Pesti Napló, 1867. november (18. évfolyam, 5261–5285. szám)

1867-11-01 / 5261. szám

Ennélfogva a körmi»* »•'* f ^oMit latosén léL. »^iAdn’A Ä “pA^»Hi**'“r,ta7dfo^‘‘­(áAn törvény ezután csekély vita mellett, a bi­­fr .­­axraalata szerint elfogadtatott, csak r wl Jfelsbáró indítványa folytán csinál­ni n­ eljö­­­t, mely igy hangzik : „A csá­­sár személy« szent, sérthetlen és független.“ ( A „B. P. K.“-b51.) » vallás és közoktatási magy. kir. miniszter rendelete mérnöki diplomák és műegyetemi vizs­­gák tárgyában. A magyarországi műegyetemi szigorlatok ren­dezése, a technicai képességi okmányok megál­lapítása, az azok érvényessége körüli kételyek elhárítása, nemkülönben a technikai szaktudo­mányok fejlődése érdemében a következőket rendelem : A tanulmányaikat végzett és közszolgálatba lépni szándékozó technikai tanulókra nézve ed­­dig elé gyakorlatban volt úgynevezett államvizs­gák megszűnnek, s ezek helyébe, a gépészmér­nöki szakosztályokat illetőleg, technikai szigor­latok lépnek életbe, megjegyeztetvén, hogy a vegyészi és később felállítandó építészi szakosz­tályokra nézve, mihelyt a körülmények engedik, ugyanazon elv fog alkalmazásba vétetni. finnek alapján mindazok, kik a szigorlatokat minden tekintetben kellő sikerrel állották ki, képességi okmányt — diplomát — nyernek. A nyilvánosan tartandó szigorlatokra kivétel nélkül csakis azok bocsáttathatnak, kik az egyik vagy másik technikai szakosztályba sorozott összes tantárgyakat rendesen és jó sikerrel vé­gezték, mit mi­ndenkor előlegesen és hitelesen tartoznak igazolni. A vizsgáló bizottmány a m. k. közmunka- és közlekedési minisztérium által kijelölendő szak­férfiú elnöklete és a m. kir. műegyetem igazga­tójának alelnöklete alatt, a műegyetemi rendes ta­nárokból áll. A szigorlatoknál jelen lesz minden­kor egy, a vallás- és közoktatási m. k. minisz­­terium által kinevezendő egyén, kinek feladata leszen: a szigorlatok rendes menetét tanügyi szempontból figyelemmel kisérni, s az egyes szi­gorlatok eredményét, nemkülönben a technikai szigorlatok általános menete körüli észrevételeit a vallás- és közoktatási magy. kir. minisztérium­nak feljelenteni. A kiállítandó képességi okmányban (diploma) a megvizsgáltnak elméleti és gyakorlati képes­sége részletesen kitüntetendő. A képességi okmány­ tulajdonosát arra minő­síti, hogy állami, megyei, városi, vagy bármely közszolgálatba léphet, mint, szakértő hiteles vé­leményt adhat, technikai intézeteknél szaktanári állomásra igényt tarthat,­­ megjegyeztetvén, hogy a műegyetemi képességi okmány a polgári jogok gyakorlatára nézve más felsőbb taninté­zetek diplomáival teljesen és mindenben egyenlő­nek tekintendő. Miután a műegyetemnél gyakorlatban lévő díjnélküli évi vizsgálatok, a tanulók előmenete­lének kipuha­tolására és a tanulási ösztön fenn­tartására, az egyszerű examinatóriumoknál sok­kal alkalmasabbak: az évi vizsgák a magyar királyi műegyetemnél ezentúl is fenntartandók, és pedig olykér, hogy a diploma elnyerésére ren­delt szigorlatokra csak azok bocsáthatók, kik előlegesen igazolják, hogy az illető szakosztály minden tantárgyait, a­mint azok az illető tan­rendben előadvák, jó sikerrel és rendesen hall­gatták,­­ magától értetvén, hogy bármely szak­­osztálybeli tanuló magasabb tanfolyamba csak­is az évi vizsgák kellő letétele után léphet. Minden szakosztályban a tantárgyak számához képest két vagy három szigorlat tartatik, olykép, hogy egy-egy szigorlatnak csak két tantárgyra szabad terjeszkedni. A szigorlatoknak három év leforgása alatt be kell fejeztetniük.­­ A szigorlatok kellő felügye­let alatt, részint zárt helyen készítendő írásbeli dolgozatokból, melyeknél a vizsgálók által kije­lölt segédeszközökön kívül a feladatok megoldá­­tását segítő könyvek vagy irományok használa­ta meg nem engedtetik,­­ részint szóbeli meg­vizsgálásból állanak. A mérnöki szakosztályban három szigorlati vizsgálat tartatik, úgymint: a) a gyakorlati mértanból, kapcsolattal a fel­sőbb gneodesiával és a felsőbb mennyiség­­tanból ; szigorlati dij 25 forint; b) a műszaki természettanból, az erőmű- és géptanból; szigorlati dij 25 ft; c) a száraz- és víz­építészetből, kapcsolatban a műépítészettel; szigorlati dij 30 ft. A gépészeti szakosztályokban szintén három szigorlat tartotik, u. m.: a) a műszaki természettanból és vegyészeti iparműtanból; szigorlati dij 25 ft; b) a felsőbb mennyiségtanból és az erőmű-gép­tanból ; szigorlati dij 25 ft; c) a gépszerkezettanból és az iparműtanból (mechanische Technologie); szigorlati díj 25 o. é. forint. A szigorlati díjak vissza nem adatnak és is­métlés esetében újólag leteendők. A diploma kiállítási költsége külön fizetendő. Azon feltételei teljesítésén kívül, melyek az egyik vagy másik szakosztálybeli diploma el­nyerésére megkivántatnak, még a következő két általános feltétel kívántatik bármely diploma el­nyerésére , ugyanis : Minden megvizsgálandó, a szorosan vett szak­osztálybeli tantárgyakon kívül, tartozik kimutat­ni, hogy a nemzetgazdászatot, a váltójogot és az agyirálytant,­­ a gépészi diplomát elnyerni óhajtó pedig, az említetteken kívül még azt is, hogy a gyári könyvvitelt jó sikerrel végezte. Mielőtt a diploma kiadatnék, az illető tartozik kimutatni, hogy valamely technicai vállalatnál vagy gyárban szakjában kellő gyakorlati jár­tasságot szerzett magának. E gyakorlati idő a gépészekre nézve két évre, a mérnökökre nézve, kik a gyakorlat egy részét már az intézetben, az illető tanár vezetése alatt végzik, egy évre terjed; a gyakorlatot a szigor­latok után is ki lehet mutatni ; ennek igazolása azonban minden esetben a diploma kézbesítése előtt szükséges. Ebbéli intézkedéseim a jövő tanév elejével lép­nek hatályba. Azokra nézve pedig, kik technikai pályájukat ez idő előtt végezték, a következőket rendelem : Azok, kik a hajdani mérnöki intézet és ezzel együtt a mérnöki diploma megszüntetése óta az 1867-iki tanév végéig látogatván a hazai vagy más technicai főtanintézetet, a felsőbb mennyi­ségtan, a gyakorlati mértan, az erőműgéptan, a szárazi és vízépítészetre nézve jó osztályzatú vizs­gálati bizonyítványt mutatnak fel, jelentkezésük esetében úgynevezett absolutoriumot nyernek, mely a jelen rendeletem szerint ezentúl kiállítan­dó rendes diplomával, mind a közszolgálati ké­pesség, mind a polgári jogok gyakorlása tekin­tetében, mindenben teljesen egyenlőnek tekin­tendő. Azon esetben pedig, ha valaki az említettek közül a jelen rendeletemben körülírt szigorlatok­nak kivánná magát alávetni, a mire azonban nem köteleztetik — a szigorlatok kellő letétele után diplomát nyer. Az 1850 évig diplomát nyert mérnökök a je­len intézkedések alapján diplomát kapott szak­­férfiakkal szintén minden irányban egyenlőknek tekintendők. Azok végre, kik az elemi mennyiségtanból és a gyakorlati mértanból műegyetemi rendes bizo­­nyítványnyal bírnak, és egy szigorlatnak, melyen a gyakorlati mértanból s az úrbéri törvények­ből vizsgáltatnak meg, alávetik magukat, föld­mérői diplomát nyernek, mely tulajdonosát csak a felmérések, úrbéri szabályozások­ és határvil­longásoknál előforduló mérnöki munkálatok ve­zetésére képesíti. A diploma kinyerése előtt azonban szintén tartoznak igazolni azt, hogy földmérési és úrbéri rendezési mérnöki munkálatokkal két évig fog­lalkoztak, s e teendőkben kellő jártasságot sze­reztek maguknak. E földmérői szigorlat letételére azonban a jövő tanév elejétől számítandó három évi zár­határidő engedtetik csak, mely időszakon túl ily földmérői diploma többé senkinek sem fog ki­szolgáltatni. Ellenfelek. Pest, oct. 31. — Az aradi vértanuk emlékére való adakozások felvételére szerkesztőségünknél is van aláírási iv nyitva, mire az adakozni kívá­nókat ezennel figyelmeztetjük. — Az aradi vértanuk emlékére Cséry Lajos orsz. képviselő úr a fentebbi ivre 20 fzót jegyzett be. — A Kisfaludy-Társaság pártolói a folyó évre szóló könyvilletményül Pákh Albert szépirodalmi műveit és Feuillet Octáv „Sybilla története“ czímű jeles regényét kapják Concha Győző fordítása szerint. Meg­lehet, hogy e két könyvhöz még egy kisebb, de nem kevésbé ér­dekes fog csatlakozni, a finn népköltészet virá­gait tartalmazó. Erről azonban csak azt mond­hatjuk, hogy meg lehet, mert­­a Kisfaludy-Társa­­ság még nem határozott felette; de ama kettő már el van fogadva, nyomban sajtó alá megy, s újév táján a Társaság alapitóinak és pártolóinak szétküldetik. — A Kisfaludy Társaságnak tegnap (oct. 30-kan) tartott havi üléséből kiemeljük még a következőket. Vadnay Károly tag felolvasta Asbóth János értekezését Hebbelről; ez része egy nagyobb aesthetikai czikksorozatnak, mely is ilyen czim alatt: „Széptani vázlatok külföldről­ beadatván, Fábián Gábor és Pulszky Ferencz bírálata alá bocsáttatott. Végső felülvizsgálat alá bocsáttattak Fincicky Mihály orosz népdalai is. A helsingforsi finn irodalmi társasággal a Kisfa­ludy-társaság csere­viszonyba lépett. Kisfaludy Károly sírját elhatározta a társaság évenként ha­lottak napján megkoszorúztatni. Kisfaludy Sán­dor síremlékére a társaság idén összesen 47 ft 50 kr gyűlt be, s az illető bizottsághoz már el is küldetett. A könyvtár részére legújabban követ­kező szíves adományok folytak be: az Urbinei Santi Rafael Ormós Zsigmondtól; b) Buda ha­lála, szomorujáték Vajda Pétertől, kiadta Zsi­linszky Mihály ; c) a budai önképző egylet IV. évkönyve; d) „Esti Lap,“ szerkeszti Pálffy Al­bert. — A legújabb Shakespeare-fordí­­t­á­s­o­k, melyek a Kisfaludy-Társaságnak be­­nyujtottak, meg nem ütötték a mértéket. A leg­utolsó ülésben két fordítás, „Romeo és Julia“ és „Pericles“, habár, kivált az előbbi, nagy szorga­lommal van dolgozva, félrevettetett. — Romániai alattvalók, mint a „Siebenbürgische Blätter“ biztos forrásból érte­sül — rendkívüli mennyiségben levásárlásokat akarnak tenni Erdélyben. — A kolozsvári választásról a „Kolozsvári Közlönyében következő pontosabb szavazati adatokat olvasunk. Összes szavazó volt 1038, ebből szavazott ifj. Kossuth Lajosra 595, Gyulai Pálra 323, Kővári Lászlóra 17, Sámi Lászlóra 1, Simon Elekre 1. — Kolozsvár mellett már hozzáláttak a vasútépítéshez. — Botka Mihály orsz. képviselő f. é. jul. 30 dikán választóihoz, Zalamegye tapolczai kerületéhez egy jeles tájékoztató beszédet tar­tott, mely most külön füzetben is megjelent. — Megolvasását ajánljuk nem csak a tapolczai, ha­nem egyéb kerületek választóinak is, különösen egész Zala megyének. — Erzsébetváros, Elisabethstadt vagy mint régi nevén nevezik, Ebesfalva, tör­vényszéki eljárása most is a Bach-rendszert ele­veníti fel. Mert nem elég, hogy az ottani törvény­szék, mint az „Erdélyi hivatalos értesítő“ mu­tatja, a német nyelvet használja, hanem hirdet­ményeiben még mindig „Bezirksgericht“-nek mondja magát. — Beküldetett: „A „P. Napló“ „szín­ház“ rovat vezetőjének. Az „üldözött honvéd“ feletti vitánkban hibás eljárásnak tartom, hogy ön a czímet bírálja inkább, mint a drámát, így szóltam : „Hiba volt — ön szerint — a czimben az emberről a honvédre vonni a figyelmet!“ S hozzá­tevém : „De ezen a nyomon akár a „Leare király“ czimébe is bele lehetne kötni, minek oda a király szó, midőn a tra­­goedia alapja egy zsémbes vén ember igaz­­talansága !“ Minden figyelmes olvasó úgy fog­ja érteni e megjegyzésemet, hogy ime, az ily szőrszálhasogató okoskodás mily fonáksá­gokra vezethetne! Vagyis a czimbe kötni— mily szűkkörű bölcselkedésre nyithat utat. Ön most mégis azzal áll elő, hogy én hibáztattam Leary-nél a király czimet, s fejtegeti annak szükségét. Szükséges bizonyára az egész tárgy tragikai fokozására, de bizonyítgassa ezt ön an­nak, ki kétségbe vonja, nem pedig nekem, ki azt úgy állítom fel, mint az ön nyomán járó szőr szálhasogató kritika elfogadhatlan végletét s le­hető következményét. A többire nem felelek. A ki egy kritikára ily figyelmetlen olvasás után ir ellenkritikát, arról jogom van feltenni, hogy a kérdéses drámát sem nézte végig kellő figyelem­mel. Pest, oct. 31. 1867. A „I­ővárosi Lapok“ színi referense. Közöljük e sorokat m­i­nden más meg­jegyzés nélkül, minthogy a kérdéses darabot csak oly figyelemmel néztük v­égig, mint akár azon laptársaink referensei, a­kik nálunknál sokkal szigorúbban s kedves­étlenebbül ítéltek felette. Oly figyelemmel azonban még­sem, hogy olyat fedezzünk fel benne, a­mi vdncs benne. — Tisztelt Erdélyi Mór és L­ő­w Tó­biás urak szíveskedjenek jelen lakásukat a m. kir. egyetemi könyvtárban tudatni. Pest, oct. 31. 1867. — Márki József tudor, könyvtár­tiszt. — Szűk Róza jeles művésznőnk f. hó 26-án Pécsett fényes hangversenyt adott. Ugyanő Zom­­borból, hol két év előtt isten kedves emlékű hangversenyt adott, meghívást kapván e város­ban e hó 31-én fog hangversenyezni. — A buda­pesti G­a­b­e­­­s­b­e­r­g­e­r - gyorsíró-tásulat e hó 15 dikén „Gyors­írászati Lapok“-at indított meg Kálniczky Gyula szerkesztése alatt. — A szegedi városi tanács (mely baloldali) a „Szegedi Híradó“ ellen sajtópert indított. — Németh Borbála nőnevel­­d­é­j­e, mely már 17 éve 411 fenn, költözködés következtében ez idén nov. elején nyílik meg (stáczió-utcza, 7. sz. a.) — A budai kereskedelmi és iparkamra Ráth Károlyt választotta elnö­kének. — Névváltoztatások. Spitzel Nán­dor és Gusztáv testvérek pozsonyi lakosok He­gyire, Frenda Zsigmond nagykőrösi gyógysze­rész pedig Halászra változtatta vezetéknevét. — Steppberg Arco Lajos gróf nőül vette Osz­­wald kisasszonyt, a müncheni színház egyik nő kardalnokát. Az új grófné már tizenöt éves, míg a boldog férj csak hatvanöt tavasz virá­gait látá, jegyzi meg tisztelendő Idők Tanúja. A „P. Napló“ távsürgönyei Pária, oct. 31. A „France,“ „Patrie“ és az „Etendard“ constatatálják, hogy az olasz királyi seregeknek a pápai területre nyomulása a békét veszélyeztető, helyze­tet szerzett. A „Presse“ állítja, miként Napóleon császár a jelen bonyodalmak felett Ausztria császárjával többször érte­kezett, s ez értekezletek a két udvarnak minden, ez események által netán na­pirendre hozandó kérdésekbeni teljes egyetértést létesítettek. Beust­­onén hol­nap Londonba utazik, a­hol szerdáig ma­­radand. München, oct. 31. A kamara ma ösz­­szes szavazatával 16 ellen, a vámegyleti indítványt támogatá. Stuttgart, oct. 31. A képviselőház a vámegyleti indítványt 73 szavazattal 16 ellen elfogadta. KÜLFÖLD. Ő Felsége párisi útja. A császári toasztokról szólván, az összes lapok beismerik, hogy a párisi fejedelmi találkozás ma­gasabb politikai jelentőségre tehet szert; accep­­tálják a Ferencz József császár által mon­dott toaszt értelmében az Ausztria és Franczia­­ország közt létező jó egyetértést. — Beust pénte­ken Londonba megy. Az ausztriai császár hétfőn hagyja el Compiegnét. Mint Páriából jelentik, Ferencz József császár tartózkodása négy utolsó napján át Com­­piégneben fog lakni. — Az october 25-ei hadszemléről írják egy dél-német lapnak . A mai hadiszemle 60,000 ember és 100 ágyú felett a legfényesebb jelenet volt, mely a párisiaknak s a 200,000 idegennek eddig nyujta­­tott. A nap gyönyörű, a nézők száma még na­gyobb volt, mint az orosz czár tiszteletére ren­dezett szemlénél. Midőn a császár, jobbján Fe­rencz József, balján a két főherczeggel megje­lent, a csapatok és a nép tömegéből menydörgő „Vive l’Empereur d’Autriche“ kiáltások hang­zottak. A császári környezet azon észrevételt téve, hogy ily tüntetés évek óta nem fordult elő. Midőn a két császár a beláthatlan homlokzat előtt ellovagolt, a csapatok soraiból messze a fegyelmen túlterjedő üdvözletek hangzottak. A két uralkodó a császárné emelvényével szem­ben állt, midőn az elléptetés megkezdődött. A felizgatott tömeg s a lelkesült katonák kiál­tásai összevegyültek, s a tomboló zaj Ferencz Józsefet mélyen meghalni látszott. E nap bi­zonynyal egyik­ legérdekesebb volt megragadó perczekben gazdag életében. A kiáltások követ­ték, míg csak az Elyeéeben leszállt a lóról. Ily élmények valószínűleg nem maradnak eredmény­telenül s Ferencz József császár országlásának oly fényesen kezdett második szaka és Beust b. végleges győzelme számára, mely utóbbinak ta­nácsa szerzé a mai diadalt s a pesti és bécsi tet­­­­szészajt. A birodalmi cancellár és a magyar mi­niszterelnök értekezletein kívül Moustier mar­­quisval Beust b. egy „bizalmas ebéden“ is volt az állam­miniszterrel. Napóleon császár egy kü­lönös fogadtatásban részesíti Sapieha herczeget, s az e felett keringő hírek megerősítik a lengye­lek lerombolhatlan reményeit. A tegnapi ebédnél Ferencz József az etiquette ellenére maga mu­tatta be őt Napóleonnak. Az orosz udvar alkal­masint különös érdekkel kiséri az itteni esemé­nyeket. Adlerberg tábornok, Sándor czár első hadsegéde ide érkezett, hogy a nagyon ismert térre felügyeljen. — Az „Independance“nak távírják Párisból, hogy ő­felsége az ausztriai császár, midőn az Elysée palotában a diplomatái testületet fogadta, különösen leereszkedő módon társalgott Nigra lovaggal, kijelentvén, miszerint mélyen sajnálja, hogy Victor Emánuel király oly kényes helyzet­ben van, és hogy megilletődve érzi magát a szívé­lyes érzületek által, melyeket a király iránta ta­núsított. — October 29-től kelt párisi hirek jelentik : Ferencz József császár ő Felsége hétfőn utazik el Compiegneből (hová a programra ér­telmében tegnap érkezett.) Várjon Darmstadtban vagy Stuttgartban fog-e meghalni, még nem hi­­­t Berlini hirek.­ ­ Midőn a kormány a törvényjavaslatot a szövetségi adósságok ügyéről nem hagyta helyben, mivel a birodalmi gyűlés benne felvette az elvet az illető hivatalnokok pol­gárjogi felelősségéről: előre nem látott nehéz­ségek tornyosulnak a tengerészeti köl­­csön törvény elé. Adósságkezelő hivatal kinevezése nélkül ugyanis a kölcsön aligha létre­hozható lesz, míg másrészt törvény nélkül ily hivatalt nem lehet állítani. A kormány előtt tehát nem áll egyéb lehetőség, mint vagy lemondani egyelőre a kölcsönről és jövő évre halas­z­­tani tengerészeti terveinek kivitelét, vagy Od­rog által erőszakosan kitörni a hínárból. Mind a kettő bár nagyon különböző, de egyiránt fontos okokból, úgy, a­hogy most a körülmények állanak, aligha előnyösnek tekinthető a kormány által. E szerint van kilátás annak lehetőségére, hogy a kormány mégis enged a birodalmi gyű­­lésn­ek. — Mindeddig sem olasz, sem franczia részről nem történt semmiféle nyilatkozat Berlinben a római kérdésben, így ír a „K. Ztg.“ . Mialatt a visszavetett alkudozások Hohen­lohe és Bismark közt folytak, egy müncheni táv­sürgöny az ottani hangulatot izga­tottnak, de a szerződésre hajlandónak jelzi. A nehézségek el­hárítását a két kamra együttes ülésétől várják. — A szövetségi tanács, mely e napokba fel­oszlik, 6 hét múlva ismét egybe lép, hogy a pol­gári perrendtartáson tanácskozzék. — A „R. Zig“ szerint a szabad conservativek lapja Frey­tag Gusztáv, a híres regényíró és Julian Schmidt, a nem kevésbé híres aestheticus vezetése mellett jelennek meg.­­ A „Krzzig“ szerint Hohenlohe herczeg és K. Thüngen tagadó választ kaptak. Poroszország a szerződések minden módosítását visszautasítja. Poroszország, a szövetségi kormány s a birodal­mi gyűlés közt teljes egyetértés uralkodik a vám­egyleti szerződés felmondása iránt, ha oct. 30-ig a vámegyleti szerződésnek Bajorország, s a szö­vetségi szerződésnek Würtemberg részéről való elfogadtatása biztosítva nem lesz. A porosz „Staatsanzeiger“ szerint Frankfurt, Kassel, Hannovera, Altona és Flensburg városok felruháztattak az urakháza számára tag kijelö­lési joggal. zonyos. Mialatt az udvar Compiegneben időzik, Beust b. Londonná készül menni, hová az idő­közben a császári cabinet iroda főnökévé kine­vezett Hoffmann osztályfőnökkel pénteken uta­zik el. Tegnap este lakoma volt a császári kö­vetségen. Beust báró Roucher állam­miniszterhez is meghivatott. A „Liberté“ apró csikkei. A „Liberté“-nek is meg van az a gyengesége, a­mi sok magyar újságnak, hogy rendsze­res ellenzéket képez, — azaz akár­mit tegyen a kormány, ő ellenzék, ennélfogva ellenzi; e kö­rülményből egyfelől sokszor mulatságos jele­netek fejlődnek, mikor például helyesen tesz va­lamit a kormány, s az ellenzék nem tudja, hogy hol keresse a hibát, de azért csak duzzog, lár­máz, szitkozódik ; m­á­s­f­e­l­ő­l az is igaz, hogy az örökös ellenzés közt néha a jó Girardinnek, azaz : az ellenzéknek van igaza — mert hiszen a kormányok tetején is emberek ülnek. Most is abban a bajban van, hogy az sem tetszik, hogy a hadsereg Toulonból elindul,s az sem tet­szik, hogy nem indul, s az sem tetszik,hogy még­is csak elindult. „Rendeletek és ellenrendeletek“ czím alatt a következő kis czikket hozza : A tegnapi (26-ki) ellenrendelet visszahívta azon ellenrendeletet, mely a csapatokat Toulonban tartó,s meghagyta, hogy induljanak Civita­ Vecchiába. De vájjon ez utolsó rendelet­e ? Ha olvassuk a kormány lap­jait, el kell hinnünk, hogy utolsó , de mik le­hetnek a hadtest részletes utasításai ? Ha Rómában győz a forradalom, a­nélkül, hogy a katholikus egyház fejét bántalmaznák, mit tesz akkor Francziaország ? Ha az olasz királyi csapatok előbb foglalják el Rómát, mit tesz akkor Francziaország ? Ha az olasz királyi csapatok a septem­beri szerződésről lemondva, a be nem avatkozás terére lépnek és puskatűzzel fogadják a kiszálló fran­­cziákat, mit tesz akkor Francziaország? Ha aztán a franczia ezredek szétkergetik az olasz ezredeket, hol fog megállani Francziaor­szág ? Ha a harezmezőn legyőzött Olaszország for­radalom alakjában kel fel Turinban, Genuában, Nápolyban, Palermóban, mit fog tenni Franczia­ország ? Ha Poroszországnak eszébe jut, hogy nem en­gedi sadonai szövetségesét , mit teend akkor Francziaország ? E kérdéseket bizonynyal maga elébe rakta a franczia cabinet, hanem a feleleteknek még csak hajszálnyi nyomára sem lehet akadni a „Moni­­teur“-ben.­­ Aztán ily czímmel : „M­it csinálunk, ha győzünk?“ „Francziaország becsülete,“ „V­ictor Emanuel felelete“ stb., mindannyi csípős elmélke­déssel támadja meg a kormánynak minden eljá­rását. Dél-Németország. A „Süddeutsche Presse“ szerint a porosz kor­mány vonakodott a bajor birod­ami tanácsi kam­ra feltételébe beleegyezni, a szövetséges társakra való tekintetre, s a birodalmi gyűlésnek már megtörtént bezáratására hivatkozván. — Münchenben a követi párttöredékek elha­tározták, a vámegyleti szerződés feltétlen elfoga­dásához ragaszkodni. Az allyoni kerület összes nagyobb városai küldöttségeket indítottak Mün­chenbe, a szerződés elfogadása végett. — A württembergi követkamra f. hó 29-én el­vétő Probstnak azon indítványát, hogy a vám­szerződések feletti tárgyalások halasztassanak el, míg a bajor birodalmi tanácsi kamra a felett ha­tározni fogott.­­ A stuttgarti kérvény, a vámszerződések el­fogadása mellett, 330 aláírással van ellátva. Münchenben az Ön választóknak oct. 28 án este tartott gyűlésében, melyen több mint 1000 különböző pártbeli személy volt jelen, a vámegy­leti szerződések elvetése elleni határozatok elfo­gadtattak. éjszak amerikai Egyesült Államok. New­ Yorkból az utolsó tudósítások oct. 16- áig terjednek. A nevezett napon New­ Yorkban az a hír volt elterjedve, hogy Johnson elnök Pope és Ord tá­bornokokat Washingtonba hivatta. Okai nem tu­datnak , de annyi bizonyos, hogy a­mióta Grant tábornok színt mutatott, és vonakodott magát az elnök fondorlataira eszközül használtatni, a ba­rátságnak az elnök és a főparancsnok közt jó­formán vége, s az elnök azóta számos kísérletet tett a szövetségi tábornokok közt párthíveket szerezni. E kísérletek eddig sikeretlenek voltak ugyan, de Johnson úr még mindig remél, a még mindig ármánykodik a congressus ellen. Sickies tábornok, köztudatul, hadi törvényszé­ket követelt magaviseletének megvizsgálására, mit azonban a hadügyminisztérium megtagadott. A richmondi radicalok által (Virginiában) az ír születésű Underwood bíró és két néger válasz­tottak meg küldöttekül a virginiai újjászervezési államgyűléshez. Williamsburgban (ugyancsak Virginiában) a fehér radical jelöltet a fekete radical jelölt párthívei keményen megmacska­­zenezték. Azt beszélik, Stevens Thade nyilván kijelen­tette volna, hogy a legközelebbi congressusban egy bűnvádkereseti törvény hozatalát fogja sür­getni, melyben a bűnvádi kereset alá eső vétsé­gek világosan meg legyenek határozva, s mely arról intézkedjék, hogy a bűnvádi kereset alá fogott köztisztviselő a kereset folyama alatt ne folytathassa hivatalát. Stevens továbbá, hir sze­rint, törvényjavaslatot szándékozik a congressus elé terjeszteni, melyben minden államnak szigo­rúan meg legyen tiltva bármely polgárt is a réz­­színe miatt a szövetségi hivatalokra való szava­zásban gátolni. Philadelphiában egy tömeges népgyűlésben a republicanok Grant tábornokot jelölték ki a jövő elnökségre. Távirati tudósítások. — Paris, oct. 31. A mai „Moniteur“ jelenti: Az egyházi államban a távirdavonalak meg vannak szakgatva. A legújabb tudósítások sze­rint a pápai helyőrségek Viterbót és a többi vá­rosokat odahagyják , s Rómában pontosunnak össze, annak védelmére. Garibaldi fenyegeti az örök várost. — Stuttgart, oct. 30. A képviselőkamra a a véd- és daczszövetségre vonatkozó szerződést feltétlenül elfogadta. — Berlin, oct. 30. Szemben külföldi la­pok hírével a porosz követ állítólagos nyilatko­zatairól Floreneben és Párisban, Poroszország magatartásáról az olasz kérdésben, itteni jól ér­tesült körökben ismételve határozottan erősítik, hogy Poroszországnak mindeddig legkevesebb oka sem volt magát ez ügyben enyagek­ozni. E szerint minden efféle hírek alaptalanoknak te­kintendők. — Aug­sburg, oct. 30. Az „A. A. Zig“ egy félhivatalos levelezése szerint: A közvélemény oda irányul, hogy szemben a tényállással és a számos nyilatkozatban kijelentett közvélemény­nyel, a birodalmi tanács nem fogja megtagadni beleegyezését a vámszövetségbe. — Stuttgart, oct. 10. (A kamarából.) Miután Halder és Gettler kanczellár a szerződés mellett szóltak, Becker és Bissingen ellene beszélnek. A hadügyminiszter mondja : Poroszország Dél-Né­­metországot védeni fogja, titkos kötés nem léte­zik, de a porosz hadsereg­rend szükséges. A ne­utrális Würtemberg védelme tovább menő intéz­kedéseket követelne, mint a­minőket a szerződés megállapít. 4 órakor az ülés felfüggesztetik. 5 órakor folytatják. — Fi­o­r­e­n­c, oct. 30. Miután a kormány a franczia „M­o­n­i­t­a­u­r“-ból értesült, hogy Civita- Vecchiaban franczia zászlók lobognak — tekin­tetbe véve az eshetőségeket, a katonaságnak pa­rancs adatott, hogy némely kijelölt helyeket a pápai területen megszálljon. — P­á­r i­s oct. 30. 6 Felsége 8-án vagy 9 én indul vissza, de semmi esetre sem előbb mint 5-én, azaz kedden. D’ Argy ezredes meg­hazudtolja azon hírt, mintha ő parancsot adott volna a fogoly garibaldisták agyonlövetésére. — La Marmora tábornok Páriába érkezett. Esti posta. — Rómából ismét oly híreket hoznak a lapok, hogy egészen csendes — de a tartományban annál nagyobb lehet az izgalom, mert a pápai csapatok minden irányban visszavonultak, és a garibal­disták ellen csak a főváros Róma erélyes védel­mére szorítkoznak, és némely lapok szerint a garibaldisták annyira megszaporodtak , hogy egy pápai katonára 16 garibaldista esik — eb­ből természetesen azt lehet következtetni, hogy a népesség nem részvétlen a felkelés iránt. Azonban akár komédia, akár valóság e négy­féle (pápai, olasz, garibaldista, franczia) elemű háborúzás, ideje volna, hogy így vagy úgy már egyszer bevégezzék. A „Staatsanzeiger“ a következő királyi ren­deletet teszi közzé : „Az államminiszterium előterjesztésére Frank­furt a. M., Cassel, Hannover, Altona és Flens­burg városait, megfelelve az 1864. oct. 12-ki ren­deletnek, azon joggal akarom felruházni, hogy egy-egy képviselőt előterjeszthetnek meghívásra az urak házába és felhatalmazom az államminisz­­teriumot a továbbiak iránt intézkedni. Berlin, oct. 28. 1867. Vilmos. Gróf Bismark, von der Heydt, von Roon, gróf Sttenplitz, v. Mühler, gr. zur Lippe, von Lehrow, gróf Eulenburg.“ Nemzeti szinház. Nov. 1-jére van kitveve „Egy pohár viz.“ Vígjáték 5 felvonásban. Budai népszínház. Nov. 1-jén. Leszállított helyárakkal, melyek ezen operette előadása al­kalmával mindenkor meg fognak tartatni : „A­ngerolsteini nagy herczegnő.“ Szom­­­­baton először „Nagy Sándor.“ Uj tragoedia lát­­­­ványokkal. Távirati tun­ómus, becs' bör.- 1 — oct. 31-ről: 5*/, metalliquen.......................... 56.20 Nemzeti kölcsön .... 64.90 Bankrészvény . 679. Hitelintézet .... / 176.70 Londoni váltók . / 124 40 Esést ... /. 1­22 25 Arany .­­ . 5.94*/. 1 Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond.

Next