Pesti Napló, 1868. március (19. évfolyam, 5356–5380. szám)
1868-03-31 / 5380. szám
75 6880 Szerkesztési iroda: Ferencesek tere 7. ianul. I. tiut-II. 6 lap szelletti részit illető imnek-a közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bei mentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Kedd. martina 31. 1808. 11. évi folyam. berencziek tere 1. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok , hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők.PESTI EAPLO Előfizetési feltételek: 1 Hirdetmények hint Vidékre, postán , vagy helyben, há*ho* hordva. Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. Évnegyedre : 5 írt 25 kr. o. é. 7 hasábos petitsor egyszeri fűrdetésnél 7 nj kr. Bélyegdíj külön 30 njkr Nyílt-tér: 6 hasábos petit *•’ 25 nj kr. Előfizetési felhívás a „PESTI NAPLÓ ír april—júniusi évnegyede» folyamára. ÜIXO£L2S3't^Sl : April—júniusi ', évre........................................................... 5 frt 25 kr. April-—septemberi évre.....................................................10 frt 50 kr. A „Pesti Napló“ kiadó hivatala. Pest. mart 80.1808. A közlekedésügyi miniszter felterjesztése a királyhoz. (x) Zaklatott férjekről mondják, hogy különben hű és kedves, de sokat zsémbelő hitveseik elől a dolgozószobába menekülnek, s minél jobban zajong ott künn az édes, annál jobban munkálkodnak itt benn az ő boldogításán. A magyar kormány helyesen teszi, ha e példát követi. Míg künn kissé nagyon gyümölcstelenül harczolnak a vélemé-nyek, benn talán mégis megérnek a tények. Előttünk van a közlekedésügyi miniszter munkálata, melyben közlekedési állapotainkról, eszközeinkről, szükségeinkről és terveinkről tesz jelentést a királynak és nyilvánosságnak. Mint tényt üdvözöljük e munkálatot, mert bár a visszanyert szabadság ellen zúgolódók nem találják fel benne Aegyptom kézzelfogható húsos fazekait, mi tudjuk, hogy ott, hol annyi a teendő, maga a tisztán és gyakorlati belátással megállapított terv több tényleges értékkel bír, mint akár a kitűnés mohó vágya által szült, elhamarkodott és terv nélküli tettleges kezdeményezés. Pedig e munkálatban nemcsak a jövő világos programmját, hanem a valósítást tervszerűleg megkezdő tényeket is találunk ; nemcsak Columbus eszményi mappája ez, hanem mutatvány a tettleg elért új világ terményeiből. Kétségkívüli tény, hogy azon mezők közül, melyek kormányunk ernyedetlen munkálkodását várják, egyik sem teremhet oly gyorsan érő, de egyszersmind oly messze kiható gyümölcsöt, mint a közlekedés parlagon hevert földe. Szükséges volt, hogy a közlekedésügyi minisztérium gyorsan ismerje fel a szükségeket, biztosan a módokat, melyek szerint az eme szükségeknek megfelelő szárazföldi és vízi utak hálózata mielőbb s minél könnyebben elviselhető áldozatokkal kiépíttethetik. És hogy a munkálatban nemcsak a hiányok, hanem a segítő eszközök kijelölését is találjuk, ezt tartjuk a dolgozat érdemének. Az országos és megyei közutak állapotát és szükségeit kimutató, nagy gonddal és és értelemmel gyűjtött adatok bizonyára nem igen érdekeseknek mutatkoznak a közönség nagy része előtt, mégis a miniszteri felterjesztés ezen része az, mely különös figyelmet érdemel. A meglevő és leendő vas- és vízi utak csakis úgy fognak teljes értékre emelkedni, ha az országutak jó karba helyezésére a lehető legnagyobb gondot fordítjuk. Nagy figyelmet érdemel e tekintetben a munkálatban megpendített azon eszme, mely kongó-téglautak építésére vonatkozik. Az ily utak építése kövekben szegény vidékeinken aránylag igen olcsó, s a mellett a közlekedés folytonosságát az év minden szakában biztosítja. Azon perspectiva, melyet a Duna, Tisza, Dráva és Maros szabályozása ügyében a munkálat előttünk feltár, az országra hárulható előnyök megmérhetlen sorával kecsegtet. Szeretnők, ha azon tanulmányok folytán, melyeket a minisztérium e téren látható sikerrel megkezdett, nemsokára mind az indítványozott folyamszabályozásokról, mind a tervbe foglalt csatornaépítkezésekről részletes munkálat kerülne a nyilvánosság elé. De hogy a távolabb kilátásoktól a közeljövő világosabb reményeihez térjünk, röviden említve a Dunahajózás akadályainak czélba vett elhárítását, megállapodunk a munkálat azon részénél, mely hazánk fővárosának közlekedési jövő- jére vonatkozik. E tervek azok, melyeknek mielőbbi valósítása nagyon szívünkön fekszik. Azon terjedelmes kikötőt, melynek kiépítését a munkálat kilátásba helyezi , a folyamhajózás napról-napra látható emelkedése sürgetőleg követeli. E követeléssel karöltve jár a szintén felemlített dock-ok és entrepot-k szüksége, melyek nélkül Buda-Pest nem lehet azzá,amivé lennie kell: a világkereskedelem egyik gyypontjává. Tegyük ezekhez még a két Duna-part folytonos vasúti öszszeköttetésének elkerülhetlen szükségét, s oly három tény áll előttünk, melynek felemlítése a miniszteri felterjesztésben valóban inkább türelmetlenségünket kelti fel, mintsem megelégedésünket. Reméljük és várjuk, hogy a magyar kormány és törvényhozás meg fogja érteni a szózatot, melyet e feltárt kilátás minden igazi honfi ajkaira csal, e szót: „Siessünk,siessünk” Bár értenék meg e szót azok is, kik az igaz honfiak czimét kizárólagosan igénybe véve, munkájukban feltartóztatni igyekeznek az igaz honfiakat. A két Duna-part vasúti összeköttetéséről szóltunk utoljára. — Evvel áttértünk a munkálat III. főszakaszára, mely a vasutakról szól. És itt nemcsak érvekről, hanem tényekről van szó. A közutak és vízi építkezések ügyében csak előleges terv készítéséig terjedhet a kormány működési köre, mert itt a törvényhozás alkotmányos beleegyezésének kell a kivitelt megelőznie. A vasutakat illetőleg azonban a képviselőház július 1-jén hozott határozata megadta a kormánynak a cselekvési szabadságot. Csak a vak ellenszenv, vagy a sértett önérdek tagadhatja, hogy a kormány nem élt e szabadsággal tevékenyen és lelkiismeretesen. Vagy csekély eredménynek mondható-e, ha egy tökéletesen újonnan teremtett szervezettel, kevés hónap alatt, országunkban 103 mértföldnyi vasutak kiépítése tettlegesen megkezdetett és 119 mértföldnyi vonalak részint mint országos épitkezések előkészíttettek, részint engedélyezési uton biztosíttattak ? Nem csekély megfeszítése a szellemi és anyagi erőknek lehetett szükséges, hogy a Károlyváros fiumei, s a nagyvárad-kolozsvári vonalakon, e hegy-völgyes utakon ily rövid idő alatt a technikai szolgálat kellőleg szerveztessék és a munkálatok tettlegesen megkezdessenek. A felterjesztésből látjuk, mily kedvező feltételek mellett sikerült kiadni a zákány-zágrábi és hatvan miskolczi összekötő vonalakat, valamint biztosítani az alföldi vasút kiépítését. Ha hozzáteszszük, hogy a miniszteri felterjesztés nyilvánosságra jutása óta a 64 mértföldnyire terjedő magyar észak-keleti vasút is, mely Kassát, Szathmárt, Debreczent és Marmaros-Szigetet kötendő öszsze, engedélyezési uton biztosíttatott, s csak az országgyűlés és a király beleegyezését várja, hogy tetté váljék, akkor minden habozás nélkül mondhatjuk, hogy e tekintetben a közlekedési minisztérium élén álló férfiak megtették kötelességüket. Olvasóink annál készebben osztandják ebbeli ítéletünket, ha egy pillantást vetnek azon adott helyzetre, melyben épen ezen minisztérium a reá bízott fontos érdekeket találta. Hazánk két évtizeden át, tőle nem függő okokból akadályozva, mit sem tehetett anyagi fejlődése érdekében. Míg körülöttünk egész Európa fő tekintetét közlekedési eszközeinek szaporítására és tökélyesbítésére fordította, addig mi Schmerling experimentáló szeszélyei által kárhoztatva voltunk egy, valóságos vasútnélkülözési gyógymódszer tárgyául szolgálni. Legpróbáltabb hazánkfiainak minden erőlködése daczára, még a legsürgősb vasúti terveket sem sikerült valósítani akár engedélyezési, akár más után. Midőn mindezek után az alkotmány helyreállíttatott, nagy Magyarország minden vidékeiről egyszerre hangoztak a kiáltások vasutak után, és nagyon is természetes volt, hogy mindenki saját érdekét tartotta legfontosabbnak, és így, miután 20 évig nem történt semmi, most mindennek egyszerre kellett volna történie. Nem volt híja az ügyes számítóknak, kik a nemzet megfogható türelmetlenségét kizsákmányolhatni vélték. A múlt, nyáron Pest valósággal elárasztatott engedélyekért folyamodó ügynökök által, kik még az országgyűlési képviselők társasköreiben is kiterjesztették működésüket. Sokat beszéltek különösen a belga tőkéről, s valóban, nagyon kívánatos volna, különösen a kassanderbergi vasút érdekében, hogy legalább egy kis része váljék folyóvá annak a sok disponibilis belga tőkének, mely állítólag már évek óta vár arra, hogy a magyar vaspályákba helyeztessék. Könnyű dolog is lett volna a magyar közlekedési minisztériumra nézve, kevés hónap alatt jó sok engedélyt kiadni, csakhogy szem előtt kellett tartania felelősségét, valamint azt, hogy az ország jövőjéről van szó, melylyel ya banque-ot játszani nem szabad. Helyesen tette tehát, ha a sok engedély kémőre alkalmazta a biblia mondását a sok meghívottról és a kevés megválasztottról, ha az által,hogy egynémely ajánlatot vaktában el nem fogadott, a sértett érdek határtalan megtámadásait vonta is magára, mégsem volt szabad felhagyni azon programm következetes kidolgozásával, mely a legsürgősebb vasútvonalak kiépítését biztosította, a nélkül, hogy túlfeszített biztosítási en- l gedmények által az országot a leendő gyümölcsöktől előre megfoszsza, így fogjuk fel a minisztérium eljárását; és ha ezért sem a könnyen felizgatható, de nehezen kielégíthető közvéleménytől, sem saját pártjának közlönyétől dicséretet nem is, de annak beismerését várhatja a minisztérium, hogy megtette kötelességét. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház mártius 30 -án tartott ülése. Elnök: Szentiványi Károly. Jegyző: Radich Ákos. A szólni kívánókat jegyzi Horváth Lajos. A közelebbi ülés jegyzőkönyvét Radich és Horváth L. jegyzők felolvasván, az — miután Bernáth Zsigmond felszólalása folytán a hangosabb beszélgetések lecsendesültek, hitelesíttetett. Szentiványi Károly. T. ház! Van szerencsém jelenteni a t. háznak, hogy Dalmát, Horvát és Szlavón országok országgyűlésének elnöke, Vakanovics Antal úrnak hozzám intézett levelét vettem, melyben értesít, hogy egy országos küldöttséget választván meg azon országgyűlés, felhatalmazván azt, hogy a királyságok közjogi viszonyainak rendezése iránt Magyarországnak hasonló czélra megválasztott országos küldöttségével Pesten érintkezésbe bocsátkozzék. (Helyeslés.) Egyszersmind a megválasztott tagoknak névsorát is elküldötte, megkérvén engem, hogy az iránt értesíteném a t. elnök urat, hogy azon küldöttség a magyar országos küldöttséggel tanácskozás végett mikor fog összejönni itt Pesten. Az e tárgyban kiküldött 8 tagú küldöttség részéről egy meghalván, három pedig ő Felsége által miniszterré lévén kinevezve, ennélfogva mindenesetre 4 tag választása szükséges azon esetre, hogy ha a t. ház az előbbeni bizottságot meghagyja. Ennélfogva, ha a t. ház meghagyja az előbbeni bizottságot, négy tagot méltóztassanak választani. Ha a t. ház beleegyezik a négy tag választásába, akkor a holnaputáni ülésben a választási jegyeket talán be lehetne hozni. (Helyeslés.) Méltóztassanak tehát a holnaputáni ülésben a négy tag választására nézve a szavazati jegyeket behozni. Elnök úr javaslatát a ház helyeselvén, a Horvátországgali egyezkedés végett kiküldött bizottsághoz négy tagnak utólagos választását elhatárzó, s a szavazati jegyek benyújtására a holnaputáni ülést tűzte ki. Úgy hallottuk, hogy a megürült négy helyre a többség Botka Tivadar, Dózsa Dániel, Horváth Lajos és Vadnay Lajos képviselőket jelölte ki. Az időközben érkezett irományokat elnök a következő sorozatban jelenti be-" Közép-Szolnok, Kraszna, Pest, Pozsony, Sáros megyék, továbbá Győr és Rozsnyó városok közönségei az országos ülésből a legfontosabb állami ügyek feletti tanácskozások, sőt szavazások alkalmával is számos képviselők gyakori kimaradását panaszló szathmárnémeti városa felterjesztvénye értelmében sikeres intézkedést tétezni kérnek. A t. ház előbbi határozatai következtében az ily kérvények a ház szabályainak átvizsgálásával megbízott bizottsághoz rendeltettek áttétetni ; ennélfogva ezen kérvények is oda fognak áttétetni. Abaúj és Máramaros megyék közönsége a nemzetiségi kérdést a képviselőház bizottsága véleményétől eltérőleg Trencsén és Zemplénmegyék felterjesztése értelmében megoldatni kérik. Békés, Csongrád és Sáros megyék közönsége a köztörvényhatóságok önkormányzati jogkörének a felelős miniszteri rendszerrel összhangzásba hozatala iránt benyújtott emlékirataikat figyelembe vétetni és pártfogoltatni kérik. Szatmár megye közönsége, Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megyék önkormányzati jogkörének sértését panaszló felterjesztését figyelembe vétetni kérik. Abaúj, Bács-Bodrog, Liptó, Nyitra, Sáros, Szathmár, ismét Szathmár és Zemplén megyék, továbbá Győr, Hajdú-Nánás, Komárom és Szathmár-Németi városok közönségei a honvédelmi minisztériumnak törvényes hatáskörébe visszahelyeztetését, a hadsereg nemzeti alapon szervezését és a Ludoviceum intézetnek saját eredeti czéljára alkalmaztatását törvényhozásilag eszközöltetni kérik. Kraszna megye közönsége a kivitelű táblának kerületenkénti beosztását megállapíttatni kéri. „ A debreczeni ügyvéd egylet, az ottani ügyvédkar által a hazai törvénykezés tárgyában benyújtott „Emlékiratot“ figyelembe vétetni kéri. Bélabánya városa közönsége, Selmecz városa hatósága alól felszabadítását és önkormányzati jogkörének helyreállítását eszközöltetni kéri. Érsekújvár városa közönsége az 1845 ik évi julius 16-án 25,224. sz. a. kibocsátott elemi tanodai rendszabályoknak, az eddig gyakorolt tanuválasztási jog megszüntetését tárgyazó 66. §-át hatályon kivül tétetni kéri. Eger város közönsége az 1867-dik évi XVI. t. czikkben foglalt vám- és kereskedelmi szövetségről szóló törvényeket, a közlekedési minisztérium f. évi január hó 9-kéről 400. sz. alatt kelt rendelvényének foganatosíthatása végett hivatalból megküldetni kéri. Máramarosmegye közönsége Fiume magyar tengerparti kikötő város közönségének az alföldfiumei és pest-fiumei vasútvonalak megállapítása és kiépítése iránti felterjesztvényét pártoltatni kéri. Tordamegye közönsége az erdélyi vasút fővonalait minél előbb véglegesen megállapitatni és kiépíttetni kéri. Kassa városa közönsége a kassa-oderbergi vasútvonal építésének minél előbbi megkezdését, végre Kassa városának a csap-szigeti és pestpriemysli vonalakkal leendő összeköttetését eszközöltetni kéri. Beszterczebánya város közönsége a Miskolczról kiinduló vasútvonalat Putnok , Pelsőcz, Zsoltsva, Nagy-Rőcze, Murány, illetőleg Tippczon át a Garam-völgybe s ezen végig Breznóbányán keresztül Beszterczebányáig kiépíttetni kéri. Ugyanezen város több polgárai a pest losonczi vonalat Beszterczebányáig kiépíttetni kérik. Torontál megye közönsége Poroszkay Ignácz megyebeli főmérnök által a csatornázás iránt beadott röpiratot figyelembe vétetni kéri. Pes megye közönsége Győr városának az elemi károkra nézve, az országos kölcsönös biztosítást életbe léptetni javasló emlékiratát pártoltatni kéri. Az erdélyi múzeum egylet igazgatósága, ezen intézet épületének felállítása és felszerelésére 250 ezer főnyi országos segélyt adományoztatni kéri. Abaúj, Csanád, Kraszna, Pest, Szatmár és Veszprém megyék, továbbá Eperjes és Temesvár városok közönségei a budai népszínház évi 18.000 ftból segélyeztetését kérelmező Budaváros felterjesztményét pártoltatni kérik. Győr város közönsége a kassai magyar színház országos intézetté emeltetése és évi segélyeztetése iránti kérelmét Kassa városának eszközöltetni kéri. Gömör megye közönsége a mostani törvényes állapotot megelőző uralom alatt a megye sajátját képező középületek eladását megsemmisíttetni és azokat a megye törvényes birtokába visszabocsáttatni kéri. Liptó megye közönsége a burgonya szesz adót tetemesen leszállittatni kéri. Kraszna megye közönsége Szilágy-Somlyó városának bor és hús fogyasztási adóval túlterheltetése által okozott sérelmét a pénzügyminisztérium által újból megvizsgáltatni és részrehajlatlanul elintéztetni kéri. Pécs városabeli mészáros ezek elöljárói a fiatal szarvasmarhák kivágatását átalában országszerte eltiltatni kéri. Beregd megyébe kebelezett Volvér , Hukliva, Szkotárszka, Kanova, Talamás és Almamező községek az általuk 1847-ben elhagyott úrbéri telkek visszanyeréséért folyamodnak. Veszprémmegye Urkul pusztabeli szerződéses zsellérek a földesurakkal kötött szerződésüket a t.hozás e részbeni végleges intézkedéséig fentartatni kérik. Tompos József Zarándmegye Brád községi birtokos vesztett urbériségét kárpótoltatni kéri. Özv. Stiaszny Istvánné és Stiaszny Pál tordasi lakosok, Stiaszny Dániel és érdektársa mint felperesek által ellenük folytatott végrendeleti örökösödést tárgyazó perben hozott terhes ítéleteket orvosoltatni kérik. Arad város számos polgárai a magyar kormány által 1848—49-ben kibocsátott államkincstári magyar bankjegyeket kárpótoltatns kérik. Dobos János Győr városi lakos 1849 ben a magyar hadsereg részére kölcsön adott 400 síját kamataival együtt visszafizettetni kéri Knorr Mihály n.váradi lakos az 1848 — 49-ki hadjárat alkalmával a hadsereg kardgyára részére átadott tulajdon szerelvénye és igazgatói fizetése fejében 2249 fíját visszafizettetni kéri. Vick János nagyidai lakos a magyar hadsereg részére 1849-ben kiszolgáltatott 406 köböl rab árát kárpótoltatni kéri. Honor Ede János Sándor főherczeg huszár ezredbeli kapitány postamesteri állást és a honvédügy elintézését kéri. Berzeviczi Miksa kassai lakos, özv. Berzeviczy Eleonóra ellen telekkönyvkiigazítási ügyben múlt évben benyújtott kérvényét a magas minisztérium által minden részleteiben újból elintéztetni kéri. Procser János borostyánkői varga a honvédsereg részére elkészített és az osztrák sereg által erővel elvett 74 pár bukkancsnak 248 ft 64 krt tevő árát megtéríttetni kéri. A beadványok elnöki előterjesztését egyes képviselők nyilatkozatai követték, kik részint küldőik, részint más érdeklettek által kérettek fel kérvényeiknek a háznál személyes benyújtására. Ezek sorát Szakál Lajos képviselő nyitotta meg, benyújtván a katonai szállásolások tárgyában átvett kérvényt, mely is a kérvényi bizottmányhoz utasíttatott. Czebrián László gr. Losonczvárosa községe és vidéke számos lakosainak kérvényét mutatja be, melyben az úgynevezett éjszaki magyar vasút, vagyis a Pest- Oderberg felé vezető vasút kiépítését szorgalmazzák. A képviselőház e kérvényt mielőbbi jelentés végett a kérvényi bizottsághoz utasítja. Orczy Béla báró Pest megye Új- Kécske községének kérvényét terjeszti elő, melyben az eddig fizetett háztaksától kér felmentetni. Treffort Ágoston Gyoma városa abbeli kérvényét mutatja be, melyben kéri, hogy a csongrád-pesti csatorna kiindulási pontja Csongrád vidéke legyen. Halász Boldizsár szintén a csongrádpesti csatorna érdekében készített kérvényt nyújtja be Alsó-Dabas és több érdekelt községből. Bobory K. a czeglédiek egy kérvényét a fogyasztási adó tárgyában , ugyanezen érdekben Németh Károly képv. a pozsonyiak kérvényét. Mindezen kérvények a kérvényi bizottmányhoz utasíttattak. Popovich Zsigmond Arad megye érdekeltjei részéről nyújt be egy az országos vasúthálózatra vonatkozó kérvényt, mely szintén a kérvényi bizottmányhoz utasíttatott, valamint Dobránszky képviselő által benyújtott szepesi, sárosi és zempléni némely községek orosz lakóinak szerény kívánalmait magában foglaló kérvény is. Szentiványi Károly elnök szintén meg lévén bízva mint képviselő egy kérvény átnyújtásával, a ház engedelmével felszólítja Somssich P. alelnököt az elnöki szék elfoglalására. Somssich P. elfoglalván az elnöki széket. Szentiványi Károly: Engedje meg a t. ház, hogy mint a jolsvai választókerület képviselője, a gömörmegyei vasúti hálózat tárgyában a t. ház elébe egy kérvényt adjak be. Czélja ezen kérvénynek 1-ször az érdekeltek részéről nyilatkozni, hogy mindazon folyamodványokat, melyek e tárgyban a t. házhoz be lettek adva, semmisnek nyilvánítani méltóztassék ; czélja továbbá ezen kérvénynek, felkérni a t. házat az iránt, hogy a szükséges országos garantiát méltóztassék megszavazni, ennélfogva kérem ezen kérvénynek a kérvényi bizottsághoz leendő utasítását, mivel a gömör megyei hálózatnak elkészítése nagy mérvben előmozdítja ezen vonalakon kívül levő vasutaknak elkészítését, és a létezőknek fenntartását, kérem egyszersmind kimondatni, hogy azt a kérvényi bizottság soron kívül tárgyalja, és a háznak tegyen jelentést. (Helyeslés.) Várady Gábor képviselő mint az állandó igazolási bizottmány elnöke, kéri a házat, hogy mivel a bizottmány több tagja részint távollét, részint betegség által akadályozva van a bizottmányi tárgyalásokban részt vehetni, a múlt ülésszak alatt alelnökké választott Gazágó Salamon helyére új választást rendelni el, hogy ekképen a bizottság oly állapotba tétethessék, miszerint tárgyalásait legalább absolut többség jelenlétével végezhesse. A ház a felszólalást méltányolva, a hiányzó tag választását a holnaputáni ülésre tűzte ki. Úgy hallottuk, hogy a többség Urházy György képviselőt jelölte ki. Andrássy Gyula gr. miniszterelnök, T. ház! A minisztérium a napokban azon helyzetben leend, hogy kötelességéhez képest az államköltségvetést terjeszthesse a ház elé, addig is azonban van szerencsém a t. ház engedelmével azon törvényjavaslatokat benyújtani, amelyek időközben elkészültek, azon kéréssel, méltóztatnának azokat felolvastatni, és szabályszerűleg tárgyalni. E törvényjavaslatok a következők: „Törvényjavaslat a törvények kihirdetéséről, törvényjavaslat a gör keleti vallásúak ügyében, törvényjavaslat a kereskedelmi és iparkamarákról.“ Ezeken fölül van szerencsém három vasúti építkezésre vonatkozó törvényjavaslatot is a t. ház asztalára letenni, só törvényjavaslatok a következők : Törvényjavaslat a Nagyváradtól Eszékig és Baranyavártól Villányra vezetendő vasút tárgyában. Törvényjavaslat a Zákánytól Zágrábig és Hatvantól Miskolczig terjedő vasútvonal kiépítése tárgyában. Törvényjavaslat a magyar észak-keleti vasút kiépítése tárgyában, azaz a debreczen-szathmár- szigeti vasútvonal tárgyában. Ami ezen vasutakat illeti, azt hiszem, legczélszerűbb az volna, ha a t.ház e törvényjavaslatokat, amennyiben a vasúti építések az állam-