Pesti Napló, 1904. szeptember (55. évfolyam, 241-270. szám)
1904-09-01 / 241. szám
4 Budapest, csütörtök, PESTI NAPLÓ 1904. szeptember 241. szám Tengerentúli államok: 1904-ben: búza rozó árpa zab tengeri 354-10 16-64 99-05 157-66 667-95 A számok tehát azt bizonyítják, hogy az idén tulajdonképpen Európában igen gyenge a termés, ellenben a tengerentúli államokban normális, amennyiben Európában összesen 237.57 millió métermázsa a hiány, ellenben a tengerentúli államokban 91.94 millió métermázsa a felesleg. Végöszszegben azonban a tengerentúli felesleg sem képes ellensúlyozni az európai hiányt, úgy, hogy 145.63 millió métermázsa még mindig fedezetlenül marad. A gabonapiac konjunktúráit tehát elsősorban ez a 145,63 millió métermázsa hiány befolyásolja. Nem szabad azonban elfeledni, hogy a hiány csak látszólagos, mert a tavalyi készletek megbízható becslések szerint körülbelül 144 millió métermázsára rúgnak, tehát fedezik az idei hiányt. Az áralakulás esélyeire azonban csak a nagy feleslegek és a nagy hiányok bírnak mozgató erővel, úgy hogy az idei mérleg egyenleg nélkülisége tulajdonképpen nem ad egymagában okot akár árfejlesztő, akár árcsökkentő irányzatra. Persze, ha a kereslet és kínálat találkozása az egész világpiacon egyszerre és egy egészben történhetnék meg, ez a tétel a valóságban is megállana. Csakhogy az áralakulásra a helyi és a technikai befolyások sokkal nagyobb hatást gyakorolnak, mint a világkonjunktúrák és legalább pillanatnyilag mindig amazok és nem ezek érvényesülnek. A világmérlegre tehát senki sem építheti a jövő számításait, bár az átalakulás végső eredményei kétségtelenül ennek a mérlegnek az adataihoz fognak igazodni. Az egyes országok eredményei, nagy általánosságban, a világmérleg adatainak megfelelőek. Európában minden országnak kisebb a termése, tehát nagyobb a szükséglete, a tengerentúlon az egyes országokban nagyobb a termés, nagyobb tehát a kiviteli fölösleg is. Magyarországot persze elsősorban a kiviteli fölöslegek érdeklik. Az, hogy a világ egyes piacain nagyobb vagy kisebb versenynyel fog az idén találkozni. Sajnos, általában úgy áll a helyzet, hogy kiviteli feleslegünk mindenben kisebb és a verseny feleslege mindenütt nagyobb. Kivitelünknek tehát nincsenek kedvező esélyei.* összeállítjuk különben a lényegesebb termelő és fogyasztó államok szükségletének és feleslegének mennyiségeit, hogy részleteiben is áttekinthetőbb képet adhassunk az egész összeállítás eme legfontosabb adatairól, íme: I. Gabonabevitelre utalt államok. Anglia: A várható összes termés becsülhető: Búzából 12,300.000, rozsból 500.000, árpából 15 millió, zabból 27,400.000, burgonyából 45,540.000 méternázsára. Az 1904—1905. évre nézve az előző évi bevitelt s az idei terméseredményt mérlegelve, a valószinü hiány, amely behozatallal fedezendő: búzában kerek 60—61, rozsban 0.5—0.6, árpában 13.0—14.0, zabban 10.5—11.0, tengeriben 25.5— 26.0, burgonyában 12.0 millió métermázsa. Összesen: 122.5 millió métermázsára tehető. Franciaország: Az idei termés lesz: búza 90—92, rozs 15—15.5, árpa 9—9.5, zab 42—43.0, tengeri 6.5—7.0, burgonya 120.0 millió méter mázsa. Ez okból valószínű, — tekintettel az aratáskor rendelkezésre állott készletekre — hogy a kívülről fedezendő hiány bevitel által és beleértve az őrléskikészítési forgalmat is, a következőleg fog ala- kulni: búza 8—10, rozs 0.30, árpa 2—3, zab 1—3, tengeri 2.5 millió, métermázsa. Összesen: 16.30 millió métermázsa. Németország: Az idei termés lesz: búza 32— 35, rozs 87—88, árpa 29—30, zab 64—65, burgonya 375—380 millió métermázsa. Tekintve, hogy Németország évenkint több és több gabonát szükséges s hogy már a múlt évben is elfogyasztott: búzát 54—56, rozsot 98—100, árpát 45—46, zabot 73—76, tengerit 9.5, burgonyát 380—400 millió métermázsát, ennélfogva föltehető, hogy a folyó 1904—1905-iki gazdasági évszakban a beviteli szükséglet lesz: búza 21—21.5, rozs 8—9, árpa 13—15, zab 4—5, tengeri 9—10 millió métermázsa. • Ausztria: A terméshiány az idén igen jelentékeny, mert amíg eddig Ausztria termése a fogyasztás 70 százalékát elégítette ki, addig az idén alig fog 60 százalékot fedezhetni, úgy hogy az idei beviteli szükséglet a következő lesz: búzában (és lisztben) 16—18, rozsban 3—4, árpában 2.5—4, zabban 4.5—5, tengeriben 8 millió métermázsa. Olaszország: Az idei terméshiány kerek 20 millió métermázsa, úgy hogy az idei bevitel is körülbelül 20 millió métermázsa lesz. Ennek legnagyobb része (11 millió), a búzára esik. Hollandia: Az idei eredmény a tavalyival körülbelül megegyezik. A beviteli szükséglet lesz 15 millió méter mázsa. Svájc: Elsőrangú a takarmánytermés. Igen nagy fölöslegek állanak rendelkezésre, amelyeket német és osztrák (!) számlára vásárolnak. A gabonahiány akkora, mint tavaly: 7 millió méter mázsa. A többi állam nem játszik lényeges szerepet. II. Gabonát exportáló államok: Oroszország: Az európai és ázsiai orosz birodalomban a valószínű terméskészlet és ennek kapcsán a remélhető és kivihető fölösleg a következő: Összesen: 66 809.000 83,724.585 16,915.585 A különbség kerek számokban 20% hiány, szemben 1903-al. A tengeri terméshozamot számokban kifejezni igen bajos, mert a bevetett területből aszály következtében legalább is 20 százalék levonásba jön. Ennyin ugyanis valószínű, hogy teljesen tönkrement a tengeri. Maradt tehát mintegy 80 százaléknyi termőterület, olyan terméssel, aminőnek az átlaga aligha lesz több, mint 40 százaléka a múlt évi eredménynek. A folyó év folyamán közvetetlenül aratás előtt még meglehetős nagy készletek állottak rendelkezésre, amely készletek mennyiségét, hozzávetőleg a kereskedelmi adatokból a szaksajtó becsléseinek mérlegelésével: búzából 2.50—3.00, rozsból 0.80— 1.00, árpából 0.40—0.50, zabból 0.80—1.00, tengeriből 2.50—3.00 millió méter mázsára teszszük, — vagyis a terméshez hozzáütve ezt a mennyiséget, körülbelül 100 millió méter mázsa gabona áll rendelkezésre a fogyasztási és vetőmagszükséglet kielégítésére. Erre a célra szükségeltetik, tekintettel a magas gabonaárakra, amikor a fogyasztás rendszerint kisebb, mint máskor: búzából körülbelül 30— 31, rozsból 10.5, árpából 9.5, zabból 9.8, tengeriből 22—25 millió métermázsa, összesen tehát 81.80—85.80 millió métermázsa. Így tehát a magyar birodalom gabonafölöslege a készlet figyelembevételével a következő valószinü mennyiségre fog rúgni: búza 11—12 millió métermázsa rozs 2—2'5 » » árpa 2'0 » » zab 0 50—0 70 » » tengerihiány 2'50—4'00 » » Románia: Látható felesleg búzában 1—2.3, árpában 1.20—1.40, zabban 0.10—0.40, ellenben tengeriben hiány 1—2 millió métermázsa. Szerbia: A termés rossz közepes. A felesleg alig 1 millió métermázsa, amely azonban már legnagyobb részében piacra is került. Egyesült Államok: A termés eddigi becslések szerint búzából 156—160, rozsból 7, árpából 31— 32, zabból 134—136, tengeriből 620—630 millió méter mázsa. Az előző évekből fennmaradt még készlet és pedig búzából mintegy 20, rozsból 05, árpából 0.5, zabból 10, tengeriből 30 millió métermázsa, mely mennyiségekből (termés és készlet) gabonafogyasztásra szükségeltetik valószínűleg búza 130—135, rozs 5.5—6.5, árpa 28—29, zab 126— 130, tengeri 600—610 millió métermázsa. Maradt tehát az 1904—1905. évre feleslegül összesen búza mintegy 45—46, rozs 1—1.5, árpa 2.5, zab 16— 18, tengeri 50 millió métermázsa. Kanada: A kivihető felesleg lesz 20 millió mm. Ebből 10 millió mm. búza. Argentina: A kivihető felesleg 25 millió mm. búza, 23 milió mm. tengeri. Ebből már tengeren van, vagy rendeltetési helyére jutott 24 millió mm. A többi export-állam jelentéktelen. millió métermázsa 377,43 16-84 100-86 168-85 723-36 1903-ban: búza rozs árpa zab tengeri millió métermázsa termés készlet szükséglet felesleg millió métermázsákban búza 150—155 50 125—128 20—22; rozs 205—210 8-0 205—208 7—10 árpa 65—68 10 . 54—55 12—14 zab 115—120 10-0 120—1255 tengeri 10—11 0-5 7—8 3—3-5 Magyarország: Mennyiségre nézve a gabonatermés, viszonyítva az 1903-iki eredményhez, kisebb volt. 1904-ben 1903-ban külömbözet , illetve keveslelet métermázsa búza 36,121.000 44,077.154 7,956.154 rozs 11,547.200 12,911.013 1,363.813 árpa 10,400.000 14,059.958 3,659.958 zab 8,740.800 12,676.460 3,935-660 Körber a nyelvkérdésről, — Távirati tudósítás, — Lemberg, augusztus 31. Az itteni összes bírósági hivatalnokok ma délelőtt történt fogadásánál Tchorznicki főtörvényszéki elnök kifejezte a császár és a császári ház iránti rendíthetetlen hűség és ragaszkodás érzelmeit és köszönetet mondott a miniszterelnök látogatásáért, biztosítván őt, hogy a bírósági tisztviselők a központi hatóság intencióit követve, szigorúan tárgyilagos, a szükségletekhez alkalmazott és lehetőleg gyors igazságszolgáltatást igyekeznek gyakorolni, végül azt az óhajt fejezte ki, hogy az eljárás gyorsítása céljából új törvényszékeket állítsanak fel. I Kerber miniszterelnök meghatottan köszönetet mondott az üdvözlésért, dicsérettel emlékezett meg Tchorznicki működéséről a tengerszem ügyében kiküldött választott bíróságnál és kijelentette, hogy mindaz, amit akarunk, három kis szóban kifejezhető: igazságos jogszolgáltatást akarunk. A miniszterelnök ezután az ügyvédi és közjegyzői kamara választmányát fogadta, valamint a kereskedelmi törvényszék laikus ülnökeit, a jegyzők küldöttségét, mely a kar köszönetét fejezte ki a javadalmak felemeléséért és memorandumot nyújtott át, melyben az ideiglenes szolgálati idő megrövidítését kérte, továbbá a külömböző községek küldöttségeit, amelyek járásbíróságok felállítását kérték. A miniszterelnök tiszteletére gróf Badeni Szaniszló estélyt adott, melyen Körber a házigazda felköszöntőjére válaszolva, a többi között ezeket mondta: «A nyelvkérdés e birodalom nagy kérdésévé vált és semmi sem sajnálatosabb, minthogy még túlozzák, hogy ezt és a nemzeti összfejlődés kérdését főkérdéssé teszik. Sőt éveken át az obstrukcióba hajtják a parlamentet és nem ügyelnek arra, hogy a nyelvkérdésnek a nemzeti kérdéssel való feltétlen azonosítása a birodalmat létében fenyegeti. Engedjék meg, uraim, hogy egyszer egészen nyíltan beszéljek ezekről a dolgokról és a mi állapotainkról. Egy miniszterelnök szíve is túláradhat. A mostani kormány tudatában van annak, hogy az Ausztrián élő nemzetiségek közül egyetlenegyet sem bántott. Amit ebben az irányban rólunk mondanak, vagy egészen jelentéktelen esetek elferdítése, vagy pedig — és ez a rendes — teljesen alap nélkül valók. Minthogy azonban komolyan nem lehet pozitív bűnöket szemünkre vetni, annál hevesebben vádolnak a negatívumokkal, az állítólagos mulasztásokkal. Hogyan igazoljuk, amit nem tettünk. Ez meghaladná erőnket. Ha azonban azt kérdik, hogy ezt vagy amazt miért nem teszszük, úgy programmánk ismétlésével válaszolok, amelyhez rendületlenül hívek fogunk maradni. Mi mindenkor latba fogjuk vetni egész szerény tehetségünket a megegyezés műve érdekében, ha a viszálykodó nemzetiségek csakugyan meg akarnak egyezni. De semmiféle körülmények közt nem fogunk egyoldalú nemzeti engedményeket tenni. E Programm mellett kötelezettséget vállaltunk senki mással, de önmagunkkal szemben és szavunkat meg fogjuk tartani. Senkinek sincs joga arra, hogy tetteinkbe más tendenciát magyarázzon bele, mint amelyet a tett maga világosan kifejez, így Troppauban és Teschenben is csak két igényjogosult néptörzs kulturális szükségletének tettünk eleget. Ha azonban az a veszedelem állana be, hogy az ezekről az iskolákról való gondoskodást beleillesztenék a nemzetiségi harc mechanizmusába, úgy már most megmondom, hogy meg fogjuk tenni intézkedéseinket a rögtöni radikális orvoslásra. Ausztria népeire nézve megváltás volna, ha az eltökélt hazafiak egy serege síkra szállana azzal aszilárd akarattal, hogy véget vessen a végzetes túlzásoknak. Ha egyszer felkel az igazság napja, akkor a ködfátyolnak le kell esnie. Igaz, mi súlyos nemzetiségi harcok közepette állunk. Ez évszázadok öröksége. Hogy azok azonban ma hevesebben dúlnak, ezt éppen az az alkotmány tette lehetővé, amelyet csodálatosképpen épp azok akarnak eltépni, akiknek hangja enélkül sokkal tompítottabban hangzanék; akik, mikor még nem volt alkotmány, elviselték a velük szemben legellenségesebb uralmat. Ausztriát germanizálták és centralizálták, mikor még nem volt alkotmányos ország és akkor egyetlen cseh iratot sem fogalmaztak a hivatalokban. Nem mondom, hogy ez helyes volt, de mégis nézzék meg, hogy mit hozott az alkotmányos korszak a cseh népnek is, és kérdezzék meg önmaguktól, várjon helyes és méltányos-e, hogy az a nagy fejlettségű nép oly keserűen harcol az új Ausztria ellen. És ha ugyanazt a kérdést intézem a ruténekhez és szlovénekhez, a románokhoz és olaszokhoz, van-e más válasz? Ennek a monarkiának az eredete az, hogy védsánc a Kelet felől való betörésekkel szemben. Oly könnyen felejtik, hogy népei közül sok önként jött ebbe az egyesülésbe éppen ama cél érdekében. Ha ez talán sokat vesztett is jelentőségéből, a birodalom fennáll és a malter a rég-