Pesti Napló, 1889. január (40. évfolyam, 1-31. szám)
1889-01-01 / 1. szám
a nyugat láthatárán összehuzódtak, nultak ugyan el, de a zivatar még ki s minden nyugtalanító jelenség az 1888. év a béke évei közéik. De a fenforgó aggodalmak, a sk közt fölmerült ellentétek ez évben kkentek s habár sehol sem merült fel rajt a hadikészülődés, a fegyverkezés ott eddig hallatlan arányokat öltött, ezikailag ez volt az 1888-diki év fogrsa, azértő hatalom Európában s az egész , az idén is Németország maradt, ilyen megpróbáltatások érték. Ez évrom császárja volt. Márczius 9-én fee dicsőséges életét I. Vilmos császár, az ősnémet birodalom megteremtője, sulén követte őt a sirba fia és trónjának , III. Frigyes császár. Helyét ugyanaz II. Vilmos névvel foglalta el. Az évében főleg ez események foglalkoztatnémet politikai világot és az egész nemjanuárban és februárban ehhez még aggodalmak járultak, melyeket egyrészt ország keleti törekvései, másrészt az eémet viszonyok alakulata keltettek s a Bismarck herczegnek február 6-áia parlamentben tartott emlékezetes lében nyertek kifejezést. De Vilmos csakhamar bekövetkezett halála, ély benyomás, melyet mindenütt keletileg mérséklően hatottak. III. Fricsászár hosszú haldoklása s a mélyit, melyet az állapotáról érkező tudósiébresztettek, szintén kevésbbé fejleszaz ellentéteket. II. Vilmos császár pelakhamar trónralépte után látogatást tett az orosz cárnál. A császár június 25-én íta meg a legnagyobb ünnepélyességgel tet birodalmi parlamentet s már a köző hónapban megkezdte nagy északiját. Előbb Peterhofba, aztán Stockholm- Kopenhágába ment s végül Bismarck eget látogatta meg. Egy havi szünet az ifjú császár szeptemberben a délit uralkodókat, a bécsi udvart, a pápát olasz királyi udvart Rómában látta meg, honnan Umberto király kisérel Nápolyba rándult. Az őszszel voltak az képviselőválasztások, melyekben azték súlyos vereséget szenvedett, noha Puttkamer, ki még Frigyes császár alatt csattatott, vezette a választásokat. Noberben nyílt meg a német parlament, a főleg kelet-afrikai és más gyarmatügyi ések foglalkoztatják a német kormányt, s ottani érdekei védelmére Angliával főmegegyezésre lépett. Francziaországban a lefolyt évet pulangizmus óriási nagyra növekedése mzi. Az év elő napjaiban a Wilsonagyta fel a kedélyeket. A zavaros viszonyo Boulanger tábornok, noha a 13. hadtest incsnoka volt, a saját érdekében folyó popai agitácziókra használta fel. Még máris 17-én elhatározta ahazafias tiltakozottság, hogy Boulangert minden megfedő kertben képvisejelöltté fogja felütni. Minthogy a tábornok ez üzelmekben Skeny részt vett, a Tirard-kormány haditényszék elé állította s ennek ítélete alapmárczius 27-én elbocsátotta a hadsereg elékéből. De a kormány, minthogy a képslőház az alkotmány revíziójára vonatkozó indítványt elfogadta, már márczius 30-án leköszönt. Ápril 2-án alakult meg a Floquetkormány, mely sokféle nehézség daczára meg tudta tartani állását. Ápril 8-án Boulangert, ki immár egészen az agitáczió terére lépett, Nord megyében képviselővé választották. 19-én jelent meg először a képviselőházban, mely alkalommal nagy utczai tüntetések voltak, június 4-én terjesztette elő indítványát az alkotmányrevízió tárgyában. Az ülés igen viharos lefolyást vett, Floquet kegyetlenül elbánt Boulangerral. Párbaj lett a dolog vége, melyben ismét Floquet maradt a győztes. Noha Boulanger megsebesülése nagy szenzácziót keltett, népszerűsége folyton terjedt s hívei egyre szaporodtak. Minthogy revizionális indítványát a képviselőház elvetette, Boulanger leköszönt, de csakhamar három helyen választották meg. Azóta szakadatlanul folytatja az agitácziót. Floquet is kénytelen volt a boulangizmusnak engedményeket tenni s maga terjesztett elő indítványt az alkotmány reviziója iránt. Ez indítvány tárgyalása azonban a jövő évre maradt. A franczia-olasz viszonyok igen nagy arányú elmérgesedése s a hadi készületek roppant mérvekben való folytatása képezik a boulangizmus terjedése mellett a franczia politikai élet kiválóbb mozzanatait. Angliában február 9-én nyílt meg a parlament. Ápril 24-én Viktória királynő látogatást tett a beteg Frigyes német császárnál. Májusban kezdődött az a nagy nemzeti mozgalom, mely a honvédelem lényeges reformját sürgeti s melynek gyakorlati eredménye az volt, hogy a kormány fegyverkezési czélokra igen jelentékeny összegeket vett igénybe. Az izlandi bajok ez évben sem csökkentek s a parlament őszi ülésszakában is sok bajt okoztak. A közös gyarmatügyi bajok a berlini és londoni kabinetek közt az előbbi feszültséget sokban mérsékelték. Az év végén Szuakimnál az angol csapatok fényes diadalt arattak. Olaszországban a Crispi-kormány férfiasan megállta helyét s megvédte a hármas szövetség politikáját. Az év első hónapjaiban sok baja volt Francziaországgal, mely a kereskedelmi szerződést meg sem újította; márczius végén az abissziniaiak megkezdték műveleteiket Masszovah ellen, de minden eredmény nélkül. Szeptemberben tett látogatást II. Vilmos császár Rómában. A parlament legutóbbi ülésszakában ismét jóváhagyta a Crispi-kormány külpolitikáját. A részleges miniszterválság, mely Magliani pénzügyminiszter lemondásával keletkezett, a napokban elintéztetett. — Leo pápa január 1-jén ünnepelte az egész kath. világ óriási részvéte mellett jubileumát. Oroszország ez évben egyrészt óriási csapatösszpontosításaival s másnemű katonai készülődéseivel, másrészt keleti üzelmeivel remegtette Európát. II. Vilmos császár peterhofi látogatása azonban enyhitőleg hatott. Sándor czár nagy körútra indult birodalma belsejébe, és egész Ázsiába s távolléte több hétig tartott. Visszatértekor okt. 29-én történt a rémes borkis katasztrófa, mely a vizsgálat eredményei szerint nem véletlen szerencsétlenség, hanem gonosz kezek műve volt. A czár élete ellen egyébiránt a nihilisták már előbb Pétervárott is próbáltak merényletet, mely azonban még idejében meghiúsíthatott. Törökország külpolitikai viszonyaiban az idén lényegesebb mozzanat nem állt be. A szultán szentesítette a Szuez-csatornaegyezményt. A keleti államok közül az év első felében Bulgária, a másodikban Szerbia foglalkoztatta a külvilág figyelmét. Amnott Ferdinánd fejedelem meg tudta óvni poziczióját s fentartotta az orosz fondorlatokkal szemben a belső nyugalmat. Szerbiának azonban mozgalmas éve volt. Január 1-én alakult meg a Gruics-kormány, mely nem sokáig tarthatta magát; márcziusban nyílt meg a szkupstina, ápril 27-én alakult meg a Krisztics - kormány, mely nyomban feloszlatta a népképviseletet. Csakhamar megkezdődött a király válópöre szenzácziós és drámai részleteivel. Utóbb a király az alkotmány revíziója végett összehívta a nagy szkupstinát, mely nagy izgatottság közepett tegnap kezdte meg működését. Romániának is mozgalmas éve volt. Január 1-én a törvényhozás feloszlattatok, február 4-én voltak az új választások óriási agitáczió mellett. Márczius 4-én a Bratiano kormány leköszönt, de minthogy senki sem bírt kabinetet alakítani, márczius 11-dikén ismét Bratiano lett a miniszterelnök. Csakhamar Bukarestben nagy utczai zavargások támadtak, mire Bratiano végkép leköszönt. Április 3-dikán alakult meg a Rosetti-Carp kormány, mely a törvényhozást feloszlatta. De az új választásokban nem nyert többséget s kénytelen volt a konzervatívokra támaszkodva, koalícziós minisztériummá alakulni. Spanyolországban június 13-án alakult meg a Lagasta-kormány. Belgiumot főleg munkásmozgalmak és hadi készülődések foglalkoztatták. Európa többi kis államaiban ez év folyamán általánosabb jelentőségű esemény nem merült fel. Az amerikai egyesült államokban november első hetében volt az elnökválasztás. Cleveland mostani elnök és pártja kisebbségben maradt s Harrison köztársasági jelölt nyerte meg a többséget, s volna képes összeszedni, olyannyira bizonytalan, lefüggéstelen, megfoghatlan szikrák összeverődésetámad az, mint maga a »levegőbe öltözött« báry egyes emberi lélek ? Jobb ízae vájjon az a jó magyar búzából sütött g vér, ha falatozása alatt elgondoljuk: miféle trágyák övérítették annak a földnek a rétegét, melyben az mert, vagy ha épen elénk raknának »tábladisz« mánt abból egy jó darabot ? De hozzunk föl »ad hominem« közelebb fekvő,hetőbb ellenérvet is. Jó lenne, ha az elhalt nevetességekre éhező hyenák megszívlelnék a széptani érze amaz egyik főbb szabályát, mely szerint az sebességnek nincs nagyobb ellensége, mint a teljes íztelenség, és nincs hivebb őre, mint a saisi fátyol. 5 nevezzük a természet tüneményeit a naivság által kiadott neveken, nevezzük a délibábot a mocsarak ,ráfiból, a föld kigőzölgéséből támadt csalképnek; mondjuk, hogy a nap fölkel, hanem a forgó földmk a nap felé fordult azon felével, melyen mi üzsgünk, mozgunk; irtsuk ki a képzelem minden fudióját: hova lesz a költészet ? Mi a czélja az életadatokat gyűjtők, mohosult rok halmait turkálók mindannyiának ? bizonnyal ,, — nem teszem föl róluk az ellenkezőt, — hogy az íz A nevezetességet, ritka szellemtüneményt még ■dekesebbé tegyék a kegyeletes utóvilág előtt. Nos , ha csakugyan az a czéljuk, akkor az ég szerelje, ne csinálják az ellenkezőjét annak, amit akar* 1 Ne tegyenek úgy a költőkkel, mint az akasztott térrel az orvosok. Ne vonszolják bonczoló-asztal t és ne kutassák a máját, veséjét, és ne akarják jobuk szellemét apróra elemezni, mert egy az, egy • az orvosok a kézzelfogható testben öv * találhatnak szakmájukra nézve hasznos íc •VA' a költő szellemét ők annak földi élete Ut tett közös emberi gyarlóságaiban hasz- 5 2ílik — mert mivelhogy ahhoz ők talán nem van élének. ({cesti) * * ' Még mindig attól tartok, hogy félreértetem, lesznek, a kik azt gondolják, hogy beteges kegyeneki nagy költők iránt, óhajtanám őket valami földfölötti lényekül, bálványokul tekintetni, s jellemüket, alakjukat ilyenekként szellemileg bebalzsamoztatva őrizni meg az utókor számára. Pedig mi sincs tőlem távolabb, mint ez. Alig van mozama a történelemnek, amitől oly ízó gyűlölettel fordulnék el, mint a vallási fanatisoknak a spanyol inkvizíczióban orgiát ülő kegyetdühöngése. Nem akarok hasonló tévedésbe esni, arra kényszeríttetni az embereket, hogy nyíltan fik ,mit elhinni nem tudnak, vagy nem tanúja vagyok, hogy tehető, rezgőrlésig fokozódott kapzsiság hatalmas szövetkezetekbe tereli össze e vágyakban s érzelmekben rokon »szép« lelkek nagy csoportját, a kik a történelem meghamisítására elegendő anyagi eszközöket kerítenek kezükre, és a kik az ő képükre teremtett bálványt az egekbe emelni és istennek imádtatni törekszenek. Jelen korunk nagyon alkalmas arra, hogy megrendítse az emberben a történelmi hűségbe vetett hitet. Mert látjuk, hogy személyes érdekben elfogult ilyetén csoportok miként igyekeznek másfelől az általuk gyűlölt ellenlábasok alakját kisebbíteni, eltorzítani. Hát az egész, amit mondani, megértetni óhajtanék, csupán az, hogy az ellenséges indulat e törekvéseit ne igyekezzék előmozdítani jóhiszeműleg még az őszinte, valódi, de eszközeit rosszul megválasztó kegyelet is.Csupán azt akarom, hogy akik a magyar király igaz hívei, ne dolgozzanak öntudatlanul az orosz czár kezére. Csupán azt, hogy egy igazi költő szellemi alkotásainak őszinte csodálói ne rántsák le őt abból a magaslatból, ahová saját erkölcsi és szellemi fensége őt fölemelte. Semmi szükség őt magasabbra emelni, mint ahová ő fölszárnyalt, de ne is helyezzék alacsonyabbra. Ne fessék őt szebbnek mint volt, de rútabbnak se, semmiesetre. És pedig ezt azért vélem szükségesnek hangsúlyozni, mert ez utóbbi kifejezhetlenül könnyebb, mint az előbbi. Mert mi sem nehezebb, mint egy teljesen eredeti, a maga által választott, soha mások által nem járt uton járó, nagy költő lelkületének rajza, magyarázata. Anélkül, hogy párhuzamot akarnék vonni a különböző tevékenységű emberi óriások, hadvezérek, államférfiak, szónokok, politikusok és költők nagysága között, egyszerűen csak ide állítom azon nézetemet, hogy mindezek között éppen az utóbbi lelkületének titkaiba hatolni a legnehezebb. Amazok tettei nyílt könyv lapjaiként állanak a világ előtt, de az a műhely, melyben a költő dolgozik, kétségkívül nethezibb, láthatlanabb, kézzelfoghatlanabb, mint a világ ama zajos színpada, melyben az előbbiek működnek. E műhelybe egy-egy bűvös fényt lövellő szűk nyíláson csak megközelítőleg hasonló öleü elmék láthatnak be, és engedjenek meg nekem a mostanság nálunk írósággal foglalkozók ezernyi ezerei, ha kétségbevonom mindannyiuknál ezt a képességet, és kifejezem azon aggodalmamat, hogy vannak e titokzatos műhelyeknek olyan mélységei, olyatén alakzatai, melyekről az ő »iskolai bölcseségük« nem is álmodik. Itt semmiesetre se lehet biztosan következtetéseket vonni az illető földi életének olyatén közönséges tényeiből, a minőket ők napvilágra hozni igyekeznek, hogy tudniillik, az illető hol, mit evett, mit ivott, kinek hogyan udvarolt stb. Korunk eg^" ^"séga a sokatlrás. És nincs az a felséges ' .j^vkivált ügyetlen kontár I I szakácsok ” 4 meg ne unathatnának. I /'L «ív-Nem csupán életrajzok, de az oly regények, beszélyek írói is sokat ártanak a költők nimbuszának, akik elbeszéléseik, színműveik hőseivé teszik, bár nem történeti, de költött alakban s eszményítésre törekvő idétlen festéseikkel keltenek visszahatást az olvasóban. Hogy ez mekkora ízetlenség, mutatja az a körülmény, hogy egyetlen nagy költő sem lelte kedvét a »propria laus« e kiváló művelésében , akik tették, Göthe, Moliere, csak egy rokon alakot választottak erre, hogy a szerénytelenség önvádja ne feszélyezze képzelmüket. Figyelemre méltó szempont még az is, hogy a költők közt a lírikus életében találhatunk legkevesebb olyan történetet, mozzanatot, amit megírni szabad, vagy érdemes. Az epikus, a drámaíró higgadtabb mértékű, nyugodtabb, számítóbb lelkülete, fürkésző szelleme közelebb áll a reális élethez és találkoznak köztük kitűnőleg gyakorlati jellemek, akik a kétszer-kettő rideg elméletét is olykor bámulatos sikerrel tudják hasznukra fordítani, s életük folyása is meglehetősen normális, az átlagosság világrendjével kevésbbé, vagy épen nem összeütköző. A fellengőbb, vulkanikusabb belsejű lírikus azonban az ő magas idealizmusával hasonló az olyan madarakhoz, amelyek szárnyaik aránytalan terjedelménél, testük könnyűségénél fogva a felhőkön túl érzik otthon magukat, de a valóság vizein fölöttébb ügyetlenül úszkálnak. Az e fajta emberek itt a gyakorlati életben esnek, kelnek viseletük, s nem egy apró cselekményük a közönséges fölfogás előtt érthetlen, nevetséges. Mire való ezeket följegyezni ? Ezek szolgáljanak az ő szellemi műveinek bővebb megértésére ? Ez valóban annyi, mint meg akarni hallani a fű növését. És még azt is kérdezhetjük jogosan, vájjon abban áll-e a kegyelet: gyönyörködni annak körülményes leírásában, mint küzdött az ilyen ember itt e földön jártában a nyomorral, az észbeli korlátoltság és irigység bosszantásaival, akadékoskodásaival ? És ha még azt lehetne remélni, tapasztalni, hogy a későbbi nemzedék okul a példán ! De vájjon ha ma egy másik Petőfi lépne föl egy általa oly lelkesen dicsőített alföldi kerületben, mint anno quondam. .. vájjon nem megint egy hajszálon múlnék-e, hogy nagyon nem vernék ? ** * Mondhatnék még többet e tárgyról, de úgy látom, máris túlléptem egy tárcza egyszeri közleményének térbeli határait. Talán ennyi is elég lesz »külön véleményemből«, mely úgy lehet, minden érvelésem daczára megmarad épenséggel »különöz« véleménynek. Hogy mégis közre bocsájtom, erre abból a tapasztalatomból merítem a bátorságot, mely szerint talán nem ez lenne az első külön nézet, mely közrebocsájtásakor közmegütközést keltett, később azonban azt mindenki egészen természetesnek találta és elfogadta. Fővárosi ügyek. A megfigyelő osztály harczolkodása. A Rókuskórház megfigyelő osztálya ma hurczolkodott át a kerepesi uti ódon sárga épületből Budára az Einzenberger-féle épületbe. A legsulyosabb betegeket legutoljára hagyták s ezeket a késő délutáni órákban szállították át. Zárt kocsikban vitték a boldogtalan élőhalottakat uj lakásukba. Szállítás közben baleset is történt, a mennyiben az egyik kocsi tengelye eltört s a betegeket bérkocsikba kellett áthelyezni. Ingatlanok forgalma. A múlt héten átiratás alá kerültek a következő ingatlanok: u. m.: Henschmidt Mária I. ker. kuruczlesi dűlőben 1. telke ifj. Henschmidt Pál és Ferenczre. Henschmidt Pál és Mária I. ker. Petneházy réten 1. telkének része Henschmidt Ferenczre. Latinovits Géza I. ker. uri-utcza 52. sz. a. házának '/4 része 5000 írtért Latinovits Ernő, Pál és Margitra. Keppel Malvina I. ker. kőerbereki dűlőben 1. telke. 2101! •" -' ’ Budapest főv. közönségére. Lindmayer Mihály /. Péterhegyen 1. telke 275., ftért Haszmann Idejére. Özv. Hausenberger Antalné és társ kórház u. 24. sz. a. házuk 3100 írtért Zoltánnéra. Kreiszl Schlagmüller Anna és társai III., ker. Józsefhegyen 1. telkük 600 írtért Horváth Sándor és nejére. Ifj. Szikszay Aladár I., kér. őrmezőn 1. telke 414. írtért Loser testvérekre. Schödl Károly és neje III., kér. bécsi ut 81. sz. a. háza 12500. írtért Fürst Dávid és nejére. Segenwein József és neje I. kér. németvölgyben 1. telke 500 írtért Straselgartl Ferencz és nejére. Wimmer Mátyás és Erzsébet I. kér. őrmezőn 1. telkük 700 írtért Loser Jánosra. Bagi József és Imre I. kér. naphegyen 1. telkük 11000 ftért, Gürsch Ferencz és nejére. Raab Józsefné és gyermekei III., kér. szent-endrei utcza 50. sz. a. háza 2800 írtért, Raab Istvánra. Postpischl Péterné III. ker. vörösvári utcza 2078. sz. a. telke 340 ftért, Simai István és nejére, Nebenführer Mátyás III. ker. táborhegyen 1. telkének 1/2 része 30 frtért, Legányi Frigyesnére. Koischor Zsófia I. ker. Gellértrakpart 40—41. szám alatt ingatlanainak 1/2 része Korscher testvérekre. Herverth Sebő I. ker. kőérbereki dűlőben 1. telke, 800 írtért, Saxlehner András és nejére. Lantner testvérek, III. ker. vörösvári-utcza 126. sz. a. telke 700 írtért, Brodmüller Károly és nejére. Kaspár Rozália, III. ker. kiskorona-utcza 48. sz. a. házának fele része, 200 írtért, Reich Kaspar Rozinára. Kutlánya János, VI. ker. gyár-utcza 33. sz. a. háza 53,837 írt 50 ktért, Kunossy Vilmos és nejére. Moosbrugger Borbála IX. ker. Gyep-utcza 6. sz. a. telkének fele része Sonnecker testvérekre. Sonnecker testvérek, IX. ker. Gyap-utcza 6. sz. a. telkének fele része 1350 írtért, Kudlik János, Urmann testvérek, VIII. ker. Madách-utcza 26. sz. a. 8500 írtért, Tanninger József és nejére. Hold Ferencz és társai, VIII. ker. óriás-utcza 23. sz. a. házuk 10000 írtért, Frey Imre és nejére. Özv. Rész Károlyné, VI. ker. Szerecsen-utcza 25. sz. a. háza 2300 írtért, Schwarcz Adolf és nejére, Theodorovíts Jenő, VIII. ker. Magdolna-utcza 26. sz. a. házának s/4 része 2646 írtért, Szemler Lőrinczre. Svadló Ferencz és neje, VI. ker. Podmanitzky-utcza 17. sz. a. telke 29,120 írtért, Jahn Józsefre. Uj Ferenczné, VIII. ker. Illés-utcza 14. sz. a. házának része Végh szül. Uj Terézre. Unger Bernát, X. ker. halom-utcza 7428. sz. a. telke 1200 írtért, Bauschel István és nejére és Kripper Ferenczre. Greiner Adolf, VI. ker. Vörösmarthy-utcza 31. sz. a. háza, 117000 írtért, Reichmann Miksára. Baumgarten Albert, VIII. ker. fecske-utcza 31. sz. a. háza, Baumgarten Gyulára. Bpest főv. közönsége X. ker. gyár-dülőben 1. telke, 4408 írt 80 krért m. k. kincstárra. Előfizetési felhivás PESTI NAPLÓ negyvenedik évfolyamára. Előfizetési árak : (A reggeli és esti kiadásra.) Egész évre .................................. 18 frt -- kr. Félévre ....................................... 9 frt — kr. Évnegyedre................................... 4 frt 50 kr. Egy hónapra................................. 1 frt 50 kr.pp- Az előfizetések Budapestre, a »Pesti Napló« kiadóhivatalába (Ferencziek tere, Athenaeum-épület), legczélszerűbben postai utalványnyal küldhetők. DV: Ha az esti kiadás postai különküldése kívántatik, a bélyegre havonkint 35 kr, évnegyedenkint 1 frt felülfizetendő. A »Pesti Napló« kiadóhivatala. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, 1889. január . A miniszterek nem fogadnak. A magyar gazdasszonyok mű festészeti sorsjátékénak nyereménytárgyai a keresk. múzeumban d. e. 11— d. u. 4. Nemzeti muzeum: régiségtár d. e. 9 — d u. 1. Nyilvános könyvtárak: egyetemi d. e. 10—12 és d. u. 4—8, múzeumi d. e. 9 — d. u. 1 óráig. Hazai termékek állandó kiállítássá kereskedelmi múzeumban. Városligeti iparcsarnok. Naponként szabad bemenet mellett nyitva d. e. 11— d. u. 4. Az állatkert nyitva egész nap. Beléptidis 30 kr. Grand Café-Restaurant de l’Opera. Andrássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. Lapunk legközelebbi szitura, rendkivilis kiadásban, szerdán reggel jelen meg. BV Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva, e tartalommal: A magyar földhitelügy reformja. — Közgazdaságunk 1848-ban. — A regále-javaslat végrehajtása. — Tudomány, irodalom. — Tárcza: A tolvaj asszony. (Regény Tolnai Lajostól.) — Közgazdaság. — Vegyes közlemények. — decz. 31. Személyi hírek. Rudolf trónörökös tegnap délelőtt Abbáziából Bécsbe érkezett. — Tisza miniszterelnök, amint értesülünk, e hét végén egy-két napra Bécsbe utazik. — Gladstone e hó 29-én töltötte be életének 79-dik évét. Szilveszter. Az egész fővárosban, úgy a fényesen kivilágított mulatóhelyeken, mint a családi körökben, mindenfelé megünnepelték Szilveszter éjjelét. Üdv az uj évnek! Ragyogó csillárok fényében, kábitó zene hangja mellett, habzó pohárral üdvözölték számos helyen az 1889-iki évet. Alig van kör, klub, mely ma mulatságot ne rendezett volna. A szerkesztőségekben, midőn éjfélt mutatott az óra s javában folyt a munka, mindenfelől megszólalt a telefon s a dróton át százfelől százfelé villamos-szárnyakon röpült a négy száj B.u.jé.k. — A Vigadó nagytermében, mint minden évben, úgy ez idén is megtartották a szokásos Szilveszterünnepélyt. A régi polgári lövöldében a budapesti szobrászok mulattak át az ó évből az új évbe. A Haas-féle palotában a fővárosi magánhivatalnokok rendeztek családias jellegű estélyt, mely a legkedélyesebben ment végbe. A budapesti kereskedő ifjak is egyleti helyiségükben zeneszó mellett tánczcal lejtettek át az uj esztendőbe. Mulatság volt a Széchenyi-séta téri kioszkban, hol a budapesti férfi-dalegylet dallal köszöntötte fel az év fordulatát, Andrássy uti palotája dísztermében pedig a VI—VII- kerületi kör tagjai vigadtak a hajnali órákig száz és száz verzióban kifejezve amit mi is kívánunk olvasóinknak : »Boldog újévet«. Változások a honvédségnél. A hivatalos lap holnapi száma a honvédhadseregben beállott következő változásokat fogja közölni: Lukinácz Ede vezérőrnagy, az I. honvéd kerület ideiglenes parancsnoka nyugalomba helyeztetett és neki a Lipótrend lovagkeresztje adományoztatott. Kubinyi János altábornagy a II. honv. ker. parancsnoka, hasonló minőségben az I. kerülethez helyeztetett át. Pacor Kálmán vezérőrnagy, a 81. honv. gyal. dand. parancsnoka, a II. honv. kerület ideiglenes parancsnokává, Bernolák Károly ezredes,a 19. honvéd gyalog féldandár parancsnoka, ezen dandár ideiglenes parancsnokává, Szuchy Ágoston az 1. honvéd gyalog féldandár II. zászlóaljának parancsnoka, e féldandár parancsnokává, és végül Szájer István 23-ik honvéd gyalog féldandárbeli őrnagy zászlóaljparancsnoknak neveztetett ki az 1. féldand. 2. zászlóaljához. Kineveztették 1889. jan. 1-ével tiszthelyettesekké a tettleges állományban , a gyalogságnál: Péter Lajos, Pancié Sándor, Jankovich Ferencz, Szentgyörgyi Lajos, Scherka Béla, Tóth Kálmán, Mocsáry Ferencz, Karl Elemér, Soós Sándor, Ruff Ferencz, Tarnóczy Tivadar. I.. . Béla, Schon József, Tóth Béla, Faludi Géza, Bir Scheda József, Rt József, Kontz Sál. Vilmos, Kornis Gaszila, Krompholz Róbert, Olényi Károly, Hegediky Aladár, Sztankay László, Matesserán J Zsolt, Nagy Lajos, B Szakmáry Elemér, Sz Lang Máté, Graef A b) A lovasaságnál: Réthelyi Lukács Kálmán, Pálffy Imre, Jekelfalussy , Kacskovics Benő, Éder Rezső, Koller Ödön II. a szabadságolt állományban a) a fogságnál: Nyári Viktor, Dzsenics Gyula, Pál, Lehmann Ferencz, Scholcz Pál, Eissen , Valentiny János, Bäcker István, Kövess Takács Gyula, Onyaki Miklós, Szvetics József, cse Károly, Burghardt Jenő. — Hada tiszthelyettesekké a következő volt önkéntesek: Taub Lipót, Láng Sándor, Klein Berecz Antal, Gáthi Károly, Kovács István, György, Nagy Sándor, Grünstein Hermann, János, Körtvélyesi Géza, Takács János, M. Károly, Diószeghy Gábor, Borók Gyula, Papp Hevesi Sándor, Samu István, Czirók , Gerenday József. Nem lesz egyetemi bál. Az egyetemi leéje, úgy látszik, nem talált visszhangra. A lom megindítói nem találtak bálanyát, a ki esetleges anyagi kárát fedezte volna s igy a feloszlott. A csákovai közalapítványi főtisztség id vezetésével a vallás és közoktatásügyi n. Szüry Kálmán buziási kir. ügyészt bízta főtisztségi állás Szabadhegyi István elhalálavetkeztében ürült meg. Windischgraetz Róbert herczeg baleset disgraetz Róbert herczeg jelenleg Abbaziábs Ugyanott tartózkodik pater Henrik dome szerzetes, az ismert egyháztörténeti iró, ki Aquinin Tamásról nagy munkán dolgozik gyűjtés czéljából beutazta Krannt s az őszi germelléket. Deczember 27-én este a hercze tást akart tenni pater Henriknél, ki a Rege lakik. A herczeg egy keskeny ösvényen, mely mellett vezet, igyekezett a sötétben a villai Egyszerre megbotlott s négyméternségbe zuhant le a sziklák közé. Pár pészén eszméletlenül feküdt a földön. Midőn a fához tért, összeszedte minden erejét s isme kapaszkodni az útra. De nem volt képes felencsére kiáltásait meghallották egy közel Több szolga sietett a helyszínére. A sulya vértől egészen elborított herczeget a gróf család lakására vitték, hol gyorsan orvosi halmaztak. A herczeg fején mély seb volt, pedig egészen össze volt zúzva. Attól fé agyrázkódást szenvedett. Ez azonban szere: történt s a herczeg állapota azóta lényege Kinyomozott pozsonyi betörők. A nag rendőrségnek — mint lapunknak sürgőn került kinyomoznia Pozsonyban s az odai közt különböző villákban garázdálkodott Ezek közül való volt az a vakmerő is, ki t est előtti éjszakán a karácsonyfa gyertyái világítóul a szekrények feltöréséhez. Neviczi Imre, a modorfalvi templom kirabi négy és fél évet ült a győri börtönben. Tévét is kivallotta, de a kihallgatáson rosszul lett. A vizsgálatot Bacho, vezeti. Családi dráma. Dunaföldvárról irjá megyei Czecze községben az ünnepek óta eset történt. Kacz Pál odavaló földmű 18 éve házas és három felnőtt gyermek kodott a feleségére, hogy viszonyt föl vasúti őrrel. Kovács karácsony napján e tóban volt Kaczéknál, s a féltékeny ürügy alatt magára hagyta őt a nejével, vozott el, már vissza is tért s hová teremteteen kapta rajta a nejével. Ha történt, a vizsgálat van hivatva kiderül Kacz maga jelentette a hatóságnál, hogyos lett. Az asszonyt átmetszett nyí meg, s a férjet mindjárt vallatóra fogta kérdésekre oly zavartan válaszolt, hogy azonnal letartóztatni. Az orvosi vizsgát derítette, hogy az asszony nem öngyilk nem gyilkosságnak az áldozata. Az állatvédő egyesület kiadta k melyben az évi működésről szóló jelet következő négy értekezés van: »Az áll, az emberek jótevője.« Rökk Szilárd a Szalkay Gyulától. »A kultureszme Gömöri Havass Sándortól. »Az áll múltja 1848-ig, dr. Kerékgyártó állatvédelem eszméje és az annak szán alapítványról.« dr. Szalkay Gyulát. Eltűnt kereskedő. Linzből távirat lettel, Kurz Márk itt lakó kereskedő ban volt üzlete, e hó 13-ka óta el ti hogy 160,000 frt értékű váltót hoz melyek egy része hamis. Passzíváit teszik. A bécsi piacz is nagyban erdei váltóleszámítolással foglalkozott. Ai Amerikába szökött. Családja hitben volt, hogy Bécsben tartózki gokban. Prado kivégeztetése. A francza kivégeztetéséről a »Figaro«-nak ma a következőket írja: A vesztőhelyettek körül már korán reggel beláthat hullámzott. Prado azzal a csodálata, melyet az utóbbi napokban tanusított sorsa elé. Az egész élét ébren töltöt két órakor hajtotta alvásra fejét. S több levelet irt; igy védőjének Cosh gyámoltalan védelemmel, és azzl, láthatólag kerülte mind ama köriisét, a melyek csak teljes ártatlanságáig Prado ebben igazságtalan volt , mert az védencze megmentésére követett, így még az utolsó órába ere miniszterelnököt, de eredménytelen visszatérve, leverten adta Prado tolt reménye is eloszlott. Prado kiül már és midőn reggel 7 óra után cégek léptek czellájába, nyűgöt gondtalan ember módjára, aludta Beauqueme és Caubet rendőrségi ügyész, Gorron és Baron városi b felső bíróság elnöke, kik felké szemlélték a nyugodtan alvó ható őr lépett hozzá és megérintő válka szemeit. Beauqueme közelebbi hangon mondotta neki: »Felixték figyelembe. Készüljön az el kell és a legcsekélyebb megírni el az ágyat. Finom elegancziáv:ni harisnyát és húzta magáraa rá tükröt vett ki zsebéből s minthi készülne, simítani kezdette boda a halált — szólalt meg végre fimai — de más sorsot érdemes