Pesti Napló, 1894. november (45. évfolyam, 302-331. szám)
1894-11-23 / 324. szám
324. szám. Budapest, péntek wastA 1894. november 23. - nak csekély saját bevételei mellett olyan operát fentartani, amely megfelel a budapesti közönség igényeinek, nem lehet. Azok az intendánsok, akik megfeleltek a budapesti közönség izlésének, hoztak ide külföldi vendégszereplőket és vendégszereplésre költöttek egy év alatt 80.000 forintot, azok a budapesti közönség teljes megelégedését nyerték ki, de az eredmény az volt, hogy az amúgy is magas szubvenciót jelentékenyen túllépték . Így természetesen az intendáns működése ellen azon jogos kifogás volt emelhető, hogy 100.000 forinttal lépte túl azon költségeket, amelyeket a törvényhozás már amúgy is magas összegben szavazott meg. Mikor azután új intendáns jött, aki a költségvetéshez tartotta magát és azt nem lépte túl, azzal a közönség nem volt megelégedve, mert idegen nagyhírű műerőket nem léptetett fel, de nem is tehette ezt anélkül, hogy túlhaladja a költségeket, mert dotációja nem volt reá. Ily módon valóságos cirkulas villosusba jutunk az Operával. Méltóztassanak elhinni, hogy a budapesti Opera zenekara igazán kitűnő, repertoirja oly változatos, hogy egyetlen egy európai nagyváros operájának a repertoirja nem oly változatos. Ezek tények, tisztelt Ház, ez a dolognak nem szubjektív felfogása. Ismétlem, a repertoir változatos, de a közönség nincs megelégedve saját énekeseinkkel, és sajnos, ezekkel nem vagyunk képesek a szerepeket teljesen betölteni. De most nem is lehet azt mondani, hogy itt személyes indokok játszanak közbe, s a képviselőház azon helyzetben van, hogy a dologhoz magához szólhat, anélkül, hogy személyes kérdésekre kellene tekintettel lennie. (úgy van jobbfelől.) Nagyrészben áll az e tekintetben, amit Herman Ottó képviselő úr mondott, hogy végre is nem vagyunk képesek egy műintézetet mesterségesen felfújni. Meg kell várni a dolgok természetes fejlődését, és bármilyen erőlködéssel is akárhány intendánst fogunk bűnbakul odadobni, a természetes fejlődést ezzel előbbre vinni nem fogjuk. Szóba hozattak még a café chantanto, orfeumok és más efféle mulatóhelyek és a tisztelt képviselő úr, aki ezt szóba hozta, e tekintetben nagyobb rendőri beavatkozást kíván. Ez nagyon nehéz. Nagyon nehéz a rendőri beavatkozás határát megvonni és én azt hiszem, minél kevésbbé avatkozik a rendőrség a dolgokba, annál jobb; az általános szabály az legyen, hogy csak ott avatkozzék be, ahol múlhatatlanul szükséges és igyekezzék ezt a határt megtartani. Ha erkölcstelen dolgok kerülnek előadásra, azokat a rendőrség rendszerint be szokta tiltani. Horváth Gyula: A Nemzeti Színház utolsó darabjánál erkölcstelenebb előadás nincs. (Zaj.) Hieronymi Károly belügyminiszter: És az illető tulajdonosokat vagy szereplőket rendesen érzékeny pénzbüntetéssel sújtja. Végül, tisztelt Ház, itt újra szóba hozatott az, hogy a főváros által a filharmonikusok részére nyújtandó 3000 forintnyi szubvencióra vonatkozó határozatot nem hagytam jóvá, és ezt úgy tüntetik fel, mintha ez által a filharmonikusok léte veszélyeztetve volna. Tisztelt Ház! A filharmonikusok egyesülete már 40 év óta működik, amint egészen helyesen említette fel Bartók Lajos tisztelt képviselőtársam, és ezen idő alatt nem volt szüksége szubvencióra. Most először jött abba a helyzetbe, hogy azt mondja, hogy neki szüksége van 3000 forint szubvencióra, holott 40 évvel ezelőtt, amikor a város sokkal kisebb volt s a lakkosság sokkal kevésbé volt vagyonos, szubvenció nélkül is képes volt megélni. Emellett méltóztassék tekintetbe venni azt is, hogy a fővárosnak anyagi helyzete igen kedvezőtlen, sőt a főváros nagy deficitnek néz elébe. Azt fogják erre mondani, hogy 3000 forint nem pénz, de még minden rossz gazda úgy vélekedett, hogy ez meg az a csekély kiadás még nem ront meg engem. Hanem a sok apró kiadásból lesz azután a deficit. (Igaz! ügy van jobbfelől) Egyébiránt én úgy tudom, tisztelt Ház, hogy a főváros újabb felterjesztést akar e tárgyban tenni, s akkor én újra megfontolás tárgyává teszem a kérdést, azt alaposan meg fogom vizsgálni és ha csakugyan a filharmonikusok léte függne ettől a 3000 forinttól, hajlandó vagyok utólagosan is a fővárosnak határozatát jóváhagyni. De ehhez az ügyhöz azt a következtetést fűzni, hogy én a művészet iránt semmi érzékkel nem bírok, azt hiszem, mégis nagyon messze menő dolog. A Ház a tételt megszavazza. A közegészségügyi kiadások. Papp Samu: A dolgok természetében rejlőnek tartja, hogy a közegészségügy terén csak lassú a haladás, mert az ügy szoros kapcsolatban áll a nép intellektuális állapotával. Erélyes közigazgatással sokat lehet tenni, de míg a közigazgatásnak meg kell küzdeni a nép tudatlanságával, valóban nehéz a közegészség terén a jelentékeny haladás. Elismerését fejezi ki a belügyminiszter iránt, aki szakértelmével és erélylyel látott a dologhoz. A belügyminiszter jelentésében az általános halálozási táblázat jelentékeny csökkenést mutat, dacára annak, hogy a kolera is pusztított. Szaporodott az orvosok és gyógyszertárak száma. A gyógyszertárak szaporítására nézve azonban óvatosságot ajánl. Viszont a difteritisz az elmúlt esztendőben is nagyon sokat pusztított és a múlt esztendőben is több, mint kétezer község volt ezen veszedelem által fertőzve, amelynek leküzdését nemcsak családi, de nemzeti érdekek is követelik. A difteritisz ellen már számos szerrel tettek kísérletet s napjainkban a demográfiai kongreszszuson egy francia orvos, azután a bécsi vándor-orvosgyűlésen egy német orvos tartottak felolvasást a difteritisz gyógymódjáról, amelynek híre azóta az egész világot bejárta. Az a módszer, a szérum, az ojtáson alapszik, amely például a veszettség ellen nagyon jónak bizonyult. Nem akarja azt mondani, hogy a szérumra ugyanazon sors vár, mint a Koch-féle bacillusra, de az örvendezés még mindenesetre korai. Örömmel csatlakozik a pénzügyi bizottság által kifejezett azon felszólításhoz,hogy a belügyminiszter szólííttassék fel, hogy hatáskörében mindent megtegyen annak a megállapítására, hogy a szérum csakugyan olyan jó-e, és ha igen, akkor hasson oda, hogy a társadalom minden rétege egyformán részesüljön ebben az áldásos szerben. (Általános helyeslés.) Ezután egyéb közegészségügyi kérdésekről emlékezik meg s főleg a tüdővészről beszél, mert ez az összes halálozások egy tizedrészét képezi. A tüdővésznek egyedüli gyógymódja a tiszta levegő és mert a tüdővész fertőzés útján is terjedhet, elsőrendű közegészségügyi szükséglet egy a kornak és a betegség természetének megfelelő kórházról gondoskodni, amely így valóságos gyógyító intézetté változnék. (Helyeslés.) Hosszasabban beszél a körorvosokról, amely intézményt javítani és esetleg államsegélyben részesíteni elodázhatlan szükség. Beszéde végén a hivatalos orvosi képviseletnek, az orvosi kamaráknak kérdéséről emlékezik meg s kéri a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg ezt a dolgot s ha szükségesnek tartja, terjeszszen a Ház elé ez iránt törvényjavaslatot. A tételt megszavazza. (Helyeslés.) Az elnök a vita folytatását holnapra halasztja. Kerényi Lajos, a vízügyi bizottság előadója benyújtja a bizottság jelentését a Rába és mellékfolyónak szabályozására vonatkozó törvényjavaslatról. Perczel Béni ugyanennek a bizottságnak jelentését a győr- és mosonmegyei szigetközi érdekeltségnek ármentesítő társulattá történt alakítására vonatkozó miniszteri jelentéséről terjeszti elő. Ezután jelenti az elnök, hogy a kultuszminiszter szombaton fog válaszolni Polónyi Gézának az érseki javak bérbeadására vonatkozó interpellációjára. Interpelláció: Veszter Imre interpellálta meg ezután a földmivelési minisztert a Szepesség területén fennálló állategészségügyi zárlat miatt. Interpellációja, amelyet hosszabb megokolással vezetett be, így hangzik: 1. Van-e tudomása arról, hogy több szepesi városban és községben, nevezetesen Szepes-Bélán és Leibitz városában a ragadó tüdőláb miatt alkalmazott zárlat, dacára annak, hogy ezen városokban hat hónapnál hosszabb idő óta egyetlen egy betegedési eset sem fordult elő, még mindig fennál? 2. Ha van róla tudomása, szándékozik-e intézkedni, hogy ezen zárlatok haladéktalanul megszüntessenek ? 3. Hajlandó-e megszüntetni azon korlátozást, mely szerint a zárlat alatt álló városok vagy községek lakói egymásnak helyben sem adhatnak el szarvasmarhát ? Gróf Festetics Andor földmivelési miniszter azonnal válaszol az interpellációra. A szepesi állapotokat oly rendkívülieknek tartja, hogy tekintetbe véve ez ügy nagy fontosságát és a baj kiirtására hozott nagy áldozatokat, tökéletesen indokoltnak tartja a törvényes intézkedésektől eltérő szabályokat, mert a bajt gyökeresen orvosolni csakis így lehet. Szükség van a fokozott szigor fentartására anynyival is inkább, mert adatok útján győződött meg arról, hogy még a hatóságok eljárása is e részben többször nagyon hiányos volt. Oly lanyha magaviseletet tanúsítanak a visszaélések konstatálása körül, másrészt a községi elöljáróság az eltitkolást mindig annyira támogatta, hogy ily állapottal szemben, az ügynek nagy jelentőségénél fogva, a maga részéről nem meri ezen óvintézkedések szigorát az ügynek jelen stádiumában csökkenteni. (Helyeslés). Ami Veszter harmadik kérdését illeti, tévedésen alapul az ottani felfogás, mert a marhalevelek bevonására való rendelet ejtette tévedésbe az ottani közegeket. A községek határán belül ugyanis az adásvétel hatóságilag, a minisztérium részéről soha eltiltva nem volt. Jól tudja, hogy a rendelkezés sújtja a megye lakosságait, de nem jó szolgálatot tenne neki, ha ez eljárás szigorúbb érvényre emelését elmulasztaná. Azonban vannak mégis bizonyos intézkedések, amelyeket eszközölni lehetségesnek tart, és ez a most adott felvilágosításon kívül annak a megengedése, hogy ne csak tiszta megyékből, hanem fertőzött megyék területén belül is megvásárolhassák az ottani hizlaldák számára a hizlalda-tulajdonosok vagy birtokosok a marhát, amitől most el vannak tiltva. Ezen intézkedéssel talán szűkebb köröknek némi enyhítés volna nyújtva, de egyelőre legalább nem merne nagyobb enyhítésre kilátást nyújtani. Kéri válaszának tudomásul vételét. (Helyeslés). Veszter Imre a választ tudomásul nem veheti, mert a miniszternek a törvény szerint nincs joga 6 hónapnál hosszabb időre zárlatot fentartani. Ha mégis szükséges, kérje a törvényhozás felhatalmazását, mert a baj ott oly nagy, hogy még kormánybiztos felállítását is szükségesnek tartaná. Sajnálja, hogy a miniszter válaszát tudomásul nem veheti, mert az törvénytelenségen alapszik. Gróf Festetics Andor földmivelési miniszter hivatkozik arra, hogy rendkívüli állapotok rendkívüli intézkedéseket követelnek és a törvény csak azt rendeli, hogy a zárlat akkor szüntetendő meg, hogyha 6 hó után újabb betegedés nem történt — ott pedig gyanús állat mindig kimutatható. Ezt akarta megjegyezni. A Ház többsége a választ tudomásul veszi. Az elnök az ülést berekeszti. Az ülés vége délután két órakor. A kúriai bíráskodás. Ezen a rövid címen szokták emlegetni a képviselőház vitáiban a királyi Kúriának a képviselőválasztási ügyekben való bíráskodását szabályozó törvényjavaslatot, amelynek tárgyalása még az egyházpolitikai Campagne előtt félbeszakadt. A tárgyalására kiküldött bizottság ma újra összeült és bár a törvényjavaslat egyes szakaszait már a múlt ülésszakban letárgyalta, az ülésszaknak közbejött berekesztése miatt újra elülről kellett kezdenie a tárgyalást. Ezúttal azonban általános vita nem volt és az 1—6. §-okat is az előző tárgyalás alkalmával történt módosításokkal fogadták el. A 3. §-ban Perczel Dezső még a múlt ülésszakban a következő megtoldást javasolta: A választás érvénytelen és ennek megállapítsa kérvény útján kérhető: ha a képviselő a kérdéses választást megelőzőleg három hónapon belül, abból a célból, hogy a választás eredményét befolyásolja, vallás szertartásainak végzésére rendelt helyiségben vagy vallásos jellegű gyülekezeten egyenesen felhívott arra, hogy valamely választóf5 reá szavazzon, vagy bizonyos jelöltre ne szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, vagy az egyházi kegyszerekben való részesítésre tett ígéretet, vagy bűnbocsánatot helyezett kilátásba; vagy egyházi fenyíték alkalmazásával, vagy a kegyszerek elvonásával, vagy túlviági büntetéssel fenyegetett ; vagy ha a vallási tiszteletnek tárgyait, vagy olyan tárgyakat, amelyek egyházi szertartások végzésére rendelték, a választók gyülekezetén, vagy választási menetben használt, vagy ha a képviselő ilyen cselekményben részes, vagy abba megelőzőleg és kifejezetten beleegyezett“. E javaslatba hozott új pontot a legközelebbi szombaton délután 5 órakor fogják tárgyalni. Ezzel az ülés véget ért. Nemzetiségi vita a képviselői házban. A képviselőházban, mint az O. K. értesül, holnap érdekes nemzetiségi vita lesz, amelyben többen fel fognak szólalni, köztük Serbanu Miklós, a Ház egyetlen oláh képviselője is. Oláh kongresszus. A Tribuna ma érkezett száma ökölnyi betűkkel hirdeti, hogy az oláh nép vezéremberei szerdára, november 28-ára, pártgyűlésre hívták össze híveiket Nagyszebenbe. A gyűlésen, a Tribuna szerint a belügyminiszternek az úgynevezett oláh nemzeti komitet feloszlató és alapszabályok szerkesztését kívánó rendelete kerül tárgyalásra. A felhívást legközelebb közzéteszik, jelenleg még aláírások gyűjtése végett körözik. BELFÖLD. Gróf Csáky Albin képviselősége. Ma volt a képviselőválasztás Breznóbányán, és mint egy táviratunk jelenti, 876 szavazattal a szabadelvű párti gróf Csáky Albint választották meg. Ellenfele Czeczbauer Péter katolikus lelkész volt, akire össze-vissza 66-an szavaztak. Gróf Csáhi Albinnak ez a szép győzelme újabb bizonyítéka annak, hogy a felekezeti pártgyűlölködésnek még a nemzetiségi vidékeken sincs talaja. Hiába hangoztatták tehát az egyházpolitikai vitában és a katolikus népgyűléseken a szabadelvűség ellenségei, hogy a nemzetiségek feljajdulnak majd e javaslatok miatt, ez a választás, amely a reformok egyik előharcosának adott mandátumot, nagyon hamar rájuk sütötte, hogy rémképeket festettek. Gróf Csáky Albin ezúttal először vállalt mandátumot s a képviselőházban, amely sajnálkozással mellőzte nemes alakját, amióta miniszteri állásáról lemondott, bizonyára mindenki üdvözölni fogja őt azon a téren, ahol nagy jelleménél, kiváló képességeinél fogva mindenkor az elsők közt foglal majd helyet. A szabadelvűpárt és a helyzet. Budapest, november 22. A szabadelvűpárt egy előkelő tagjától kaptuk a következő sorokat, amelyek érdekes képét nyújtják annak a hangulatnak, amelyben a máris elég bonyodalmas helyzet s a még ezentúl fenyegető szövevények ezt a pártot találják. Ismét egy győzelem. Gróf Csáky Albint a breznóbányai kerület túlnyomó többséggel képviselővé választotta. Hónapok óta, valahányszor egy-egy mandátum megüresedett, minden utóválasztás következetesen a szabadelvű párt javára dőlt el. Ha még oly óvatosak vagyunk is a közélet tüneteinek magyarázásában, egy következtetést e jelenségből föltétlenül le lehet vonnunk. S ez az, hogy a szabadelvű párt, amely benn a parlamentben az egyházpolitikai küzdelem kezdete óta számbeli erejében megcsappant, hünn az országban nemcsak hogy mit sem veszített pozíciójából, de még hódított is, mégpedig hódított nem klerikális, de közjogi alapon álló, hanem liberális, de függetlenségi-párti kerületet. Ha egy választásról vagy kettőről volna szó, talán nem volna szabad ebből általános következtetéseket levonni, de ha az utóválasztások egész sorozatának eredménye áll előttünk s ez az eredmény, bár az ország legkülönbözőbb részeiben történtek a próbák, mindenütt egyforma maradt, már ebből félreismerhetetlenül levonható az a konzekvencia, hogy a szabadelvű párt programmja az ország közvéleményében megtartotta, sőt fokozta régi vonzó erejét. Már most azt kellene hinnünk, hogy a győzelmek e sorozata magára a pártra biztató, konszolidáló, egységesítő hatást tett. De sajnosan be kell vallanunk, hogy ez a közelfekvő lélektani föltevés nem valósult meg. A pártban bizonyos lanyha hangulat, a fáradtságnak és tompultságnak egy neme ütött tanyát. Jól mondta a Pesti Napló, amikor nemrég a többség hangulatával foglalkozott, hogy ez a párt az egyházpolitikai küzdelem nehéz harcaiban elkopott. Még a belső kohéziója is szemmel láthatólag apadóban van. Amíg a párt aritmetikai méretei nagyok, szinte túl nagyok voltak s igy fönnállását a disszonanciák alig veszélyeztethették, meg volt a