Pesti Napló, 1894. április (45. évfolyam, 90-119. szám)

1894-04-21 / 110. szám

S Budapest, szombat ____________FESTI NAPLÓ.___________ Végre pedig a diplomata annyira belebonyolódik saját beszédébe, hogy abból többé nem tud kibontakozni, elpirul, elhallgat és lemond a mustárról. Ferdinánd bolgár fejedelem jelenleg a német és osztrák diplomáciában a mustár szerepét játszsza. Senki sem akarja magát érte kompromittálni. Klementina hercegné, Ferdinánd anyja, felismerte az újabb fordulat nyomán kifejlődött új helyzetet s azért a diplomácia megkerülésével, egyenesen a német császár személyére akart hatni, hogy fiát ebből a kényes helyzetből némileg kimentse. E „női harc“ folyamán Velencében is lejátszódott egy kis epizód, amely a német császárné jellemzésére érdekes. Klementina hercegné rábírta a német császárné egy rokonát, Tarascone grófnét, aki Velencében lakik és a német császárnét a lagúnák városában többször meglátogatta és vele a rossz idő alatt együtt volt, hogy igyekezzék a német császárné befolyását férjére a császárra, Ferdinánd javára megnyerni. Tarascone grófné meg is tette a kísérletet, de mikor a német császárné észrevette, hova céloz, egészen megijedt s minden további kísérletet lehetetlenné tett, miután igy szólt: — Mit gondol! — hogy mernék én apolitikába avatkozni! Férjem meg sem hallgatná, mit beszélek, hanem tréfásan arra intene, hogy ne törődjem olyasmivel, ami nem az én dolgom. Van nekem elég gondom a nélkül is. Itt a sok gyerek. Mindegyikkel van elég baj. Az egyik akaratos, a másik nem őszinte, a harmadik beteges, nekem a fiukat kell gondoznom, nevelnem, úgy hogy még annyi időm sem marad, hogy kedvenc olvasmányaim után lássak. Mindig a legérdekesebb helyen kell letennem a könyvet, mert a fiuk közt valami történt. Egy másik kísérletet is tett Klementina hercegné az angol királynőnél Florencben. Itt is egy előkelő úrhölgy, Viktória királynő kedvence, szólt Ferdinándról és a nehéz helyzetről, amelybe az események sodorták. — Minden új fordulatnak az európai politikában — felelt Viktória királynő — vannak áldozatai. Csak később fog elválni, ha váljon Ferdinánd állása Bulgáriában tartható-e, vagy nem. Addig pedig, míg ez elválik, legjobb, ha Ferdinánd háttérbe vonul, s nem beszéltet magáról. A bolgár fejedelem kész volna az angol királynő bölcs tanácsát követni, azonban ez majdnem lehetetlen, mert a pánszláv párt Bulgáriában pénzzel dolgozik, ellenzéket szervez és a liberalizmus cége alatt Sztambulovot provokálja. Sztambulov azonban minden valószínűség szerint szigorú rendszabályokat fog életbe léptetni hogy a pánszláv agitációnak véget vessen és alkotmányos uton a rendet fentartsa. Amint a dolgok azonban most Bulgáriában állanak, majdnem lehetetlennek látszik, hogy előbbutóbb zavarok ne támadjanak, azért ebben a bizonytalan helyzetben Marie Louise és gyermeke külföldön fognak tartózkodni, amit a fejedelemné egészségi állapota különben is szükségessé tesz. Helyzetének javulására nézve a bolgár fejedelem egyik fő reményét a delegációk megnyitására helyezi. Azt reméli, hogy a trónbeszédben találni fog olyan passzust, amely Ausztria-Magyarország támogatása által a bolgár trónt megerősíti. BELFÖLD: Visszalépés a szabadelvű pártba. Dégen Gusztáv képviselő ma a következő levelet intézte báró Podmaniczky Frigyeshez, a szabadelvű párt elnökéhez: Nagyméltóságú elnök úr! Minthogy a kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslat, amely ellen én meggyőződésem szerint állást foglaltam, immár a képviselőházban letárgyaltatott, így megszűnt reám nézve az ok, amely miatt én annak idején kénytelen voltam a mélyen tisztelt szabadelvű párt kötelékéből kilépni. Jelentem tehát excellenciádnak azt, hogy én ezennel belépek ismét a szabadelvű párt kötelékébe, kérvén nagyméltóságodat, kegyeskedjék ezt a tisztelt pártnak becses tudomására hozni. Megkülönböztetett tisztelettel vagyok nagyméltóságodnak alázatos szolgája Budapest, 1894. április 20. Dr. Dégen Gusztáv, s. k. a nagymartoni választókerület képviselője. Pártértekezlet. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt hétfőn, április 23-án délután hat órakor értekezletet tart. Tárgya: A Romániával kötött kereskedelmi egyezmény. Bécsiek üdvözlete. Schwarcz Albert lovag a bécsi 14. kerületi német szabadelvű egyesület elnöke a következő táviratot intézte báró Podmaniczky Frigyeshez, a szabadelvű párt elnökéhez: „A bécsi 14. kerületi német szabadelvű egyesület üdvözletét küldi testvérállamunk szabadelvű pártjának ama fényes sikerhez, melyet a házasságjogi javaslat elfogadása által kivívott.“ A szabadelvű párt elnöksége táviratilag köszönte meg ezt az üdvözletét. A képviselőhöz kérvényt bizottsága Antal Gyula elnöklete alatt ma ülést tartott, amelyen Szász Károly előadó ismertette a legutóbbi bizottsági ülésből visszamaradt kérvényeket, amelyeket a XVI-ik sorjegyzékbe soroltak. Több törvényhatóság feliratát, amelyben az italmérő adó öt osztályba leendő sorolását kérelmezik, kiadatni javasolja a bizottság a pénzügyminiszternek. Torontál megye feliratát a házközösség megszüntetéséről szóló törvény módosítása iránt, az igazságügyminiszternek és a belügyminiszternek javasolja kiadni, Arad megyének a szőlőragya ellen való védekezés tárgyában benyújtott feliratát, mint tárgytalant az irattárba helyezik. A tárgyalásban résztvettek: 1894. április 21. 110. szám. Prileszky Tádé, Dániel Gábor, Horváth Béla, Bernáth Béla, Szuhányi Ferenc, Vörös János, Várady Károly és Magyari Scossa Géza bizottsági tagok. Püspöki konferencia. — Kongrua, autonómia, szemináriumok.• Budapest, április 20. A püspöki kar megint konferenciára gyűlt össze A budavári hercegprímási palota nagytermében a magyar főpapság majdnem teljes számban jelent meg, hogy több, úgynevezett függő kérdésben határozzon. Hogy a függő kérdések bő keretébe mi minden fog jutni, azt majd csak a konferenciák végeztével lehet konstatálni, bizonyos azonban, hogy a mai értekezleten még nem került hivatalosan szóba a nagy egyházpolitika. Sem a közvetetlen múlt tapasztalatai, sem pedig a jövő csataterve. Ma csak a kis egyházpolitika foglalkoztatta a főpapokat, azok a kérdések, amelyek igazán szorosan az egyházat érdeklik, amilyenek például a kongrua rendezése, az autonómia ügye és a katolikus vallás és tanulmányalap felügyelő bizottságának jelentése. A kongrua-bizottság jelentésének tárgyalását holnapra halasztották, az autonómia kérdésében pedig, ahhoz a régi állásponthoz híven, hogy az autonómia megadása a király kegyúri joga, úgy döntöttek, hogy felterjesztésben kérnek intézkedést a királytól. Holnap talán az egyházpolitika is szóba kerül, a mai nap azonban a békés munkának volt szentelve, noha az értekezlet a kormány álláspontjától eltérő határozatokat hozott. A konferencia lefolyása egyébként a következő volt: A hercegprímás budavári palotájában ma délelőtt tíz órakor értekezletre gyűlt a püspöki kar. A tárgyaláson az elnöklő hercegprímáson kívül megjelent: Samassa József egri érsek, Csuszka György kalocsai érsek, Schlauch Lőrinc nagyváradi bíboros püspök, Zalka János győri, Schopper György rozsnyói, Mihályi Viktor lugosi, Schuszter Konstantin váci, Szabó János szamosújvári, Bende Imre nyitrai, Bubics Zsigmond kassai, Meszlényi Gyula szatmári, báró Hornig Károly veszprémi, Dessewffy Sándor Csanádi, Steiner Fülöp székesfehérvári, Firczák Gyula munkácsi és Rimély Károly besztercebányai püspök, továbbá Fehér Ipoly pannonhalmi főapát. Távolmaradását bejelentette Pável Mihály nagyváradi görögkatolikus püspök, Dulánszky Nándor pécsi, Lönhart Ferenc erdélyi, Hidassy Kornél szombathelyi és Szmrecsányi Pál szepesi püspökök. Az értekezletet Vaszary Kolos hercegprímás rövid imával nyitotta meg. A jegyzőkönyvet a beteg Rimély Károly besztercebányai püspök helyett Fehér Ipoly főapát vezette. A konferencia elsőnek a kongrua-bizottságnak a javadalmak összeírásánál követendő irányelvek és utasítások dolgában tett előterjesztését tárgyalta. Mivel az ilyen nagyterjedelmű jelentésből a benne foglalt irányelveket és utasításokat egyszeri hallásra megítélni nem lehet, egyelőre a jelentést felolvasottnak tekintették. Schuster Konstantin váci püspök elnöklete alatt azonban egy, báró Hornig Károly és Steiner Fülöp püspökökből álló albizottságot küldtek ki, hogy az ügyet eldöntse. Ennek az albizottságnak a tanácskozásában részt vesz Samassa József egri érsek is, hogy az esetleges felvilágosításokat megadja, előbbi gondolatot? Ha még anarkista volna, aki robbanószert töltöget, hogy levegőbe röpítse az olyan világot, mint a két előző rész mutat — azt értenék. Olgyay Viktor, kitől egy pár vázlatrajzot is látunk, téli tájképpel pályázik. Havas utat kopasz fák szegélyeznek. Kellemetlen alakú fák. A törzsön látszik a fiatal festő figyelme. Képet azonban nem tudott adni. Nyitray József Sempronius villája, szintén tájkép, alkonyati hangulattal, egy római villa körvonalaival és árnyékban húzódó kőfalával. Festői érzékkel készült. A tárlatnak azonban bőven akad jó tájképe. Márk Lajostól a Kereszttűzben életkép jól fest mindjárt az első debüthöz. Pikantéria, sőt ékesség is nyilatkozik benne, de festési tudás nem elég. Egy ballerina ül öltözőjében, előtte piros ernyővel letakart lámpa. Ennek narancssárga fénye világítja meg a kép három alakját: a ballerinát, egy vén rovét s egy fiatal urat. A két úr arcán látszik, hogy bókokat mond, s mind az öregnek, mind a fiatalnak megvan a maga jellemző temperamentuma, a ballerinának pedig fiatalos kacagása, amivel karjai formátlanságáért kárpótol. A kép különben tetszik a látogatóknak. Erősebben fejlett tehetségeket találunk a másik két csoportban, melyek a Rökk-jutalomért és a a műbarátok körének ösztöndíjáért versenyeznek s alkalmasint nyernek is. A Rökk-jutalomért Pállik Béla a legveszedelmesebb konkurrens, még pedig egyszerre három festménynyel. Birka-képei híresek gyapjas hűségükről. Ilyen bravúrral készült erre a tárlatra is az anyajuh, két báránynyal. De lovasképeit is jól meg kell nézni. Pállik művészi fogásokkal nem él, előadásában éppenséggel nem megkapó, de teljesen érzi egy festő feladatait és szorgalommal, gonddal, pontosan megfelel azoknak. Gróf Andrássy Gyula nagy lovasképe szépen megrajzolt, festett és befejezett kép. A gróf arca hű, tartása könnyű, előkelő; a fekete ló nemes paripa s kevélyen tartja nyakát és emeli lábát. A másik nagy kép: Találkozás az erdőben, bőséges tájképi részszel van ellátva. Egy szálas cserfaerdőnél jobb környezetet még egy képének sem adott Pállik. A festmény gróf Károlyi István tulajdona, s az ő és családja találkozása van lefestve az erdőnyilásban, amint a gróf lóháton, kopó falkától kisérve érkezik, mig neje két fekete lótól vont könnyű kocsiban, leányával együtt várja, mellette pedig fia lóháton és egy lovász. A csoportozat élénk, az erdő üde, s a képet jól megnézi mindenki. Paczka Ferenciül ,Meredlein arcképe (egy kis szomorú lány, nagy abroncsos szoknyában, kezében halálfő és rózsa) szépen dolgozott festmény Zemplényi Tivadarnak életképein az ízlést kell megdicsérnünk. Két fiatal lány japáni ruhában — rendes kosztüm-kép. Bensőség van azonban az AltatóZabban. Egy fiatal nő, rózsaszínű ruhában, szeretettel énekelget gyermeke bölcsőjénél. Az ecset még sokat babrál a fiatal festő kezében s nem fog elég biztosan. Cséley József a Szentgotthárdi csata címen nagyobb életképet festett: egy csapat iskolásgyereket, amint hólapdákkal dobálják egymást. Ez egészen a fiatalos munkák közé tartozik, amilyen elég akad a kiállításon. Paczka Ferencné született Wagner Kornélia nagy csomó rajztanulmánynyal vesz részt a kiállításon és a versenyen. Nagyon jó iskolára mutatnak. A maíbarátok körének ösztöndíjáért kevesen jelentkeztek. Ezek közt van a tárlat legszebb képe: Tajváry Ignáctól Mária Jézussal. Nem bibliai stílusú kép, de kedves és poétikus. A francia Bouguereau madonnáit juttatja eszünkbe az üde arcú Mária, ki a bölcsőben alvó Jézust oly gyöngéden ringatja. Az ácsműhely belsejét egészen beragyogja a fény, mely Jézus bölcsőjéből és Mária glóriájából árad szét. Rokonszenvesen előadott és festett jelenet ez, érzéssel és finomsággal. Fényes Adolf, ki Weimarból küldött négy festményt, komoly tehetségül mutatja be magát. A technikában azonban szereti az excentrikust. Két képet oly ripacsos modorban festett, mintha apró színes sörétből volnának. Bajos kitalálni, hogy valami új modornak hódol-e, vagy atelier-tréfát csinált. A Nagy apó, (egy sváb paraszt, ki unokáját, ringatja.) és a Thüringi paraszt így is rajzbeli és jellemzési előnyökkel bír. Az egész szolidan festett Hollandi leány pedig figyelemre méltó kép. Legjobb Az eltévedt divatlap, mert a festő humoráról tanúskodik. Két vén mámi szörnyűködő nevetéssel néz egy régi divatlapot. Furcsának, kikacagni valónak találják, mikor az asszonyok, lányok úgy öltözködtek. Az arcuk jól kifejezi, amit gondolhatnak, s mondanak, az öregség zsörtölődésével és megszólásával; pedig úgy lehet, ők is e szerint a régi divat szerint öltözködtek. Tury Gyula egy patriarkális életképének a címe „Még vicispán lesz belőle“, tudniillik a kisfiúból, aki nénjével ott tanul az asztalnál. Apja mondja ezt a jóslatot, amint gyönyörűséggel tekint végig a családi táblán. Dicsérni való rajta a csoportozat intim volta. Zeller Mihály négy életképén még a kezdő látszik. Ezek közül az ólomöntést választotta versenyzőül. A képen a lámpa világát festette le. Ezek a művek pályáznak a tavaszi kiállítás két legnagyobb jutalmára. A választás nem oly nehéz közülük.