Pesti Napló, 1889. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1889-04-06 / 95. szám
yet a mezőgazdasági produkczió különböző - abszorbeálnak. Szükséges tehát, hogy agrikol viszonyok oly arányú gondozást részesíttessenek, hogy egy egész miztérium politikai és adminisztratív ereje tisza mezőgazdaság istápolásának szentelte. Ez indokolja a különválasztást. Viszont kereskedelemnek és iparnak a közlekedései kormányzat keretébe való vonása azért újabb és természetesebb, mert sok gazdagpolitikai irányban összeesik a kereskedes a közlekedéssel, sőt maga a tarifapolitika nem önálló szervi része a nemzetgazdasági pezetnek, hanem olyan kérdés, amely csak kereskedelemből folyólag, azzal kapcsolata és annak igényeihez mérten oldható meg a helyes kulcs szerint. Ellenben a földverés a kereskedéssel alig kezelhető közös fék fedele alatt, mert vagy csak félszerű alégitést nyer egyik is, másik is, vagy áldozául esik az egyik a másiknak, vagy páriáin hever mindkettő, ha csak a magántevénység nem egyengeti útját. Agrárius és erkantilista nem lehet senki egy szeéyben. De képzelhető és szükséges, hogy 1y országban úgy a mezőgazdaság,mint kereskedelem és ipar megfelelő ápolásban szegüljön. És erre az ügykör helyes csoportításában már történik valami. Hogy az a rendszer, amelynek uralma ott mezőgazdaságunk, iparunk és kereskelmünk jelenleg áll, híján van minden tervterűségnek és iránynak, azt hangsúlyozni flesleges. Nálunk mindenki szántja, túrja, veszti a földet saját belátása szerint, úgy, aint ezt egy elszigetelt birtoktest körében félirányosnak tartja. Felülről, ahonnan az gészet át kellene és át lehetne tekinteni nincs senki, aki a helyes irány megjelöléseltól visszatartaná a termelőket a magtérre és tulságig vitelétől, amelylyel a birtos osztály — bár az árdevalváczió követésében tette — csak az árhanyatlást mozdítja elő. Így jut azután tönkre a kertmívelés; erdők pusztittatnak, rétek, legeők feltöretnek, a takarmányprodukizió tehát csökken és a megbecsülhetetlenontosságú állattenyésztés rohamosan hanyatlik. Igazságtalanság volna el nem smerni, hogy specializer a lótenyésztés körül határozott eredményekkel jártak, az állami intézkedések , de más tekintetben már a magyar mezőgazdaság és a vele kapcsolatos foglalkozási ágak hiába várják üdvüket a felvirágoztatásuk előmozdítására hivatott közegektől. Még csak imént virágzott bortermelésünket a végromlás veszélye fenyegeti és természetes, hogy azt a veszélyt, melyet nyugton néztek, midőn még csak csirái mutatkoztak, nehéz orvosolni most, midőn egész szőlőterületünknek közel 40%-a jutott már tönkre. A mezőgazdasági hitelszervezet gyarló. A talajjavítás ügye még sok kívánni valót hagy fenn. Az agrikol szakoktatás hiányos. íme a bajok hosszú sora, melyeknek megszüntetése, enyhítése, vagy legalább ellensúlyozása kell, hogy az önálló földművelési tárca kezelőjének törekvését képezze. E feladatok valósításának útjai, módjai alkotják rugóit ama mezőgazdasági politikának, amelylyel a magyar agrikol viszonyokat vezetni, kormányozni kell. És természetes, hogy ez a politika nagyobb teljességgel és következetességgel vihető keresztül, ha valósításán egy par excellence földmivelési minisztérium fáradozik. A mai versenyáramlat és termelési viszonyok közepette azonban az ország érdekeinek félreismerésével volna egyértelmű, ha az általános gazdasági irányban és kormányzatban az az elv jutna uralomra, hogy a kereskedelem és ipar életfeltételeiből és követelményeiből bármit is feláldozzanak a mezőgazdasági egyoldalúságban. Nem a kereskedelem rovására kell az agrikultúrát gondozni, mert ha ez történik, czélját tévesztette a kormányzás egész rendszere. A nemzetgazdasági organizmus e két életszerve együtt fejlesztendő és az őstermelés és kereskedés egymás mellett haladva soha sem bántja egymást. Sőt mindkettőnek feltétlen gondozása az egyedül helyes út. Ezt az elvet hozták létre a legújabb idők. Mert a kereskedelem ismeri el, teremti meg és gyarapítja a termelt javak értékét; ma tehát, midőn főforgalmi czikkünkben, a búzában oly véghetetlen versenynyel kell megküzdeni, mit ér a termelés, ha eredménye forgalomba jutván, nem támogatja a kereskedés. Hát ha a lényeget nézzük: a kereskedés és az ipar terén a mostani kereskedelmi minisztérium, az apró-cseprő toldozó, foldozó, kapkodó kényszerült intézkedésektől eltekintve, mit sem tett. Ami közvetett rendelkezések alakjában a kereskedelem érdekében mégis történt : a közlekedési- és pénzügyminisztériumoktól indult ki. Amaz tett egyetmást a kiviteli útirányok megközelíthetésének tarifáris könnyítése ; ez a hazai pénzpiac nagyobb foglalkoztatása és az adópolitika amaz alkatelemei útján, melyek közül a fogyasztási adók egy részével és a regáleváltsággal éppen a kereskedelmi kormány már elkövetett hibáit kellett orvosolnia. E hibák alatt az új ipartörvény bizonyos pontjait értjük. Ám a közlekedési és pénzügyi agendáknak a kereskedelemre gyakorolt kihatásán kívül, feltétlenül szükséges, hogy a kereskedés tisztán kommerciális alapon is a legnagyobb figyelemben részesüljön ; az új igazgatásnak tehát legelső feltétele, hogy amainak folytatása ne legyen. Belső árukereskedelmünk mélyen érzett és gyors kielégítést követelő szükséglete a vándorkereskedelem korlátozása. Mert a sátoros tótok és vándorkereskedők vásári kóborlása a vidék árukereskedelmét hihetetlen módon aláásta, tönkretette. A nép — a kulturfejlődés nagy hátrányára — a vándorkereskedelem üzelmei által szintén vásári szelleművé vált, várja a bolygóárusoknak hetenkint ismétlődő visszatérését, holott az állandó kereskedők, kiket — amitől azok jóformán menttek — súlyos adó is terhel, jól felszerelt raktáraikkal tönkrejutnak. Bizony olyan hosszú a bukott kereskedők sora, hogy felérhetett volna a kereskedelmi minisztériumig, de a boldog álomban ott nem vettek észre soha semmit. A vándorkereskedelem korlátozása által az állandó kereskedők és iparosok megmenthetők, viszont ha a vándorkereskedők tulajdonképeni üzletkörük határai közé szoríttatnak , megélhetésüket nem fenyegeti veszély és újból fel fog lendülhetni a felső-magyarországi vászonipar, melynek termékeit nekik kellett volna terjeszteniük, holott sátraik osztrák árukkal telték. Kereskedelmünk egészségesebb fejlődése érdekében korlátolandók továbbá a tőzsdei túlkapások és a hívatlan társadalmi osztályokba is betolakodott gabona-határidőüzérkedések. A mind nagyobb mérveket öltő kartelláz tovaterjedésének megakadályozása is nagy fontosságú. Az iparfejlesztés eszméjének terjesztésén kívül, a kisipar emelésének legelső feltétele, hogy a tömeges szállításoknál lehetőleg nagy mértékben figyelembe vétessék. Az elszigetelt kisiparos magára hagyatva, csekély munka és tőkeerejénél fogva, sem cselekvés-, sem versenyképességgel nem bír; szenved tehát ama nagyipar által, amely nálunk tulajdonképen nem létezik oly arányban, hogy megérdemlett túlsúlya következtében a kisipar ügyét oltalmazni érdemes ne volna, vagy ne lehetne. Ha azonban a kisiparosok egyesülhetnek és módjuk nyílik arra, hogy közös erővel végezhessenek közös munkát már akcióképesek, nem érzik annyira a nagyipar döntő nyomását és megélhetnek. A nagyipart azután félteni a kisipari társulások egyesült erejétől sem kell. Különben is rossz irányban vannak egyes nagy telepek nálunk elkényeztetve. Felső-Magyarországon és Erdélyben vannak szövő-iparvállalataink, melyek az állam megrendeléseit fedezik. Az állam ezek gyártmányait 30°okkal túlfizeti és rövidlátásból azt tartja, hogy pusztán ez indirekt szubvencióval segít a hazai textiliparon. Holott csak néhány vállalatnak szerzett könnyebbséget. Igen, fizesse túl a kormány a serdülő hazai ipar termékeit, de ne növelje a vállalatok letargiáját azzal, hogy drága árt biztosítván produktumaiknak, egyoldalúságra készteti őket.Szövőgyáraink a pokrócz- és daróczszövetek készítésén kívül megelégszenek azzal, hogy sima posztokat állítanak elő az állam, a vasutak és a megyék czéljaira. Ezért szorul azután a közönség a külföldre. Az állam tehát a magyar ipar és a magyar fogyasztás érdekeit csak akkor elégíti ki, ha elrendeli, hogy az állami szükségletek fedezésénél csak ama telepeket veszi figyelembe, melyek beigazolják, hogy évenként a kereskedelmi forgalom számára is készítenek bizonyos mennyiségű anyagot. A közvetett szubvenció, igenis szükséges, de az országos érdek szempontjából csak így fog hasznossá is válni. És különben is, ha valóban életerős, izmos nagyipart akarunk, fejleszteni kell előbb előzmény gyanánt a házi ipart. És e téren a munkaerők gyarapításának feladata szintén a kormányra vár az ipari szakoktatás terjesztése útján. Ennek módja pedig az iparossegédekre és tanonczokra nézve a vasárnapi és esti tanfolyamoknak országszerte való rendszeresítése, az önálló szövőmunkásokra nézve pedig szakképzett szövőmesterek kiküldése. így támogatja azután az ipar a mezőgazdaságot is és nem hever majd parlagon télhosszat annyi munkás kéz. Kifelé meg éppen sok a teendő. A magyar kereskedelem súlypontjának kiválóan a kelet felé kell irányulnia és hogy a Balkán-félsziget piacain gyökeret verhessen : annak első feltétele — a kedvező kiviteli szállítási díjtételek mellett — a kiviteli minta raktárak által való képviselet, amelyre a kormánynak kell megadnia az impulzust teljes erkölcsi és valamelyes anyagi támogatással. A konzulátusok ébersége növelendő. Folytonosan tájékoztatniok kell a kereskedelmet a külföldi árkonjunktúrák, a várható fordulatok és a mutatkozó szükséglet iránt. A mi konzuljaink valóságos történetírók, mindig a múltat regisztrálják. A Romániával való vámháború káros következményeinek megszüntetése is felette kívánatos, valamint szükséges az, hogy helyes és méltányos kereskedelempolitikával az ország kiviteli és fogyasztási érdekei szabadelvű alapon minden irányban kielégíttessenek. A kormány őrködni tartozik a magyar gazdasági élet érdekei fölött és amiket itt valósítandó feladatok gyanánt megjelöltünk, kétségtelenül elemi feltételei gazdasági organizmusunk javításának. Adminisztratív és törvényhozási uton izmosítani a közgazdaságot a jelenben, virágzását A főrendiház már e hó 9-én kedden fogja tárgyalás aln venni a véderőjavaslatot, melyet a főrendiház egyesült bizottságai, mint esti lapunkban már említettük, úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadtak. (Az egyesült bizottsági ülésről szóló részletes tudósításunkat Andrássy Gyula gróf és Samassa érsek beszédeivel 1. mellékletünkön.)— A főrendiház közjogi és törvénykezési bizottsága e hó 7-én déli 12 órakor ülést tart a következő napirenddel: »A Szuez-csatorna iránt Konstantinápolyban 1888. évi október hó 29-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről« szóló törvényjavaslat tárgyalása. A főrendiház pénzügyi-, közgazdasági- és közlekedési bizottsága szintén e hó 7-én délelőtti 11 órakor tart ülést, melyben tárgyalni fogja: 1. »a cs. kir.szab.kassa-oderbergi vasút elsőbbségi kölcsöneinek konvertálása tárgyában, 2. a m. kir. államvasutak és a budapest-soroksár harasztis helyi érdekű vasút soroksári állomásait összekötő helyi érdekű vasútvonal engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában, 3. a Deéstől Zilahig vezetendő helyi érdekű vasút engedélyezéséről és a szamosvölgyi vasút függő adósságainak rendezéséről, 4. az aldunai Vaskapunál és az ottani zuhatagoknál létező hajózási akadályoknak az 1888 : XXVI. t.* czikkel elhatározott elhárítására szükséges költségeknek fedezéséről szóló törvényjavaslatokat — és 5. a közmunka- és közlekedésügyi miniszter által a belcscsekapolnai helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában beadott jelentése ügyében hozott képviselőházi határozatokat. A képviselőház közoktatásügyi bizottságának mai ülésén Dániel Márton, előadó, a felső nép- és polgári iskolai tanítók és tanítónők, valamint a tanító- és tanítónőképezdei tanárok képzése és képesítése ügyében a következő javaslatokat tette: A felső nép- és polgári iskolai tanítóképezdei három éves tanfolyam négy évessé teendő. A szakcsoport-rendszer is átalakítandó. Behozandó az alapvizsga s a szakvizsga. A polgári iskolai tanítóképezdékben egy filozófiai tanszék rendszeresítendő, nemkülönben egyegy új mennyiség , természettudományi és nyelvtörténettudományi tanszék is. Gondoskodni kell a keresk. és gazdasági tanítók képzéséről. A képezdei tanárképzés tanfolyama két éves legyen. A képezdei tanárok fizetése a középiskolai tanárokéval egyenlővé teendő s szabályzandó a segédtanári és gyakorló iskolai tanítói intézmény. Mind e kérdéseket törvényhozási úton kellene rendezni. Berzeviczy Albert kifejti, hogy nem czélszerű a polgáriskolai tanítóképzést a középiskolai tanárképzés mintájára szakkörök szerint még jobban speczializálni. Az sem volna jó, ha a képezdei tanárképző tanfolyamot rendszeres képezdévé fejlesztenék s igy a középiskolai tanárokat a képezdékből kizárnák. Szathmáry György visszásnak tartja, hogy a képezdékben kétféle diplomájú tanárok alkalmaztatnak. Miután Schwarz Gyula az alkotmánytan fokozottabb mérvben való tanítását hangoztatja s Kovács Albert és Dániel Márton is szót emel, Gönczy államtitkár több pedagógiai megjegyzést tesz. Ezután Vadnay Károly tett előterjesztést a közművelődési intézetekről. Elmondta, mily hátrány, hogy a nemzeti színház és operaház a régi és elavult rendőri felfogás szerint, mely a színpadot szigorú cenzúra alatt kívánta tartani, a színészeket pedig kóborló exisztencziáknak tekintő, nálunk is még mindig a belügyi tárcza felügyelete alá helyezték, holott természetszerűleg a nemzet összes kultúrás ügyeit vezető közoktatásügyi tárczához tartoznak. E tárcza főhivatalnokai értelmi képzésük egész irányánál fogva inkább vannak hivatva, helyes irányok és egészséges elvek kitűzése által a szinügy fejlesztésére hatni, mint a belügyiek, kik előtt a művészeti ügy mellékes, s kik azzal fölszínesen foglalkoztak. Ezután a nemzeti muzeum állapotáról tesz jelentést Vadnay s a tér szűkét említi főbajul. Czélszerűnek tartaná e baj megszüntetése czéljából egy képtári palota építését. A múzeumi könyvtár »Széchenyi könyvtár« czímmel áthelyezendő volna az akadémiai palota képtárhelyiségeibe. Ilykép hely lenne a múzeumban. Vadnay előterjesztése bőven foglalkozik a szintén tóműkében szenvedő iparművészeti múzeummal, az iparművészeti társulat ügyeivel, a meteorológiai intézettel, a képzőművészetek állapotával, fejtegetve a történelmi festés, általában a művészeti nagy stíl hanyatlásának okait, továbbá a festészeti mesteriskolával, állami ösztöndíjakkal s az építkezéssel, főleg a lipótvárosi bazilika építésével. Berzeviczy államtitkár kijelente, hogy Vadnay kívánságainak teljesítésére kedvezőbb pénzügyi viszonyok kellenének. A bizottság szombaton este tartandó ülésén Jónás Ödön fog referálni az ipari és kereskedelmi szakoktatásról, vezeték nagyon igénybe van véve. A IX. ker. Iparutcza csatornázása, valamint a II. ker. Donáti- Franklin- és Ilona-utcza csatornázása tervét elfogadták. Egy előfordult eset alkalmából kimondták, hogy jövőre, ha a város házépítés czéljára egy telket elad, az két vagy több részre a vevő által nem lesz osztható s ez az árverési feltételekbe is fölveendő lesz. A körvasút építése következtében létesítendő átereszek, árkok és aluljáró terveihez hozzájárultak. Az ideiglenes vízműre, mely a mesterséges szűrők elve alapján épül ki a Margithíd alatt, az ajánlati tárgyalást a tanács április 15-ére írta ki, mikor is délután 4 órakor lesz az ajánlatok felbontása. A munkákat három főcsoportban adják ki: földmunkák, épületek és medenczék; a gépház építése és a két gőzkazán szállítása. Polgármester és tanácsnok. Néhány német lap az utolsó két napon többféle variácziókban adott hírt arról az összeütközésről, amely állítólag a polgármester és Kun Gyula tanácsnok között a keddi tanácsülésben előfordult. Illetékes helyről vett értesülésünk szerint az egész hírből csak annyi a való, hogy a polgármester erélyesen felhívta Kun tanácsnokot, hogy a balparti ideiglenes vízvezeték kiterjesztése érdekében folyamatban levő munkálatokat siettesse, hogy ekként azok kivitelét minden késedelem nélkül meg lehessen kezdeni. Az, mintha a polgármesternek Kun tanácsnokhoz intézett felhívása a belügyminiszternek ez ügyben a fővároshoz intézett legújabb leirata következtében történt volna, nem felel meg a valóságnak, mert a belügyminiszter rendeletéről akkor, amikor a felhívás történt, a polgármesternek még tudomása sem volt, valamint az is teljesen valótlan, mintha Kun Gyula tanácsnok a hátralékok feldolgozása czéljából hozzá intézett rendelet miatt a polgármesterrel — miként egyik lap írja—brutális hangon polémiába bocsátkozott volna, mert Kun tanácsnok a polgármesternek e rendeletét csak szerdán kapta meg, kedden tehát arról tudomása még nem volt, s mert különben is a polgármester rendeletét a tisztviselők részéről, akikkel rendelkezik, s akik elsősorban az ő fegyelmi hatósága alatt állanak, polémia tárgyává egyáltalán nem is tehetők. Téves végül e közlemények az a része is, amely a polgármester gyöngélkedését ez esettel hozza összefüggésbe, mert a polgármester gyöngélkedése, amelyből különben már majdnem teljesen felépült, egy régibb meghűlésnek a következése, előmozdítani a jövőre nézve: ez nemcsak anyagi érdek, de biztosítéka állami létünknek is. És ha a közgazdasági ágak kormányzása a tervbe vett új csoportosításban e czél szolgálatában fog állani, az ország rokonszenve fogja kísérni. Budapest, április 5. Fővárosi ügyek. A középítési bizottság ma Gerlóczy alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Vosits Károly jegyző előadta a mérnöki hivatal előterjesztését a Kálvária-tér és Orczy-út ideiglenes rendezésére iránt, amire a költségvetésben megvan a 26,300 frtnyi fedezet. A bizottság az előterjesztéshez hozzájárult. A Kalap-utcza átkövezése tervét szintén elfogadták. Az iskola előtt faburkolat fog alkalmaztatni. A Sziv-utczának a Lövöldetértől az Andrássy-útig terjedő része hasonlóan átköveztetik. Itt az iskola előtti részt aszfaltozni fogják. A Király-utczának a Nagykörűtctől kifelé eső része 8690 frt költséggel fog átköveztetni. Az Erzsébet-út külső részének makadámozása tervét elfogadták. Több érdekelt fél kéri a Kis-Szugó utczának makadámszerű kiépítését, mert a csömöriúti vasút e vidéknek nagy lendületet ad. A mérnöki hivatal a költséget 21.400 forintra teszi. Az elnök indítványára ez utak fokozatos kiépítését javasolják évi 3—4000 frt költségnek a budgetbe fölvételével. A járdarakatási és kövezetjavítási munkák házilagos kivitelének kérdését elhalasztották a mérnöki hivatal szervezésének befejeztéig. A stáczióutczai villamos vasút kiépítésének határidejét május végéig egyhangúlag elhalasztandónak tartják. A Podmaniczky utczai villamvasút befejezési határnapját július 15-ikéig tolták ki. A Széchenyisétatéren a lámpákat vasoszlopú légszeszlámpákkal fogják kicserélni. 60 db tűzcsapot víztelenítő készülékkel látnak el nagyobb nyilvános épületek körül, a befagyás ellen való biztosítás végett. A légszesztársulatnak megengedik, hogy a Vámház tértől a Váczi utczáig s a felső Duna-parton is egy-egy újabb légszeszcsőfektetést eszközölhessen, mert a Belvárosban az eddigi cső KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, április 6 A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. A belügyminiszter fogad déli 12—1 óráig. A vallás- és közoktatásügyi miniszter fogad déli 12— d. u. 1 óráig. A horvát miniszter fogad d. e. 10— d. u. 2. A pedagógiai társaság ülése d. u. 6 órakor az akadémia Kisfaludy-termében. Az országos állatvédő-egyesület választmányi ülése este 8 órakor a régi városházán. Rákosi Viktor felolvasása a fővárosi hivatalnokok körében. Hazai termékek állandó kiállítása a kereskedelmi múzeumban. Városligeti iparcsarnok. Szabad bemenet mellett nyitva egész nap. Vásár- és ünnepnap 20 kr belépti dij. Nemzeti múzeum: képtár d. e. 9— d. u. 1. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 8— 5 egyetemi d. e. 10—12 és d. u. 4—8, múzeumi d. e. 9— d. u. 1 óráig. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 80 kr. SV Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva, e tartalommal. A véderőjavaslat a főrendiház egyesült bizottságaiban. — Közgazdaság. — április 6. A király őfelsége — mint lapunknak távirják — ma este negyed 10 órakor elutazott Bécsből és holnap reggel 6 óra 20 perczkor, az osztrák-magyar államvasutak külön udvari vonalán Budapestre érkezik. A német császár — Bismarcknak, II. Vilmos császár Bismarck herczeg születésnapja alkalmából, a »Tyras« kutyán kívül, egy régi és nagy métbecscsel biró aczélmetszetet ajándékozott a birodalmi kanczellárnak. A művészi kiállítású kép Bismarck herczeg egy elődjét, dédapjának testvérbátyját, az 1697- ben született Bismarck Frigyes György prépostot ábrázolja. A metszet díszes fakeretben van, amely a kanczellár czímerét, valamint a császár ajánlatát viseli magán. Rudolf trónörökös koporsója. Bécsből sürgönyzik lapunknak. A Rudolf trónörökös holttestét fedő koporsót ma este kilenc és fél órakor órakor Hohenlohe herczeg jelenlétében beszentelés után, a királyi családi sírbolt északkeleti részébe vitték és ott újabb beszentelés után a szarkofágba helyezték el. A szarkofágot ezután beólmozták. E szertartásnál jelen voltak Rauch főudvarmesteri kormánytanácsos, mint jegyző, a várnagy és a guardian, kik jegyzőkönyvet vettek fel az áthelyezésről. A szünidei gyermektelep-egylet ehó 7-én, vasárnap délelőtt tizenegy órakor a VI. VH- kerületi kör palotájában választmányi ülést tart, melynek tárgya a választmány megalakulásán s bemutatásán kívül, az idei kitelepítési helyek és az élelmezési díj megállapítása. Az egylet tisztikara a következő: Elnöki szék Békey Imre halála következtében betöltetlen; alelnökök: Csetei Herzog Péter és dr. Degen Gusztáv; jogtanácsos: dr. Czukor Sámuel; pénztárnok: Müller Ede; titkár: Szabó József; orvosok Glück Ignácz, Neumann Adolf, Szontágh Ábris, Klein Fülöp, Mihajlovics Miklós, Scherman Adolf, Tatay Adolf, Weisz Jakab és Téry Ödön. Választmányi tagok: Oppler Miksa, Tarcsay János, Barczen Gábor, Brüll Lipót, Dunkl Norb., Deutsch Antal, Friedländer Jenő, Fluss József, Gál Imre, dr. Gerlóczy Gyula, dr. Gyulay Béla, Guttmann Lajos, Horn Ede, Herczfeld Frigyes, Klein József, Kleiner Hermann, dr. Keleti Gyula, Laufer Sándor, Marguliesz Miksa, Mértey Jenő, Nyári Mór, Kornfeld Zsigmond, Rieger György, Rakovszky István, Singer Zsigmond, Sturm Albert, dr. Sonnenfeld Zsigmond, dr. Szirmay Rikhard, Vérey József. Fejedelmi zeneszerző. A német császári családnál a berlini királyi palotában e hó 2-án zeneestély volt, melyen Sándor Frigyes hesszeni tartománygrófnak egy férfinégyesét is előadták. Az estélyen a szerző is jelen volt. Estély. Herczeg Batthyány-Strattmann Ödönné tegnap az Angol királynő szállodai lakosztályában fényes estélyt adott, melyen a budapesti előkelő világból számosan jelentek meg. Ott voltak : gróf Zichy Jánosné, gr. Károlyi Alajos volt londoni nagykövet neje és leánya, Nandine grófnő, gr. Széchenyi Pálné és leányai, gróf Széchenyi Béla és leányai, gr. Andrássy Aladárné, gr. Széchenyi Andrássy Mária, Inkey báróné és leányai, gr. Zichy Nándorné és leányai, gr. Csáky Albinné és leányai, gr. Pejachevich Jolán, báró Kemény és neje, gr. Rudiné sz. Inkey Nandine bárónő, báró Plessen német főkonzul és neje, sir Nicholson és lady Nicholson, herczeg Ghika román főkonzul, Bazily orosz főkonzul, gr. Szapáry István, Justh Zsigmond, gr. Széchenyi Emil, Harkányi Frigyes, báró Schell Rudolf, gr. Somssich József stb. Az estélyen Abendroth Irén kisasszony énekelt és Zamara Teréz k. a. zongorázott , mindkettő nagy sikerrel. A társaság éjfélkor még együtt volt. A görög király a párisi kiállításon, Athénből sürgönyzik lapunknak, hogy a »Messager Athenes« jelentése szerint a király üdülésre Aix-les-Bainsbe megy át és onnan Párisba utazik a kiállítás megtekintésére. A »Magyarországi Kárpát-egyesület budapesti osztálya tegnap választmányi ülést tartott, melyen határozatba ment, hogy egy a főváros egész környékét ábrázoló nagy turista-térképet adnak ki. Két bizottságot is kiküldöttek egy czélszerű turista-öltözet , egy rendezendő kiállítás módozatainak megállapítására. Végül a választmány elfogadta dr. Thirring Gusztáv és dr. Téry Ödön ajánlatát egy Budapest vidéki útikalauz megírására vonatkozólag. Az osztály egyébként első kirándulását e hó 7-én rendezi Ürömre, a Nagy-Kévelyre és Csobánkára. Pápai elismerés magyar írónak. A pápa Rampolla bibornok államtitkárral köszönő levelet intéztetett Csicsáky Imrének, ki Dantéról irt dolgozatait és Dante-fordításait felajánlotta XIII. Leónak. Megüresedett egyetemi tanszék. A budapesti tud.egyetemen a kórszövettan és bakteorologia tanszéke dr. Babes Viktor lemondása következtében üresedésbe jött. Gróf Csáky Albin vallás és közoktatásügyi miniszter a napokban leiratot intézett az egyetem tanácsához, hogy az említett tanszék végleges betöltésének módozatairól hozzá mielőbb jelentést küldjön. Az egyetem tanácsa jelentését — mint értesülünk — még e hónapban felterjeszti a miniszterhez. A Kemény Zsigmond-társaság Marosvásárhelytt nemsokára ismét megkezdi irodalmi működését, mely eddig szünetelt, mivel az alapszabályokat megváltoztatták. Utolsó közgyűlését a társaság még Deák Faarkas elnöklete alatt tartotta. A társaság befizetett alapítványi összege tőkében és kamatban az 1888-ik évi deczember 31-ikéig 3564 forint 78 krajczárt tett ki, s gyümölcsözés végett a marosvásárhelyi takarékpénztárban van elhelyezve. Fabiny igazságügyminiszterre vonatkozólag ma aggasztó hírek keringtek a fővárosban. Értesülésünk szerint Fabiny egészségi állapotában az utóbbi napok alatt nem állott be lényeges változás. A müncheni nuncziusról, Agliardi-ról, kinek kineveztetéséről távirataink adtak hírt, a következőket jelentik: Agliardi, épp úgy, mint Galimberti, kinek politikai elvtársa, hírlapíró volt. Mikor Galimbertit bízták meg a rendkívüli egyházi ügyek vezetésével, Agliardi vette át a »Moniteur de Rome« szerkesztését, azután Indiába nevezték ki apostoli küldöttnek, majd Galimberti Bécsbe küldetvén, ennek helyét foglalta el. Agliardi mérsékelt, békés természetű férfi, s azért nevezték ki most müncheni nuncziussá, mivel a »hazafiaspárt« túlbuzgalmát képes lesz mérsékelni s azonkívül mint Galimberti sok évi munkatársa legjobban kezére tud majd járni Galimbertinek, ki mint első osztályú nunczius a Németországgal való diplomácziai ügyeket is vezeti. Művészetpártoló. Hazai Lajos előkelő fővárosi polgár a napokban nagyobb összeget küldött egy Münchenben tanuló festőnövendéknek, kinek szüleitől értesült, hogy az ifjú kemény sorssal küzd az idegenben. A segélyen kívül megírta pártfogolnának, hogy mihelyt elvégezte tanulmányait, munkával is el fogja látni. A külföldi tolonczok elszállítása ügyében a m. kir. belügyminiszter az ország törvényhatóságaihoz a következő kör rendeletét bocsátotta ki: »A cs. kir. belügyminisztérium részéről panasz emeltetvén az iránt, hogy a Magyarországból tolonczok s nem az olasz határszél felé, hanem a tengeren továbbítandó tolonczok a tolonczhatóságok által nem Fiuméba, de Triesztbe szoktak tolonczoztatni, ezennel utasítom a törvényhatóságot, hogy ezen irányban a tengeren túlra hajón továbbítandó tolonczokat jövőben minden esetben Fiuméba továbbítsa, s minden egyes tolonczozási esetet a fiumei illetékes külföldi konzulátusnak előre tudomására hozzon. Budapest, 1889. márcz. 25. A miniszter helyett Beniczky államtitkár.« Riadalom egy templomban. A sopronmegyei Derecske községben tegnapelőtt nagy riadalom támadt, melynek két emberélet is esett áldozatul. A templomban misét tartottak, mikor egyszerre tűzlárma hal latszott s a nép a felvert harangok kongásának hallatára fejeveszetten rohant kifelé. A szűk kijáratnál úgy összetorlódott a tömeg, hogy többen erős zúzódást szenvedtek, mig némelyek elbuktak s aztán a sokaság keresztülgázolt rajtok. A községi biró és egy Varga János nevű községbeli jómódú gazda holtan maradtak a templom ajtó küszöbén. Mire aztán a hivők a templomból kiértek, már nagy tűz pusztított, mely csakhamar tizenegy házat hamvasztott el melléképületeivel együtt. Megüresedett szolgabirói állás A pesti felső járásban megüresedett szolgabirói állást e hó 9-én a megyei közgyűlésen fogják betölteni. A kandidáltak közül — mint a »Híradó« írja — Tahy Ivánnak van legtöbb kilátása a szolgabirói állás elnyerésére. Borzasztó halál. A nagyváradi pályaudvarban tegnap éjjel 11 órakor nagy szerencsétlenség történt. Földi Ferencz kalauz, egy lassan haladó mozdony előtt lépkedve, azt a szomszéd vágányba akarta vezetni, amikor egy más mozdonyt pillantott meg, mely teljes gőzzel jött feléje. A sűrű ködben csak későn vette észre, amikor már a menekvésre nem volt idő. A következő perczben a két mozdony nagy erővel ütközött össze, a szó szoros értelmében összenyomva a szerencsétlen kalauzt. Holtteste alaktalan hústömeg volt. A mozdonyokban is jelentékeny kár esett. Az abessziniai negus halálát, melyet távirataink már jelentettek, az újabb tudósítások megerősítik. Azokban a sebekben halt meg, melyeket a mahdisták ellen Metemmehnél vívott ütközetekben kapott. II János, a »negus negesti« vagyis királyok királya, 1872 óta bírta az uralmat. 1868. április 13-ikán az angolok bevették Magdalát és Tivadar negus öngyilkossá lett. Ettől kezdve négy éven keresztül vad fejetlenség uralkodott Abesszíniában, az ország két hatalmas főnöke, a tigrei Kassa és Jastai Gobaze versengtek a trónért. A verseny Kassa győzelmével végződött, ki II. János névvel foglalta el a trónt. A viszályok alatt Izmail egyiptomi pasa az ország egyes részeit elfoglalta és 1876-ban nagyobb hódító hadjáratot indított