Pesti napló, 1894. december (45. évfolyam, 332-360. szám)

1894-12-05 / 336. szám

Budapest, szerda IB18. december 5. 336. szám. _____________PESTI NAPLÓ,_________ warth-klub javaslatai iránt jó akarattal viseltetik és re­méli, hogy a közös együttműködéssel sikerülni fog oly javaslatot létesíteni, amely minden pártot ki fog elégíteni. Gróf Wolken­stein a cárnál. Pétervár, december 4. (A Pesti Napló eredeti táv­irata.) Amaz audienciának, amelyben II. Miklós cár gróf Wolkenstein-Trostberget, az eddigi osztrák-magyar nagy­követet tegnapelőtt fogadta, nem volt semmiféle jelentő­sége, mert a volt nagykövet egyszerűen elbúcsúzott a cár­tól. Visszah­ívó­ levél átadására nem volt semmi ok, mert gróf Wolkenstein a jelenlegi cárnál még egyáltalában nem is volt akkreditálva. Liechtenstein herceg, az új nagykövet­ december hónap folyamán foglalja el állását. A birodalmi gyűlés új palotája, Berlin, december 4. (A Pesti Napló tudósító­jának távirata.) Ma nyitották meg az érdeklő közön­ség előtt a birodalmi gyűlés új palotáját. Az új pa­lota egyike a német főváros legimpozánsabb épüle­teinek és hatalmas benyomást gyakorol a szemlélőre. A palota kupoláján a császári korona látható, ame­lyen a birodalmi sas ül szétterjesztett szárnyakkal. Az ülésterembe a sas tollazatán keresztül hatol be a világosság. A palota bejáratánál óriás fekete már­ványtábla van a falban. Erre a táblára ezt a felírást tervezték: A német nép. Ez a felírás azonban maga­sabb helyről jött intézkedésre elmaradt s a márvány­tábla most üres. A francia parlament, Pária, december 4. A szenátus elfogadta mai ülésé­ben a postagalambszolgálatnak a hadseregben való beho­zataláról szóló törvényjavaslatot. Boulanger szenátor ez­után fölolvasta azt a bizottsági jelentést, amely a mada­­gaszkári hitel elfogadását ajánlja. A jelentés tárgyalását a csütörtöki ülés napirendjére tűzték ki. A képviselőház ma kezdte meg a költségvetési vitát. Poincaré pénzügyminiszter kifejti, hogy a bevételek csök­kenése és a kiadások emelkedése előtt állunk, ami a meg­szavazott törvények folyománya. A kormánynak ily kö­rülmények között az örökösödési adó huszonöt mil­lióval való felemelését kell követelnie, hogy ily mó­don helyreállítsa az egyensúlyt a költségvetésben. Pelletan erős szavakban kel ki a kiadások emelkedése ellen. A kincstári terhek minden gazdasági akciót meg­akadályoznak, Franciaországnak arra kellene törekednie, hogy roppant adósságait csökkentse. Pelletan a budgetben eszközölhető megtakarítások felemlítésével egyelőre befejezte beszédét, de csütörtökön folytatni fogja. Választások Szerbiában. Frankfurt, december 4. (A Pesti Napló tudó­sítójának távirata.) A Frankfurter Zeitung-nak Bel­­grádból táviratozzák, hogy a Krisztics-kabinet ja­nuárban fogja elrendelni az új választásokat. Az új szkupstina februárban ül össze. A belga szocialisták: Brüsszel, december 4. A képviselőház mai ülésén a szocialista képviselők indokolták a politikai és sztrájkvét­­ségek miatt elítéltek megkegyelmezését célzó indítványu­kat. Az igazságügyi miniszter a kormány nevében kérte a házat, hogy ejtse el az indítványt. Az olasz trónbeszéd. Róma, december 4. A trónbeszéd itt általáno­san nagy csalódást keltett, minthogy sokkal keve­sebbet tartalmaz, mintsem várták s az a kevés, ami benne foglaltatik, nagyon határozatlan alakot ölt. Maguk a kormánypárti lapok sem tagadják a pozitív tartalom hiányát s azt igyekeznek is megokolni és utal­nak arra, hogy a kormány a trónbeszédben érintett feladatokat a törvényhozás segítségével minél előbb teljesíteni fogja. Az új irány: Berlin, december 4. A Berliner Tageblatt-nak jelen­tik Pétervárról: Hire jár, hogy Richter tábornok, a csá­szári főhadiszállás feje legközelebb visszalép és helyébe Cerevin, a császár napos tábornoka lép. Pétervár, december 4. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) Az orosz közép-tengeri hajóraj újonan kinevezett parancsnoka Makarov ellentengernagy, november 30-án a Piraeusba utazott, hogy a parancsnokságot Avellán vice­admirálistól átvegye. Makarovot elutazása előtt a cár hosszabb magánkihallgatáson fogadta. A beteg japán fővezér, London, december 4. A lapok jelentése sze­rint Yamagát a marsai túlerőltetés folytán súlyosan megbetegedett és kénytelen Japánba visszatérni, hír szerint Miara tengerész­kapitányt nevezték ki Port- Artur parancsnokává. A mezőgazdák Bismarcknál, Berlin, december 4. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) A mezőgazdák szövetkezetének elnöksége elha­tározta, hogy Bismarcknál tisztelegni fog. A gyűlés ki­mondta, hogy az anarkisták ellen minden küzdelem hiába­való, amíg a földmívesosztály helyzetét üdvös reformokkal meg nem javítják. Anglia és Olaszország, London, december 4. A Daily Chronicle római leve­lezője arról értesül, hogy Anglia és Itália elhatározta, hogy a jövő tavaszszal az afrikai mahdi ellen együttesen fognak eljárni. A szasszuni kegyetlenkedések, London, december 4. A Times külön cikkben meg­erősíti azt a hírt, hogy a török csapatok a szasszuni ke­rületben kegyetlenségeket követtek el a keresztényeken. Ezt pártatlan személyek konstatálják, akiknek megbíz­hatóságához kétely nem férhet. Kimberley lord erélyes fel­szólalást tett a portánál. A Times nem vonja kétségbe a szultán személyes humanitását. De az a tény, hogy Tekki basát, a szasszáni csapatok parancsnokát rendjellel tün­tették ki, súlyos tévedés volt. Ebben az ügyben beható és független vizsgálatot kell indítani és a bűnösöket példás büntetéssel kell sújtani. Az orosz flotta, Pétervár, december 4. (A Pesti Napló tudósí­tójának távirata.) Az orosz kereskedelmi flotta leg­közelebb négy új gőzössel szaporodik, amelyek szük­ség esetén a haditengerészet céljaira fordíthatók. Az új gőzösök, név szerint Eskimos, Korea, Csuk­sa és Alexander Newsky részben Angliában, részben Fran­ciaországban és Svédországban épültek. Az olasz képviselőház elnöke. Róma, december 4. A képviselőház Biancherit 236 szavazattal elnökké választotta, 73 szavazólap üres volt. Az olasz szenátus. Róma, december 4. A szenátus mai ülésén Farini elnök beköszöntő beszédében megemlékezett az agordati és cassalai győzelmekről. Ezután áttért a reformjavaslatokra, amelyekkel a szenátus foglalkozni fog és a következőket mondotta: A béke, amelyet élvezünk, lehetővé fogja önöknek tenni, hogy az egyes kérdéseket zavartalanul meglatol­­hassák. Záloga e békének az a fájdalom, amely a nemzet­közi méltányosság nemes érzésének nyivánulásával néhány rövid hónap alatt két ízben tette két nemzet gyászát Európa gyászává. A szenátus osztozott az Olaszországgal baráti viszonyban álló nagy állam fájdalmában és mélyen gyászolja az elhunytét ama birodalom uralkodójának, amelynek Olaszország, nemzeti felvirágzása irányában ta­núsított őszinte rokonszenvéért és ismételt jótékony befo­lyásáért, köszönettel tartozik. A szenátus oly uralkodó emlékét tiszteli meg, aki hatalmát a népek békéjének ja­vára fordította. (Tetszés.) Kögazdasági táviratok. Frankfurt, december 4. (A Pesti Napló tudósítójá­nak távirata.) Esti forgalom: Hitelrészvény 322.50, állam­­vasút 316.75, déli vasút 91.—, magyar aranyjáradék 100.80, magyar koronajáradék —.—, osztrák ezüstjáradék —.—, bécsi bankegyesület —.—, alpesi bányarészvény —.—. Az irányzat gyenge. Páris, december 4. (A Pesti Napló tudósítójá­nak távirata.) Boutevard-forgalom. Háromszázalékos francia járadék 102.57, ottomán bank 677.18, spanyol exterieurs 73.40, magyar aranyjáradék 101.68, al­pesi részvények 223.12, török sorsjegy .... Az irányzat szilárd. Berlin, december 4. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) Esti forgalom. Négyszázalékos magyar arany­járadék 101.—, magyar koronajáradék 94.75, hitelrészvény 239.40, államvasút 139.50, déli vasút 45.—, északnyugati vasút —.—, elbavölgyi vasút 133.10, orosz bankjegy készpénz 221.30, orosz bankjegy ultiméra 221.50. Az irányzat csendesebb. M­yfU tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalmáért, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). Jó fénykép készülékek most a legkedvesebb karácsonyi ajándékok. Leggazdagabb választék készülékekben MOLL A.-nál csász. és kir. udvari szállító, Wien, Tuchlauben 9. Képes ár­jegyzékek ingyen. 7363 Maróbb illén­yiségű­­k által piros eladó a kiadóhivatalban. REGÉNY. F U I M U S. — Justh Zsigmond hátrahagyott regénye. — M (E regény lenyomtatása vagy fordítása törvénybe ütközik.) — Látod, Poldi, én is ezt akartam Loncinak mondani. Éppen neki való, higgadt, okos, elszánt leány. Kissé tán hideg, de azért őt szereti s igy annál dicsőbb. Tudja a kétszerkettőt, (hej, de ritka tulaj­donság, a mostani lányoknál) ismeri az embert, s annyira okos, annyira józan, hogy még tán az ilyen mi fajtánkbeli összetett masinának is alá tudja ma­gát vetni. Ehhez pedig rengeteg sok józan ész s nagy akaraterő szükségeltetik . . . — Édes fiaim, hallgassatok el, mert biz Is­tók! ... Mondtam már, hogy nem szeretem, ha háza­sítanak. Ezt tudjátok, vagy mi. — Na jó van, gyermekem. Ezt csak úgy mel­lesleg mondtuk, ugy­e, Gábor. Mi ehhez úgy se értünk! — Hát így te is feljösz? — kérdte Gábor. — Azaz mégse mehetek. Mert akkor a vad­disznóvadászat címe alatt kéne mennem, úgy meg Tomi meg a Bálványossy-fiúk is velünk tartanának. — Ebből pedig nem kérünk! — Nem ám. — De hát akkor igy hagytok egyedül, ezzel a két lánynyal? — Ne félj, Loncini, nem esznek meg a lányok, kivált..Julia nem, — nevetett Poldi nagyot. — És . . . hánykor mentek? — Tán holnap hajnalban, az éjszakát is ott töltjük s csak másnap jövünk vissza. Majd meglátod, Gábor, milyen az élet másik oldala, az, amely oly igen távol esik a tietektől... Az egyszerűség világa. És az öreg bölcs szinte végleg összeesett, feje egészen eltűnt kabátja szárnyai között, már csak az az ós­iás holdvilág világított ki a karosszékből a feje búbján. — Ist's erlaubt? — kérdte egy rikácsoló hang. — Szabad, szólott Lőrinc. A két Bálványossy fiú csörtetett be az ajtón. — Hát itt laktok? Kerestünk már titeket az egész kastélyban s nem tudtunk rátok akadni. Ki lakik itt közületek? — kérdte Stapszi, a fiatalabb, egy keskeny arcú, szőke pofaszakállas, sápadt, savó­­szinti fiú, fürkésző arccal tekintgetve körül. — Én, Marci, — felelt rá Lonci. Rendesen ke­reszt- s nem gúnynevén nevezte a két fiút. — Ugy­e­bár, mi is laktunk e szobákban, Niki ? — Azt hiszem, — felelt rá Niki közönyös han­gon. A Bálványossy herceg egy kis faszéket lovagolt meg. Tisztára úgy nézett ki rajta, mint egy telivér jockey. Simára fésült haj, majdnem tökéletesen szőr­­telen áll­ó ajkak, nagy ráncok (dacára huszonnégy évének) a két pofáján. Zöldeskék, hideg, metsző sze­mek, gúnyos ajk, vékony, felfelé álló orr. Nem volt e két fiúban semmi, ami magyar eredetre vallott volna. Telivér osztrák volt mind a kettő s inkább Mariahilf, mint a Herrengasse felé húzott. Anyjuk ősrégi magyar családból származott, de azért a Bálványossy csak kiütött rajtuk, amely nem­zetség (mint ahogy ezt Szapszi igen gyakran el is szokta mondani) kilenc ízben házasodott össze osz­trák családokkal, „még­pedig a javából“, szokta ilyenkor hozzátenni Niki. — Hát ez a te szobád. Hé, csinos toilette-ed van. Hol csináltattad? — Pesten, tudod annál a fodrásznál, akinél egyszer együtt voltunk. — Ah­ há ! De ugy­e furcsa. Niki, hogy Pesten az ezüst toilette-eket egy fodrász állítja össze. Ko­mische Stadt! No nálatok minden furcsa, nem olyan, mint más normális helyen. — Mit nevezel te normális helynek? — kérdte Gábor kissé nyersen. — No ... egy nagy várost, Bécset... vagy! — Vagy? — No Bécset. Más várost nem ismerek, másutt még nem voltam. Nem utazhatott mindenki annyit, mint te, hiszen te olyan vagy ... No igen, mint ez a táska. — Olyanabb, felelt neki tréfálva Lőrinc, ez a táska éppen csak Pestig volt. — De ti mind ilyenek vagytok — szólalt meg Niki vontatott orrhangon, mint ahogy ez a Bálvá­nyossy nemzetség fejéhez illik. — Csak Pest és Pest. Enfin, ha nincs más, hát jó az is. Én unnám azt a kis fészket. — Nekünk Pest a világ közepe — szólalt meg félhangon, hunyorgatva a félszemével Poldi. — Néked is ? Ez nem rossz. Pedig néked még arra sincs jogod, hogy soviniszta légy, egy ilyen kó­bor legénytől az ember inkább azt várná, hogy mint a cigány, hazátlan legyen... No de nekem mindegy. Legyetek mind „budapestiek“. Azért „es giebt nur a Wean“... Kérdezd meg csak Lolly­tól, hogy nincs-e igazam... No, de most, Lőrinc, nyilat­kozzál, jó, hogy eszembe jut. Mit tartasz a kis só­gornőről, mi? — Nem az, csak úgy, parasztmódra... Én csi­nos, szeretetreméltó lánynak tartom. — S azonkívül ?... Lőrinc nem szólott. — És te, kérdte Poldi Nikit kiváncsi, naiv arccal. — Én jucker-kontessnek tartom. — Hát ez mi? — kérdte Poldi még ártatla­nabb arckifejezéssel. — Ezt sem tudjátok. Pedig ezt a típust Pes­ten is ismerik nagyon. Nos . . . íme a természet­rajza. Tartozik a jól született hajadon­ világhoz. Er­kölcsei, szokásai férfiasak. Testén majd mindig fér­fias Ultzl-féle ruha, férfi ing és férfi nyakkendő. (Folytatása következik.)

Next