Pesti Napló, 1868. szeptember (19. évfolyam, 5504–5528. szám)
1868-09-17 / 5517. szám
len vágyak és pártszenvedélyek tettleg és erőszakkal félbeszakítanák ezen intéményt fejlődésében, abból ugyan korántsem fogna annak életképtelensége következni, hanem csak azoknak példátan könnyelműsége, kik nemzetek nöiben egy napról a másikra jogi szerzéseket vélnek köthetni, és büntelenis ismét feloldhatni, csakhogy sajnos e esetben a nemzet fogna bünhődz vezérei bűne,ért Hogy csak ártatla csaló alakoskodás/"* részétdi’ ha magukat kiválói/»48 ’fatnak ,nevezik, kik az is/k törvényeket teljesen helyreálltani-szándékolnak, arra nézve elég a XX/1' czikkre csak egyszerűen hivatkozó Vajjen jutott-e eszékbe a népszerűtlen és gyakorlatiatlan nemzetőrség helyreálítását sürgetni a kormány ellenében?A világért sem, mi tehát ezt nem folyta^. ' De miként áll a „48“-as párt — az 1148-as sajtótörvényhez? Nem lehet tagadni, hogy annak 1. §-át szószerint és lehető legszigorúbb értelmében s legszélsőbb határáig követték , mert ezen 1-ső §. így szól: „Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti ;“ de midőn a kormány az alkotmányos közrend érdekében végre kénytelen volt a szélsőbal közlönyeinek féktelen kihágásai ellenében a törvény szigorát éreztetni velök: akkor oly éktelen zajt ütöttek a kormány „zsarnoksága“ felett, mintha az 1848-ki XVIII. t. czikk I. fejezete nem is létezett volna. A balszélső közlönyök olvasóiról felteszik, hogy azok nem is álmodnak arról, hogy az 1848: XVIII. tcz. szigorúan megszabják a sajtó útján elkövethető bűnöket az állam, a fejedelem, az egyház, a közerkölcsiség, a magánbecsület ellen, hogy alapok biztosítékát 5 —10 ezer forintra szabják; szóval a sajtószabadságot, de nem a szabadosságot, alapítják meg, fényes bizonyságául annak, hogy a 48-ks törvények alkotói nem a mai szélsőbal elvrokonai, nem idétlen utópisták sem forradalmi rajongók, hanem érett politikusok voltak. De ha már a szélső bal mindennapi és minden pillanatnyi törekvései, dictioi és hirlapi diatribái az 1848. III.cz. 8.13.14. §§-ai ellen; a megyéknek kormány feletti 47-diki anarchicus túlsúlya mellett ; a közös ügyek közös intézése ellen irányozvák; az 1848. XVIII. (sajtó) törvényt megtagadják, s a kormány képében szidalmazzák ; az 1848. II. és XXII. czikkeiről pedig (nádor és nemzetőrség) közönyösen hallgatnak : Vájjon mi jognál fogva nevezik magukat „negyvennyolczas pártnak ? Olyan párt, mely még zászlóját sem meri kitűzni, mely jelszavával csak »luxot űz : olyan párt szánandó, és komoly méltatásra nem érdemes. A selmeczi kir. bánya- és erdőakadémia. A selmeczi kir. erdőakadémia magyarosítása már bevégzett tény, s az ottani bányaakadémián is a jövő tanévre már csupán magyar nyelveni oktatásban fog részesülni az elsőévi tanfolyam, sőt 3 év lefolyása után egyetlen bánya akadémiánk magyarosítása is bevégzett tény leend. Következik, nem áll messze előttünk october hava, melynek első napjaiban a nevezett bánya- és erdőakadémián a rendes előadások megkezdetnek.— Örömmel ragadtam kezembe tollat, hogy hazánk lelkes fiatalságának figyelmét különösen az eddig általa annyira elhanyagolt bányászati pályára felkeltsem, annyival inkább, mivel nézetem szerint az ezen évben feltanodát végzett fiatalok közül igen sokan lesznek olyanok, kik szakpályát még nem választottak, vagy legalább választásukban ingadoznak. A „Bányászati és kohászati lapok“ idei 14. számában külön mellékletképen küldötte szét előfizetőinek a selmeczi magyar kir. bánya- és erdőakadémiának 1868/0-ik évre szóló oktatási rendszabályait és felvételi feltételeit, utána a hivatalos lap és több hazai lapjaink közölték azokat. A felvételi folyamodások még egészen október 6-ig bátran intéztethetnek a kir. bánya- és erdőakadémiai igazgatósághoz Selmeczbányára, mely igazgatóság a hozzá intézett felvilágosítást kérő levelekre egyszersmind példás készséggel fellend is. Itten én csak éppen azt említem fel, mit azon tantervből és felvételi feltételekből ki nem vehetni. A bánya-akadémián való kiképeztetés annyira szorosan technikai, hogy egy, a bánya-akadémiát sikeresen végzett egyénnek a legkevesebb megerőltetésébe sem kerül magát a bányászati és kohászati pályán kívül bármely más erőműi vagy vegyi gyárnál, földmérésnél, vasúti mérnökségnél, vízi és száraz építkezéseknél alkalmaztatni. Tapasztalatilag áll, hogy minden tanuló, kinek csak legkisebb hajlama is volt a mathematicai tanulmányokhoz, szép sikerrel végezte a bányaakadémiát. Továbbá, miután hazánkban aránylag még nagyon kevés reália, van bizton mondhatjuk azoknak meg“titUr», Wk ‘“koltai P11?*" c“k'\410' Zdl vég®*! ifjút tartanának képesnek, hogy tapasztalat szerint egyenlő képességű felreált és félgymnasiumot végzett bányásznövendék közül mindig a félgymnasiumot végzett érdemelte ki az elsőséget. Ha nem is veszszük tekintetbe a bányászati kiképeztetés sokoldalúságát, már maga a magyar állami bányászat jelenleg igen szép kilátásokat nyújt, mivel nagy hiányt szenved fiatal képzett bányászokban. Például pénzügyminisztériumunknak az idén szüksége lett volna legalább is 24 magyarul tudó végzett bányásznövendékre, de a selmeczbányai akadémián az idén végzettek közül négynél többet nem talált az államszolgálatba való felvételre, mivel az egészben 17 Selmeczen végzett bányásznövendék közül a többi magyarul nem tudó Lajthán túli volt. Lehetetlen el nem ismerni ily körülmények között, hogy búzánk ifjainak valamint minisztériumunk többi technikai ágainál, úgy a magyar állami bányászatnál is még sokáig igen szép kilátásuk leend a gyors előhaladásra. — De nézzük tovább még rendes körülmények között is a szükségleti arányt. A lefolyt német absolut kormányzás alatti években a selmeczi bányaakadémiára 4—10 magyar bányásznövendéknél több nem jött évenként, minek valódi oka részint az akkori állami hivatalviselés gyűlölt volta, részint a magyar ifjak jelentékeny hátraszorítása által okozott rész kilátás volt, mégis 1850-től 1866-ig, tehát még mindig az absolut kormány alatt, minden sikeresen végzett magyar bányásznövendék felvétethetett államszolgálatba. Bírunk hazánkban öt kir. bányaigazgatósággal (mindenik 30—60 szakképzett bányászból álló tiszti személyzettel), 6—7 kir. bányakapitánysággal (egyenkint 3 — 8, jogilag és bányászatiig képzett egyénből álló tiszti személyzettel) ; bírunk tehát kilátásokkal, melyek magukban oly mérvűek,hogy a bányaakadémiát eddig látogatott magyar ifjak száma, kik állami szolgálatra adnák magukat, megháromszorosodhatik, sőt megnégyszeresedhetik. Éresen kitetszik ez azon körülményből, hogy pénzügyminisztériumunk jóllehet eddig már majd minden hazai erőt felvett magához, kénytelen még jelenleg is annyi magyarul nem tudó, nagyobbrészint Lajthán túli bányatisztet megtartani, ha csak őket állami vagyonunk és jövedelmünk jelentékeny kárával azonnal mellőzni nem akarná, hogy legkevésbé sem bámulhatni azon, ha bányászati osztályánál a magyarul érteni vagy fogalmazni nem bíró egyének miatt ügyfolyamatjának 2/s'a6 része még most is német. Történjék azonban egykor, hogy több bányásznövendék fogna végezni bányaakadémiánkon, mint amennyit állami bányászatunk felvehet, utalhatunk bátran a bányászati kiképeztetés említett sokoldalúságára, továbbá arra, hogy hazánk nem megvetendő magánbányaiparral bír, mely a közlekedési utak, vaspályák jelenlegi gyorsabb szaporodásával oly gyors fejlődések fog indulni, hogy a szakképzett bányászokban való szükség bizonyára még élesebben fog nyilvánulni magánbányaiparunknál, mint jelenleg nyilvánult az állami bányászatunknál. Kötelességünk pedig elfoglalni a tért, mely annyira kínálkozva, elénk tárul, halogatásunk vagy közönyösségünk egyaránt azt eredményezendi, hogy idehaza is idegenek előznek meg. A legkevesebb biányabirtokosunk egyszersmind elméletileg szakképzett bányász, mely körülménynek tulajdonítható magán-bányaiparunk pangásának nem jelentéktelen része. Méltán fontolóra vehetik örököseik, vagy leendő kezelő tisztjeikre nézve a szakképzettség mostani nagy jelentőségét, fontolóra vehetik, hogy e czélra áll fenn a selmeczi bánya-akadémia, tartatik fenn országunk költségén, hogy áll még a selmeczi bánya-akadémián a Mária Terézia korából fennmaradt, a bányászati szakkiképzés előmozdítására alapított dús ösztöndíjas intézmény 36 kétszáztíz forintos ösztöndíj képében, melyek közül 30 olyan, hogy élvezete semmi jövendőbeli lekötelezettséggel nem jár, s hogy minisztériumunk a legéberebb hazafias módon gondoskodik a születő magyar bányaakadémiát oly jeles szaktanári erőkkel látni el, hogy általuk az a hasonló külföldi tanintézetekkel való versenyt bátran megállhassa. Az előadott tényállások, úgy hiszem, minden további ékesszólást nélkülözhetnek annak bebizonyítására , mennyire alapos okkal teszem figyelmeztetésemet hazánk félreáll vagy félgymnasiumot végzett lelkes ifjaihoz : méltassák nagyobb figyelemre a bányászati pályát és születő egyetlen magyar bányaakadémiánkat Selmeczbányán. Bizonnyal nem lesznek annyira kénytelenek, a jelenleg annyira túlterhelt jogi pályán silányan jutalmazó kísérleteket tenni jövőjük megállapítására; ellenkezőleg biztosítva lehetnek arról, hogy hazánk annyira szükséges anyagi emelkedésének előmozdításában jelentékeny szerep jutana minden lelkesen érező magyar bányásznak. Mert, ha mély hazafias megilletődéssel emlékezünk a honvédekről, kik önfeláldozásukkal védték a hazát, úgy a bányászokat, kik hazánk anyagi jóllétének nemcsak jelen megtartásában, hanem jövendőre való nagyra emelésén munkálódnak, méltán sorozhatjuk azon honvédek közé, kik előtt mindig nyitott csatatér áll, s kik küzdenek nem kevesebb feláldozással, nem egyes hadjáratok alatt, hanem egész életükön át a hon javáért, boldogságáért. Amit mondottam a bányaakadémiára nézve, úgy azt mondhatom a selmeczi, már teljesen megszületett erdőakadémiára nézve. Állami és magán-erdészetünk terén a szakképzett egyénekben való szükség, s e szerint a gyors előhaladásra való kilátás is meglehetős nagy. Azonfelül már maga a szabad természettel foglalkozó erdészeti pálya annyira vonzó, hogy nélkülözi, elhomályosítja a legfényesebb ajánlást is. Ezek után azon zármegjegyzést tenni még el nem mulaszthatom, miszerint azok is, kik bízva tehetségünkben és jó igyekezetükben, a 210iztos ösztöndíj elnyerésének reményében jönnek fel Selmeczbányára tanulni, gondoskodjanak még némi hazulról való pénzsegélyről, mert egy sokbal élő bányásznövendék számára sem elégséges azon 210 frt, miután átlagos számítás szerint élete fentartására és szükséges tanulmányi segélyeszközeinek megszerzésére 300—500 írtra szüksége van évenkint. — Lássa el magát a hiányzóval hazulról azért, mivel Selmeczbánya kisvárosi voltánál fogva alig számíthat egynéhány bányásznövendék arra, hogy tanulmányi évei alatt mellékes tanítás által némi jövedelmi forrást szerezzen magának. *) MIKÓ BÉLA: Országgyűlési tudósítások. A képviselőház sept. 16-kán tartott ülése. Elnök : Szentiványi Károly; jegyző: Paizs Andor. Elnök : T. ház ! Midőn a mai napra határozatilag kitűzött ülést megnyitom, van szerencsém a t. ház tagjait üdvözölni. Nagy fontosságú kérdések fogják a t. ház figyelmét igénybe venni, annyira, hogy tekintve az idő rövidségét, másrészről a tárgyak sokaságát, minden pillanatot a napirenden levő tárgyra kettőztett szorgalommal kellene fordítani. (Helyeslés.) A tárgyalásra készen levő tárgyak a következők : törvényjavaslat a vadászatról, határozati javaslat a 24 éves kort még el nem ért lányoknak leendő kimenetele eltiltásáról a keleti tartományokba, jelentése a magyar és horvátügyi országos bizottságnak jelentése a pénzügyi bizottságnak a sz.kir. városok törvénykezési költségeinek megtérítéséről, határozati javaslata Besze János képviselőnek Esztergom városától katonai erőhatalommal elvett 60.000 ft visszatérítéséről, határozati javaslata Stoll Károly képviselőnek a nagybányai bányakerület körében felmerült visszaélések megszüntetése tárgyában. A magyar orvosok és természetvizsgálók közp. bizottságának kérvénye Arányi Lajos tanárnak a vajdahunyadi vár fentartása iránti előmunkálatok elkészítésére fordított költségei megtérítése tárgyában. Az utolsó ülés jegyzőkönyve fog hitelesítetni. A nyomatékkal elmondott ezen megnyitó beszéd után a legutóbbi, aug. 10-ki országos ülés jegyzőkönyve olvastatott fel, és hitelesítetett meg. Ezután elnök az időközben érkezett beadványok hosszú sorozatát jelente be ; ezek élén volt Vukovics Sebő képviselői megbízó levele. Jeles hazánkfia a külföldről visszatérvén, ezen ülésben személyesen megjelent, hogy képviselői székét elfoglalja; kit is, midőn az elnök a megbízó levél bemutatásánál megnevezett, a ház szives éljennel üdvözölt. Bemutattatott még Andaházy Pál képviselői megbízó levele is, mely iratok az állandó igazolási bizottmányhoz utasitottak. B. Eötvös József közokt. miniszter benyújtja a királyi szentesítéssel ellátott ujonczozási törvényczikkelyt a szokásos kihirdetés végett, mi is elrendeltetvén, a törvényczikk egész tartalma szerint felolvastatván kihirdettetett, s Paizs Andor jegyző megbizatott, azt hasonló czélból a főrendi háznak benyújtani. Deák Ferencz : Nem gyakran terhelem interpellátiókkal a t. minisztériumot, de most kötelességemnek tartom, haladék nélkül felszólítást intézni a t. minisztériumhoz egy oly tárgyban, melyet én nagyfontosságunak s halasztást nem szenvedőnek tartok. (Halljuk !) A szabad föld muldatlan postulátuma a politicai Szabadságnak, ezen elvet vallotta az 1848-ks országgyűlés, ezt vallja a jelen országgyűlés is. Kimondotta már ismételve a t. ház, hogy elvárja a minisztériumtól, miszerint azon adózásoknak, melyek az úrbérekkel bármi tekintetben rokontermészetűek, kárpótlás melletti helyes megszüntetésére még ezen ülésszak alatt törvényjavaslatot terjesszen elő. Egyedül a sürgetős tárgyak halmazának tulajdonítható, hogy még ily törvényt nem tett a minisztérium a ház asztalára, de meg vagya győződve, hogy még ezen ülésszak alatt meg fog történni. Van azonban a megszüntetni óhajtott ilynemű adózások között egy adózás, melynek megszüntetését éppen nem lehet halasztani, s ez a kzölőbeli adózás, hogy vám, tized, kilenczed. (Éiénky ! A szüret már küszöbön van, sőt némely vidékeken már meg is kezdetett. Pedig nagy fontosságúnak tartom, hogy a szőlőbeli adózások már ezen évre is megszüntettessenek. (Helyeslés.) Az adózás eleme sok bajjal, kellemetlenséggel, sőt néhol súrlódásokkal is jár , s annak, ki az adózásokat szedi, nem hoz aránylag annyi hasznot, mennyi kárt a föld szabad használatának e lebilincselése a szőlőbirtokosoknak okoz. Felszólítom tehát a minisztériumot, terjeszszen mindenekelőtt, mégpedig haladék nélkül törvényjavaslatot a ház elébe a szőlőbeli adózásoknak kárpótlás melletti megszüntetéséről. (Általános helyeslés!) Mondassák ki e törvényben, hogy az adózások már 1868. évre megszűnnek. (Tetszés.) Állapíttassanak meg az elvek, melyek szerint a föld tulajdonosa az állam által, az állam pedig hosszabb idő, például 20 év alatt a szőlőbirtokosok által kártalanittassék. E kárpótlásra vonatkozó szabályokat azután a tél folytán, ki lehet dolgozni s életbe léptetni de a megszüntetést magát már ezen folyó évre is kimondani s életbe léptetni szükséges. *) Tiszteltet kérem a többi hatal lapokat e czikk teljes vagy legalább kivonatos közlésére. Nem is példa nélküli ezen eljárás. Ugyanezörtént az Sbéri tartozásokkal is, adozások neg lettek szüntetve s a kárpótlásszabály?K Következő országgyűlésre lettek a 997 ' , ez sokkal gyorsabban történik, es re minisztériumot, nyújtson segédkezet, úgy meg is történhessék. A többi ilynemű adózásokra nézve is óhajtom s reményem, hogy aavasat mg ezen ülésszak alatt előterjesztett . Eötvös József báró :T. ház ! A törv.javaslat, az úrbéri tartozásokhoz hasonló tartozásos kármentesítés mellett való megszüntetésére nezmár elkészült, és csak a tárgyak halmaza miatt nem tétetett le eddig, a ministérium részéről, a t. ház asztalára, ez azonban a napokban meg fog történni. Azt hiszem, hogy semmi nehézség nem les arra nézve, a szőlődézsmát illető szabályokat ezen törvjavaslatból kivenni, és ezen tekintetben minden haladék nélkül határozni. Általános szél. A felolvasott, s közhelyeslésselfogadott indítvány át fog adatni a minisztériumnak a kellő felhasználás vége. Kovách László benyújtja a hevesmegyei jegyzők kérvényét, a jegyzők állapotának javítása és biztosítása tárgyában. Tóth Kálmán a bajai iparosok kérvényét terjeszti elő, ipartörvények, s ipartanodák érdekében. Jendrasek Miksa a szepesi városok kérelmét ismerteti a törvénykezési költségek megtérítése iránt; s mindezen kérvények a kérvényt bizottmányhoz utasítottak. A mai ülés tárgysorozata kimerítve lévén, elnök az ülést eloszlatá, felszólítván a pénzügyi bizottság tagjait, hogy holnap 11 órakor bizottmányi ülésre megjelenjenek. A ház tagjai a mai, vagyis a szünet utáni első ülésre szép számmal jelentek ugyan meg, de azért nem fölösleges az óhajtás, hogy a következőn e szám már kettőzve legyen, hogy az elintézésre váró fontos tárgyak semmi fennakadást ne szenvedjenek. Pest, sept. 16. A „Hon“ 212 számú reggeli lapjában, scorpio jegy alatt névtelenül iró egyéniség ismét kacsát röptét, midőn biztos tudomás után jelentheti, b°gy a honvédség szervezése iránt, javaslat kidolgozásával megbízott bizottmányban a honvédség ruházata és felszerelésének kérdése nem csak szóba jött, de úgyszólván be is fejeztetett, ma (azaz tegnap) tartván — úgymond — a bizottmány zárülését, melyben némely módosítás létetik. E hír, mint illetékes helyről értesültünk, és oly alaptalan, mint az író biztos tudomása. A bizottmány ugyanis, nem csak zárülést nem tartott, hanem munkálkodását folytatva, a megbírálandó tárgy sokoldalúságánál s elágazásánál fogva, működését még hosszabb, talán hetekre terjedő időre lészen kénytelen kinyújtani. , Nemcsak hogy zárülést nem tarthatott e szerint a bizottmány, de tekintve feladatának sokaságát, még senki bírálata alá nem bocsátott, senkivel nem közölt s ez okból a scorpio jegyet névtelensége takarójául használó egyén tudomására s rendelkezésére sem levő és álló munkálatát, vagyannak egyes részeit, a hívatlan bíráló czélszerűnek avagy czélszerűtlennek bélyegezni, jogosítva sincsen. Azon körülményt se lehet továbbá megütődés nélkül elhallgatni, hogy a komoly irányú lap ily ferde, ha nem is épen rosz akaratú, de minden esetre olvasó közönségét mystificáló badar híreknek hasábjai köthelyt enged. Bécsi dolgok. A lernbergi tartománygyűlés f. hó 11-én tárgyalta Kozlowszki azon indítványát, hogy az ország ő Felségük fogadtatási költségeihez 25.000 fttal járuljon. S moka előtt minden indítvány kedves, mely ő Felségök szives fogadtatásáról tradál , de azt hiszi, hogy ő Felségök bizonyára jobban fognak örülni, ha nem 25 ezer forintos pompa, valahanem nyílt szívvel, őszinte rokonszenvvel fogadtatnak ! Azért ellenzi az indítványt. A másik democrata vezér, ki egyúttal a nemesi programra egyik készítője is, „mindig megijed, ha ily rendkívüli terhet rónak a szegény országra!“ Ez Borkowszky, aki Tanner úr részére segítette közköltségre rendezni a banquettet, s ki a szegény néppel vitette és vetette is tán a fáklyákat Smolka részére. Bodnár, ruthen pór, ne ért egyet ezen urakkal. Hogyan, uraim - így kiált fel - minket új magas vendég akar meglátogatni,» mi sajnáltjuk ezt az egy pár nyomorult forintot? Woj n y mazur paraszt: Én úgy tartom, mint előttem szólott társam, annyival is inkább mert az ország ö Felségek jelenlététől viszonyainkra nézve sok ,ótás hasznost várhat. Különben sem illik, hogy a régi közmondásos lengyel vendégszeretetet ily csúffá tegyük. ^ d g' Ezt a jelenetet kívántuk feljegyezni mely W* b,l„c,k0l4 rj~ k«Az alsó-ausztriai landtagnak ! U ^ * . MiWiyoatik: „Mondja ki tóeg/hiM S*”l Víg"1’ ^ * S , “tort ti.st.Ut meg. ) s megsértése az ügyrendnek.“ A másik indítvány Steudelé, és igy szól: Tekintve, hogy minél complicáltabb a választási ren , annál kevésbé lehet az e mód szerint alkotott testület igazi népképviselet; tekintve továbbá hogy csak népképviselet által lehetséges az állampolgárok körmeinek, Gh...n.k is érd» kinek kell» mérvben eleget tenn,: hnti. rozs. el » tartont inygyuli», hog, rozza e jogáról, hogy * azon alkotmányos • a * v a V* 1 rek szabi követeke saját kebeléből válaszsza, lemond- , , Prágából azon hirt veszszük, ugye nincsenek a lengyel aristocraták programjával megelégedve. Gráczban pedig a szlovenek radtak el a gyűlésből, mint mely az ő érdekeiket nem mozdítja elő. Zástrák, sept. 15. A harmadik illésen a bevatóság egy átirata került felolvasás alá. A voltaképen egy indítványt tartalmaz Erint hogy az irgalmas nénikék országos IVS inű, mely több mint 400,000 ftnyi korház ép , 120 000 ftért adassák el. A kozti inditványt ilyetén alakjában elvetette,m veteményes jelentés végett bizottmány elé utasította. Ezután a beadványok soroltattak el illetőleg utasittattak a kérvényi bizottság elé végre elnök jelenti, hogy a Magyarországgal való kiegyezésre vonatkozó íratok már ki vanak nyílva. Az irományok k. o.z...«^ . a törvényszabta három nap elteltével tárgyalás alá fognak vétetni. E szerint szombaton vagy mint az óvatos elnök megjegyzé, ha netán valami fontos incidens úgy kívánná, vasárnap fognak indulni a viták Vidéki tudósítások. Temesvár, sept. 14. T. szerkesztőség . * Engedjen tért becses lapjában jelenlegi közlésemnek, a kereskedelmi miniszter, Gorove István önmagának itteni fogadtatását van szándékom leírni. ... . « Már régen olvastuk a lapokban, hogy a nagy Temesvárt meglátogatja, érdekeltséggel néztünk e nap elé. Végre elérkezett e nap Folyó hó 12-kén a vár utczái megteltek szép számú és előkelő közönséggel, kik e excjának fogadtatásában részt venni óhajtottak. A városháza előtt a zenekar játszott, az indóházhoz számos tisztelgő sietett. Vártuk a vonalat, de az sohá nem jött, a rendes időn túl sokáig kimaradt. Oka a kimaradásnak az volt, mert a közbeeső vasúti állomásokon mindenhol tisztelgők voltak, kik önmgához való szeretetöket és mély tiszteletöket jelenlétökkel óhajták kifejezni. Ő excját útjában mindenhol ily szeretetből eredő kitüntetés érte, s van-e szebb bizonyítéka a szeretetnek mint az ily módoni ragaszkodás ? A vonat a rendes esteli órák helyett csak 1 órakor éjszaka érkezett meg, s daczára a késő időnek, a vár utczái telve voltak a fogadtatást ünnepélylyé emelni akaró közönséggel. Mint említem, az indóházhoz is számos tisztelgő sietett, ahol is miniszter urat a város nevében a polgármester, Küttel, a megye nevében pedig a megyei főjegyző, Kalmár urak fogadták és üdvözölték. Ezen fogadtatás után az indóházból a városba jött ő excja, hogy a részére meghatározott lakásban Murányi főispán ur ö mgához megszálljon. Midőn a városba, az utczán végig hajtott a fogat, melyben ő nagyméltósága ült, a felállított zenekar zene szóval, s a nagyszámú várakozó közönség szűnni nem akaró éljenekkel fogadá a miniszter urat. Midőn a miniszter ur lakására ért, fáklyás zenével lett megtisztelve , szűnni nem akaró „é 1- je n harsogott a megye háza előtt. „Éljen Gorove miniszter, lássuk“ kiáltások után ő excellentiája az ablakhoz jött, hol szünetnélküli éljenekkel üdvözöltetek. „Halluk, halljuk!“ kiáltások csititák el az éljenzést, s Persuder úr akarta ő excellentiájának tolmácsolni a kereskedőség és iparos osztály hódolatát, tiszteletét és szeretetét. De szónok alig hogy beszélni kezdett volna, ő excellentiája percznyi türelemre kérte a szónokot s nehány pillanat múlva hangos éljenek közt a tisztelgők körében állott ott a miniszter úrral szemben tolmácsoló Persuder ur a közérzületet és szeretetet, szónoklatát különösen az ipar és kereskedelem emelése érdekében mondá el s köszönetét nyilvánitá a miniszter urnak ez érdemben tet intézkedéseiért. A német nyelven mondott szónoklatra ő excellentiája szintén németül válaszolt. Ezután Bessenyi Ferencz ur üdvözlő magyar nyelven ő excellentiáját, tolmácsolván a közszeretetet és ragaszkodást, megemlítvén, hogy eme ragaszkodást ő excellentiájának, mint a megyei birtokosnak is, a megyében tett rég idei fontos, üdvös és érdemdús múltja szintén növeli. Ő excellentiája megköszönvén a tanúsított érzületet s élyen kiáltások között ment fel lakására. Másnap a tisztelgő hivatalokat és testületeket fogadá, s ezek után a takarékpénztár, iparbank és egyéb intézeteket szerencséltetett látogatásáéival. Ő excellentiája tiszteletére a „Hét választó“-hoz czimzett vendéglőben nagyszerű diszebéd adatott, hol is magyaros felköszöntésekben nem volt hiány. Ő excellentiája este a távirdai hivatalt is szerencsélteté látogatásával, s még aznap este távozott Pestre. Itt mindenki kebelében azon érzetre fakasztó óhajt hagyván hátra, hogy az Isten számos évekig éltesse Gorove István miniszter urat! JABLONKAY GÉZA. (Folytatása a mesoklatón.) Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában. KILENCZEDIK CZIM. Az eljárás némely eltérő módjairól. (Vége.) 581. §. Ha a 45 napi határidő lejártával igénylő nem jelentkezett, vagy ha az öröklési jog kellőleg tisztára hozatott, az eljáró birtokbíróság az öröklött ingatlanoknak az örökösök nevére leendő bekebleztetését, ott pedig, hol telekkönyvek nincsenek, a 414. §. szerinti átadását hivatalból eszközli. Osztálylevél hiányában a birtok tulajdonjoga az örökösök nevére mint közös örökség, határozatlan arányban kebleztetik be. A megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye. 582. §. Mihelyt az 560. §. eseteiben az ott említett személyek képviseltetéséről gondoskodva van , vagy a különben nagykorú örökösök egymás közt ki nem egyezhetvén, valamelyik érde