Pesti Napló, esti kiadás, 1887. június (38. évfolyam, 149-178. szám)
1887-06-02 / 150. szám
150. szám. Szerkesztési Iroda: Ferencziek-tere, Athenäen m-é púiét. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőségbe intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak e. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Ferencziek-tere, Athenäen m-é púsét. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények a kiadó-hivatalhoz intézendők. Egyes szám 2 kr. Esti kiadás. Budapest, 1887. Csütörtök, junius 2. 38. évi folyam. Előfizetési feltételek: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva : Havonként 1 frt 50 kr. — 3 hónapra 4 frt 50 kr. — 1 hónapra 8 frt. Ha íz eali ti a. dia postai különk fi Másé kivontatik, postabélyegre havonként 8& ka., évnegyedenként 1 forint feldlűzölendő. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a »3 p esti ISTapló« kiadóhivatalába Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, küldendők. Egyes számo kr. Budapest, junius 2. A franczia kormány vagy két hétre el akarja napolni a képviselőházat, hogy ideje legyen a költségvetést elkészíteni s benne az ígért reformokat valósítani. Fő czélja e rendszabállyal azonban az, hogy a miniszterek ellenségeik bizton és minduntalan várható támadásaitól szabaduljanak. Két hét alatt a radikálisok bősz haragja talán mégis megenyhül és ha nem, ez időben történhetik olyasvalami, mi a helyzetet tisztázza s a Rouvier-kormány állásának némi szilárdságot kölcsönözhet. Az utczai tüntetések Párisban tegnap este nem ismétlődtek, mert a rendőrség már ideje korán a legnagyobb arányú intézkedéseket tette minden csoportosulás megakadályozására. Egyébiránt Boulanger tábornok jelenleg nincs is Párisban. Hír szerint európai körútra készül, mi azonban alig jelenthet mást, mint hogy Oroszországba megy s ott ünnepelteti magát oly szerepet játszva, mint egykor Skobelev orosz tábornok Párisban. A belga munkásmozgalmak itt-ott szülőfélben vannak. Egyes vidékeken újra megkezdődött a munka. Ellenben Brüsszelben és környékén rosszabbra fordult a helyzet s pár nap óta minduntalan véres összeütközések történnek a munkások és a rendőrök közt. A belga munkásmozgalom Brüsszelből jelentik tegnapi kelettel. Mintegy tízezer emberből álló nagy népgyűlés ma kikiáltotta az általános szavazatjogot. A város legélénkebb utczáin a hatósági tilalom daczára nagy összecsődülések történnek. Újabb összeütközésektől tartanak. A gyűlés befejezte után a királyi család Laekenbe költözködött át. — Brüsszelben egyre nő az agitáczió. Négyezer fővárosi munkás már sztrájkol. Ma éjjel számos gyűlés volt. A polgárőrség részben konszignálva van. A charleroi-i Allianzkőszénbányát ma dinamittal részben levegőbe röpítették. Képviselő választási mozgalmak. Riglizáról június 1-ről írják nekünk: Gr. Apponyi Albert ígéretéhez képest a rigiczai választókerületet is meglátogatta május 31-én. Sajnos, hogy Hevessy Bertalan, e kerület ellenzéki képviselőjelöltje, ez útjában őt nem kisérhette el, mert kisfiának súlyos betegségéről vett távirat következtében neki még május 30-án este azonnal vissza kellett utazni Budapestre. Mint részvéttel értesülünk, a baj annyira komoly, hogy csakugyan indokolt volt képviselőjelöltünk hazautazása, kinek ígéretét bírjuk, hogy pár nap múlva meg fog jelenni kerületünkben, hol a legnagyobb örömmel fogadják s programmbeszédét meg fogja tartani. A rigiczai kerület ellenzéki hangulata kitűnő s gróf Apponyi Albert fogadtatása, ki Szemző István, Szemző János és Turszky András r. kath. lelkész kíséretében jelent meg, igen fényes és lelkesült volt. Már a zombori határban nagyszámú bandérium és a kocsik hosszú sorozata várt a kitűnő vendégre, honnan a kerületből elébe küldött fényes négyes fogaton vonult be Gakovára. Itt gróf Apponyi rövid beszédet tartott, mely a nagyszámmal összegyűlt néptömegre gyújtó hatást gyakorolt. A gakovaiak csatlakozása mellett Krusevlyán keresztül Rigiczára vonultak be, hol már a kerület minden községéből összesereglett választók feszült figyelemmel vártak s nagy, leírhatatlan lelkesedéssel fogadták. Itt gróf Apponyi hosszabb beszédet intézett a kerület választóihoz, melyben jelöltül barátját, Hevessy Bertalant igen meleg szavakkal ajánlotta s egyúttal kimentette a jelöltet, hogy szomorú családi eseményei miatt a mai napon nem jelenhetett meg, hogy a kijelölés által ért megtiszteltetését személyesen megköszönje s egyúttal programmbeszédjét megtarthassa, mit azonban, ha kisfiának aggasztó betegsége némileg jobbra fordul, pár nap múlva meg fog tenni. Kitűnő pártvezérünk beszéde itt is leirhatatlan lelkesedést szült s az ellenzéki választók hangulata a győzelemre, a jövő választásnál, reményre jogosít fel. Rigiczáról nagyszámú lovas és hosszú kocsisor kíséretében Stanisicsra ment gróf Apponyi Albert, kihez még Rigiczán dr. Rédl Béla, a kerületben általánosan tisztelt s nagy befolyású nagybirtokos, a mérsékelt ellenzék rendithetlen hive, csatlakozott. Stanisicsen, hol gróf Apponyi Offenheimerné asszony vendégszerető házánál szállt meg, bár rövid tartózkodása miatt előre is tiltakozott minden fogadtatás ellen, az összesereglett nagyszámú nép zajos tüntetésének s lelkes szűnni nem akaró éljenzéseinek engedve, rövid beszédben köszönte meg a személye iránt nyilvánuló bizalmat és ragaszkodást s küzdelemmel kitartásra buzdítva, jelöltül barátját itt is melegen ajánlá. Innen éjszakára visszatért Zomborba. Fenyvessy Ferencz beszámoló körútját pünkösdvasárnap kezdte meg. Mióta Verhovay és egy kerületbeli, mindenütt csak mosolylyal fogadott Biró Vincze Fenyvessy ellen már hetek óta járják a községeket, az ugodi kerület összes intelligencziája ki akarta mutatni, hogy a legnagyobb ragaszkodással viseltetik régi képviselőjéhez, ki már hat év óta hűen képviseli őket. Fenyvessy fogadtatása a lehető legimpozánsabb volt. Körútjában először Vaszar községben állott meg, hová tiszteletére a környék vezetői is Berger Gábor nagybérlő, Lukacsek János volt képviselő, Sánelly József, Kränzlein Mihály, Asbóth Flóris jegyző stb. megjelentek. A nagy lelkesedéssel fogadott képviselőnket Lukacsek János üdvözölte tőle már megszokott szép beszéddel, melyben kifejtette a mérsékelt ellenzék hivatását s elmondta Fenyvessynek országgyűlési szereplését. A nagy hatást keltett beszéd után általános figyelem közt, nagy néptömeg előtt tartotta meg Fenyvessy Ferencz beszámoló beszédjét, melyet folytonos tetszéssel és éljenzéssel kisértek választói, kiknek nevében Horváth Antal plébános köszönte meg Fenyvessynek fáradozásait s zajos hatást keltett beszédben kérte fel őt újból a jelöltségre. Az egyhangú kijelölés után Schönauer Antal úr vendégszerető házában gyűltek egybe a megjelent vendégek, kik azután valamennyien a hozzájuk csatlakozott nagy és szép kísérettel, harsogó zene mellett rándultak át a kerület felső vidékének központjára, Lovász-Patona városába. Itt volt az aznapi fogadás fénypontja. Ide jöttek az egész kerületből az intelligenczia képviselői, Szabadhegyi Kálmán nagybirtokos, Csiba Károly, Valla Gyula és Géza, Kühn Vincze, Lipovecz Antal, Erdődy Károly stb. stb. A város határán díszbe öltözött, fellobogózott nagyszámú délczeg lovas bandérium, beláthatlan kocsisorral nagyszámú közönség, köztük a város és vidék úri hölgyei, kiknek nevében Zeilinger Anna, Szabady Irma, Gaál Ernesztina és Németh Lászlóné gyönyörű virágcsokrokat adtak át Fenyvessynek. Az első üdvözlő beszédet Pitying József, gróf Vallis Gyula ispánja, tartotta, díszes nagy koszorút adva át a patonai Fenyvessy-párt nevében. Utána az ipartestület, mely teljes számban jött ki a város határához Fenyvessy elé, fogadta Fenyvessyt, kihez az ipartestület elnöke Burkus Jakab intézett üdvözlő beszédet, majd a testületileg teljes számban, teljes díszben kirukkolt tűzoltó egylet nevében Zalán Béla gyógyszerész s főparancsnok tartott beszédet, mindkét részről koszorúkat nyújtva át Fenyvessynek, ki meghatottan válaszolt minden üdvözlő beszédre, mely után megindult a városba az impozáns, festői menet. Az egész város talpon volt s lelkesen éljenezte Fenyvessyt, ki gróf Esterházy Ferencznek, a I.-vásárhelyi kerület mérsékelt ellenzék elnökének, virágcsokrokkal, koszorúkkal teli kocsiján Bognár Endre katonai ev. lelkész házájához hajtatott, kinél lakása volt. Rövid perczek után több tagú küldöttség jelent meg, melynek nevében Strausz Géza tartott Fenyvessyhez beszédet, kérve őt, jelennék meg a nagy vendéglőben, hol az öszszes választók várják beszámoló beszédének megtartására. Fenyvessyt megérkezésekor szűnni nem akaró lelkes éljenekkel fogadták, mi még csak fokozódott, mikor meglátták, hogy a Verhovayt mutogató Biró Vincze is nagy kakas tollával s sarkantyus csizmájával a közönség közt van. A vendéglő tágas nagy udvarában ismét koszorúkat, csokrokat nyújtottak át Fenyvessynek Glatz Anna és Szabady Betti. A választók nevében Polgár Antal üdvözölte Fenyvessyt szép beszédben, mire Fenyvessy emelvényre állva nagyszabású politikai beszédet tartott egy órán keresztül. A kormány külügyi, belügyi politikáját ismertette kritikailag szónoki hatással, majd rátért a lelketlenül megindult antiszemita heccére és kíméletlenül ostorozta, majd szikrázó adomákkal nevetségessé tette a népet butítani és ámítani akaró izgatókat. A beszéd leirhatlan hatást aratott, mely után ünnepélyes hangon, nagy gonddal átgondolt gyönyörű beszédet mondott Bognár Endre ev. lelkész, kit szép beszédéért általánosan lelkesen megéljenezték. Végül Fenyvessyt a választók vállaikra véve hordozták körül, mindenhol zajosan éljenezve őt. Fenyvessy az egész estét Patonán töltötte s a vacsora alatt is meg-megújuló ovácziókban részesült. A zene két oldalról is reggelig szólt. Másnap, pünkösdhétfőn, volt a fényes fogadtatásnak méltó folytatása. Reggel 10 órakor indult meg a szép menet, élén délczeg bandériummal Nagy- Dér felé, hol Szabadhegyi Kálmán nagybirtokossal élén nagyszámú nép várta Fenyvessyt, ki itt is hoszszasan beszélt zajos hatással. Butkovics Sándor köszönte meg a megjelenést, fölkérve őt a jelöltség elfogadására. Butkovics Ágnes harmadmagával, fehérbe öltözve, virágcsokrokkal lepték meg Fenyvessyt, a ki Mihályi Sándor nagybirtokosnál látogatást téve, kíséretével, kihez Glatz József, Burkus Jakab, Scheibál Károly stb. csatlakoztak, Bakony-Tamásiba rándultak, hol előzőleg Verhovay már a községet felizgatta volt, de Fenyvessy lelkesedéssel elmondott beszéde s főleg a választók közt kiosztott könyv, mely Fenyvessy országgyűlési beszédeit tartalmazta, oly hatást tett, hogy a választók nevében Vági Mihály nyíltan köszönetet mondott Fenyvessynek, kinél jobb követet nem is kíván egy község sem. Délután 6 órakor megérkeztek a felsővidék küldöttei is, Csiba Károly, Talabér János s jelentették, hogy már 4 óra óta várja kerületének képviselőjét Románd, Péterd, Lázi, Varsány nagyközségek. Fenyvessyt Tamásiból a község elöljárósága és vezetői mind elkísérték további útjára, hol fényesebbnek alig képzelhető fogadtatásban részesítették. Mozsárlövések, négy falu díszes lovas bandériuma fogadták az érkező díszes menetet. Romándon Mihalicz János plébános, Láziban Matkovics Adolf, Péterden Winterkorn Sándor tartottak üdvözlő beszédeket. Láziban, hol fehérbe öltözött leánykák virágzáporral fogadták Fenyvessyt, több időre megállott a menet. Fenyvessy mindenhol beszélt. Késő este ért a menet Varsányba, hol diadalívvel fogadták Csiba Károly háza előtt. Itt Kühn Vincze, majd Talabér János beszéltek, mire Fenyvessy válaszolt. Nagy hatást keltett Kühn Vincze plébános beszéde, melylyel Fenyvessynek hat éven keresztül lankadni nem tudó buzgalmát ismertette. Estére az egész társaság Kühn Vinczénél volt hivatalos. Harmadnap Pápa-Teszéren, hol nem is volt bejelentve Fenyvessy érkezése, rögtönzött, de kitünően sikerült fogadásban részesítették. Bandérium és külön küldöttség ment Fenyvessyért Valla Gyulához, hol szállva volt, kivel és vendégeivel Fenyvessy a községházához hajtatott. Itt Márffy Gyula jegyző, ki beszédet is tartott, Nunkovics János, Pápai Kálmán, Hérics János, Csurgay stb. fogadták. Fenyvessy beszéde után Piribauer Ferencz tartott szónoki hévvel elmondott beszédet, felkérve újból a jelöltségre, mit Fenyvessy elfogadott. — így végződött Fenyvessy első körútja. Verhovay és hívei teljes kudarczot vallottak. Jövő vasárnap Fenyvessy a kerület más részét keresi fel. Széll Kálmán beszédét, melyet kőszegi választói előtt tartott, reggeli lapunkban egész terjedelmében közöltük. A beszéd után Szájbely nagybirtokos megköszönte előadását s kérte őt, hogy fogadja el a jelöltséget újból. Széli a jelöltséget nem fogadta el oly indokolással, hogy tartózkodó politikai magatartása talán nem felel meg a választók óhajának. Szájbely ismételte kérelmét, hangsúlyozván, hogy a választók bizalma rendíthetetlen. Széli azonban megmaradt vonakodása mellett s csak mikor Chernel Kálmán harmadszor is kérte, hogy ne utasítsa vissza választói bizalmát, jelentette ki, hogy a jelöltséget elfogadja, de hozzátette, hogy ezentúl is pártonkívüli marad. Támogatni fogja ugyan a Tisza-kabinetet, de oly kérdésekben, melyekben nem ért egyet a kormánynyal, saját meggyőződését fogja követni. Széll ezután több látogatást tett s később rátóti birtokára ment. H.-M.-Vásárhelyről írják nekünk. Ma délelőtt 10 órakor tartotta a városháza udvarán Gosztonyi Sándor volt országgyűlési képviselőnk impozáns közönség jelenlétében beszámoló beszédét, melyben a kormány pénzügyi és a közös hadseregre vonatkozó politikáját erős kritika alá vette, mit a közönség zajosan megéljenzett. A beszámoló beszéd után a függő párt elnöke, dr. Dudrey Gyula ügyvéd, mondott a volt képviselőnek országgyűlési működéséért a párt nevében köszönetét, mely után a körülbelől 1000 főre rugó közönség a népkertbe vonulva dr. Cudrey elnöklete alatt pártgyűlést tartott, hol is egyhangúlag Gosztonyi Sándor lett képviselőjelöltté kikiáltva és érette küldöttséget menesztve, őt a gyűlésbe meghívták. Megérkezve a népkertbe, lelkesülten fogadták. Erre Gosztonyi megköszönve a bizalmat, a jelöltséget elfogadta és ígérte, hogy programmbeszédét néhány nap múlva megtartja. A hangulatból ítélve a függő párt győzelme bizonyos. Pétervásárról (Heves megye) június 1-től írják nekünk: Miután kezdetét vette a főispán által saját úri személyében felléptetett Almássy Kálmán gróf érdekében az itatás, azóta megszűnt kerületünkben minden hivatalos foglalkozás. Kőszolgabiránk, Ivády Miklós, szabadságolva lett azért, mert a mi szeretett ellenzéki jelöltünk Ivády Bélának a testvére. No jó, ne mondják, hogy testvére érdekében működik. Csakhogy a főczél az volt, hogy Holló Géza segédszolgabiró helyettesittessék a főispán által, a ki elvállalta a főkortesi szerepet s teendője a hivatal czim alatt, az Almássy zászlók, jelvények osztogatása s a hivatalos itatás és etetés vezetése. Ilyen világot még nem éltünk, mert itt van a mi főszolgabiránk, soha nem tapasztaltuk, hogy hivatalos állását testvére javára használta. Most neki távozni kellett, hogy a hivatalba főkertes tétessék. Mi is feljegyezzük magunknak a főkortes szolgabirót. Pedig hasztalan minden kapálódzás, a mi jelöltünk Ivády Béla győzni fog, de egy fog bukni nálunk a nép előtt: a hivatal szentsége, mely most kortestanyává tétetett a főispán által. Ez közbotrányt okoz. Üdvözlégy Tisza most, uj intézményeiddel ! Azt mondják, miért engedte magát főszolgabírónk szabadságoltatni. Hát akkor felfüggesztik. Azért kötötte össze saját úri személye által eszközlött felléptetését Almássynak, a hivatal vizsgálatával, hogy ha főszolgabíránk nem enged , felfüggesztik. Még egyszer üdvözlégy Tisza-morál! A tapolczai választókerület függetlenségi pártja május hó 30-án tartott értekezletén szép számú választópolgárok jelentek meg. Lágler György kapolcsi lelkész és Kuthy Mátyás ugyanottani földbirtokos tolmácsolták a megjelentek óhaját. Előbbi bemutatá Hekenaszt György, az országos központ kiküldöttjét, ki szíves lesz a függetlenségi párt programmját a megjelent polgárok előtt fejtegetni és a képviselőjelöltet figyelmükbe ajánlani. A kiküldött megéljeneztetvén, Hentaller Lajos nagy lelkesültséggel kikiáltatott képviselőjelöltnek. Vadnay Andor hívei, kik ez idő alatt a szomszédos szobában egybegyűltek, meg akarták ugyan a tanácskozást zavarni, de Szentmiklóssy szolgabírónak ez alkalommal tanúsított erélyes föllépése a rajongókat elhallgattatta Hentaller a jövő vasárnapon tartja meg programmbeszédét. A czeglédi választók a maguk köréből négy embert Turinba Kossuthhoz küldtek, közvetlenül megtudandók Kossuth véleményét a czeglédi viszonyokról. A székelyhídi kerület képviselője , Kiss Albert pünkösd első napján indult kerületébe s elsősorban Er-Mihályfalván tartotta beszámolóját. Utána Thaly Kálmán is beszélt. Másnap Kiss Albert kíséretével Diószegre rándult át, hol szintén lelkesen fogadták s ott is megtartotta beszámolóját. Délután Székelyhidra vonult a menet, hol a beszámoló megtartása után pártgyűlés volt, melyen Kiss Albertet újból kikiáltották a kerület függetlenségi jelöltjéül. A kormánypárt Fráter Béla szolgabírót léptette fel ellene. A köbölkúti kerületben Hazay Ernő kormánypárti, hír szerint, újra fellép. Az ellenzék jelöltje Zboray függetlenségi párti, Perkátán Lukács Gyula függetlenségi párti a pünkösdi ünnepek alatt tarta meg programmbeszédét. Ugyane kerületben a kormánypárti Pálffy Ferencz ügyvédet szóhoz sem engedték jutni, úgy hogy távoznia kellett. A község házában be akarta magát mutatni, de nem eresztették be. Székesfehérvárott s H.-M.-Vásárhelyen a választás június 17-én megy végbe. A paksi kerületben a kormánypárt jelöltje ismét Szeniczey Ödön, a függő párté Szuha István. Zalathnán Kemény Gábor bárót, a volt minisztert, kiáltották ki jelöltnek. Mádon a kormánypárti Zalay István tegnap tarta meg programmbeszédét. Kunfélegyházán Csanády Sándor pünkösdkor járt. Rá akarták bírni, hogy a másik függőpárti jelölt, Holló javára lemondjon, de ezt Csanády megtagadta. Csanády ezt megtagadván, beszélni kezdett a néphez, de minduntalan megzavarták Holló éltetésével. Erre Csanády azt kérdezé, hogy mivel érdemelte meg e viselkedést ? E felkiáltásra elhallgattak s Csanády azzal fejezte be beszédét, hogy okvetlenül fellép s a nép döntse el: ő érdemli-e meg a bizalmat, vagy Holló ? — A kormánypárt jelöltje b. Bánhidy Béla. Somogyban még alig van nyoma a választási mozgalmaknak. Úgy látszik a jelöltek az utolsó héten lépnek föl. Komáromba Klapkát várják, kit ott jún. 5-én nagy ünnepélyességgel fogadnak. Az ellenzék jelöltje Győry Elek, a kormánypárté Pulay Kornél. Pozsony városában a képv.-választás jún. 17-re tűzetett ki. • Szentesen Törs Kálmán pünkösd hétfőjén tartotta beszámolóját, mely után az összegyűlt választók pártgyűléssé alakulván, újból kikiáltották Törsöt a kerület függetlenségi jelöltjéül. Este tiszteletére bankettet rendeztek, melyet hajnalig tartó táncz követett. A székelykereszturi kerületben a kormánypárt Szentkirályi Árpád főszolgabírót léptette fel. (Ered. sürg.) Nagy-Mihály, jun. 2. A nagymihályi választókerület képviselőjelöltjévé Balogh Géza egyhangúlag nagy lelkesedéssel kikiáltatott. Ez alkalommal tartott tartalomdus beszámolója osztatlan bizalmat keltett. A PESTI NAPLÓ TÄRCZÄJA. JULIA. Regény. 30 Irta s Gra"bá,n.3ri. XVII. Betette az ajtót, s ismét föl s alá kezdett járni a szobában, némán, lecsüggesztett fővel, de valahányszor előttem elhaladt, s könnyedén bicczentett a fejével, s bizonyos tiszteletteljes hódolattal kissé meghatta magát. Végre belépett Vilma. Látszott, hogy a reggeli mellől szólították el, mert az utolsó falat még szájában volt. Egy tönkresilányitó pillantást vetett rám s bátyjához fordult, kinek arczát — Vilma láttára, elfutotta a vér, s izgatottan mondá, rám mutatva : — No látod, látod, neki a báró nem kell! Kosarat adott Tarcsaynak! Vilma egyszerre lenyelte a falatját s bámészan nézett rám. — Igen, igen! ismétlé az öreg. Kosarat adott neki, mert nem szereti, és nekem azt mondta, hogy elmegy... — Elmegy?... Kosarat adott?... Oh Istenem ! — szólott Vilma kicsinylő ajkbigyesztéssel. Oh Istenem! Ezt gondoltam. Interesszanttá akarja magát tenni. — Ne beszélj, ne beszélj, vágott szavába Zatróczy, de kedves húgának már megoldódzott a nyelve. — Elmegy? Mikor? Talán még ma? Várjon a bárónak melyik birtokára megy ? — Kisasszony! kiáltám fölegyenesedve, mert éreztem a czélzás égető fullánkját. — Na! Na!... Üssön meg! Üssön meg!... Magától minden kitelik!... sápogta, olyan kihívó állást véve, mint az utczagyerek, mikor verekedésre készül. Egy percz alatt kimutatta egész pórias lelkét, alacsony származását. Zatróczy ökölbe szorította a kezeit, homlokán kidagadt az ér, de még visszafojtotta indulatát s halkan mondá: — Vilma menj ki,... látom, veled nem lehet beszélni. — Mért menjek ? kiáltott a vén lány egyszerre mély hangon. Átengedtem a tért ennek a . .. ennek a ... szót keresett, de nem talált. — Vilma, menj ki, — ismétlé az öreg, már hevesebben. — Ennek a ... aki mióta itt van, csak bajt hozott ránk. Szerencsétlenné tett engem, téged, a leányodat: ez a kígyó . . . Zatróczy irtóztatót csapott öklével az asztalra s harmadszor kiáltá, de oly hangon, hogy az ablak is megreszketett tőle: — Menj ki! ... Vilma szeretett volna egyszerre beleharapni az alsó és felső ajkába, de mivel ez nem sikerült neki s bősz indulatát még sem vihette magával, — kinyújtotta rám a nyelvét s elrohant, erősen becsapva maga után az ajtót. Én az öreg úrhoz siettem, kinek arcza olyan volt, mint a vörös posztó, s attól féltem, hogy ott nyomban megüti a guta. Sok időbe került, mig az öreg úr ismét lecsöndesedett. Két puffancs tenyere közé fogta az egyik kezemet, s elkezdte azt tapsikolni. — Hát elmegy kisasszony ? Hm! Hm!... Különben jól teszi. Én is elmennék innen, ha lehetne, de hát nem lehet, mert apa vagyok és . . . földbirtokos. Szót sem szóltam, ő kis idő múlva megint dünnyögé: — Beszélni akartam a Vilmával, hogy nem lehetne-e valahogy mégis itt tartani a kisasszonykát, mert én szeretem. . .. Isten bizony, szeretem. És egy ilyen jó és szorgalmatos perszóna ... de hát nem lehet no! Az a báró, terringettél! ... No már minek volt neki. . . ? Szegény Pólika! . .. Különben most már az ő ügyét majd megcsinálom én,. . . majd megcsináljuk, . . . megcsináljuk! . . . Elkezdte az arczomat jóságosan csirogatni, mialatt egészen lecsillapult. — Hallja kisasszony, jól tette, hogy nem ment hozzá, és szerencse, hogy őt nem szereti. Tudja, az ilyen házasság nem ér semmit. Az csak olyanok között való, akik összepászolnak: mert az efféle magnátusoknál az az úgynevezett: nagy szerelem hamar fucs, s akkor minden fucs! . . . Kezdődnek a szemrehányások, a melyekben a feleség mindig alárendelt perszóna marad, minekutána semmit sem hozott a házhoz, csak elvitt s ezt neki felhántorgatják. Minden krajczárkát muszáj szegénykének megfizetni a szive vérével és könyeivel. A méltóságos férj uram pediglen azalatt keres magának szórakozást másfelé. Udvarol színésznőknek, ballerina-lánykáknak s többet költ azoknak csak a perczentbe adott smukjára, mint amennyibe neki az egész felesége került, aki szép is, jó is, becsületes is, de hát nem előkelő származású, nem pászol hozzá, nincs jussa beszélni, mert nem hozott semmit. Magácskával is csak úgy lett volna higgje el. Szerencsére ebben a kis fejecskében van ész, és nem ment hozzá. Jól tette!.. . Lássa, Pólika, az már más. Ő hozzá való, és ... no majd megcsináljuk, megcsináljuk .. .! Hát mikor akar elutazni? — Még ma. — Még ma ? .. . Ej, ej no! . . . Hát úgy siet ? Különben nem csodálkozom, én is sietnék, ha lehetne. No majd el fogjuk intézni a számadásunkat. Juliska kisasszony! (először szólított a keresztnevemen, s a mutatóujját jelentőséggel húzogatta föl s alá az orra hegyén) Juliska kisasszony, el fogjuk intézni a számadásunkat !... Aztán ismét megfogta a kezemet. — Hova megy ? Pestre, nemde bár ? — Egyelőre oda, mig valami helyet kapok, — felelém. — Persze, persze, még nincsen kondicziója. Hanem tudja mit, kedves kisasszonykám, mihelyest megérkezik Pestre, tüstént írja meg nekem az adresszát, aztán én tudakozódni fogok az ismerőseim között, mert nekem Abaújban és Sárosban nagyon sok ismerősöm van. Aztán meglátja, olyan pompás helyecskére fogom rekomendálni, hogy no...! Félig megölelt, és gyöngéden simogatta a hajamat. Az elérzékenyülés kezdett rajtam erőt venni; ismét csak gyönge leány voltam, kit a balszerencse egyik helyről a másikra kerget, s akkor riasztja ki fészkéből, mikor már kissé belémelegedett. Zatróczy fölvezetett reggelizni. A hideg ebédlőben senki sem volt a cseléden kívül, pedig úgy szerettem volna valakivel találkozni. Mondjam-e kivel ? Az én kis tanítványommal, ki neheztel rám, elitél, talán gyűlöl. Zatróczy visszavonult szobájába, megírni a bizonyítványomat, s amint jelentőséggel mondá : »elintézni a számadásunkat.« Egyedül maradtam. Szívem oly nehéz volt, mintha kőszikla terhelné, s nekem az ebédlő még sohasem volt olyan hideg, mint ezen a reggelen. Pólika nem jött. A cseléd mondá, hogy bezárkózott szobájába, s az atyját sem akarja bebocsátani, így múlt el az egész nap, bántó egyhangúságban. Zatróczyt kivéve, senki se látszott sajnálni távozásomat. Az öreg úr rossz helyesírással, de őszinte hangon irt néhány sort, mely búcsúképen hangzott és bizonyítványul szolgált, s melyben az ő neve, mindenféle czimeivel együtt sokkal többször fordult elő, mint az enyém. Mivel egész ott tartózkodásom alatt alig vettem ki valamit a fizetésemből, most egyszerre nagyobb összeget kaptam, mely a 150 forintot meghaladta. Ezenkívül az öreg még valami ajándékról is beszélt, de napközben megfeledkezett róla, aminek én csak örültem, mert semmiképen sem akartam lekötelezettje lenni. És Pólika nem mutatkozott! Az ebédnél csak ketten ültünk. Vilma még Ankát is lefoglalta magának s vizes borogatást rakatott vele a fejére. Meg nem állhatom, hogy ne kérdezzem az öreg úrtól: — Pólika hol van ? Mért nem jön ? Hát el sem búcsúzhatom tőle ? Hiszen én őt nem bántottam, — miért neheztel ? Matróczy szégyenkezve horgászta le fejét, majd a nélkül, hogy szólna, összetette a kezeit s kérő pillantást vetett rám. Úgy tetszett, hogy apró szemeiben köny csillogott. A délutánt podgyászom elrendezésével töltöttem, mialatt az öreg úr minden perezben benyitott hozzám, s figyelmeztetett, hogy ezt, vagy azt ott ne felejtsem, de a hányszor jött — suttyomban mindig hozott magával valami kis csomagot, amit a holmim közé rejtett, s vonakodásomra mindannyiszor fölkiáltott: — El kell fogadni! El kell fogadni!... Emlék az öreg Zatróczy Tamástól!... Alkonyat felé hideg őszi eső kezdett szemezni; az idő szomorú lett, mint kedélyem. És Pólikát nem láttam! Zatróczy nagy hangon parancsolta elő hintóját, melyben minden vonakodásom daczára, ő maga kisért a vasúthoz, s ott első osztályú jegyet váltott nekem Pestig. — Nem lehet mást, kisasszonykám ! Nem lehet mást! mondogató tekintélyes hangon. Egy Zatróczy Tamásnak a nevelőnője nem utazhatik holmi ágensekkel, füstös kupéban. Mikor a hintó, melyben ültünk, kifordult a ház kapuján, kitörő zokogás csendült föl mögöttünk. Visszanéztem. A küszöbön Anka állt, és a vállai rángatództak, amint kötényébe sírta könyeit. Valaki eszembe jutott, s én is elkezdtem sírni; szivem oly telve volt fájdalommal, és a fejem egészen kábult. Zatróczy kitalálta kényeim okát, s veregetve a kezeimet, halkan mondá: — Nem kell haragudni Pólikára! Nem kell haragudni. De látja,... szegény, ő...ő...ki tehet róla ? Ő nagyon szégyenli magát. Majd elküldöm magácskának a photographiáját. Zatróczy maga adta fel a podgyászomat, s elrendezett mindent, a legnagyobb pontossággal. Mikor már benn ültem a szép I. osztályú kocsiban, az öreg úr behajolt hozzám, küzködve kövér testalkatával, melyhez képest az ajtó nagyon szűk volt. — Ha megérkezik, bontsa föl ezt a kis izét , szólt, egy lepecsételt csomagot adva kezembe. Ez tőlem való, Zatróczy Tamástól, magácskának egy kis stafirungra. Jusson majd eszébe, ha valamikor egy derék, becsületes úriember,.. .no hiszen ezt már jobban tudja, mint én. De nem mágnás!.. .Nem mágnás ! ... Pá! Pá! édes lelkecském .. .! Holnap »baumscheitiroztatni« kell magamat!... Elérzékenyülten vetett felém csókot, s nála szokatlanul fürge mozdulatokkal eltűnt a perionon. (Folyt. köv.) KÜLÖNFÉLÉK. — A lliv. lapból. Fleischhacker Károly esperes és ugfalvi ev. ágost. hitvallású lelkész sok évi lelkipásztori működése alatt szerzett érdemei elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet nyerte. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter, Poglágen Zsigmond postatisztet a károlyvárosi postahivatalhoz II. o. postahivatali főtisztté nevezte ki. — Magyar istentisztelet Sopronban. Soproni levelezőnk arról értesíti lapunkat, hogy az ottani egyházi hatóságok megkerestettek a lakosság részéről, hogy a soproni katholikus és evangélikus templomokban ezentúl felváltva magyar és német nyelven tartassanak az egyházi szónoklatok. — A b.-gyulai német földésztársaság zászlószentelése alkalmával pünkösdhétfőn Göndöcs apát emelkedett szellemű magyar beszédet mondott. Ez volt az első magyar beszéd a német atyafiak templomában. — Eperjesen az összeirt összes kár ingatlanokban: 576,940 frt 19 kr, ingókban: 247,752 frt 24 kr. Összesen: 824,692 frt 43 kr. Ebből biztosítva volt: 320,581 frt 20 kr. Nem volt biztosítva: 504,111 frt 23 kr. Tekintettel azon körülményre, hogy a biztosítási összegek nem fizettettek ki levonás nélkül, a tulajdonképi kár fentebb kimutatott főösszege ennek