Pesti Napló, 1867. október (18. évfolyam, 5234–5260. szám)
1867-10-18 / 5249. szám
zett anyaország közt; harczolni kezd azon elvért, melynek folytán majd a megyék az összeköttetésnek fő jelét abban mutatják, hogy a korona alatt maradnak. Valóban, lélekemelő látvány, midőn a baloldal két rettenthetlen bajnoka kezet fogva, egymás kölcsönös védelmére száll, egymást kiegészítő uj, nagyszerűségükben megdöbbentő theoriákkal. A mézes ajkú Nyáry Pál hirdetvén : „A megye és minisztérium két coordinált hatóság! ” Az igéző tollú Csernátony írván , hogy a megye és minisztérium közti viszonyra nézve azon viszony irányadó, mely Anglia közt egy részt , másrészt pedig ausztráliai gyarmatai közt fennáll; irányadó azon elv, melynek folytán majd a megyék az összeköttetésnek főjelét abban mutatják, hogy a korona alatt maradnak; irányadó a „tiszta personális unió“ elve. És miután Csernátony a „Times“-ből még ezt is idézi: „Tán szerencse, hogy ez esemény (a látogatás) most történt, midőn az anyaország és coloniái közti viszony komoly gondolkodás tárgyává kezd válni. Akármint változások ítéltessenek is szükségeseknek, az angol nép nagy többsége rendkívül sajnálná, ha az összeköttetés megszakadna. Vannak benne hátrányok mindkét félre nézve, de mi azt hiszszük, hogy több belőle a becsület és haszon. Az edinburgi herczeg látogatása fel fogja frissíteni az előnyök érzetét mindkét oldalon.“ Valószínű, hogy a baloldal nagylelkűleg bevallja, hogy még a personális unióban is, a megyék és az általuk képezett ország közt : „vannak ugyan hátrányok mindkét félre nézve, de mi azt hiszszük, hogy több belőle a becsület és haszon.“ Csernátony szereti a csattanós dolgokat Csodáljuk, hogy jeles czikkének nem adta a czímet: A minisztériumnak koordinált megyék, mint az általuk képezett országnak, ezzel a personális unió által kapcsolatban álló gyarmatai. Ez jellemezte volna a baloldal municipalistáinak álláspontját. Bécsi dolgok. Birodalmi tanács. (Alsóházi XXXVIII. ülés octóber 16-kán.) A miniszterek közül csak Taafe van jelen. A felsőház átküldi a megválasztott államitélenzékről, a 120. §-ról szóló törvényjavaslatokat. A concordatum eltörlését 14 község kérelmezi. M ü h 1 f e 1 d petitio alakjában a következő, Lembergből vett sürgönyt teszi le a ház asztalára : „17 éves leányom, Radamszki Chaje Elikta Sára, többrendbeli holmit lopott el tőlem, s az idevaló benézés apáczák zárdájába menekült, ahol october 9 -e óta tartózkodik, s a hová engem be nem eresztenek. Minden levelem, melyet leányomhoz intézek, válasz nélkül marad. A büntető törvényszék, jóllehet a tolvajlási bűntény meg van állapítva, vonakodik leányomat a kolostorból kihozni, időt engedvén az apáczáknak, hogy térítési kísérleteiket befejezzék, s minden atyai igényt megakadályozhassanak. Bajom régten sürgős. — Radamszki Márkus.“ M ü h 1 f e d indítványozza, hogy a kérvényezési bizottmány az ülés után rögtön tárgyalás alá vegye az ügyet, s a lehető legrövidebb uton tegyen jelentést, annyival inkább, mert ez nem az első ily eset. Dr. Landesberger: Én ugyanezen táviratot kaptam, pártolom Mühlfeld indítványát, mert nem szabad tűrni, hogy gonosztevők és elvetemült gyermekek számára, kik a szülői hatalom elöl elvonják magukat, menhely állittassák. T a a f e : Bátor vagyok a t. házzal tudatni, hogy én is ugyanezen telegrammot vettem (nagy derültség), hogy azonnal visszasürgönyöztem Gácsország helytartójához, hogy távirat útján rögtön tudósítson a dolog állásáról. Mihelyt megkapom a tudósítást, közölni fogom a házzal. Mühlfeld indítványa egyhangúlag elfogadtatik. Laudon és társai interpellációt intéznek a minisztériumhoz az iránt, hogy Morvaország több kerületében a papság azon visszaélést követvén el, hogy a szószékről hirdeti, miszerint a képviselőhöz a házasság intézményét megszüntetni, az egyház javait elrabolni, a jólétet megsemmisítnni, a robotot és tizedet ismét életbe léptetni, az országra új adót róni készül — s ezek és ilyenek által asszonyokat és gyermekeket petitiók aláírására csábít, a közcsendet háborítja: van-e a kormánynak ezen eljárásról tudomása, s ha van, mit szándékszik tenni ? Ezután következik a napirend: folytatássá múlt ülésben félbehagyott vitának a 11. §-ról. Itt mindjárt a vita elején ismét stilaria jobbításokon oly heves vita fejlődött ki, hogy az ülést félbeszakították a végre, hogy a bizottmány tisztázza az eszméket. . Az ülés egy fél óra múlva ismét megnyílván, Kaiserfeld, mint előadó, elfogadásra a bizottmány eredeti stilisatióját ajánlotta, s a ház el is fogadta. Következett az 1. pont, melyet szintén elfogadtak. A többi , részint csekély vita folytán, részint minden vita nélkül, szintén elfogadtatott, mire a négy alaptörvénynek (a bíró hatalomról, a kormány és végrehajtási hatalom kezeléséről, az államstélőszékről és az állampolgárok jogairól) harmadik olvasása eszközöltetett. A jelen, tanácskozás alatt volt februári alkotmány megváltoztatásáról szóló törvény harmadik olvasása, a legközelebbi ülés napirendjére halasztatott. ... . .. Az ülés végén az azon közben jött igazságügyérélye kijelenti, hogy ő is kapott ama szökevény leány szüleitől távsürgönyt, s előterjeszti a háznak azon táviratot, melyet miheztartás végett Gácsország helytartójához intézett. E szerint a felytartó urnak kötelességévé tétetett, hogy a leány megkereszteltetését akadályozza meg, eszközölje ki, hogy a leány az apával találkozzék, ügyét vizsgálja meg szigorúan, szükség úgy hozván, a büntető törvényszék közbenjárása mellett, s tudassa rögtön az eredményt, valamint a az bialai esetet is. (Ott t. i. ugyanily eset történt, csakhogy a lány még csak 14 éves volt.) Az ülésnek másodfél óra után volt vege. Hatósági élet. Pest városának f. hó 16 kán tartott közgyűlésén elnöklő főpolgármester előadja, hogy a közgyűlésnek f. hó 6 kán kelt egy rendelete szerint, a tisztikarnak minden egyes tagja, bármely hatósággal saját nevében való hivatalos értkezéstől, hivatalvesztés terhe alatt eltiltatik ; s minthogy a szerint kivételt az elnökség sem képez, felhívja a közgyűlést azon rendeletének magyarázatára ; előadja másrészt, hogy gyakran felette sürgős és fitos ügyek merülnek fel, holaz elnökség gyors intézkedése kívántatik. — A közgyűlés több oldalról nyilvánult magyarázat folytán kimondja, hogy érintett határozatok hozatalánál nem volt czélja az elnökséget előtte is ismert gyakori gyors teendőinek kivitelében zsibbadtani akarói. — fenntartja az elnökségnek sürgős esetekbeni személyes intézkedési jogát, mely azonban mindenkor a tanács, illetőleg közgyűlésnek utólagos jóváhagyása alá terjesztendő, s e czélból elnöki rendes jegyzőkönyv vezetendő, mely a tanács előtt nyitva áll, és titkot nem tartalmazhat, mint az absolut rendszer alatti praesidialis protocollumok ; egyúttal elrendeli a közgyűlés, hogy a belügyminiszterhez naponként felterjesztetni szokott rendőri rapportok, mindenkor a főpolgármester tudtával és ellenjegyzésével, az elnökség útján terjesztessenek fel. 2. Az ügy sürgős volta miatt felvétetett az országban létesítendő vasutak hálózási tervének megbírálására kiküldött választmány jegyzőkönyve. Ezen tervezet a közmunka és közlekedési miniszter úr által a végből küldetett meg a város közönségének, hogy áttekintés után arra indokolt észrevételeit terjeszsze fel. A terv országszerte ismeretes, s a létesítése iránti tárgyalások a törvényhozásnak már már teendőjét képezik. A bizottmány jelentés legfontosabbnak tartja a belforgalmat eszközlő vasutakat, s ezek meghosszabbításával azon vonalakat, melyek a szomszéd országokkal és tartományokkal különösen nyugat felé érintkeznének ; végre a több országokon átnyúló úgynevezett világ vaspályákit, s mindezekre nézve oly számítást kíván szem előtt tartatni, hogy e vonalak egy központból, vagyis Pestről sugározzanak ki. Ezen vezérelvek szemelőtt tartásával első heten a pest-hatvan-miskolcz-kassa-lembergi vonalat; másodikon a pest-logoncz-zsolna oderbergit; 3ron az erdélyit, 4 en a fiumeit; a sugárvonalak egyes pontjait összekötendő pályákul pedig 1-er a kassa zsolnait, 2-et az arad-temesvárit, 3-or a czegléd-hatvanit javasolja. Ezenkívül különös figyelemre kívánja méltatni a pesti és budai vaspályáknak a Dunán áthidalással való összeköttetését. A közgyűlés a bizottmány által előadott elveket átalában véve osztja, de nem teszi sajátjává azon sorozatot, melyben a létesítendő vonalakat a bizottmány elhelyezni jónak vélte; mert a tapasztalat bizonyítjs, hogy ily sorozat az ügy eldöntésére gyakran hatást gyakorol; és azért Királyi Pál indítványára a fővonalak közül első sorba helyezi a buda-fiumeit — Kottori és Zágráb érintésével; 2-dikba az erdélyit Nagyvárad, Kolozsvár, Maros-Vásárhely és Brassó megérintésével; ezek után a 3- és 4-dik sorozatba azokat, melyeket a bizottmány 1-ső és 2-dik helyen jegyzett fel. — A sugarakat összekötő vonalok közt pedig első helyre helyezi a debreczen szatmár-szigetit, melyet a bizottmány nem is említett fel; többire nézve a közgyűlés megnyugvását nyilvánítja a miniszteri tervezet iránt, s ezen irányban a m. közmunka és közlekedési miniszter urat értesíteni határozta. 3. Több törvényhatóság részéről megküldött tiszti névjegyzékek tudomásul vétettek. 4. A külvárosi rész lámpavilágítás okának megvizsgálására kiküldött bizottmány jelentése szerint az ok abban fekszik, hogy ezen olajlámpákban csiedaku bél használtatott; a bizottmány a lámpákat lapos bélhez javasolja alkalmaztatni, melynek költsége mintegy 6000 frtba kerül; a közgyűlés ezen javaslatot elfogadta, a felügyelet és ellenőrzés iránt pedig utasíttatni rendelte a gazdasági bizottmányt, hogy ez irányban javaslatot terjeszszen elő. 5. Felolvastatott az igazságügyi miniszter rendelete az esküdtszéki tagok összeírása tárgyában tett felterjesztésre; ebben megnyugvás nyilváníttatik a közgyűlés intézkedése iránt, hogy t. i. az első rendelet — mely szerint esküdtszéki tagokat az izraelita lakosok összeírandók — lehető törvényes használat végett az összeíró bizottmánynak kiadatott, méltányolva szól a hatóság éberségéről, hogy a törvények felett őrködik, s a létezett aggályok eloszlatása mellett kijelenti, hogy ismeri azon felelősséget, melylyel eljárásaiért egyedül az országgyűlésnek felelős. — A közgyűlés, hivatkozva előbbi határozatára, ezen rendeletet szintén az összeíró bizottmányhoz utasította. 5. Lengyel Miklós, egri kanonok levele , mely szerint a Pest városának ajándékozott Mária szobor felállításának alkalmából részére megküldött polgári dísz-oklevélért köszönetét nyilvánítja — szives tudomás után levéltárba tétetni rendeltetett. 6. A pesti harmadik állatorvosi állomásra három pályázó közül Göbel Coelestin egyhangúlag megválasztatott. 7. A városban fogyasztandó légszesz mennyiségének és minőségének vizsgálására és ellenőrzésére nézve a tanács által azon javaslat terjesztetett elő, hogy e czélra egy szakértő egyén rendes fizetéssel neveztetnék ki; ezen ellenőrzést eddigelé Preisz Mór real tanodai vegytanár díjtalanul teljesíté, mely eljárás a szakértelem mellett felette sok fáradságot igényel, már csak azért is, hogy ezt esteli órákban kell véghez vinni. Az ügy felette fontos, mert a szerződés szerint egy lámpa lángnak 10 spermaczet gyertya lángjával hasonlónak kell lenni, s ha a társaság 10 gyertya helyett csak 8 gyertyáéval hasonló lángot szolgáltat, ez 20%-tóli veszteség, — ami naponként 300 ftot, egy éven át pedig 109,500 ftnyi veszteséget okoz Pest városában, melyből a házi pénztárra 15,000 ft háramlik, a többi pedig az egyes fogyasztók közt oszlik szét. — A közgyűlés tehát a kémlelettel továbbra is Preisz Mór tanár urat bizta meg, s részére egyelőre évi 600 ft tiszteletdíjat szavazott meg. 8. Felolvastatott Schuster János képviselő indítványa a városi kövező anyag biztosítása iránt. Indítványában azon körülményt emeli ki, hogy a városnak kövezetre alkalmas kőbányái nem lévén, azokat a visegrádi és bogdányi korona uradalmaktól kénytelen kibérelni, s e bérlet 3 évig tartó lévén, megtörténhet, hogy annak eltelte után ezen bányák más bérlő kezére jutnak, a ez esetben a város felette nagy áldozattal lesz kénytelen a köveket mástól vásárolni; azért javasolja, hogy tétessék lépés a m. kormánynál ezen bányáknak 30—40 évig tartó kibérlésére nézve, s ennek sikere esetében a város azon helyzetbe jön, hogy a bányáktól a Dunáig utat készittethet, mely könnyű szállítás mellett a kőnek köböle a mostani árnál is 7 —8 fttal olcsóbban szállittathatik. — Az indítvány elfogadtatott, s egyelőre a 10. minisztérium felkéretni határoztatott a hoszszabb bérletnek feltételei közlésére. 9. Szupa György képviselőnek a közgyűlésen gyorsíró alkalmazása iránt tett indítványa, megáll ha a indokok hiányában, elvettetett. 10. Felolvastatott Szentkirályi Mór főpolgármester indítványa Pest és Buda városoknak szándékolt egyesítése ellen. Az indítványból az tűnt ki, hogy az elvben nem annyira az egyesítés, hanem olyan eljárás ellen szól, ha ugyanis az egyesítés a kormány előterjesztésére kimondatnék az országgyűlés által, a nélkül, hogy előbb Pest városa hatósága meghallgattatok, s a feltételek, melyek mellett az egyesítés létrehozandó lenne, előre megállapittatnának. Szőnyegre jött ezen ügy már az 1848/6-ki országgyűlésen, s életbeléptét csakis az akkori válságos idők gátolták. — Az eszme országszerte népszerű, s mindenütt országos szempontból tekintik, míg más részről figyelmen kivül hagyják, vagy nem ismerik a helyi érdekeket. — Az indítvány oda irányul, hogy mielőtt ezen egyesítés elvben kimondatnék, állapíttassanak meg előbb az egyesítési feltételek, mert az egyesülés rendezetlen állapotban üdvösen fenntartható nem lesz. Az indítvány általános helyesléssel fogadtatott, s tüzetes tárgyalása a jövő közgyűlésre létetett. 11. Weisz Bernát képviselő által a névtelen és helytelen nevű utczáknak országos nevezetességű férfiak neveiről való elnevezése iránt tett indítványa elfogadtatott, s ennek eszközlésére Thanhoffer Pál elnöklete alatt Weisz Bernát, Toldy Ferencz, Királyi Pál, Simon Florent képvisek, a főmérnök és telekbíró, végre a külvárosi bírákból álló bizottság küldetett ki. 12. Tanácsi határozat kíséretében előterjesztetett a főkapitánynak a bejelentési szabályokat tartalmzó hirdetménye. A tanács lényegi és formahibát lát a főkapitány ezen eljárásában; lényegeit azért, mert midőn a közgyűlés a bejelentési , hivatalt ideiglenesen fenntartatni elhatározta, a bejelentési szabályokról egyátalában nem rendelkezett, mégis a főkapitány a Pálffy-kormány alatt kibocsátott egy rendeletet bocsátott közre a nélkül, hogy azt — még helyes volta esetében is — a közgyűlés megbírálása és jóváhagyása alá terjesztette volna ; formahibát pedig azért, mert az ily módon is létrejött szabályoknak kihirdedetése nem a hatóság egyes közegei nevében, hanem maga a hatóság által foganatosíthatók. Elénk vitára nyújtott alkalmat ezen tárgy. Simon Florent egyszerűen a tiszti ügyészhez kívánja utasíttatni a tárgyat, a főkapitány által követett túlkapások bővebb indokolásául, a rendőri bizottmányt pedig utasíttatni kéri, hogy a rendőri szabályokat mielőbb dolgozza ki és terjeszsze elő. Fabinyi képviselő a tárgyat egy bizottmány által kívánja megvizsgáltatni , várjon tett lépése által a főkapitány hatáskörét túllépte-e? Ő nem lát egyebet a dologban, mint túlbuzgóságot. Thanhoffer előadja, hogy azt mindenki tudja, annál inkább kell tudni a főkapitánynak, hogy szabályrendeletet, mely még a városban levő idegeneket is kötelezi, egyedül a hatóság bocsáthat ki. Hibásnak tartja azon feltevést, hogy a provisorium rendeletei alkotmányos életben kötelezők lennének, a közgyűlésnek azok létezéséről sincs tudomása , ha vannak ilyenek, és alkotmányos életben is lehetne reájuk szükség, miért nem terjeszti azokat a főkapitány a közgyűlés elébe ? Mert ignorálja saját hatóságát, Simon indítványához járul. Rakovszky indítványára, hogy a hirdetmény felolvasása azért fölösleges, mert a közgyűlés annak érdemébe nem bocsátkozik, s hogy a tárgy inkább formák sértésére vonatkozik — a vita befejeztelett és Simon Florent indítványa elfogadtatott. 13. A főkapitányi állomáson, a tanács intézkedéséhez képest, Polgár Károly tanácsnok meghagyatott ; az ő helyére pedig Gerlóczy Károly főjegyző ugyanezen minőségben tanácsnoki üléssel és szavazattal ruházhatott fel. 14. A m. pénzügyminisztertől pénzügyőrökül a magyar ezredeknél szolgált altisztek alkalmazása iránt leküldött rendelet örvendetes tudomásul vétetett. 15. Az államvaspálya udvarban befolyó városi jövedelmek ellenőrzésére szükséges két vámellenőri állomás szervezése kimondatott. 16. Néhai Mihálka Antal volt reál tanodai helyettes tanár 4 évi szolgálata után özvegyének, a férj évi fizetésének V4 része kegydijképen egyszer mindenkorra megszavaztatott. 17. A temető felügyelőnek eddigi 800 ft fizetése 1000 ftra felemeltetett. Az ügyészi hivatal rendezése iránt a szervező bizottmánynak előterjesztett jelentése hosszas tárgyalást igényelvén, jövő közgyűlésre tétetett át, s igy több tárgy nem létében az ülés berekesztetett. Hivatalos. ( A „B. P. K.*-151.) Igazságügyminiszteri körrendelet a hétszemélyes táblához, az összes sajtóbíróságok elnökeihez, bűnvizsgáló bíráihoz, közvádlóihoz, s az ország összes törvényhatóságaihoz-Előfordult eset alkalmával kérdés tétezvén az iránt, hogy a sajtótörvény 11. és 12. §§. eseteiben a közvádló mennyiben tartozik közbenjárni — az 1848. XVIII. t.cz. 20. §., s a május 17-iki miniszteri rendeletből kifolyólag, az országgyűlés mindkét házától nyert felhatalmazásom erejénél fogva rendelem : 1. A sajtótörvény 12. § ban foglalt vétség eseteiben, az alábbi 8. pont esetét kivéve, a közvádló közreműködésének nincs helye. A 11. §. eseteiben a sértett fél a közvádló közbenjárásával élhet. 2. A sértett félnek joga van mindkét §. eseteiben ön személyében vagy erre világosan meghatalmazott képviselője által magánvádlóul fellépni. 3. A magánvádlót mindazon jogosítványok közvetlen megilletik, melyek a május 17 -i miniszteri rendeletben a közvádló részére megszabják. 4. E rendelet 18. §-nak esetében a vizsgáló bíró tartozik a magánvádlót a vizsgálat befejeztéről tudósítani, ki a vizsgálati iratokat nála megtekintheti, s a netalán pótlandók iránt észrevételeit megteheti. A netaláni hiányok pótlása után vizsgáló bíró a magánvádlónak tíz napra terjedő határidőt tűz ki a vádlevél benyújtására, s a hozzá benyitott vádlevelet a vizsgálati iratokkal együtt a bíróság elnökéhez azonnal beküldi. 5. Ha a magánvádló a vádlevelet benyújtani elmulasztja, vagy ha az esküdtszéki tárgyalásról kimarad, az általa emelt vád visszavontnak tekintetik. ,, A 11. és 12 §§. azon eseteiben, midőn a van a közvádló által emeltetett, a sértett fél panaszát, az esküdtszéki tárgyalást megelőző napig visszaveheti. Tartozik ezt a közvádlónak bejelenteni, ki arról a biróság elnökét haladék nélkül értesíti. , 6. A magánvádló az 5. pontban foglalt második és mindazon esetben, midőn a vád okozva közbenjárása nélkül emeltetett, ha a vádlott mentetik, ennek kivonatára az okozott költségekben elmarasztalandó. E költségeket a május 17-iki rendelet 3. §-ban foglalt biróság szabja meg, s határozata ellen az ugyanezen rendelet 86. § ban érintett semmiségi panaszon kívül nincs jogorvoslat. 7. A vizsgáló bíró köteles mindazon esetről, midőn magánvádló feladására vizsgálatot indít, a közvádlót értesíteni, kinek jogában áll a vizsgálati iratokat megtekinteni, a vizsgálatnál s az esküdtszéki tárgyalásnál jelen lenni. 8. A közvádlónak joga van mindazon esetben, midőn a vizsgálat tárgyát képező cselekvénynyel egyszersmind közkereset alá tartozó vétség is követtetett el, a 11 és 12-dik §§-ban foglalt vétség vád alá vételét a maga részére fenntartani. 9. Jelen rendelet mindazon esetekre kihat, melyekben még vádlevél be nem nyujtatott. Pesten, 1867. oct. 1-én. A magyar kir. belügyminisztertől. Valamennyi törvényhatóságnak. A londoni cs. kir. követség egy, Londonban „Foreign Monetary and credit agent Office“ czim alatt fennálló álüzletre figyelmeztet, mely helyiségének gyakori és czimének időnkénti lényegtelen változtatásával, a szárazföldön 10 év óta szakadatlanul jelentékeny csalásokat követ el azáltal, hogy hírlapi hirdetések útján jutányos feltételek melletti kölcsönök kieszközlését ígérvén, az erre ráállókat a költségre előlegkép lefizetett összegekben megcsalja. Ily csalások színhelyéül különösen Horvát- és Csehoszágot választá ki. Bár ezen hamis hitelintézet iránt a nagy közönség a „Wiener Zeitung“ 1859-ik évi folyamának 33- ik számában figyelmeztetett, mely figyelmeztetés nem rég a „Wiener Abendpost“ folyó évi 216. számában megnyittatott, szükségesnek látom mégis ezen csalárd üzletre a hazai törvényhatóságok figyelmét különösen felhívni, oly utasítással, hogy ezen körrendeletévi hatóságok területén a legkiterjedtebb módon és lehető gyorsasággal közhírré teendő lesz. Budán, 1867-ik évi october 3-án, Bács-Bodrogmegyebeli Ada községben a f. évi october 20. és 21-kére eső országos vásár a jelen évben ugyanazon hó 27. és 28-ik napjain fog tartatni. Pest, 1867. october 13-kán. A földmivelés , ipar- és kereskedelmi m. k. minisztériumtól. A „P. Napló“ távsürgönyei Bécs, okt. 17. A követekháza folytatta tárgyalását. A ház azon törvényjavaslatot, mely a ház által előterjesztést fenyítő törvényjavaslatot a terjedelmes j javaslatok tárgyalása iránt fennálló szabályok szerint óhajtja tárgyaltatni, harmadik felolvasásra elfogadta. A bizottság azon indítványa, mely szerint a kormány által előterjesztetni ígért fenyítő eljárás hasonló tárgyalásnak vettessék alá, elvettetett. Ezután a gallicziai esemény feletti tárgyalás következett. Az igazságügyminiszter felolvassa a helytartó táviratát, mely szerint a keresztelés abbanhagyatott, a baloldal Golucinskyt lassúságról vádolja, a lengyelek védelmére kelnek. A ház Pratobevera indítványát elfogadja, mely a kormányt felhívja, hogy haladéktalanul erélyes lépéseket tegyen, s az eddigi késlekedést senyítse meg. London, okt. 17. A mai „Times“ azon hírt hozza, miszerint Napóleon az olasz kormánynak kijelentette, hogy szerződésszegés következtében a római interventio küszöbön áll. A „Times“ úgy vélekedik , hogy a beavatkozás elmarad. Egyszersmind bátorítja Batazzit, hogy Rómát szállja meg, innen aztán bocsátkozható alkudozásba. Különfélék. Pest, oct. 17. »Parlamenti alkotmány, vár-m . f I reactio“ czimü röpirat jelent meg Ráth Mór kiadónál, szerzője Kecskeméthy Aurel. (Araft.) A Szerző tüzetesen elemezi a fennálló törvényhatósági intézmény esetleges, valamint logikailag kényszerű következményeit, azoknak a parlamentáris kormánynyal kiegyeztethetlenségét fejtegeti; helyhatósági szervezetet javasol a municipális helyébe, s abban az autonómiát a miniszteri felelősséggel s parlamenti törvényhozással egybeférhetőnek véleményezi. Szigorúbb tárgyilagosság, kevésbé polemikus hangeszméi terjedésének talán kedvezőbb leendett. Vácz választókerületnek ma, oct. 17-kén tartott választó gyűlésében Drágffy Sándor egyhangúlag megválasztatott országgyűlési .• Az erdészeti államvizsgák ez a hó 7., 8., 9. és 10-én az orsz. m. gazd. egyesület köztilkének helyiségeiben tartattak meg. A vizsgáló bizottság Wagner Károly erdőtanácsos elnöklete alatt Prindl Antal erdőmester és Bedő Albert az orsz. erdész. egyesület titkárából állott; a földmivelési, ipar- és kereskedelmi m. kiromi- V . Kivonat, Pest város tiszti főorvosának augusztus havi közegészségi hivatalos jelentéséből. Az augusztusi időjárás teljesen megfelelt azelehaladt nyári évszaknak; a mulatkozzó hússzelek és csekélyebb esőzések alig ha ♦ tele érezhető változást, sőt általán véve sükségre kedvező hatást gyakoroltak. 82 e^®z‘ A légnyomat középsúlya 332 99 pár „ látott. — A hőmérő középfoka r mu- 17,70.- A páranyomat középmértéke'Tr«“* von. — Középnedvesség 58 0 4,98 pár* tartalom középszámítás szerint ~~ 0zon éjjel = 2,80 fok. - Az észak”V "" 3,40 ¥ uralkodó. — Esett öt napon - 8zét volt Aktogroégi i mi niszterium részéről pedig mint e7 államból kiküldött miniszteri biztos Grubiczy Gélza mint fogalmazó volt jelen. A felsőbb erdészeti államvizsga letételére 28 egyén jelentkezett, kik közül négy az önálló felsőbb erdészeti szolgálata telesen képesítettnek,1 18 képesítettnek találtatott, 6 pedig a vizsga ismért letételére utasittatott A pagonyvadászati vizsga letételére jelentkezett 5 egyén közül az alsóbb rendű erdészeti szolgálatra 4 „igen használhatónak 1 pedig használhatónak találtatott. — Szerencsétlenség. A váczi utczában a 10. sz. házról, melyet tisztítanak, ma reggel a kőmivesek vigyázatlanságából egy c.zégtábla leesett, és pedig épen az egyik munkásnak fejére, melyet a szó teljes értelmében össze zúzott. — Névváltoztatás. Poleszni Imre kecskeméti kegyesrendi házfőnök vezetéknevét Erdősire változtatta. _ A pesti vízvezetéki társulást utolsó közgyűlése, melynek a városi tanács felszólítása folytán arról kelle határozni, mily feltételek alatt adja át a társaság előmunkálatait a városnak tegnap tartatott meg. A közgyűlés a választmány indítványa nyomán elhatározá, hogy a társaság, mely eleitől fogva a vízvezetéket nem mint nyerészkedési vállalatot tekintette, a városi hatóság azon határozata által, hogy a vízvezeték községi erővel létesíttessék, czélját elérve látván, minden előmunkálatait, nemkülönben a még fennmaradt pénzösszeget, mely összesen 2000 ftra fog rúgni, a városi hatóságnak átadja, s ehhez csak azon feltételt köti, hogy az átadandó összeg egy nyilvános kút felállítására fordíttassék. Midőn e hazafias határozat fölötti örömünket kifejezzük, nem hallgathatunk azon férfiúnak a vízvezeték létesítése körül szerzett számtalan érdemeiről, ki az eszme keletkezésének első perczeitől fogva mai napig az ügyet erélylyel és tapintattal vezette. A közgyűlés ezen évekre terjedő fáradozások elismerésében Szapáry Antal gr. elnök urnak lelkesedéssel köszönetet szívazott. Nincs már most egyéb hátra, mint hogy a városi hatóság teljes erővel oda működjék, hogy e hosszas mű felépítése legalább is jövő tavaszszal megkezdődjék. — A pesti főreáltanodai ifjúság javára alakítandó ösztöndij-alaphoz újabban következők járultak adományaikkal: 1-er Kiss Béla IV, oszt. tanuló 2 ft; 2 or Nuszbeck Sándor volt tanítványunk küldeménye Sarkadról 19 frt, mely összeghez járultak : Márki Albert 2, Márki János 5, Szekér Gyula 1, Márki István 1, Toperczer Sándor 2, Püspöky Alajos 1, Czeglédy Imre 1, Szántay János 1, Lakatos Sándor 2, Schock Ferencz 1, Lacsai János 1, Nuszbeck Sándor 1 ft. — A szíves adakozók irányában az intézet legmelegebb köszönetét fejezem ki azon kéréssel, hogy e közleményt nyilvános nyugtatványul fogadni szíveskedjenek. Kelt Pesten, 1867. oct. 16. Ney Ferencz, főreáltanodai igazgató. — A Pesti Uniónak oct. 19 én a lövölde termeiben tartandó dalestélyének műsorozata : 1. a) „Dalünnepen,“ kardal Therntől. b) „Bárha a bubánat. . . .“ kardal 2. a) „Párdal,“ bariton-magán a kar kísérete mellett. b) „Világos kék csillag,“ népdal, énekli Haris P. ur, 3. a) „Vadászdal“ Wöhlertől, b) „Oly szép oda kin“ kardalok, 4. Dallam „Rigolettoból,“ énekli Térey Antónia k. a. 5. a) „Hull a levél,“ b) „Oh ne mondj engem rózsádnak,“ kardalok, 6. a) „Keringő“ Chopintől, b) „Liszt-induló“ Sípostól, zongorán előadja Sipos A. ur. 6. „Kesergő leány magándal Kovácstól, énekli Térey Antónia k. a. 8. a) „Vineta,“ Kardal Abttól b) „Erdei dal,“ Schumanntól. Kezdete fél 9 órakor. Végül táncz. Jegyek (személyi 1 ft, családi 1 ft 50) kaphatók Ohm József téri, Stelzig és Palme nádorutczai, és Hopfner kigyóutezai üzletében. — Névváltoztatások. Doránszky István pesti lakos Dobóra, Nálczai Pál csabai lakos pedig Miklósira változtatta vezetéknevét. — A külső szolnokmegyei honvédegylet köztudomásra hozza, hogy a Pesten, f. hó 2- án tartandó országos honvédgyülésre küldendő egyleti tagok megválasztása végett f.lió 20-án d. u. 3 órakor a városház termében közgyűlés fog tartatni, melyre a helybeli és vidéki tagtársak hazafiui kötelességükre figyelmeztetés mellett meghivattak. Szolnok, 1867. oct 14. Koppendorfer János, egy, jegyző. Állat- és népismerképek. Néhány nap múlva Pesten, a többi élénkség közepett, érdekes látni való lesz. Lovassy Sándor bajai gyurűstanár évek alatt szerzett és tudományosan összeállított igen gazdag zoológiai és ethnographiai távlatrajz-gyüjteményét fogja bemutatni, és pedig az általa ily alkalomra feltalált mód szerinthasználandó rendkívül nagy hydro-oxygen világítás melletti ködképekben , tudományos, de népszerű felolvasás kíséretében. Legközelebb Hamburgból hozatott távlatrajzi gyűjteményt, mely a maga nemében egészen új, amennyiben efféle képek ködképekben csak a legújabb időben lettek használatba véve, és rendkívül sikerültek. Nálunk a természeti tudományok gyakorlati alkalmazása a közéletbe nem lévén úgy szvive, mint az előre haladt külföldön, nemcsak fölötte érdekes, hanem tanulságos előadások is lesznek ezek. Lovassy S. tanár mutatványaiból kizárván a közönséges komédiát, azok a természeti tudományoknak annyira kívánatos népszerűsítése tekintetéből ismeretterjesztők is lesznek. Mielőtt bemutatásra elhatározta volna magát, több tudományos tekintélylyel közölte szándékát, s igen kedvező nyilatkozatokat tett. Óhajtandó tehát, hogy e vállalatnak annál is inkább kellő sikere legyen, minthogy a tudományos műveltség iránt élénken fogja felkelteni a figyelmet — mint magyar kezdeményezés is. — A fehérmegyei és városi honvéd-egylet f. hó 20-kán d.e.fél 10 órakor a megyeház nagy termében közgyűlést tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívja.