Pesti Napló, 1896. május (47. évfolyam, 120-149. szám)
1896-05-31 / 149. szám
...aim. Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ, 1896. május 31. A cárt magát nagyon fájdalmasan érintette az eset, s mint táviratoztak, sietett az elhaltak családjait tekintélyes pénzsegitséggel kárpótolni. Ez a tette becsületére válik emberi érzésének. De semmi kiengesztelő momentum nincs Miklós cárnak e gyöngéd és bőkezű részvétében. Az ember benne nagystílű adakozással nem teheti jóvá azt, ami a cárnak vétke. Az orosz trónnak és az orosz népnek tragikuma nyilatkozik meg jelképesen ebben a rettenetes balesetben. Ha a cár alkotmányos szabadságot adott volna népének, nem kellett volna a tömegek örömét értékes, a kapzsiságot kihívó, tehát a legerősebb szenvedélyeket felszító ajándékok osztogatásával provokálni. A szabadság új életet fakasztói még akkor is, ha kegyetlen, a zsarnokság él, még akkor is, ha kegyes akar lenni. Ez a jelképes értelme a moszkvai szerencsétlenségnek, amely fájdalmas részvételt fog a világ minden zugában ébreszteni. A végzetes eseményről a következő távirati jelentéseket vettük: • Moszkva, május 30. A koronázó ünnepek ázsiai pazar fénye hirtelenül ellobbant. Gyász van Moszkvában, akkora, mint egy vesztett csata után. Száz és száz ember holtteste összetörve hever a Choilyitskij-mezőn, száz és száz család gyászos keservbe merült. Mára volt kitűzve a koronázó ünnepsornak az a programmpontja, melyet leginkább várt a Moszkvába összesereglett százezrekre menő néptömeg. A Petrovszkij-palota előtt kellett volna széjjelosztani azokat az emlékkorsókat és emléksüteményeket, melyekkel az újonnan megkoronázott cári pár mint az ország első vendéglátó ura kedveskedni akart a népnek. Az emberek már tegnap este kezdtek gyülekezni aPetrovszkij-palota előtt, hogy egész éjjel ott vesztegelve, másnap annál biztosabban hozzájuthassanak egy-egy koronázási emléktárgyhoz. Már éjjel nagy volt ott a tolongás, reggelre pedig nem maradt a Chodynszkij-mezőn egy talpalattnyi üres hely. A tolongás azonban akkor érte el tetőpontját, amikor az emléktárgyak szétosztása elkezdődött. Mindenki a palota felé tolult, ezer és ezer ember nyomta, taszította egymást, tömegek tömegeket toltak maguk előtt, összetörve, összegázolta egymást. A több százezer emberből álló tömeg vad fanatizmusában nem tekintett asszonyt, gyermeket, összetiporta, öszszetörte, ami eléje akadt, hogy közelebb juthasson az emléktárgyakat szétosztó hivatalnokokhoz. if Ebben az irtózatos tolongásban délután négy óráig 331 embert nyomtak agyon, 459-et súlyosan megsebesítettek. A rendet csak a legnagyobb bajjal s a legkíméletlenebb eszközök igénybevételével lehetett helyreállítani. Moszkva, május 30. Tíz órakor este végre sikerült megállapítani a nagy tolongásban szerencsétlenül járt emberek számát. A hivatalos jelentés szerint nem kevesebb, mint ezerszázharmincnyolc ember halt meg az őrült embergombolyagban. A cári párt nagyon lesújtotta ez a megdöbbentő szerencsétlenség. A cár meghagyta, hogy minden családnak, melynek valamely tagja életét vesztette a Chodynszkij-mezőn, ezer rubelt fizessenek és hogy a meghaltakat az ő költségén temessék el, István kórház egyik szolgájával. A legény egy ideig szerette is, de mióta megvallotta neki, hogy anyának érzi magát, elfordult tőle. A leány ennek dacára is ellárogatott hozzá s sokszor tett neki apró szívességeket. Legutoljára tegnapelőtt, csütörtökön délben járt nála, hogy elvigye neki a fehérneműit. Ez alkalommal megkérte szeretőjét, adná vissza azt a 3 forintot, amit két héttel ezelőtt kölcsön adott neki. Vargát annyira felizgatta a leány követelése, hogy kést rántott s összeszurkálta. Azután megrugdosta s bottal véresre verte. Addig ütötte, mig a leány össze nem esett. Akkor reázárta a szobáját s ott hagyta szenvedni a földön egész estéig. Este fölvitte a leányt a kórház fertőtlenítő intézetének padlásszobájába s reá ijesztvén, hogy megöli, ha lármát csinál, ott hagyta. Két napig volt itt a szerencsétlen teremtés bezárva, étlen-szomjan, teljesen elhagyatva, égő sebeitől elképzelhetetlen kínokat szenvedve. Varga csak ma délután, két nap múltán, nézett föl hozzá. Akkor is az volt az egyetlen szava hozzá: — No, nem döglöttél még meg? A leány könyörgésre fogta a dolgot és irgalomért esedezett. A bestiális ember úgy látszik egy pillanatra maga is megrémült attól amit tett s fogságából kieresztette szeretőjét. De miután az elhínzott, elgyötört teremtés borzasztóan nézett ki, estig a szobájába zárta. Akkor ismét a vadállat költözött belé, mert minden ok nélkül nekirontott a leánynak s mint gúnyosan monda, univalóul, újra kegyetlenül elverte, földhöz vágta, megrugdosta s azután kidobta az utcára. A szerencsétlen leánynak minden erejét öszsze kellett szednie, hogy fölállhasson és elmenekülhessen arról a helyről, ahol éppen az gyötörte halálra, aki szívéhez legközelebb állott. És ez a gondolat egy még sötétebb tervet érlelt meg agyában. Nem habozott sokáig. A szeretőjétől, aki meggyalázta, megverte és ellökte magától, egyenesen a halálba sietett. Az összekötő hídnál a Dunába ugrott. A halászok azonban észrevették a babokkal küzködő leányt s még élve megmentették. Valóságos élet-halál harcot vivott megmentőivel, mert mindenáron meg akart válni az élettől. Az eset hírére természetesen nagy népcsődület gyűlt össze a Dunaparton. A rendőrség telefonon értesítette a mentőket, akik azután a szerencsétlen leányt a Szent János-kórházba szállították. Az orvosok állapotát igen súlyosnak találják, mindazáltal bíznak felgyógyulásában, mert a késszúrások sehol nemesebb részeket nem sértettek. A leány azt adja elő, hogy amikor a Dunának ment, keblében egy 500 forintos takarékpénztári könyvecske volt, amelyet vagy a Dunában vesztett el, vagy pedig a megmentése alkalmával keletkezett népcsődületben lopta el tőle valaki. A rendőrség ez ügyben erélyes vizsgálatot indított s a leány előadására nézve holnap délelőtt kihallgatja Varga István kórházi szolgát. Regény az életből — A Pesti Napló tudósítójától. — Budapest, május 30. Egy fiatal cselédleány akart ma este megválni az élettől, mert a szeretője, aki anyává tette, brutálisan bánt vele s elkergette magától. A szerencsétlen teremtés az összekötő híd mellett a Dunába vetette magát, de a sors nem engedte, hogy meghaljon. Észrevették a halászok s még élve húzták ki a vízből. Most a budai Szent János-kórházban fekszik súlyos betegen, aggasztó állapotban. A rendőrség egy tisztviselője, Orbán segédfogalmazó, a jelentés vétele után azonnal kiment a kórházba s kihallgatta a leányt. Izsák Vilmának hívják s szobaleány volt egy hivatalnok-családnál. A napokban elhagyta helyét s most foglalkozás nélkül van. A rendőrtisztviselő biztatására azután elmondott egy rémes történetet, amely méltán beválnék Pitaval bűnkrónikájába. Sokáig volt viszonya Varga Istvánnal, a Szent- Főváros, a Kábel-vasút. A fővárosi közlekedés érdekeit hatalmas lépéssel fogja előbbre vinni az az életrevaló vállalat, amely az Eskütértől a Duna-hídon át a Gellért-hegy mellett elhaladva, a Svábhegyre kábelvasutat akar létesíteni. Ideális célok fűződnek e vasút megvalósításához. Nemcsak közegészségügyi szempontból, amenynyiben olcsó, kényelmes összeköttetést biztosít a budai részek egészséges, üde vidékével s hozzáférhetővé teszi ezt a ma még olcsó és állandó lakásra rendkívül alkalmas területet. Akármilyen foglalkozású polgára a fővárosnak bérelhet vagy építhet magának ott állandó éves hajlékot, mert az egész vonalterületen az utazási idő mindössze tizenkilenc percig tart. A Gellért-hegy lankás északi része, a lapályos Naphegy, az Istenhegy, a Svábhegynek a Déli Vasút pályaházára néző oldala mind oly terület, amely még eddig kellően méltányolva nem volt. De elő fogja segíteni a budai városrészek rég óhajtott szabályozását, mert és előreláthatólag hamar éreztetni fogja jótékony hatását azon a vidéken, amely a balparti részei, bámulatos fejlődése mellett dísztelen rozoga viskóival, girbe-görbe utcáival sehogy sem vált előnyére Budapest szépségének. Az új vasút terveit, azok megismerése után, a hatóságok is kedvezően fogadták. Az ez évi április 25-én megtörtént közigazgatási bejárás sikeres eredménye alapján a tervezők, Weszely István és Messmer József megalakították dr. Krajtsik Ferenc országgyűlési képviselő elnöklete alatt a vállalat szindikátusát, amelynek Királyi Pál utca 14. szám alatt vannak a helyiségei. A vállalat legközelebb megkezdi az engedélyezésre és a terület használatára vonatkozó tárgyalásokat a kereskedelmi minisztériummal, illetőleg a fővárossal. Joggal föltehető, hogy egyik fórum sem gördít akadályokat az új vasút építése elé, mert ezúttal nem pusztán közlekedési eszközről van szó, hanem az elhanyagolt budai részek szabályozásáról és nagymérvű fejlesztéséről. A vállalat financírozása nagyrészben be van fejezve, úgy hogy a vasút létesítésének ma már csak a formai része van hátra. Sok bajjal ez sem járhat, mert hisz maga a közmunkatanács az 1895-iki évről szóló jelentésében ezeket mondja: «A további tárgyalások ennél a vasútnál is a folyó évre maradtak; kívánatos, hogy eredményre vezessenek, tekintettel azon vidék természeti szépségeire, amely e vasút által válnék a nagyközönségre nézve kényelmesen hozzáférhetővé. A létesítendő kábelvasút teljesen az angol rendszer szerint fog épülni és a legújabb szerkezetű kocsikat hozza forgalomba. Fő előnye abban van, hogy a legterhesebb talajviszonyok mellett is könnyen alkalmazható, az angol szerkezetű kocsik pedig olyan biztos fékezővel vannak ellátva, hogy minden tekintetben veszedelem nélkül valóvá teszik a közlekedést. Színház és zene. * A filharmonikusok millenniumi hangversenye. A filharmonikusoknak péntekre, június 5-ikére hirdetett első millenniumi hangversenye iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Műsora hazánk négy zeneköltőjének, Erkel Ferenc, Goldmark, Mihalovich és Lisztnek egyegy kiváló művét foglalja magában. Jegyek Ment Béla zeneműkereskedésében (Dorottya utca 7.) kaphatók. * Két örömnap. A Vígszínházban az angol troubadourok még csak háromszor lépnél fel, jövő szerdán játszanak utoljára. Ezen a héten felváltva a Helyettes és az Államtitkár úr kerül színre. A Vígszínház legközelebbi újdonsága a Két örömnap című négy felvonásos bohózat lesz, amelynek szereposztása a következő: Boros — Pál Gyula, Berta — Hunyady Margit, Böske — P. Szép Olga, Nyárady — Ráthonyi, Lujza — Delli Emma, Kerzlmayer Krisztina — Niké Lina, Simóka — Balassa, Kelenyéri — Tapolcsay, Cserő — Gyöngyi, Cserőné — Bányai Gizella, Géza — Szép Aladár, Hiller — Kazaliczky, Moravetz — Szathmáry Árpád, Moravetzné — Alpár Irén, Frida — Pécsi Paula, Marlits — Beregi, dr. Szabó — Vojnits, Mayer — Szerény, Katica — Kész Róza. Hazatért művész. Wagel Károly Nándor kiváló magyar citeraművész és zeneszerző, aki öt év előtt külföldre ment s bejárta Német-, Francia-, Angolországot és Hollandiát, most visszatért és ezentúl állandóan Budapesten fog megtelepedni. * A Nemzeti Zenede jótékonycélu hangversenye. A Nemzeti Zenede 23-án a kiállítási csarnokban jótékonycélu hangversenyt rendezett, s annak 296 forint 76 krajcárnyi tiszta jövedelméből a Gyermekvédő Egyesület, és a Nemzeti Zenede tanár nyugdíjalap javára külön-külön 148 forint 38 krajcárt juttatott. Az intézet második hangversenye a kiállítási csarnokban június 4-én lesz. Ez alkalommal felemlítjük, hogy az operához legújabban karmesternek kinevezett Kerner István teljes kiképeztetését a Nemzeti Zenedében nyerte. Színházak műsora. Nemzeti Színház. Hétfőn: Az aranylakodalom. Válás után. Kedden: Zsolt vezér ifjúsága. Szerdán: Századvégi leányok. Csütörtökön: Vízkereszt. Pénteken: A Zách-család. Szombaton: Constantin abbé. Vasárnap: A kaméliai hölgy. Operaház. Kedden: Aláz. Szerdán: Romeo és Julia. Csütörtökön: Bajazzók. Parasztbecsület. Pénteken: Nincs előadás. (Filharmóniai hangverseny.) Szombaton: Otelló. Vasárnap: Bánk bán. Hétfőn: István király. (Díszelőadás). A Buda-Krisztinavárosi Nyári Színház. Hétfőn: A ferrarai hercegnő. Kedden: Csak párosan. Szerdán: Ugyanaz. Csütörtökön: Színházi képtelenségek. Pénteken: A kis lord.( Először). Szombaton és vasárnap: Ugyanaz. Képzőművészet. ** Árpád szobra. Az ezredévi műemlék, amely a legmaradandóbb millenniumi alkotások egyike lesz, javában készül. Mivel a fővárosban nincsen oly nagy műterem, ahol ily óriás szobor föl lenne állítható, Zala Györgynek, a műemlék készítőjének, a Magyar Államvasutak igazgatósága a nyugati pályaudvar egyik tágas raktárhelyiségét bocsátotta rendelkezésére. Zala most e kolosszális műteremben mintázza Árpád lovas szobrát és Gábor arkangyal szobrát, mely az ezredévi műemlék főhelyét fogja elfoglalni. A műemlék építéséhez az ezredévi kiállítás főkapuja helyén a jövő tavaszszal fognak hozzá. Az ünnepies leleplezés 1902-ben lesz, amikorra teljesen elkészül az új országház belső felszerelése is. ** A müncheni szecesszionisták tárlata. Ma délelőtt 10 órakor nyílt meg a müncheni szeceszszionisták nemzetközi évi műkiállítása. A kiállításon — mint Münchenből táviratoztak — modern müncheni és számos külföldi művész kiváló alkotásokkal vesz részt. Összesen hatszáznál több műtárgy van kiállítva. Tudomány és irodalom. (*) Az Akadémia ülése. A Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya június elsején, hétfőn délután 5 órakor ülést tart, amelyen Télfy Iván levelező tag felolvassa A Parthenon újraépítéséről szóló értekezését. Radó Antal pedig mint vendég előadja Az ifjabb Michel Angelo Buonarotti című tanulmányát. (*) A költő aranyai. A mi irodalmunk arany embere, az arany szivű és arany tollú férfi, akinek a kezében minden aranynyá válik, híven kedvelt országának, Bohémiának szokásaihoz, nem sokáig tartja meg az aranyokat a kezében, hanem szétszórja, hogy másokat örvendeztessen velük. Jókai Mór ma öt aranyat adott át Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselőnek a pápai református főiskola önképzőköre számára. Ezt az öt aranyat minden évben rendesen eljuttatja az önképzőkörhöz, amelynek egyik alapító tagja volt diák korában. Ez az önképzőkör egyébként már sok jelessel ajándékozta meg a litteraturát, így Jókain kívül Kisfaludy Károly s Petőfi is tagjai voltak.