Pesti Napló, 1897. január (48. évfolyam, 1-31. szám)

1897-01-13 / 13. szám

13. szám. Budapest, szerda Pfáriel NAJPLC. 1897. január 13. 3 ma a képviselőház elnökéhez levelet intézett, amelyben tudatja, hogy a VIII. bíráló bizottságban elfoglalt tag­ságáról lemond és egyúttal tizennégy napi szabadsá­got kér. A pénzügyi bizottság ülése. A képviselőház pénzügyi bizottsága e hónap 15-ikén, délután három órakor a képviselőház szokott helyiségében ülést tart, amelyen ,a kikötői illetékekről, az 1878 : XX. törvény­cikkbe iktatott és az 1887: XXIV. törvénycikkel meg­hosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség VI-ik cikkének módosításáról és a magyar északnyugati helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavas­latokat tárgyalják. Mandátumok a bíráló bizottságokban. — A Pesti Napló tudósítójától. — Budapest, január 12. A képviselőháznak három bíráló bizottsága tar­tott ma ülést, a megtámadott mandátumok ügyeivel foglalkozván. Ezek közül Gaják­ Ödön csongrádi man­dátumát igazolták, a Sipekei Sándor és a Meszlényi Pál mandátumai ügyében beadott kérvények érdemleges tárgyalását pedig elhalasztották. Részletes tudósításunk itt következik. A­ csongrádi választás. van, Gajáki Ödön végleg igazoltatott. Költségek a felek által nem számittatván fel, azokra nézve határozat­hozatalának szüksége nem forog fenn. Sipelcy :Sándor mandátuma. A második bíráló bizottság Apáthy Péter el­nöklete alatt tartott mai ülésében bírálat alá vette Sipek­y Sándornak, a kisucza ■ ujhely-várnai kerület­ben megválasztott képviselőnek megbízó levele el­len benyújtott kérvényt. A kérvényezők képvisele­tében dr. Günther Antal , Sipeky Sándor meg­hatalmazottjaként dr. Rajner Béla budapesti,­­ a választás védelmére vállalkozott választópolgárok kép­viseletében dr. Stern Rezső zsolnai ügyvéd jelent meg. Dr. Stern a kérvény ellen alaki kifogást tett, mert a kérvény a várnai kerület választását kéri megsemmi­­síttetni, ilyen választókerület pedig nincsen. Dr. Günther kéri, hogy a bizottság e kifogást vesse el. A bizottság a kérvényt egyhangúlag az előírt alaki kellékekkel bírónak mondotta ki. Megkezdetvén az érdemleges tárgyalás, dr. Fischer Sándor előadó felolvassa a kérvényt, mely fő­leg abból az okból kéri a választás megsemmisítését, mivel a választók többségének akarata kifejezésre nem juthatott, mert a választási székhelyt és környékét a csendőrség és katonaság ellepte, a választási kérvényt későn tették közzé, továbbá, mert a szavazati jog gyakorlását igazolványok bemutatásától tették függővé, az igazolványok kiszolgáltatását azonban megtagadták. Felolvasták azután a kérvényhez csatolt bizony­latokat, úgyszintén a dr. Günther Antal által azokhoz pótlólag becsatolt két darab okmányt. Felolvasták az­után Sipeky Sándor megválasztott képviselő nyilatko­zatát a támogató okmánymellékletekkel együtt, ame­lyek tartalma a kérvényben felhozottak cáfolatát cé­lozza, kimutatván, hogy a katonaság alkalmazása a néppárt által a végletekig felizgatott szenvedélyek miatt volt szükséges; az igazolványok a törvény rendelkezé­seinek megtartását mozdítják elő s azokat már a gya­korlat is igazolja. Az okmányok felolvasása után a bizottság a tár­gyalás folytatását holnap délelőtt tíz órára tűzte ki. Az ugodi mandátum. Az ötödik bíráló bizottság Münnich Aurél elnök­lete alatt tartott ülést. A báró Pongrácz Anzelm vá­lasztása ellen beadott kérvény előadójául Mayer Ká­rolyt választották. Azután a Meszlényi Pál somlyó­vásárhelyi man­dátuma ellen beadott kérvényt vették tárgyalás alá. A kérvényezők meghatalmazottjaként dr. Berczelli Antal, a választást védők képviseletében Robitsek József buda­pesti ügyvédek jelentek meg. Dr. Purgly Sándor előadó felolvasta és ismertette a kérvényt, mely a választási felekezetek elleni gyűlö­letre való izgatás, fenyegetések stb. alapján, továbbá azért kéri megsemmisíttetni, mert több oly egyén sza­vazata fogadtatott el Meszlényire, akik elhaltak, vagy a választáskor Amerikában voltak, s mert a küldöttségi elnök is szabálytalanságokat követett el. A kérvényezők meghatalmazottja 43 darab okira­tot mutat be bizonyítékként, mire a választást védő azon kérelmére, hogy emez okiratok neki másolatban adassanak ki s addig a tárgyalás halasztassék el, a bizottság a tárgyalást február 10-ére halasztotta. A félegyházi választás, Holló Lajos félegyházi mandátumát a néppárt támadta meg. Ezt a petíciót a Ház VIII. bíráló bizott­sága pénteken délután 4 órakor tartandó ülésében veszi tárgyalás alá. A kilencedik bíráló bizottság ülésén Szivák Imre elnökölt, napirenden a Gaják­ Ödön csongrádi válasz­tása ellen benyújtott kérvény tárgyalása volt. A tárgyalás megkezdése előtt dr. Hoffmann Ar­thur, a kérvényezők képviselője a kérvényezők nevé­ben kijelentette, hogy visszavonja a kérvényt s kéri a további eljárás beszüntetését. Az elnök bejelentette, hogy a csongrádi választók közül a választás védelmére töb­ben jelentkeztek s képviselőjüknek Réthy Ferenc ügy­védet jelentették be. Darvas Fülöp, a megválasztott képvi­selő megbízottja előadja, hogy Gajáki Ödön a választók iránti tiszteletből s a választás tisztaságának tudatában vé­deni kívánta a választást. A kérvény visszavonását egy­értelműnek tekinti azzal, hogy a kérvényben felhozott vá­dakat nem képesek támogatni és bizonyítani. Ezt a maga részéről teljes elégtételnek veszi, minthogy azon­ban a védelem előkészítése költségekkel járt, kéri, hogy a kérvényezők az okozott költségekben elmarasztal­­tassanak. Réthy Ferenc, a választást védő választók kép­viselője lemond a költségekről az esetre, ha a kérvé­nyezők képviselője kijelenti, hogy a kérvényben foglalt s a csongrádi szabadelvű párti választókat mélyen sértő vádakat visszavonja. Hofmann Arthur a vádakat nem vonja vissza, sőt azokat bűnvádi eljárás indításával a bíróság elé fogja vinni. Mindogy azonban a kérvényt magát visszavonta, még mielőtt a védelem megkezdetett volna s igy a kérvény be nem adottnak tekintendő, költségek meg­állapításának nem lehet helye. Réthy Ferenc, a kérvényezők képviselőjének azon kijelentése folytán, hogy a kérvényt be nem adottnak kívánja tekinteni, eláll a költségek felszámításától. Darvas Fülöp a szóban forgó kijelentés folytán maga is nem létezőnek tekintvén a kérvényt s a puszta fenyegetéseknek semmi súlyt nem tulajdonítván, az ügyet végleg befejezettnek tekinti. A bizottság rövid tanácskozás után egyhangú határozattal kijelentette, hogy a kérvény visszavonat­pandúr-strázsára célzott, mivel pedig a pandúr fegyvere szokás szerint nem sült el, egy ugrás­sal túl volt a küszöbön. Hanem hát a jó sze­rencse nem volt vele, mert épp szembejött vele Kukás Mátyás, aki azután a szökni akarót egy ügyes kanyarintással lefülelte s hegyibe ke­rülve, ott ült rajta mindaddig, amig újra nyakig vasban vissza nem lökték imént otthagyott helyére. Most azután éber szemmel kisérték min­den mozdulatát a lefülelt zsiványnak, s midőn a szekér előállott, és midőn épp fel akarták pakolni a szekérre a delikvenst, amelyen majd Szegedre szállítandják, akkor vették csak észre, hogy Vér György, akit olyan nagy figyelem alatt tartottak, akinek minden legkisebb mozdulatára olyan gondo­san ügyeltek, ott hever vackában elvágott gé­gével , és hörögve búcsúzik a világtól. Már akkor ismét ki volt szabadulva mind a két keze — ott feküdt mellette a béka-lánc és a véres szegedi bicska, melylyel az öngyil­kosságot megkisérlette. Bizony Vér György haldoklott, de a ha­lálos veríték mégis csak a Klemmék homlokán gyöngyözött végig. Ilyen szégyen, ilyen gondatlanság! Mit mond majd a királyi biztos! hát még a Lancsik nagyságos ur? Szerencsére közel volt a doktor, ez az­után varrt, kötözött , mikor bevégezte, fel a szekérbe a zsiványnyal, hogy még élve szállít­hassák be a gazdag zsákmányt, mint az nekik meg volt hagyva; bent azután a várban a ki­rályi biztosság figyelmes gondoskodása mellett három hét múlva vizsgálóbirája elé lett ál­lítva Vér György és csakis ekkor könnyeb­bült meg Klemm Jusztinak és társának szive, melyet eddig az önvád terhe annyira szo­rongatott. Megyék és városok. — (Választások Pestmegyében.) Pest várme­gyénél ma történtek meg a választások Beniczky Ferenc főispán elnöklete alatt. A választások eredménye a kö­vetkező: Megválasztották egyhangúlag váci főszolga­bírónak Ivánka Imrét, kalocsai főszolgabírónak ifjabb Beniczky Ferencet, dabasi főszolgabírónak Halász Jenőt és biai főszolgabírónak Tahy Ivánt. Szolgabírák lettek: Poltyák Ambrus, Haider János, Földvári Bertalan és Madarász Adorján, akiket a monori, gödöllői, dabasi, biai, illetve ráckevei kerületekbe később oszt be a főispán. Titkos szavazással beválasztották a közigazgatási bizottságba dr. Holló Lajost (107 szavazattal), Bossányi Lászlót (123 szavazattal), gróf Szapáry Istvánt (195 szavazattal), báró Prónay Dezsőt (191 szavazattal) és dr. Hajós Józsefet (178 szavazattal). A megyei állandó választmány tagjai ugyanazok lettek, akiknek meg­bízatása a múlt évben lejárt. A megyei igazoló választ­mányba beválasztottak: Földváry Miklós, Guiltier Gyula, Hajós József, Benedikty Gyula, Darvas Kálmán. A főispán elnöknek kinevezte Bossányi Lászlót, tagoknak Baross Pált, Tahy Istvánt és Vancsó Gyulát. — (Fiume kormányzati viszonyai.) Fiumei levelezőnk telegrafálja, hogy Dárday Sándor miniszteri tanácsos az itteni kormányzati viszonyok tanulmányo­zása céljából báró Abele Rezsővel, a kormányzati teen­dőkkel megbízott miniszteri tanácsossal együtt ma reggel a fővárosból oda érkezett. — (Baranya megye közgyűlése.) Meglehetős látogatottság mellett folyt le hétfőn — mint pécsi le­velezőnk írja — Baranya vármegye évnegyedes köz­gyűlése Ssily László alispán elnöklete alatt. Először is felolvasták Kardos Kálmán főispán búcsúlevelét, akit országgyűlési képviselővé megválasztottak s ennek követ­keztében főispáni állásáról lemondott. Német Lipót bi­zottsági tag méltatta a távozó főispán érdemeit és in­dítványára elhatározták, hogy működéséért hálás kö­szönetet szavaznak és érdemeit jegyzőkönyvben örökí­tik meg, továbbá életnagysága, arcképét a közgyűlési terem számára megfestetik s rézmetszett­ arcképét 50 példányban a hivatalos szobák számára megrendelik. A jegyzőkönyvnek erre vonatkozó részét nyomban hi­telesítették s ülés végével az egész közgyűlés átvitte azt a főispán szobájába, aki meghatottan mondott kö­szönetet az ovációért. A Rosenfeld Bernét vállalkozó­nak a hidasdi és nádasdi birtokosokkal kőszénbánya nyitása iránt kötött szerződését nem hagyták jóvá, mert a tudatlan lakosság érdekei nincsenek kellőleg megvédelmezve. Az árvapénzekből 50.000 forintot a baranyai hitelintézetnél, a többit pedig a régi pécsi takarékpénztárban helyezik el gyümölcsözőleg. A megyei monográfia első kötete elkészült és a rendel­kezésre álló 500 példány szétosztását az alispánra bíz­ták. Egyben Biedermann Rezső lovagnak, aki ezer fo­rintos adományával kevesbítette a monográfia deficit­jét, köszönetet szavaztak.­­ (Javítóintézet Kassán.) A vallás- és közok­tatásügyi miniszter, mint levelezőnk jelenti, Kassa­ vá­ros közönségéhez leiratot intézett, amely 120 gyermek befogadására alkalmas javítóintézet számára megfelelő telek átengedését kéri. A város örömmel fogadta a le­iratot s a javítóintézet céljaira 6 holdra terjedő terüle­tet ajánlott föl. — (Sombor virilistái.) Zombor szabad királyi város legtöbb adót fizető tagjainak névjegyzéke az 1897-ik évre a következő: Fernbach Péter 3044 forint 41 krajcár, dr. Krónits István 2047 forint, Koczkár Zsigmond 1900 forint 72 krajcár, Széchényi József 1731 forint 6 krajcár, Falcione Lőrinc 1530 forint 47 krajcár, dr. Spitzer Mór 1464 forint 90 krajcár, Pocs­­kay Sándor 1444 forint 10 krajcár, Hameder Károly 1432 forint 33 krajcár, Lallosevits Jakab 1379 forint, Konyovits Jusztin 1278 forint 30 krajcár, dr. Falcione Nándor 1257 forint 20 krajcár, Falcione Gusztáv 1247 forint 23 krajcár, dr. Maximovits Miklós 1096 forint 84 krajcár, Sztrilich Gyula 1037 forint 42 krajcár, Blu­menthal Lajos 1024 forint 26 krajcár, Vitits Miklós 962 forint 17 krajcár, Heindlhoffer Róbert 957 forint 64 krajcár, Lippert Ferenc 944 forint 44 krajcár, dr. Vadas Kálmán 899 forint 74 krajcár, dr. Gruber Lajos 882 forint 86 krajcár, dr. Czvetkovits Péter 875 forint 6 krajcár, Bikár Simon 863 forint 82 krajcár, Bikár Péter 856 forint 80 krajcár, Wampscher Samu 820 forint 99 krajcár, Józich György 807 forint 60 kraj­cár, Szauerborn Károly 734 forint 78 krajcár, Assó Nándor 734 forint 66 krajcár, Dzsinits Péter 780 forint 77 krajcár, Jakobcsits Mihály 684 forint 82 krajcár, Konyovits István 676 forint 18 krajcárt, Wagemann Simon 668 forint 30 krajcárt, Koszanits Szilárd 665 forint 88 krajcár, Georgievits Szilárd 662 forint 92 krajcárt, Husvéth István 655 forint 83 krajcárt, Am­­brozovits Gyula 653 forint 76 krajcárt, Fejér Gyula 650 forint, Ullrich Vince 642 forint 44 krajcár, Wesze­­lovszky Péter 616 forint, dr. Pavlovits Simon 603 fo­rint 12 krajcárt, Molnár István 592 forint 88 krajcár, dr. Zákó István 370 forint 87 krajcárt, Kozma László 557 forint 66 krajcárt, Tárczay Mór 555 forint 63 kraj­cárt, dr. Vitits János 534 forint 64 krajcár, Szondy Mátyás 520 forint 20 krajcár, Frey Imre 519 forint 34 krajcár, Bruck Adolf 514 forint 7 krajcár, Scheffer Samu 511 forint 47 krajcár, Ambrozovits Béla 504 forint 70 krajcár, dr. Nikolits György 481 forint 24 krajcár. Ezenkívül még 9 póttag, akik közül a legutolsó Schaff­ner Károly 417 forint 4 krajcára­dót fizet. KÜLFÖLD, Budapest, január 12. A cár a Muravievnek külügyminiszterré való kinevezéséről szóló ukázt legközelebb aláírja. Muraviev az ó-orosz pártnak egyik legbuzgóbb tagja. Különösen az özvegy cárné kedveli és ahogy állítják, ő ajánlotta fiának, II. Miklós cárnak a külügyminiszteri székbe való kinevezését. Diplomáciai tehetségeiről mindenhol elisme­rőleg szólnak. Fia Muraviev Mihály Nikolajevics orosz tábornoknak, a lengyelek legyőzőjének, aki vérbe foj­totta a lengyelek szabadságát. 1865-ben grófi rangot nyert. Fiát a diplomáciai pályára neveltette. A fiú hódít vér nélkül, észszel. Jellemvonásai közül kiemelik, hogy szeret mindent, ami francia. Az orosz-francia barátságra tehát verőfényes napok virradnak. As olasz hadügyminiszter a tábornoki törzskar főnökével, Salettával, gyorstüzelő ágyuk behozatalára való tervezetet dolgoztat ki, amelynek realizálása het­ven millió lírába kerülne. Wo alles liebt, kann etc. Mami­éiból távírják, hogy a spanyol hadbíróság tizenkét felkelővezért, köztük Rojast, agyonlövette. Azután Luzon-sziget belsejében ütközet volt, amelyben a felkelők állítólag ezer embert vesztettek. Most már gyorsan fog menni a pacifikáció. Az észak-amerikai Egyesült Államok szenátusa ma tárgyalta Mills szenátornak a Kuba érdekében még a múlt év végén benyújtott indítványát, amelyet az iránt tett, hogy ismerje el a szenátus Kuba függet­lenségét. Előbb aziránt folyt a vita, kit illet a jog, az elnököt-e vagy a kongresszust. A szenátus többsége a kongresszust tartja illetékesnek. Miután azonban az indítvány megtétele és tárgyalása közt lefolyt idő alatt nagyban megváltozott a helyzet és a felkelők, maguk

Next