Pesti Napló, 1871. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
1871-04-29 / 99. szám
vannak s így az ezen szabályzás által érdeklett házának építési vonala csak a legközelebb fog megállapitathatni. A Turányi szül. Gefrorner Annával eszközlött leszámítolás helybenhagyatik és az elnökség felhivatik, miszerint az egyes vételeknél közreműködött ügyvéd urak díjazása iránt indítványt tegyen. Továbbá a következő újabb adásvevési szerződések hagyattak jóvá. Szenger Ferencz, kőmives utcza 92. sz. a. 11,200 ftért. Glück Adolf, 2 szerecsenutcza 1081. sz. a. 21,830 írt. Wladisawljevits Arcad, könyökutcza 7. sz. a. 35,000 írtért. Zemek József mint neje Kertész Erzsébet meghatalmazottjával, Kőmivesutcza 1059. sz. a. 26,600 frtérrt. Bablitzkó Margitnak az épitési engedély Budán Tabán, főutcza 562. sz. a. oly megjegyzéssel adatik meg, hogy téritvényt állít ki, mely szerint ha kisajátítás alá kerül, kártalanítást nem fog igényelni. Benkő Endre s társai kérelmükhöz képesti telkeiknek beosztása, a műszaki osztály által indítványzott több módosítással megengedtetett Pest városa azon kívánságára, hogy valamely köztér vagy utcza b. Eötvös József nevét nyerje, értesittetik a város, hogy ezen eszme a berendezési terv beérkezéséig elhalasztassék,hogy csupán egy ily névre méltó utcza diszítessék fel azzal. A kőbányai utczák elnevezésének ügye a műszaki bizottsághoz utaltatik. Ugyanoda utaltatik a serviták építési engedélyügye is, mind magának az építés módjának, mindazon intézkedések iránt adandó javaslat végett, miként volna eszközölhető, hogy ezen Pestnek egyik legszebb pontján és terén emelendő épület egyrészt díszes homlokzatot nyerjen és másrészt a szomszédos épületek, különösen a posta és távírda épülettel is összhangzásba hoztassék. A budai Dunapart szabályozási vonala a Luczenbacher és Barna-féle házak előtt, Buda város kívánságához képest egyenes vonalbalhozatik és a műszaki osztály által szépészeti szempontból javaslott két kis tér eszméje elejtetik. A műszaki osztály véleménye a felső híd szerkezetének és a Duna folyamának elosztása tárgyában a közlekedési miniszter urnak rendeltetik beterjesztetni. Buda várának kövezetére nézve szintén egy bizonyos hálózat állapíttatott meg, mely 3 sorozatot foglal magában. a) Azon utak és utczák, melyek az országos forgalmat közvetítik ilyennek : a főutcza a Sáros fürdőtől az irgalmasok szerzetéig, a lánczhídtól az alagutig, az alaguttól a vaspálya udvarig, az országúttól a pályaudvarig, innen az iskola utczán által a mészárosútig; b) azon utczák, melyek a fővárosi forgalmat közvetítik, ilyenek volnának: Albrecht ut, a Ferencz József kaputól a kir. palotáig, ugyanazon kaputól a dísztéren által az úri és bécsi kapu utczák, a krisztinavárosi fő és Attila utczák, a bécsi kaputól a Laszlovszkyig a zugligetben, a 3 szerecsen, bécsi kapu, hattyú és retek utczák a Vízivárosban, a Királyhegy utcza, a fő utcza az óbudai vámig, a ferencziektől a Lukács fürdőig, az országúton, c) a harmadik osztályba tartoznak a többi itt fel nem sorolt utczák, melyek csakis a közbenső helyi forgalomra szánvák és az a) és b) pontok alatt fel nem említettek. Ez utczák sorozatonként 3. rendszer szerint lesznek követendők, miként az Pest városára nézve is meg lett állapítva. Ennek kapcsában felhivatik, hogy az alagútról a pályaudvarig és a vízivárosi János utczában szándékolt kövezéseket már ezen rendszer szerint eszközöltesse. A pesti lovaspálya társaság soroksári ágának kiépítése tárgyában egy négyes bizottság kiküldetése határoztatott s Pestváros valamint a vasúttársaság felkéreinek, hogy ehhez képviselőket küldeni szíveskedjenek. A közmunkák tanácsa részéről Tisza Lajos elnöklete alatt Preuszner József és Sebastiani Frigyes tanácstagok és Reiner osztályvezető küldettek ki. Az Erzsébet- és József-tereknek Pest városa által bemutatott kerítési tervei átvizsgáltattak és az Erzsébet térre nézve kimondatott, hogy a sétány körül emelkedett járda fektettessék, a lámpák ne a rácsozaton, hanem a járda szélén alkalmaztassanak, mert igy mind az utczát, mind a járdát, mind a csinos rácsozatot jobban följártak a várba s ott megismerkedtek Zsutaival, ki őket nagyon megszerette; ezen lánykákban találta legfőbb örömét s a legnagyobb iránt talán szive gyöngédebben is érzett. Egy reggel hozzák a szomorú hírt, hogy ne várja többé Marikát, mert megégett és meghalt; a pinczében járva, a földre tett lámpától kapott lángot ruhája. Ez is egy újabb csapás volt pusztuló lelkére. A vár ormáról nézett le a váraljra, midőn a kedves, lángban elszállt leány hamvait vitték a temetőbe, s onnan szokott naponta lenézni könnytelt szemekkel arra az uj sirra, melyre nem sokára hívogató zöld szint borított a tavasz. Börtöne falai közül kilépve, egy nemeskeblü barátja s hajdani iskolatársa, Béres János pesti ügyvéd segélye és meghívása folytán feljött Zsutai Pestre s ugyanazon barátja közbenjárására a budai koronás uradalomnál kapott napidíjas irnoki állomást is. Itt uj és jobb napok látszottak derülni a szerencsétlenre. Hivatalában pontos, szorgalmas s eleinte elégült is volt. Gyakran átjárogatott szabad óráiban Pestre Béres ügyvéd úrhoz s hozzám, s ilyenkor — leszámítva azt, mikor önmaga tért át éltének ama sötét szakára — rendesen vidám volt. Sokat tervezgetett; én segítettem neki épitni a romokat. Egy új írói nevet csináltunk számára, melyet aztán föl is akart venni mostani neve helyett, mihelyt némi ismeretségre tesz szert. Néha azonban ki-kitünt roncsolt kedélyének ziláltsága. Ha közétkező helyeken a szomszéd asztalnál két ember suttogott, ő már látta és hallotta, hogy felé mutatva suttogják a gyilkos szót, gyakran elhitette magával, hogy őt a rendőrség szemmel tartja. Mindez persze csak képzelődés volt. Két-három itteni barátai, kik múltját tudtuk, annyira őriztük óhajtása szerint titkát, hogy ittlétét nem tudattuk közös ismerőseinkkel sem. Öngyilkosságról egy ízben szólott előttem, de ekkor se úgy, hogy szándékát gyanitni lehetett volna. Utoljára f. hó 14-én volt nálam. Epen a „Nefelejts“ által hirdetett pályázatokra adott föl postára egy balladát és egy dalt. Ezeket olvasta fel előttem s kért, hogy czimeiket leírva, tartsam szemmel a pályázat eredményét. Midőn úgy nyilatkoztam, hogy a nélkül is meg tudom tartani, sürgetett, hogy csak írjam föl, amit aztán meg is tettem. Ezen sürgetése most utólag azt látszik bizonyítni előttem, hogy akkor már el volt határozva az öngyilkosságra. Ugyane gyanítást erősíti meg az is, hogy kérésemre sem ígérte meg, hogy e hó végéig még újra meglátogat. Pályázatra bocsátott költeményei — melyeknek czímét most még nem akarom megnevezni — nem érték el azt a magasságot, melyen költői lelke régebben állott; ámbár mindamellett is jelentékeny becsű darabok. Emelkedésének szárnya meg volt már szegve; érezte, hogy nem tud fölfelé törni, lebuktatta magát a hideg mélységbe. Gyanítom, hogy Nyáry Pál szomorú halála is siettette elhatározását. Hétfőn délben jött el Ó Budáról Pestre, könyvekkel kezében. A könyvek egyike volt az, mit a Dunába ugrása után találtak a hídon; másik volt Horváth M. „A magyar függetlenségi harcz története“ első kötete — melyet tőlem kért el olvasni, melyet azonban nem találtak meg utána. Levelet csak laktársának hagyott hátra, melyben megírja elhatározását, minden indokolás nélkül. Múltja eléggé földeríti az indokot, mely a halálba vitte. Ha tudta volna, hogy ama végzetes ugrásban mennyi baráti kar óhajta vala őt visszatartani; ha tudja, hogy akik ismertük, mindnyájan oly őszinte szívvel segítettük volna, most is, mint hajdan , talán megkísértette volna még megküzdeni az élettel. De ő már nem tudott itt föltámadást reményleni, kereste azt külföldön. A halál engesztelje ki az életet! A debreczeni iskola,ha nem is az elért eredmény mérve szerint,de költői értékénél fogva méltán sorozhatja őt oda, hol ifjan elvesztett költői: Csokonay, Nagy Imre, Kovács Gyula föl vannak írva emlékezete táblájára. „A hullám az hallgat felőle, — mint ő írá egyik szép balladájában a vízbe fúlt halászról — mi, kik őt ismertük, ne hallgassunk felőle. Egy szegény, öreg édes anyát hagyott maga után gyászra, bánatra. CSIKY KÁLMÁN, meg fogják világítani és hogy a kapunyilások 8 lábbal elég szélesek lesznek. A József térre nézve egy egészen új tervezet küldetik a városhoz tárgyalás végett, mely a Párisban, az „Avenue de l’empereur“ mellett levő „Passy“-tér mintájára készült és szépségénél fogva általános helyesléssel találkozott. Végre a következő épitési engedélyek akadálytalanul kiadhatók: Wagner Laura, Terézváros árok-utcza 91. sz. — Dani Nándor, Damjanich-utcza 26/a. — Korompay Alajos, Terézváros, Kerepesi-ut, 18/15. sz. a. — Klauschek Ferencz, Józsefváros, Mária-utcza, 1011. sz. a. — Immervall Károly, nagymező-utcza 1175. sz. — Gaal János, Józsefváros, Hunyady-utcza 152. — Hegyessy N., Ferenczváros, üllői-ut 817. — Lázár Zsigmond, Lipótváros, Dorottya-utcza. — Freistädter Antal, váczi-ut és ó-utcza sarkán. — Dobrovitzky Márton, Józsefváros, templomtér.— Wagner András, Lipótváros, váczi-ut 67/18. — Christen Jozefa, Buda, reteki utcza, téglavető. — Kerkapoly Károly, Ferenczváros, csillag-utcza 3. sz. a. Az ülés esti 12 9 órakor osztott szét. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, april 28. (A képek korunk szellemi életéből) czimü tárczánk második közleményét, tárgyalmai miatt, legközelebbre voltunk kénytelenek halasztani. (M e r a n b ó 1.) Néhány nap előtt a királyné Obermais gyönyörű vidékén ment sétálni. Gyalog haladva épen */* 8 órakor ért ő felsége az ottani Szt.György templomhoz, midőn misére beharangoztak. A királyné egész váratlanul belépett a templomba, letérdelt a falusi templomszékek egyikébe s nagy áhítattal végig hallgatta a misét. Mikor a misének vége volt, ő felsége folytatta sétáját. A királyné ő felsége nem a palota kápolnájában, hanem a maisi templomban szokott az úr asztalához járulni. A királyné most a maisi plébánia híveihez tartozik; ha elmegy a templomba, soha sem ül külön helyre, hanem mindig az üresen álló templomszékek egyikébe. (Gróf Beust) néhány nap óta gyöngélkedik és nem fogadhat. (Uj főispánok.) Torontálmegye főispánjának a „P. L.“ szerint Rónay Móricz neveztetett ki. — Temesvárott, mint nekünk onnan távirják, egy kis töredék Niamessny ellenében Lazarevics Vazul főispáni kineveztetése mellett izgat. (A honvédség köréből.) Mivel a honvédlovasság tényleges létszáma különben is igen csekély, a honvédelmi minisztérium elrendelte, hogy a golyószórók elé való lovak mellé csak azon esetben vétessék a legénység a honvédlovasságból, ha az illető gyalogzászlóaljakban épen nem találkoznék ember, a ki a lovakkal bánni tudna. (Wäcker-Gottes báró) pesti porosz főkonsulról azt írták volt a lapok, hogy Páris előtt elesett. E hir alaptalan. Kapott ugyan egy golyót mellébe, de már felépült és ismét elfoglalta hivatalát Pesten. (A fiumei kérdésekhez). A horvát bán, mint a „Pester Lloyd “-ban olvassuk, a fiumei kormányzat átiratilag megkereste, rendelné el Fiuméban a választásokat a horvát tartománygyűlésbe. Ezen megkeresés a minisztertanács határozatán alapul, mely szerint Fiume képviselői — a közjogi kérdés végleges megoldásáig úgy a magyarországi gyűlésre, mint a horvát tartománygyűlésre meghívandók s továbbá a horvát országgyűlés részére megállapított és szentesített választási törvényen is alapul, mely szerint Fiume városára és vidékére két képviselő esik. Mivel ezen választási törvény szerint a sz. k. városokban a választások előmunkálatai a polgármester hatáskörébe tartoznak, a fiumei kormányzó a bán átiratát a fiumei kormányzónak küldte át, ki azt egy ápr. 26-ára egybehívott városi közgyűlés elé terjeszte. A közgyűlés ezen ügyben a következő határozatot hozta: „Tekintve, hogy a Fiuméra nézve még fenforgó közjogi kérdések az 1866. XXX. t. czikk 66. §-ában körülirt módon véglegesen még el nem intéztettek és épen ezért Fiume közigazgatása jelenleg még csak provisorium által van szabályozva, mely utóbbinak nem lehet czélja, hogy a majdan történendő végleges megállapodásoknak elébe vágjon a municipium épen azért azt tartja, hogy a horvát országgyűlésre történt meghivatását el nem fogadhatja, a nélkül azonban, hogy a város közönsége ezáltal bárminemű ellenséges hangulatot akarna tanúsítani a szomszéd tartomány iránt, melylyel egy korona alá tartozva, jövőben is igyekezendik a legbarátságosabb viszonyban maradni.“A közgyűlésen jelen volt 35 tag közül 32 elfogadta e határozatot. Kettő nem szavazott, egy pedig azon véleményben volt,hogy az egész ügyet vissza kell utasítani a kormányzóhoz. A város közönségének ezen határozata egyrészt az említett minisztertanácsi határozat szövegére hivatkozik, mely Fiuméra bízza képviselőket küldeni a horvát országgyűlésre, vagy nem. Fiuméra nézve tehát ily körülmények között csak az opportunitás lehetett mérvadó, de épen ezen tekintet követelte, hogy a város közönsége a meghívást félretegye, mert a fiumei lakosság ismert hangulata mellett vagy „nessuno“-val válaszolt volna a választásra felhívott lakosság, vagy pedig olyanokat választott volna, akik beléptek volna ugyan a horvát tartománygyűlésbe, de csak azért, hogy azt heves tiltakozások között ismét elhagyják. Egyik úgy, mint a másik, csak keserűséget okozott volna úgy Fiuméban mint Horvátországban. (A honvédmenház ügye a valósulás küszöbén a 11.) A honvédmenház ügyében kiküldött bizottság elkészítő jelentését. E jelentésből a „Gyors posta“ nyomán a következőket emeljük ki: Eddigelé három helyiség van kiszemelve. Ezek egyike egy 4000 négyszögöl nagyságú telek Pesten a közvágóhídon túl, melyre azonban még előbb építeni kellene; e telek már meg is vétetett.A másik helyiség a gr. Hugonnay- Pacazzi-féle kastély Tétényben, mely 56 szobával bir. Ennek ára 80.000 frt. Az épület rozzant, s a kijavítás és fentartás igen sok pénzbe kerülne. Végül a harmadik az aszódi kastély, az aszódi vasúti állomástól 450 ölnyire, 80 lakrészszel, igen szép nagy folyosókkal, pinczékkel, konyhákkal és minden szükségesekkel, szép nagy kerttel. E kastély azonnal 200—300 honvédrokkantnak adhatna menedéket és csak 60.000 forintba kerül. A kiküldöttek azon véleményben vannak, hogy még azon esetben is, ha Pesten egy az aszódihoz minden tekintetben hasonló fekvésű, alkotású és állapotú kastély állana rendelkezésre, még ez esetben is egy a főváros közelében és így a jelen esetben Aszódon fekvő kastélynak adnának elsőbbséget, mert úgy egészségi, mint kényelmi, valamint gazdasági szempontból hasonlíthatlanul több fölénynyel bír a rokkant katonákra nézve egy kies, kellemes városkában való lakás a városi élet fölött, főleg miután az említett helyen a honvédek ellátása sokkal jutányosabban eszközölhető, mint a fővárosban. A kiküldöttek meg vannak róla győződve, hogy ha maguk a szenvedő vagy elaggott bajtársak kérdeztetnének meg, 9/16 rész közülök Pest fölött az aszódi, vagy ehhez hasonló lakásnak adna elsőbbséget. A kérdés végleges eldöntése természetesen az országos honvédgyűlésnek marad fentartva. (Szemere Bertalan holttestének átszállításához.) Szeme Bertalan hulláját a buda-tabáni temetőből ma reggel 9 órakor vették ki és adták át a borsodmegyei küldöttségnek. A budavárosi küldöttség, mely az átadást eszközölte: Házmán főpolgármester, Áldássy főbíró, Kovics főkapitány, Peregriny városi tanácsnok, Bogisich főjegyző és Frenreisz főorvosból állott. A család részéről Szemere Atilla és Balassa István, a kiskorú Szemere gyermekek gyámja volt jelen. A kiásott érczkoporsó Bécsből érkezett uj pompás koporsóba helyeztetett s azonnal a vasútra vitetett. Mihelyt a borsodmegyei küldöttség hazaér, azonnal összeül a megyei közgyűlés, hogy tudomásul véve a Budán felvett felismerési jegyzőkönyvet, a temetés megtartassák. Mivel a budai temetőben állott sírkő is átszállíttatik Miskolczra, a budai temetőben a család fog emlékkövet állíttatni, mely a helyet jelölje, hol Szemere Bertalan egy ideig nyugodott. Budáról egy nyolcz tagból álló küldöttség kiséri a koporsót Miskolczra, a hol a gyászszertartásoknál is jelen leen. — A miskolczi temetési szertartásra nézve a következő programm van megállapítva: A hamvak május 1-én érkeznek meg Miskolczra, hol a pályaudvarnál a megyei másodalispán és a városi főbíró várják. A bevonulás ekkér történik. A menetet a főbíró vezeti, utána viszik két lovas fedezete alatt a gyászlobogót; ezután jön a 4 lovas gyászkocsi, mely mellett megyei huszárok lovagolnak. A gyászkocsit a küldöttségek követik kocsin, így mennek az alsópiacz utcza hidjáig. Itt várnak a czéhek, testületek, melyek itt a menethez csatlakoznak. A menet lassan halad tovább a főutczán a papmalma felé vezető utcza szegletéig, hol a megyei közgyűlés, a főispán veszi át a hamvakat. Innen a koporsót egyesek viszik fel az avasi sírkertbe, hol a megyei főjegyző által mondandó rövid beszéd után, Szemere Bertalan hamvai örök nyugalomnak fognak átadatni. (Az árvíz által károsultak javára rendezendő bazár bizottmánya hálás köszönettel vette az újonnan beküldött ajándékokat: Winkler Nándortól üvegtárgyakat, Waleros Józseftől 12 db galanterie tárgyat, b.Üchtritz Amadé grófnőtől porczellán-tárgyakat, az első magyar részvény serfőzöde társulattól a bazár tartama alatt a szükségelt sört, Fischer J. első m. porczellánfestészet tulajdonosától egy vörös vázát, Steinbach Istvánnétól 10 db tárgyat, Heissenberger A. s társa fehér lágyfa apróságot, Ágoston és társa férfidivat tárgyakat, Müller Lajos aranyműves 12 db joujout, Láng M. 12 darab galanterie-tárgyat, Ringauf és Hopfen 11 darab nyakravalót, Weiss és Schwarz 12 db pipereholmit, Hatzenberger F. egy selyemdunyhát, J. M. Hölle 25 üveg champagnet, egy malaga, egy madéra, három tokaji és három ménesi asszubort, Rieger Mór művirágot és pipere-tollakat , Fekete Bernát könyveket, Klapper János 24 pár finom férfi és női kesztyűt, Hager Felicitás Bécsből hajkenőcsöket 60 frt értékig, Stühmer Frigyes czukrász egy ládácskával a legfinomabb csemegét, Fischer F. és fiai franczia illatszereket, Rózsa Regina egy saját készítményű zsebkendőt, 80 frt értékűt. E szives adományokon kívül nyilvános köszönetet mond a bizottmány Vecsei Vecsey József úrnak, a báró Boldini 13. sz. gyalogsorezred ezredesének, aki a jótékony czélt szem előtt tartva, a szerencsétlenek iránti kegyeleténél fogva, az ezred zenekarát minden díj nélkül a bizottmány elnökének rendelkezésére bocsátotta. (Halálozás.) Majsch Jakab pápai praelátus és esztergomi kanonok tegnap reggel 83 éves korában meghalt. Temetése holnap megy végbe. (A pozsonyi lóverseny.) A pozsonyi lóverseny, 27-én ment véghez az Engeraun, derült, bár kissé hideg időjárás mellett. A bécsi és pesti sportvilág előkelőségei mind megjelentek itt, és az állványon díszes hölgykoszorú jelent meg. Itt voltak Odescalchi hgné, Erdődy grfné, Khevenhüller hgné, Páfy, Szapáry, Ráday grfnék stb. A versenynek következő eredménye volt. A hölgyek díját gr. Szapáry Iván nyerte el „Comus“ lovával, Draveczky Aurél„Horror“-ja a második ló volt. De miután csak két ló futott, egyezmény folytán a jutalom nem szolgáltatott ki. A Sweepstackes-ban Captain Blue „Landschütz “-e vezénylett egy darabig, de az utolsó fordulatnál Baltazziur „Lady Florence“ által megelőztetek, mely a díjat el is nyerte. A hackstackesban gr. Eszterházy Miklós három lova futott, ezek közül „Miliman“ nyerte el a 400 frt jutalmat. A Trialstackesban 8 ló futott, a siker sokáig kétes volt, míg gr. Eszterházy Pál „Gerléje“ vette át a vezetést, de csakhamar megelőzte a kladrubi ménesló „Virgilius“, mely egy ló hosszával győzött. A Steeplecase-ban gr. Szapáry Iván „First Lord“-ja első, gr. Eszterházy Miklós „Jury manja“ második, gr. Festetics Pál „Dante“-je harmadik ló volt, a két elsőt tulajdonosa, utolsót gr.Lamberg lovagolta. Miután a hölgyek dija nem osztatott ki, legvégin erre még egy második verseny rendeztetek. Négy ló közt gr. Szapáry Iván „Comusa“ nyert, mely 165 fonttal volt terhelve, jóllehet a vele futó „Margiténak csak 120 fontot kelle hordani. (Sz. Márk és a kőmivesek Zágrábban.) A múlt kedden volt Márk napja, a midőn a kathtegyház buzaszentelési körmeneteit tartja.E nap csak az egyházra nézve ünnep s a munka nem szünetel. Zágrábban azonban e napon a kőmiveseket daczára annak, hogy a plébánostól felmentést kértek, nem engedték dolgozni, miért is most a kőmivesek czéhmestere és két építész az „Agramer Zig“ban kérdést tesznek, kin keressék az elveszett munkanap által szenvedett káruk megtérítését: szt. Márkon te vagy a plébánoson ? (Elfogott rablók.) Azon rablókat, kik f. hó 1- án Hugyujon Szabolcsban kirabolták Bónis József kereskedőt, s tőle 2500 frtot, egy háromágú ezüst gyertyatartót, egy ezüstből való jeruzsálemi tornyot és több értékpapírt vittek el. Megyaszay Samu debreczeni csendbiztos Nagy-Iványon elfogta s Tisza-Füredre kisérte. Helyi hírek. (Egy kegyeletes tény.) Múlt csütörtökön reggeli hat órakor emeltette ki báró Perényi Zsigmond, dicsőült atyja, az új épület megett 1849. october 25-kén kötél által kivégeztetett báró Perényi Zsigmond pormaradványait, a régi József külvárosi temetőben. A koporsó már szétmállott, a boldogultnak is már csak csontváza van meg, de szakálla még teljesen ép. A hamvak egy díszes, és üvegfedéllel ellátott érczkoporsóba zárva, kétfogatú halottas kocsin a kerepesi köztemetőbe hozattak, s egyelőre, míg a családi sírbolt elkészül, az Aul-féle sírboltba lőnek elhelyezve. A sírbolt bejárásánál Zierer teréz külvárosi káplán várta a hamvakat, s azokat beszentelvén, meleg szavakkal emelkedett szellemű beszédben emlékezett meg a hazai alkotmány védelméért vértanúi halált szenvedett érdemeiről, vigasztalván a kiszenvedett apa kegyeletteljes fiát, hogy veszteségében az egész nemzet osztakozik. (Kifogott hulla.)Budán a Tabánban az első szab. Duna kőzhajótársaság kikötőhídja mellett tegnapelőtt egy férfi hulláját húzták ki a Dunából. A budai városkapitányság által megindított nyomozások kideriték, hogy a talált hulla Borda Mihályé, nógrádmegyei kis-oroszi lakosé, a hajóvontatás alkalmával Pócs-Megyer mellett hat lóval a vízbe esett és három lóval együtt beleveszett. A P. Napid magántáviratai. Versailles, ápr. 27. este. A nemzetgyűlés mai ülésében Thiers ezeket mondá : ő nem hiszi, hogy az újdonság kúfár szerepe illenék a kormányhoz , azonban a helyhatósági választások előestéjén fel akarja az országot világosítani a helyzetről, mely fájdalmas, minthogy franczia vér folyik. Van azonban a helyzetben némi vigasztaló is, mert megoldást enged remélni, valamint hogy mindenki megteszi a maga kötelességét, név szerint a hadsereg, mely az ország üdvére szolgáló fegyver. A kormánynak első feladata volt: a hadsereget megalakítni. A kormány egy pillanatot sem vesztegetett el. Ez egy nagy és erős hadsereg, mely őrzi feladatát, és saját maga választva főnökeit, — ezáltal erős. Mi nem a pártokhoz, hanem az összes leyális hazafiakhoz kívántunk fordulni, — férfiakhoz, kik — jobban vezettetve — Francziaországot győzelemre juttatták volna. A parancsnokságra egy híres katonát hívtunk meg, kit mi félelem és kárhoztatás nélkül korunk lovagjának nevezhetünk. A hadsereg megteendi kötelességét. A törvény önmaga által fog diadalmaskodni. A fővezér operatióit meggondolatlanság vádja nélkül nem leplezhetném le. Azok a legnagyobb megfontolással terveztettek. Én csak arra szorítkozom, hogy módot nyújtsak a vezetőknek a győzelemre. Az alkalmazás fölött ők határoznak. A bekerítési művelet több napot vett igénybe , ez azonban most már teljes, és a tényleges operaciók immár megkezdődtek. Tüzérségünk előtt, habár hatalmas tüzérséggel kell küzdenie, az Issy erőd tüzelése elnémult. A hadállás Molineauxnál elfoglaltatott. Merész dolog lenne most már eléjükbe vágni azon határoknak, melyeken belül a hadműveletek a pacificatiót létesítendik. Thiers kifejezést adva a fájdalomnak, melyet neki a jelenlegi harcz okoz, — igy folytató : Mi nem vagyunk e harcznak inditói; mi nem támadunk ; mi csupán a közrendet és törvényt védjük. Békülésről beszélnek nekünk, hisz mi is ezt akarjuk. — A mi személyemet illeti: minden áldozatot meghozandok. Mi a szabadságot akarjuk megmenteni a despotismustól. A nemzetgyűlés semmi hátsó gondolatot sem táplál a köztársaság ellen. Az a befejezett tényt tiszteletben tartá, amint azt találta. A nemzetgyűlés egyedül az ország szervezésére törekszik. Az enyhe eljárás szükségét tekintve, ismétlem, hogy szigorunk azonnal megszűnik,mihelyt a fegyverek elnémulnak, kivéve a bűntényeket, melyek nem számosak, így szólt Thiers továbbá : Ha rendeleteket adok ki, saját magamat kell megkérdenem, habár e rendeletek nem valami túl szigoruak, hanem olyanok, mineket háborúban szokás kiadni. Kötelességem megkérdeni önöket: részemen van-e a jog ? Thiers azt kivánja, hogy a jegyzőkönyvben e szavaihoz ,Ha rendeleteket adok ki, tétessék oda e szó : „fájdalommal.“ így szól tovább : Volt nap, melyen a jog szembetűnőbb volt, mint ma. Amit mondok, tudják azt Párisban is, hol a közelebbi választásoktól való tartózkodás a felkelők elszigeteltségét tanusstá; míg egész Francziaország a kormánynyal és önökkel tart, mint a kik jólétének szabad kifejezései vagyunk. Páris, ápr. 28. A harcz folyvást tart. Az elkeseredés növekvőben van. Egy, a communehoz intézett jelentés szerint a felkelők 900 halottat és sebesültet, valamint 3000 foglyot vesztettek. Versailles, apr. 28. Párisi hírek szerint a felkelők hivatalos lapja a communenak egy rendeletét közli, mely szerint az éjszaki, keleti, orleansi és lyoni vaspályák, az állítólag több évről hátralékos adóikat 48 óra alatt kötelesek lefizetni. A commune tegnapi ülésében azt mondá Melilet, hogy jó forrásból tudja, miszerint Versaillesban lépések létettek a végett, hogy Páris ismertessék el hadviselő félnek. A commune egy rendelete meghagyja, hogy a Breda-templom romboltassák le, mivel az az 1848 -i felkelőknek insultusa volt. Berlin, ápr. 28. Bismarck kinyilatkoztató, hogy a romániai kötvények ügyében az engedményesek és Románia ellen létező igények vagy egyezség, vagy per útján intézhetők el. A szövetségi képviselők utasíttattak, hogy a kötvénytulajdonosok lépéseit Romániában és Konstantinápolyban támogassák. Tarnopol, apr. 28. A forgalom a Zloczowtarnopoli vasútvonalon, a nagy esőzések miatt, melyek a vonalat járhatlanná tették, 14 napra fölfüggesztetett. Páris, ápr. 27. A déli erődök a tegnapi bombázás által megrongáltattak. A tüzérség nagy veszteségeket szenvedett. A versaillesiak gránátjai az erődben pattantak szét, és megrongálták a kazamatákat. A „Mot d’Ordre“ szerint a foederáltak a déli erődöket a levegőbe akarják vettetni. A foederáltak ágyúzása a meudoni terrasseon egy versaillesi üteget hallgatásra kényszerített. A commune hírei szerint a 195-dik zászlóalj a peronet-utczai torlaszokat Neuillyben elfoglalta. A Porte Maillotból való tüzelés a Courbevoieban felállított versaillesi ágyuk közül ötöt lerongált. A commune tegnap titkos ülést tartott Bécs, ápr. 28. A birodalmi tanács mai ülésében Perger azon indítványa, hogy a tartománygyűlések illetékességének tágítására vonatkozó kormány- előterjesztés 24 tagú bizottmányhoz utasíttassék, s egyhangúlag elfogadtatott. London, apr. 28. A westmeathi ügyben jelzett kormányi bili felhatalmazza a kormányt a „Habeas-Corpus-Act“-nak három évre való felfüggesztésére, az ostromállapot kihirdetésére és elfogatások eszközlésére. Páris, apr. 27. A commune egy jelentése mondja : Páris hosszú időre el van látva élelmiszerekkel. A közönség az üzérkedésektől és hiányoktól meg van óva. — 12 departement helyhatósági tagjainak egy kibocsátványa a 19—40 éves polgároknak — a haditörvényszéki elitéltetés fenyegetése mellett — a legszélsőbb katonaálítási határidőt engedi. A commune elfogadó a párisi szabadkőművesek deputatióját, mely a versaillesi kormány ellen nyilatkozott. A párisi szabadkőművesek a vidéken levőkhöz felhívást intéznek, melyben a Thiers politikája ellen való működésre szálanak fel. — A „Mot d’Ordre“ megerősíti, hogy Toulouse teljes felkelésben van. Bécs, apr. 28. Zohner, Brzezina gyilkosa, ma 20 évi súlyos fogságra ítéltetett. Brüssel, apr. 28. Az „Echo du Parlament“ jelenti : A porosz kabinet, a conferentián közbejött esetek folytán elhatározta, hogy — ha a viszályok rövid időn ki nem egyenlíttetnek, — a megszállva tartott departementokban levő franczia kormányzóhivatalnokok letétetni, és német hivatalnokok fognak behelyeztetni. Páris, ápr. 27. A toulousei megyefőnök azon szándékában, hogy a nemzetőröket lefegyvereztesse, ellenállásra talált. A város tele van torlaszokkal. — A „Mot d’Ordre“ mondja : A Mont- Valerienben zendülés ütött ki. A tengerész-katonák beszegezték az ágyukat. Róma, apr. 28. Azon hír mind valószínűbbé válik, hogy a pápa hajlandó figyelembe venni Amat bíbornok javaslatait, melyek szerint kísérletek lennének teendők a Flórencz és Róma közötti kiegyezés végett. Bécs, apr. 28. (Esti zárt.) Hiteltv. 278.50. Ejsz. vasút 2220.50. Allamvasut 422.—. 1860-ki sorsj. 97.70. 1864-ki sorjegyek 126.50. Napoleon d’or 9.91 — . Adómentes kölcsön —.Lombardok 179.50. Magyar hitelrészvény 99. -. Zálogkölcsön — . Tramvay 219.—. Anglo-Ausztrian 257.75. Galicziai v. 266.75. Francz.o. 112.50. Népbank —.—. Bécsi bank —.— Építési bank —.— Északkeleti —.—■. Bécs, ápr. 28.(Hivatalos zárlat.) Magyar földteherm. kötv. 79.90. Salgó-Tarján 117.—. Magyar hitel 99.—. Magy. záloglevél 89.70. Erdélyi 169.75. Magy. kel. vas. 85.75. Magy. sorsjegy 92.90. Magy. vas. kölcsön 107.30. Angolmagyar 86.25. Franco-magyar 70.—. Alföld 175.—. Magy. éjszak-kel. vas. 161.75. Kel. vasúti elsőbbs. köv. 84.90. Porosz pénztári utasv. 184.—. Tiszai u. 248.75. Frankfurt, apr. 28. (Zárlat.) Bécsi váltóárfoly. 94.75 1859 ki—.—.E. metalliques — Uj ezüst kölcsön —. Nemzeti kölcsön —.— Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön Amerikai 1882-ig 97.—. Osztrák hitelv. 264.75. Osztrák államvasut 398.o. 1854-iki