Pesti Napló, 1867. október (18. évfolyam, 5234–5260. szám)
1867-10-01 / 5234. szám
Az „Epoque“ csatlakozván „Bizalom“ czimü vezérczikkünkhöz, melyben egy tiszta, szabatos és határozott politika szükségességét mutattuk ki; az „Opinion Nat.“ minden kérdésben Francziaország mellőztetése mellett beszél, s Girardin úr rá kiáltja: Bravó! Ép úgy mint Girardin és Gueroult úr, mi sem óhajtjuk a háborút, épen mint tik, forrón óhajtjuk a béke fenntartását, de értsük meg egymást. Girardin arra nézve a béke hajthatlan absolut rendszer, melyet minden körülmények közt alkalmazni kell, még a legsúlyosabb esetekben is, s ennek a legfájdalmasabb eseteket is áldozatul kell hozni. Ezt a felfogást a vitán kívül hagyjuk. Gueroult úr szerint a béke úgy, amint ő magyarázza, megtagadása mindazon elveknek, melyeket ő eddig védelmezett, és bevallása nemzeti hanyatlásunknak. Mi ugyanis azt mondottuk, hogy a jelen idő három nagy kérdése Poroszország és Németország, Oroszország és Kelet, Olaszország és Róma, s azt kívántuk a franczia politikától, hogy e nagy kérdésekben követendő eljárását tisztán körvonalazza. És mit felel nekünk az „Opinion Nationale ?“ Azt, hogy Francziaország viseli magát semlegesen, mert képtelen szembe szállani a 38 millió némettel, a 25 millió olaszszal és 75 millió oroszszal, kik ellenünk minden pillanatban készek szövetkezni. De ha mi nem csalódunk, az olasz egységnek és a német egységnek nem igen volt buzgóbb védelmezője, mint Open Gueroult úr. E szerint Gueroult támogatott és sürgetett egy oly politikát, melynek eredménye egy 25 millió olaszból, 38 millió németből és 75 millió oroszból álló — Francziaország körül tekerődző vasabroncs, azaz 138 millió ellenség! E szerint az olasz egységnek és a német egységnek szükségképi szövetségese az orosz hatalom. E szerint Európának ezen új átalakulása, mely mellett mi is harczoltunk, s melyet Gueroult is helybenhagyott, azt eredményezte, hogy Francziaországnak nincs több teendője sem Olaszországban, sem Németországban, sem Keleten, s azon sok erőfeszítésnek, melylyel a hagyományos érdekeket fenntartani s törvényes befolyását megőrizni igyekvék, csak az azeredménye, hogy saját gyengeségét, s ellenségeinek nagyhatalmát beismerje és megállapítsa. Minő borzasztó vádat mondott Gueroult úr önmagára, így állítva fel a kérdést, annyi, mint azon politikával ellenkezőleg oldani meg, melyet az „Op. Nat.“ képvisel, s ellenkezőleg azzal, amelyet tanácsol. Ha e három nagy egységnek, Olaszország, Németország és Oroszországnak végzetteljesen egyesülniük kell Francziaország ellen, mint azt Gueroult úr felteszi, minden tétovázás nélkül szét kellene azt törni, mert bevárni annyi volna, mint Francziaország bukását aláírni. A franczia befolyás Európában megsemmisülne, s helyet kellene adnia az új uralomnak, melynek alapja Oroszországban lenne. Ha ez igaz lenne, egy pereznyi késedelemnek sem volna helye, hogy szétrebbentsük e félelmes szövetkezést, és nem maradna más választás, mint a gyalázatos lemondás, milyet Francziaország soha sem tett, vagy a hősies magaviselet, mint azt apáink tevék. De nem! Egy nagy országhoz nem méltó a rendszeres békét hirdetni, mint azt Girardin teszi, annyival kevésbé a tehetetlenség és megaláztatás békéjét vallani, mint azt Gueroult úr tanácsolja. Azok, akik Francziaországnak a békés magatartást tanácsolva, ellenségeinek számos voltát és helyzetének veszedelmességét emlegetik, csak hazafi érzelmeit izgatják és harczra gerjesztik, mert a hanyatlás és veszedelem közt a nemzet méltóságának érzete pillanatig sem fog tétovázni soha. Kétségen kívül áll, hogy a jelen válságos helyzetből szabadulni kell, és minél hamarább. De a kimenekülés eszköze nem a lemondás, a mint azt a „Liberté“ tanácsolja, vagy a lealjasítás eltűrése, a mint azt Gueroult úr tervezi. Vannak más eszközök, és ha a béke lehetséges, a mint hogy hiszszük is, az bizonynyal nem deend a lealáztatás békéje. (Rigaud.) népre“, annál kevésbé állítható, minthogy a zsidó nép törénetét, Krisztus születéséig, a keresztyének is magukénak vallják, az tehát rájuk is homályt borítana. Egyébiránt tudvalevő, hogy a legműveltebb népek ősidejében, például a régi görögökében is, szerepelnek az emberáldozatok. Az tehát nem szégyen, vagy ha az, úgy közös emberi szégyen. — A magy. kir. igazságügyminiszterium, mint a „Magyarország“ jelenti, tegnapelőtt óta végleg szervezve van, még pedig következőleg: Igazságügyminiszter: Horváth Boldizsár. Elnöki osztály : Kebelbeli és kir. bírósági személyzet szervezése. Esküdtszékek. Sajtóügyek. Elnöki titkár : Kovács Kálmán. Miniszteri fogalmazók: László Zsigmond. Vezekényi János. Államtitkár és irodaigazgató: Szabó Miklós. Miniszteri fogalmazó: Berczelly Jenő. I. osztály. Törvényszerkesztés Miniszteri, tanácsos: Tóth Lőrincz. Osztálytanácsos: Suhajda János. Miniszteri titkárok : Ökröss Bálint, Szilágyi Dezső. Fogalmazósegéd : Garay Dezső. II. osztály. Kir. biróságokat és azok személyzetét a kinevezésen kivül érdeklő ügyek. Jövedéki törvényszékek és ügyek. Elkobzott javak. Vaiszféle-alapítvány. Törvényhatóságok, személyszaporítási, költségvetési és segélyezési ügyei, ez utóbbiak különösen sz. k. és rendezett tanácsú (Városokat illetőleg. Ügyvédek, kegyelembeliek. tiikóküldés országbeli és külföldi hatóságok közt fölmerült kérdésekben. Ministeri tanácsos: Szabó Sámuel. Titkár : Zádor Gyula. Fogalmazó : "Berczelly Jenő (fennebb is). Segéd : Perczel Lajos. III. osztály. Hitbizományok. Árva- és gondnoksági ügyek. Nagykárusítások. Örökbefogadások. Törvényesítések. Osztálytanácsos: Dittrich Rezső. Titkárok : Lehorczky Kálmán, Pogonyi Dénes. Fogalmazók : Fényes Miklós, Kovicmics Antal, Varga László (tisztbeli). IV. osztály. Megyei és városi tisztviselők elleni panaszok. Egyletek jogi szempontból. Váltóügyek. Köröztettek és hirdetések. — A külfölddel ott megnyílt örökségek és egyéb ügyekben való közvető érintkezés. Osztálytanácsos : Kozma Sándor. Titkár : Szentkirályi László. Fogalmazó : Simon Géza. Fogalmazó-segéd: Lőw Tóbiás V. Osztály Úrbéri és ezzel kapcsolatban levő ügyek. Kir. kisebb haszonvételek jogi szempontból. Telekkönyvi ügyek és e részbeni személyzeti kérdések. Osztálytanácsos: Csillagh László. Titkár : Lipovniczky Imre. Fogalmazó-segéd : Zlinszky Gyula (tisztb.) — VI. Osztály Polgári törvénykezés. Csődügyek, kitüntetések. Osztálytanácsos : Stephanides Henrik. Titkár : Wancs Sándor. Fogalmazók : Szászy László, Haagh Ödön. VH. Osztály. Börtönügy. Bűnvádi eljárásokat érdeklő ügyek és panaszok. Megkegyelmezések. Rögtönbiróságok. Ideigl. osztályfőnök,Veber János. Titkár : Csillag Benő. Fogalmazók : Náthly Ede, Richter János, (tisztb.) segéd : Székely Ferencz. VIII. Osztály. Erdélyt érdeklő összes ügyek. Miniszteri tanácsos Aldubán János. Osztálytanácsosok: Ocsvay Ferencz, Topler Károly, Conrad Móric. Titkár : Gecző János. Fogalmazók : Bömbes Frigyes, Deák Farkas, Filep Kálmán. — A magyar gazdasszonyok által septe dikán a városligetben rendezett népmulatóág összes bevétele 3208, összes kiadása 2128 ftra rúgván, a tiszta jövedelem 1080 ftot tesz. — Simon Gyula franczia iró s a francziaországi törvényhozó-testület tagja nehány nap ót áJ Pesten mulat. Ugyanő már 1861-ben is meglátogatta volt Magyarország fővárosát. — Gyá sz hr. A képviselőház főgondnoka, volt honvédezredes, az öreg kedélyes Tóth József, ma délután hirtelen meghalt. Még délelőtt a képviselőház ülésében tisztét végezte, s délután a kávéházból haza menvén, szélhüdés érte. Temetése szerdán délután lesz. Legyen könnyű felette a föld! "— Szivesen kérem mindazont, ez irodalompártolókat s barátimat, kik kisebb történelmi munkáim kiadására az e lapok mellett is szétküldött felhívási íveken előfizetőket vagy aláirókat gyűjteni méltóztattak, szíveskedjenek ezen iveket a netalán befizetett pénzekkel együtt október lökéig. Ráth Mór ur könyvkereskedésébe visszaküldeni. Pesten 1867. sept. 28-j. án. Horváth Mihály. — A pesti reform, egyház gymnasiumában segédtanár szükségeltetik, a ki a gymnasium alsó négy osztályában állat- növény- és ásványtant hetenként összesen nyolcz órán át tanítson, a legfelső osztályokban pedig állati és növényi benczés élettant,geológiát és paleontológiát adjon elő hetenként öt órán. A kik e tantárgyakat tanulmányozták s ezek előadására képzettséget, kedvet és hivatást éreznek magukban, fölkéretnek, hogy képességi és a tanításban gyakorlottsági igazolványaiknak előmutatása mellett, nagyságos GönczyPál igazgató urnái a pesti ref. egyház épületében, october hó hatodikéig] magukat bejelenteni szíveskedjenek. Dijaztatásuk felöl a találkozás alkalmával élőszóval fognak értesiteni. Török Pál, pesti reform, lelkész. — A pesti lövöldében September 29-kén tartott széllövéskor szeget lőtt Oszvald ur Bodor Sándor urnak, négyes kört lőttek: Schiefner ur Schultheisz urnák, Náray ur magának, Schiefner ur Kopp József urnák, Mautner ur Schlick urak, Oszvald ur Schultheisz urnák, Náray ur magának, Tarcsay ur Ferenczy urnák, Schiefner ur Schlechta urnák. —Szebenből jelenti a „Sieb. Blätter“, hogy az ott újra megválasztott Rannicher Jakabnak magában Szebenben tetemes kisebbsége volt, melyet csak a székbeli választók változtattak többséggé. — A gyapai pusztán (Paks mellett) nem lévén iskola, a cselédség gyermekeit a Kurcz család több női tagja oktatja, s az idei nyilvános vizsga, sept. 8-kán, mint nekünk onnan írják, meglepő sikert mutatott fel, különösen a hazai történelem és földrajz mezején. Vizsga után a tanitó kisasszonyok a tanuló gyermekeket még ruhanemű ajándékokkal örvendeztették meg, befejezésül még táncz is volt az ifjúság örömére. __ A felső tiszavidéki gazdasági egylet okt. 10-én reggeli 8 órakor Nyírgeyházán közgyűlést tart, melynek fő tárgya az azon napi általános kiállítás lesz. - N.-Kálló, 1867. sept. 25. Elnöki megbízásból Korányi Miklós, egyleti titkár*) . . __ Babszem Jankó naptár is lesz már. Szerkesztik Spiczényi Árpád, az ismeretes hazafiak Spiczig Iczignek nagyreményű kis fia, és kebelbeli barátja Piczi Palkó. A naptár piczike kis naptár lesz, alig nagyobb a Spitzig táti körnél, s ára is piczike: 2 piczula. A szépirodal- A hazai lapok t. szerkesztőségei tiszteletteljesen felkéretnek ezen közlemény szives közlésére, mi részben Babszem, Spiczényi és Piczi Palkó irócskák összes munkáit fogja venni a t. ez. publikum. (Hon.) — Nagy-Váradról, mint onnan értesülünk, névtelen, még pedig német nyelven irt kérvényt intéznek az országgyűléshez a zsidóemancipatió ellen. A kérvényezők, úgy látszik, nagyon sokat nem tudnak, többek közt azt sem, hogy névtelen kérvényeket az országgyűlés el nem fogad. Lapunk vasárnapi számának első vezérczikkében a második hasáb utolsó előtti sorába tévedésből csúszott be emezett értelemzavaró tétel: amit e levele előidézett.“ — Tanügyi értesítés.* A [nagykanizsai kegyesrendü ötosztályu gymnasiumban az 1867/8-ik tanévre f. évf. okt. 3—4— 5-kén történnek a beírások, 6-án „Veni sancte“ s 7-én rendes előadások. Ezúttal figyelmeztetnek az illető szülők s gondnokok, hogy a felsőbbleg kiadott uj tanszervezet folytán a középtanodák a pályaválaszthatás könnyebitése végett reálgymnasiumokká alakíttatván át, már a legközelebb megkezdendő tanévben az I- és V-ife osztály ezen uj tanszervezet szerint rendeztetik be. Helybeli kath. elemi főtanodánkban a beirások s előadások szintén f. é. okt. 1 -ével kezdődnek. Könnye Alajos igazgató. — Egerben megjelent: „Kis lantos“ víg, komoly, üdvözlő s egyéb alkalmi dalok gyűjteménye az elemi tanodák s nőneveldék számára, 2, 3, és 4 gyermekhangra átírták és kiadták Zsasskovszky Ferencz és Endre. I füzet, 40 daltartalommal, ára 20 kr. Hogy jelenleg a nép és müéneket már elemi iskolákban is kezdik tanítani, mindenki előtt tudva van , ennek tovább fejlesztésére és a minden oldalról várt eredmény pedig legbiztosabban csak úgy érhető el, ha az elemi iskolások világi dalokból szerkesztett alkalmas kézikönyvvel láttatnak el. A zeneirodalom terén ismert szerzők ily munkát dolgoztak ki, melynek most megjelent első füzetével oly füzetsorozatot szándékoznak megindítani, melyben a darabok az illető tanodáknál leginkább feltalálható hangerő és terjedelemre való tekintettel lennének választva és kidolgozva. A választásnál kiváló figyelem jön nemzed dalainkra fordítva, de nehogy a haladó ízléstől hátramaradjunk, a nálunk ismertebb dalművek rövid, könnyű s hatásos töredékei, más nemzetek classicusabb dalai, s itt ott szerzők saját szerzeményei is feltalálhatók e gyűjteményben. A kidolgozás 2, 3 és 4 gyermekhangra akként intéztetek, hogy ezen három modorú átiratokban az elemiek mindenik osztálya fellelhesse a magáét. Arról is gondoskodva van, hogy a szöveg, melyet a gyermek a dallal besziv, tiszta, szívnemesitő, hazafias és erkölcsös legyen. Az illető tanodák igazgatói a tanítói ezen, a fiatal kedély és ízlés művelésére s nemesítésére czélzó könyv terjesztésre leginkább hivatvák. A kiállítás csínja, a kidolgozás correersége, tartalom és a példátlan olcsóság teljesen megfelelnek az e tekintetben tehető igényeknek. Megrendelhető az egri nyomdában a szerzőknél és könyvárusi uton. — Záborszky Béla köz- és váltóügyvéd irodáját az országúton 4. sz. alá tette át. — Tóvölgyi Titus jelesebb beszélyiróink egyike „Az anyák bűne“ czímű regényen dolgozik, mely ma önállóan fog megjelenni. — Koronázási album. Schrecker Ignácz, az akadémia és országgyűlés tagjainak fényképezője, most , Koronázási album“ kiadására vállalkozott, melyben az ország főpapsága, zászlósai és egyéb főurai, valamint a vármegyék bandériumai is ugyanazon díszöltönyben, melyben a koronázási meneten résztvettek, teljes színezetben fognak megjelenni. Óhajtandó lévén ennélfogva, hogy a főpapság, az ország zászlósai és főrendei, valamint a vármegyék bandériuma is, ő Felsége dicsőséges megkoronáztatásának örök emlékére a nevezett fényképész műtermében (bálvány utcza 3. sz.) magukat a jelzett koronázási diszöltönyben lefényképeztessék ; továbbá, hogy minden vármegye bandériumából legalább egy személy ezen czélra ide küldessék , minek eszközlésére Schrecker ur a vármegyék főispánjait fel is kérte. Az ebből eredhető nehézség méltányos jeléül a kiadó fényképész az általa készítendő színezett fényképlapnak egy példányát kész minden vármegyének megküldeni. A kereskedő ifjak társulatánk állandó és tágas helyiségei october hó 10-kétől kezdve a váczi utczai, még épülendő félben levő Szentkirályi házban (bejárással a régi posta-utcza felöl) fognak a t. c. tag urak rendelkezésére állam ; a társulat ünnepélyes megnyitása pedig october hó 7 kén (vasárnap) délután 3 órakor fog megtörténni. A termeket díszes és kényelmes berendezésük miatt méltán ajánlhatjuk mindazok szíves figyelmébe, kik a társadalmi élet kellemeit pályatársaik körében, hasznosan mulatva kívánják tölteni. A felolvasások is ez alkalommal vétetnek foganatba, melyekre eddig Deák Farkas, Komócsy József, Thaly Kálmán és Visontay János urakat volt szerencsénk megnyirni. A társulat jólétének előmozdítására újabban járultak Micssi és társa 20 ittal, Herzel Antal 40 fttal, a könyvtár gyarapítására pedig Müller Ferencz, Pfeiffer Ferdinánd, és Lestár Árpád. A választmány. A szatmári ref. gymnasium egyetemes pártfogósága oct. 7-én tanárválasztó közgyűlést tart. A tanári állásra pályázók folyamodványaikat oct. 6 ik napjáig Vajai Károly tanügyi elnökhöz beadhatják. A tanév kezdődik oct. 1-jén. — Pécsöl írják nekünk, hogy ott többen az Amerikából legközelebb honába visszatérendő Perczel Miklósnak képviselővé megválasztására készülnek közreműködni. A barsmegyei gazd. egyesület kertészeti szakosztálya által a lévai kaszinóban rendezendő gyümölcs- és terménytárlat három napig, t. i. oct. 19-dikétől 21-dikéig fog tartani, 22-dikén lesz a jutalmak kiosztása. A tárgyak oct. 18 dikáig küldendők be ; a tárlat után pedig három nap alatt (oct. 25-dikéig) elvitethetők ; azontúl a gazd. egyesület birtokává lesznek. — „Szent-Imre-társulatot“ indítványoz György Iván zentai fetanitó a kath. ifjúság vallásos és erkölcsi nevelésének előmozdítására, s ebbeli indítványát a Sz.László társulat figyelmébe ajánlva, egy kis füzetben ki is adta. A füzet ára 20 kr, s jövedelme felében a székelyeket segélyző egyletnek van szánva, követ Budán.A vígjáték ” felvonásban, írta Északi Károly. Mindenek felett ki kell mondanunk, hogy egy bohózat , bár az, hogy szerzője vígjátéknak nevezi, roszabbá nem teszi, mert a név semmi, abban tévedhetni. Tárgya röviden a következő : A lengyelek a nekik királyul odaigért Hedvig magyar bérezsgsezonyért már több követséget küldtek hiasztóan : a magyar uraknak Hedviggel más szándékuk volt s az utolsó követséget, mely Lengyelország legutolsó s legújabb nemeséből és tót csatásából áll, csak úgy igyekeznek kijátszani, mint kijátszották eddig a fényes követségeket. Az egyszerű, ügyetlen, de természetes eszv engyel követ erőszakoskodásával nem boldogul s a magyar királynéval csak nem is beszélhet. Egyszer leitatják borral, egyszer álomitallal ; végre protectió utján bejut a királyi termekbe , de nem hivatalos audienciára. Ugyanekkor van ott egy útféli csárdásné, és valamikor úri neveltetésben részesült, hogy a királyné távollétében megtekintse a termeket. Ez asszony a csalódásig hasonlít a királynéhoz , főkép, mikor egy hóbortos ötlet folytán egy palota-őr szivességéből a királyné öltözékét ölti magára. A királyné pedig nem ment el hazulról; s itt a 4-ik felvonásban kezdődik a tévedések bohózataié vigjátéka, mígnem kiderül minden, s a ferigyes követ haza viszi Hedviget. [Hátrányai a műnek mindenekfelett a scenirozás, mely hézagossá teszi; sokat nem igen értenepneg ; vannak indokolatlan dolgok. A scenirozó csak a részletek hatását tartotta szem előtt s nem igyekezett az egésznek feltüntetésére, így p. o. aki a történelmet nem ismeri részletesen, nem tudja, miért nem ereszti a nádor a lengyel követet a király asszony szine elé. Hibája továbbá, hogy a comicus helyzeteket a valószínűség rovására tulságosan kiaknázza szerző, mi az utolsó felvonás kellemes hatását csökkenti; egyes helyek a decentia ítélőszéke előtt sem állnak meg pirulás nélkül , azonban e hibákon egy-két tollvonással segitve van, mit ha nemi sajnál szerző, a budai népszínháznak oly repertoire darabot nyújtott, minő kevés van a magyar játékrenden, mert e műnek oly előnyei vannak, minőkkel eddig a magyar vígmúzsa nem igen dicsekedhetett. Mindvégig tiszta, zamatos, költői nyelv, erős és szerencsés jellemzés, kitűnő alakítás, szellemdús dialógus. A lengyel követ oly zamatos jellem oly tiszta költészet, hogy szinirodalmunkban ritkítja párját; az útféli csaplárné igen talán alak ; a csaplár, a tót fegyvernök, sőt a fiatal vidor Palóczy, is. Éjszaki e műve kétségkívül irodalmi becsesei li, s — különösen ha apró fogyatkozásain egy pár tollvonással segíteni fog — állandó s vonzó darabja lesz a népszínház játékrendének. A szereplők közül különösen Némethy Irmát kell kiemelnünk, ki önmagát felülmúlta; ragyogó kedvvel játsza a királynét és a csaplárnét és oly tapintattal, hogy soha egy lépéssel össze nem lehetett téveszteni a két alakot. Molnár a lengyel követet csinosan domborította ki. Kassai a tót csatlóst túlozta, különösen az audientián; masqueirozása is túlságos volt; mindazonáltal végnélküli kaczaj követte lépten nyomon. Krasznai ügyesen adta Palóczyt. Csak azt nem értjük, hogy Molnár, aki annyi tapintatot tanúsít, hogy tud oly szerepet, mint Hedvig, Kocsisovszky Borosának adni ? — E szerep Boér Emmát illette volna, mert egészen az ő szakmája. Különben a dolog meg is boszulta magát, mert K. B. a kis szerepet is egészen elejtette. Taps volt elég. Némethy Irmát nyílt színben is kihívták. Közönség számos volt, kivéve a páholyokban. Radnótfay úr a nemzeti színház néhány tagjához az alább következet levelet intézte, melynek közlésére fel vagyunk jogosítva, s a melyet annál szívesebben teszünk közzé, mivel az tűnik ki abból, hogy az igazgató úr hajlandó minden czélszerűnek mutatkozó reformot a nemzeti színháznál életbe léptetni, min csak örülni tudunk. Tisztelt Tekintetes úr ! Mióta a nemzeti színház igazgatását átvettem, folytonosan oda irányzom igyekezetemet, hogy e műintézetet lehetőségig az európai első rangú színházak színvonalára emeljem. E czélból léptettem életbe több új szokást és intézkedést, melyek más színházaknál czélirányosaknak bizonyultak be. Mindemellett közelebbi időben itt ott gyakran fölmerülni látom és hallom azon észrevételt, hogy a nemzeti színház igazgatásában gyökeres reformra lenne szükség, anélkül, hogy valaki a gyökeres reformsürgetők közül bár egyetlen egy részletes tanácsot adott volna nekem a teendő változások és létrehozandó szükséges njítások iránt. Mivel azonban nem tagadom, hogy lehetnek dolgok, melyek vagy figyelmemet kikerülték, vagy időközben mutatkoztak kívánatosaknak, tisztelettel kérem fel a Tekintetes urat, hogy Szigligeti elnöksége alatt Tóth József, Szigeti József, Feleki Miklós és Szerdahelyi Kálmán urakkal szíveskedjék azon reformokról tanácskozni, melyeknek életbeléptetését a művészet érdekében óhajtandónak vélik. Mivel továbbá a színház törvényeiben sok irányt és ellentmondást, néhol pedig fölöslegest is látok, melyeken okvetlenül változtatni kell, kérem egyúttal: vegyék tanácskozásuk tárgyául a színház törvénykönyvét is, mely a jelen kori viszonyokhozi alkalmazást oly sürgetőleg igényli ebbeli tanácskozmányuk eredményét annak idején s ha kérnem lehet, minél hamarább, velem írásban közölni szíveskedjenek. Szokott tisztelettel maradtam. A Tekintetes Urnák Pest, September 24-én, 1867. Radnótfáy Sámuel, udvari tanácsos és intendáns. Színház. A budai népszínházban vasárnap adatott először „Az utolsó lengye' *) Kéretnek a hazai lapok e közlemény szives átvételére. KÜLFÖLD A megaláztatás békéje. E czím alatt a „France“ a következő czikket hozzá: „A sajtó fejtegetései a jelen órában igazán figyelemre méltók, és híven jellemzik a közvélemény hullámzásait. Az „Opin. Nat.“ tegnap még a „Siecle“-hez csatlakozott, s Poroszország katonai diktatúrája Németországon hazafi kételyeit és érzékenységét izgalomban tartotta. Ma már átmegy Girardin úr táborába, s Gueroult úr ugyan azt a nótát járja, amit a „Liberté“ penget. — Éjszak-német szövetség, irodalmi gyűlés. Váratlan barátság. — A 27-diki birodalmi gyűlésben napirenden budget-előtanácskozmányok általános vitája állott. Megnyita a vitát Kirchmann az ellenzéktől. Fő kifogása az, hogy a költségvetés részben egysége, részben a szövetséges állam számára átszőtt készülni. Nem találja fel a szabatos határvonalt, mi tartozik az egyes államokra, mi az egész szövetségre, így például a porosz consulatusok és a külügyi minisztérium költségvetéseit fel akarja vétetni a birodalmi budgetbe. Tweeten 4 határozatot indítványoz és indokol 1) A költségvetés legalább is 6 hónappal a költségvetési év előtt előterjesztendő, hogy a megállapításra és az egyes államok költségvetésére maradjon elég idő. 2) Túllépések és rendkívüli kiadások a legközelebbi évben a valódi bevételek és kiadások kimutatásával együtt előterjesztendők. 3) A bevételi és kiadási maradékok a legközelebbi költségvetésbe mint bevételek vagy kiadások beveendők. 4) Új hivatalok állítása vagy fizetésemelések csak a birodalmi gyűlés megegyezésével történhetnek, külön hitel- vagy költségvetési törvény által. Bismark elvileg az 1) pont mellett van, s érdeméhez gyakorlatban is ragaszkodni akar. De azt hiszi, hogy a gyűlés és a szövetségi kancellár ily szorosan le nem kötheti magát. A 2) és 3) pont kivitele nagy nehézségekbe ütköznék. A 4) pont ellen nem volna kifogása, ha nem volna a hivatalnokok közé sorozva a katonatiszt is Günther, miniszteri igazgató, szintén szól azon akadályokról, melyekbe a 2- és 3-dik pont ütközik. Miután még Duncker szólt a költségvetési javaslat ellen, a 4 határozati indítvány 99 szavazattal 99 ellen elvettetett. Az első pont azonban Bethmann „enyhítő“ jobbítmányával „kívánatos,“ keresztül ment. — A „Nordd. A. Ztg.,“ melyről már több ízben kellett heves rohamokat feljegyeznünk a magyar kormány ellen, ezúttal 227-ik számában egészen máskép beszél. Az ausztriai államjogi viszonyok fejlődése — úgymond — hatalmas lépést tett előre a financiális kiegyezkedéssel, mely a két fél közt létrejött. Felületes szemlélésnél ugyan az lehetne hinni, hogy az egyes részek anyagi teendőinek szoros körülírása tágítja a szakadást köztük. De a bizonyos arány szerint meghatározott külön qupták használata közös czélokra, kiegyenlít minden hátréyt, másrészt a függő államadósság elismerése közös kötelezettségül, s a vámok rendeltetése közös czélokra, erős köteléket fűz a külön kormányzott felek közt. — Megemlítjük még, hogy a „Nordd. Alig. Ztg“ politikai vezérszemléjében bőven szól Eötvös cultusminiszter iparegyesületi beszédéről. Ezenkívül dicséri a közlekedési minisztérium erélyét, mely vasúthálózatával tetemesen emelni fogja az ország jólétét. Ennyi barátság egyszerre, valóban meglepő. A „Temps“ a Garibaldi ügyről. A jelesen szerkesztett orbanista lap , a „Temps“ szerkesztője, Nefftzer a következő kis czikket közli : „Nagyon nehéz elképzelni néhány franczia, a nem csupán clericalis lapnak azon eljárását, melylyel a Garibaldi ügyről beszélnek, s melylyel az olasz kormány eljárását biválgatják. E kormány, igaz, hogy az ötét kötelező szerződésekhez alkalmazkodott, de kínos kötelességet teljesített, a septemberi szerződés nevében a leghazafiasabb törekvésnek állott útjában ; azon emberre emelte kezét, ki egész Itáliában a legnépszerűbb ; kénytelen volt tekintélyével és erőszakkal élni ; és ez erőteljes lépésének áldozatul kelle hozni, különben is kevés népszerűségének nagy részét. A világi hatalom barátainak ezt el kellene ismerni és meg kellene köszönni. De egészen ellenkezőt tesznek, még boszantják és kicsinyük eljárását, s az egészet oly színben állítják elő, a mint az a kormányra nézve legbalázóbb, az olaszokra nézve pedig legboszantóbb. Azt mondják, hogy az olasz kormány kedve ellen cselekedett, s a mi kormányunk eszköze volt; azt beszélik, hogy a pápai követ itt Párisban elment a külügyek miniszteréhez, s a szentszék sorsát a franczia kormány kezei közé tette le. Ez valóban őrült beszéd! Mit akarnak ? Mi czéljuk van ? Tudnak-e valamit, vagy ha tudnának is, illő dolog e azt ily modorban kitrombitálni ? Nemde különben is csupa nagyítás az egész olasz rokonszenv ? Nem eléggé kényelmetlen e rájuk nézve az, hogy hálát kell érezniük Francziaország iránt? Bizony semmi sincs előttük kellemetlenebb, mint azon gondolat, hogy Francziaország által kormányoztatnak ! Végkép el akarják tőlünk idegeníteni az olaszokat; oly bővében ajánlkoznak e szövetségeseink, hogy akik kéznél vannak, azokat kigúnyolhatjuk és elriaszthatjuk ? Garibaldi vállalata a római kérdés felélesztése által nagyon is compromitálja e szövetséget —a mi politikusaink végkép meg akarják semmisíteni.“ Ugyancsak a Garibaldi-féle ügyre nézve a „Times“ (mint az „Op. Nat.“ közli) a következő kérdést tűzte ki : „Haa pápának a rómaiak ellen idegen zuávokra van szüksége, hát akkor a rómaiak a pápa ellen miért ne hívhatnák segítségükre az olasz önkénteseket?“ E kérdésre várjuk a feleletet, írja a nevezett lap. Esti posta. — Az éjszak-német szövetségi gyűlés 28-iki és 30-iki ülésében folyvást a költségvetési törvényt tárgyalja. — Lord Derby egészségi állapota ismét javulásnak indult. — A londoni osztrák követségben az osztrák követ és libériai consul közt kicseréltettek a hajózási és kereskedelmi szerződés ratificátiói. — Stuttgartban a szabadelvű párt tanácskozásában elhatározta, hogy a vámszövetség és a porosz véd- és dacz-szövetség ügyében támogatni fogja a minisztériumot. Az utóbbit 26-kan terjesztette az országgyűlés elébe a külügyér. Kometi sívihás. Odt elsejére van kitűzve: „Bánk bán.“ Eredeti nagy opera 3 felv. Népszínház. Kedden, oct. 1-én bérlet első számban. „Az utolsó lengyel követ Budán.“ Vigj. 4 fel. Bérleni még ma estig a népszinházi irodában lehet. Legközelebb elő adatnak : „A fertály mágnások.“ Ered. vigj. 4 felv. és „A gyermek orvos“ ifjú Dumas uj drámája. A tanulójegyek helyett földszinti bérlet adatik 20 előadásra egyszerre, tanulójegyek naponként nem fognak adatni. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről sept. 28-ról : 5*/s metalliques .... Nemzeti kölcsön Bankrészvény .... Hitel intését.......................... Londoni váltók .... Ezüst . . . . . , Arany 55.40 65.20 683— 179.20 124 30 122.— 5 93 A jfízsii árii-bSrze hivatalos árj** Sept. 30 án. ittna AW. -a5SAfe'ia.! »ér? szerte* a 31. ■•k rttnságt . . . » *i»sai uj . . t£K*Bi J,. . . , h'hér' árs ki a p Síf vidék sj » pásti Hiák itLétBiSfirsí , r . . „ Hplértk „ M» . u j* bánáti 6 Kuko— t e? is, n é » feinste Bab, *1 , ontáe ttspew» Sáp«: », feinaágt 86 8,? H8- -8 t 66-- 87 88—89 84—85 84- 85 HC- 87 78—80 68 70 68 70 45-47 Duarhallat .5. T. 5 15 5 40 6 15 5 45 4 90 4 90 5 15 3 76 2 60 1 30 10 3 75 80 60 70 65 06 05 30 8 86 3 66 2 46 1 56 3 86