Pesti Napló, 1873. november (24. évfolyam, 252-276. szám)
1873-11-01 / 252. szám
koporsó a diszemelvényre helyeztetett. Holnap d. u. fog az közszemlére kitétetni, és este ünnepélyesen eltemettetni, mely alkalomra számos fejedelmi vendéget várnak. A templomban a küllépcsőzetenyés hídon minden hely ezernyi gyászoló szivíi embertömeg által volt elfoglalva. A tömeg mindenütt igen méltóan viselé magát. páris, oct. 31. A kilenczes bizottmány ma ülést tartott. A tagok többsége az utolsó pillanatig azt hitte, hogy egy frohsdorfi sürgöny Chambord gróf levelének közzétételét felfüggesztendi. Berlin, oct. 30. A stockholmi követi állomás betöltésére vonatkozó hírlapi közlések el vannak hamarkodva; a jelenlegi ottani követ csak szabadságon van, az illető állomás tehát nem is lehet üresedésben. BŐCS, oct. 31. (Zárlat.) Hitelrészvény 212.— —• Államvasut 323.75. — Galicziai 19850. — Rente 68.50. — 1860-diki 100.—. — 1864-diki 131.—. — Ezüst 107.75 —— London 112.90. —Porosz pénzutalvány 169.50. — Török sorsjegy 53.25 Angol-osztrák 133.75. — Lombardok 157.—. — Tramway 172.-----Hitelsorsjegy 163.— — Napoleondor 9.10.— — Arany 542.-------Frankfurt 95.25. ------Ausztr. Mahlerb. —.---------Váltóbank ------— Franczia-osztrák —• — Pesti bank — —. Union 116.—. BC00. oct. 31. (Hív. zárlat.) Magyar földtehermont. kötv. 73.—. — Salgó-Tarján 101.—. — Magyar hitel 110—- — Magyar záloglevél 80.25 — Erdély 140.—. — Magyar keleti vasút 59.— — Magyar sorsjegy 73.50- — Magyar földhitel 42.-------Magyar vasúti kölcsön 90.—. — Anglomagyar 39.50. — Franco-magyar b. 22.— — Alföld 133.-------Magyar északkeleti vasút 93.75. — Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 64.— — Tiszai vasút 186.—. — Municipal-bank 21.— — Pesti bank —.—. Frankfurt, oct. 31. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécs —.—. — Amerikai 1822-re 97.75. — 1860- diki —.—. — Lombardok 164.50 Evjáruléki papír 61.—.— Osztrák bankrészvény 10.26. — Osztr. hitelrészvény 225.— Osztrák állam vaspálya részv. 339.75. — 1864-diki 155.—.— Galicziai 431..—.— Évjáruléki ezüst 64. —.— Győr-Gráczi.—.—. Frankfurt oct. 31. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 103.75. — Amerikai 1822-re 97.50. — 1860- diki 89.75. — Lombard 164.—. — Évjáruléki papír 60.—. — Osztrák bankrészvény 986. — Osztrák hitelrészvény 224.—. — Osztrák államvaspálya részv. 338.—. — 1864-diki 145.—. — Galicziai 215.25. — Évjáruléki ezüst 64.—.— Győr-Grácz — .—. Utóbörze 223.25. Páris, oct. 31. (Kezdet) 3°/6-es járad. 57.05. Olasz járad. 60.20. Credit mobilier 370.------Osztr. napra —.— — Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya 770.—. — 41/1 %-os járadék 77.50. Államvaspálya 705.—. — Lombardok 345.—. Amerikai — —. — Magyar kölcsön 90.25. — Magyar keleti pálya—.—. — 1871-diki kölcsön 91.70.— 1872-iki 92.25. Páris, oct. 31. (Zárlat.) 3% járadék 57.22 — 472% járadék 81.50. — Olasz járadék 58.70. — Credit mobilier 342.—. — Lombard 346.—. — Államvaspálya 705. — Koronajószági záloglevelek —.—. — Ausztriai kötvények —.—. 1871-diki kölcsön 92.05. — 1872-diki kölcsön 93.50. Berlin, oct. 31. (Kezdet.) Galicziai 97.50 — Lombardok 91.—. — Ezüst jöved. 64.25. — 1860-as 89.25 — Bécs 87.18. — Romániai 31.75 — Államvaspálya 190.—. — Papirjövedék 60.25. — Hitelsorsjegyek 131.—. — 1804-ki 83.75. — Hitelrészvény 120.75. — Magyar sorsjegy 51.25. Berlin, oct. 31. (Zárlat.) Galicziai 87.50. — Lombard 91.75 — Ezüst jövedék 64.—. 1860- ki 87 25. — Bécs 87.75. — Romániai 32—. — Államvaspálya 191.75. — Papirjövedék 59.50. — Hitelsorsjegyek 101'—. — 1864-diki 81.—. — Hitelrészvények 122.50. — Magyar sorsjegy 47.25. Berlin, oct. 31- Bu*a 87. V* 85V», 84.50 r-zs 61—. 613/« 62V* — Zab 597«. 54..,. — Okj 19 Va• 19V«, 19.‘A 217*4. Szesz 24.25 — 20.16. Bécs, oct. 31. Búza 7.50—800. Rozs 5.75 —5.20. — Árpa •30—3.80. — Zab 400. — Repczeolaj 120.—. — Szesz 56.—. Liverpool, oct. 30. Búza 2, liszt 6, kukoricza 3 pennyvel magasabb. Boroszló, oct. 30. Búza 263. — Rozs 219. Zab 148. — Olaj 19.*/»,183.7*. —Szesz 23.7, 23.7* 19.7,. Szent-Pétervár , oct 30. Rozs 8.40. Amsterdam, oct. 30. Busa 359.—, 361 Rozs,, 209.50, 213.50, 198.50. — Olaj 36.— 37— 3975. BŐRGAZDASÁG. Üzleti heti szemle. Hosszas aszály után az utóbbi napokban végre beállt a várva várt eső, mely a hátramaradt mezei munkáknak bizonyára hasznára fog válni. — A hozatal a lefolyt héten meglehetősen jó volt, a hét elején a kínálat is tetemes; vevők jobbára tiszta búzát akartak csak venni és ezt meg is kellett fizetniük a múlt heti teljes zárárakkal; a kevertebb fajok ellenben még nyomottabb árakon is alig voltak eladhatók. A forgalom alig tett 100,000 vmt. Rozs egészen el volt hanyagolva; tisztább fajok 5—5.10-jával, kevertebbek 4.50—4.60-jával keltek ; a forgalom alig rúgott 5000 mázsát. Árpa lanyha és 5 —10 krral olcsóbb mint múlt héten, takarmányárpa kevésbé kelendő, maláta-árpa jobban tartotta magát; forgalom 10,000 mérő. Tengeri kisebb részlegekben 3.70—3.80- jával adatott; régi áru szükséglet hiánya folytán nem kerestetett; az árak a múlt hetiek, forgalom 10,000 mázsa. Zab kezdetben szilárd, utóbb azonban jobb hozatal mellett 1—2 krral olcsóbb.Fogyasztók körülbelül 20,000 mérőt vásároltak össze. R e p c z e 107*—107* írtjával köttetett,árai szilárdak, a készlet kevés. A terményüzlet e héten is élénk volt. Hüvelyes vetemények közül fehér bab néhány száz mérő adatott el és pedig I. min. 5, másod min. 4'50, törpe 5’25, borsó 4—7, lencse 4.50—6.50, kása 7.60, babó 4, mind vámmázsánként. Szilvából 50,000 másza hozatott, eladattak boszniai első min. 17.75, usance 17, másod min. 16—16.50, szerbiai 15 75—16, zsákáru 15.50 móczárjával. Gubácsból néhány száz kiló hozatott; uj magyar 13, másod min. 11, régi áru 14.50—15, szerbiai 11 írtjával mind 128 fontonként. Disznózsírban a forgalom nem volt igen élénk, ára azonban szilárd: budapestvárosi 42—43, hordó nélkül 41.50—42, amerikai 36— 37, szalona budapesti 37, füstölt 41, vidéki 30 forintjával. Szilvából néhány 1000 mázsa hozatott és magasabb árakon kelt. Első min. 13,50—16, másod min. 11—12 írtjával. Dióban nem volt üzlet; köménymagból 100 mázsa hozatott, és pedig királyhágón tuli 19 50 kj-jával adatott. Mogyoró 12—13 írtjával. Gyökérnemüekből nehány részleg hozatott és következő árakon kelt: fehér szappanfa 26, barna 11, szegfű 20, bodzafavirág 28, makk 500 mázsa 8 írtjával, pipacs 55 írtjával, alkana tisztítva 16, félig 14; paprika első min. 79, másod min. 59, harmad min. 40; kőrisbogár 105 írtjával kelt. Mák ára emelkedő, készlet csekély; kék morvaországi 12—12.25, szürke 10.50, magyar első min. 9 frt, muharmag 4—4.50 krajczárjával kelt. Kendermag 3.80—4.20-ával 60 fontonkint. Szeszből néhány száz akó hozatott, és következő árakon kelt; uj módszerü 66 — 67 kr., régi módszer 67 kr. Szilvapálinka 500 akó hozatott, uj áru 24, régi 32—33 ftjával kináltatott. H a mu zs ir illymaiból kis mérlegek adattak el 23 ftjával, magyar fehér 22, kék 19, házi 16 ftjával. Borkőből egy nagyobb részleg vétetett a piaczról a külföld számára; fehér első min. 34, másod min. 30, vörös első min. 32, másod min. 26—27 írtjával. Asztalosenyvből 300 mázsa hozatott és 28 írtjával kelt, fekete 18 írt. Viaszból e héten 60 mázsa hozatott és pedig rozsnyói 22, szlavóniai 94, mézesbábos áru 98 írtjával. Lóhere néhány száz mázsa hozatott, magyar luczerna 27—28, vörös lóhere 26 forintjával kelt. Heti szemle a pesti értéktőzsdéről. Budapest, okt. 31. Az e heti értékpapírüzlet nyilván bizonyította, hogy tőzsdénknek kis bizalomra van csak szüksége, hogy újra erőre jusson. A hét elején a hangulat nyomott volt, midőn azonban hire járt, hogy a kormány el van határozva a válságon segíteni és hogy a bankok csakugyan fusionálni fognak, a bizalom újra feléledt és azt amin a hét elején lehetőleg túladni iparkodtak, most mindenki lényegesen magasabb árakon is visszaiparkodott szerezni. Az árfolyamokat következőkben jelezzük: Állampapírok szilárdabbak voltak: vasúti kölcsön 9’50, szőlőváltság 6520, más sorsjegyek 74 írtjával fizettettek. Első magy. bizt. 790, Pannónia 250, Unió 150, pesti közúti 290 írtjával vétettek. Bankokban jelentékeny javulás volt észlelhető. Anglo 42, municip. 21, magyar földb. 43, magyar hitel 109, takarék és hitel 52, iparbank 39, budapesti kézmives bank 68, egyleti bank 30, budai keresk. bank 205, orsz. közp. takarékp. 52, külvárosi 56, fővárosi 62, első hazai 2250, söfőződe 380, athenaeum 235, pesti könyvnyomda 680, Ganz-féle vasöntöde 355, Gschwindtféle 225. Valutákban csekély volt az üzlet. 20 frankos 9'06, cs. arany 5'42, tallér 1’681 Frankfurt 94, Hamburg 55, London 112, Páris vst 107 Heti jelentés az ipar állásáról en. A tartósan rosz üzletmenet folytán az átalános pénzhiány jelen bérévnegyed alkalmával még érezhetőbbé vált úgy, hogy hír szerint számos üzletember bérleengedést fog kérni, meg nem adás esetében pedig üzletével felhagyni szándékozik. A közelgő ünnepek alkalmából sírkoszorukban élénk volt az üzlet, sőt jobb a tavalyinál. A helyi üzletben a forgalom e héten az esős idő következtében mit sem javult. Ruhakészítőknél nincsenek megrendelések s a hét folytában alig 10 segéd kapott munkát. Czipészek, kalaposok, kesztyűsök, paszományosok, bútor- és diszmóárusok, porczellán- és üvegárunok, paplan- és derékaljkészítők, kefekötők, aranyozók, arany és ezüstművesek, órások, szíjgyártók, nyergesek, Bognárok, és sárgaréz-öntöknél kevés a dolog. Képfaragók, építő és bútorasztalosok, mázolók, szobafestők, bádogosok, gépgyárosok, kőművesek és kőfaragóknál az üzlet pang. Vegyes hírek. (A váltó-törvényjavaslat) tárgyában, melyet Apáthy István dolgozott ki, mint aP. Lt.“ Írja, ma a budapesti ipar és kereskedelmi kamra helyiségeiben tanácskozás tartatott. Jelen voltak : a kereskedelmi miniszter s a törvényjavaslat tárgyalására kiküldött enquete következő tagjai : Fabinyi Theofil, Tóth, Janitsek, Ary Ödön, Reitz, Schnierer, Matlekovits, Herrich, Kilényi, K. Salmon, Kovácsi, Horn Ede, Hoffmann Pál, Wahrmann Móricz, Kochmeister Frigyes, Strasser Alajos, Brode Lipót, Apáthy István Ráth Károly, Korizmics László , Szvetenay Miklós. A kereskedelmi miniszter rövid beszéddel üdvözölvén a megjelent tagokat, megjegyzi, hogy azon 40 testület közöl,melyek a javaslat fölötti véleményadásra szólíttattak fel,csak hat küldötte be munkálatát. A miniszter figyelmezteti a bizottság tagjait a javaslat első és második részére, különösen pedig a részvénytársulatokról szóló fejezetre s azok előzetes tárgyalását ajánlja, hogy így előbb terjesztethessenek az országgyűlés elé. Horn Ede különösen a kereskedelmi testületeket kívánná újólag felszólíttatni javaslataik beadására. Hoffmann Pál azon meggyőződését fejezi ki, hogy azon testületek, melyek eddig nem küldték be jelentésüket, azt ezután sem fogják tenni. A kereskedelmi miniszter megjegyzi, hogy az illetőket újra felszólította észrevételeik előterjesztésére, s e czélból october 15-ikét tűzte ki véghatárnapul. Az ülések tartásának idejére nézve elhatároztatott, hogy hetenként háromszor 5—8-ig fognak tanácskozások tartatni; időközben a tanácskozási jegyzőkönyvek fognak szerkesztetni. A tárgyalások nyilvánossága ellen szólt Hoffmann. Brode Lipót csak a jegyzőkönyveket kívánta a lapokkal közöltetni; Horn Ede a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett volt. Végül elhatároztatott, hogy minden tagnak szabadságában áll tudósításokat szolgáltatni a lapoknak. (Az első magyar biztosítótársaság.) A jelen válságos és a legsolidabb pénzintézeteket is fenyegető pénzviszonyok közt, nagy megnyugtatásunkra szolgálhat nekünk magyaroknak, hogy részvényekre alapított vállalataink között van olyan is, melyet a jelen özönvíz teljesen érintetlenül hagyott s mely társaság részvénynek agrója a lefizetett összeg arányában a birodalom minden iparpapírjai között a legmagasabban áll. E hazai vállalat az első magyar átalános biztosító társaság, melynek 300 írttal befizetett részvényei ma is 825 írttal jegyeztetnek. E feltűnő körülmény annyira imponál a bécsi kereskedési és biztosítási szaklapoknak, hogy kényteleneknek érzik magukat, mint legközelebb az „Union“ is, méltánylattal szólni a magyar társaság igazgatása felől. Sőt azon alkalomból, hogy legközelebb egyik bécsi képeslap az első magyar ált. biztosító társaság vez.igazgatójának Lévay Henriknek arczképét adta, a bécsi szaklapok a náluk eddig szokatlan méltány és dicséret hangján sorolják fel a Lévay által alapított és a jelen viszonyok között is rendületlenül fennálló intézetet. (Az osztrák földhitelintézet), melynek elnöke Hopfen Ferencz lovag, az osztrák reichsrath képr.házának volt elnöke, nagy válságon ment keresztül, mire nézve az augsburgi , Alig. Zrg“ ezeket írja: »Jelentettük annak idején, hogy az osztrák földhitelintézet számos jelentékeny részvényese arra használta fel Hopfen urnak Páriában idéztét, hogy őt a nevezett intézet állapota iránt interpellálják. A „Semaine Financiére“ most a következő választ teszi közzé : „Bécs, oct. 6-án, Uraim! Folyó hó 3-ról szóló levelük ma a Páriában lakó tagok közbenjárása folytán az igazgatótanácshoz juttattatok, és mi sietünk az abban feltett lényeges kérdésekre válaszolni. Az osztrák földhitelintézet, ép úgy mint minden más osztrák pénzintézet, veszteségeknek van kitéve a májusban kitört válság és a tárczájában levő előlegek fedezésére, vagy ponto-currentül szolgáló értékeknek ez által előidézett elértéktelenülése folytán. A követelések, melyek e két üzletágból eredtek, a válság előtt az adósok letétés által eléggé fedezve voltak, az értékek gyors és jelentékeny sülyedése folytán e biztosítékok azonban részben elégteleneknek bizonyultak. Az igazgatótanács azóta azon volt, hogy ez adósoktól pótbefizetéseket kapjon, vagy a biztosítékok szaporítását eszközölje ki. Míg e befizetések nem valósulnak és e biztosítékok be nem folynak, addig lehetetlen megállapítani a veszteségeket, melyek e műveletből származhatnak. A helyzet komoly vizsgálata megengedi azonban nagyjában feltételeznünk, hogy a szenvedett veszteségek pótlására szükséges lesz a rendkívüli tartalék, és talán még az 1873-as jövedelemnek egy része is. Ami a havi kimutatások formájára vonatkozólag kért változtatásokat illeti, óhajaik komolyan meg fognak fontoltatni és azon leszünk hogy azokat teljesítsük.Fogadják stb.A„Semaine Financiére“ erre ezt jegyzi meg. Az igazgatótanács levele szerint a tőke érintetlen; a tartalékból, mely 11 raillió frankra rúg 7 millió elveszettnek tekinthető, marad tehát az alapszabályszerű tartalékból 4 millió és így a részvény valódi értéke 533 frankra tehető. Osiszesek. Az esti börzén a hangulat élénk maradt, az árfolyamokban további emelkedések történtek. Anglo 47-ig emelkedett és 46-7/son záratott municip. 27—26'50, magyar hitel 119—123, magyar földh. 46—49'50, takarék és hitel 5450—51, pesti közúti 300—302 írtjával adattak. Kivonat a Bp. Közlönyből. Árverések, árlejtések. Baján nov. 30-án Jacobei Sándor szőlője (3625 frt.) — Szegeden a pénzügyigazgatóságnál O-Kanizsa, Nemes-Milics, Kis-Zombor és N.-Szt.-Miklós községek bor, must és hús fogyasztási adójának bérbeadása nov. 19., 20. és 21 én. — A poroszlói erdőhivatal részére favágások és készülfa megvétele iránti ajánlatok nov. 19-ig. — Kolozsvártt, nov. 20-án Burgya Márton és neje házas telke (4129 frt.) — Veresegyházán (Pestm.) nov. 29-én Ubrankovits Dániel különféle ingatlanai. — Sárospatakon nov. 12-én a sáros- nagy pataki-tiszai 2. folyamosztály mérnöki hivatalnál ajánlatok a zugk-zákányi kettős átmetszés elvállalása iránt. — Mohon (Szebenszék) decz. 3-án Bucsa Juán ingatlanai (1000 frt.) — Nagy-Kikindén decz. 2-án Kraszity Neora háza és fél telke (1906 frt ) — Ó-Csaholyon (Szathmár) nov. 29-én Puskás Gligor ingatlanai (1498 frt.) — Kecskeméten nov. 22-én Csaba Pál ingatlana (1595 frt.) Csődök. Klein Gyula és Stern pesti czég ellen, perügyelő Kiss Ignácz, bejei. jan. 12—14-ig. — Az Ábrahám Emánuel szamos ujvári kereskedő elleni csőd beszüntettetett. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos. (Beküldetett.) A határőr vidéki erdőüzlet. Tegnap előadtuk, hogy mily elengedhetlenül fontos volt az egész üzlet berendezésére a megvett erdőterület részletes fölméretése, hogy a kormány erre kötelezte magát, s hogy ennek megszerzése és előterjesztése, a szerződés értelmében egyes-egyedül a zágrábi főhadparancsnokságot s ennek közegeit illeté. Bármely vállalkozó, ki a kormánynyal összeköttetésben állt, minden bizonyítás nélkül is el fogja hinni, hogy a kormány e tervekkel elkésett. A legtöbb pernek, mely a különféle szerződésekből az állam ellen támadt, az képezi okát, hogy a végtelen lassú bureaucraticus kezelés folytán a tervek elkészítése vagy revideálása elkésik, s az ebből háramló kár, mely előre láthatlan, a vállalkozót sújtja. Az előttünk levő adatok azonban nemcsak azt bizonyítják világosan, hogy a tervek, illetőleg fölméretések elkéstek, de kiderítik azt is, hogy ezen elkésésnek ki az oka és itt rejlik az egész ügy sarkpontja. A társulat ugyanis a szerződés szerint jogosítva volt tanukat a maga részéről a fölméretési munkálatokhoz szolgáltatni, a hadparancsnokság viszont, mely saját költségeivel teljesítteté a munkálatot, a szerződésben azt a jogot nyerte, hogy ha a társulat tanukat nem állít, ezek nélkül is hajtassa végre a munkálatot. Mint ebből kitűnik, a társulatra nézve lehetséges sem volt a munkálatokat hátráltatni, hisz azok végrehajtása, bár részben a társulat költségén, egyes egyedül a kincstárt illető, mely e pontban szerződésileg kötelezettséget vállalt. A társulat érdeke is azonban azt sürgette, hogy a munkálatok siettessenek. Hisz a terület fölméretése nélkül sem ő nem foghatott hozzá a nagyobb szabású munkához, sem nem ruházhatta azt át senkire. S hogy a társulatnak komoly szándéka volt a munkához fogni, azt legvilágosabban bizonyította azzal, hogy tényleg elősegítette a fölméretési munkálatokat. Tényeket sorolunk elő, mert bár a szerződés azt mondja, hogy a fölméretések 1' 40° mérték szerint történjenek, a társulat megegyezett abban , hogy az illető tervek 1980“méret szerint készíttessenek, így sokkal csekélyebb részletességgel, mi egyes-egyedül azért történt, hogy a tervek gyorsabban elkészüljenek. S nemcsak ez történt. A társulat oda utasíta a fölvételnél tanukként résztvevő mérnökeit,hogy minden különös díj nélkül segédkezet nyújtsanak a kormány mérnökeinek. A társulat mérnökei, bár erre kötelezve nem voltak, szintúgy dolgoztak, mint a kincstári mérnökök, már t. i. az alatt, amíg ezek dolgoztak, mert máskor, a maguk szakállára nem dolgozhattak, a fölvételnek a kormány közegei által kellven történni. S mit tapasztaltak? A leghallatlanabb bureaucraticus késleltetést, a mely megöl minden kereskedelmi vállalkozást. Nem mondjuk, hogy a roszakarat működött itt, de működött a „rendszer“, mely a hadügyi körökben még meg van ős eredetiségében , s méltó párját producálta a fölméretési munkálatokban annak , hogy 1840- ben készült fölvételek alapján offertet hirdetnek 1872-ben anélkül, hogy erről a vállalkozókat a pályázati felhívásban tudósítani szükségesnek találták volna. S a rendszer bemutatta összes gyönyörűségeit. Először is, midőn a munkához hozzá akartak fogni, kitűnt, hogy a hadparancsnokságnak nincs ahhoz értő közege. Fölírtak Bécsbe a hadügyminisztériumhoz s mig ez kirendelt szakértő mérnököket — el tellett jó darab idő. Aztán beállottaz árvíz. A kincstári mérnökök legalább azt mondták, hogy az árvíz miatt nem dolgozhatnak, holott hasonló körülmények között, hasonló területen, ugyanakkor a társulat mérnökei dolgoztak. Elég az hozzá, hogy bár a társulat minden lehetőt elkövetett, a mire kötelezve nem volt, a munkálatok siettetésére, a kormány, melyet a fölméretés elkészítése egyes-egyedül illetett s mely — ismételjük — azért szerződésbeli kötelezettséget vállalt : e munkálatokkal nem csak elkésett, hanem midőn 1. évi augustusiján, a szerződésben kikötött legutolsó határidőben, e munkálatokat már hitelesíteni kellett volna , azok nagy részét még el sem kezdte. Ezek tények s a tényeket constatálják az elénk terjesztett adatok. S valóban, ezen eljárást nem mentheti az, hogy a társulat még az 1872/3-diki vágási kört sem értékesítheté s a piaczi viszonyok olyanok, hogy nagyobb mennyiségű fa úgy sem eladható. A társulat pontosan teljesíti kötelességeit, fizetett eddig a kincstárnak hat milliót, mig alig néhány száz ezer frtnyi fát értékesíthetett s ha a viszonyok súlyosak, ebből nem az következik, hogy a kormány a viszonyokat, — megfosztván azokat,kik vele jóhiszemüleg szerződtek, rendelkezési joguk használhatásától, — a szerződés egy lényeges pontjának nem teljesítése által a vele szerződésben állókra még súlyosabbakká tegye , hanem ellenkezőleg a súlyos viszonyoka szerződésnek a vállalkozókra való kedvezőbb alakítását indokolták volna. Ahelyett mint láttuk, az történt, hogy a szerződés rájuk nézve nem csak súlyosabbá, hanem egyenest elviselhetlenné tétetett. A kormánynak azért nem tehet senki szemrehányást, ha szigoran a jogi álláspontra helyezkedik. De teljesítse ez álláspont minden következményeit. Alkalmazza mindazt, ami ebből következik, nemcsak a vele szerződőkre, hanem önmagára is. S minthogy a consortiummal szerződött hadparancsnokság nem teljesíti kötelezettségét, minthogy ezen ügy megbírálására a legkitűnőbb jogászokból összealkotott bizottság egyhangúlag azon nézetben volt, hogy a határőrvidéken érvényes osztrák kereskedelmi törvény értelmében a szerződés kérdéses pontjának nem teljesítése a szerződést semmissé teszi : a szigorú jogi állásponton álló s ezt magára nem alkalmazó kormánynyal szemben a társulat ugyanezen álláspontot önmagára is alkalmazta , s felmondta a szerződést. Ez a jelen ügy jogi állása, mely feletti véleménynyilatkozatra felhívjuk a közönséget. x. y. W i 4 114 a. NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma, nov.lén adatik: Hunyady László. Eredeti nagy opera 4 szakaszban. Irta Egressy B. Zenéjét szerzette Erkel F. Főzeneigazgató , a szerző. V. László, magyar király — Ötéger, Gara, nádor — — Malecky Mária, leánya — — Hayek M.k.a. Erzsébet, Hunyady János özvegye— Nagyné B. I. Hunyadi László ) , , — Ellinger Hunyadi Mátyás ) 68 Verei — Hóman A. Czillei Ulrik — — Köszeghy. Kezdete 7 órakor. BUDAI VÁRSZÍNHÁZ. Ma, nov. 1-én adatik : A fösvény. Vigjáték 5 felv. MIKLÓSY-SZÍNHÁZ az István téren. Ma, nov. 1-dikén adatik: Molnár és gyermeke. Színmű 5 felv. Kezdete 7 órakor.TÉR. Lakás-változtatás. Dr. Beke Gyula, a fülgyógyászat m. tanára nov. 1-jétől a Ganz-féle házban lakik. Fülbetegeknek rendel 11-től 12-ig és 3-tól 4-ig. 1-4 1855. November 15-én, a kir. magyar dijsorsjegyek teája, főnyeremény 100.000 forint, ígérvények bélyeggel együtt 2 ft 30 kr. NYITRAY és Társ. bankháza, 1748 2—“ Pest, Thonetudvar October 0 fölött időjárás 30 Pesten . . . . 4' 7" esős „ Pozsonyban . . . 3' 8" felhős 28 Máramaros-sziget an . 2' 9“ „ „Szathmáron ... 0' 8"* száraz „ Tokajban ... 1' 11" „ 29 Szolnokon ... 0‘ 7" „ Szegeden ... 0' 1" ködös 28 Aradon .... 3' 6" felhős „ Nagy-Becskerek . . 1* 5" száraz „ Bezdánban ... 5' 3" n „ Verbászon ... 3' 9" „ 29 Eszéken . . . . 2* 3" esős 28 Mitroviczon . . . VT' száraz „ Sziszeken ... 4' 6“ „ „ Zimonyban . . . 3' 10" „ » O-Orsován ... 2' 1“ „ A budapesti tőzsde és gazdacsarnok hivatalos jegyzése oct. 31-én. Értékpapír |fi adva tartva Értékpapírig adva tartva Értékpapír Ifi adva tartva ________«^1___________________________l£ü____ államadósság, Magy. vasut! kölcsön . — 95 — 9160 „ Pesti keres. ba. 600 770 — 776 — Spodlum és cwattlwt *00 165 — 160 „ gSmiSK államvassti , Panti iparbank 300 315 - 890 — Szeszgyár t. magyar ’ 600 145 — 160 „ záloglevél 5% . 150------------ - , Pesti-Budai kén- Draaohe k&nén és jég!* *00 175 - 180-„ sorsjegy külonön. 1,00 76 — 77 -- mávusbank . 100 68 — 69 - Magyar ált. kessénbánye *90----------------1871- ki magy. államkötv. -- 88 50 89 — , Pesti egyletbank 70 29-- -') — Varietéi részvény sataháe 100--------— _ 1872- ki magy. államkötv. — 86 50 87 — „ Parti zálogk.int. 60----------------------Alt. Waggon kalen.tán 80------------------Füldtekem. kötv. magy. — IS' 0 74 50 , Bir. t. e.hirel ut. 60 64 — 65 — Alagút . ............................. 106 88 — 90 n a 1867. ki. — 76 60 74 50 , Bárány, tb. cab. 40---------— — Téglagyár Lak-endre!. . 100-----------------a » temeri — 72 60 73 50 . Debreczeni ker. 80----------------------Téglagyár badapMd . . SOS---------—, » r 1887. ki. —------------------------- , Temesv. k. és b. 900 -----------------Tégla éa métaégetd újlaki *00______ „ „borv. nl. —------------------ „ I. Erdélyi . . 900 -------— — Téglagyár Mhaani . , SCo Ifo — 1*5 - n erdélyi — 68 — 69 ■ . Szegedi forg. b. 100---------------------SztVodézs.-váls. kötv. . — 65 *5 65 50 „ Szerb ideig. bn. 20--------------------Osztr. ák.-ados. papi. 5% — 68 — 89 — Takpén*., Óbudai . . 100------------------ 7Moglml«. „ . a ezüstkaiu. 78 - 73 — „ Ferenczia J. v. 100--------------- — jan.Jul.5% — „ Félegyházi 40.-----------------Magyar JSWb. 8% ... ~ 79 7.. 87— a • „ ezüst, kam. 71 - - 78-- „ cödbllSt . . 40 ------------------Magy. Jövedékbireaa &k ~ — - — ” spr.ck. 5% _ „ orsz. központi „ Jelailegb. 5»/,«% — .'8.. 781« Kisorao. 1860-bol á 509 frt 100— 101— Jan-Juli 5°/0 100 SS- 53 50 » nyugj. bank 6% — — -,i 1860-ból á 1.00 frt _ 106 — 108 — , Pesti I. ba. ige. 1000 9240 - 2 160 - il!- iStahltel 6% . — 84 50 S6 — „ iS64-b51 á 100 frt _ 13* _ 184— „ Pest Budai 15v 100 183 _ r 4 - , » 5‘/, .... ~ 79 26 79‘J .«tv. ket, 1811-b5i 6% — 88 — 84 — „ „ „ NI. k. SG 148— 150 ~ Peati kereskedelmi bank. — 8*25 1*V5 » Peat Kőbányai. 100 - - -- Szebeni földhit. 6'/.% . — - - — ~ Hízvényok, Peatktsváro. 100 60 — 51 — Klabirtokosok oldhit. 7% — 85 50 88 Bizt.-tars.: Atlas vtazbis 80 - - ------ , Szt.-Enc'ol 40 42 - 44 -a I. magyar . . 815 810 — 8*0 — „ Erdélyi. . . 80------— — BUSbbségi*».. * Pannónia'. 1 25) “ 961 “ ” SA !® 33 ~ 40 ~ Éjszakkelet! vanpálya 5% 300 -_ -** r. 300 *9/ So‘i5 élt. búd. polg. 50 — ■— Mo*crv EAiff rlgí mm r®/ 900 » • • • • 100 83 _ 65 - Malmok : Árpád ... 500 45 - 50 - LMflrim. W m ~ « f““» • . 100 80 - 85 — „ Aradi gőz . . 500 ------------------ W «laT* A _ Unté' ° *c' ... — “— » Blnmféie . . . 50o 45 — 60 - Pe.t-badal lincríild e% . 100 £0 81 — Tisza ' • ■ • 30o 155 - 160 - , Concordia. . - 500 985 - 290 - Borsod-Mi.kolczi maim. 100 - _ - -; $ =F : “ • a» : B«Mk#wa' : 88 , Temesvári gőz! % '17 ‘ül »• 8«ab. tár,. 6% _ 65 _ 67 -” ' i.* 100 — — —— k Molnárok-sütök 200 110 — Ib8 — PécsnemzAk -■ á’LKSr *00 , Hengermalom . 500 ero - 660 - ' ” « “ V 1 M ' 300 — —--------------- . Viktoria ... 800 68 — 90 — Császári arany .... — 5 45 5 48 . » r SIoL ■ “ ' 200 — — -— „ I. Buda-poali . 100 55J — 55£ - Oautr.-magy. 8 fttoá wnuty — 9 10 9 19 - ” míj^n • • 200 — —--------------- „ Budai gyártelep 100 94 — *5 - *0 frankos arany ... _ 9 10 912.. • ■ i. • 90S — —------, „ Pannónia . . 1000 370 — 380 - Osztr. «s magyar ezd« „ 108 — 109 — .. ., . , , hegypálya soo _ _ ------ Építőtársulat, Pesti . , 30 ------ — — Porosa pénatár-barana. . - 1 69— 1 89-bar.ks.it ! Által. m. suta. h. g0 93 - 23 U „ Pesti Cottage , 80--------------” nokibo 8 43 75 44 .. Éraaki magyar 30----------------- Viltófe. . 7 I- Soridő,!, magyar . , 600 »86- ,90 - Augsburg 100 d. n. & után 5 ,6_ 45 50 * ^tSgy'e' 700 US- '19- Sort&kiulaló'7: ! I ! 300 1« _ ,50- «XÄn' u í l* ~ : *»» *»- »- Könyvny. „Athenaeum“ • 800 *« _ 250 - London íoo<£» u \ $1 í Ka. je'«, hitelb. W® 46 -47- * P|sti • • • • - 6«> - MJIan-o 100 Lír. frank u « “ 7 _ _ Jvifjhht. íóidh ^ nr " , »^ian^n . • 18 / — f iri# 100 franc atia . . u 44 *Tn 44 7é »rui. M Hour 80------• — G3zhajót*re. m*gy. egy. 80 13 - 14 — ® 44 7t “ ‘ w.-j j . 50 - ■ — — n Nagybecakerekl 100 —-------------1T . áfiv *0 - Soő ilo- $1 NemiuíataMs, • SÄA. *W ZZ ZZ Aradi ker. b. beflaeséssel _ _ !iagyar lik. b. 50---------------------Kártoly-fonálgyár . . . *00---------------------Hotel részvény-firmaág . m S38 _ •Külkere hitelt se---------------------Bírgyár I. magyar . . S00 95 — 100 - Sekurity .......................... ■ £ zz zz sssar?::: :::Pesti bank 5*400-----------------Pozsonyi papírgyár . . 200 ------------------S. Váradi kér. és iparbank ___________________ ” Pesti népbank *00---------------------Rima-Murányi binyatára. — ----------------Nyíri kereskedelmi bank . ..Pesti benzv ' 100 — --------------Gyapjumosó . .... 800 60 - 52— a* -febóniáH kér h bed. ~ ~ “ -Buda Ől, né oh 80---------------------Salftó Tarján! .... 100 le* - 105 - ” '«"«-vari kér. b. befiz. M „ ” virbak * 50 31— 88 - Seblicz-féle vasöntöde . *00 170 — 180 — neaaroroén kösp. tak. p 6o —— Budai'kérő.',, ba. 100 40 - 43 - Soda-és vegy-áru-gyár . *60 - ---------*00 193 - 10 — — Sóskúti kőbánya ... »00 195— 180 — —— ---------------------------------------------------------1------------------------------------------— ----■ , j ár vám- font- ár vám- font- piacai font- Át rín. Htr Weny , yl mineánkint nyi mázsánkint - tnnenjl nyi szokás a | másánkint ItontensnlK’- ... « nlf5!?3,? « ? ?J7$ ?« ...............................• » 6 20-8 80 78/75 — -l l ” l l [ 35 7 20-7 83 88 7 30-7 35 Arpa miUtapak .... 7* 6 65-8 95 78/70 — -” timi ..................... 81 8 85—0 9 64 0 96—7 05 „ etetésre..................... 7* 8 80—8 40 45/4«---------........................................... 83 7 19-7 15 80 7 20-7 35 ^.......................................... ___ ................................. 85 7 31-7 40 85 7 45-7 60 “k-.-. ° ------------ ---------„ pala ..................... 31 9 80-8 85 8* 8 90-6 95 Kakerivaa.......................... la. 2 -----3 05 _ ---------.......................................... 33 7 -----7 05 86 7 15-7 20 Bab ......................... • . _ _ _ -I ................................. 85 7 25—7 80 SS 7 40-7 45 jHHes .... . . 80 . fehármegyei ... 81 6 95-7 — 24 7 05-7 15 ..____ ... . » - --------- | „ ... 83 7 S0- 7 ib 83 7 80—7 85 káposetáe .... yg ------„ „ „ . . * 85 7 40-7 45 88 7 60—7 55 a b*—*g* • • . . «3 ______ „ ............................... fR ----------- *6 ----- — 0 • * • • • • 87 ■——* 8b sasi