Pesti Napló, 1867. november (18. évfolyam, 5261–5285. szám)
1867-11-01 / 5261. szám
Ennélfogva a körmi»* »•'* f ^oMit latosén léL. »^iAdn’A Ä “pA^»Hi**'“r,ta7dfo^‘‘(áAn törvény ezután csekély vita mellett, a bifr .axraalata szerint elfogadtatott, csak r wl Jfelsbáró indítványa folytán csinálni n eljöt, mely igy hangzik : „A csásár személy« szent, sérthetlen és független.“ ( A „B. P. K.“-b51.) » vallás és közoktatási magy. kir. miniszter rendelete mérnöki diplomák és műegyetemi vizsgák tárgyában. A magyarországi műegyetemi szigorlatok rendezése, a technicai képességi okmányok megállapítása, az azok érvényessége körüli kételyek elhárítása, nemkülönben a technikai szaktudományok fejlődése érdemében a következőket rendelem : A tanulmányaikat végzett és közszolgálatba lépni szándékozó technikai tanulókra nézve eddig elé gyakorlatban volt úgynevezett államvizsgák megszűnnek, s ezek helyébe, a gépészmérnöki szakosztályokat illetőleg, technikai szigorlatok lépnek életbe, megjegyeztetvén, hogy a vegyészi és később felállítandó építészi szakosztályokra nézve, mihelyt a körülmények engedik, ugyanazon elv fog alkalmazásba vétetni. finnek alapján mindazok, kik a szigorlatokat minden tekintetben kellő sikerrel állották ki, képességi okmányt — diplomát — nyernek. A nyilvánosan tartandó szigorlatokra kivétel nélkül csakis azok bocsáttathatnak, kik az egyik vagy másik technikai szakosztályba sorozott összes tantárgyakat rendesen és jó sikerrel végezték, mit mindenkor előlegesen és hitelesen tartoznak igazolni. A vizsgáló bizottmány a m. k. közmunka- és közlekedési minisztérium által kijelölendő szakférfiú elnöklete és a m. kir. műegyetem igazgatójának alelnöklete alatt, a műegyetemi rendes tanárokból áll. A szigorlatoknál jelen lesz mindenkor egy, a vallás- és közoktatási m. k. miniszterium által kinevezendő egyén, kinek feladata leszen: a szigorlatok rendes menetét tanügyi szempontból figyelemmel kisérni, s az egyes szigorlatok eredményét, nemkülönben a technikai szigorlatok általános menete körüli észrevételeit a vallás- és közoktatási magy. kir. minisztériumnak feljelenteni. A kiállítandó képességi okmányban (diploma) a megvizsgáltnak elméleti és gyakorlati képessége részletesen kitüntetendő. A képességi okmány tulajdonosát arra minősíti, hogy állami, megyei, városi, vagy bármely közszolgálatba léphet, mint, szakértő hiteles véleményt adhat, technikai intézeteknél szaktanári állomásra igényt tarthat, megjegyeztetvén, hogy a műegyetemi képességi okmány a polgári jogok gyakorlatára nézve más felsőbb tanintézetek diplomáival teljesen és mindenben egyenlőnek tekintendő. Miután a műegyetemnél gyakorlatban lévő díjnélküli évi vizsgálatok, a tanulók előmenetelének kipuhatolására és a tanulási ösztön fenntartására, az egyszerű examinatóriumoknál sokkal alkalmasabbak: az évi vizsgák a magyar királyi műegyetemnél ezentúl is fenntartandók, és pedig olykér, hogy a diploma elnyerésére rendelt szigorlatokra csak azok bocsáthatók, kik előlegesen igazolják, hogy az illető szakosztály minden tantárgyait, amint azok az illető tanrendben előadvák, jó sikerrel és rendesen hallgatták, magától értetvén, hogy bármely szakosztálybeli tanuló magasabb tanfolyamba csakis az évi vizsgák kellő letétele után léphet. Minden szakosztályban a tantárgyak számához képest két vagy három szigorlat tartatik, olykép, hogy egy-egy szigorlatnak csak két tantárgyra szabad terjeszkedni. A szigorlatoknak három év leforgása alatt be kell fejeztetniük. A szigorlatok kellő felügyelet alatt, részint zárt helyen készítendő írásbeli dolgozatokból, melyeknél a vizsgálók által kijelölt segédeszközökön kívül a feladatok megoldátását segítő könyvek vagy irományok használata meg nem engedtetik, részint szóbeli megvizsgálásból állanak. A mérnöki szakosztályban három szigorlati vizsgálat tartatik, úgymint: a) a gyakorlati mértanból, kapcsolattal a felsőbb gneodesiával és a felsőbb mennyiségtanból ; szigorlati dij 25 forint; b) a műszaki természettanból, az erőmű- és géptanból; szigorlati dij 25 ft; c) a száraz- és vízépítészetből, kapcsolatban a műépítészettel; szigorlati dij 30 ft. A gépészeti szakosztályokban szintén három szigorlat tartotik, u. m.: a) a műszaki természettanból és vegyészeti iparműtanból; szigorlati dij 25 ft; b) a felsőbb mennyiségtanból és az erőmű-géptanból ; szigorlati dij 25 ft; c) a gépszerkezettanból és az iparműtanból (mechanische Technologie); szigorlati díj 25 o. é. forint. A szigorlati díjak vissza nem adatnak és ismétlés esetében újólag leteendők. A diploma kiállítási költsége külön fizetendő. Azon feltételei teljesítésén kívül, melyek az egyik vagy másik szakosztálybeli diploma elnyerésére megkivántatnak, még a következő két általános feltétel kívántatik bármely diploma elnyerésére , ugyanis : Minden megvizsgálandó, a szorosan vett szakosztálybeli tantárgyakon kívül, tartozik kimutatni, hogy a nemzetgazdászatot, a váltójogot és az agyirálytant, a gépészi diplomát elnyerni óhajtó pedig, az említetteken kívül még azt is, hogy a gyári könyvvitelt jó sikerrel végezte. Mielőtt a diploma kiadatnék, az illető tartozik kimutatni, hogy valamely technicai vállalatnál vagy gyárban szakjában kellő gyakorlati jártasságot szerzett magának. E gyakorlati idő a gépészekre nézve két évre, a mérnökökre nézve, kik a gyakorlat egy részét már az intézetben, az illető tanár vezetése alatt végzik, egy évre terjed; a gyakorlatot a szigorlatok után is ki lehet mutatni ; ennek igazolása azonban minden esetben a diploma kézbesítése előtt szükséges. Ebbéli intézkedéseim a jövő tanév elejével lépnek hatályba. Azokra nézve pedig, kik technikai pályájukat ez idő előtt végezték, a következőket rendelem : Azok, kik a hajdani mérnöki intézet és ezzel együtt a mérnöki diploma megszüntetése óta az 1867-iki tanév végéig látogatván a hazai vagy más technicai főtanintézetet, a felsőbb mennyiségtan, a gyakorlati mértan, az erőműgéptan, a szárazi és vízépítészetre nézve jó osztályzatú vizsgálati bizonyítványt mutatnak fel, jelentkezésük esetében úgynevezett absolutoriumot nyernek, mely a jelen rendeletem szerint ezentúl kiállítandó rendes diplomával, mind a közszolgálati képesség, mind a polgári jogok gyakorlása tekintetében, mindenben teljesen egyenlőnek tekintendő. Azon esetben pedig, ha valaki az említettek közül a jelen rendeletemben körülírt szigorlatoknak kivánná magát alávetni, a mire azonban nem köteleztetik — a szigorlatok kellő letétele után diplomát nyer. Az 1850 évig diplomát nyert mérnökök a jelen intézkedések alapján diplomát kapott szakférfiakkal szintén minden irányban egyenlőknek tekintendők. Azok végre, kik az elemi mennyiségtanból és a gyakorlati mértanból műegyetemi rendes bizonyítványnyal bírnak, és egy szigorlatnak, melyen a gyakorlati mértanból s az úrbéri törvényekből vizsgáltatnak meg, alávetik magukat, földmérői diplomát nyernek, mely tulajdonosát csak a felmérések, úrbéri szabályozások és határvillongásoknál előforduló mérnöki munkálatok vezetésére képesíti. A diploma kinyerése előtt azonban szintén tartoznak igazolni azt, hogy földmérési és úrbéri rendezési mérnöki munkálatokkal két évig foglalkoztak, s e teendőkben kellő jártasságot szereztek maguknak. E földmérői szigorlat letételére azonban a jövő tanév elejétől számítandó három évi zárhatáridő engedtetik csak, mely időszakon túl ily földmérői diploma többé senkinek sem fog kiszolgáltatni. Ellenfelek. Pest, oct. 31. — Az aradi vértanuk emlékére való adakozások felvételére szerkesztőségünknél is van aláírási iv nyitva, mire az adakozni kívánókat ezennel figyelmeztetjük. — Az aradi vértanuk emlékére Cséry Lajos orsz. képviselő úr a fentebbi ivre 20 fzót jegyzett be. — A Kisfaludy-Társaság pártolói a folyó évre szóló könyvilletményül Pákh Albert szépirodalmi műveit és Feuillet Octáv „Sybilla története“ czímű jeles regényét kapják Concha Győző fordítása szerint. Meglehet, hogy e két könyvhöz még egy kisebb, de nem kevésbé érdekes fog csatlakozni, a finn népköltészet virágait tartalmazó. Erről azonban csak azt mondhatjuk, hogy meg lehet, merta Kisfaludy-Társaság még nem határozott felette; de ama kettő már el van fogadva, nyomban sajtó alá megy, s újév táján a Társaság alapitóinak és pártolóinak szétküldetik. — A Kisfaludy Társaságnak tegnap (oct. 30-kan) tartott havi üléséből kiemeljük még a következőket. Vadnay Károly tag felolvasta Asbóth János értekezését Hebbelről; ez része egy nagyobb aesthetikai czikksorozatnak, mely is ilyen czim alatt: „Széptani vázlatok külföldről beadatván, Fábián Gábor és Pulszky Ferencz bírálata alá bocsáttatott. Végső felülvizsgálat alá bocsáttattak Fincicky Mihály orosz népdalai is. A helsingforsi finn irodalmi társasággal a Kisfaludy-társaság csereviszonyba lépett. Kisfaludy Károly sírját elhatározta a társaság évenként halottak napján megkoszorúztatni. Kisfaludy Sándor síremlékére a társaság idén összesen 47 ft 50 kr gyűlt be, s az illető bizottsághoz már el is küldetett. A könyvtár részére legújabban következő szíves adományok folytak be: az Urbinei Santi Rafael Ormós Zsigmondtól; b) Buda halála, szomorujáték Vajda Pétertől, kiadta Zsilinszky Mihály ; c) a budai önképző egylet IV. évkönyve; d) „Esti Lap,“ szerkeszti Pálffy Albert. — A legújabb Shakespeare-fordítások, melyek a Kisfaludy-Társaságnak benyujtottak, meg nem ütötték a mértéket. A legutolsó ülésben két fordítás, „Romeo és Julia“ és „Pericles“, habár, kivált az előbbi, nagy szorgalommal van dolgozva, félrevettetett. — Romániai alattvalók, mint a „Siebenbürgische Blätter“ biztos forrásból értesül — rendkívüli mennyiségben levásárlásokat akarnak tenni Erdélyben. — A kolozsvári választásról a „Kolozsvári Közlönyében következő pontosabb szavazati adatokat olvasunk. Összes szavazó volt 1038, ebből szavazott ifj. Kossuth Lajosra 595, Gyulai Pálra 323, Kővári Lászlóra 17, Sámi Lászlóra 1, Simon Elekre 1. — Kolozsvár mellett már hozzáláttak a vasútépítéshez. — Botka Mihály orsz. képviselő f. é. jul. 30 dikán választóihoz, Zalamegye tapolczai kerületéhez egy jeles tájékoztató beszédet tartott, mely most külön füzetben is megjelent. — Megolvasását ajánljuk nem csak a tapolczai, hanem egyéb kerületek választóinak is, különösen egész Zala megyének. — Erzsébetváros, Elisabethstadt vagy mint régi nevén nevezik, Ebesfalva, törvényszéki eljárása most is a Bach-rendszert eleveníti fel. Mert nem elég, hogy az ottani törvényszék, mint az „Erdélyi hivatalos értesítő“ mutatja, a német nyelvet használja, hanem hirdetményeiben még mindig „Bezirksgericht“-nek mondja magát. — Beküldetett: „A „P. Napló“ „színház“ rovat vezetőjének. Az „üldözött honvéd“ feletti vitánkban hibás eljárásnak tartom, hogy ön a czímet bírálja inkább, mint a drámát, így szóltam : „Hiba volt — ön szerint — a czimben az emberről a honvédre vonni a figyelmet!“ S hozzátevém : „De ezen a nyomon akár a „Leare király“ czimébe is bele lehetne kötni, minek oda a király szó, midőn a tragoedia alapja egy zsémbes vén ember igaztalansága !“ Minden figyelmes olvasó úgy fogja érteni e megjegyzésemet, hogy ime, az ily szőrszálhasogató okoskodás mily fonákságokra vezethetne! Vagyis a czimbe kötni— mily szűkkörű bölcselkedésre nyithat utat. Ön most mégis azzal áll elő, hogy én hibáztattam Leary-nél a király czimet, s fejtegeti annak szükségét. Szükséges bizonyára az egész tárgy tragikai fokozására, de bizonyítgassa ezt ön annak, ki kétségbe vonja, nem pedig nekem, ki azt úgy állítom fel, mint az ön nyomán járó szőr szálhasogató kritika elfogadhatlan végletét s lehető következményét. A többire nem felelek. A ki egy kritikára ily figyelmetlen olvasás után ir ellenkritikát, arról jogom van feltenni, hogy a kérdéses drámát sem nézte végig kellő figyelemmel. Pest, oct. 31. 1867. A „Iővárosi Lapok“ színi referense. Közöljük e sorokat minden más megjegyzés nélkül, minthogy a kérdéses darabot csak oly figyelemmel néztük végig, mint akár azon laptársaink referensei, akik nálunknál sokkal szigorúbban s kedvesétlenebbül ítéltek felette. Oly figyelemmel azonban mégsem, hogy olyat fedezzünk fel benne, ami vdncs benne. — Tisztelt Erdélyi Mór és Lőw Tóbiás urak szíveskedjenek jelen lakásukat a m. kir. egyetemi könyvtárban tudatni. Pest, oct. 31. 1867. — Márki József tudor, könyvtártiszt. — Szűk Róza jeles művésznőnk f. hó 26-án Pécsett fényes hangversenyt adott. Ugyanő Zomborból, hol két év előtt isten kedves emlékű hangversenyt adott, meghívást kapván e városban e hó 31-én fog hangversenyezni. — A budapesti Gabesberger - gyorsíró-tásulat e hó 15 dikén „Gyorsírászati Lapok“-at indított meg Kálniczky Gyula szerkesztése alatt. — A szegedi városi tanács (mely baloldali) a „Szegedi Híradó“ ellen sajtópert indított. — Németh Borbála nőneveldéje, mely már 17 éve 411 fenn, költözködés következtében ez idén nov. elején nyílik meg (stáczió-utcza, 7. sz. a.) — A budai kereskedelmi és iparkamra Ráth Károlyt választotta elnökének. — Névváltoztatások. Spitzel Nándor és Gusztáv testvérek pozsonyi lakosok Hegyire, Frenda Zsigmond nagykőrösi gyógyszerész pedig Halászra változtatta vezetéknevét. — Steppberg Arco Lajos gróf nőül vette Oszwald kisasszonyt, a müncheni színház egyik nő kardalnokát. Az új grófné már tizenöt éves, míg a boldog férj csak hatvanöt tavasz virágait látá, jegyzi meg tisztelendő Idők Tanúja. A „P. Napló“ távsürgönyei Pária, oct. 31. A „France,“ „Patrie“ és az „Etendard“ constatatálják, hogy az olasz királyi seregeknek a pápai területre nyomulása a békét veszélyeztető, helyzetet szerzett. A „Presse“ állítja, miként Napóleon császár a jelen bonyodalmak felett Ausztria császárjával többször értekezett, s ez értekezletek a két udvarnak minden, ez események által netán napirendre hozandó kérdésekbeni teljes egyetértést létesítettek. Beustonén holnap Londonba utazik, ahol szerdáig maradand. München, oct. 31. A kamara ma öszszes szavazatával 16 ellen, a vámegyleti indítványt támogatá. Stuttgart, oct. 31. A képviselőház a vámegyleti indítványt 73 szavazattal 16 ellen elfogadta. KÜLFÖLD. Ő Felsége párisi útja. A császári toasztokról szólván, az összes lapok beismerik, hogy a párisi fejedelmi találkozás magasabb politikai jelentőségre tehet szert; acceptálják a Ferencz József császár által mondott toaszt értelmében az Ausztria és Francziaország közt létező jó egyetértést. — Beust pénteken Londonba megy. Az ausztriai császár hétfőn hagyja el Compiegnét. Mint Páriából jelentik, Ferencz József császár tartózkodása négy utolsó napján át Compiégneben fog lakni. — Az october 25-ei hadszemléről írják egy dél-német lapnak . A mai hadiszemle 60,000 ember és 100 ágyú felett a legfényesebb jelenet volt, mely a párisiaknak s a 200,000 idegennek eddig nyujtatott. A nap gyönyörű, a nézők száma még nagyobb volt, mint az orosz czár tiszteletére rendezett szemlénél. Midőn a császár, jobbján Ferencz József, balján a két főherczeggel megjelent, a csapatok és a nép tömegéből menydörgő „Vive l’Empereur d’Autriche“ kiáltások hangzottak. A császári környezet azon észrevételt téve, hogy ily tüntetés évek óta nem fordult elő. Midőn a két császár a beláthatlan homlokzat előtt ellovagolt, a csapatok soraiból messze a fegyelmen túlterjedő üdvözletek hangzottak. A két uralkodó a császárné emelvényével szemben állt, midőn az elléptetés megkezdődött. A felizgatott tömeg s a lelkesült katonák kiáltásai összevegyültek, s a tomboló zaj Ferencz Józsefet mélyen meghalni látszott. E nap bizonynyal egyik legérdekesebb volt megragadó perczekben gazdag életében. A kiáltások követték, míg csak az Elyeéeben leszállt a lóról. Ily élmények valószínűleg nem maradnak eredménytelenül s Ferencz József császár országlásának oly fényesen kezdett második szaka és Beust b. végleges győzelme számára, mely utóbbinak tanácsa szerzé a mai diadalt s a pesti és bécsi tetszészajt. A birodalmi cancellár és a magyar miniszterelnök értekezletein kívül Moustier marquisval Beust b. egy „bizalmas ebéden“ is volt az államminiszterrel. Napóleon császár egy különös fogadtatásban részesíti Sapieha herczeget, s az e felett keringő hírek megerősítik a lengyelek lerombolhatlan reményeit. A tegnapi ebédnél Ferencz József az etiquette ellenére maga mutatta be őt Napóleonnak. Az orosz udvar alkalmasint különös érdekkel kiséri az itteni eseményeket. Adlerberg tábornok, Sándor czár első hadsegéde ide érkezett, hogy a nagyon ismert térre felügyeljen. — Az „Independance“nak távírják Párisból, hogy őfelsége az ausztriai császár, midőn az Elysée palotában a diplomatái testületet fogadta, különösen leereszkedő módon társalgott Nigra lovaggal, kijelentvén, miszerint mélyen sajnálja, hogy Victor Emánuel király oly kényes helyzetben van, és hogy megilletődve érzi magát a szívélyes érzületek által, melyeket a király iránta tanúsított. — October 29-től kelt párisi hirek jelentik : Ferencz József császár ő Felsége hétfőn utazik el Compiegneből (hová a programra értelmében tegnap érkezett.) Várjon Darmstadtban vagy Stuttgartban fog-e meghalni, még nem hit Berlini hirek. Midőn a kormány a törvényjavaslatot a szövetségi adósságok ügyéről nem hagyta helyben, mivel a birodalmi gyűlés benne felvette az elvet az illető hivatalnokok polgárjogi felelősségéről: előre nem látott nehézségek tornyosulnak a tengerészeti kölcsön törvény elé. Adósságkezelő hivatal kinevezése nélkül ugyanis a kölcsön aligha létrehozható lesz, míg másrészt törvény nélkül ily hivatalt nem lehet állítani. A kormány előtt tehát nem áll egyéb lehetőség, mint vagy lemondani egyelőre a kölcsönről és jövő évre halasztani tengerészeti terveinek kivitelét, vagy Odrog által erőszakosan kitörni a hínárból. Mind a kettő bár nagyon különböző, de egyiránt fontos okokból, úgy, ahogy most a körülmények állanak, aligha előnyösnek tekinthető a kormány által. E szerint van kilátás annak lehetőségére, hogy a kormány mégis enged a birodalmi gyűlésnek. — Mindeddig sem olasz, sem franczia részről nem történt semmiféle nyilatkozat Berlinben a római kérdésben, így ír a „K. Ztg.“ . Mialatt a visszavetett alkudozások Hohenlohe és Bismark közt folytak, egy müncheni távsürgöny az ottani hangulatot izgatottnak, de a szerződésre hajlandónak jelzi. A nehézségek elhárítását a két kamra együttes ülésétől várják. — A szövetségi tanács, mely e napokba feloszlik, 6 hét múlva ismét egybe lép, hogy a polgári perrendtartáson tanácskozzék. — A „R. Zig“ szerint a szabad conservativek lapja Freytag Gusztáv, a híres regényíró és Julian Schmidt, a nem kevésbé híres aestheticus vezetése mellett jelennek meg. A „Krzzig“ szerint Hohenlohe herczeg és K. Thüngen tagadó választ kaptak. Poroszország a szerződések minden módosítását visszautasítja. Poroszország, a szövetségi kormány s a birodalmi gyűlés közt teljes egyetértés uralkodik a vámegyleti szerződés felmondása iránt, ha oct. 30-ig a vámegyleti szerződésnek Bajorország, s a szövetségi szerződésnek Würtemberg részéről való elfogadtatása biztosítva nem lesz. A porosz „Staatsanzeiger“ szerint Frankfurt, Kassel, Hannovera, Altona és Flensburg városok felruháztattak az urakháza számára tag kijelölési joggal. zonyos. Mialatt az udvar Compiegneben időzik, Beust b. Londonná készül menni, hová az időközben a császári cabinet iroda főnökévé kinevezett Hoffmann osztályfőnökkel pénteken utazik el. Tegnap este lakoma volt a császári követségen. Beust báró Roucher államminiszterhez is meghivatott. A „Liberté“ apró csikkei. A „Liberté“-nek is meg van az a gyengesége, ami sok magyar újságnak, hogy rendszeres ellenzéket képez, — azaz akármit tegyen a kormány, ő ellenzék, ennélfogva ellenzi; e körülményből egyfelől sokszor mulatságos jelenetek fejlődnek, mikor például helyesen tesz valamit a kormány, s az ellenzék nem tudja, hogy hol keresse a hibát, de azért csak duzzog, lármáz, szitkozódik ; másfelől az is igaz, hogy az örökös ellenzés közt néha a jó Girardinnek, azaz : az ellenzéknek van igaza — mert hiszen a kormányok tetején is emberek ülnek. Most is abban a bajban van, hogy az sem tetszik, hogy a hadsereg Toulonból elindul,s az sem tetszik, hogy nem indul, s az sem tetszik,hogy mégis csak elindult. „Rendeletek és ellenrendeletek“ czím alatt a következő kis czikket hozza : A tegnapi (26-ki) ellenrendelet visszahívta azon ellenrendeletet, mely a csapatokat Toulonban tartó,s meghagyta, hogy induljanak Civita Vecchiába. De vájjon ez utolsó rendelete ? Ha olvassuk a kormány lapjait, el kell hinnünk, hogy utolsó , de mik lehetnek a hadtest részletes utasításai ? Ha Rómában győz a forradalom, anélkül, hogy a katholikus egyház fejét bántalmaznák, mit tesz akkor Francziaország ? Ha az olasz királyi csapatok előbb foglalják el Rómát, mit tesz akkor Francziaország ? Ha az olasz királyi csapatok a septemberi szerződésről lemondva, a be nem avatkozás terére lépnek és puskatűzzel fogadják a kiszálló francziákat, mit tesz akkor Francziaország? Ha aztán a franczia ezredek szétkergetik az olasz ezredeket, hol fog megállani Francziaország ? Ha a harezmezőn legyőzött Olaszország forradalom alakjában kel fel Turinban, Genuában, Nápolyban, Palermóban, mit fog tenni Francziaország ? Ha Poroszországnak eszébe jut, hogy nem engedi sadonai szövetségesét , mit teend akkor Francziaország ? E kérdéseket bizonynyal maga elébe rakta a franczia cabinet, hanem a feleleteknek még csak hajszálnyi nyomára sem lehet akadni a „Moniteur“-ben. Aztán ily czímmel : „Mit csinálunk, ha győzünk?“ „Francziaország becsülete,“ „Victor Emanuel felelete“ stb., mindannyi csípős elmélkedéssel támadja meg a kormánynak minden eljárását. Dél-Németország. A „Süddeutsche Presse“ szerint a porosz kormány vonakodott a bajor birodami tanácsi kamra feltételébe beleegyezni, a szövetséges társakra való tekintetre, s a birodalmi gyűlésnek már megtörtént bezáratására hivatkozván. — Münchenben a követi párttöredékek elhatározták, a vámegyleti szerződés feltétlen elfogadásához ragaszkodni. Az allyoni kerület összes nagyobb városai küldöttségeket indítottak Münchenbe, a szerződés elfogadása végett. — A württembergi követkamra f. hó 29-én elvétő Probstnak azon indítványát, hogy a vámszerződések feletti tárgyalások halasztassanak el, míg a bajor birodalmi tanácsi kamra a felett határozni fogott. A stuttgarti kérvény, a vámszerződések elfogadása mellett, 330 aláírással van ellátva. Münchenben az Ön választóknak oct. 28 án este tartott gyűlésében, melyen több mint 1000 különböző pártbeli személy volt jelen, a vámegyleti szerződések elvetése elleni határozatok elfogadtattak. éjszak amerikai Egyesült Államok. New Yorkból az utolsó tudósítások oct. 16- áig terjednek. A nevezett napon New Yorkban az a hír volt elterjedve, hogy Johnson elnök Pope és Ord tábornokokat Washingtonba hivatta. Okai nem tudatnak , de annyi bizonyos, hogy amióta Grant tábornok színt mutatott, és vonakodott magát az elnök fondorlataira eszközül használtatni, a barátságnak az elnök és a főparancsnok közt jóformán vége, s az elnök azóta számos kísérletet tett a szövetségi tábornokok közt párthíveket szerezni. E kísérletek eddig sikeretlenek voltak ugyan, de Johnson úr még mindig remél, a még mindig ármánykodik a congressus ellen. Sickies tábornok, köztudatul, hadi törvényszéket követelt magaviseletének megvizsgálására, mit azonban a hadügyminisztérium megtagadott. A richmondi radicalok által (Virginiában) az ír születésű Underwood bíró és két néger választottak meg küldöttekül a virginiai újjászervezési államgyűléshez. Williamsburgban (ugyancsak Virginiában) a fehér radical jelöltet a fekete radical jelölt párthívei keményen megmacskazenezték. Azt beszélik, Stevens Thade nyilván kijelentette volna, hogy a legközelebbi congressusban egy bűnvádkereseti törvény hozatalát fogja sürgetni, melyben a bűnvádi kereset alá eső vétségek világosan meg legyenek határozva, s mely arról intézkedjék, hogy a bűnvádi kereset alá fogott köztisztviselő a kereset folyama alatt ne folytathassa hivatalát. Stevens továbbá, hir szerint, törvényjavaslatot szándékozik a congressus elé terjeszteni, melyben minden államnak szigorúan meg legyen tiltva bármely polgárt is a rézszíne miatt a szövetségi hivatalokra való szavazásban gátolni. Philadelphiában egy tömeges népgyűlésben a republicanok Grant tábornokot jelölték ki a jövő elnökségre. Távirati tudósítások. — Paris, oct. 31. A mai „Moniteur“ jelenti: Az egyházi államban a távirdavonalak meg vannak szakgatva. A legújabb tudósítások szerint a pápai helyőrségek Viterbót és a többi városokat odahagyják , s Rómában pontosunnak össze, annak védelmére. Garibaldi fenyegeti az örök várost. — Stuttgart, oct. 30. A képviselőkamra a a véd- és daczszövetségre vonatkozó szerződést feltétlenül elfogadta. — Berlin, oct. 30. Szemben külföldi lapok hírével a porosz követ állítólagos nyilatkozatairól Floreneben és Párisban, Poroszország magatartásáról az olasz kérdésben, itteni jól értesült körökben ismételve határozottan erősítik, hogy Poroszországnak mindeddig legkevesebb oka sem volt magát ez ügyben enyagekozni. E szerint minden efféle hírek alaptalanoknak tekintendők. — Augsburg, oct. 30. Az „A. A. Zig“ egy félhivatalos levelezése szerint: A közvélemény oda irányul, hogy szemben a tényállással és a számos nyilatkozatban kijelentett közvéleménynyel, a birodalmi tanács nem fogja megtagadni beleegyezését a vámszövetségbe. — Stuttgart, oct. 10. (A kamarából.) Miután Halder és Gettler kanczellár a szerződés mellett szóltak, Becker és Bissingen ellene beszélnek. A hadügyminiszter mondja : Poroszország Dél-Németországot védeni fogja, titkos kötés nem létezik, de a porosz hadseregrend szükséges. A neutrális Würtemberg védelme tovább menő intézkedéseket követelne, mint aminőket a szerződés megállapít. 4 órakor az ülés felfüggesztetik. 5 órakor folytatják. — Fiorenc, oct. 30. Miután a kormány a franczia „Monitaur“-ból értesült, hogy Civita- Vecchiaban franczia zászlók lobognak — tekintetbe véve az eshetőségeket, a katonaságnak parancs adatott, hogy némely kijelölt helyeket a pápai területen megszálljon. — Pár is oct. 30. 6 Felsége 8-án vagy 9 én indul vissza, de semmi esetre sem előbb mint 5-én, azaz kedden. D’ Argy ezredes meghazudtolja azon hírt, mintha ő parancsot adott volna a fogoly garibaldisták agyonlövetésére. — La Marmora tábornok Páriába érkezett. Esti posta. — Rómából ismét oly híreket hoznak a lapok, hogy egészen csendes — de a tartományban annál nagyobb lehet az izgalom, mert a pápai csapatok minden irányban visszavonultak, és a garibaldisták ellen csak a főváros Róma erélyes védelmére szorítkoznak, és némely lapok szerint a garibaldisták annyira megszaporodtak , hogy egy pápai katonára 16 garibaldista esik — ebből természetesen azt lehet következtetni, hogy a népesség nem részvétlen a felkelés iránt. Azonban akár komédia, akár valóság e négyféle (pápai, olasz, garibaldista, franczia) elemű háborúzás, ideje volna, hogy így vagy úgy már egyszer bevégezzék. A „Staatsanzeiger“ a következő királyi rendeletet teszi közzé : „Az államminiszterium előterjesztésére Frankfurt a. M., Cassel, Hannover, Altona és Flensburg városait, megfelelve az 1864. oct. 12-ki rendeletnek, azon joggal akarom felruházni, hogy egy-egy képviselőt előterjeszthetnek meghívásra az urak házába és felhatalmazom az államminiszteriumot a továbbiak iránt intézkedni. Berlin, oct. 28. 1867. Vilmos. Gróf Bismark, von der Heydt, von Roon, gróf Sttenplitz, v. Mühler, gr. zur Lippe, von Lehrow, gróf Eulenburg.“ Nemzeti szinház. Nov. 1-jére van kitveve „Egy pohár viz.“ Vígjáték 5 felvonásban. Budai népszínház. Nov. 1-jén. Leszállított helyárakkal, melyek ezen operette előadása alkalmával mindenkor meg fognak tartatni : „Angerolsteini nagy herczegnő.“ Szombaton először „Nagy Sándor.“ Uj tragoedia látványokkal. Távirati tunómus, becs' bör.- 1 — oct. 31-ről: 5*/, metalliquen.......................... 56.20 Nemzeti kölcsön .... 64.90 Bankrészvény . 679. Hitelintézet .... / 176.70 Londoni váltók . / 124 40 Esést ... /. 122 25 Arany . . 5.94*/. 1 Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond.