Pesti Napló, esti kiadás, 1876. szeptember (27. évfolyam, 210-235. szám)
1876-09-02 / 211. szám
211. szám. Budapest, Szombat September 2.1876. 27. évfolyam. Szerkesztési iroda: Baritok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. 1. »I ------Kiadó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Előfizetési feltételek: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra 8 frt — kr. — 6 hónapra 12 frt — kr. Az úti kiadás postai különküldéséért fel kifizetés évnegyedenként 1 forint. Az eldizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de einek bármely napján történik, mindenkor a hó első napjától számíttatik. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a Pesti VS Napló kiadóhivatalába Budapest, Barátok tere, Athenaeum-épület, küldendők. Budapest, sept. 2. Az új szultán politikai nézeteiről és különösen azon álláspontról, melyet a reformokkal szemben elfoglalni készül, a lapok a legellentétesebb hírekkel telvek. Magában a török fővárosban sincsenek tájékozva Hamid egyéniségéről. Konstantinápolyból, augusztus 29-éről a következő sorokat veszszük : »Nagy feltűnést keltett Noury pasa a szultán sógorának elmozdítása a palota főmarsall állásáról. A nagyvezír, a reformellenes Mehemed Rusdi pasa befolyása nyilatkozott utódjának kinevezésében.Noury helyét Hamdy pasa, Syria volt kormányzója s volt pénzügyminiszter foglalta el. Hamdy az ó-török párt egyik legtypicusabb képviselője , határozottan reactionarius s a haladás és a reform minden uj eszméjének ellensége. E tekintetben teljes öszhangzatban van a trónörökössel, a ki minden inkább, mint szabadelvű s az európai eszmék barátja. Az uj uralkodónak Ignatieff tábornok csakhamar be fogja magát mutatni. Oroszország nagykövete tegnap utazott el Pétervárról és September első napjaiban fog ide érkezni. Tegnap óta II. Hamid uralkodik a török birodalomban. Az új szultán már formaszerüen birtokba vette a császári hatalmat, az állam főtisztviselőinek hódolatát fogadta s ünnepélyesen bemutatta magát a népnek. A diplomatia részéről az elismerés semmi nehézségekbe nem fog ütközni. Egyelőre a minisztériumban sem lesz változás, mert H. Hamid már kijelentette, hogy nem ellensége a reformoknak s az eddigi kormány politikáját minden tekintetben helyesli. A békealkudozásokat illetőleg félhivatalosan jelentik, hogy tegnap a konstantinápolyi angol nagykövetségben a hat nagyhatalom képviselői ülést tartottak, a békére nézve teljesen azonos utasításokat kaptak mindnyájan. Ezek szerint mindenek előtt az ellenségeskedések teljes megszüntetését kell ajánlaniuk a csatatér minden pontján. A porta hír szerint már hivatalosan előadta nézeteit a mediatióról. A török kormány kijelenti, hogy kész béke- és fegyverszüneti tárgyalásokba bocsátkozni, és sohasem gondolt reá, hogy el nem fogadható feltételeket kívánjon Szerbiától, mert az országot a birodalom kiegészítő részének, a szerbeket pedig a saját alattvalóinak tekinti, kiknek javát szívén viseli. De hadikárpótlást mindenesetre kívánni fog, mert joga van hozzá; békegaranciákat szintén fog követelni, mert a háború a szerbek és a birodalom érdekeivel egyaránt ellentétben van. Mindezeknél azonban sokkal fontosabb, hogy a porta nem akarja megengedni, hogy a békealkudozások ügye a boszniai és herczegovinai reformok ügyével összebonyolíttassék, mert ez által a lázadók hadviselő félnek ismertetnének el. Egyébiránt a török kormány újra kijelenti, hogy a már régebben ígért reformok valósítását kész megindítani. Egy félhivatalos pétervári sürgöny azonban épen ma jelenti, hogy az orosz kormány most is ragaszkodik a berlini emlékirathoz s annak vezérelveit a békealkudozások alkalmával akarja megvalósítani. E pontban tehát az orosz és a török kormányok közt a legélesebb ellenmondás létezik s még nagyon bizonytalan, sikerül-e majd a többi hatalmaknak a roppant elvi különbséget békés után kiegyeztetni. A Csatatér eseményéről ma kevés újság érkezett. Egy elég megbízható magántávirat szerint a törökök aug. 30-án Alexinácz előtt három apróbb sánczot hatalmukba kerítettek. E távirat szerint ama napon a szerbek északon a prugováczi, délen pedig a vezimiri redoute, valamint három kisebb sáncz és két üteg birtokában voltak. Innen csak nehéz ostromágyuk segélyével lehet őket kiverni, mert az erődök sokkal jelentékenyebbek, semhogy rendes bombázás nélkül egyszerű roham útján el lehetne foglalni. E tudósításból bizonyos, hogy a törökök ma nem állanak oly közel Alexináczhoz, mint egy héttel ezelőtt. Az utolsó napok harczaiban csakugyan több pontról visszaüzettek. De másrészt az is bizonyos, hogy a Morava jobb partján is még mindig szerb földön állanak s a szerbek nagyot hazudtak, midőn azt hirdették, hogy aug. 30-án Ahmed Ejub pasa seregét egészen viszszakergették a határon s Horvatovics serege Gramadáig nyomult előre. Ma végre a zajcsári török sereg működéséről is érkezett távirat. E szerint augusztus 28-án Osman pasa négy zászlóaljat és négy ágyút indított Assav és Halil pasa dandárnokok vezetése alatt a Zajcsártól huszonöt kilométernyire levő Bila Réka felé, hogy onnan a szerbeket kiűzze. A harcz délben kezdődött, este a négy zászlóaljból álló szerb csapat teljes vereségével végződött. Ez utóbbi 200 halott és sebesült visszahagyásával Negotin felé vonult vissza. A törökök a közeli szerb falvakat mind felgyújtották. Mint Belgrádból jelentik, ott a konstantinápolyi trónváltozás híte igen kedvező benyomást tett. A szerbek jobb békefeltételeket reménylenek az új szultántól. Különben erre nézve nem sok illuziót táplálhatnak, mert a belgrádi idegen consulok már megkapták a porta fentebb ismertetett nyilatkozatát a békefeltételekről, melyekkel Szerbia alig lesz megelégedve. Hogy Milán fejedelem sem sokat vár az alkudozásoktól, azt bizonyítja az új tizenkét milliomos kölcsön, mely Oroszországban most bocsáttatik aláírásra. Ha egyszer pénz lesz, akkor Szerbiában megint a háborús irány fog túlsúlyra vergődni. Budapest, sept. 2. (József nádor emlék ünnepe.) Ma délben a főpolgáármester, a polgármester, a főkapitány és több tagja a törvényhatóságnak elment a vigadó termébe megállapítani, hogy az ünnepélyen mikép fog a rend fentartatni, mikép helyezkednek el a kiválóbb vendégek és testületek stb. Az ünnepély tisztán a főváros ünnepélye lévén, a vidéki törvényhatóságokat nem hívták meg, csak Pest megyét, melynek örökös főispánja és a Jász-Kun kerületet, melynek főkapitánya volt a boldogult nádor. A horvát országgyűlést — mint halljuk — báró Smaics Bertalan, a horvát bánt pedig Zsivkovics osztályfőnök fogják képviselni az ünnepélyen. Zenta város azon küldöttsége, mely Lónyay Menyhért grófnak áthozta a képviselői mandátumot, egyúttal azzal is volt megbízva, hogy Zenta városát képviselje a nádor-ünnepélyen, így tehát a vidék részéről ott lesz Zenta város tíztagú küldöttsége. Pest megye törvényhatóságától ma délelőtt érkezett a főváros polgármesteréhez az ünnepély tárgyában átirat, mely igy hangzik : »Szeretett szomszédaink, barátaink és atyánkfiai! A dicső emlékezetű József nádor születésének százados évfordulója alkalmából tartandó ünnepélyre szóló barátságos meghívást nemcsak azon szempontból veszszük örömmel, mert legkedvesebb szomszédaink, barátaink és atyánkfiai részéről jött, akikkel nemrég múlt időben is még egy törvényhatósági testületet képeztünk, és akik mindig legőszintébb testvéri szeretet és rokonszenvet tanúsítottak irányunkban; de kiváló kegyelettel veszünk részt a főváros ez emlékünnepélyén és hazafias érzelmeiben főleg azért is, mert a dicsőült emlékezetű nádor áldásdús működése, lelkének fényes tettei és nemes életének szakadatlan tevékenysége feledhetlenül vannak összekötve Pestmegye történetével, melynek épen a nemzeti ébredés dicsteljes korszakában élén állott és melynek feltétlen hódolatát, tiszteletét és szeretetét tudta kivívni a haza javának szentelt önfeláldozó munkálkodása által. Ezen érzelmek és részvétünk által vezéreltetve az emlékünnepélyen küldöttségileg óhajtjuk magunkat képviseltetni és ez ünnepélyes képviseltetésünkkel mai napon tartott bizottsági közgyűlésünkön az önkényt csatlakozó megyei bizottsági tagokon kívül gr. Szapáry István főispán és Szilassy István alispán vezetése mellett (ötven, név szerint felsorolt tagból álló) küldöttséget bíztunk meg. Fogadják őszinte testvéri szeretetünk kifejezését hazafias üdvözletünkkel.« (A bankkérdésről) ismét több hír merült fel. A »B. K.« azt jelenti, hogy a bankügyben a két kormány közötti tárgyalások csak october közepén kezdetnek meg. A »N. Fr. Pr.« azon hírére vonatkozólag pedig, hogy a magyar kormány kijelenti, miszerint a magyar kereskedelmi törvényt nem fogja az osztrák nemz. bankra alkalmazni, a »Nemz. Hbt.« azt mondja, hogy érdekes volna ismerni a magyar kormány indokait, melyeknél fogva a kivételt nem ismerő törvény alól kivételt tesz az osztrák nemz. bank kedvéért. (Szt-Pétervárról) Jávirják aug. 31-ről a »PoL Corr.-nek: »Bécsi lapok azon hire, hogy a teherszállítást az orosz vasutakon állítólag katonaszállitások miatt beszüntették, minden alapot nélkülöz.« (A helyzet Szerbiában.) Belgrádból, aug. 30-ról jelentik a »Pol. Corr.«-nek. A legutóbbi harctéri sikerek itt nagy örömet keltettek. Ha most csakugyan létrejön a fegyverszünet és a béke, akkor Szerbiának nem lesz oka a hadjárat kimenetelét restelleni. Abdul Kerim pasa három oldalról döntő csapást intézett a szerb sereg ellen,hogy azt megsemmisítse és kierőszakolja a Belgrád felé vezető utat. De nem számolt az alexináczi erődökkel és a szerb militia szívósságával. A szerb főhadiszálláson azt állítják, hogy Abdul Kerim aug. 19-től 28-ig legalább is 10,000 embert veszített, kik részint elestek, részint megsebesültek. Alig várható, hogy a törökök legközelebbi napokban újabb támadást kezdjenek. Itt bizton számítanak ugyan a béke helyreállására, de óvatosságból azon eshetőségre is készülnek, hátha az alkudozások ellenkezőleg végződnek. A hadügyminiszter 44 ágyúból álló új parkot állított ki, összeiratta azon fiatal embereket, kiket még fegyverre lehet szólítani, megbecsülteté az északi kerületekben beszerezhető lisztet és zabot; elrendelték, hogy az idei termést mihamarább begyűjtsék; hivatalból meghagyták, hogy az otthon maradott polgárok végezzék el a táborban levő polgártársaik mezei munkáját. A nagyhatalmak itteni képviselői majdnem minden nap értekezleteket tartanak egymás közt és a külügyminiszterrel. A skupstina állandó bizottsága szeptember 15-én fogja magát elnapolni. (Törökország és a görögök.) Janiikból, aug. 20-ről Írják : Néhány nap óta ijesztő hírek terjednek városunkban, hogy Prevesában felkelés ütött volna ki. Hiteles jelentések még nem érkeztek, de a hírnek alkalmasint van alapja, csakhogy az eset nem bír politikai jelentőséggel. Hadji Petros prevesai régi klephtha-vezér bandát alakított,mely a Pindusban garázdálkodik, és e banda ellen a prevesai kajmakam kiküldött zapitéket és 50 nizamot. Sokkal nevezetesebb a kormány azon rendelete, hogy a jarinai, prevesai és artai kaimakamságok mohamedán lakosságát fel kell fegyvezni. Rendes katonaság nem igen lévén e vidéken, a kormány a basibozukok behívásával segít magán. Ennek első következménye az lett, hogy a jó módú görögök most kezdenek kivándorolni. Konstantinápolyból négy előkelőbb műszaki tiszt érkezett, kik a görög határon erődítési munkákat vesznek folyamatba. A portánál, úgy látszik, lehetségesnek tartják, hogy az eddigi jó viszony Szambul és Athén közt meg fog zavartatni. Már most is megvannak az előfeltételek a jó egyetértés megzavarására. A törökök azzal vádolják Görögországot, hogy számos izga 161 küld át a határon, kik zavargásokat szítanak, a görögök meg azzal állnak elő, hogy török rablóbandák törnek át a határon. De ezen utóbbiak a török kormánynak is sok bajt okoznak. A kormány Yolo felől 14 nap óta egyre hozatja a fegyvereket; eddig elé már vagy 30,000 puskát és 25 ágyút hoztak az itteni kormányzóhoz. Hírszerint sept. 5-én megkezdik e fegyverek szétosztását a »jó érzelmű« mohamedánok közt. Vannak a mohamedánok közt elégedetlenek, kik duzzognak a kormány ellen; ezeknek nem fognak fegyvereket adni. (Bolgárországi viszonyok.) Drinápolyból, aug. 25 től jelentik a »Fol. Corr«-nek. A konstantinápolyi nagykövetségek, több európai és amerikai hírlaptudósító nyomozásai a bolgár események tárgyában sehogy se tetszenek a török hatóságoknak. A legszigorúbb büntetések terhe alatt megtiltották a bolgároknak, hogy az idegeneknek ne adjanak semmi felvilágosítást az itt történt eseményekről. A kaimakamok minden faluban kihirdettették e tilalmat. Az itteni állapotok sehogy se akarnak jobbra fordulni, így pl. csak most tudódott ki, hogy a cserkeszek két héttel ezelőtt teljesen kirabolták és felgyújtották Jamboli város Karbuna nevű részét. Nyolcz nőt megbecstelenítettek és elraboltak. Kara- Bunar faluban, mely Jambolitól három óra járásra van, 800 cserkesz jelent meg Hafus aga és Galib bey vezetése alatt, kirabolták a falut és a 230 házból 80-at felgyújtottak. Ez alkalommal 23 bolgárt agyonütöttek. A megmaradt lakosság teljesen elszegényedett és ki akar vándorolni Romániába. Hasonló eseményeket jelentenek a vilajet más helységeiből is. Itt Drinápolyban temérdek katona van. Tegnap a 4 és 5-ik »ordu« zászlóaljai jöttek ide, két napig pihentek és azután tovább vitettek Nisbe. A beszállásolás terhei,a beszállásoltak lopási hajlamai s a kivetett hadi adó számos családot tesznek tönkre. Az itteni fogházból tegnap 270 bolgárt bocsátottak el, jobbára családapák, kiknek nem volt részük a felkelésben, csak azért fogták el őket, mert nyilvános helyeken roszalták a kormány tetteit. Ez emberek azt beszélik, hogy a fogházban tortúrát alkalmaztak ellenük, mely miatt 18 fogoly meghalt. (A Z osztrák nemzeti bank) aug. havi kimutatása : Erczalap 136.598.088 frt 7 kr Erczben fizetendő váltók 11,694.771 frt 96 kr Leszámított váltók és értékek: Bécsben 47,238.486 ft 25 kr. az osztrák fiókokban 34,459.326 frt 94 kr. a magyar fiókoknál 28,462.729 frt 83 kr. Mindössze 110,160.543 frt 2 kr. Kölcsönök kézizálogra: Bécsben 11,113.500 frt 2 kr. az osztrák fiókokban 8,999.100 frt — kr. a magyar fiókokban 6,576.200 frt — kr. Mindössze: 26,689.200 frt — kr. A bank tulajdonát képező államjegyek 7331818 frt — kr. A bankszabadalom tartamára az államnak adott kölcsön 80000000 frt — kr Jelzálogkölcsönök 100552586 frt 79 kr. Börzeszerűen vásárolt nemzeti bank-záloglevelek 6038920 frt 40 kr. A tartalékalap értékei 16597721 frt 76 kr. A nyugdíjalap értékei 2410842 frt — kr. Épületek Bécsben és Budapesten összes beruházásokkal 3304091 frt 36 kr. KMások 368380 frt 93 kr. Folyószámlák 3181857 frt 83 kr. Összesen: 504,928,822 frt 14 kr. Passiva. Bankalap 90000000 frt — kr. Tartalékalap 18000000 frt — kr. Bankjegyforgalom 286576070 frt — kr. Ki nem vett tőkevisszafizetések 74655 frt — kr Beváltandó bankutalványok 1325239 frt 15 kr. Forgatmányi követelések 560340 frt 45 kr. Ki nem vett osztalékok 285261 frt — kr. Forgalomban levő záloglevelek 100304730 frt — kr. Kisorsolt, de még be nem váltott záloglevelek 253800 frt — kr. Ki nem vett záloglevélkamatok 125917 frt 35 kr. Nyugdíjalap 2410842 frt — kr. Áthozatal a múlt félévről és záloglevelek kamatozására befolyt összegek, folyójövedelmek 50967 frt 18 kr. Összesen : 504928822 frt 14 kr. A congressus tagjait az eddigi megállapodáshoz képest Trefort Ágost vallás és közoktatási miniszter fogja üdvözölni, utána Pu 18zky Ferencz, a a múzeum igazgatója, mint az előkészítő bizottság elnöke, ezután Rómer Flóris fog szólani. Mindhárman franczia nyelven. József főherczeg ma d. e. 11 órakor meglátogatta családja kíséretében a congressus kiállítását, s érdekkel szemlélte azt meg. Minden egyes szekrénynél hosszabb ideig időzött, hallgatván Pulszky és Rómer magyarázatait s több kérdést intézvén az egyes leletekre nézve. A főherczeg kisfia szintén nem egy tárgy iránt kérdezte meg Rómert. A közönség nagy számmal gyűlt össze a múzeum folyosóin és a múzeum kertjében. Míg a főherczeg a kiállítás helyiségeiben volt, a közönségből senkit sem bocsátottak be. Körülbelül */ 12 órakor távozott a főherczeg a kiállításból s Römer Flóris vezetése mellett a múzeum régiségtárát szemlélte meg. Több külföldi tag érkezett már ma a fővárosba. A tagok legnagyobb részét azonban holnap reggel várják. A kiállítást a külföldi tagok közöl ma Franks, a British múzeum őre, dr. Mierzynski Antal Varsóból, Dudik B. Brünnből és Mesterf kisasszony a kieli múzeum régiségtárának conservatora látogatták meg. Ez utóbbi Pulszky Ferencz vezetése mellett tekinti meg, a főherczeg eltávozása után, a kiállítást. A kiállított érdekes tárgyak 42 gazdagon megrakott szekrényben vannak elhelyezve a könyvtári helyiség folyosóján. Egyelőre a honi kiállítók neveit közöljük az elhelyezés sorrendje szerint. Ezek: Sátoralja-Ujhelyi gymnázium; Nagy-Kállói múzeum-egyesület; Hoffman Vilmos; Eri érseki múzeum; Szvorényi József (Egerből); Gröber József (Borsodból); Trencsén megye, Nyitra megye, Sztáray Antal gróf; a szerb »Maticza« gyűjteménye, Majláth Béla; Pozsonyi múzeum; Hunyady László gróf; Dillesz Sándor; Lehóczky Tivadar,Szabó József; Ipolyi Arnold; Tariczky Endre (Tátra-Füred); Nyikos Lajos; Pintér Sándor (Szécsény 1; Vég Adorján (Nemes Ocsa); Boleman Ede (Léva); Ebenchech Ferencz ; Simor János; a győri sz.Benedek-rend; Kálóczy Lajos (Győr); Mihályfy János (Sobor)Széchényi Béla gróf; Pauer János (Székesfehérvár); József főherczeg ; Pados János ; Vasmegyei régészeti egyesület; Gomba; Pátka községek; gödöllői múzeumegyesület; a tószegi leletek; Várady József (Pátyról); a pesti kegyesrendi gymnasium; Szívós Béla (Szentes); szentesi gymnasium; Hajdúböszörményi régészeti egyesület; Széll Farkas; Lóczy Lajos ; Ormos Zsigmond; Torma Zsófia; Nyáry Jenő báró; Péchy Jenő; Deák Farkas; a veszprémi múzeumegyesület ; Magasházi Kálmán; Lipthay Ede; Kiss Gusztáv; Szontag Mátyás. Az embertani és őslénytörténelmi nemzetközi congressus. — sept. 2. Az embertani és őslénytörténelmi nemzetközi congressus holnap délelőtt 10 órakor nyittatik meg a főrendek üléstermében, mely e czélra megfelelőleg feldiszíttetik. A IX. nemzetközi statistikai congressus. (A sept. 2-diki osztályülések.) A statisztikai congressus I és VI osztályai ma délelőtt tíz óra után megkezdették rendes tanácskozásaikat. Az első osztály tagjai rendkívül nagy számmal jelentek meg. Hunfalvy János és Szemenov urak elnököltek. A rendes tárgyalás megkezdése előtt Kőrösy és több más tag azt indítványozza, hogy a nagy városok ügyeinek tárgyalására külön alosztály alakíttassék. Az indítvány elfogadtatott. Ezen alosztály d. u. 9/13 órakor kezdi meg tanácskozását. Ezután az osztály azonnal megkezdette az állandó bizottság által hozzá utasított kérdések tárgyalását. Összesen négy főkérdéssel kellene foglalkoznia. Az első kérdés, mely legelöl került napirendre, ez : »A statisztika mint az elemi, közép és felsőbb oktatás tárgya.« E kérdésről dr. Konek Sándor budapesti egyetemi tanár, Levasseur a franczia akadémia tagja és Tausson Gyula a pétervári egyetem tanára terjesztettek elő egész kimerítő és nagy becsű emlékiratokat, melyek alapján ma a tárgyalás megindult. Először is az emlékiratok szerzői szólíttattak föl, hogy javaslataikat szóbelileg indokolják. A többek közt dr. Konek Sándor tartott igen szép előadást, melyben részletezte az előterjesztett munkálatában foglaltakat. Hosszabb vita után elfogadtatott dr. Ficker Adolf hosszabb határozati javaslata, melyben kimondatik, hogy az elemi iskola felsőbb és a középiskola alsóbb osztályaiban honismertetés alakjában közölni kell a népesedésre, termési és ipari statisztikára vonatkozó adatokat; a tanítóképezdékben behatóbban kell a statisztikát előadni, hogy a tanítóknak arról fogalmuk legyen és pl. népszámlálások esetén felvilágosíthassák a népet a statisztika czéljairól; az államtudományi karoknál kiválóbb gond fordítandó a statisztika elméleti, és gyakorlati oktatására. A statisztikai hivatalokban a fiatalabb tisztviselők számára tartsanak az esti órákban felolvasásokat a statisztikai kimutatások szerkesztési módjáról, mikénti használatukról stb. A VI. osztályban a kereskedelem kérdéseivel foglalkoztak. A tanácskozások megkezdése előtt Bouschen helyébe, ki lemondott, Perl választatott elnöknek, Koumanine pedig Perl helyére alelnöknek. Az első kédés a be- és kivitel fogalmainak szabatosítása volt. Matlekovics előadó a kérdés elhalasztását javasolta; ez indítványa pártolásra is talált, mások ellenben, többi közt Wahrmann Mór is arra utaltak, hogy ideje e kérdéssel, mely már 23 éve képezi vita tárgyát, tisztába jönni. Élénkebb vita után elfogadtatott Becker határozati javaslata, mely szerint a kivitel kategóriájába sorozandók azon áruk, melyek nyersen jönnek be és kikészítetten vizetnek el, de ezen árukat ezentúl külön kellene mindig kimutatni. Fél egykor mindkét osztály befejezte tanácsozásait; a IV. osztály akkor kezdte azokat, több osztály pedig csak hétfőn d.e. Délután 4 órakor a congressus tagjai a Károly laktanyánál összegyűlnek és lóvasúti kocsikon Kőbányára rándulnak ki. E kirándulásra elég szép számmal iratkoztak alá az irodában. Az unitáriusok zsinata. Árkoson, aug. 28-kan. A megállapított tárgysorozaton a zsinat szép rendben keresztül ment. Az egyházi közigazgatást illető intézkedések békés egyetértésben oldottak meg s itt a vitázó felek nem kevés érdekes elvi kérdéseket tettek discussió tárgyává. Mi csak a lényegesebbek és olvasó közönségünkre nézve kiválóbb érdekű momentumok közlésére szorítkozunk. A különféle tanügyi és pénzügyi előterjesztések, véleményes javaslatok és évi jelentések után kétségkívül legfontosabb tárgy volt Pap Mózes egyházi főjegyzőnek hivataláról leendő lemondása. Hogy Pap Mózes, a közigazgatás terén oly nagy érdemeket szerzett, elismert tekintélyű férfi, mindenesetre jogosult volt a püspöki hivatalra való candidatióra, azt senki nem tagadhatja; de miután ezen püspökválasztás a liberális eszmék diadalának tekinthető, szemben a conservativ iránynyal, nekünk is úgy kell tekintenünk ezt, mint az elvek, nem pedig az egyén győzelmét. Épen ezért nem látjuk indokolva azon keserülködés szülte resignatiót, melylyel Pap Mózes úr a választást fogadta. Még kevésbé látjuk indokolva azt Ferencz József püspök úr székfoglaló beszéde után, melyben a megválasztott püspök oly meleg és általános elérzékenyülést keltő szavakban emlékezett meg vetélytársáról, kivel őt a gondviselés végzetszerű hatalma most, 25 évi legbensőbb barátság és összetartás után ellentétbe helyezte. De a zsinati főtanács határozata folytán Hajós János min. tanácsos ur elnöklete alatt kiküldött bizottság is azon válaszszal tért vissza, hogy Pap Mózes ur állhatatosan megmarad lemondása mellett s a főtanács kénytelen volt a lemondást sajnálattal elfogadni s Pap Mózes ur egyházi érdemeinek jegyzőkönyvi legmélyebb elismerését kifejezni. Ugyanezen incidensből élénk vita támadt azon kérdés felett, hogy váljon a megürült főjegyzői állomás betöltessék-e, vagy halasztassék el a jövő évig. Az első mellett Csongvai, az utóbbi érdekében pedig Berde Áron tette meg indítványát. Hosszas érvelések és tro et contra tartott vitatkozások után végre szavazattöbbséggel kimondatott, hogy az egyházi főjegyzői állomás ezúttal választás alá nem lesz bocsátva, hanem — különösen ezen hivatalnak leendő szervezése czéljából megmarad még egy évig a status quo, t. i. a jegyzői teendők ezutánra is három felé osztatnak, u. m. tanügyi, pénztári és közigazgatási jegyzőségekre. Itt különösen kiemelendőnek tartjuk Kozma Ferencz keresztúri képigazgató nagy tetszéssel és éljenzéssel fogadott beszédét, mely az egyház iránti tevékenységet és áldozatkész munkásság felébresztését czélozta. Következett a második főgondnoki állomás betöltése. Miután ugyanis Nagy Elek kolozsvári egyi, főgondnok megrongált egészsége miatt ismételten kéri a főtanácsot állása tényleges viselése alóli felmentésére , a zsinat elfogadta a lemondást s egyszersmind meghatározta, hogy Nagy Elek ur buzgó tevékenysége és jelenleg is tanúsított jó indulata iránti hálából öt tiszteletbeli gondnoknak megtartja s erről őt jegyzőkönyvi átirattal értesíti. A beadott szavazatok szerint 96 szavazatból 83-at Berde Áron, 9-et Berde Mózes, 2-et Paget János, 1-et Jakab Elek és 1-et Brassai Sámuel nyert. E szerint a második főgondnoki székre 83 szavazattal Berde Áron választatott meg. Délelőtt 10 órakor a szokásos isteni tisztelet kezdetét vette. Növelte itt az érdeklődést az ünnepélyes papszentelés is, mely alkalommal Derzsi József h. főjegyző mondott népszerű egyházbeszédet. Beszéde után a püspöki szentelő beszéd következett. Ezután következett a papszentelés adtusa. A felszentelt lelkészek a következők: Derzsi Károly, tordai tanár, Péterfi Dénes kolozsvári tanár, Barabás Lajos, székely keresztúri tanár, László Domokos, sárdi lelkész, Péterfi Mihály, nagy-kedei lelkész, Dai Ádám, szent mihályi lelkész, Bedő József, tordafalvi lelkész, Molnár János, ádámosi lelkész, Pap Sándor, nagy kadácsi lelkész, Radó Mózes éslaki, Kis László, kis-sárosi lelkész, Sándor Gergely, deésfalvi lelkész, Kozma Dimény, firtos-váraljai lelkész, Török Sándor, homoród-ujfalusi lelkész. Ebéd előtt tárgyalás alá vétetett még az úgynevezett »Augusztinovics-alap«, mely szintén igen érdekes és hosszú eszmecserékre adott alkalmat, míg végre a megállapodás abban történt, hogy az elkülönített alaptőkéből fognak ingatlan jószágok vásároltatni. Az 1856/7. évben megindult iskolai közalapra való adakozás mintájára, különösen Pap Mózes és Nagy Lajos aláírási felhívására ismét szépszámú adakozások történtek. A gyűlést ismét közebéd követte, mely még a tegnapit is fölülmúlta kedélyességben, fesztelenségben és jókedvben. Az ebéd után az egyh. főtanács folytatta tárgyalásait. Elsősorban az 1377. évre szóló költségvetés terjesztetett elő. Szinte nem hinné az ember, ha hiteles adatok, hivatalos okmányok nem bizonyítanák, hogy mily csekély összegekkel vezetik az unitáriusok a közigazgatást, tartják fen kolozsvári, sz.-kereszturi és tordai középtanodáikat. Az előirányzott kiadás alig 18 ezer forint, ebből természetesen, hogy nem is juthat nagy fizetés sem a püspöknek, sem a jegyzőknek, sem a tanároknak. Amint tudjuk, a püspök fizetése pénzben 1500 frt, mellékesebben mintegy ezer forint. Egy tanár fizetése szállás mellett 600—600 frt. Most pótoltatott kivétel nélkül mindenik tanár fizetése 40 írttal. Meglévő tőkéik gyarapításán folyton igyekeznek. Az egyes tehetősebb hitrokonok nemcsak felhivatnak a közpénztár gyarapítására áldozni, hanem valóban áldoznak is. E zsinaton is többrendbeli alapítvány jelentetett be, így p. o. egy Bagoly nevű úr összes vagyonát hagyományozta halála utánra, mintegy 4 ezer forint értékben. B. Orbán Balázs keresztúri k. tanoda számára 500 frtot és közpénztár számára 100 frt, Nagy Dénes 100 frt, Tibád Mihály 100 frt, Biás István 100 frt, Szentiványi Gyula 500 frt, Kozma Ferencz 50 frt, Péterfi Dénes 100 frt, Nagy György 25 frt s igy többen is írtak alá és kötelezték magukat fizetni. »Kelet.«