Pesti Napló, 1884. január (35. évfolyam, 1-32. szám)

1884-01-14 / 14. szám

K­ÜLÖNFÉLÉK. Napirend: január 14. Naptár: Hétfő, január 14. Róm. kath. : Bódog ál­­dozár vértanú. Prot.: Bódog, Görög-orosz : (január 2.) Szil­­veszter pápa. Zsidó : (feb. 16.) — Nap kel 7 óra 46 perez, nyugszik 4 óra 83 perez. — Hold kel 7 óra 10 percz este, nyug­szik 8 óra 22 percz reggel. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Képviselőház ülése d. e. 10 órakor. A magyar tudományos akadémia II. (társadalom- és történettudományi) osztályának ülése d. u. 5 órakor. Értekeznek : Wenzel Gusztáv és Ortvay Tivadar. Pestmegye törvényhatóságának évnegye­­gyedei közgyűlése délelőtt 10 órakor a megyeház nagyter­mében. Az országos kaszinó nagy­­ piknikje a Hungá­riában. A fővárosi gazdasági és pénzügyi bi­zottság ülése d. e. 10 órakor a régi városháza tanácster­mében. Állandó gyümölcskiállitás, gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2—4 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi úton (Be­­leznay-kert) nyitva délelőtt 9—délután 1, és délután 3—5 óráig. Egyetemi füvészkert az Üllői­ úton délelőtt 8—12 és délután 2—4. Múzeumban: term, rajz és népismetár délelőtt 9 — délután 1. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 3 — 7. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. — A iliv. lapból. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére, Fornét Jenő rimaszombati törvényszéki bírót ugyanazon törvényszékhez elnökké nevezem ki. Kelt Bécsben, 1884. évi január hó 9-ikén. Ferencz József, s. k. Dr. Pauler Tivadar, s. k. Ő Felsége Garasaniu Miljutin ujonan kinevezett szerb kir. rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, f é. jan. hó 8-án kihallgatáson fogadta és m ghitelező iratait átvette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter dr. Svar­­czer Ottó elme- és ideggyógyintézeti főorvost, a törvényszéki lélek- és elmekórtanból a budapesti tud. egyetemen magán­tanárrá ; Szabó Gyula jogtudort, a kolozsvári egyetemen a magyar közjogból magántanárrá ; Hintz György vegytudort, a gyógyszerészi műtanból a kolozsvári egyetemen magánta­nárrá lett képesítésük folytán ezen minőségben megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Bartako­­vics Andor bakabányai áll. elemi iskolai tanítót, és Kögel Mária bakabányai áll. elemi iskolai tanítónőt, Szabó Lajos ret­tegi áll. elemi iskolai tanítót jelen állásukban véglegesen megerősítette. A m. kir. pénzügyminiszter dr. Pöltzel Béla szerajevói ideiglenes kincstári ügyészt, a kincstári jogügyigazgatósághoz ideiglenes fogalmazóvá nevezte ki. Mindazonáltal a gyűlés izgatott és kissé heves volt, de a fő­ispán tapintata elejét vette a kitörni ké­szülő viharnak. Az ekként megürült polgármesteri székbe he­lyettesül Per­ts­ch Mihály főkapitányt választotta meg a közgyűlés, ki általános népszerűségnek örvend s ki eddig is kitűnő tisztviselője volt a városnak. Az ő helyére Petrovics György eddigi alkapitány s bagatell biró jött. — Helyettes alkapitány pedig Gálfi lett. A szatmármegyei tisztujitás utóhangjai. Szat­­márról írják lapunknak : Megyénkben a tisztuji­tás a múlt év utolsó napjaiban a legnagyobb rend­ben, a bizottsági tagok nagy érdeklődése mellett folyt le. Négyszázon felül jelentek meg és vettek részt mindvégig a választásokban. Az eredményt is ked­vezőnek lehet mondani, mert a volt tisztikarnak mindazon egyénei, kik képességüknek, jellemszi­lárdságuknak, munkásságuknak és hivatali pontos­ságuknak jelét adták, újólag megválasztattak, több­nyire egyhangúlag; — a hanyagok kihagyattak, s helyeik eléggé ismert, s képes egyénekkel töl­tettek be, mi a bizottsági tagok érettségének, s az önkormányzatra való képességüknek legfőbb bizonyí­téka. Miután az érdemet még az ellenfélben is el szok­tuk ismerni, annyival inkább el kell ismernünk, hogy ezen jó eredményt nagy részben Domahidy Ferencz főispán tapintatos vezetésének kell tulajdonítanunk; több esetben elég volt nyilvánítania, kit óhajt megvá­lasztatni, s az meg is választatott; de éppen ezen körül­mény s ebből kifolyó aggodalmaink adtak tollat kezünkbe. A főispán megnyerő s pártokon felül állni látszó eljárásaival, a családi tekin­etek teljes mellőzésével, a minek több alkalommal fényes tanujelét adá, oly nép­szerűvé lett, hogy még azokat is, kik kormányzósága elején legnagyobb ellenfelei voltak, nemcsak meghó­­dítá, de támogatásukat is megnyerte. És éppen itt rejlik reánk, ellenzékiekre nézve, a veszély, mert megyénkben a kevés intelligens tagot számláló függetlenségiek pártján kívül nincsenek elvi, illetőleg politikai pártok, itt csak személyi párt van, t­i. a főispán és alispán pártja, kik a­­ közöttük időközben kifejlett, ezelőtt néhány évvel éppen a mos­tani alispán volt egyik vezére a főispán elleni ellen­zéknek, szoros barátságuk és teljes egyetértésnél fogva teljesen egyek s igy a főispán népszerűsége s az alis­pánná — bocsánat, hogy megszaladt tollunk, alispánt kelletett volna írnom — iránti hódolat teljesen ural­ják a helyzetet, a jóllehet megyénknek legalább két­harmadrésze kormányellenes, s így ellenzéki érzelmű, mégis a bizottságunknak legalább négyötöd része tá­mogatja őket, nem is említve az összes tisztikart. És ez nem jól van így, ennek nem szabad így lennie; alkotmányos életet élvén, fel kell használnunk az alkotmány által biztosított minden jogainkat s a lehetőség szerint elveink érvényesítésére törekednünk. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az ellenzéknek mindent gáncsolnia kell, mert a kormányzókat a me­gye belügyeiben, a jó és pontos adminisztráczió érde­kében s a megye felvirágoztatását, szellemi s anyagi érdekeinek előmozdítását czélzó törekvéseiben, párt­különbség nélkül támogatnunk kötelesség, de egészen másként áll a dolog elvi kérdésekben, itt már, bármily tisztelettel viseltetünk is személyek iránt, elveinket s megy­őződésünket — egyén iránti tekintetből — megtagadnunk egy perczre sem szabad. Ez okból felhívjuk a megyénk tetemes számú mérsékelt ellenzéki érzelmű tagjait, s különösen a ve­zérférfiakat, bontakozzanak ki a mámorból, s gondolják meg jól s higgadtan a dolgot, lépjenek a cselekvés te­rére, bocsássanak ki néhány vezér­tag aláírásával fel­hívást s alakítsák meg a mérsékelt ellenzéket. Meg fogják látni, hogy mi igen számosan fogunk zászlójuk alá sorakozni. Hiszen lehetetlen, hogy már eddig is be ne látták volna, hogy a főis­pánnak csak eszközeik, mert ő, igaz, mindent alkot­mányos úton cselekszik, semmit nem erőszakol, a többségnek mindig meghódol s igy az ország leg­alkotmányosabb érzelmű főispánjának látszik, de ezt tennie igen könnyű dolog, midőn előre bizonyosra veszi, hogy a többséget ketten, az alispánnal kormá­nyozzák, s ők mindenekben teljesen egyetértvén, a közgyűlések előtt elég a bizottsági tagok előtt néze­teiket nyilvánítanok, s ezek a gyűléseken mint azon nézetek előharczosai lépnek fel, s a gyűlések után magasztalják őket, hogy az általuk nyilvánított néze­tek, vagy határozati javaslatok keresztülvitelének eleibe semmi akadályt nem gördítettek, sőt pártol­ták őket. Fel tehát a mielőbbi sorakozásra, hogy a jövő nyár folyamán bekövetkezendő képviselőválasztások már mint erős és tömörült pártot találjanak bennün­ket, hogy a választások eredményére mi is tevékeny, s több helyen döntő befolyást is gyakorolhassunk. — Személyi hir. K­o­b­u­r­g Fü­löp herczeg teg­nap este Budapestről Bécsbe utazott. — Ő Felsége Pózba ref. egyházközségnek, tem­ploma és paplaka helyreállítására kétszáz frtnyi se­gélyt, a krivokláti róm. kath. fiók-egyházközségnek, iskolaépitkezési czélokra száz frtot, Ipolyvecze ágost. hitvallású ev. egyházközségnek, templomépitkezésre százötven, Diósberény róm. kath. hitközségnek, tem­ploma kijavítására ötven s végül a novai önkéntes tűzoltó-egylet részére nyolczvan és a stomfai önkén­tes tűzoltó-egylet részére száz frtnyi segélyösszeget magánpénztárából adományozott.­­ A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, a szerajevói gimnázium által kiadott osztály-és érett­ségi bizonyitványokat Magyarországon is közérvénye­seknek (államérvényeseknek) nyilvánitá; mindazon­által oly feltétellel, hogy az ottani gimnáziumból a magyarországi tanintézetekbe átlépő ifjak kötelesek azon tantárgyakból vagy tárgyrészletekből, melyek Magyarországon taníttatnak, ott pedig nem taníttat­nak, de különösen a magyar nyelvből és irodalomból, valamint Magyarország történetéből felvételi vagy pótvizsgálatot tenni azon középiskolán, melynél a fel­vételt kívánják, vagy a felsőbb iskolákba való átlé­pésnél a kijelölendő középiskolán. — A kabátok és a fütty. Élénken mulatnak egy mulatságos epizód felett is, mely állítólag a kormány tegnapi bukásához hozzájárult. Ez az epizód a kabá­tokról szól.­­ A kormánypárt ugyanis kiszámí­totta, hogy a tegnapi ülésen 371 főrendi tag van je­len. S ebből a kormánynak 11 szótöbbség bizonyos volt. A kormány megbízott a számításban, s beleegye­zett a szavazásba. Tisza Kálmán miniszterelnök már felállt, hogy a zárszót elmondja, midőn a kormány­­párti galopinek, utolsó elővigyázatból még egy próbát tettek, s az előcsarnokban volt téli kabáto­kat kezdték megszámlálni. S megdöbbenve vet­ték észre, hogy 391 kabátot olvastak össze. — Ez hús­szal több, mint amennyire ők számítot­tak. Rögtön tanácsot tartottak, hogy micsoda fölösleg ez? — S miután a nagy tolongás miatt már akkor utána számítani az ott levőket nem volt lehetséges, megnyugtatták egymást azzal, hogy az a 20 fölösleges kabát bizonyára képviselőké lesz, a­kik szintén a főrendeké közé szokták fölakasztani kabátjaikat. Hanem lesz az a 20 kabát nem a képvise­lőké volt! Végül fölemlítjük még, hogy ama fütty miatt, mely Széchenyi Béla gróf szavazása alatt hallatszott, valószínűleg párbaj lesz két fiatal mágnás közt. Egyik (a kormánypárti) sértő czélzást tett a füttyre, s az ellenzék egyik tagja felelősségre vonta ezért. Az affaire még nem intéztetett el. A P. Ll. azt írja, hogy a fütty felelet akart lenni gr. Széchenyi Béla egy mondására, melyet egy szalonban tett és mely abból állott, hogy az asszonyok csak a toilettel törődjenek, ne a politikával. — Gr. Festetich Tasziló és neje tegnap, a fő­­rendű szavazás után, fényes ebédet adtak. Az ebéden a következő vendégek voltak jelen: gr. Cziráky Já­nos, gróf Szapáry Géza és neje, gróf Károlyi Gyula és neje, gr. Zichy Nándor és neje, gr. Széchen Antal, Schlauch püspök s Pallavicini őrgróf. — Báró Vécsey Sándor a szavazók sorában és pedig az igennel szavazók közt emlittetett a főrendi­ház tegnapi üléséről hozott tudósításunkban. Felké­rettünk annak kijelentésére, hogy a báró úr nem vett részt a főrendiház tegnapi szavazásában. — Képviselőválasztás. Balassa-Gyarmatról jan. 12-ki kelettel írják lapunknak, hogy Beniczky Gyula, a füleki kerület or­zággyűlési képviselője ez állásáról, a pénzügyi közigazgatási bíróság ítélő birájává lett kineveztetése folytán lemondván, Nógrád megye köz­ponti választmánya az uj választás határidejéül folyó január hó 26-dik napját tűzte ki. A megyei kormány­párt, mint halljuk, Szakáll Ferencz urat kívánja felléptetni. — A hontmegyei tisztikar Bátori Schulcz Bódog honvéd­ tábornokhoz tegnap a következő sürgönyt intézte: »Fogadja érte nyolczvanadik évé­nek elérése alkalmából, megyénk közönségének sza­badságharczunk egyik dicső hőse iránt kifejezni óhaj­tott üdvözletét.« — Pozsonyból írják nekünk: A pozsonyi Toldy­­kör, mely itt a határszéli városban évről-évre nagyobb sikerrel teljesíti hazafias feladatát, nemcsak a tagok mennyiségét illetőleg szaporodik, hanem mindinkább betölti szép feladatát. A lezajlott évben számos kitű­nőség tartott felolvasást szép számú közönség jelen­létében. A vasárnapok délutánjai valóságos találkozói voltak a műveltebb közönségnek.[Könyvtára részére megszerzi a legjelesebb irodalmi termékeket, s a véd­nöksége alatt álló gyermekkertben a legtapintatosabb módon terjeszti a magyarosodást, jó korán csepegtetve a gyermekekbe a magyar nemzetiség és hazaszeretet eszméit. Újabban egy második gyermekkertet is pártfogásába és anyagi támogatásába vett. Nem cse­kély fontosságú amaz újabb intézkedése is, hogy jövőre a jelesebb felolvasásokat kinyomatja. A kör márcz. 28-kan üli meg fennállásának 10 éves évfordulóját. Nem nagy időszak a művelődés történetében, de annál jelentősebb e körnek most már biztosított téte­le a sok ellenséges irányú áramlat közepette. A tavaszi időszakban két nevezetes emlékünnepet szán­dékozik tartani a kör. Emléktáblával jelöli meg ugyanis a nemzeti vértanúnak, a pozsonyi születésű báró Jeszenák Jánosnak, szülőházát, valamint a ma­gyar tudományosság hajdani nevezetességének, Szle­­menits Pálnak lakóházát. A múlt szombati v­á­laszt­­mányi ülésen a kör választmánya 3 irányú bizottság­ra oszlott: a) irodalmira, melynek köréhez tartozik a népszerű felolvasások megállapítása, emlékünnepek rendezése s jelesebb irodalmi dolgozatok kiadása, b) gyermekkertb­e, melynek tagjai időközönkint meglá­togatják a kör pártfogását élvező gyermekkerteket s c) mulatságrendező bizottságra, mely hivatva van a tár­sadalmi élet élénkítése szempontjából működni. Meg­említjük végül, hogy a körnek jelenleg 360 tagja van s a kör helyiségeiben a szakfolyóiratok s ezenkívül a hírlapok politikai pártkülönbség nélkül olvashatók. — Birtok­vásárlás: Rechnitzer Salamon jól instruált perenyei birtokát 400.055 forintért Baum­­garten budapesti nagykereskedő vásárolta meg.­­ A magyar mérnök- és épitészegylet vízépitési szakosztályának tegnapi ülésén Prenoszil Géza mérnök tartott felolvasást a folyóvizek pályájá­ról és a folyószabályozásról. Kiemelte, hogy minden folyóvíz természeti kényszernek van alávetve, melynél fogva az oly pályában mozog, melynek neve a közön­séges cziklois. A folyónak úgy a hosszvágata, mint a keresztvágata közönséges cziklois szerint kell hogy képződjék. Fejtegette továbbá, hogy nemcsak a folyó medre töltetik fel egy cziklois szerint, de ebben a fel­töltésben a folyót körülvevő síkvidék is részt vesz. A jelenlegi folyószabályozást tarthatatlannak mond­ja. Miután a világ valamennyi folyója még na­gyon messze van attól az ideális állapottól, mely­re ellenállhatatlanul törekszenek , minden folyó medre és vidéke emeltetni fog. Fel fog töltetni lassan­­kint mind a meder, mind a folyó mellett elterülő vi­dék egy cziklois esésű felület szerint. Ennek a cziklois pályának tetőpontja a folyó beömlése pontjában van s domború oldalával van a föld felé fordulva. Tart­hatatlan továbbá a jelenleg divó gátrendszer is. Az ily folyószabályozás megakadályozza a folyó­nak és vidékének természetes fejlődését és — miután a víz nem önthet ki — az összes hordalék­mennyiség egyedül csak a meder czikloiszszerű feltölté­sére használtatik. Ennek következtében aránylag rö­vid idő alatt a folyó feneke sóival magasabban fog feküdni — különösen a folyó felső folyása táján — mint a körülte lévő­­ síkvidék, aminek veszélyessége könnyen belátható. Értekező ajánl egy módot, mel­­­lyel részben a folyó természetes fejlődésének is elég tétetnek, másrészt pedig a már ármentesített terüle­tek legnagyobb részét ezentúl is ármentesítené. Ez azonban egy oly bonyolódott gazdasági és technikai kérdés, hogy csak akkor lenne szerinte kivihető, ha előbb a nemzeti vagyonosodást elősegítő eszközökkel ismerkednénk meg. Erről felolvasó jövőre igér ér­tekezést. — Deésről írják f. hó 9-ről az O. É.-nek: Szolnok- Domokamegyében, Blenke-Pojánban, Simó Lajos képv. házánál újév napján az ilondai és magyar-láposi járások tekintélyei találkoztak. A kedélyes vacsoránál a talpra esett felköszöntők sorából, melyek a házi­gazdát és családját, továbbá a megye főispánját és a kővárvidéki részekből jött vendégeket éltették, ki­emelkedett Lázár Károly görög kath. lelkész szép beszéde, melyben a magyarok és románok közti egyet­értés szükségességét meleg szavakkal ecsetelte. Fel­köszöntették még Vékony és Berzenczei szol­­gabirák, Papp Sándor járásbíró és Simó Béla másodtanfelügyelő, ki éppen a felköszöntő alatt érke­zett meg Deésről, a­mi átalános jókedvet okozott. A kedélyes társaság a késő éji órákban oszlott szét. — Geduly hadnagy öngyilkossági kísérlete. Em­lítettük volt, hogy Geduly János honvédhadnagy, Ge­duly ág. hitv. evang. szuperintendens közeli rokona, a napokban kétszer lőtt magára, mert elvesztette azt az ezer forintot, a­mit az adóhivatalból a legénység részére felvett. Két levelet hagyott hátra. Az egyiket Say ezredeshez intézte s részletesen elmondta benne öngyilkosságának okát. Say ismerte a hadnagyot, tudta, hogy becsületes ember s nem kételkedett, hogy a pénzt csakugyan elvesztette. Egy tisztet küldött ki Geduly számadásainak megvizsgálására. A tiszt, mint a Pesti Hírlapban olvassuk, a kérdéses ezer forintot hiány nélkül megtalálta Geduly irományai közt. A szerencsétlen fiatal tiszt azt hitte, hogy a pénzt tár­­czájába tette, utóbb arra gondolt, hogy a kantinban felejtette. Kereste, kutatta, de nem találta. Arról, hogy íróasztalába tette, teljesen megfeledkezett. Meg­írta tehát a két levelet és mellbe lőtte magát A lö­vés zajára berohant a folyosóról egy altiszt és Ge­duly látva a katonát, azt hitte, hogy őt el akarja fog­ni. Másodszor is lőtt tehát magára. A golyó tudvale­vőleg hasába fúródott. Geduly még él, a katonai kór­házban fekszik, hol nagy gonddal ápolják. Már tudo­mása van arról, hogy a pénz megkerült. Felgyógyu­lása bizonyos. — Az A.-Maróthon megjelenő társad. közmüv. és közgazd. hetilap szerkesztését az év elejétől dr. Ruffy Pál és Szobonya Bertalan társszerkesztőktől dr. Be­­licza Pál vette át. — Az ellopott postapénzek. Szombatfalvy Albert rendőrtisztviselő ez ügyben három napig a vidéken járt, honnan ma tért vissza a fővárosba s útja ered­ményéről azonnal jelentést tett T­h­a­i­s­z főkapi­tánynak. A főváros területén Minorich és Pau­per a fogalmazók a melléjök rendelt polgári biztosokkal gyűjtik az adatokat, illetve gyanú­­jeleket. Tényleges eredmény eddig ugyan még nincsen, de a nyomozás mindinkább határozott irányt vesz. Több letartóztatás is történt, néhány ember napok óta rendőri felügyelet alatt áll, de ez ideig semmi pozitív eredmény nincs. Feljelen­tés számos érkezik, mert sokan szeretnék a kitűzött 3000 frtos jutalmat megkapni. A tolvajlást követő reggelen az egyik postakocsis egy tolnamegyei község­ben feladott sürgöny alapján, melyben felesége halálos betegségét tudatják vele, szolgálatát s benn levő bérét itt hagyva, hazautazott beteg nejéhez. Minthogy az il­lető kocsis elég sanyarú körülmények között élt s erre az útra még benn levő bérét sem kérte ki, a rendőrség gyanút táplált ellene s néhány biztost Tolna megyébe küldött, de ezek is eredménytelenül tértek vissza. Egy másik nyom Pécs felé irányitá a rendőrség figyelmét, de mint egy ma onnan érkezett sürgöny tudatta, ez a nyom is téves volt. Legújabban egy elbocsátott posta­tisztet tartanak szemmel, ki már hivataloskodása alatt is próbálgatott pénzügyi manipulácziókat, de kevés szerencsével, mert főnöke ébersége folytán mindig raj­ta vesztett. Ezt az egyént állítólag a tett elkövetésének délutánján többször látták megfordulni a postapalota udvarán. Ő, mint a viszonyokkal ismerős egyén, tudta az ottani kezelést s esetleg felhasználhatta azt. Leg­valószínűbbnek látszik azonban az a feltevés, hogy az elveszett szekrényt a postakocsira feltették, csakhogy nem zárták a kocsi belsejébe, hanem az ülés alatti lá­dában helyezhették el s a kocsis valamelyik mellék­­utczán hajtva, azt ott leadta oly egyéneknek, kik a dologba be voltak avatva. A vizsgálat különben majd ki fogja kideríteni a valót; a rendőrség erősen bízik, hogy fáradozása czélra fog vezetni. — Ismét postarablás. Pápáról írják e hó 8-iká­­ról: A Pápáról Alásony községbe menő postakocsit a podári erdőrésznél alkonyat felé több csóti legény megtámadta. Midőn útját állták a kocsinak, a kocsis, Fröhlich J., nem vesztvén el lélekjelenetét, az utonál­­lókra kiáltott, hogy álljanak félre, mert különben kö­zibük lő. A zsivány­ok azonban nem ijedtek meg sza­vaitól, sőt az egyik legény megfogta a ló kantárát és megállította, a másik legény pedig vasvillát emelt a posta­kocsisra s ennek vállára erős ütést mért. Erre a kocsis, látva a komoly veszedelmet, nem kim­élte a megtámadókat, hanem használta fegyverét. A zsivá­­nyok közé lőtt s a lövés egy utonállót el is talált. Ekkor megcsapkodta a lovakat, s szerencsésen elvág­tatott, igy megmentvén nemcsak az Alásony s a kör­nyékbeli községek postaküldeményeit, hanem a saját életét is. A vizsgálatot rögtön erélyesen megindítot­ták s a csendőröknek csakhamar sikerült is a tettese­ket kipuhatolni és le is tartóztatni. — A torda-aranyosmegyei Torda-Tur községben 1. évi január hó 11-én uj postahivatal nyittatott meg, mely összeköttetését a tordai postahivatallal napon­kint fentartandó küldönczkocsiposta-járat utján nyeri. — Névmagyarosítás: Sohr Sándor kaposvári illetőségű ugyanottani lakos »Somogyi«-ra, kiskorú Neumann Zsigmond b­urdossini illetőségű prodbje­­leni lakos vezetéknevét »Róna«-ra változtatta. — A bányatörvényjavaslat szövegezését meg­kezdték a kereskedelmi minisztériumban. A kereske­delmi miniszter febr. 4-ére több ’szakférfiút enquete­­tanácskozásra hitt egybe, a­melyben a minisztérium kebelében kidolgozott előzetes javaslat beható ta­nácskozás tárgyává fog tétetni. Ezen tanácskozásokra az egyes minisztériumok képviselőin kívül meghivat­tak : gróf Andrássy Manó bányatulajdonos és kép­viselő , Breuer József kúriai biró , Bruimann József bányakapitány, Hegedűs Sándor, Abrudbá­­nya országos képviselője, Husz Sámuel oravi­­czai vasműigazgató, Kerpely Antal, az orsz. vasművek igazgatója, Lukács László orsz. képviselő, Maass Ber­­nát, a pécsi kőszénbányák igazgatója, Probstner Artur orsz. képviselő és a felső-magyarországi bányatársa­ság igazgatója, Stoll Károly bányatanácsos, Wettstein Andor kúriai bíró, Zemlinszky Rudolf, a salgótarjáni kőszénbánya-társaság igazgatója és Zsigmondi Vilmos mérnök, orsz. képviselő. A kereskedelmi minisztérium részéről Kuncz Péter osztálytanácsos, mint előadó, továbbá Schnierer Gyula min. tanácsos és Herich Ká­roly osztálytanácsos fognak az enquete tanácskozásai­ban részt venni. — A szerelem bolondja. Egy fiatal iparossegéd tartózkodik jelenleg Szombathelyen, kit az a rögesz­me bánt, hogy Stefánia főherczegnő, trónörökösünk neje, szerelmes belé. De a történet nem csak eddig van. Az őrült fiatal ember azt is tudni akarja, hogy az udvari körök mindenféle akadályt gördítettek az elé, hogy ő a főherczegnőhöz juthasson s e miatt kár­térítést igényel. Megrontói ellen okvetlen­­ fel akar lépni s pénzbeli igényeket támaszt. Fel is keresett egy ügyvédet, hogy ez perelje be az ő nevében a királyt 20,000 forint erejéig, mert megakadályozták boldog­ságát. Az ügyvéd azzal vigasztalta, hogy ne pereljen Szombathelyen, mert az itteni bíróság illetéktelen el­járni ez ügyben. Az őrült megnyugodott a magya­rázatban. — Férjgyilkosság. Bölényből írják a sepsi­szentgyörgyi Nemerének, hogy f. hó 9-én reggel Tó­dor Dávid ottani lakost ágyában meggyilkolva talál­ták. Felesége jajveszékelve jelentette fel az esetet. A vizsgálat kiderítette, hogy a gyilkosságot a szobá­ban hajtották végre. A szerencsétlen ember mellébe kést szúrtak, mely keresztül vágta a tüdő felső részét. Szétfrec­csenő vérét a szoba padlójáról felmosták, de a csűr mellett, a hóban is találtak vérnyomokat. Úgy látszik tehát, hogy a vért edényben fogták fel. A gyil­kosság gyanúja a meggyilkolt hitestársára irányult, aki rovott előéletű egyén, s szeretőket tartott. Nyom­ban letartóztatták s átadták a járásbíróságnak, hol már részletes vallomást tett; azt mondja, hogy heves összeszólalkodás közben, indulatból követte el a gaz­tettet.­­ Rablógyilkosság történt tegnapelőtt este Sze­ged közelében. Szabó József kerülő esti tíz óra táj­ban csősz társával szokott körútját tette meg, s egy kocsi zörgésére lett figyelmessé. A zörgésbe tompa hörgés vegyült. A csősz megállította a kocsit, mely­nek derekában egy vérboritotta alak feküdt. Feje ös­­­sze volt zúzva, arczán súlyos ütések nyomai látszot­tak, szájából patakzott a vér. A lovakat egy másik ember hajtotta, aki a csősz kérdésére megmondta, hogy Szalma Józsefnek hívják, szegedi illetőségű, csizmadia legény. Szegedről Újvidékre akart menni, s útközben betért a röszkei korcsmába. Ide jött Páter János rokmi gazda ember is, a­kivel megismerkedett s vidáman borozgatott. A mesterlegény meggondolta a dolgot, nem megy — úgymond — Újvidékre, mi­kor Szegeden is talál dolgot. Megkérte a gazdát, hogy vigye haza kocsiján. A gazda bele is egyezett, felvette a kocsira. Útközben azonban a gazda, a­ki a mesterle­gény állítása szerint sokat öntött a garatra, lefordult a kocsiról, s összezúzta arczát. Eddig a mesterlegény vallomása, a­kit a csőszök a rendőrséghez kísértek. Itt azután kitűnt, hogy Páter János balesetét nem a vé­letlen okozta. Zsebeiből hiányzott a pénztárczája, a csizmadia legény ruhája pedig nagyon véres és gyűrődött volt, ami a mellett vall, hogy dula­kodott a meggyilkolttal, kinek sérülései határozottan súlyos ütésekre vallanak. A csizmadia legényt letar­tóztatták, a vérbefagyott gazdát pedig ápolják. Esz­méletlenül fekszik ágyában, s egyelőre ki van zárva a lehetőség arra, hogy kihallgathassák. A ma este érke­zett szegedi lapokban olvassuk, hogy Páter­ János magához tért és előadta, hogy Szentmihálytelekről jövet a mellette ülő Szalma József hirtelen torkon­­ragadta és a kocsiról ledobta. Azután egy doronggal neki esett és addig verte, mig eszméletét el nem vesz­tette. Az orvosi vizsgálat konstatálta, hogy Szalma József elmebeteg s mint őrült már huzamosb ideig állott gyógykezelés alatt. A véres tettet is őrültségi rohamában követhette el. Pátert gondosan ápolják, az őrültet pedig a börtönből a kórház megfigyelő osz­tályába szállították. — Gyilkos apa. Rémes eset történt tegnap este a Szeged mellett fekvő Kistelken. Gerzsán Imre ottani építőmester részegen tért haza feleségével. Kevéssel utána haza­jött fia is, Gerzsán Lajos bognármester, ki szintén korcsmában mulatott fiatal nejével. Ger­zsán Lajos összeszólalkozott mostohájával, mire a fölbőszült apa egy baltával neki ment fiának és a szó teljes értelmében összedarabolta. A fiatal­ember fele­sége csendőrökért futott, de ezek már későn érkeztek. Az építőmestert és feleségét azonnal elfogták.­­ A Son-Tay mellett elesett és megsebesült franczia katonák sorában egy magyar nevét is talál­ják : Szarvas. Az illető a franczia idegen légióban szolgált, melynek tagjai feles számmal németekből állanak. Felhívás Magyarország kereskedelmi ifjúságához. Tisztelt kartársak! Azon óhaj által vezetve, hogy a hazai kereske­delmi ifjúság szellemi művelődését s ezzel egybefüg­­gőleg a kereskedelmi osztálynak társadalmi emelke­dését tőlünk telhető módon elősegítsük . Felhívjuk hazánk kereskedő ifjúságát, hogy azok, kik oly városokban vannak alkalmazásban, hol legalább 50—100 kereskedősegéd van, egyesüljenek és társulatot, egyletet alakítsanak azon czélból, hogy ön­képzés és társas összejövetelek által a kereskedelmi tudományokat, úgy a kereskedőtől okvetlenül megkí­vánható magasabb műveltséget ezen uton lehetőleg elsajátíthassák. Az így megalakult társulatok egyesüljenek egy Budapesten felállítandó központi szövetkezettel, hogy ez­által ne csak a maguk körükben előforduló intéz­mények, hanem a kereskedő ifjúságot érdeklő minden ügyek, az országban létező kereskedő ifjúság tekin­télyes számához méltóan, a központból nyerjenek el­intézést. Felkérjük különösen a kereskedő főnök urakat, szíveskedjenek a kereskedelmi osztály társadalmi te­kintélyének növelése, segédeik kiképezése s a keres­kedelem magyarososodása érdekében ezen ügyet pár­­tolólag kezükbe venni, a városukban létező kereske­delmi szakférfiakat és tanerőket részünkre megnyer­ni és a kereskedelmi ifjúságot ilynemű egyesülésre buzdítani, hogy így mielőbb elérhessük azon időt, hogy hazánk kereskedői a külföldiekkel a versenyt kiállhas­sák, a társadalomban az őt megillető helyet méltán elfoglalva, édes hazánk felvirágozását tőlünk átélhető­­leg elősegítsük! Egyúttal felhívjuk az alakuló s a már fennálló rokonegyleteket, hogy az egylet vagy társulat hivata­los czimét s alapszabályainak egy példányát a »buda­pesti kereskedő ifjak társulata« titkárságához (Buda­pest, Gizella­ tér 2. sz.) mielőbb beküldeni szívesked­jenek. A budapesti és debreczeni ke­reskedő ifjak társulatainak közös értekezlete. Helyi hírek. — A szabadságharcz-szobor V. kerületi bizott­sága ma d. e. 11 órakor ülést tartott Gell­éri Szabó János elnöklete alatt. A bizottság felhívja azokat, kiknél gyüj­tőívek vannak, hogy azokat február hó végéig szolgáltassák be. Az olyan ívtartók, kik a gyűjtéssel foglalkozni nem kívánnak, e hó végéig kö­telesek íveiket beadni. Felolvasták ezután a többi kerületi bizottságok s a központi iroda javaslatait a gyűjtések további szervezésére vonatkozólag. Ezek között a szelvény­könyvek kibocsátását a bizottság is olyannak találta, a­mel­lyel már most meg kell indí­tani a gyűjtést. A többi javaslatok megbeszélésére hét tagú bizottságot küldtek ki, mely legkésőbb február hó végéig jelentést tesz. — Budapest English-klub. Black Maurice,a kör alelnöke, f. hó 16-án tartja felolvasását »Boys and girls in America« czim alatt és pedig a Nemzeti szálló földszinti nagytermében, minthogy a Tigris­szállóban a helyiségek szűknek bizonyultak. Kezdete 8 órakor. Első széksorok hölgyek számára vannak fentartva. Vendégek szívesen láttatnak. Felolvasás után vacsora étlap szerint, melyen vendégek is részt­­vehetnek.­­ Huszonnyolcz métermázsa dinamitot akar a katonai hatóság állandóan tartani Budapesten. Rak­tározására keresnek most helyet a főváros határában. Vegyes bizottság holnap néz szét a raktározási hely­kijelölése ügyében. A bizottság a katonaság és a közigazgatási hatóság képviselőiből alakult. A raktárt a pesti részen szándékoznak felállítani. Attól a hely­től, a­hol a dinamit lesz, 500 méternyi távolságra építkezni nem lesz szabad. — Régészeti leletek a fővárosban. A régi lóver­senytér és a ferenczvárosi vasúti állomás közt folyó vágány­lerakási munkálatok alkalmával az ott dolgo­zó munkások tegnap a homok­halmokban, mintegy fél méter mélységben, több koponyára és emberi csontváz-részekre bukkantak. L­é­h­n­e­r Adolf és Takács Győző mérnökök azonnal értesítették a leletről az antropológiai múzeumot és két jó megtar­tású koponyát és több csontot be is küldtek a mú­zeumnak, mely azonnal intézkedett, hogy a munkála­tok színhelyén előforduló hasonló lelet összegyüj­­tessék. — Éjjeli garázdálkodás. Az éjjel a hatvani­­utczában H. K. ügyvédjelölt és W. M. kereskedő min­den ok nélkül megtámadták Cz. Gy. tanársegédet s a földre gyűrték. A zajra elősiető rendőrt is goromba szavakkal illették, mire ez vészjelt adva, egy másik rendőrt segítségül hitt, az illetőket a rendőrségi épü­letbe kísérték. Itt, miután lakásukat igazolták, szaba­don bocsátották őket.­­ A ferenczvárosi társaskör ma délután tar­totta évi közgyűlését dr. Apáth­y István elnöklete alatt. A vá­lasztmány jelentéséből megemlítjük, hogy a körnek a jelen évben 261 tagja van ; a bevétel volt a múlt évben 3176 frt 52 kr, a kiadás 3112 frt 45 kr s igy a pénztári maradvány 64 frt 9 kr. A számvizsgáló bizottság jelentése alapján a pénztárnok­nak a felmentvény megadatott. A f. év költségvetése következő­leg állapíttatott meg : bevétel 3496 frt, kiadás 3096 frt s az ek­ként mutatkozó többlet 400 frt. Miután az eddigi tisztikarnak buzgó működéséért a közgyűlés jegyzőkönyvileg köszönetét fejezte volna ki s az alapszabályok egy szakaszát kibővítette, megejtetett a választás. Megválasztattak egyhangúlag : elnök­nek gróf Károlyi István, I. alelnöknek dr. Apáthy István, II. alelnöknek Horváth Lajos, I. jegyzőnek Hindy Kálmán, II. jegyzőnek Borbély Vidor, ügyésznek dr. Rock Géza, pénztár­noknak Senyei Ferencz, könyvtárnoknak Halász Gyula, gaz­dának Fillinger Károly. Választottak ezenfelül 30 rendes és 10 póttagból álló választmányt. — Szerencsétlenség. Tegnap este a m. kir. ál­lamvasutak józsefvárosi indóházában Orbány István napszámost, saját vigyázatlansága folytán, elütötte a 176. sz. gép. A szerencsétlen ember súlyos sérülések­kel szállíttatott kórházba. Ugyancsak ott ma reggel Kucsera János géplakatos az ütközők közé került s jobb kezén és arczán súlyos sérüléseket szenvedett. Ezt is kórházba szállították ápolás végett. — Rendőrségi statisztika. A lefolyt 1883. év második felében a fővárosi kapitánysághoz beérkezett összesen : elnöki fagydarab 3631, kihágási 3114, köz­­igazgatási és bűnügyi 47.187, tehát a félévi ügyforga­lom 53.932 darabra rúg.­­ Letartóztatva volt ez idő alatt összesen 6319 egyén; ezekből a kir. ügyészség­hez átküldetett 747, a járásbíróságokhoz 276, kór­házba 288, az elöljáróságokhoz 32, a kerületi kapi­tányságokhoz 275, katonai hatóságokhoz 287, megke­resés folytán letartóztattatott 99, rendőrileg fenyette­­tett 2005, igazolás után elbocsáttatott 812, kényszer­­útlevéllel elküldetett 18, s eltolonczoltatott 1480. — Megtámadási eset volt a lefolyt félévben 11, igy ket­tővel több, mint az év első felében. — Gőzkazán meg­vizsgáltatott 579. Útlevél-utalvány kiadatott 486, s igazolási­ jegy 404. Tánczmulatságokra és mutatvá­nyokra kiadatott 799 engedély; ezek után befolyt rend­őri dijak fejében 2585 frt 50 ki­s fővárosi dijak fejében 8675 frt. A rendőrlegénységnek oktatás adatott 88 napon. A bejelentési hivatalhoz beérke­zett 9240 ügydarab, lakásváltoztatás bejelentetett 395.858 s hiányos bejelentés miatti bírságpénzekből befolyt 929 frt 50 kr. A tíz kerületi kapitányság ügy­forgalma együttvéve a következő volt: beérkezett ki­hágási ügydarab 17.720, közigazgatási 42.948 s igy összesen 60.668 ügydarab. Eljegyzések és esküvők: Domáldi Felszeghy Sándor konárdi föld­­birtokos jan. 10-én vezette oltárhoz Gyárfás Gizella kisasszonyt, Gyárfás Lajos kis-küküllőmegyei földbirtokos leányát Csapon. A fiatal párt Kolosvári Sándor ref. lelkész eskette össze. Az esküvőt kedélyes lakoma, ezt pedig vidám táncz követte. R­e­m­s­e­y István, a kaposvári államgimná­­zium fiatal tanára eljegyezte K­v­a­p­i­l Mariska kisasszonyt, Kvapil N. toponári főerdész leányát. Német István lengyeltóti ügyvéd e napok­ban tartotta eljegyzését Scholz Minka kisas­­­szon­nyal, Scholz Erik kir. mérnök leányával Ka­posvárott. Halálozások. Ivánka Petronella (a csak nem rég elhalt Ivánka Orzsi-Stotterné nővére) élte 17-ik évében Paláston Hontmegyében elhalt. Béke hamvaira! Túra Jánosné szül. szaplonczai Szaplonczay Antónia úgy saját, valamint férje, nemkülönben Má­ria, Péter és Ilona gyermekei s a rokonság nevében megtört szívvel tudatják a szeretett atya, apa, nagy­apa és rokon . szaplonczai Szaplonczay Imre volt megyei törvényszéki ülnöknek, élte 75-ik évében, tüdőszélhüdés folytán folyó hó 6-án Felső-Vissón történt gyászos kimultát. Béke hamvaira! Tompa Antal fővárosi ügyvéd napa, özv. K­a­f­­k­a Jánosné szül. Stéger Teréz, tegnap 81 éves korában elhunyt. K­i­j­á­t­z Elek, a sümegi uradalom intézője, élete 34-ik, boldog házasságának 9-ik évében f. hó 11-én meghalt. Béke hamvaira! E­ö­r­d­ö­g­h Frigyesné szül. Jánosi Zolna as­­­szony f. hó 11-én, élete 54-ik évében B.­Csabán meg­halt. Béke hamvaira! Báró N­o­p­c­s­a László, az erdélyi arisztokrá­­czia Nesztora, e hó 12-én hajnalban elhunyt Déván. A boldogult még a múlt században, 1794-ben szüle­tett és már ifjú férfi korában elérte a megye legfőbb tisztségeit. Először Hunyad megye főbírája, majd fő­ispánja lett s tisztét 1848-ig viselte. Ekkor Bécsbe költözött és ott élt 1859-ig; ettől kezdve haláláig Déván. Kétszer nősült. Első házasságából 1815-ben született b. N­o­p­c­s­a Ferencz, a királyné ő Fel­sége jelenlegi főudvarmestere. Második nejétől szár­mazott Elek fia, ki hunyadmegyei birtokos. A boldo­gult bárót, kit jótékonysága miatt az egész megyében közszeretet és tisztelet környezett, e hó 14-én szállít­ják Farkadinra s az ottani családi sírboltba helyezik.

Next