hogy ez oldal felől nem fog ellenszegülés támadni, vagy a külfölddeli egyezkedés által arról, hogy Ausztria netaláni ellenszegülését paralizálni lehetene. Most pedig kiderül, hogy a porosz külügyér sem az egyikről, sem a másikról nem gondoskodott, hogy nemcsak arról nem intézkedett, hogy Ausztria az annexiót ne ellenezze, hanem a külföld támogatására sem számolhat, sőt épen ellenkezőleg, Ausztria nagyon is ágaskodik a bekeblezés ellen, s egyszersmind a Bécs és Páris közti viszony újabb időben olyanná lett, hogy fel lehet tenni, miszerint ha összeütközés történnék a két németországi nagyhatalom közt, legalább Francziaország valószínűleg — habár csak erkölcsileg — Ausztriát fogná támogatni, és akkor alkalmasint abból az Olaszország felőli diversióból sem lenne semmi, melyre a porosz államférfi még néhány hóval ezelőtt számolt vala. A dolog most abban van, hogy Ausztria a schleswig-holsteini rendek egybehivatását sürgeti Poroszországtól, s hogy a nyugati diplomatia legalább bizalmasan támogatja ez osztrák kivonatot, míg Poroszország eddigelé határozottan ellenzi azt. Sőt Bismark úr lapja valódi krokodilkönyeket sir Ausztria alásülyedése felett; nem — úgymond — mi soha se hittük volna azt, amit most a bécsi kabinet közlönyei nyíltan bevallanak hogy t. i. Ausztria megszűnt nagyhatalom lenni, mert nem képes Poroszországgal szemben önálló politikát követni , és megszűnt egyszersmind német nagyhatalom lenni, mert tisztán német ügybe most a külföldet is belevonja. A németnek van egy példabeszéde, mely oly drastikus, hogy szó szerint sem eredetiben, sem fordításban nem tehetjük ide, hanem értelme körülbelől az, hogy olyanok, kik valamikor rendetlen életűek voltak, mire megvénülnek, és amaz életmódot folytatniok nem lehet, rendesen legszigorúbb erkölcsbírái fiatalabb társaiknak ... Fiat applicatio ! Ily körülmények közt lépnek egybe holnapután a porosz nép képviselői. A belpolitika terén a minisztérium semmi előzékenységet nem tanúsít, mely a parlament ellenzékét lecsillapítni alkalmas volna; másfelől pedig a külpolitikai téren megszűnt minden illusió, és kiki átlátja, miszerint Bismark úr vagy oly czélt tűzött ki magának, melynek elérése lehetetlen, vagy legalább oly eszközöket alkalmazott, melyek a czél elérését lehetlenné teszik. Az egyik csak oly nagy hiba, mint a másik, és midőn ennek daczára is egyre hivatalban látunk maradni oly kabinetet, mely a belpolitika terén a nép többségének határozott ellenzékére talál, a külpolitikában pedig teljesen elvétette az utat, ha látjuk, hogy ily minisztériumnak megengedtetik kénye-kedve szerint experimentálni egy műveit nemzettel, melynek lojalitása ezáltal alkalmasint nem fog gyarapodni, önkénytelenül is azt kell kérdenünk, váljon oly szédelgőbe bizonyos magasságok, vagy oly nagy-e ottan a rövidlátás, hogy akik ott fenn állnak, észre sem veszik, midőn maguk alatt vágják a fát! Országgyűlési tudósítás. **) A mai jegyzőkönyvek hitelesítése után elnök kihirdeti a kérvényezési bizottmánynak legtöbb szavazatot nyert 15 tagját. Szavazó volt összesen 199 ; megválasztottak: Ghiczy Kálmán, Tisza Kálmán, Szentkirályi Mór, Bónis Samu, Gorove István, Kubicza Pál, Tolnay Károly, Geduly Lajos, Ivánka Imre, Miletics Szvetozár, Trefort Ágoston, Zsedényi Ede, Papp Zsigmond, Sárközy József. «to®*1* A tegnapi ülésből mára halasztott felsővissói kérvény irományainak olvasása megkezdetett ; az előadó midőn azon nyomozási okmányokat olvasó, melyeket a főispánilag kirendelt megyei közegek állítottak ki. Fatay István azt kívánta, hogy ezen iratok, mint olyanok, melyek a választási jog gyakorlatának sérelmével végeztettek illetéktelen közegek által, egyszerűleg tétessenek félre. Ivánka Zsigmond nem oszthatja az előtte szóló véleményét, mert a főispán itt nem a választás cselekményére nézve rendel nyomozást, hanem mert rendháborítás jelentetvén fel, ennek megvizsgálása megyei hatáskörébe tartozik; a kérvényhez csatolt irományok tehát, mint magának a panasznak meglehetős lényeges indokolása, figyelem nélkül nem hagyathatnak. . Nyári Pál: Tisztelt ház! A felolvasott kéz irat hallatára azt hiszem, a tisztelt háznak nem annak kell legelőször eszébe jutni, hogy igazolandó-e akérdéses követnek választása, hanem annak, váljon ezen eljárás megegyeztethető-e a választásra vonatkozó 1848. évi V. törvényczikkel. Itt elvi kérdés forog fenn, s mielőtt tovább mennénk, véleményem szerint ezt kell megoldanunk. Az általam idézett verificationális törvény első betűjétől az utolsóig át van hatva azon szellemtől, hogy a választásnak tökéletesen szabadnak kell lennie; annyira át van hatva tisztelt ház, miszerint kiki tudja, hogy a megyei alkotmányos hatóságnak sem lehet arra semmi befolyása, hogy egy, a megyétől független központi választmány vezetésére van bízva az egész választási eljárás. Még tisztviselő név is ezen központi választmányban csak egy fordul elő, az alispáné, oly alispáné t. 1, a ki választott tisztviselő. Meg van határozva, minden esetre nézve, hogy mi történjék, meg van határozva az összeírás módja, meg van határozva az összeírás ellen emelhető panasz iránti eljárás, mindezekre nézve biró : a választott központi választmány. Ezen felül a törvény mit sem rendel, mint azt, hogy ha a választás ellen kifogás vagy panasz létethetik, abban biró a ház. Már most alkalmazzuk ezen felolvasott irományok alapján ezen esetre a törvény rendeletét, megtartatott e az, vagy nem? Én azt hiszem, hogy nem, mert nem tagadom ugyan, hogy a választás előtt és alatt fordulhattak elő bűntények, melyek törvényszéki eljárást igénylenek ; de ez eljárás megkülönböztetendő azon vizsgálat nemétől, mely a választott követ választása ellen lehető panaszokra vonatkozik. Igaz, hogy végtelen kényes dolog e kettőt megkülönböztetni, de nem lehetetlen. Mint tudjuk, e tárgy több megyének, nevezetesen azon megyének is, melynek egyik kerületét van szerencsém képviselni, figyelmét igénybe vette. E megye központi bizottmánya azonban, midőn ily vizsgálat szüksége fordult elő, kijelentette, hogy a bűntényeknek megvizsgálása a választmány küldöttségének hatásköréhez nem tartozik, hogy attól független. Én egészen meg vagyok győződve, miszerint a tisztelt hír szintén meg fogja e két esetet különböztetni, azt tudniillik, hogy meddig terjed hatósága még az alkotmányos törvényszéknek, és hol szűnik az meg, s hol van azon határ, melyen túl mennie nem szabad. Amik itt felolvastattak, azt igazolják, hogy itt a vizsgálat nem speciális bűnvádi esetre, de világos szavakkal „a választás alkalmával történt rendetlenségekre“ vonatkozik. Ennélfogva azt hiszem, e tény elegendő indok annak kijelentésére , hogy a megye főispánja által elrendelt vizsgálatot, mint illetéktelent, jelen tárgyalásunk alapjául nem vehetjük, s hogy ha szükségesnek látandjuk, a vizsgálatot magunk fogjuk saját hatóságunkból elrendelni. Somssch Pál : Előttem szóló Nyári Pál tisztelt tagtársunk okoskodását részemről osztom, az alkalmazásban mindazáltal nem tarthatok vele. Kétségkívül a választás iránt vizsgáló ítéletet hozni vagy határozni, a fennálló 48-as törvények szerint, egyedül a házat illeti. Hogy azonban a ház e kérdésben határozhasson, ugyanazon törvények értelmében panaszló félnek kell lenni, ezen panaszlófélnek pedig panaszait indokolnia is kell, mert a hivatkozott törvények egy §-a mondja: „a nem indokolt kérvény nem vétetik figyelembe.“ — A mi tehát itt okadatolásul felhozatott, nem magának a dolognak eldöntésére szolgáló okmány, hanem a panasznak indokolása, hogy az nem alaptalan. — Én itt osztozom Nyári Pál tagtársunk véleményében , midőn azt mondja , hogy azon alapokon ítéletet vagy határozatot nem hozhatunk, de nem abban, hogy ezen okmányokat egészen figyelmen kívül hagyjuk. Mert ha minden indokolás nélkül adatott volna be a panasz, figyelembe nem vette volna maga az osztály, mondván, hogy az puszta panasz. Ha tehát csak azt indokolja, hogy helye van a vizsgálatnak, mely vizsgálat folytán merülnek fel azon körülmények, melyekre alapítja majd a ház határozatát ? Ivánka Imre: Talán sikerül néhány szóval eloszlatni a kérdést. Ha arról volna szó, hogy egyes bűntények megvizsgálását rendelte el a törvényszék, és ezen vizsgálat eredménye mellékeltetett volna a petítióhoz, akkor megnyugodhatnék a tisztelt ház, nem a tekintetben, hogy a választás eredményébe avatkozott a törvényszék, hanem abban, hogy az illető panaszró fél mellékletül használta fel a vizsgálat jegyzőkönyvét (zaj). Tovább megyek. A főispán vizsgálatot rendelt nemcsak a bűntények megvizsgálására, hanem ugyanazon bizottmányt azzal is megbízta, hogy a választás körül történt rendellenességeket vizsgálja meg, és ez azt is vizsgálgatta , hol mennyi pálinka fogyott el, és azt ki osztotta, miért osztotta ki ? (zaj): Van e joga egy főispánnak ily módon beavatkozni a választásokba, vagy nem, eltekintve1- től, vájjon törvényes főispánnak tekinthető-e a mostani, vagy nem, ezen kérdést vitatni most nem akarom, de még a valóságos főispánnak sem lehet joga ilyképen avatkozni a választásokba. (Szavazzunk!) Szentkirályi Mór: A második pótló folyamodvány, vagyis inkább ellen folyamodvány által, én egyáltalában nem látom megcáfolva azon adatokat, melyek az osztályt első véleményének megállapításánál vezérelték; az első vélemény megállapítására nevezetesen azon tény szolgált, hogy az összeírás nem hajtatott végre akkér, hogy mindenki, aki az összeírásba felvétetni kívánt, személyesen jelent volna meg az összeíró választmány előtt, ami szükséges, részszerint azért, hogy tudja, ha kihagyatik az összeírásból, mi oknál fogva hagyatik ki? és ha beiratik, mi oknál fogva iratik be ? és hogy a reclamatiónak alapja legyen. Ez volt az egyik tény, ezt az ellen folyamodványban megcáfolva nem látom. Azon mód, hogy az íveket a jegyzőknek osztották egyik, hogy a reclamálásnak nem volt elegendő idő adva, egy másik motívuma volt az osztály véleményének ; erre állítólag három nap volt kitűzve, de vájjon ezen három nap megyébe tartva, ez igen nagy kérdés (zaj), mert a reclamátiók között egynémelyek kétszer is utasíttattak el, mert azoknak eldöntésére nem volt elég idő. Én tehát ezeknél fogva legalább is vizsgálatot kívánnék elrendeltetni (zaj), miután azonban mindazok, amik az osztály véleményében motiváltatnak, a hivatalos okiratokból világosan kitűnnek, én az osztály első véleménye, a választás megsemmisítését kívánom (zaj). Ghiczy Kálmán: T. ház! Én a fenn forgó kérdéshez szólani nem akarok, de sajnálatomat kell kifejeznem azért, hogy Tolna megye egyik kerületének képviselője a ház előtt előttem felszólalt; sajnálatomat kell kijelentenem azért, mert előadását hallgatással nem mellőzhetem. (Baloldal: igaz.) T. képviselő úr hivatkozott a törvény rendeletére, melynek 44. §. szerint a törvény rendeletének végrehajtására a minisztérium felügyelni köteles. A törvény ezen rendeletét mindnyájan ismerjük, hanem nem vagyok azon meggyőződésben, hogy a törvény azon rendelete a helytartótanácsra is alkalmaztassék. (Úgy van.) Minekutánna itt ezen értelemben felszólalás történt, én külön indítványt tenni nem akarok, hanem csak ellenfelszóllalásomat és észrevételeimet kívánom az iránt kifejezni, hogy a törvény ezen rendelete a helytartótanácsra nem alkalmaztathatik. (Helyeslés a baloldalon.) Klauzál Gábor: Én részemről azon megjegyzést, melyet Nyári Pál tagtársunktól hallottam, egész kiterjedésében pártolom, és azt is, hogy semmiben sem kell óvatosabbnak lenniük, mint a választási jog tökéletes tiszta szabadságának megtartásában ; azt, amit Szentkirályi Mór barátom válaszolt, cseppet sem vettem eltérőnek Nyáry Pál véleményétől, mert ő felfogásom szerint azt nyilatkoztatta ki, hogy épen ezen adatok, melyek itt beadattak, bizonyítják, hogy az egész tárgynak a ház által elrendelendő vizsgálatára (zaj).............................................. Miért ? azért, mert a főispáni után elkövetett vizsgálatok a házra nézve semmi esetre sem lehetnek kielégítők. Azt gondolom, hogy elég van téve azon tisztelt uraknak, kik a felolvasást kívánják, mert a legnyomósabb adtók felolvasásán már túl vagyunk, és senki által nem vonatik kétségbe, hogy magába a választásba, kivéve a kriminális esetét, beavatkozása senkinek sincs. Ez megtörtént az itt előadott nyilatkozatok által, és úgy hiszem, nem szükség 66 okiratot felolvasni, miután azt gondolom, hogy igen nagy többsége a háznak már azért is, mivel a főispán vizsgálata előjött, vizsgálatot fog rendelni. (Szavazzunk.) Az elvi párbeszéd után a vita egész élénkséget öltött, a szónokok egymást váltogatták; voltak, kik az ellenérzetüek által alterálva látván közlött véleményüket, indokoltnak lárták az ismért szólást, de ezt a szabályoknem engedék. Voltak hosszú és unalmas, de voltak rövid és talpraesett beszédek is, melyek ha egyébről nem, de annyiról fényes tanúságot adtak, hogy ama jog, melynek erejénél fogva a képviselőház mostani minőségében tanácskozik, a nép választottaiban a mily határozott, és oly értelmes és tapintatos védelmezőket bir. Egymásután szóltak: Szentkirályi, Besze, Ivánka, Siskovics, Tisza K., Vlád, Thalabér, Böszörményi, Rudnyánszky, Szél, Bónis, gr. Andrássy, Csiky, Zsedényi, Ürményi, Perczel Istv., Jankovics Ant., Madarász, Rajner, Tisza L. és mások. Bartal György szükségesnek tartá a hallottakra némi megjegyzést tenni, nyilatkozata gyorsírói jegyzék után következő : Bartal György: Tán megnyugtatására szolgál a t. háznak, ha én, amennyiben csekély személyem hivatalos állásánál fogva a kormány működésében részt vett, kinyilatkoztatom, hogy az abban, mit a választási törvény 46. § a a belügyminisztérium és a jelenlegi viszonyok közt az azt helyettesítő helytartótanácsnak kötelességül fennhagyott, ugyanazon nézpontokból indult ki, amiért is részemről tanúságot tehetek arra nézve, hogy ez oldalról a megyei kormányozóknak semmi tekintetben több hatóság nem tulajdoníttatott, más felszólítás hozzájuk nem intéztetett, mint az, hogy vizsgálataikat egyedül a választásoknál előforduló bűnvádi esetekre, és itt is nem személyesen, hanem a megyei törvényszékek útján terjeszszék ki. Sajnálom, hogy a vitatkozás elején jelen nem lehettem, s így az előadott részletekről tudomással nem birok. — Csupán arra hivom fel a tiszt, ház figyelmét, hogy meg lehet, miként a főispán vizsgálati intézkedéseiben nem jelölte ki világosan, hogy az csakis a bűntények vizsgálatára terjesztessék ki, s igy a további nyomozás az ő tudtán kívül történt. Egyébiránt hivatkozom az ország közvéleményére, hogy a magas kormány e részbeni eljárásánál szeme előtt tartotta azon korlátokat, melyeket a törvény élébe szab. A ház csendben hallgatá végig a helytartótanács igazolását, s nem volt semmi ellenvetése. Kevesebb előzékenységgel találkoztak más szónokok, kik nem a helytartótanácsot, hanem saját nézetüket védelmezték; a türelem nem igen fáradott dicséretszerzésben ; zaj volt ma is bőven, egypár szónok beszédét a gyorsíró csak hibásan jegyezheté fel; a csengetyű eleget sirt, könyörgött csendért, hanem ez csak a hangok lezúgása után következhetett be. Végre Klauzál Gábornak sikerült az eltérő nézeteket egyesíteni; indítványozát.., hogy mivel senki sincs a házban, ki a kormányszéknek, vagy a megyei hatóságnak a választási eljárásokba való beavatkozását helyeselné (általános úgy van), jelentené ki a ház azon nézetét, hogy a választási dolgokba, úgy a választás előtt, mint után is, beavatkozási joggal a törvény csak a központi választmányokat, és felső fórumként a házat ruházza fel. Ez indítvány egyhangúlaglan elfogadva, s az elnök által mint a ház határozata kimondva, s e megállapodás lehetővé tette magát a napirendet is a sor megzavarása nélkül dönteni el. Voltak ugyanis, kik előbb Patay István mellékindítványát kivánták szavazásra bocsátani, s ezt különösen a baloldalon sürgették; mások, főleg a jobb oldalon e szavazást nem engedheték meg, mert ez által az osztály véleményére, mely vizsgálatot kér, nem szavazhatnának; a fentebbi egyhangú megállapodás azonban egyszerűsíté a kérdést, s a ház egyenesen szavazhatott. E szavazás eredménye volt, hogy a többség Papp Simon választása kérdésében vizsgálatot rendel, vizsgálóul Ujfalussy Miklós képviselőt küldvén ki, de mivel ez egészségi és szomszédsági tekintetekből e megbízást nem fogadható el, a kiküldendő vizsgáló tag a hétfői ülésben szavazati czédulákkal fog megválasztatni. Olvastatott Opitn Sándor vál. jegyzőkönyve, s az ellene benyújtot kérvény , az osztály igazoltságot indítványozott, ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatott. • Hosszabb tárgyalásra szolgáltatott anyagot Lovassy Ferencz, a nagyszalontai kerület országgyűlési képviselő választása ellen benyújtott tömeges kérvény ; az osztály először a választás megsemmitését indítványozz; a később benyújtott ellenkérvény alapján pedig a választást igazoltnak véleményezi. Klauzál Gábor az összeírások körül elkövetett visszaéléseket , nevezetesen azon körülményt, hogy a központi választmány több , hozzá benyújtott felszóllamlást elintézés nélkül mellőzött, elég fontosnak találja arra, hogy ezen választási kérdésben vizsgálatot indítványozzon. Madarász József a megválasztott képviselő érdekében álló dolognak tartja a vizsgálatot, s azért pártolja az indítványt. Szentkirályi Mór pedig az előadott választási hibákat oly lényegeseknek találja, hogy szükségét látja a megsemmisítésnek, és ezt indítványozta. E két indítványra többen jegyezteték fel magukat, az elnök (gróf Andrássy Gyula, ki ülés közben foglalta el az elnöki széket) , hogy a tartós vitát megelőzze, helyénvalónak látta az irományok egyenkénti felolvasását, s ezt a ház megrendelte. Fel is olvastattak azok, s miután minden meg lett hallgatva, a ház többsége arról győződött meg, hogy az igazoltságot indítványozó osztályvélemény okadatolva van, s ez el is fogadtatott. Három óra felé az ülés eloszlott ; a verificatiók folytatása a hétfői ülésre halasztatott. Tudósítások Erdélyből. XVI. Kolozsvár, jan. 9., 1966. Ma tartották a XII. országos illést, melyen a k. királyi leiratot is felolvasták. " Daczára annak, hogy az ünnepek alatt a követek nagy része és a királyi hivatalosak majd mind eltávoztak volt a fővárosból, a terem egészen megtelt, s úgy látszék, hogy az érdekeltség az illetők lg nagyobb részét vissza hozta, csakis " román főpapot és a derék Hör urat nélkülöztük. "