Pesti Napló, 1903. december (54. évfolyam, 329-358. szám)

1903-12-22 / 350. szám

.350. szám. Bidapest, kgcIg. n 3 T I N A P L O. 1903. december 22. lő ezért felelősségre Tischt, akit a törvényszék egy havi fogházra ítélt. A Tábla az ítéletet helybenhagyta. A Kúria ma megsemmisítette a Tábla Ítéletét s utasította, hogy a vádlott által be­jelentett tanuk kihallgatása után uj ítéletet hozzon. (§) Magánlaksértés. Wallenstein Róza magánzóna nagyobb bevásárlást tett Koppel Ignác Hajós­ utcai bútorkereskedőnél, akivel szem­ben azonban kikötötte, hogy a vásárolt bútoroknak valódi mahagóni­­ából ke­l készítve lenniök. Koppel szállította a bútorokat, amelyekről azonban Wallen­stein Róza konstatálta, hogy csak az áruk mahagóni értékű, de a fájuk nem, s ezért aztán csalás miatt feljelentést tett Koppel ellen. Mikor ez az idézést megkapta, felment Wallenstein Róza lakásába s ott olyan botrányt csapott, hogy az összes lakók összefutottak. Wallenstein Róza erre újabb felje­lentést tett Koppel ellen magánlaksértés vétsége címén. A büntetőjárásbiróságon ma tárgyalták ezt az ügyet s Koppelt magánlaksértés vétségéért 120 korona­­pénzbüntetésre ítélték. A vádlott felebbezett. N­yilttér. (Az e rovat alatt tözlötteknek sem tartalmáért, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Belépési felhívás: az Általános takarék- és hitelszövetkezet (V., Sas-u­tcza 24 szám.) 04747 üzletrészeinek és SOO koronás részjegyei­nek jegyzésére. Szövetkezetünknek 2571 tagja van SV,650 üzletrészszel és részvenygyel. A befi­zetett tőke 1.053,577 N. 45 t. Eddig kiadott kölcsönök 3.217,864 K. Biztosítéki alapra való levonás vagy utánfizetés nálunk nincs. Belépési nyilatkozatok és díjmentes kölcsön­­kérvények naponta elfogadtatnak. Levélbeli megke­resésre azonnal felelünk. Az igazgatóság. S­irofin, m.ttó wrom­ firacnTERTftimn *.n .vfj. A LEGKIVÁLÓBB TANÁROK és ORVOSOKTOt AlAHIVR• TÖDŐBAJOK «LÉGZŐSZERVEK IDÜLT KATARRHUSA«. SCROPHUIUSOK. INFLUENZA GirtUAico! csakis erenti rkwt. KÖZOKTATÁS (Az Orvos egyesületről.) Az egyetem orvos­kari tanártestülete szombaton tartotta ez évben utolsó havi ülését, amelyen betöltötték a még üre­sedésben levő állásokat. Alkalmazást nyertek a következők : Az első kórbonctani intézet első tanár­segéde lett dr. F­e­l­d­m­a­n­n Ignác, második se­géd dr. Bi­tz Béla. A kórkórtani tanszék gyakor­nokainak megválasztották dr. H­­­a­té­k­y Tivadart és.Kolarits Bélát, a második kórbonctani intézetekhez első tanársegédnek dr. H­o­ll­ó­s Jó­zsefet. (Az iskolaorvosi tanfolyam vége.) Most ért véget az ez évben tartott negyedik s utolsó iskolaorvosi és egészségtanári tanfolyam, amelyen nyolcan nyertek képesítést, közöttük egy orvosnő is, aki csak nemrég kapta meg orvosi oklevelét. Képe­sítést nyertek, John Miksa, Vadász Aladár, Szinnyei József és Győri Hona fővárosi gyakorló­ orvosok, továbbá Ladmayer­ Géza klinikai gyakornok, Wallner Emil és Unger János közkórházi segédorvosok, végül dr. Lazmann Henrik járásorvos. (Karácsonyi szünet az iskolákban.) A szé­kesfővárosi községi és állami középiskolákban a karácsonyi szünet csütörtökön kezdődik és január 3-ig tart. Az idén először nem kapnak a diákok karácsonyi értesítőt, mert a közoktatásügyi minisz­térium legutóbbi rendelete értelmében ezentúl a középiskolai tanulók csak félév és az iskolai év végén­ kapnak bizonyítványt. A rossz osztályzatok így most nem rontják el karácsonykor sem a szü­lők, sem a tanulók örömét. (Hat szakkönyv.) Értékes könyv jelent meg a minap ezzel a címmel: Útmutató az iskolák és óvodák­ irodai teendőinek ellátására. A szakmunka, amelynek dr. Szabó Mihály kisküküllő megyei tanfelügyelő a szerzője, az iskolaszékeket, tanítókat, tanítónőket és óvónőket egyaránt nagyon érdekel­heti. Az iskolai irodai adminisztráció ma már any­­nyira ki van fejlődve, hogy abban vezérfonal nélkül eligazodni csaknem képtelenség Szabó Mihály köny­vében feldolgozta az összes tudnivalókat. Az Útmu­tató három fő részre oszlik: I. Iskolai irodai ügyvi­teli szabályzat. II. Iskolai irodai teendők. III. Keze­lési és rendtartási nyomtatvány-minták. Kapható a szerzőnél Dicsőszentmártonban, ára 5 korona 20 fillér.­ Ezenkívül Szabó még öt könyvet irt a kö­vetkező címekkel: Tanügyi teendők határidőjegy­­zéke. Tanítók t­anitónak­ jogai és kötelességei. Képoktatási községi közigazgatás. A királyi tanfel* KÖZGAZDASÁG. Gazdanapok. (fi.) «Gazdanapok»-nak szokták agráriusaink azo­kat a napokat nevezni, mikor az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége közgyűléseiket tartják. Nem tehetünk róla, bizonyos na­gyzolást látunk abban, hogy azt a két közgyűlést a magyar gazdik nap­jainak keresztelik el. A speciálisnak bizonyos nagy általánosítását találjuk abban, mikor a köztelkiek ezekről a gyűlésekről mint a magyar gazdaközön­ség, a magyar gazdatársadalom tanácskozásairól ad­nak számot. Bizonyos snobizmusnak az impresszió­ját kelti föl bennünk az, mikor Omgéért 3770 tag­jukkal a Köztelken tartott gyűlésekről úgy beszél­nek, akárcsak a «Bund der Landwirte» az ő 300.000 tagjával a Busch-cirkuszban tartott gazdanapjairól beszélhet. Nos, ezeken a­­gazdanapoko­-on újból és szám­talanszor bebizonyosodott, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nem képes és nem akar a magyar gazdák érdekképviselete lenni, hanem a gazdaosztálynak egy úgy is erős töredékének, a nagybirtokososztálynak érdekeit képviseli és tolja csak előre. Nem kárhoztatnák ezt, ha az O. M. G. E. igazi firmával, nyíltan vallaná magát a nagybirtok képviseletének, mint ahogy a Gyáriparosok Szövet­sége nyíltan vallja magát a nagyipar, a gyáripar ér­dekképviseletének. De mikor ebben a gazdasági egye­sületben a tagok kvantitása és kvalitása onnan a védelmet leginkább igénylő kisbirtokososztály védel­mét kizárja, mikor az a gazdasági egyesület a kis­gazdákon segíteni hivatott segélyforrásokat azoktól elvezeti és magához hajtja, mikor ez az egyesület, noha, vagy éppen mert képviseltjeinek érdekei a gazdasági kisexisztenciák érdekeivel ellentétben áll­nak, minden erejével megakadályozza ezeknek az exisztenciáknak valódi érdekeik istápolására szük­séges képviseleteknek kialakulását, akkor közérdek rámutatni arra, hogy ez az egyesület olyan befolyást és olyan jelentőséget tulajdonít magának, amilyenhez joga nincs. És ez soha fényesebben nem bizonyosodott be, mint a múlt vasárnapi «gazdanap»-on, mikor az O. M. G. E. nagyméltóságú elnöke, az agráriusok ve­zére, gróf Dessewf­y Aurél a közgyűlést meg­nyitó beszédjében a kivándorlás, tehát a leg­súlyosabb közgazdasági, állami és szociális kérdés­ben a következőkben fejezte ki az O. M. G. E. álláspontját: «A munkabérviszonyok az ország legnagyobb részében mindinkább ked­vezőtlenebbé alakultak, a kivándor­lásnak még a múlt évben is nagymérvű terjedése folytán.C­íme ez az, amit az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke a kivándorlás kérdéséről mondani tud. Nem az aggasztja a nemes grófot, hogy a folyó év tíz hónapjában 30.000 emberrel több volt kénytelen elhagyni ezt a földet, amely csak el­takar, de nem ápol. Nem annak okait fürkészi, hogy mi indítja meg a népnek ezt az elvándor­lását. Nem mérlegeli, hogy a nemzetre, az államra, a társadalomra milyen hatással van az óriási ki­vándorlás. Nem kutat orvosszerek után, melyekkel ezt az elvérzéshez vezethető vérfolyást el lehetne állítani. Nem. Az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület elnöke a kivándorlás hatását az olcsó munka­erőt igénylő nagybirtokos szemével nézi és a büdszentmihályi uradalom üzemi érdekét az O. M. G. E. agrárpolitikai dogmájává avatja. A munkabérviszonyok az ország legnagyobb ré­szében mindinkább kedvezőtlenebbé alakultak. Ez ,igaz, ezt tudja mindenki. De van-e gondolkozó ember, aki a munkabérviszonyokat a nagybirtokra nézve tartja «kedvezőtleneknek» és nem a mező­­gazdasági munkásokra nézve? Van-e agrárpoliti-- —........... '■ ■« ■ kus, aid a tételt úgy állítaná föl a közérdek szem-:­pontjából, hogy: a munkabérek kedvezőtlenebbekké alakultak, mert a kivándorlás nőtt és nem .Úgy, hogy: a kivándorlás nőtt, mert a munkabérviszo­nyok kedvetlenek voltak? És ha valaki a munka­bér és kivándorlás között való összefüggést adatok alapján figyeli meg, juthat-e arra a következte­tésre, hogy a nagybirtoknak tönkre kell roennei, mert nagy a kivándorlás, vagy pedig észlelhet-e mást, mint hogy a kivándorlás onnan a legnagyobb, ahol legtöbb a nagybirtok? Goethe azt mondja: •­­ «Vom Rechte, dass mit uns geboren ist,­­ ■ Von dem ist, leider! nie die Frage.» Valóban, azt a jogot, mely a nagy vagyonok urainak születésével keletkezik, az O. M. G. E. sohasem teszi kérdés tárgyává; de arról a jog­ról, mely minden emberrel veleszületik a megélhetés jogáról, sem ejt soha egy szót sem . "­­És ha mélyére nézünk az agrárius vezér amaz állításának, hogy a munkabérek kedvezőtlenebbekké váltak a birtokososztályra nézve, még ezt az állí­tást sem tarthatjuk indokoltnak. Mert az átlagos napszáma egy férfimunkásnak ellátás nélkül volt 1891—1896-ban Tehát ha arról van szó, hogy a munkabérek kire nézve váltak kedvezőtlenebbekké, arra a föld­­mivelésügyi miniszter statisztikája csak egy választ adhat, — a munkásosztályra nézve. Gróf Dessewffy szavainak egy üdvös hatása mindenesetre volt. Az, hogy a közvélemény előtt az O. M. G. E. nyílt sisakkal jelent meg, mint a nagybirtokososztály lovagja. Semmi kifogásunk se lehet az ellen, hogy a nagybirtokosság érdekeinek megvédésére lovaghadat szervez. De ezek a lovagok akkor viseljék az ő színeiket és ne hirdessék ma­gukat a kisember védőinek, viseljék az ő címe­rüket és ne hordjanak többet szájukon olyan jelszava­kat, melyekkel még népszerűséget is szerezhetnek. A készfizetések megkezdése. Az osztrák ipartanács tegnap kezdette meg Bécsben három napra tervezett utolsó közgyűlését megbízatásának le­járta előtt. A gyűlésen báró Call kereskedelmi miniszter elnökölt s az elnöki megnyitó után kö­vetkezett az ülés ránk nézve legérdekesebb pontja­ a készfizetések felvétele. Az előadó után dr. Ko-­­­­­s­c­h­e­r birodalmi tanácsi képviselő emelt szót, aki úgy találta, hogy a politikai és államjogi kér­dések utóbbi időben elhomályosították a készfize­tések kérdését. De ebből korántsem következtette azt, hogy elérkezett a legfőbb ideje a készfizetéseit fölvételének, hanem azt állította, hogy csak a Ma­gyarországgal való kiegyezés megtörténte és ked­vező kereskedelmi, szerződések megkötése után gon­dolhat úgy Magyarország, mint Ausztria a kész­fizetés megkezdésére. Az ausztriai iparosoknak ez a felfogása nem új és éppen ezért nem is meglepő. Alig néhány hónappal ezelőtt az osztrák iparosok szövetsége szóról-szóra ugyanazt határozta, amit Ke­lischer előadása nyomán tegnap az osztrák ipar­­tanács határozott. Csak az a feltűnő, hogy az ipar­tanács éppen a mostani alkalmat használta fel rá hogy a készfizetés ügyét újból kapcsolatba hozza a gazdasági kiegyezés megkötésével. És még meg­lepőbb a határozat megokolása, úgy, amint dr. Ko­­lischer beszédéből látjuk. Elismeri, hogy a valuta­­reform sikerült, azt is elismeri, hogy a gazdasági viszonyok fejlődése következtében kisebb a szük­,­ség­forgalmi eszközökben. Ami egyenesen a kész­fizetés megkezdése mellett szól. Amit pedig ellene felhoz, semmi összefüggésben sincs a gazdasági ki­egyezéssel, sőt alig tartható alapos ellenvetésnek- Ha Kolischer tévesnek állítja, hogy a készfizetés megkezdése után még jóval alacsonyabb ka­matlábon leszünk képesek papírjainkat értékesí­teni, úgy e felfogásának egyenesen ellentmond az amit a valutarendezés megkezdése óta tapasztal­tunk. Azt pedig fölösleges hosszasan magyarázni, mit jelent a valutarendezés «koronájának föltételei tavaszszal ...... 108­3 fillér nyáron .169 « őszszel ....... 124 « télen...................................88 « 1897-1902-ben tavaszszal..........................107­5 Ism­ét nyáron..................164 « őszszel .123 « télen ........ 89 « ügyességek hivatali ügykezelési szabályzata. A ki­rályi tanfelügyelőségek ügy­kezelésének egyszerűsí­tése és hatáskörének kiterjesztése. Valamennyi nél­külözhetetlen szakkönyv. A hat munka 20 korona 20 fillér helyett 15 korona kedvezményes áron portamentesen kapható.

Next