Pesti Napló, esti kiadás, 1876. február (27. évfolyam, 25-49. szám)

1876-02-26 / 46. szám

46. szám. Budapest, Szombat, február 26.1876. 21. évf folyam. Szerkesztési iroda : Baritok-tere, A­thenaeum-épü­let. A­ lap áellami részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal­­ Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körü­li panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők.PESTI NAPLÓ ESTI KIADÁS. Előfzetési feltételeik: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti ki­adás együtt: 3 hónapra 6 frt — kr. — 8 hónapra 12 frt — kr. Az esti kiadás postai különküldéséért felfülfizetés évnegyedjeként 1 forint Az előizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bár­mely napján történ­t is, mindenkor a hó első napjától számíttatik. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a Pesti Napló kiadó­hivatalába Budapest, Barátok­ tere, Athenaeum-épü­let küldendők. Budapest, február 26. A külpolitikai események egészen hát­térbe szorulnak ama nagy elemi csapások mögött, melyek az országot sújtották, s me­lyekről alantabb részletes tudósításokat ho­zunk. A franczia kormány Perrier Kázmér­ral, Thiers volt miniszterével alkudozik a belügyi tárcza átvétele ügyében. A spanyol csatatéren a végleges, döntő csata áll küszö­bön. A 24.000 főnyi carlista táborból, mely még együtt van ugyan, de minden tüzérség, s más hadi szer nélkül, folyton nagyobb csapa­tok válnak el, s hódolnak meg. Don Carlos serege a kormány hírei szerint egészen körül van kerítve. A bajor kamra, mely a múlt évben a kormánynak adott bizalmatlansági szavazat folytán bizonytalan időre elnapoltatok, leg­közelebb újra megkezdette működését. Még eddig nem fordult elő összeütközés a kor­mány s a többség közt. Budapest, február 26. (Kossuth levelét Deákról) hol­nap fogják közzétenni. Az egyik kőnyomatú lap, a »M. H.« a levélről a következő ismertetést közli. Kossuth levelében kiemeli, hogy Deák tündöklő pol­gári erényei és becsületessége által erkölcsi nagyha­talmasság volt, melynek ravatalához még a királyné is zarándokolt. Felkéri Helfyt, hogy a levélhez mel­lékelt cyprus levelet, nevében Deák koporsójára le­tegye. A levél, melyen a szív húrjait átrezgő elegikus hangulat vonul keresztül, Simonyi ismert beszéde előtt kelt, melyet a Deák-féle törvényjavaslat ellen tartott. Deákról, mint magánegyéniségről azt jegyzi meg, hogy a gyöngédebb érzelmeknek embere nem igen volt, így a többek közt Kossuthnak fia iránt, ki­nek Deák tudvalevőleg keresztapja volt, midőn a kis­dedgyermek távol száműzött szüleitől, 1851-ben Ma­gyarországon volt, részvétet, vagy atyai gondoskodást nem igen tanúsított. —■ Politikai szempontból Deák Ferencznek erkölcsi fölénye legfényesebben 1867-ben emelkedett érvényre, miután a nemzet nagy részének ellenzése daczára sikerült neki az óriási tévedést — az 1867. kiegyezést keresztülvinni.— A helyzetről nagyon pessimisticus hangon szól Kossuth és a mentő horgonyt nem a szereplő tényezőkben hiszi feltalálni. Dicsérőleg említi fel, hogy Deák polgári erényei nem csak a nemzet, hanem a királyné és király által is elismerve lettek. (Új perrendtartás Ausztriában.) Bécsből írják, hogy dr. Glaser igazságügyminiszter tegnap jelentőséges, az egész jogélet fejlődésére nagy fontosságú törvényjavaslattal lepte meg a képviselő­házat. A miniszter a ház élénk helyeslése közt az ismételve bejelentett polgári perrendtartási törvény­­javaslatot terjesztette elő; az indokolás legközelebb fog előterjesztetni. A javaslat öt részből áll, melyek közül az utolsó a jogeszközökről szól. A végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályok külön, hatodik részben fognak tárgyaltatni, mely csak később terjesztetik a törvényhozás elé. (A délivasút ügyében) az alkudo­zások, mint Bécsből jelentik, befejezvék, a köz­­gyűlés okvetetlenül megtartatik február 28-án Páris­­ban, hol a nem rég létesült baseli szerződés elő fog terjesztetni. Hopfen a déli vasút elnöke és Bontoux főigazgató tegnap Párisba utaztak. (A román vámegyezményt­ illetőleg Auersperg miniszterelnök tegnap a képviselőház bal­oldali clubjában kijelentette, hogy az osztrák kor­mány ha kell, bukik a román egyezménynyel, mert a minisztérium nem compromittálhatja Andrássy gró­fot. Ennek folytán Herbst kitöröltetette nevét az egyezmény elleni szónokok sorából. A javaslat szá­mára a nagy többség már biztosítva van. A ház ma kezdi s valószínűleg holnap, vasárnap is folytatja an­nak tárgyalását. (A román viszonyokról.) Buka­restből, február 22-ről a következőket írják: Tegnap a Catargiu-minisztérium a kamrában fényesen vissza­verte ellenségei támadását. Bratiano a szélsőpárti képviselő indítványa, hogy a kormánynak bizalmat­lanság szavaztassék, 64 szóval 25 ellen el­vettetett. Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy nem az al­kotmányos fogalmaknak megfelelően van összeállítva, mert az új közoktatásügyi miniszter Carp­ur egészen azon iránynak hódol, mint előde, a­ki a senatusban tudvalevőleg vereséget szenvedett. Az új kultuszmi­niszternek azt is szemére vetették, hogy Schoppen­­bauer tanárnak s a zsidók emancipatiójának híve. Az új külügyminiszternek pedig azt hányták szemére, hogy senki sem ismeri politikáját. Bratiano a bizal­matlansági szavazatot azzal indokolta, hogy a minisz­térium forradalmi színezetű s hogy a deficit sokkal nagyobb mint előirányozva volt. A vita folyamában Carp miniszter kijelente, hogy nem atheista s nem is áll szándékában a zsi­dóknak politikai jogokat szerezni. Erre az indítvány elvettetett. Noha nagy többség szavazott a kormány javára még­is úgy látszik, hogy a Catargiu-kormány nem minden körülmény közt számíthat a többségre s hogy Ghika és Manin képviselők töredékei, ha majd a deficit vagy az erdélyi vasúti kapcsolat, vagy az 1877-ki budget kerül tárgyalásra, el fognak tőle sza­kadni. A senatusban is komoly küzdelmek várakoz­nak a kormányra s kevés a remény, hogy itt az uj közoktatásügyi tvj­avaslat el fogna fogadtatni. (Karagyorgyevics Péter szerb trónkövetelő­ izgatásairól Belgrádból feb­ruár 21-ki kelettel azt jelentik, hogy azok folyton fenyegetőbb alakot és terjedelmet öltenek. Eddig nem sokat törődtek a praetendenssel, a­ki hónapok óta csavarog a boszniai falvakban. Czélja, mint most ki­tűnik nem annyira a törökök elleni, harcz, mint in­kább a szerb trón birtokba vétele. Ügynökei a szerb nép közt proclamatiókat és broncz­érmet terjeszte­nek, melynek egyik lapján Karagyorgyevics arcz­képe, a másikon a szerb jelvények s »Fél testvérek a kozsovai rigó mezőre« felírás van. Úgy látszik, hogy a magyarországi szerbek né­mely vezetői szintén az ő pártján állnak és Szer­biát háborúba igyekeznek sodorni. Ha máskép nem lehet, ez urak még polgárháború s az Obrenovics-ház megbuktatása árán is készek a czélt előmozdítani. E magyarországi szerb vezetők ugyanazok, a­kik Risz­­ticscsel és Gruicscsal összeköttetésben állanak s egyedül­­ nekik tulajdoníthatók azon izgatások, me­lyek legutóbb az osztrák-magyar szlávok közt felme­rültek s melyekért azok, kik a viszonyokat nem isme­rik, a szerb kormányt tették felelőssé. Az árvízkárosultak javára. Rémületes a vész, nagy a pusztulás, a melyet az árvíz okozott; kik a szerencsétlenségtől megme­nekültünk, gondoljunk az éhezőkre, a hajléktalanok­ra, a­kiknek minden vagyonát elpusztította a víz. Az árvízkárosultak javára e lapok szerkesztő­sége ezennel megnyitja a gyűjtést. Minden, bármely csekély adományt is köszö­nettel fogadunk. Az anyagi viszonyok súlyosak, de az ínség és nyomor koczogtat ajtónkon s annak e hangra zárva maradni nem szabad. Adakozzunk, de gyorsan, hogy a lehetőséghez képest rögtön enyhít­hessük a bajt. Az e lapoknál­­begyült adományok két részre osztatnak: — fele a fővárosi, fele a vidéki árvízká­rosultaknak jut s rögtön, naponként átszolgáltatik. Minden adományt nyilvánosan nyugtázunk. Adakoztak: U. L. 30 frt. Az árvíz. — febr. 26. d. e. Helyzetünk kevéssé jobbra változott. A viz né­mileg apad. Ercsinél a jégtorlasz még áll, de úgy látszik, hogy ott a szigeten át, s a pesti oldalon van némi folyása a víznek, a­mi a pesti lassú apadást okozza. A pesti oldalon fekvő pestmegyei hely­sége­ket rémületes csapás érte.Duna-Vecse, Szalk-Sz.-Már­­ton, Apostag teljesen a viz alatt vannak. E helységek közelében nincs domb, nincs semmi magasabb hely, a lakókat borzasztó veszély fenyegetheti. A házak, melyek kis töltéseken állanak, legtöbbnyire agyagból építvek, azok alig állhatnak ellen néhány órán át a­­ víz rohamának. Budapestről küldtek le mentő­szere­ket és eleséget. A budapesti Dunán ma reggel kis gőzösök közlekednek. A fővárosi lakosság nyugod­­tabbnak látszik és csöndes resignatióval várja a tör­­ténendőket. Az idő délben derült, hideg. A víz bár lassan, de hajnali 4 óra 10 percztől kezdve, mely időben 24' 1" volt folytonosan apad, s jelenleg délután 1 órakor 23' 8", s így öt hüvelykkel vagyis 13 centiméterrel csökkent. A jég a felső Du­náról egészen letakarodott, s bár Gerj­ényi Ercsi mel­lett a hármas szigeten a jég még most is szilár­dul áll, remélhető, hogy a főváros a veszélytől megszabadul, mert ha a jég a hármas szigetből is elindul, a víz Budapesten gyorsan fog apadni, ha pedig a jég Gerjénél még hosszabb ideig megfenekel, ez esetben is a víz bár lassan, de fokon­­kint fog apadni, mert a bécsi, komáromi s váczi jég­torlaszok által feltartóztatott víztömeg most ömlik a fővárosi Duna medrében, s jelenleg a hűvös időjá­rás és fagyok következtében nem kell tartanunk a nagy olvadástól, melyek Budapesten felül a Dunát táplálnák. Ezen remény az árvízbizottság és a lakosság hangulatára igen jól hatott. A városházán ma az emeletekre felvitt tárgyakat is már lehordják, a bi­zottság helyiségét nem ostromolják a kiváncsiak s ez lankadatlanul folytatja ma is mentési intézkedéseit. A­­ k­é­t tanácsnak szóval jelenti miszerint mint előre látható volt a viz a békásmegyeri határról O.Budára beöntvén, a magasin-, düllő, háromsziv-, szőlő-, mező-, kisczell-, vár- és pacsirta utczákat és az országutat elöntötte; a bizottság rögtön intézke­dett a közlekedés fenntartására a lakások mentése és élelmezése iránt. Alker tanácsnok öt nap és éjjel folytonos mű­ködése alatt kimerülvén, kérte magát 2 napra fel­mentetni, helyette Havas Pál tanácsnok külde­tett ki. A soroksári fogyasztási adó­hivatal jelenti, hogy az épületbe víz nyomult be, a bizottság­­ a­­z­­ 8 főmérnököt küldte ki rögtöni intézkedések meg­tétele végett. A vár és térparancsnokság megkerestetett, hogy az első mű­szeszfinomító társaság épületénél emelendő védtöltés létesítése czéljából 8 utászt bocsásson az említett társaság rendelkezésére. Szintén ezen társu­latnak meg­engedve lett, hogy a vész ideje alatt sa­ját embereinek élelmezésére 1 drb marhát vágathas­son le a saját gyárában, azt azonban előbb a városi állatorvos Göbel Coclestin által vizsgáltassa meg. Délelőtt 11 órakor az osztrák államvasúttól megjelent S­o­m­m­e­r úr, s az igazgatóság nevében értesítette a bizottságot, hogy az újpesti közlekedés fenntartására és a károsultak élelmeztetése végett a rendes 4 vonaton kívü­l, melyek Budapest és Rákos- Palota közt közlekednek, még négyet fog a társaság a vésztartamára járatni, úgy hogy Palotáról Buda­pestre a vonat d. e. 10 és ’/­ 11 óra közt, délután pe­dig 3 és */a 4 óra közt. Budapestről Palotára indul délután 2 óra táján és a második vonat délután 4 és 5 közt. Erről, valamint az indulási időnek határozott megállapításáról már ma délután a közönség falra­gaszok útján leend értesítve. Déli 12 órakor: A ferenczvárosi IX-ik ke­rületi vészbizottság elnöke B­é­k­e­y Imre tanácsnok nevében Kühner Gyula jegyző jelenti, hogy a sorok­sári védgát lehetőleg kijavíttatott Wagner, Gartner és Moisch házak pinczéjébe víz hatolván, a lakók kiszál­­lásoltattak a közvágóhídra. A soroksári országúton áttört rés betöltésére a munkálatok erélyesen foly­nak. A régi vámház és a közvágóhíd előtti városi őr­­ház közötti országutrészen a közlekedés betiltatott s a kocsik az úttól balra eső emelkedettebb helyen járnak. A ferenczvárosi alantabb helyekről a lakók biztos menhelyre szállíttattak. Az elöljáróság 300 db kenyeret ajánl az ó­budai szűkölködők számára, mert a Ferenczvárosban még nincs reá szükség. A budapesti IIl-dik kerületi vézbizott­­ság elnökétől következő sürgöny érkezett: Kenyerünk fogytán van, kérek utalványt, vagy felhatalmazást 4—500 kenyér átvételére a profiant­­házból. A nép folyton tolong és kenyeret követel, Újlakról is 900-at kértek. Vizünk 25 láb 1­a. Délután két óra, Ó-Budáról azon hírt vesz­­szük, hogy ott ma reggel fél nyolcz órakor a háza­kon, mintegy 7 ujjnyi sár szegély mutatkozott, mely jelzi a tegnapi legmagasabb víz apadásának mérvét; a szegély felső széle (tehát a­­legmagasabb vízállás nyoma) az 1838-iki legmagasabb vízállást jelző em­léktábláktól 1*12 — 2 lábra áll. Pakson a torlódott jég “­ült­kor állott, Ger­­jenben nincs veszély. Egy órakor újabb apadást jeleznek, a vízállás 23' 71/2". Újlaki tudósítónk írja, hogy reggel 7 órakor hallani lehetett a víz apadását, amennyiben a házak szélén képződött jégkéreg az alatta levő víz eltakarodtával ropogni kezd és roskadozik. Fél kettőkor újabb apadás: vizünk 23' 7". A Vízivárosban ma éjjel több ablak ki volt vilá­gítva. Intézkedés történt, hogy egy vállalkozó ma éjjel Ó-Budán nagyobb világításról gondoskodjék. Esztergomban este óta 10 h. apadás, jég 12 órakor igen ritka. Pakson délben nem volt veszély, jég erősen állt. Vízállás 3 órakor 23 1. 6 h. Budapesten a vízállás : A felső Dunaparton. Több lap ma azt írja, hogy a pesti felső Duna­parton levő malmok víz alatt állanak. Ez nem való. A nagy Tüköry-gát sértetlen s az innen fekvő mal­mok­­on a verve magad­­róc­on levő lfiv­nk­ nincsenek vízben. A közvetlenül a parton levő házak udvarába azonban behatolt a viz, a mi az uj kavicstöltés elsza­kadása folytán történt. A veszély azonban itt sem nagy. Az egyes alacsonyabb helyeken már hidak ál­lanak , s a mentő­intézkedések kitűnőek. A víz kü­lönben kevé­sé apad is. A Rudolf-rakpart alámosa­­tásától azonban tartani lehet. Egész délelőttön át özönlött a közönség az árvizes helyekre. A Duna alsó része. A Duna alsó része, a sütők és molnárok gőz­malmától kezdve az új hidon túl terjedő vidékig bor­zasztó képet mutat. A földmunkálatok, melyek a part hosszában, a vámháztól kezdve lefelé terjednek, eltűntek az ár alatt. A viz­etnyi magasságú szemetet hordott a há­zak elé s abból csak alig látszik néhol ama magas jelzőtáblák csúcsa, melyeken az olvasható, hogy »ide szemetet hordani tilos.« A Duna vize különben a balparton, majd egész a hídig, jégtől tiszta. Csupán a jobbpart hosszában úsznak sebesen jégtáblák lefelé. Az ár a balparton, egész a vegygyárig sehol sem lépte át a partot, de a jobb part egész hosszá­ban, a gyéren ott lévő házak, emeletig vannak a vízben. A vegygyárnál azonban már borzasztó látvány tárul szemeink elé. A gyár magas fakerítésének csak utolsó desz­kája látszik ki a vízből. Az alsó rész teljesen víz alatt van. A gyár udvarán csónakok járnak, melye­ken kiviszik az épületekből az ott maradt holmit. Innen kezdve mind nagyobb lesz a víz. A gyár alsó oldalát ötnél magasabb víz mossa. E ponton, az utat kivéve, mely szabad, le egész a Duna vizéig, mély víz borítja az egész területet. A vegygyár alsó részének átellenében, az utón túl egy nagy fafeszület látható. Krisztus képének csak egy része van a víz fölött. A tüzérlaktanya, mely e tájon a Duna partján van épülve, félig viz alatt áll A nagy kapuk oszlo­painak tetőzetes csúcsa szomorúan mered ki a víz­ből. Az udvar, a laktanya épületének első emeletéig, telve vizzel s jégdarabokkal. E helytől kezdve egyre borzasztóbb alakot ölt e vidék. Az úttól balra fekvő házak, melyek mélyebben feküsznek, ötnél magasabb vízben állanak. A lako­sok kétségbeesve költöznek ki a házakból. Lépten­­nyomon ágyruhákkal, bútorokkal teli kocsik látha­tók. Mellettük jajgató nők,kik gyermekekkel karjaikon haladnak. A házak e tájon kertekkel vannak összekötve. E kertekben csak a fák koronája látszik ki a vízből. S az iszapos, utálatos mocsáros viz e ponttól kezdve elterjed a közvágóhidig, tehát majdnem 200—250 ölnyi területen, s a közvágóhid egész előrészét s a főváros felé néző oldalát félig elborítja. Leírhatatlan kínos benyomást tesz ez elborí­tott táj, mely kétségbeejtő feleletet ad azon kérdésre, mely mindenki keblét aggasztja: mikor fog e víz in­nen elpusztulni ? A tüzérkaszárnyán túl gyalog már nem lehet menni. A közvágóhíd és az új híd közötti tér végte­len tenger, melyet csak egyik oldalán határol a so­roksári gát. Jobbról a zajló Duna, balról beláthatlan mocsár. A vasúti sínek összerombolva, elhajlítva, el­törve hevernek. A töltést alámosta a víz s a síntal­­pak ijesztőn merednek ki felfordított végükkel a vízből. Ezernyi ezer nép tódul a szerencsétlenség e színhelyére. Az ember bámulva áll meg a sütők és molnárok gőzmalmánál, hol a soroksári gáton megtört hullámok felfelé hajtják az esetleg oda ü­tődött jég­táblákat. A Duna vize itt vissza­felé folyik. A vegygyár mellett a tábori kórházig elnyúló gát érintetlen. A barokk és katonai kórházba még nem fért a víz. De a gubacsi határ egy részén, mesz­­sziről, széles mocsárok láthatók. Budán, Buda egész alsó része el van árasztva. A vasúti közlekedés megszakadt, Buda alsó részeiben csak­is Csolnakon járhatni. Ma éjjel a viz ellepte a császár­­fürdőt is, ennek szomszédságában rögtönzött hid van s a katonaság pontonokon tartja fenn a közlekedést. A vizivárosban az árviz a gr. Andrássy palotáig ter­jed, a lánczhid közvetlen szomszédságában. Házom­lásról eddig nem hallottunk. Kétségbeesetten szomo­rú látvány, a­mint a vizzel borított házak ablakaiból ki-kinéznek a lakosok, segélyt kérve, vagy élelmi­szereket vásárolva. Ma d. u. Budán tömérdek kiszál­lásolásnak kell történnie. A Ráczvárosban. Az elborított utczák a pusztulás nyomait vise­lik magukon; a lakók voltak annyi óvatossággal, hogy lakásaikat, mikor ott kellett hagyni elzár­ták ; — az ablakokat deszkákkal reteszelték el. De ez mit sem használt. Tegnap az egész ártéren deszkák, léczek, ajtósarkok úszkáltak; az árviz elso­dorta a gyenge gátakat. Hanem többen a károsítot­tak közül óvintézkedéseik meghiúsítását nem az ár­víznek tulajdonítják, hanem azt rebesgetik, hogy az elöntött utczákban mindenféle csavargó nép folytatja üzelmeit. A Tabánban van elég olyan kétes existen­­tia, melyek az elhagyott lakásokba lopóztak be az éjjel. Hivatalosan még nem jelentettek be rablást vagy lopást, de egyesek azt beszélik, hogy elhagyott lakásaikból oly tárgyak is hiányoztak, melyeket a víz nem vihetett el. A hatóság rendeletet adott ki, hogy mindazon lakások, melyek még nincsenek elhagyva, világíttas­sanak ki. Hanem igen ke­vés már az ártéren az el nem hagyott lakás és így e rendeletnek nem sok hatása volt. Különben a vészbizottság elnöke még a késő éjjeli órákban újabban is intézkedett, hogy az utczá­­kon a vagyonbiztonság fenntartása végett katonai őrjáratok is járjanak. A főút és a mellékutczák szomorú látványt nyújtanak, az ablakokon már jóformán semmi élet­jel se látszik, akik emeleti lakáson vannak, azok is ott hagyták már lakásaikat. Itt-ott létrákat állítot­tak a házakhoz, hogy akik mégis lakásaikon marad­­tak, azokból lejuthassanak a csónakokba. Ó Buda. Az ó­budai főutczán a Goldberger-gyár erké­lyéről szomorú látvány nyílik. A víz az utczában még csak két lábnyival alacsonyabb, mint 1838-ban ; csónak járnak-kelnek mindenüttt és szállítják a me­nekülőket. Egyik udvarból jajkiáltások hangzanak, a csónak megáll s kisegítik a benlevőket. Másutt egy háztetőről emelnek le egy onnan kiabáló öreg em­bert. A gyár három nagy termében tegnap délig 150 ember volt elhel­ezve kor és nemkülönbség nélkül tarkán összevegyítve, hogy fájdalmat kelt nézése is. A laboratiumban, hol máskor csak festéket szoktak főzni, van a konyha. Egész Ó­ Budán tegnap délig 700 ember volt kiszállásolva. A legnagyobb rész szá­mára a népkonyhában főznek. Újlakon 500 ember volt elszállásolva az iskolaépületben. Délután olyan rémület fogta el a lakosságot, hogy mindenki önkényt kérte a kiszállásolást s ma már a kiszállásoltak szá­ma több ezerre megy. Újpestről, Újpestről a tegnapi nap folyamában következő táviratot vett a »N.P. J.«: 3 ó. A viz folyton nő; a váczi­­út baloldalán levő összes házak kiüritvék; a viz ben­­nök mintegy 4 láb. Eddig 30 ház dőlt össze, köztük a Goldzieher féle ház, az enyv­gyár egy része, a ma­láta gyár, melyben nagy mennyiségű árpa pusztult el; továbbá a Weiss-féle szeszgyár nagy része s az Eypinger-féle szeszgyár. A gazometer víz alatt áll, minélfogva a légszeszvilágítás már tegnap éjjel lehe­tetlen volt, mintegy 1000 ember van kiszállásolva. A kár nagy, de emberélet még nem veszett. Számos lakást késő éjjel kellett kiüríteni. A viz a megyesi csárdánál áradt ki s elborította a palotai erdőt. 4 óra 20 perc­: a viz folyton nő; a lóvasút épü­lete s a »Portugal« nevű ház viz alatt áll; eddig 51 ház összedőlt s számos ház bedőléssel fenyeget. A közlekedés csak csónakok segélyével eszközölhető; emberélet nem veszett el, de roppant sok vagyon. A még alant fekvő házakból a lakosokat kiszállásolják. Az ínség óriási. Az állandó bizottság táviratilag se­gélyt kért a főispántól. Minthogy a közlekedés a fő­várossal megszakadt azon óhaj merült fel, hogy az ál­­lamvasút óránkint közlekedjék. A szegényekről a község gondoskodik, a­mint lehet, 4 óra 30 perc­. Négy órakor a víz négy hü­velykkel apadt, de fél óra múlva hét hüvelykkel emelkedett. Megyer falu egészen el van hagyva s viz alatt áll. Három ház összedőlt. A falu alatt a jég 25 méternyi magasságban van feltorlódva, de a viz nö­vekedése folytán megindult. 5 óra 25 percz. Épen most érkezett tizenhárom csónakon a váczi úti kalapgyárból megmentett s ide szállított 30 ember. Tegnap óta elzárta őket a viz s csak nagy bajjal menekülhettek. Tegnap óta nem ettek semmit. Csak némi ágyneműt hoztak magukkal, mert egyebet nem menthettek meg. A főispán még eddig nem küldött segélt. A viz nő. 9 óra 50 percz. Az ínség iszonyú. Fáklyákat csak 4 órakor hoztak , addig mély sötétség uralko­dott. A vízállás változatlan. A kikötőben a jég ösz­­szetolul. Három gőzös szükség esetére sűtve van. Két vontató hajó elsodortatott. A barométer sokat szen­vedett. Az üst megmentése czéljából 8000 lábnyi gázt kieresztettek. Házak folyton bedőlnek. A jég nagy tömegekben indul. Új-Pestről a »Hon­«nak tegnapról a kö­vetkezőket írják: Újpest községe is az istenlátogatta helyek közé tartozik. Kétszer 24 óra telt el, mióta kíméletet nem ismerő kegyetlenséggel dühöng a fékvesztett ár. És nincs emberi erő, nincs hatalom, mely gátat vessen rombolásainak. Midőn e tudósítást írom, az ö­t­v­e­n­­kettedik összedült ház moraja reszket­­teti meg kezemet és százszorosan igénybe vett lelki és testi erőm minden legkisebb maradékát igénybe kell vennem, hogy a roppant veszély perezében tár­gyilagosan írhassak s jelezzem országszerte a ve­szélyt, mely végpusztulással fenyeget. Gyenge a kéz, mely a nyomor és pusztulás e képét ecsetelni akarja. Újpestnek a váczi úttól a Du­náig eső, messze kiépített része ma egy rom, ö­s­z­­szeroskadt kőtömeg; háztetők, düledező tűz­falak és kémények felett üvölt át a viharkorbácsolta víztömeg; útjában hasztalan áll a kötelességérzet és humanizmus. Ott van a község érdemteljes, nemes­­lelkű bírója, Horváth Ferencz, ki családatya létére emberi erőt felülhaladó életmegvetéssel napot és éjőt egygyé tesz, — kocsin, gyalog, csónakon, a mint a körülmények kívánják és engedik, jelen meg a vész szinhelyén és lelkesítve, buzdítva s tettleg is közre­működve iparkodik elejét venni, hol lehet, a veszély­nek, enyhíteni, hol már beállott a nyomor. Hű bajtársa a kemény munkában, s méltó hőse a vésznapoknak az ismert műveltségű és fenköltlelkü Beniczky A. községi jegyző, a községi lelkész Illek Vin­­cze ur kíséretében, ki egész egyéniségét latba veti, hogy segítsen, a hol segíteni kell és lehet. Láttam a vész szinhelyén gróf Szapáry pestmegyei főis­pán urat, úgy Koch Gusztáv szolgabirót és Förster csendbiztost, kik egy borzadalmas hosszú éjen át sze­müket sem hunyták be, hogy hivatalos buzgalmukkal lelkesítsék, kitartásra buzdítsák a csüggedni kezdő­ket. A tűzoltóság derék parancsnoka, Schober Ká­roly és szárnysegéde, Grangó Sándor által méltóan van képviselve. Az összes lakosság közt, daczára a nagy ve­szélynek, a legpéldásabb rend és együvé tartozás ér­zete uralg , az elöljáróság és községi képviselőség lélekemelő lelkét adja annak, miként kell óvni, vé­deni az életet és vagyont, mely mindnyájunk közös birtoka. Meg kell még említenem Wolfner Lajos gyáros és háztulajdonost is, ki ismert bőkezűségével azon­nal 130 forintot és Pollák 1, és fiai gyufagyárosok 20 forintot tettek le a hajléktalanul maradott szeren­csétlenek részére, hogy enyhítsék szenvedéseit ama földönfutóknak, kik egyelőre a községházába szállá­soltatak be, azonkívül a község elöljárósága 150 családot helyezett el, eddig is magánlakásokon s azoknak élelmezéséről is gondoskodik s a derék Horváth bíró felügyelete alatt a szükségesekkel el­­láttatnak Távsürgönyök az árvízről. — Febr. 26-ról. — Kunszentmiklós, éjjeli 2 óra 20 p. Du­­navecse városánál febr. 25-én este 1­ dil órakor a két rendbeli töltés-szakadást sikerült ugyan némileg be­csináltatni, de a folytonos lassú áradás folytán a víz az egész vonalon a töltéssel színben áll; most vett je­lentés szerint hasonló a veszély, s állapot a szalki és fehértói töltéseken; még e pillanatban nagyobb mér­vű gáztörésről nem tudok. De tekintve az éjjeli időt nincs reményem a veszély elhárítására, miután a jég esteli­g­/2 órától mozdulatlanul áll. Paks, d. e. 4 óra 25 p. Paksi vízállás 17 láb 10 h. a jég­állás változatlan reggel 4 órakor. Ercsi, d. e. 5 óra 20 p.A jég áll, a víz apadó­félben van, további veszély azonban elhárítva nincs. Dunaföldvár d. e. 8 óra 45­ p. Öttől 6-ig 45 centiméter apadás mutatkozik, jég folyton megy. S­z o b b d. e. 8 óra 30 p A Duna tiszta, jégről semmit sem tudunk, vízállás 21­­/2, apadás 20 láb. Paks, d. e. 8 óra. Vízállás 20 1. A jég még áll erősen, a gerjenit nem tudta eltolni, időjárás derült. D­u­n­a-F­ö­l­d­v­á­r, d. e. 7 óra. A jég foly­tonosan megy, 5 órától 6-ig apadt 16 cent. Dunaföldvár, d. e. 5 óra 10 p. A jég reggeli 3 órakor rohamos sebességgel meg­indult, a viz esti 6 órától 110 cm. áradt, a deczem­­ber 16-iki ponton túl 11 cm.-rel magasabban áll. P­a­k­s, d. e. 6 óra 20 p. Dunaföldvártt a jég 3 órakor indult meg s rohamosan halad; Pakson 5 órakor kezdett indulni s 6 órakor erősen haladt s rohamosan foly azóta, vízállás 19 1. 8 h. viz magasság 4 h. intézkedések megtétettek. P­a­k 8, d. e. 6 óra 50 p. A jég 6 órakor lassan megindult; a Duna 19 ’/2 1. vizzel folyton árad. V­á­c 7, d. e. 8 óra. Duna medre tiszta, jég nél­küli ; a város hosszában mind­két part felén lévő szi­getek és zátonyok, melyek már tegnap délelőtt földig fagyott jéggel voltak elborítva, most jéggel és itt-ott jégtorlaszokkal megrakva vannak és ezekről létetett említés előbbi értesítésemben. 7 óra 30 p. recceli vízállás 23 láb 2 bov. Dunakesz d. e. 7 óra 45 p. A Duna apad, azonban a határban minden terü­letet elöntött, csak egy tenger látható. V­á­c , d. e. 8 óra 20 p. Az apadás lasusága sőt a reggeli órákban tapasztalt 2 h. áradás a lakos­ságnál tudva a komáromi, esztergomi eseményeket, aggodalmat keltettek, a bekövetkezhető nagyobb ve­szélyre az iránt, vájjon a jégzajlása a Dunán akadály­talanul foly­t le, kéretik szives értesítés. P r o m o n t o r d. e. 8 óra 40 p. Vízállás mai nap reg. 7—8 órakor 24 l. Paks, d. e. 8 óra 30 p. A jég öt órakor megin­dult, erős jégzajlás által torlaszokban megakadva 7 1 /2 órakor megállt és 21 l.-ra felemelkedett, a víz most 8 hüvelyknyit apadt, ebből az követ­keztetik, hogy az alsó jég megindulása okozta a szabadulást, vagy hogy vala­hol szakított. S­z e g z á r d d. e. 8 óra 15 p. Dunaföldvári jég ma hajnali 3 órakor, tegnap esteli 6 óra ótai 110 centm. áradással, a paksi ma reggeli 6 órakor 1992 láb vizmagasságggal folytonos áradás mellett megindult. Komárom d. e. 10 óra.A Duna jégmen­­tes vízállás 18 1. 2 h. S­z e g s­z á r­d d. e. 9 óra 30 p. A jég a Paks alatti torlaszoknál 7 */2 órakor megtorlódván áll. Viz 21 lábra emelkedett, most 8 hüv. apadt. Nagymaros d. e. 10 óra: A Duna telje­sen tiszta, minden veszélyen túl vagyunk több ház romba dőlt, vízállás 19 láb 6 hü­velyk, folytonos apadás. Vác­z, d. e. 10 ó. Tiz óra 15 perc, vízállás 23 láb apadás 2 hüvelyk. Ercsi, délelőtt 6 óra. A jég áll mozdulatlanul viz apad, kemény fagy még most is tart. Váczd. e. 11 óra 50 p. Viz a medenczében rendesen folyik, a partok jégtorlaszokkal rakodva, apródonkint jegek is jönnek fölülről, vizállás 23 láb 3 hüvelyk. V­á­c­z d. e. 9 óra 40 p. Vizállás tegnaptól 23 láb 24 láb között ingadozott s most 23 lábs igy apa­­dóban. A Duna tiszta jég tegnaptól nem vonul. — febr. 26. délelőtt éjjeli 3 óra 15 perczkor 24 láb 1/2 hüvelyk. 4 » 10 » 24 » 1 » 4 » 45 » 24 » ’/2 » 5 » 30 » 24 » — » reggel 6» — » 24» — » 6 » 15 » 23 » ll“/2 » 7 » 10 » 23 » ll»/2 » 7 » 30 » 23 » 11 » 8 » — » 23 » 11 » 8 » 45 » 23 » 10‘/2 » 9 » 10 » 23 » 10 » 9 » 20 » 23 » 10 » 10 » — » 23 » 10 » 10 » 38 » 23 » 9 */2 * 11 » — » 23 » 9 » 11 » 45 » 23 » 81/­ » 12 » 8 » 23 » 8 » 12 » 50 » 23 » 8 »

Next