Pesti Napló, 1903. december (54. évfolyam, 329-358. szám)
1903-12-22 / 350. szám
.350. szám. Bidapest, kgcIg. n 3 T I N A P L O. 1903. december 22. lő ezért felelősségre Tischt, akit a törvényszék egy havi fogházra ítélt. A Tábla az ítéletet helybenhagyta. A Kúria ma megsemmisítette a Tábla Ítéletét s utasította, hogy a vádlott által bejelentett tanuk kihallgatása után uj ítéletet hozzon. (§) Magánlaksértés. Wallenstein Róza magánzóna nagyobb bevásárlást tett Koppel Ignác Hajós utcai bútorkereskedőnél, akivel szemben azonban kikötötte, hogy a vásárolt bútoroknak valódi mahagóniából kel készítve lenniök. Koppel szállította a bútorokat, amelyekről azonban Wallenstein Róza konstatálta, hogy csak az áruk mahagóni értékű, de a fájuk nem, s ezért aztán csalás miatt feljelentést tett Koppel ellen. Mikor ez az idézést megkapta, felment Wallenstein Róza lakásába s ott olyan botrányt csapott, hogy az összes lakók összefutottak. Wallenstein Róza erre újabb feljelentést tett Koppel ellen magánlaksértés vétsége címén. A büntetőjárásbiróságon ma tárgyalták ezt az ügyet s Koppelt magánlaksértés vétségéért 120 koronapénzbüntetésre ítélték. A vádlott felebbezett. Nyilttér. (Az e rovat alatt tözlötteknek sem tartalmáért, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Belépési felhívás: az Általános takarék- és hitelszövetkezet (V., Sas-utcza 24 szám.) 04747 üzletrészeinek és SOO koronás részjegyeinek jegyzésére. Szövetkezetünknek 2571 tagja van SV,650 üzletrészszel és részvenygyel. A befizetett tőke 1.053,577 N. 45 t. Eddig kiadott kölcsönök 3.217,864 K. Biztosítéki alapra való levonás vagy utánfizetés nálunk nincs. Belépési nyilatkozatok és díjmentes kölcsönkérvények naponta elfogadtatnak. Levélbeli megkeresésre azonnal felelünk. Az igazgatóság. Sirofin, m.ttó wrom firacnTERTftimn *.n .vfj. A LEGKIVÁLÓBB TANÁROK és ORVOSOKTOt AlAHIVR• TÖDŐBAJOK «LÉGZŐSZERVEK IDÜLT KATARRHUSA«. SCROPHUIUSOK. INFLUENZA GirtUAico! csakis erenti rkwt. KÖZOKTATÁS (Az Orvos egyesületről.) Az egyetem orvoskari tanártestülete szombaton tartotta ez évben utolsó havi ülését, amelyen betöltötték a még üresedésben levő állásokat. Alkalmazást nyertek a következők : Az első kórbonctani intézet első tanársegéde lett dr. Feldmann Ignác, második segéd dr. Bitz Béla. A kórkórtani tanszék gyakornokainak megválasztották dr. Hatéky Tivadart és.Kolarits Bélát, a második kórbonctani intézetekhez első tanársegédnek dr. Hollós Józsefet. (Az iskolaorvosi tanfolyam vége.) Most ért véget az ez évben tartott negyedik s utolsó iskolaorvosi és egészségtanári tanfolyam, amelyen nyolcan nyertek képesítést, közöttük egy orvosnő is, aki csak nemrég kapta meg orvosi oklevelét. Képesítést nyertek, John Miksa, Vadász Aladár, Szinnyei József és Győri Hona fővárosi gyakorló orvosok, továbbá Ladmayer Géza klinikai gyakornok, Wallner Emil és Unger János közkórházi segédorvosok, végül dr. Lazmann Henrik járásorvos. (Karácsonyi szünet az iskolákban.) A székesfővárosi községi és állami középiskolákban a karácsonyi szünet csütörtökön kezdődik és január 3-ig tart. Az idén először nem kapnak a diákok karácsonyi értesítőt, mert a közoktatásügyi minisztérium legutóbbi rendelete értelmében ezentúl a középiskolai tanulók csak félév és az iskolai év végén kapnak bizonyítványt. A rossz osztályzatok így most nem rontják el karácsonykor sem a szülők, sem a tanulók örömét. (Hat szakkönyv.) Értékes könyv jelent meg a minap ezzel a címmel: Útmutató az iskolák és óvodák irodai teendőinek ellátására. A szakmunka, amelynek dr. Szabó Mihály kisküküllő megyei tanfelügyelő a szerzője, az iskolaszékeket, tanítókat, tanítónőket és óvónőket egyaránt nagyon érdekelheti. Az iskolai irodai adminisztráció ma már anynyira ki van fejlődve, hogy abban vezérfonal nélkül eligazodni csaknem képtelenség Szabó Mihály könyvében feldolgozta az összes tudnivalókat. Az Útmutató három fő részre oszlik: I. Iskolai irodai ügyviteli szabályzat. II. Iskolai irodai teendők. III. Kezelési és rendtartási nyomtatvány-minták. Kapható a szerzőnél Dicsőszentmártonban, ára 5 korona 20 fillér. Ezenkívül Szabó még öt könyvet irt a következő címekkel: Tanügyi teendők határidőjegyzéke. Tanítók tanitónak jogai és kötelességei. Képoktatási községi közigazgatás. A királyi tanfel* KÖZGAZDASÁG. Gazdanapok. (fi.) «Gazdanapok»-nak szokták agráriusaink azokat a napokat nevezni, mikor az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége közgyűléseiket tartják. Nem tehetünk róla, bizonyos nagyzolást látunk abban, hogy azt a két közgyűlést a magyar gazdik napjainak keresztelik el. A speciálisnak bizonyos nagy általánosítását találjuk abban, mikor a köztelkiek ezekről a gyűlésekről mint a magyar gazdaközönség, a magyar gazdatársadalom tanácskozásairól adnak számot. Bizonyos snobizmusnak az impresszióját kelti föl bennünk az, mikor Omgéért 3770 tagjukkal a Köztelken tartott gyűlésekről úgy beszélnek, akárcsak a «Bund der Landwirte» az ő 300.000 tagjával a Busch-cirkuszban tartott gazdanapjairól beszélhet. Nos, ezeken agazdanapoko-on újból és számtalanszor bebizonyosodott, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nem képes és nem akar a magyar gazdák érdekképviselete lenni, hanem a gazdaosztálynak egy úgy is erős töredékének, a nagybirtokososztálynak érdekeit képviseli és tolja csak előre. Nem kárhoztatnák ezt, ha az O. M. G. E. igazi firmával, nyíltan vallaná magát a nagybirtok képviseletének, mint ahogy a Gyáriparosok Szövetsége nyíltan vallja magát a nagyipar, a gyáripar érdekképviseletének. De mikor ebben a gazdasági egyesületben a tagok kvantitása és kvalitása onnan a védelmet leginkább igénylő kisbirtokososztály védelmét kizárja, mikor az a gazdasági egyesület a kisgazdákon segíteni hivatott segélyforrásokat azoktól elvezeti és magához hajtja, mikor ez az egyesület, noha, vagy éppen mert képviseltjeinek érdekei a gazdasági kisexisztenciák érdekeivel ellentétben állnak, minden erejével megakadályozza ezeknek az exisztenciáknak valódi érdekeik istápolására szükséges képviseleteknek kialakulását, akkor közérdek rámutatni arra, hogy ez az egyesület olyan befolyást és olyan jelentőséget tulajdonít magának, amilyenhez joga nincs. És ez soha fényesebben nem bizonyosodott be, mint a múlt vasárnapi «gazdanap»-on, mikor az O. M. G. E. nagyméltóságú elnöke, az agráriusok vezére, gróf Dessewfy Aurél a közgyűlést megnyitó beszédjében a kivándorlás, tehát a legsúlyosabb közgazdasági, állami és szociális kérdésben a következőkben fejezte ki az O. M. G. E. álláspontját: «A munkabérviszonyok az ország legnagyobb részében mindinkább kedvezőtlenebbé alakultak, a kivándorlásnak még a múlt évben is nagymérvű terjedése folytán.Címe ez az, amit az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke a kivándorlás kérdéséről mondani tud. Nem az aggasztja a nemes grófot, hogy a folyó év tíz hónapjában 30.000 emberrel több volt kénytelen elhagyni ezt a földet, amely csak eltakar, de nem ápol. Nem annak okait fürkészi, hogy mi indítja meg a népnek ezt az elvándorlását. Nem mérlegeli, hogy a nemzetre, az államra, a társadalomra milyen hatással van az óriási kivándorlás. Nem kutat orvosszerek után, melyekkel ezt az elvérzéshez vezethető vérfolyást el lehetne állítani. Nem. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke a kivándorlás hatását az olcsó munkaerőt igénylő nagybirtokos szemével nézi és a büdszentmihályi uradalom üzemi érdekét az O. M. G. E. agrárpolitikai dogmájává avatja. A munkabérviszonyok az ország legnagyobb részében mindinkább kedvezőtlenebbé alakultak. Ez ,igaz, ezt tudja mindenki. De van-e gondolkozó ember, aki a munkabérviszonyokat a nagybirtokra nézve tartja «kedvezőtleneknek» és nem a mezőgazdasági munkásokra nézve? Van-e agrárpoliti-- —........... '■ ■« ■ kus, aid a tételt úgy állítaná föl a közérdek szem-:pontjából, hogy: a munkabérek kedvezőtlenebbekké alakultak, mert a kivándorlás nőtt és nem .Úgy, hogy: a kivándorlás nőtt, mert a munkabérviszonyok kedvetlenek voltak? És ha valaki a munkabér és kivándorlás között való összefüggést adatok alapján figyeli meg, juthat-e arra a következtetésre, hogy a nagybirtoknak tönkre kell roennei, mert nagy a kivándorlás, vagy pedig észlelhet-e mást, mint hogy a kivándorlás onnan a legnagyobb, ahol legtöbb a nagybirtok? Goethe azt mondja: • «Vom Rechte, dass mit uns geboren ist, ■ Von dem ist, leider! nie die Frage.» Valóban, azt a jogot, mely a nagy vagyonok urainak születésével keletkezik, az O. M. G. E. sohasem teszi kérdés tárgyává; de arról a jogról, mely minden emberrel veleszületik a megélhetés jogáról, sem ejt soha egy szót sem . "És ha mélyére nézünk az agrárius vezér amaz állításának, hogy a munkabérek kedvezőtlenebbekké váltak a birtokososztályra nézve, még ezt az állítást sem tarthatjuk indokoltnak. Mert az átlagos napszáma egy férfimunkásnak ellátás nélkül volt 1891—1896-ban Tehát ha arról van szó, hogy a munkabérek kire nézve váltak kedvezőtlenebbekké, arra a földmivelésügyi miniszter statisztikája csak egy választ adhat, — a munkásosztályra nézve. Gróf Dessewffy szavainak egy üdvös hatása mindenesetre volt. Az, hogy a közvélemény előtt az O. M. G. E. nyílt sisakkal jelent meg, mint a nagybirtokososztály lovagja. Semmi kifogásunk se lehet az ellen, hogy a nagybirtokosság érdekeinek megvédésére lovaghadat szervez. De ezek a lovagok akkor viseljék az ő színeiket és ne hirdessék magukat a kisember védőinek, viseljék az ő címerüket és ne hordjanak többet szájukon olyan jelszavakat, melyekkel még népszerűséget is szerezhetnek. A készfizetések megkezdése. Az osztrák ipartanács tegnap kezdette meg Bécsben három napra tervezett utolsó közgyűlését megbízatásának lejárta előtt. A gyűlésen báró Call kereskedelmi miniszter elnökölt s az elnöki megnyitó után következett az ülés ránk nézve legérdekesebb pontja a készfizetések felvétele. Az előadó után dr. Ko-scher birodalmi tanácsi képviselő emelt szót, aki úgy találta, hogy a politikai és államjogi kérdések utóbbi időben elhomályosították a készfizetések kérdését. De ebből korántsem következtette azt, hogy elérkezett a legfőbb ideje a készfizetéseit fölvételének, hanem azt állította, hogy csak a Magyarországgal való kiegyezés megtörténte és kedvező kereskedelmi, szerződések megkötése után gondolhat úgy Magyarország, mint Ausztria a készfizetés megkezdésére. Az ausztriai iparosoknak ez a felfogása nem új és éppen ezért nem is meglepő. Alig néhány hónappal ezelőtt az osztrák iparosok szövetsége szóról-szóra ugyanazt határozta, amit Kelischer előadása nyomán tegnap az osztrák ipartanács határozott. Csak az a feltűnő, hogy az ipartanács éppen a mostani alkalmat használta fel rá hogy a készfizetés ügyét újból kapcsolatba hozza a gazdasági kiegyezés megkötésével. És még meglepőbb a határozat megokolása, úgy, amint dr. Kolischer beszédéből látjuk. Elismeri, hogy a valutareform sikerült, azt is elismeri, hogy a gazdasági viszonyok fejlődése következtében kisebb a szük,ségforgalmi eszközökben. Ami egyenesen a készfizetés megkezdése mellett szól. Amit pedig ellene felhoz, semmi összefüggésben sincs a gazdasági kiegyezéssel, sőt alig tartható alapos ellenvetésnek- Ha Kolischer tévesnek állítja, hogy a készfizetés megkezdése után még jóval alacsonyabb kamatlábon leszünk képesek papírjainkat értékesíteni, úgy e felfogásának egyenesen ellentmond az amit a valutarendezés megkezdése óta tapasztaltunk. Azt pedig fölösleges hosszasan magyarázni, mit jelent a valutarendezés «koronájának föltételei tavaszszal ...... 1083 fillér nyáron .169 « őszszel ....... 124 « télen...................................88 « 1897-1902-ben tavaszszal..........................1075 Ismét nyáron..................164 « őszszel .123 « télen ........ 89 « ügyességek hivatali ügykezelési szabályzata. A királyi tanfelügyelőségek ügykezelésének egyszerűsítése és hatáskörének kiterjesztése. Valamennyi nélkülözhetetlen szakkönyv. A hat munka 20 korona 20 fillér helyett 15 korona kedvezményes áron portamentesen kapható.