Pesti Napló, esti kiadás, 1868. december (19. évfolyam, 53-76. szám)

1868-12-01 / 53. szám

szállhatott volna síkra az akóház küzdhomokán. A „Morning Post“ megelégedetten registrálja Disraeli ezen elhatározását, és ez annál inkább figyelemreméltó, minthogy a szabadelvű angol apák vetélkednek előítéleteik kifejezésével Dis­raeli ellenében. A „Saturday Review“ gúnyosan említi, hogy az Írói világ az új parliamentben nincs képviselve. A legnevezetesebb egyének, mint: Stuart Mill, Bagehot, Young és Mil­ner Gibson kimaradtak, és azért a „Saturday Review“ azon indítványnyal áll elő, hogy nevez­zék el az új parliamentet „Parliamentum prosaicum “-nak. A „Liberté“ a következő részleteket akarja tudni az alakuló új cabinetről. A jelen minisz­tériumból megmaradnának : A­r­g­y­t herczeg, Granville gróf és lord Stanley. A belügyi tárczát L­o­w­e, a kereskedelmit Goesche­n, a hajóhadit Stansfeld, a hadügyit Card­­wall, az izlandit Chichester Fortescue, az indiait Bright venné át. A „Liberté“ Glad­­stonnak nem ad tábcrát. P­á­r­i­s­b­a­n,hire járt, hogy a császár egészségi állapota hanyatlik. Valószínűleg ezen hít megc­á­­folása vége­­, írja a France az utóbbi compiegnei ünnepélye , hogy:„A császár és császárné egész­ségi állami kitűnő és soha oly nagy részt nem vettek az u .­ió ünnepélyeken, mint ezúttal.“ A schw­­zi kantonokban nagy sürgés ural­kodik az egyes alkotmányok átalakítására, ter­mészetesen a legszabadelvűbb irányban. Z­ü­­rich elfogadta a kötelező polgári házasságot, és a kor színvonalán álló iskolatörvényeket alkot. A thurgani cant­o a munkások sorsával foglalkozik és a zárdák lefoglalását vette czélba. Graubünden és Thurgan szintén alkotmányaik újjáalakítását tűzték na­pirendre. A „Times“ pesti levelezője a vörös könyvet ismerteti a citylap hasábjain, különösen B­e­u­s­t azon jegyzékét, mely a monarchia dua­­listikus helyzetéről tudósítja a hatalmasságoknál levő követeket. E jegyzéket majdnem szóról­­szóra közli a levelező, „mert, úgymond, ez leg­inkább tanúsítja , mennyire felfogta Ausztria helyzetét.“ A „Daily News“ a „Times“ sajtóperéről a kö­vetkezőket írja : „Tegnap hozatott ítélet a Wa­­son, és Walter, ügyben, mely azon kérdésen sar­kal : váljon büntetendők-e a lapok a parlamenti vitákról szóló jelentések közzétételéért, s azok­nak nyilt és őszinte bírálgatásáért ? E kérdés több évek óta várt megoldásra. A törvényes ti­lalmat, a­mely létezett avagy nem is, a nép ál­talában úgy tekintette, mint amaz elévült statú­tumokat, a­melyek­ közül egyik pl. azon hatal­mat adta a bírónak, hogy a vele ellenkező véle­ményű suryt az árokba dobathassa : jó tréfának valóban és semmi másnak, és senki sem álmo­dott olyasmit, hogy azt felhasználni kísértse meg oly lap ellenében, mely ama jelentések köz­zététele által semmi megrovásra méltó tényt nem vélt elkövetni. Wason úrnak jutott a sze­rencse, hogy első döntessen el a törvényszéken oly ügyet, melyet a közvélemény törvényszéke már rég elítélt. Számtalan eset fordult elő, mon­­dá a törvényényszéki elnök, midőn a parlamenti képviselők viselete és jelleme a lapokban köz­zétett jelentések által kétségbe vonatott a parla­menti viták több évi tartama alatt, azonban ez az első eset, midőn az ily parlamenti jelentés valóságos gúnyirat alakját öltve föl, a törvény­szék elé került. Szükségtelen mondanunk, hogy az ítélet, mint mindenki előre meg volt győ­ződve, a védők előnyére dőlt el, s a bírák meg­mutatták, miszerint a kor szellemével ők is előre haladtak.“ T­A­R­C­Z A. Magy. tud. akadémia. Az akadémia tegnapi történelmi és philoso­­phiai ülésén Tóth Lörincznek kellett volna em­­lékbeszédet tartani Zádor György felett. Az emlékbeszéd azonban más alkalomra halasz­­tatván, már-már azt kell hinnünk, hogy az ülés tárgy nélkül marad, midőn több nagyérdekű rögtönzés segített a fenyegető veszélyen. T­h­a­­­y Kálmán, a kurucz-idők fáradhatlan buvárja ült a felolvasó asztalhoz és bemutatva néhány régi kézirat-töredéket, „szabad kézből“ értekezett róluk. Budán, a kamrai levéltárban fe­dezte föl Tököly Imre 1685-diki nap­lóját. Ez a negyedik fölfedezett darab, és mint az előbbieket, az akadémia ezt is ki fogja adni; reméljük, még többet is, mert hiszen T­h­a­­­y ezúttal is megígérte, hogy ernyedetlenül fogja keresni a még hiányzó darabokat. Ugyanott találta meg értekező Tököly 1691-diki leveles­könyvét. Érdekes a levelezés Heiszler és Doria tábornokokkal, a franczis konstantiná­polyi követtel, egy levél a fejedelemnőhöz , kit capitulátió után a német hitleriül fogságba ejtett, mire kész Tököly­öt kiváltani a becsületes harczban elfogott, tehát magasabb értékű osztr. tábornok foglyokkal. A titkár bemutatja Pauler és Hoff­mann bírálatait P­u­­­s­z­k­y Ágost­nak, annak idején általunk is bőven ismertetett értekezésé­ről, melyet az akadémiában e fiatal jogtudósunk felolvasott. Ez értekezés a római jogról és a jog­tudományi módszerről szól, és mind a két bí­ráló kedvezően nyilatkozik róla; csak a czim ellen van Hoffman­n-nak kifogása. „Amosaismus philosophiája“ czime egy munkának, melyet S­p­i­e­g­­­e­r nyújtott be és a boldogult Erdélyi már meg is bírált. Most a második bírálónak, B­a­rl­a­g­­­n­a­k ada-­­­tott ki. Aztán Toldi lépett fel egy indokolt indít-­­ ványnyal, melynek színezete éles pertiflage-é,­­ melynek hatása azonban igen jótékony lett, a­­­mennyiben eddig homályban derengő dolgokat­­ fog világossá tenni. Tudjuk, hogy Akin úr, az emlékezetes lo­vag, a­ki oly nagy hű­hóval tudott előadni dol­gokat, melyek részint nem egyebek udvariatlan alaptalanságoknál, részint pedig általánosan is­mert és százszor elmondottak,­­ hogy ő tehát másfél év óta „dolgozik az akadémia physikai­­ termeiben“ 1000 ft évi fizetéssel, a nélkül, hogy­­ tőle eddig egyebet hallhattunk volna, mint váda­­j­kát mások ellen. Toldi ezeket egészen mellőzve, tulajdon­­kép csak a szabályokról beszélt, és a termt. bi- s­zottmányt interpellálta. A szabályok szerint a „physikus“ nem rend­­szeresíttetik, hanem a­hogy egyik-másik jelent­kezik, tervei megbíráltatnak és elfogadás esetén­­ megkezdheti munkáját, egy évre 1000 fttal segé­­­­lyeztetvén, negyedévenként utólag adandó, min­­den negyed­év végén egy jelentés is, melynek alapján határoznak a munka folytatásáról. Kér­dezte tehát Toldi: jött-e be jelentés ? Ennek alapján határoztatott-e a munkát folytatni ? Mik 1867. elejétől fogva az eredmények? Mikor jön­nek ki a jelentések? S t­o c z e­k felszólalására az interpelláló ki fog adatot a termt.­bizottsá­ghoz. Felszólalt még Akin, azt mondva, hogy egy hét múlva maga beadja jelentéseit, polemizálva azok ellen, kik múltkori“ handa-bandáit nem tartották tudomá­nyos értekezésnek; és végül indítványozván, hogy vétessék vizsgálat alá azon kérdés: hogy lehetne hazánkban az exact tudományokat elősegíteni? (Bizonyára inkább pozitív tudományos mun­kálkodás, mint a tudósok és tud. intézetek olcsó persisflálása által.) A kérdést a term. tud. osztály meg fogja vizsgálni. A kultusminisztérium felszólítja az akadémiát, a tudományos czélokkal Kelet-Ázsiába utazó X a n t­u s-nak instructiókat adni. Jelenti továbbá, hogy az országgyűlés által megszavazott tudo­mányos czélok­ra rendelt összegeket az akadémia rendelkezésére bocsátja : 12 ezer frt jut a törté­nelmi forrásokra és az archeológiai munkálatokra, 7 ezer földtani czélokra, 5 ezer a könyvtárra. Az első összeg fölosztásán összekoc­c­antak a történészek és régészek, de az ilyen összekoc­­­czanáson csak örvendhetünk , hisz csak azt mu­tatja, hogy mindenik fél buzdul a maga ügye mellett. Végre is megtartották a régi fölosztási arányt. A 1. A múlt éjjel a bécsi vasúton esett szeren­csétlenség miatt a bécsi posta elmaradt. Pest, decz 1. Különfélék. Ő Felsége tegnap délelőtt mint­egy 35 egyént fogadott magánkihallgatáson. — Királyné Ő Felsége vasárnap délután 3 órakor Eötvös báróné kíséretében meglátogatta a ne­vét viselő városi leányárvaházat. Ő Felségét a helyettes polgármester Fesz,­ tanácsnok, az in­tézet elnökei: Csicsmanczayné, Ráthné , Strobenz­­né fogadták. — Ő Felsége ujabbaban a protestánsok alapjából engedélyezett: a d­i­ó­s­d­i községnek 300 frtot, a nógrádmegyei dengelegi köz­ségnek 200 frtot, a temesi­s­z­k­u f­i­a­i községnek 300 forintot, a tornamegyei z­s­a­r­n­ó­i község­nek 200 frtot. — Bécsben magyar k­ereskedelmi kör ala­kult. — Pesti nemzeti dalkör, mely egylet­nek dalestélyei fővárosunkban a legnépszerűbb jelleggel bírnak, a farsang folytán igen érdekes humoristikus műsorozattal biró dalestélyt, és még egy kedélyes bált fog pártoló tagjai részére ren­dezni. — A boldogult pécsi püspök hűlt tete­meit tegnap, hétfőn tették örök nyugalomra. Pécsett három napig volt kitéve a püspöki ká­polnában. — A Sopron melletti Bánfalva falucskába — hir szerint — harm­in­cz darab spanyolországi jezsuita fog letelepedni. — Késedelmi kamatok. Miután az ál­lami adótól késedelmi kamatok is szedetnek, a városi könyvvivőség ezt a községi adónál is életbe léptetni indítványozza. — A butyini (aradmegyei) zsemlék hiva­talos szemle alá vétetvén, 8 lat helyett 3 és fél latosoknak találtattak, így már aztán érdemes a fáradság! — K­r­i­n­g­e­r Imre és V­á­r­a­d­y Lajos gyógy­szerész urak Szentesen megszüntetvén az újévi ajándékokat, ezek helyett új­év napján a pol­gármesteri hivatalnál 80 frtot fognak letenni. Valóban követésre méltó példa ! — Péchy József, tolnai prépost terve az Eszterházy-féle képtár megszerzése iránt, mind szélesebb körök els­merésével találkozik. Újab­ban ismét véltünk e tárgyban s ezúttal Debre­­czenből Emmert Antal, Szakton Rudolf s többek­től elismerő nyilatkoztokat, melyikben a neve­zett terv fölkarolását melegen ajánlják és buzgó közreműködésüket igér­i. Ajáljuk a tervet ismé­telve úgy a nagy közönség, mint laptársaink figye­lméb­e. — Színházi pályázat. Miután a kolozs­vári n t­ze­i szinházra nézve mostani színigaz­gató, Fehérváry Antallal kötött szerződés jövő 1869. ápril utolsó napján lejár, ezen színháznak további kiadására nézve valamint egyes, úgy társuló többes vállalkozók részére pályázat nyit­­tatik. A feltételek alulírt választmányi titkárnál meg­ekinthetők, azonban ezektől eltérő ajánlatok is megfontolás alá fognak vétetni. Az ajánlatok és folyamodványok Kolozsvárra az erdélyi or­szágos színházi választmányhoz 1869. január lö­kéig bezárólag, beküldendők. Kolozsvárt­, nov. 23-kán, 1868. Sándor József, választmányi titkár. — Nemzeti színház. Pest, kedden, decz. 1-én, 1868. „A zsidónő.“ Opera 5 felv. Zenéjét irta Halevy. Személyek: Arnold, a hely­tartó unokája, a császári hadak vezére, Pauli. Izabella, a helytartó unokája, Human Olga. Brogni, bibornok. Kcnzegbi. Eleazár, ékárus zsidó, Ellinger. Recba, leánya, Kendelényi F.­­ (Wizzubatag Wieliczkában.) Krakkóból m. hó 27-ről írják : „A tegnapi nap folyamában az állapotok Waliczkában, úgy lát­szik, sokkal roszabbra fordultak. Krakkóban a legrémitebb hírek keringenek a vízállásról a sóaknákban s a legroszabbtól lehet tartani, ha nem sikerül az elemet rövid időn megfékezni.

Next