Pesti Napló, 1874. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1874-03-22 / 68. szám
gal a hála és a tisztelet érzelmeivel adózik királyának. Hosszú időn Victor Emánuel ellenséges viszonyban állt Ausztria - Magyarországgal, vagy jobban mondva Ausztriával. Olaszország síkjain sokat és dicsőségesen küzdöttek hadaink, és sok magyar vér omlott el a csatatereken. De e vérből nem a gyűlölet és a viszály, hanem a rokonszenv és a barátság magvai nőttek ki; a harczok ideje lejárt, a békés együttműködés és rokonszenves támogatás órája érkezett el. Az egységes Olaszország és alkotmányos Ausztria-Magyarország közt a viszály minden indoka elenyészett, s a két állam nemeslelkű uralkodóinak bölcs vezetése alatt egymás mellett működik a béke és a haladás érdekében! BELFÖLD, Kaposvár, mart. 16. (Bíróságaink és a »Magyar Újság.«) A »M. U.« I. évi 49., 53. s 54. számaiban Dietrich Ignácz ügyvéd úr élesen megtámadja egy ügyben a kaposvári törvényszéket. Helyet kérek az ön becses lapjában, hogy én is elmondjam e dolog állását. Néhány pécsi üzérből alakult haszonbérlőbanda ismeretes volt Somogyban, de kipusztult, ma már nem létezik. Ennek utolsó tagja K. kivette a jelenleg divó bérrendszer elvei folytán O. birtokát; de csakhamar, nem tudom mi okból, a haszonbérlettől menekülni akarván, bejött Kaposvárra az ügyvédi irodákban ürügyet hajhászni, de sikertelenül. Elment tehát hazájába Pécsre, a híres Dietrich fiscalishoz. Hogy ez ügyét elvállalta, onnét tudtam meg, mert közölte velem K., én pedig curiózumképen többekkel, Dietrich úrnak hozzáint.ézett következő tartalmú értesítését: »Ügyét elvállalom, de tudja meg, hogy én csak pénzért dolgozom, és mindenkor úgy, a miképen megfizetnek. Adhatok replikát 20 frtért, és adhatok 200 frtért; a 20 frtos replikával ön valószínűleg (wahrscheinlich) el fogja veszteni a pert, ellenben a 200 frtossal valószínüleg (wahrscheinlich) megnyeri a pert.« K. takarékos ember; valószínüleg a 20 forintos replicákból tette megrendelését, mert Dietrich úr replicáit olvastam. Ismertetésül szolgáljon belőlük egy azokat jellemző mutatvány : »A pozsonyi kellner számlája közokiratot képez, mert illetősége köréhez tartozó dolgokról van kiállítva, é s így az ellenfél tagadása által meg nem cáfolható teljes bizonyítékul szolgál arra nézve : stb.« Mi természetesebb, hogy ily genialis és K. takarékosságát talán kételybe helyező replicák daczára K. a haszonbéri szerződés megszüntetési s a százezeres kártérítési keresetét elvesztette. De mielőtt elvesztette volna, egy haszonbérfizetési határidő állott be. Ekkor K. Dietrich úr tanácsa folytán nem fizette meg O-nak a haszonbért, hanem a kaposvári törvényszéknél egyoldalú letétbe helyezte, s e törvényszék elég jó volt, — szerintem helytelenül, — a K. által puszta kérvényére visszavehető letétet elfogadni. De különben ez a dolog lényegére mi befolyással sem bír, miután O. az ugyan megtámadott, de még érvényes szerződés alapján K.-t beperelte a hátralékos haszonbér iránt az illető járásbíróság előtt, aminek következtében K. feltétlenül elmarasztaltatott, s O. ez alapon biztosítást kérvén K. ellen, a biztosítás is elrendeltetett. Ennek ellenében Dietrich úr, ahelyett, hogy kifogásaival megelégedett volna, s a prtt. 344 §-a alapján a dúsgazdag Ot. a netán alaptalan biztosítás által okozott teljes kártérítésért felelőssé tette volna, miután ő a bíróságok intézkedéseiben mindig nemtelen indokot szagol a fennemlített biztosítás elrendelése miatt a járásbíróság ellen minden egyéb ténykörülmény és adat felemlítése nélkül zsarolás bűntette iránt való bűnvizsgálatot kért. Nem akarok ezen ügyvédi joglépés jellemzésére szót pazarolni, csupán felteszem a kérdést nem az egyism ország jeles ügyvédi karának, hanem minden józanul gondolkodó embernek. Mi lenne a bérbe adóból, oly törvényes eljárás mellett, mely megengedné, hogy bérlője a haszonbért kénye-kedve szerint ne neki fizetné, hanem más bíróságnál egyoldalú bírói letétbe helyezvén, ezáltal a biztosítás elrendelését megakadályozná ; ez után pedig csakhamar puszta kérvényére a letétet ismét felcsíphetné. Mivé válna, kérdem, a bírói állás, ha minden biztosítás elrendelésénél a bírónak attól kellene rettegni, vegybonczolni nem merek, ebben a gőzben, konyhaillattal vegyes párázatok közt kivel találkozunk ismét? Az annyit üldözött »jótékony nő« típusával. Ott ül a rekesztékben az a »hetes« hölgy, a ki saját fogatján hajt ide, kit gabonirázott inas emel ki kocsijából, s a ki beül ebbe a légkörbe hetenkint váltogatva, ott tölt két órát és űzi a bároza-osztogatásnak szellemdús mulatságát ebben a levegőben, ebben a helyiségben, ebben a »societásban.« Szerencsére annyi a dolga, hogy nem tehet genre tanulmányokat. Ez is hiúság, ez is fitogtatás, ez is ragyogni vágyás ? Mi dicső férfiak is szoktunk ily helyiségeket fölkeresni, magunkat ily társaságban »elkanailleirozni,« de mi dicső férfiak leszünk aztán legalább népszerű emberek; megválasztanak képviselőnek és újságok magasztalva hirdetik polgáresményeinket, szeretetünket a néphez, leereszkedésünket. De hát mivel jutalmazzák meg azokat a hiú, nagyravágyó, brillírozó asszonyokat? — Egy hálás köny, egy kézcsók, egy tekintet, egy áldás, egy imádság, ez az, amiért vityillókban, füstös szurdokokban töltenek oly órákat, melyeket ellopnak kellemes pletykától, viziteléstől, elfogadásoktól. Elég a predikátióból, elég! Igaz, helyem sem marad már, pedig még az »izraelita árvaházba« is benéztünk volna, ahol olyan szives »isten hoztá«-val fogad a gyerekhad, hol minden oly gyökeresen magyar nemcsak a falak felírásain, nemcsak a tankönyvekben, nemcsak a mulatság nyelvében, hanem az intézet egész szellemében. Olyan jól esett fülemnek hallani, mikor a tanító-kisasszony néhány német szót kegyetlen körösi vagy kecskeméti ejtéssel mondott s a gyerekek szinte csodálkozva füleltek : mit keresnek itt ezek az idegen hangok? ..........Tudjuk hát most mért kötik nyakunkba azok a kedves asszonyságok azt a sok jegyet ? El ne felejtsük jövő farsangig. Argus, hogy annak elrendelése után, Dietrich uraimék azon puszta feltevésére, hogy az pressio akart lenni, tehát zsarolás bűntettét képzi, irányában az előnyomozás rendeltethetik el. ? Nem helyesen cselekedett-e tehát a kaposvári törvényszék, midőn ily vakmerő feljelentést visszautasított, s a midőn egyúttal a rágalom büntette iránt rendelt előnyomozást, nem helyesen mutatta-e meg , hogy területén a bírói tekintély nem Csáki szalmája, melyen a Dietrich-féle fenegyerekek bukfenczeket hányhatnak ? No de e tettét önmaga Dietrich úr is csak hamar megbánta, mert bűnfeljelentését már másnap a törvényszékhez intézett fegyelmi feljelentéssé devalválta. A midőn pedig ezen beadványa, mint a törvényszékhez helytelenül intézett, visszautasíttatott . s Dietrich úr észrevette, hogy a posvány, melyre lépett, ingadoz alatta. Elkezdett tehát vergölődni. Úgynevezett leckéztető beadványokat intézett a törvényszékhez : országos skandalummal, szétugrasztással fenyegette a törvényszék tagjait. Kikereste, mit az előtt nem tudott, hogy hol létezik a fegyelmi bíróság. Futott a minisztériumhoz. Elérkezvénpedig a vizsgálóbíró által kitűzött határnap, látszólag megadta magát, megjelent szép jámborán, és mire a vizsgálóbírói határozat kihirdettetett neki már ekkor kifogyva a szuszból, ez ellenében a törvényszékhez intézett folyamodásában így nyilatkozik : » . . . megvallom, nem fakadtam volna fegyelmi panaszra a tekintetes törvényszék ellen. És mint az igazságnak rendíthetlen embere, nyíltan bevallom, hogy sajnálom, hogy e lépést tettem, kivált miután az idő óta egyébb ügyeimben azon tapasztalást tettem, hogy a kaposvári kir. törvényszék legkisebb ellenszenvet sem tanúsított irányomban — sőt szives készséget tanúsított . Végül pedig, — megértvén, hogy sem fegyelmi bíróság, sem minisztériumnál ily ügy állás mellett — akaratát nem érvényesíthette, boszuságában megírta czikkeit a »Magyar Újságban.« Czikkeit! — melyekből, kapcsolatban ügyvédi viselt dolgainak e jellemképével, azt lehet Dietrich arra vonatkozólag következtetni, hogy ha képzelhető lenne oly politikai időjárás, melyen a társadalmi rétegek beteg kipárolgásából előkerekedhetnék azon vihar, melylyel Dietrich úr a kaposvári törvényszék tagjait szétszórhatóknak reméli, hogy ő megszavaztatni, vagy tán inkább azon vihar után való procedura szerint kidoboltatni kívánná azonnal: »Törvény a bíróságok nyársbahuzatása és az ügyvédi szabadosságról.« De a képzelet e meredekéről visszatérve, mindezeknek komoly átgondolása után önkénytelenül is kérdés támad ama lélek állapota iránt, melynek alanya, valaki iránt ugyan egy ok miatt majd agonizál, majd érzelegve udvarol, majd ismét gorombáskodik, és e kérdés eredményéül letenném rögtön tollamat. De miután e válasz czélja nem csupán e példa igaz ismertetése volt, még egy pár szót a bírói tekintély érdekében. Mi is kívánjuk, hogy a magyar birói felelősség ne legyen komédia. De engedelmet kérek, hogy azoknak, kik ezt hangoztatják, — e mellett azonban minden legkisebb alkalmat a hazai bíróságok bepiszkolására használnak fel, a magyar igazságszolgáltatás iránti szándékukat kétségbe vonjam, sőt határozottan szemeikbe merjem mondani, hogy azok a bírói kar szerves fejlődését nem óhajtják. Ha önök a bírói tekintélyt aláássák, ha a bűnfegyelmi feljelentéseket a polgári peres eljárás rendes jogorvoslatai közé ültetik be praxisaik által, úgy elérhetik, hogy a bírói felelősségről szóló törvénynek alkalmazása annyira meglesz honosítva hazánkban, hogy a pesti kir. táblán egy fegyelmi tanács alakítása nem leendőség, mert ki csak szerét teheti, és tisztességes ember maradhat más pályán is, az bizonnyal ki fogja kerülni, hogy önökkel marakodjék. Tessék azonban a bírói állás iránti ősi magyar tiszteletet visszaidézni, hogy ezen, az erkölcsi művelődés legmagasabb qualificatioját igénylő hivatástól a jók egy egész nemzedéke vissza ne borzadjon; meg fogják önök látni, hogy a dolgok természetes alakulásának törvényeimél fogva mielőbb az igazságszolgáltatás folyama önmagától fogja magát a bajok azon iszapjától kitisztogatni, mellyel a legutóbbi időknek annyi alakban nyilvánult párt szenvedélyei bezárolták. Végre még egy lélekzettel — a »Magyar Újság« szerkeztőségéhez. Lehetetlen, szerkesztő úr, hogy önnek Somogyból referense lenne. Mert a kaposvári törvényszék tisztelete, rövid idejű működése daczára is, már oly általános, hogy mint szokás mondani, nálunk már a gyermek is tudja. Ha tehát önnek Somogyban referense lenne, lehetetlen, hogy ne értesítette volna e köztudomású tényről; — ez esetben pedg lehetlen, mert nem igazságos, — hogy bárkinek kedvéért — kiadta volna Dietrich Ignácznak a törvényszék ellen intézett czikkeit oly faragatlan alakban, amint azok megjelentek. Sőt én bízom, hogy ön, mint a bíráskodás egy nemének gyakorlására hivatott lapszerkesztő, helyes informatiót fog szerezni magának a kaposvári törvényszék tagja, felel a »Magyar Ujság«-nak, tudomásom szerint, egykor volt tisztes referensei, a fővárosi ügyvédek jelesei és megyénk országos gyűlési képviselői közül, kik netán a törvényszékkel ez vagy amaz ügyben érintkeztek, s meg fogván tudni, hogy azok bizony nem hogy „suszter inasokhoz nem hasonlíthatók, hanem, hogy egytől egyig bármely művelt állam jeleek törvényszékébe oda illenének, ennek eredményekép lapjának jelzett tévedését jóvá fogja tenni. Ha pedig ezt felhívásom daczára tenni nem fogja, úgy el kell hivnem, hogy a »Magyar Ujság«-ot mindenha és mindenben a pártgyűlölet vezérelvén, többre becsüli pártembereinek szidalmait, az igazság és a sajtó magasztos hivatásánál. Ifj. Csorba Ede: különfélék. Budapest, mártius 21. (Király ő felsége) ma este 9 óra 25 perczkor egész kíséretével Bécsbe utazott. A pályaudvarban a belügyminiszter, a főpolgármester, a megyei főispán és a főkapitány jelentek meg. (Deák Ferenci.) Midőn Bittó a múlt napokban a miniszter-keresésben fáradozott, látogatást tett Deák Ferencznél. Az »öreg úr« igy fogadá: »Nem tehetek róla, én hozzám hiába jösz!« Bittó meghökken. Deák mosolyogva folytatá: »Én nem vállalhatok tárczát.« (Magyar tudományos akadémia.) Miután a gr. Teleky drámai jutalom »A népért« czimű öt felvonásos pályaműnek csupán azon kényszerűségből ítéltetett oda, mint társai közt viszonylag jobbnak, mert a jutalom a szabály szerint mindenesetre kiadandó: felhivatik annak ismeretlen szerzője, hogy ha a jutalmat, a rászóló ítélet daczára is fel akarja venni, ebbeli szándékát fél év alatt jelentse a főtitkári hivatalnál. Ha jelentkezik, a jeligés levél felbontatván, részére a jutalom utalványoztatni fog; ellenkező esetben fél év múlva jeligés levele megsemmisittetik. Kelt Budapesten, az 1874. márcz. 19-én tartott összes akadémiai ülésből. Arany János, főtitkár. — A jövő hétfőn, mart 23-án 'az I-ső osztály' tart ülést, a melynek tárgyai a következők : I. Barna Ferdinánd 1.1 »Határozott és határozatlan mondat a magyarban.« II. T h e w r e k Emil 1. 1. »Anacre elegiái és epigrammái.« Budapest, mart. 21. 1874. Gyulai Pál, osztálytitkár. (A jeruzsálemi Sz. János lovagrend), rég bevett szokásnál fogva, magyar nemeseket rendszerint rém vett föl tagjai közé a legkiválóbb családokból valók kivételével, ilyeneket is csak ritkán. Ezen elavult szokás megszüntetése ózdijából a közös külügyőrség közbenjárt a rendnél, melynek nagymesteri helyettese tárgyalásokat indított meg ez ügyben, és a rend részéről csakugyan uj bulla bocsáttatott ki, melyben az említett szokás érvényen kivül helyezettnek jelentetik ki E bullának a már hivatalos lapban közölt főpontjaiból kiemeljük a következőket: Ha valamely magyar ezentúl az említett szent rendbe felvétetni kívánja, az ugyanazon törvények megtartása mellett veendő fel, mik a csehországi főnökségnél már régóta érvényben vannak. Ugyanazon törvények alkalmazása mellett, ha valamely jelölt ájtatosság lovagjának választatik, az a csehországi főnöksége keblezendő, aki pedig igazság lovagjává avattatik, az, ha csupán magyar nemességgel bír, nem a csehországi főnökségnél, hanem a rend vallás keblébe vétetik fel. Ha magyar nemességen kívül egyszersmind azon tartományokban, melyekből a csehországi főnökség áll, u. m. Cseh-, Morvaországban, Sléziában, Felső- és Alsó-Ausztriában, Salzburgban, Tirolban, Karantánban, Karnioliában és Görezben nemességgel vagy honossággal is bir, ez esetben a csehországi főnökséghez tartozó igazság lovagok közé sorozandó. Ezen határozatok addig bírnak törvény erejével, míg Magyarországnak saját külön főnöksége vagy társulata életbe léptetve nincs. A rend kijelenti pedig, hogy e külön főnökség életbelépését a rend dísze és előnye érdekében fölötte óhajtja, és az ez iránt hozandó törvényeket magának tartja fönn. (Az iparmúzeum érdekében) tartandó felolvasások közül az utolsó előtti holnap, vasárnap tartatik meg, a rendes órában d. u. 3 órakor a nemzeti múzeum dísztermében. Olvasni fog Horn Ede »az iparvédelméről« Pulszky Károly pedig a »hímzésről« Pulszky úr, mint halljuk — igen érdekes kiállítást rendez ily hímzési tárgyakból régibb s újabb koriakból egyaránt. (Új röpirat.) »Országgyűlési karczolatok« czim alatt Földváry Mihály országgyűlési képviselő egy füzetet bocsátott közre, mely Keczel kerület választóinak van ajánlva. E füzet Földváry képviselő jelentését képezi választóihoz. (Megjelentek)a következő kiadványok »Egyházi beszédek.« Irta Szilády János bajai reform, lelkész. Első füzet. Kapható Pfeifer Ferdinand nemzeti könyvkereskedésében 1 frt 60 kron. Strafreform und gefängnissvereine in Ungarn.Ein vortrag, gehalten in der Lage »zur Grossmuth« von dr. L. Rosenberg. Commissionsverlag von Gebr. Rosenberg. Ara 30 kr. — Utasítás a nemzeti szinházi pénztárnoki, gazdászati, ellenőri és jegykezelési teendők iránt. Nyomatott Herz Jánosnál. (A pesti honvéd és tartalék tisztképző iskolában) a felolvasások április 7-én kezdődnek ; ezen vizsgálatok letétele, valamint az egyévi önkéntes tanfolyamba jelentkezők beiratása, minden nap a tanhelyiségben, Király-utcza 6-ik szám alatt, eszközöltetik. Ezen elismert jó hírű intézet tanulói, a legalaposabb tanulmányozás melett, azon előnyben is részesülnek, hogy polgári foglalkozásukban nem akadályoztatnak, minthogy a felolvasások az esti órákban tartatnak. (Eugenia, a franczia ex császárnő),mint angol lapok írják, az utóbbi időben nagyon megöregedett. Két évvel azelőtt még alig becsülte volna valaki 35 évesnél idősebbnek, ma 45 évesnek látszik, így tehát még mindig fiatalabbnak, mint amily korban tényleg van. Bajos volna elhatározni, váljon rögtön következett-e be a megöregedés, vagy azáltal történt, hogy az excsászárnő lemondott a kendőzésről. Legalább a jelenlevő, sily dolgokban rendesen élesen látó nők egyhangúlag constatálják, hogy Eugenia most már nem festi magát. (A V o z u v r a 1.) Palmieri tanár, a Vezuvon levő Observatorium igazgatója, jelenti a »Giorno di Napoli«-ban. Az 1872. ápril 27-iki emlékezetes kitörés óta a Vezúv csúcsán széles és mély kráter maradt hátra, mely egy nagy lávadarabokból képződött fal által két részre volt osztva. Néhány nap óta a válaszfal eltűnt, és a kráter majdnem egészen betemettetett. Vájjon a falak bedőltek-e vagy pedig a kráter feneke emelkedett, azt a füsttől nem lehet megismerni. Ha a kráter feneke emelkedett, akkor közel kitörésre lehet következtetni. (Helyreigazítás.) A vasúti cartellről ma megjelent czikkünk első hasábjában a Szolnokboroszlói távolság via Ruttka-Oderberg nem 31., hanem 81.1 mfd. Személyi hírek. (Elutazások.) Simor János herczegprimás ma d. n. Esztergomba utázott. (Halálozások.)Thurn-Taxis, herczegné,a született Edelspacher urhölgy múlt hétfőn meghalt Ecskán gyermekágy-lázban. A herczegnő még fiatal volt, az ötvenes évek felé az aradi szépségek egyik legszebbike, ki először a dúsgazdag Lázár, ennek elhunytával pedig herczeg Thurn- Taxis neje ltt. — Tóth Pál budapesti közvasuti központi tisztviselő neje, Tóth Kálmán képviselő nővére, tegnap hosszas szenvedés után, élete 41. évében elhunyt. Helyi hírek. (A fővárosi költségvetés.) A pénzügyi és gazdabizottság tegnapi ülésében befejezte a költségvetés tárgyalását. A már törölt bevételekből sokat ismét fölvett az előirányzatba. A végleges törlések ezek : a bevételek rovatánál 800 ft az óbudai bevételekből, 6277 ft a tégla és kővám tételéből, 50,000 ft az átiratási díjakból, 30,000 ftot az italmérési díjakból, 5000 ftot a hivatali eljárásért járó illetékekből, 38,000 ftot a községi pótadóból. A kiadások rovatánál töröltetett, 30,000 ft a népiskolai építkezések cziménél, azonkívül több apró tétel. Ez alkalomból elfogadtatott azon elv, hogy új iskolák ez évben csak Budán építendők, Pesten nem, mert itt meglehetősen elég van. Ezen törlések után a deficit 98,252 ftra száll, mely összeg a városi pénztár activ követeléseiből könnyen fedezhető. (Házbér szabályzat.) Azon házbérszabályzat, mely 1869. elején életbe lépett, az ugyanazon év junius havában kihirdetett perrendtartás által hatályon kivül lett helyezve. Akkor a pesti hatóság megtette e szabályzaton az uj perrendtartás által igényelt változtatásokat és e munkálatot 1870 elején fölterjesztette az igazságügyminiszteriumhoz, ahol azonban az nem intéztetett el. E közben beállott a fővárosi törvényhatóság újjászervezése; az uj bizottságnak egy uj szabályzatról kell gondoskodnia a három egyesített város részére. E hó elején tehát fölterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez, megkérve azt, hogy magánk az országgyűléstől felhatalmazást adasson arra nézve, hogy az annak idején hozzá fölterjesztendő szabályzatot megerősíthesse és életbe léptetését megengedje. (Miért zavaros a vízvezeték vize?) Ezen kérdést intéze Alkér tanácsnok a vízvezeték igazgatójához." A válasz az volt, hogy ennek a sok esőzés és az alacsony vízállás az oka. Az igazgató kinyilatkoztató továbbá, hogy ezen lehetne ugyan segíteni, ha szűrőkészüléket állítanának fel, ami azonban 200,000 írtba kerülne. Egyébiránt ő maga sem ajánlja ezt, mert nem barátja a félrendszabályoknak és nem is lehet e készülékkel biztos sikerre számítani. Legjobb lesz ha a közönség türelmesen várakozik, amíg az isten megkönyörül rajta. (Adómentesség új építkezések számára.) Dr. Mandel Pál biz. tag a fővárosi bizottságban már régen azon indítványt terjesztette elő, hogy az építési kedv emelése végett az újabb házépítésekre nézve további adóeleengedés eszközöltessék ki. A középítési bizottság ez indítványt nemzetgazdasági, technikai és egészségügyi tekintetekből elfogadásra ajánlja. Nevezetesen kiemeli a bizottság, hogy a hatóságnak kötelessége volna az egészségtelen lakásokból a lakókat kiköltöztetni, ezt azonban nem teheti, noha 30.000 lélek lakik ily lakásokban, és pedig azért nem, mivel nincs elegendő számú kis lakás. A bizottság az adómentességet a következő módon javasolja : Az adómentesség csak a belsőségi telkekre vonatkozik; a nagy köröndön belül eső városrészekben a házaknak legalább is kétemeleteseknek, a nagy körút és a vámvonal közé eső városrészekben pedig egyemeleteseknek kell az új építményeknek lenniök. Az üres telkeken épített házaknak 25 évi, a már beépítve volt telkeken épülteknek pedig 20 évi adómentesség adandó. Ha a ház kis lakásokból áll, akkor a községi adó fele még tíz évre engedtetik el. Az adómentesség csak azon építkezésekre vonatkoznék, melyek az adómentesség kihirdetési napjától számított két év alatt befejeztetnek. (A »Pesti nép ok t. kör«) bizottsága legutóbbi ülésén elhatároztatott, hogy a felnőttek oktatását ez idén már ápr. végén mindenütt meg fogja szüntetni. Lederer Abr., mint a városi dologházban rendezett oktatás felügyelője, azon meggyőződésre jutván, hogy ugyanazon fegyenczek ismételten visszakerülnek a dologházba, azt hozta javaslatba: gondoskodjék a kör, hogy a kiszabadult fegyenczek oly körülmények közé jussanak, melyek őket a visszaeséstől megóvják. A bizottság tetszésével találkozott ugyan e szép czélú javaslat, mely már egyszer régebben is megfordult a bizottság előtt, de kivitelébe anyagi körülményei miatt nem bocsátkozhatik, s inkább óhajtaná azt egy másik humanisztikus egyletben fölkarolva látni, mely több erővel rendelkezik. — Seligmann Eleázár a méter rendszerre hívja fel a bizottság figyelmét, és ajánlja, hogy gondoskodjék annak a felnőttek körében való terjesztéséről. Ennek következtében a bizottság felkéri az oktatás felügyelőit, szíveskedjenek az illető tanítókat erre figyelmeztetni. Azonkívül a méterrendszer megismertetésére külön nyilvános előadásokat rendez 4 helyen (belváráros: czukor-utcza, terézváros: sip-uteza, józsefváros: stáczia-utcza, viziváros, kapuczinus isk.), miről annak idején bővebben fog a közönség értesittetni.— Végül Bója G. Janf. úr, a miniszter felszólítása értelmében, azon kérdést intézte a bizottsághoz: vájjon a felnőttek oktatását tovább is folytatandónak véli-e, avagy csak módosítani vagy egészen felfüggesztetni kívánja? — A bizottság a felnőttek oktatását továbbra is fenntartandónak véli, azon meggyőződésben van ugyanis, hogy a fővárosban a felnőttek oktatása nemcsak üdvös, de sőt szükséges, és bizonyára nem is a főváros szolgáltatott okot a felnőttek oktatása hitelének csökkenésére. Azért kéri a tanfelügyelőt, hogy a bizottság évi jelentéseire támaszkodva, szíveskedjék ily értelemben tenni az előterjesztést. Gy. (Szabályozási ügyek.) A főmérnöki hivatal a külső nádor-utcza kövezésének költségeit 8 ezer írtra irányozza elő. A Mocsonyi családnak megengedtetett, hogy a statio-utczában fekvő 4322 négyszögölnyi telkét parcellákra oszthassa és ott új utczát nyithasson. A régi színháztér szabályozására vonatkozó lapunkban már ismertetett tervet a középítési bizottság is elfogadta. (Követési ügy.) A 9-ik kerület elüljárósága azon indítványt terjesztő elő, hogy a soroksári utcza újra köveztessék. Miután ezen utcza azok közé tartozik, melyek gránittal volnának kövezendők, a középítési bizottság fölszólította a főmérnöki hivatalt, hogy erre vonatkozólag részletes terveket és költségelőirányzatot terjeszszen elő. (Eltévedt gyermekek.) Tegnap éjjel 11 órakor egy Jólics nevű matróz, hazafelé menve, a rudasfürdőn alul két gyermeket, egy nyolcz éves leánykát és egy hét éves fiút talált egy ház sarkán összekuporodva. A gyermekek, kik sírtak a hideg miatt, a matróz kérdésére előadták, hogy Sachsenfeldből valók, és hogy eltévedtek. A derék ember nem törődve saját fáradságával, hogy a gyermekek szüleit megnyugtassa, a fiút karjára vette, a leányt kezénél fogta és még az éjjel haza vitte őket Sachsenfeldre, ami jó darab Budához. (Utczai botrány.) A háromdob- és a hársfa,utczák sarkán van egy vízvezetéki kút, mely a közönség számára a nap nagy részén át nyitva áll. A környék lakói innen hordják vizüket és minthogy igen sokszor számosan találkoznak, a tolongásban nem ritkán heves jelenetek fejlődnek ki. A rend fenntartása végett a kút mellett egy városi poroszló van felállítva, tegnapelőtt azonban az őr nem volt ott, két asszony, egy öreg és egy fiatal, összeveszett, a veszekedésből verekedés lett és egy pillanat alatt vagy ezer ember csődült össze. A fiatalasszony az öreget keményen fojtogatta, miért egy ott megtelepedett kereskedő közbelépésre szólított fel egy constablert, ki kényelmesen szivarozva nézte a jelenetet. A constabler a felszólításra azt válaszolá, hogy ő nem áll szolgálatban, legalább azon a helyen nem, tehát nem érzi magát hivatva közbelépni. Azonfelül a constabler a hozzá intézett felszólításban »hivatalos közeg megsértésé«-t látván, a kereskedőt a terézvárosi alkapitányságnál följelentette. Tegnap már meg is történt a kereskedő elsős kihallgatása,mely alkalommal az határozottan tagadott minden sértést és fenntartó azon állítását, hogy a constabler hibázott. (Meghamisított tej.) Az ötödik kerület elöljárósága ma, a kerületi orvos előterjesztése folytán, vizsgálatot tétetett az e kerületbeli majorokban és ez alkalommal a kerületi orvos constatálta, hogy három tejárus kivételével, valamennyi hamisított tejet árul. Az elöljáróság megtette a tanácsnál a feljelentést. Egyleti hírek. (A Szent István-Társulat) XXII. nagygyűléséről szóló tudósításunkat a hg prímás megnyitó beszédének kivonatával kezdettük, mely után Tárkányi Béla alelnök Bartakovics Béla volt egri érsek fölött tartott emlékbeszédében részletezé a derék főpap és hazafi irodalmi nagy érdemeit, melyek által a »Maecenás» nevet méltán kivívta. — Ezután 6 alapitó s 24 rendes uj tag jön bejelentve, kik az egy hét előtt tartott választmányi ülés óta léptek a társulatba. Névszerint alapítók lettek dr. Schlauch Lőrincz szatmári püspök két alapitványnyal. Császka György esztergomi kanonok s k. kinev. szepesi püspök. Báró Wenkheim Frigyes Békés-Csabán. Vodiáner Albert kir. tanácsos Budapesten. Winkler József kanonok Nagyváradon. Dr. Argay István orvos Győrött. Rendes tagokká: Villog cs. kanonok s tanár Egerben. Végh Pál egri káptalani karsegéd. A minoriták és szent-ferencziek rendháza Egerben. Tarnay János, Kobza Lajos, Martonffy Lászó ügyvédek, Lipcsey Péter heves márvaszéki elnök, Sajósy Alajos festész, Szalay László, Mátékovics Mór, Suttagh János, Barchetti Adolf, Kudlik Ignácz, Nánásy Ferencz, Ringelhann Imre, Tárkányi Sándor, Sir Lajos, General Rudolf, Gábhy Ferdinánd — mindannyian Egerben. Szentmariay Dénes pléb. Uj-Venczellőn. Alt Sándor egyházfi Endrődön. Hajnal József, Totola Lajos pesti közp.pnöv. papok. Az igazgatói jelentés részletezi a társulat múlt évi kiadványait. Tagilletményül adattak a »Házi könyvtár« XI., XII., XIII. és XIV. füzetei Frankl Vilmostól »A magyar nemzet történetének III. korszaka« Gr. Lázár Kálmántól »A szabad természetből vett képek és rajzok. Társulati évkönyv és »Hunyady János« élet- és korrajz Pór Antaltól. Továbbá az Encyclopedia XI. kötete, s a társulati naptár Ezekhez véve az iskolai és imakönyveket, a múlt évi kiadványok összes száma 517,800 példányt tesz. Az ügynökségi üzletforgalom, melyet a titkár terjesztett elő, szintén szép eredményt mutatott, ugyanis eladatott 334,891 példány könyv, 3, ,434 példány szentkép; ezekért a bevési 12,003 frt 85 kr. — Ajándékul iskoláknak, intézeteknek, uj tagoknak 6640 példányt osztván a társukat, fokozott buzgalommal teljesité egyik nemes feladatát. A tagok száma egy év alatt 15 alapitó s 3114 új taggal szaporodott. A pénztári mérleg szerint 1873-ban bevétel volt 74,502 frt 10 kr, kiadás 72,157 krt 21 kr, maradvány 2344 frt 89 kr. — 1874-ik évre előirányozva jön bevételül 79.734 ft 89 kr kiadásul 76.951-82 ft 7 kr, s igy többletül számittatik 2782 frt 82 kr. A czélszerűbb kezelés s biztosabb ellenőrzés tekintetéből a számvevőség és ügynökség uj szervezése iránt kiküldött bizottságnak a választmány által jóváhagyott javaslata megerősittetvén, számvevőül megválasztatott Fuchs Róbert igazgatósági tisztviselő, ügynökségre előléptettetett Axmann Gábor eddigi alügynök. — Az igazgató-választmány eddigi tagjai meghagyatván, s a jegyzőkönyv hitelesítésére bizottság neveztetvén, ki a pápához hódolati fölirat fog eddigi szokás szerint intéztetni, mire az elnök primás-bibornok kéretett föl, ki áldást adván a gyűlésre, ezt befejezd. (Az orsz. középtanodai tanáregylet választmánya ) f. hó 23-án, hétfőn d. u. 5 órakor a pesti városi főreáliskolában rendkívüli ülést tart. Színház és művészet. (A színiképezde növendékei) pénteken előadást tartottak a budai várszínházban. Kétfelvonásos drámában s két operarészletben mutatták be képességeiket. A mutatvány sajnálkozással tölthette el mindazokat, kik eddig elég szívósak voltak némi eredményt várni a sziniképezdétől. Mióta e czéltalan intézet fönnáll, talán sohasem mutatott a jelenleginél szomorúbb képet. Nemhogy kiemelendőbb tehetségről nem lehet szó, de még olyat sem sikerült felfedeznünk, aki egykor hasznavehető színésze lehetne a nemzeti színháznak. Hiányzik e növendékekből mindaz, ami garantiáját képezhetné a jövőnek. Nincs hangjuk, nincs szenvedélyük. Betanult modor és köznapi routine : ez az, amivel bőven el vannak látva. Főleg a férfi tagoknál nyilatkozik a meddőség. A nők közt akad egy-két megnyerőbb alak, mint például Csigaházy Etel k. a., ki a »Marcé« czimű dramolette nőszerepét ügyesen játszotta. A dalműosztályból Szabó Antonia k. a.-t lehet a sok középszerűségből némileg kiemelnünk. Szabó k. a. Gretchen szerepét énekelte Faust 3-dik felvonásából s nem igen erős hangját a bensőség melege által tudta kellemessé tenni. Ha a sziniképezde csak azért áll fönn, hogy a hivatlanság képzelgőinek pár évi szereplésre alkalmat adjon, talán jobb lenne föloszlatni az egészet. Akkor legalább meg lesz az a haszna, hogy a kormányt megkíméli a fölösleges kiadásoktól. Ő Felsége a király előadás alatt megjelent az udvari páholyban s kegyes volt végig nézni a növendékek productióit. (Liszt hangverseny jótékony cz ér a.) A terézvárosi első tankerületbeli szegény sorsú tanulók javára jövő szerdán a belvárosi plébániában, Liszt Ferencz igazgatása alatt, Liszt koronázási miséje fog előadatni. Schaffer Antal úr az említett kerület iskolaszékének elnöke megtette a kellő intézkedéseket, hogy a jótékony czélra kedvező eredmény éressék el. Király ő felsége és József főherczeg is meghivattak ez alkalomra ; a mise alatt, gyűjtés fog eszközöltetni, melyhez gróf Teleky Sándorné a következő hölgyeket nyerte meg : gróf Andrássy Aladárné, Harsányi Ignáczné,Herczberg Sándorné, Hollán Ernőné, gr. Karácsonyi Guidóné, Kármán Lajosné, Kendeffy Árpádné, gróf Pojacsevics Pálné, Várady Gáborné és gróf Zichy Pálné úrnők. — A legkisebb adományok is köszönettel fogadtatnak. A mise előadásában a nemzeti színház zenekarának számos tagja fog részt venni. (Liszt hangverseny). Hétfőn, mártius hó 23-án estig 28 órakor a vigadó kis termében hangverseny tartatik a szürke nénék budai leány nő verdéje javára. Műsorozat: 1. Változatok,34-12 mü, Beethoven. 2. »Di Loreley« énekli Ellinger J. k. A. Liszt. 3. a) Nocturne, b) Mazurka Chopin. c) Memento capricioso Weber. 4. Dallok, énekli Ellinger k.a.a) »Der Engel« Wagner.b)»Frühlinkslied« Schumann. 5 Legenda Sz. Ferenczről a hullámokon, Liszt. I. Ábránd magyar népdalok fölött, Liszt. (Második zongora: Mihalovich Ödön.) A zongoradarabokét előadja: Liszt Ferencz. Hely-árak: Körszék 5 frt. Számozott hely 3 frt. Bemenet 1 frt. Jegyek kaphatók Rózsavölgyi és társánál, Kristóf tér 4. szám alatt, s a hangverseny napján este a pénztárnál. Törvényszéki csarnok. Esküdt, széki tárgyalás. Kassa, mártius 19-én. Városunk ma a szó szoros értelmében alarmírozva volt. A szélső baloldaliak nagy diadalra készültek. A »Haladás« czímű hetilapnak sikerült támadásaival a kormányt arra kényszeríteni, hogy ellene a törvényes megtorlást megindítsa. Mintái pedig az esküdtszéki lajstromot ez évben a sztírbeliak állították össze, agy e szerint a kormány által indított sajtóperben a vádlott a szélbali esküdtek által bizonyosan fel volt mentendő, kész diadalra számítottak. S a felmentés csakugyan bekövetkezett. A tárgyalás a megyeház szép, nagy termében tartatott, zsúfolásig tömve volt minden zug, a karzaton distinguált nőcsoportok, egy páholyszerű zárkában három főispán hallgatta végig a tárgyalást, még a vádlott is ruganyos fauteilleben ült. Valóságos esemény volt városunkra nézve. Az esküdtek kisorsolásánál a kir. főügyész nem vette igénybe visszavetési jogát. A 36 berendelt esküdt között csak két nem ellenzéki tag volt.