Pesti Napló, esti kiadás, 1869. május (20. évfolyam, 98-120. szám)
1869-05-05 / 101. szám
101. szám. Szerda, május 5 -én 1800. 20. évi folyam. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ...............................2 frt. 3 hónapra ...............................6 „ 6 hónapra ............................ 12 „ Az esti kiadás különküldéséért felülfizetés havonkint...........................30 kr. ESTI KIADÁS. Szerkesztési iroda: Ferrencziek tere 7. sz. Az előfizetési- és hirdetmény dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Pest, május 5.1869. Consulsági kinevezések. Ő Felsége ápril 4-kéről kelt legfelsőbb elhatározásával az ibrailai alcorsult, Montlony Oszkárt jassy-i consulnak, és a jassy-i főconsulsági titkárt, Hauswenzl Jánost ibrailai consulnak nevezte ki. A r. kath. hitvallású képviselők részéről, a r. kath. autonómia sürgetésének érdekében a kirendelt küldöttség a herczegprimásnál tegnap tisztelgett. A kölcsönös üdvözlések és eszmecsere nyilvánítások után a herczeg-prímás teljes megnyugtatólag kijelentette,hogy az autonómia érdekében a püspökség a tolmácsok óhajt és igényeket megelőzni kívánja. Az úgynevezett országos autonomikus értekezletre a meghívók és választási szabályok sajtó alatt vannak, s a választások püspök-megyénkint junius 20-ig tervszerűig befejeztetvén, az értekezlet Pesten 20-ka után fog megtartatni. Az értekezlet 103 világi férfiúból, s azontúl egyharmad része arányban, a püspöki kar és alpapságból, egyházi elemből fog alakulni. A rom. kath. autonómia érdekében f. évi május hó 9-én délelőtti 10 órakor a pastmegyei teremben tartandó magánértekezletre a képviselő és felsőháznak rom. kath. hitvallású tagjai tisztelettel meghivatnak. Hazai lapont A „Hazánk“ ma egy egész czikket válaszol a házszabályok ellen emelt reeriminatiókra tett azon megjegyzésünkre, hogy mi nem csatlakoznánk e jajveszekléshez, annyival inkább nem, mert e bizottságban oly kitűnő és tapasztalt hazafiak voltak együtt, mint Ghyczy K, Várady G., Bónis, Ivánka I., Ráday L. stb. A „Hazánk,“ mai válaszában közli az egész házszabályi bizottság névsorát, s benne találjuk a Deák-párt egyéb tagjai közül Királyi Pált is, lapunkból munkatársát, valamint Zichy Antalt, ki ez idő szerint nem képviselő. E kettőt azért veszszük ki a többi közül, mert a „Hazánk“-nak ezen bizottság munkálatairól közlött adatait némileg kiegészíteni kívánjuk. A „Hazánk“ ugyanis constatálván, hogy a többször emlegetett bizottságnak 11 ellenzéki és 24 deák-párti tagja volt. E szerint a felelősség a rosz házszabályokért a Deák-pártra háramlik. Ez helyesnek látszik, de mégsem az ! Bár ti.ely roszul végzett parliamentáris munka ódiuma vagy dicsősége, mihelyest szavazat által eldöntetik, s ha mindjárt egyik párt csak csekély majoritással is leszavazza a másikat, megszűnik párté lenni, ha nem lesz a hongyülésé. Annál inkább a jelen esetben, midőn épen a ház alakulásáról három elaboratum került a bizottság elé: egyiket készítte Ghyczy K., egyiket Királyi Pál, egyiket Zichy Antal. Az a bizottság pedig, melyben a Deák-pártnak 24, a baloldalnak 11 tagja volt, az általános vita alapjául Ghyczy Kálmán elaboratumát fogadta el. Ezek az elfogadott házszabályok aztán kiutasittattak az osztályokhoz s az osztályok aztán ahány van, annyiféle módosítást gondoltak ki, és a központi osztály, kötelességéhez képest, az egyes osztályok százfelé ágazó jelentéseiből módosította újra a teljes ülésben, hol a központi előadó referált. A tények tehát ezek : 1. Ghyczy Kálmáné az elaborátum; 2. a módosításokat nem a Deákpárt tette, különben azok egyöntetűek lettek volna; 3. a központi bizottság nem tett módosításokat, csak kombinálta a kilencz osztály jelentéseit; 4. végre az országgyűlésen magán kevés véleménykülönbség merült fel e tárgyban, s így szinte egyértelműleg készültek az incriminált Elhibázta a házszabályokat, de nem a Deákpárt, sem a baloldal, hanem az országgyűlés botlása annyival nagyobb, hogy pártkülönbség nélkül segítették benne egymást kölcsönösen ; nagy nyegleség magáról elhárítani akarni azt bárkinek, ami őt illeti, s annál nagyobb, hogy a mostani házszabályok mégis jobbak, mint az azelőttiek. Végre, amit Deák Ferencz módosított rajtuk, arra még csak ma kerül a sor, és még egyszer végre : keresve még a kákán is lehet csomót találni, hát még gyarló házszabályokban ! — Ennél mulatságosabb azon clamantes, melyet az ellenzéki lapok azon ütnek, hogy a Deákpárt „csak“ egy baloldali jegyzőt választott a képviselőházba , sőt a mai bíráló bizottságok megválasztására is borúra-derűre candidálnak, s minden tőlük telhetőt megmozdítanak, hogy helyes arányban állíttassanak össze a verificáló bíróságok; de még a képviselőházon kívül, az országos hivatalokra is aspirálnak baloldali jogcíműkön. Erre vonatkozólag igen jó czikket olvasunk az „Esti Lap“-ban, melyből a következő sorokat átveszszük : „Ők, kik a választásokra úgy mentek, hogy mindent elvesznek, mindent elragadnak, még Deák Ferenczet sem hagyják meg képviselői székében ! Ők, kik a választások alkalmával főleg a jobboldal kitűnő talentumai ellen szerveztek összeesküvéseket; kik Somssich, Csengery, Trefort helyébe politikailag ignora quantitásokat ajánlottak ; kik Miskolczon Horváth Lajost és Vadnayt megbuktatták ; kik győzelmi pompát tartanak, mert Szentkirályi és Gorove kisebbségben maradtak; kik Kerkápolyit és Tanárkit eddigi kerületeikből kiűzték ! „Elfeledték a perfid játékot, melyet velünk Pesten űztek ? A belvárosban lakó polgárok, kik házbirtokosok a külvárosokban, kik szőlőt, gyümölcs, vagy cszkertet birnak a város területén, eddig rendesen a külvárosok választókerületeibe íratták be magukat, ahol a pártküzdelem mindig erősebb szokott lenni. Ezen polgárok Ujházy felléptetése által hazafias kötelességüknek látták Deák Ferencz számára fényes többséget szerezni, s csak igy történhetett, hogy a József- és Terézvárosban a vagyonos és intelligens osztály néhány szónyi többséggel leszavaztatott! „Minden eszköz, minden fegyver, minden ámító argumentum jó volt és szabad volt ahhoz folyamodni, ha a Deák-pártnak árthattak vele. Az volt a legnagyobb ember, aki „megmutatta,“ hogy az ő vármegyéjéből egyetlenegy jobboldali képviselőt sem küldenek fel. Az ilyen nagy embernek megbocsátották, ha pártérdekből a megyei administratiót olyan kezekre bízza, hogy miattuk a köz- és magánügyek a legsiralmasabb állapotba jutottak. A legtörzsökösebb magyar városok oly képviselőket küldöttek, hogy nevek hallatára el kell bámulnunk a fölött, hogy húszharminczezer ember közül épen ezt tarthatták legérdemesebbnek a törvényhozói szék betöltésére kiszemelni ? „És amidőn mindez megtörtént, nem szégyenesnek amiatt panaszkodni, hogy a jobboldal, mely az ellenzék minden legillegálisabb fegyveres ellen is 110 szónyi többséggel bír, nem akar az ő kedvükért abdicálni, hanem kötelességének tartja tovább is szolgálni a hazát, s nem veti oda a gyeplőt a rokonczátlankodók közé.“ Bécs, máj. 3. (A gratz-szent-gotthárdi, kis-czell-veszprém-fehérvári vasutareichsrathban.) A nemzetgazdasági bizottság vasúti albizottmánya mai ülésében, melyen a kormány részéről Plener, kereskedelmi miniszter, és Pfeiffer, minisztertanácsos vettek részt, a kormány előterjesztvényét vette tanácskozás alá, a Gratzból Szt. Gotthárdig kiépítendő vasútvonal iránt, vonatkozással a Szt.Gotthárdtól Kis Czellen és Veszprémen át Székes- Fehérvárig (itt ismét vonatkozással a Kis-Czelltől Győrig) vezetendő vaspályán. Az általános vita közben K. P e tr i n o, előadó megvilágítani törekedett e vonal jelentőségét, hozzászólt a kettős tervhez (Gratz-Gleisdorf-Fürstenfeld és Grata Rábavölgy Feldbach) s végül a rábavölgyi vonal mellett kardoskodott, mely a kormány előterjesztménye. Hasonlóképzeltek védelmére a kormány előterjesztményének Steffens és dr. Krun is. A törvényjavaslat 1-ső czikkelye vita nélkül fogadtatott el A 2 ik czikknél hosszú vita keletkezett a 34 ezer ftnyi összeg fölött, mely az engedély tartama alatt mértföldenkint a társulatnak biztosíttatnék. Megjegyzi valaki azt is vitatkozás közben, hogy míg a stájer területen a vasutak hasonlíthatatlanul több költségbe kerülnek, mint Magyarországon, itt mégis 36,400 frt biztosíttatik mértföldenként. Itt egyszersmind a pálya kiépíthetése iránt támadt aggodalom is kifejezést nyert Dr. Grosz indítványozza 840,000 ftnyi összeg felvételét mértföldenként. Az előadó en- *nek ellenében 800,000 ftot, s Steffens 760,000 frtot. Szavazatra kerülvén a dolog, az előadó indítványa fogadtatik el. A következő pontok minden érdemleges változás nélkül fogadtattak el a bizottság által. E tárgy még a nemzetgazdászati bizottság teljes számú gyűlésében vonatik tanácskozás alá. Országgyűlési tudósítás: A képviselőhöz május 5 én tartott ülése. Elnök:Somssich Pál; jegyzők: Bujanovics Sándor, Mihályi Péter. A kormány részéről jelen vannak : Andrássy Gyula gróf, miniszterelnök, Horvát Boldizsár , Bedekovics Kálmán , Mikó Imre gróf, Lónyay Menyhért és Gorove István, miniszterek. Ülés kezdete d. e. 10 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Elnök jelenti, hogy a ház határozata folytán a mai ülés napirendjének első tárgyát a háznagy megválasztása képezi; ezenkívül a kilenc bíráló bizottság, valamint a kérvényt, gazdasági és naplóbíráló bizottságok tagjaira is be fognak adatni a szavazatok. A szabályok értelmében a háznagyra beadott szavazatok a ház előtt lesznek összeszámlálandók; a többi választás eredménye később is kihirdethető, s így azután a bíráló bizottságok, és végül a naplóbiráló, kérvényi és gazdasági bizottságok tagjaira egyszerre lehetne szavazni. (Helyeslés.) Ghyczy Kálmán: A kérvényi és gazdasági, valamint a bíráló bizottságok tagjainak számát a házszabályok meghatározzák, a naplóbíráló bizottságét nem. Szavazás előtt tehát ha