Pesti Napló, 1866. május (17. évfolyam, 4809-4833. szám)

1866-05-04 / 4812. szám

bi aránylag magas árakon az utolsó eladó szemig eladatott. 14 megyében termesztik már az idén az általa a Jerseyből behozott, s itt Magyarországon termett gabnákat és gyökereket. Én magam már a idén nagyobb előjegyzéseket vagyok képes «'fogadni a fent kitett árakon, mert ha csak tűrhető termésünk lesz, 200 mérő búzát és 600 mérő titár zabot reménynek eladhatni. Zárszóul ismétlem, hogy szabad alkotmányos állapot, rendezett pénzügy, jó és olcsó közlekedési eszközök, helyes arányokban kezelt gazdaság mellett Magyarország felvirágoztatására múlhatlan szükséges régi vetőmagvainkat uj és jobban termő bő fajokkal felcserélni. THALY ZSIGMOND: Vidéki tudósítások. Derecske, (Biharmegye) apr. 14 Városunknak a nép által szabadon választott 40 tagból álló képviselő testülete, mélyen áthatva Deák Ferencz nagy hazánkfia bokros érdemei s nemzetünk jelen átalakulási korszakában e hon jogos érdekei s alkotmányos önállása mellett a képviselők házában tanusított magatartása s tiszteletre gerjesztő működése által; s egyszersmind komolyan meggondolva azt, hogy a jelen körülmények között megyék s köztörvény hatóságok nem létezvén alkotmányos alakban, ezek nem nyilatkozhatnak a törvényhozás képviselő testülete avagy annak egyes kitűnőbb tényezői irányában; s e szerint a megyék, mint politikai élet nélküli testületek helyett annak egyes részei hivatják teljesíteni a nyilatkozás kötelességét, s az egyes tagoknak kell némi életjelt mutatniok a kormány által politikai tetszhalálra kárhoztatott test helyett: mai napon egyhangúlag elhatározta nagy hazánkfia Deák Ferenczhez, e város összes lakossága nevében — mint amelyet képvisel — bizalmi s hálanyilatkozatot intézni, melynek valamint szerkesztésével, úgy illető kézhez juttatásával, engem, mint e testület egyik tagját bízott meg; e megbízatásomhoz képest az itt mellékelt bizalmi s hálanyilatkozatot formuláztam, s ugyanazt egy hasonpéldányban a nagy hazafi részére leendő kézbesítés végett Tisza Kálmán úrhoz Pestre felküldtem. Bizalmas tisztelettel felkérem tekintetes szerkesztő urat, méltóztassék e nyilatkozatot jelen soraimmal együtt becses lapjába felvenni s közrebocsátani. Annál inkább kérem pedig azt, mivel a hírlapi közzététel is e város képviselőinek közóhaja. Komáromy Károly, h. ügyvéd, mint városi képviselő. Nigos úr! Mélyen tisztelt hazafi! Szavaink nem méltók a gondolathoz, gondolataink nem méltók az érzelmi fenséghez, melyre lelkünk ez ünnepélyes perczben emelkedett, midőn Nagyságod, mint e haza bölcse és első polgára iránti mély tiszteletünk, törhetlen bizalmunk, ragaszkodásunk és kegyeletes hálánk szent érzetének gyarló szavakban kifejezést adni megkíséreljük. Oh, mert érezzük szellemi erőnk parányiságát ily vállalathoz ; s ok mert jól tudjuk, miként ily magasztos érzés kifejezéséhez — a költő szavaival élve — szótárunk nem adhat nyelvet. De bátorít minket azon édes és biztos hit, miszerint igénytelen nyilatkozatunk, melybe honfi sziveink legtisztább érzelmei tükrözik magukat, kedves leend nagyságod előtt, s a mesteri kéz hiányát pótolni fogja e nyilatkozatban az azt tolmácsoló kegyelet. Fogadja azért nagyságod legőszintébb tiszteletünk és hazafias hálánk kifejezését, melyet e város összes lakossága nevében, mint szabadon választott népképviselők teljesíteni szerencsések vagyunk. S engedje meg Nagyságod, hogy mi is osztozhassunk ama legnagyobb — mert legönkénytesebb — hódolatban, melylyel e haza igaz és hű polgárai adóznak Nagyságod halhatatlan erényei és érdemeinek; s hogy mi is egy szerény nefelejtset tűzhessünk az örökzöld koszorúba, melyet a nemzeti köztisztelet és hála kezei fontak Nagyságod halántékaira. A gondviselés — a halhatlan Kölcsey szavai szerint — minden kornak kiosztja saját nagy férfiait. Ily férfiút jelölt ki nemzetünknek a gondviselés Nagyságodban, ki magát e küldetésében már a múltban is megdicsőítette; hazánk jelen átalakulási korszakában pedig még inkább hivatva van az ország közjogi sérelmeit orvosolni, s távol úgy minden személyes dicsvágy- és kegyvadászattól, mint az agitatio szenvedelmeitől, országos képviselői magas állásában, a jog és ész fegyverével küzdve a nehéz körülmények s a hatalom túlsúlya ellen, befejezni az elkezdett nagy munkát, teljesítni a nehéz, de szép és magasztos feladatot , érvényesítni a felülről csak elvileg elismert jogfolytonosságot, visszavivni csonkítlanul alkotmányunkat, s ez által kihozni e nemzetet a szolgálatnak házából. Lelkünkből üdvözöljük Nagyságodat az elévülhetlen jog és szellemi hódítás terén. Üdvözöljük, mint oly férfiút, ki a legtisztább jognézetek és állampolitika magaslatán áll, a kinek szellemi nagysága, lelkének erkölcsi ereje, a múltak tanúsítása szerint, e haza veszélyeivel folyvást növekedett. A nagy Wesselényi mondá: „mely béke a szabadság romjain épült, az halál.“ Ama közelebbi két rendbeli felirat, a mely által Nagyságod maga számára e nemzet közelismerését s osztatlan bizalmát, a nemzet részére pedig a szabadelvű Európa s polgárosult világ becsülését s rokonszenvét biztosítá, — hűn tartalmazza e magas eszmét s az ebben rejlő igazságot. Igen, mert Nagyságod védi a fennálló törvények uralmát, s nem akar, nem óhajt semmi eredményt alkotmányos szabadságunk árán, ellenben minden sikerét e nehéz küzdelmekre hivatott jelen törvényhozásnak, jogilag létező törvényeink s őseinktől öröklött alkotmányunk sértetlen visszaállítása és fenntartásához köti. És mi, ama feliratokban kifejtett legtisztább közjogi elvek s elutasíthatlan jognézetek által a nemzeti valódi közvéleményt látván képviselve s híven kifejezve: teljes mérvben s minden fenntartás nélkül osztjuk és politikai meggyőződésünk hü kinyomatának valljuk azoknak egész tartalmát. S épen azért helyeseljük, sőt követni fogjuk Nagyságodnak, valamint az egész képviselőháznak magatartását, követni fogjuk még akkor is, ha — mitől Isten óvjon — az állambéke művének meghiúsultával újabb küzdelmek és szenvedések várnának e hazára és nemzetre, s ha ama keserű panaszra kellene is fakadnia nemzetünknek Petőfyvel: „Remény, remény! mért vagy te szép virág ? Téged nekünk az ég miért is ád ? Azért-e csak, Hogy hervadandó kelyhed légyen, Hová csalódás éjjelében Szemünk harmatjai halljanak ? !“ Az ég áldja meg Nagyságodat, mélyen tisztelt hazafi , polgári érdemei s halhatlan erényeihez mért hosszas boldog élettel. S adja a mindenható Isten, hogy miként Washington, élje túl Nagyságod e sokat hányatott haza szenvedéseit, s élvezhesse sokáig bevégzett nagy műve gyümölcsét, hazánk alkotmányos szabadságát! Fogadja Nagyságod soha meg nem változó mély tiszteletünk ismételt kifejezését, melylyel maradunk Derecskén (Biharmegyében) 1866. apr. 14. — Nagyságodnak köteles és alázatos szobái: Derecske város összes képviselői. (Hon.) TÁRCZA. Nyilt szózat Attila, Attila fiai és utódai történelmének magyar fordítása ügyében. Nagy-Körös, 1866. ápr. végén. Nehány nappal ezelőtt egy igen kedves és tisztelt barátom és irótársam látogatott meg. — Pestről jött, hol az irodalmi ember néha olyan tapasztalásokat is tehet, melyek reánk, vidékiekre nézve, csodával határosak. íme, egy rám nézve meglepő, de levő leleplezése: úgy értesült a könyvárusoktól, hogy Attila, s fiai és utódai történelmének nincs kelete. Megfoghatlan! Igaz, hogy a lapok nem mindig nyújtanak az olvasónak kellő tájékozást a megjelent munkákról, s többnyire elégnek tartják, ha a legbecsesebbet épen úgy, mint a legsilányabbat, egyszerűen megemlítik. — S valóban, nem emlékszem, hogy e munkára nézve kivétel történt volna. De mégis nem meglepő volna-e, ha akár Thierrynek, akár Szabó Károlynak ilyen ajánlgatására volna szükség ? Ez az, mit nem akarok hinni, s készebb vagyok nyomott és zilált anyagi viszonyainkban keresni mentséget. De hát a nyomott és zilált anyagi viszonyok elegendőkbe az irodalom iránti részvétlenség igazolására ? S mi, miután alig kezdtük meg tanulni, hogy az ember nemcsak kényén él él, már el is feledtük volna azt ? Kellemetlen circulus vitious még felemlíteni is. — De nem tartozom azok közé, kik jobbnak tartják az ilyen tényeknek elhallgatását. Sőt úgy vagyok megyőtődve : jobb ezeket felemlegetni, és nem áltatni a közönséget. Itt mulasztás forog szóban — olyasmi, mit minden ember sietene jóvá tenni. De minő mulasztás ? — Legyen szabad azt e tisztelt lapok olvasóinak pár szóval bemutatnom. Magyarország történetét az utolsó tizedben két kitűnő tudósunk írta meg: Szalay és Horváth, s munkáját mindkettő a magyaros bejövetelénél kezdte. Nem szólnak semmit hazánk korábbi sorsáról, nem rokonainkról, a hunokról, avarokról, kik előttünk bírták e földet. Korántsem kicsinylésből, hanem mivel nem illett be előre készített tervekbe. Kétségtelenül, jogukban állott — de helyesen is tették ezt. Tanulmányaikat nem forgácsolták el annyira, s kitűzött czéljuknak megfelelőleg, jobban központosíthatók. A véletlen úgy hozta magával, hogy midőn ők becses műveikre tették az előkészületeket, Európának egy első rangú tudósa a magyar őstörténelmet, a hun faj két első beköltözését vegye tollára. A tudós Thierry Amadéé volt, s a munka : Histoire d’ Attila és Histoire des fils et des successeurs d’ Attila, mely előbb a Revue des deux Mondesban, s 1856-ban két kötetben önállólag megjelent. E munka, bár franczia nyelven írva, Thierryt a magyar irodalom tagjává és magyar történetíróvá tette. Büszkék lehetünk erre, mert Thierry Európa első rangú írói közé tartozik, mert munkája épen oly igéző szépségű, mint alapos munka. Attilának, s fiainak és utódainak történelme, a história bonyolultabb kérdései közé tartozik. Az Isten ostora nevének rettenetessége halálával nem múlt el, valamint élete is világtörténelmi fontosságú volt. De birodalma is fennállott a hősnek halála után is, valamint hun hordáknak Európába nyomulása mindig világrendítő esemény volt. Nincs történetíró, ki e nevezetes tényt kétségbe vonta volna, s annak körülményeit sokan is igyekeztek felderíteni. De mint Thierry, senki sem tett oly beható tanulmányokat, senki sem bírálta az eseményeket oly elfogulatlanul, senki sem ítélt oly menten előítéletektől, és senki sem irt azok közül oly műbecscsel bíró munkát. Prolegoment képez ez a magyar történethez, nélkülözhetlent mindenki számára, ki ezt ismerni akarja, s ki Szalay vagy Horváth munkáit bírja. E dologról felesleges sokat beszélni. A mű megjelenésekor a tudós világ Magyarország határain innen és túl el volt ragadtatva. Maga Attila rögtön megjelent magyar fordításban, a folyóiratok a mondákból mutatványokat közöltek, a lapok sokat foglalkoztak a dologgal, s az Akadémia Thierryt tagjává választotta. De mostanig egészen, e tíz teljes év lefolyása előtt, még nem lett átültetve. Az alatt a franczia példány három kiadást ért, jeléül, hogy a magyarok őstörténelme a művelt Európát jobban érdekli, mint Magyarországot. — A két utóbbi kiadáshoz magyar tudósok nevezetes adalékkal járultak — főként Szabó Károly, maga is kitűnő búvára a magyar őstörténelemnek; tény, melyet maga a franczia szerző is megkülönböztetve említ meg a második kiadás előszavában. Thierry munkája magyar fordításának kiváló becset épen azon körülmény ad, hogy ezt Szabó Károly tollából veszszük. Kétségtelenül főként 8 volt erre hivatva a magyar írók közül. Midőn a franczia példány második kiadása rendeztetett sajtó alá, szerzővel Szabó néhány évre terjedő jegyzeteket közölt, melyeket az új magyar múzeum szerkesztője, Toldy Ferencz, méltóknak tartott becses folyóiratában kiadni, s melyeket Thierry fel is használt. Mert, mint tudva van, Szabó Károly első rangú helyet vívott ki magának azon íróink sorában, kik a magyar őstörténelemmel foglalkoznak, s főként critical eljárásának alaposságával alapitá meg nevét. Az ő fordítása tehát, mint szaktudósé is, teljes figyelmet érdemlő mű. De e fordításnak nemcsak criticai becse van: valódi műbecsével is bir az. Nemcsak correct , hanem az eredetinek minden báját is viszszaadja. Könnyű, folyékony, világos, erőteljes, és afranczia styl minden sajátságait visszaadó, a magyaros zamatnak teljes megtartásával. Bizonynyal Thierry épen igy, s talán épen e szavakkal is irta volna munkáját magyar nyelven. Ez a legnagyobb dicséret, mit egy fordításról, még ha műfordítás is, mondhatni, s ezt Szabó munkája megérdemli. Még csak egy pár szót. Thierry munkája most már teljesen át van ültetve Szabó által, és három részletből áll: 1) Attila történelme. Pest, 1860. 2) Attila fiai és utódai történelme. Pest, 1865.3) Attila mondák. Pest, 1864. —s mindhárom hol felvilágosító, hol helyreigazító jegyzetekkel kisérve. Fontossága kétségtelenül abban áll, hogy minden bizonyság, mit a történet Attiláról és fiairól szolgáltat, össze van benne állítva, de feldolgozva egyszersmind oly kellemes olvasmány alakjában, mely még nőinket is érdeklendi. Tévedés volna azt hinni, hogy ez száraz őstörténelmi kutatás, korántsem. Jellemzés, alakítás, feldolgozás tekintetében az összes európai irodalom kitűnőbb termékei közé tartozik. Nem kár-e, s tán több: nem szégyen-e, ha ily munka olvasatlanul hever a könyvárusok polczain ? SZILÁGYI SÁNDOR. B. Kimutatása a korábbi sorsolások alkalmával kihúzott magyar földtehermentesítési kötelezvényeknek, melyeket, noha már lejártak, kifizetés végett eddigelé be nem mutattak: Budai 5 ftos : 13 319 457 884 1962 2285 2408 94-6Q 3715 mnl lO0 ftos 461 468 469 606 725 848 1527 1547 1622 2069 2114 2228 2507 2548 2862 3174 3498 3779 3882 4205 4277 4394 4497 4794 4909 4973 5164 5267 5377 5758 6138 6215 6571 6740 6771 6791 6820 7179 7854 8068 8078 8153 8250 8452 8773 8985 9001 9476 9757 9838 9963 sz. 500 ftos : 282 275 346 456 478 529 671 1220 1278 1698 1701 1807 sz. 1OO0 ftos: 283 451 768 1457 1872 2295 2382 2864 3595 7533 8205 8245 8283 sz. 10.000 ftos : 493 sz. Kassai 50 ftos : 1 3 144 471 1553 1621 1640 1853 1938 2007 2394 2967 3103 3249 3686 3694 3930 4315 4436 4481 4581 4636 4710 at. 100 ftos . 27 808 836 886 1269 1496 1540 1560 1718 1810 2410 2476 2530 2633 3042 3256 3365 3563 4114 4149 4259 4300 4326 4363 4429 4562 4671 4681 4926 5255 5425 5622 6086 6354 6387 6719 6726 6727 6989 7213 7408 7551 7782 7784 7888 7955 8269 8704 8869 9059 9143 9215 9440 6972 9861 10151 10441 10718 10814 11337 11487 11694 11847 12032 12406 12572 12984 13025 13304 13373 13451 13676 13832 13837 13899 14080 14177 14375 14446 14785 14999 15059 15074 15146 15336 15342 15408 14536 15719 sz. 500 ftos . 926 1132 1363 1765 1863 2085 2430 sz. 1000 ftos: 19 151 155 1105 2361 2681 2839 3088 3109 3519 3598 3771 4327 4346 4425 számok: 10.000 ftos : 297 sz. Nagyváradi 50 ftos : 44 449 1424 1727 1787 1829 1896 1969 szám: 100 ftos : 51 366 523 691 1248 1457 1917 2099 2192 2248 3168 3383 3423 3503 3889 3917 4139 4161 4165 4404 4604 4792 5049 5171 5570 5737 5877 6026 6698 6700 7080 7134 7212 7319 7620 8072 8087 8147 szám: 500 ftos : 69 296 339 425 508 566 690 1292 1500 1540 sz. 1000 ftos : 80 270 1722 2509 2759 2876 3557 3708 3854 6606 6796 7213 7509 sz. 10.000 ftos : 758 sz. (Vége következik.) A „P. Napló“ társsrgényei München, május 3. Hírszerint a bajor kormány a parlament egybehívási idejének megállapítása iránt elutasítólag fog válaszolni. Bajorország tudomást kíván szerezni a parlamentnek teendő előterjesztmények felől, minthogy ezen parlamentét nem tekinti alkotmányozó gyülekezetnek. Páris, május 3. A törvényhozó testület mai ülésében az évi katonai jutalék iránti viták folytában Roubert— élénk tetszés közt — azon nyilatkozatott tette, hogy a jelenlegi viszonyokban a kormány politikája eme három pontba foglalható egybe: békés politika, legális semlegesség, és tökéletes cselekvési szabadság. Ha — úgymond szónok — Olaszország megtámadja Ausztriát, a franczia kormány ismételve kinyilatkoztatá az olasz kormánynak, miszerint ez esetre a felelősség egyedül és teljesen rá fog hárulni. Berlin, május 3. A mai „Staatsanzeiger“ írja. Az ápril 26-ki ausztriai sürgönyre, — mely a herczegségek kérdésének végleges szabályozására vonatkozó javaslatokat tartalmazza, — még nem küldetett hivatalos válasz. A kérdés fontossága behatóbb megfontolást igényel. Poroszország ellenjavaslatának más téren kell mozognia, mint aminőn az ausztriai javaslatok mozognak, mely utóbbiak a bécsi békekötést és a gasteini egyezményt ignorálják. Poroszország ragaszkodik ezen szerződésekhez, és az ezek alapján szerzett jogokhoz. Hogy Ausztria a kérdésnek a szövetség általi, kilátásba helyezett eldöntését mikép akarja a szövetséggel összeegyeztetni, — ez nem látható be. Poroszország nem lehet hajlandó arra, hogy Ausztriával közösen kivívott birtokot más, mint saját elhatározásától tegyen függővé. Különfélék. Pest, május 3. — Bécsi hir szerint 8 Felsége a császár és Királyné balatonfüredi útjára nézve változások jöttek közbe, s a Felséges Asszony ez évben nem látogatandja meg a nevezett fürdőt. Beyer kormánytanácsos, ki a rendezés vezetésével volt megbízva, e miatt Füredről már visszahivatott. Királyné 8 Felsége május hóban Schönbrunnban fog időzni, s júniusban Rudolf főherczeg és Gizela föherczegnével együtt Ischlbe menend.» Biztos forrásból értesülünk, hogy a nagyvárad-kolozsvár-brassói vasútvonalnak a közlekedési tervek közt elsősorban leendő kiépítése a legközelebbi alkalommal tartott miniszteri tanácsban egyhangúlag lett elfogadva. * Szathmáry L.-né asszony hálás köszönetét nyilvánítja mindazoknak, kik közelebbi hosszú betegsége alatt a részvét jótékonyságaival enyhiték szenvedő napjait s különösen Radnótsáy intendáns urnak, ki gyakori jótékonyságaival örök hálára kötelezte; a művészeteket melegen pártoló Hajós Józsefné urhölgynek; pályatársanőinek, s köztök első sorban Jókainé és Felekiné asszonyoknak; s mindenek fölött dr. Farkas színházi orvos urnak, ki gondos segélye és tudománya által már-már veszendő életét megmentette. A Vörösmarty - ünnepélyre f. hó 6-kán Zeyk Károly alelnök vezetése alatt Fehérvárra menendő országos küldöttség a következő képviselő urakból fog állni : Salamon Lajos, Domhidy Fer, Kende Kanut, Bethlen Farkas, Tury Gergely, Kubicza, Torma Károly, Justh J., Ibrányi L., Jekelfalussy L., Gajzágó L., Tury L., Oláh Miklós, Hosszú J., Glum A., Perczel Béla, Szabadffy Sándor, Stephanidesz H., Dettrích Zsig., Patay István, Bónis Samu, Csiky Sándor, Bujanovits Sándor, Vay Sándor, Domokos László, Ivánka Zsig., Királyi P., Simai Gerg., Ráth Péter, Wlád Alajos, Lázár Dénes, Szolga Mihály, Boer János, Szemző Nándor, Kupricz János,Gecző János és Bánó József. Váradon tegnap, a „P. L.“-hoz érkezett sürgöny szerint nagy tűz volt, melynek az ottani sörház és a hozzá tartozó épületek áldozatul estek. Ezen épületek az I. m. á. b. társulatnál voltak biztosítva. V A budai vasút néhány nap óta majdnem kizárólagosan kincstári szállításokra van igénybe véve. V Az osztrák gazdasági egyesület elnöksége közzé teszi, miszerint a f. hó 14 és 19-ikére határozva volt közgyűlése nem fog most megtartatni. Hogy mikor fog tartatni ? — bizonytalan. Az elnökség annak idejében el nem mulasztja a közgyűlés idejét köztudomásra jutatni. V Ő Felsége Lónyay Menyhértnek a magyar tudós társaság másodelnökének megválasztását helyben hagyni méltóztatott. A 12-es bizottmány, melynek feladata a még hiányzó öt bizottmány tagnévsorát javaslatképen összeállítani, tegnap már megkezdte működését, s azt valószínűleg mihamarabb be is fejezi, hogy a ház szombaton ülést tartván, a választásokat megtehesse, a 67-es bizottmány pedig ma fog gyűlést tartani az akadémia kis termében. * A keresztutcza 28. számú ház első emeletén (a ház Szelestey László írótársunké, ki jelenleg Theresienstadtba van bellebbezve) egy igen csinos utczára néző szállást tudunk, három díszesen bútorzott szobából állót, konyhával stb. és két bejárással. Ara igen jutányos. A jelentkezőknek szívesen adunk bővebb felvilágosítást. (F. L.) A fővárosi közönséget, sőt talán a vidéki nők nagy részét is érdekelni fogja, hogy a budai várostanács a zugligetbe vezető utakat jó karba hozza, s az utak szélein, nevezetesen az úgynevezett Laszlovszky melletti téren, fasorok ültetését fogja eszközölni. A zugliget a fővárosnak legkellemesebb kiránduló helye, és így csak örülni lehet a czélszerű intézkedésnek. V Velenczében több utczai zavargás történt legközelebb, melyek alkalmával egy rendőrbiztos veszélyesen bántalmaztatok. V Mányik Ernesztinia k. a., kinek vendégszerepléséről a nemzeti színpadon, a múltkor említést tettünk, ma lép fel először, mint Margit, a „Faust“ czímű operában. Az eredményről holnap. V Ma oly hideg és mogorva idő van, hogy önkénytelenül eszünkbe jut, miszerint a múlt évben épen május 3-án volt ama nevezetes fagy, melynek az oly szépen mutatkozott szőlőtermés és gyümölcs áldozatul esett. Vajha az idén ne járnánk úgy, mert a rendkívüli pénzhiány mellett egy kis jó termés legalább az éhségtől mentene meg bennünket. — Felhívás. Mindazon igen t. irótársainkat, kik az általunk szerkesztendő „Aurora naptár“ cz. hölgyek évkönyvébe dolgozatokat ígértek, vagy erre fel vannak szólítva, ezennel felkérjük, hogy műveiket e hó 10—15 ig beküldeni szíveskedjenek. Pest, máj. 3. 1866. Áldor Imre, Zilahy Imre: Nemzeti színház. Május 4-ére van kitűzve: „AZ IDEGESEK.“ Vigjáték 3 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről május 3 fől: 6% metaüiqaes......................... 52.25. Nemzeti kölcsön..............................55.75 Bankrészvény.................................610. Hitelintézet..............................191.— Londoni váltók.............................118.75 Ezüst.................................................118 — Arany....................................... 572 KÜ1FÖLD. Az apr. 26-kán kelt osztrák sürgönyök. I. Sürgöny gróf Károlyi Alajoshoz a lefegyverzés kérdésében. Folyó hó 18-kán kelt sürgönyünkre a porosz kabinettől a másolatban ide mellékelt választ vettük. Siettem azt a császár ő felsége elébe terjeszteni, és utasítva vagyok a királyi kormánynak exclád eszközlése által következő kijelentést tenni. Legkegyelmesebb urunknak, a császárnak őszinte megelégedésére szolgált, hogy mind a két hatalom egyidejű lefegyverzésének javaslata porosz részről elfogadtatott. Ő felsége nem várt kevesebbet Vilmos király ő felsége békülékeny indulataitól. A császár most teljesen kész elrendelni, hogy a csehországi őrhadak erősítésére oda rendelt hadak a birodalom belsejébe visszahuzassanak, miszerint még látszata is megszűnjék a Poroszország elleni felállításnak. Most azonban oly helyzetbe jutottunk, melyben arra kell határoznunk magunkat, hogy más irányban erősítsük védelmi eszközeinket, és szükségesnek tartjuk magunkat biztosítani arról, miszerint ez utóbbi körülmény nem fogja a kir. porosz kormányt tartóztatni attól, hogy hadaink visszahúzására a cseh határszélekről a hadi készségbe helyezett porosz seregrészek leszállításával válaszoljon. Az utolsó hírek Olaszországból ugyanis kétségen kívül helyezik, hogy Victor Emánuel király hadserege Velencze területének megtámadására készíttetik elő. Ausztria tehát kényszerítve van olaszországi hadseregét a szabadságosak berendelése által hadilábra állítani, és nem csak a Pó mellékén, hanem terjedelmes partvidékén is határainak kellő védelméről gondoskodni, mi nem történhetik sikeresen jelentékeny seregmozgalmak nélkül a monarchia belsejében. Szükségesnek tartjuk ezt,tudatni a királyi kabinettel, nehogy ki legyünk téve ama balmagyarázatoknak, melyek azon pillanatban, mikor a Csehországban elrendelt áthelyezéseket visszarendeljük, a monarchia más részeiben folyamatban levő katonai készületek híre következtében támadhatnának. Exclád tehát meghatalmaztatik a kir. kormánynak kijelenteni, hogy e készületek csak egy, az olaszok elleni háború eshetőségére vonatkoznak, s hogy mi a kölcsönös lefegyverzés javaslatának végrehajtását azonnal megkezdjük, mihelyt biztosítva leszünk arról, hogy a kir. kormány azon intézkedéseknek, melyeket a déli szomszédaink részéről jöhető megtámadás viszszatorlására kell tennünk, nem fog befolyást engedni az Ausztria és Poroszországi rendes viszony megállapított helyreállítására. E pontra nézve exclád haladék nélkül értekezni fog a miniszterelnök úrral, kit a fentebb adott nyilatkozatnak megfelelő válaszra fog felkérni. Ha egyébiránt a porosz királyi udvar a lefegyverkezési javaslat kivitelét azon feltevéshez is köti, hogy a német szövetségi államokban semmi további készületek nem történnek, erre meg kell jegyeznem, hogy ezen államokban tudtunkra még sehol sem történtek valóságos készületek, s hogy az illető kormányok érzülete már előre teljes kezességet nyújt a békeállapot általános fenntartására, mihelyt Ausztria és Poroszország részéről a békés nyilatkozatok cseréjét tények kezdik követni. Végül nem hagyhatom emlktetlenül, mikép név szerint egészen Poroszország elhatározásától függ, a szövetségi béke fenntartásának épen oly határozott biztosítása által, mint a milyent f. hó 21 -én magunk adtunk, szövetségeseink közepette teljesen elhárítani minden aggodalmat, mely netalán önkénytelenül támadhatott Németország kormányaiban. Exclád meg van hatalmazva e sürgönyt Bismark gróf úrral másolatban közölni. Fogadja stb. (Aláírva:) M e n s d o r f f. II. Sürgöny gróf Károlyi Alajoshoz a schleswig-holsteini kérdésben. Minél nagyobb fontosságot tulajdonit azon kölcsönös nyilatkozatoknak, melyek által a két német nagyhatalmasság közti összeütközés pil.