Pesti Napló, 1905. január (56. évfolyam, 1-31. szám)

1905-01-01 / 1. szám

I 1. szám Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ, 1905. január 1. 3 országgal nem politikai bűnösökre vonatkozólag. A szerződést e hó 21-én írták alá Aténben, még pedig Görögország részéről a külügyminiszter, Ausztria és Mag­yarország részéről pedig báró Macchio Károly atént követ­­ i it Ex-lexben. — A politikai helyzet. — Budapest, december 31. Nehéz szívvel köszöntöttük azt az esztendőt, amelynek ma van az utolsó napja és keserves gondok között né­zünk az újév elébe. Csak a dátum más, de a szituáció-.külső formáiban ugyan­az, mint ezelőtt tizenkét hónappal, azok a veszedelmek pedig, amelyek folyton lezuhanóban vannak, soha nagyobb ka­tasztrófával a nemzet legvitálisabb ér­dekét­ nem fenyegették, mint a legkö­zelebbi napokban. Évtizedek küzdel­mei, korszakos törekvések nehéz verí­tékkel kivívott eredményei kockán van­nak, s a bekövetkező esélyeket még iz­­gatóbbakká teszi, hogy a megvívandó harcokba a nemzet nem a saját jószán­tából indul, nem támad, hogy győzzön, de védekeznie kell, hogy meg ne fojtsák. Egyetlen reménysége a nemzetnek az ellentállásnak az az elemi erővel való feltámadása, amely válságos idők­ben mindig egységessé tette a nemzet, jogai és törvényei védelmezőinek a tá­borát, s amely most is fölébredt, hogy a pártviszályok és egyéni féltékenysé­gek fölé emelje azokat, akikre az alkot­mány mentése históriai jelentőségű fel­adata vár. Az ellenzék szövetkezése a múlóban levő esztendő utolsó napjai­nak messzire kiható eseménye. Erkölcsi erőt és leverhetetlen energiát pedig az ellenzék harcának, a közvéleménynek, az ország polgárainak harmonikus és odaadó csatlakozása ad. A nemzet tudja, hogy itt csakugyan nem arról van szó, hogy a házszabályok mértékét egy fokkal lejebb, vagy feljebb tolják, ha­nem, hogy idegen hatalmi körök utolsó vehemens támadása­ indul jogaink és törvényeink szentsége ellen, s a győ­zelme mindennek a megtorpanását je­lenti, ami értéke a nemzetnek. A holnapi nappal pedig itt az ex­lex, tömérdek hátrányával. Megdöb­bentő világosságot vet a kormány példa­adása nyomán támadt cinizmusra, a­ jogérzék és a törvénytisztelet, teljes ko­pására az a közöny, amelylyel az egész ország a törvényes alap újból való meg­ingását tekinti. Az egyik törvényszegést követi a másik és ennek se vége, se hossza nincsen addig, amíg a rendszer nem pusztul. Ezt a tanulságot az újév reggelén már csakugyan levonhatja az ország az elmúlt év tapasztalataiból. Egyebekben a bécsi hírek arról ad­nak számot, hogy az udvarban nagy a pánik. Nem attól riadtak vissza a bé­csi körök, hogy a korona olyan lé­pésre határozza magát, amelylyel te­kintélyének és fényének súlyos meg­próbáltatása jár, hanem a negyvennyol­cas eszmék újból való fellángolása okoz riadalmat és a spanyol etikett csipke­­függönyeit rezdíti meg az az ijedtség, amelyet a trón­beszéd alkalmával eset­leg beálló tüntetések eshetősége kel­tett. Arról van szó, hogy erre való te­kintettel eltökélték, hogy informálják valamiképpen az uralkodót arról a han­gulatról, melylyel Magyarországon néz­nek a jövendő napok eseményei elé. És beavatott oldalról vett hír szerint, Khuen tegnapi audienciájának már az ideirányuló tájékoztatás volt a célja. Az országot az ilyen kulissza­tit­kok azonban bátran közönyösen hagy­hatják. Olyan igazságokról van most szó, amelyeknek diadalához az utat nem a szőnyeggel borított lépcsőkön, kell keresni. A nyílt ütközet alkalma itt van azok előtt, akik tudják becsülni szabadságunkat és közjogaink­ integri­tását, erős a bizodalmunk, hogy ez fé­nyes és tiszta győzelemmel végződik. Az új esztendő végre meg fogja hozni a nemzetnek a nyugodt munka és a za­vartalan, békés fejlődés eshetőségét. ... A mai nap hírei itt következnek­: Pánik az udvarnál. A függetlenségi pártkörbe váratlan hír érkezett ma délelőtt. Beavatott forrásból je­lentették, hogy a király tanácsadóit konster­­nálták azok a szenzációk, melyeket a véglete­ken is túlfeszült magyar politikai helyzet ki­­pattantott. Apponyinak átvonulása a negy­vennyolcas pártba okozta az első nagy ijedt­séget, amit nyomon követett az a hír, amely a spanyol udvari etikett világába úgy vágódott bele, mint a bomba, hogy a trónbeszédre a királyi palotában nagyon, könnyen v­i­s­s­z­h­a­n­g t­á­m­a­d­h­a­t az ellenzék részéről. Tegnapelőtt este jutott az ellenzéknek ez az esetleges szándéka a bécsi körök tudomá­sára és vég nélkül való ijedtséget okozott. Az udvar egyik vezető egyénisége nyomban lépé­seket tett Khuen-Héd­erváry miniszternél abban faiz irányban, hogy ez informálja az eset­leges kellemetlenségekről a királyt. Hosszabb tanácskozás után a király személye körüli mi­niszter vállalkozott is erre az akcióra s ez volt az oka, hogy tegnap délben kihallgatásra jelentkezett. Hogy mit végzett, azt nem tudni, azonban nem lehetetlen, hogy a trónbeszéd elmarad. Bécsi jelentések szerint az udvarnál a hangulat nagyon ellen­ségesre fordult Tisza iránt, aki a koronát­ eddig is olyan kellemetlen szituációkba sodorta, ame­lyekben a kiegyezés óta összesen nem volt része.­­ Bécsben a várható demonstrációk akkora izgatottságot okoztak, hogy ma­ délelőtt az egyik telefon-kérdezősködés a másikat érte az ellenzék főhadiszállásán, hogy csakugyan meg­­történhetik-e az ellenzéki képviselők részéről a tüntetés és intézkedik-e enről a­­ magyar büntetőtörvény? Egy bécsi lap több magyar politikust megkérdezett ebben az irányban. Nyilatkozataikból a következőket ismertetjük: Szivák Imre: A büntetőjoggal nem foglal­kozik é s ezt a kérdést behatóbban kellene tanulmá­nyozni. de azt hiszi, hogy a trónbeszédbe való köz­­beszólás nem tartozik a királysor fcés fo­galma alá. Dr. Günther Antal: Annak, ha a független­ségi képviselők esetleg közbeszólnak a trónbeszédbe, büntetőjogi következése nem lehet. A­míg a trónbeszédet a képviselőházban is el nem mondották s az elnök be nem zárta az országgyű­lés ciklusát, a képviselőket védi az immunitás. A trónbeszéd országgyűlési aktus. Ha magánember za­varná éppen a trónbeszédet, az ellen a király elleni becsületsértés címén, melyet a mi törvénykönyvünk királysértésnek definiál, lehetne eljárást indítani. De képviselő ellen­­— és a trónbeszéd elmondása idején még képviselők azok, akiknek most véget is ér a megbízatásuk­­— nem lehet­ semminemű eljá­rást folyamatba tenni. -Szederkény­ Nándor: Ez kérem, csak azt illendőség kérdése. Egyebekben a trónbeszéd meg­hallgatása alatt a képviselőket épp úgy védi az immunitás, mint akár a parlamentben. Az is or­szággyűlési aktus és — végre — a trónbeszéd­,­hez hozzá is szólhatni. Különben az ellenzék eb­ben a kérdésben magatartására vonatkozólag ha­tározatot még nem hozott.. Hentaller Lajos: A képviselő éppen ügyi tag­ja a szent koronának, mint a király. Sőt a teljes jogai nem is annyira föltételezettek, mint a királyéi,­­akinek azok gyakoroltatása előtt esküt kell tennie az alkotmányra. A képviselő tehát a trónterembeli is természetesen minden következés, sőt mindezt zs én nélkül kifejezést adhat a nézetének. A király és a magyar nemzet közötti viszonyt illusztrálja,­­hogy az esküszegő királyt, Zsigmondot a nemesség elfogta és a visegrádi várba záratta. Külömben ért , sokkal jobb ízlésűnek tartom Ferenc Józsefet, mint a­­sem beálljon a trónbeszédében illemtanálrnak. Ek­ nem megyek fel a várba, a királyt még soha nem­­ láttam, hát most már késői ismerkedni. Azt hiszem­ azonban­, a függetlenségi pártból sokan mértnek és a dorgatóriumnak a trónteremben furcsa következé-­­­sei volnának. i i , í I í ii [ -| i.*í f Madarász József röviden felelt: Dehogy is lehet a dolognak következése. Kiki azt kiabálja, amit akar. -A! #‘.! ! . i u 1 .. . % - A pártokból. Gróf Apponyi Albertnek és a’ nemzeti pártnak egyesülése a függetlenségi párttal volt ma is a beszéd tárgya a politikai körökben.­­ Apponyi valószinüleg már a holnapi beszédé-' ben, melylyel a szövetkezett ellenzék nevé­ben Kossuth Ferencet üdvözli, jelezni fogja­ belépő szándékát és kifejti majd azt a véle-,­ményét, hogy a hatvanhetes alap ez idő szerint nem alkalmas arra, hogy a nemzet jogai ér­vényesülhessenek. A vezérlő-bizottság ma dél­előtt újra jelölő-értekezletet tartott. A kon­ferencián résztvettek: Kossuth Ferenc, báró Bánffy Dezső, gróf Zichy Aladár, Szeder­kényi Nándor, Justh Gyula, Thaly Kál­mán és Tóth János. A bizottságnak ma is sok dolgot adott azoknak az ellentéteknek a’ kiegyenlítése, melyek a külömböző ellenzéki pártok hirtelen egyesüléséből támadtak. A néppártnak a negyvennyolcas pártba való olvadásáról szóló hírekre vonatkozólag a párt hivatalos lapja a következő nyilatkozatot közli:­­ ■ . ■ ..­­ ,! :­Néppártiaknak­ a Kossuth-pártba tervezett be­lépéséről is mesélnek egyes, mindenáron szenzációk­ban utazó lapok, hát erre kijelenthetjük, hogy mi nem ismerünk olyan néppártit, aki csak egy lépés­sel is tovább menne arról az alapról, amelyre az el­lenzéki pártok szövetkezése hath­oztatott. Ez az alap, a házszabályrevízió kérdésében küzdelem Tisza ellen, megakadályozása annak, hogy a november 18-iki merényletből jogforrást fabrikálhasson Tisza. Ezen az alapon, alkotmányunk és parlamentariz­musunk megvédése céljából szövetkeztek 67-esek, és 48-asok, keresztény politikusok­ és szabadelvűek, ka­tolikusok, protestánsok és zsidók. D­e csak éppen ezen az alapon. És csak ebből a célból. Eb­ben az ad-hoc­ koalícióban minden ellenzéki párt és frakció fentartja eddig vallott pártprogramm­­já­t a m­aga teljességében, a maga csorbí­tatlanságá­­ban. Ebben az ad hoc koalícióban a néppárt n­em adott és nem ad fel pártprogrammjából egy betűt sem és noha, a dolog természeténél fogva­ ez az ad hoc koalíció a választásokba is belehúzódik, sőt valószínűleg az új képviselőházban is fenn fog állani mindaddig, amíg fennáll a koalíciónak indító oka. Tisza­házs Mihály revíziós mániája: a néppárt sem­ a Választásokban, sem az új parlamentben nem áldoz fel eddigi programmjából egy betűt sem. A függetlenségi párt január 3-án délután hat órakor, a nemzeti párt délután 3 órakor, a Szederkényi-frakció délután öt órakor tart értekezletet.­­ A kormánypártban ma este nagyon kevesen voltak. Tisza azonban késő estig ott maradt és sűrűn tanácskozott a végrehajtó­­bizottság tagjaival és a jelöltekkel. A párt savanyú hangulatban kívánt egymásnak — boldog újévet,­­ ■

Next