Pesti Napló, 1911. február (62. évfolyam, 27–50. szám)
1911-02-21 / 44. szám
Budapest, pesti napek 1911 február 21. 11. szám. 0 ÚJ REGÉNYÜNK, Holnapi számunkban befejezzük most folyó regényünket és holnapután, szerdán megkezdjük új regényünk közlését. Új regényünk a modern angol irodalom egyik legnépszerűbb írójának, Stanley Weyman-nak Érzelmek füzében című műve, mely eredetiben már több kiadást ért nagy népszerűsége miatt. Ismeretes Stanley Weyman arról, hogy képzelőtehetsége vetekedik a G. H. Wellsével, de viszont különbözik ettől abban, hogy nem csapong olyan szertelenül. Ez a regénye egyébként nem csak azzal keltett feltűnést, hogy egy hatalmas képzelőtehetség alkotása, hanem a tartalmában megnyilatkozó mély érzelmességgel is. Jellemző címe az Érzelmek füzében. Az egész regényt az alakjaiban csapongó érzelmek irányítják az epizódok változatosságával is érdekesebbé tett meséjében. Központjában két szerelmes szív van, amelyek csak megpróbáltatások, hányódások után forrhatnak egygyé a kölcsönös megértésben és boldogságban. NAPIHÍREK. A nadrágszoknya. A nadrágszoknyát, a koratavasz legérdekesebb hajtását nem lehet pusztán divathóbortnak minősíteni. A tömeg ugyan nagyon ellenségesen viselkedett vele szemben Párisban, de ma már túl vagyunk azon a koron, amikor mindig és mindenben a tömegnek volt igaza. A nadrágszoknya több, mint női szeszély. Már valóságos társadalmi tünet. A huszadik század gondolkodásából épp olyan természetesen fakadt, mint az aeroplán. Egyáltalában nem kell azt hinni, hogy a női divat valami bolondos torz nyító szellemnek hódol és hogy az óriási kalapok, a „bukj el“-szoknyák és a turbánok után csak a vicclapok számára készülnek a nadrágszoknyák. A női divatban a mi korunk szelleme nyilatkozik meg. Igaz, hogy ezeket a divatokat többnyire párisi cégek kezdik, de nem minden kezdés sikerül és nem minden kísérletből lesz valóságos divat. Párisban már néhányszor megfigyelhettem, hogy miképp próbálkoznak meg új divattal. Két tavaszszal ezelőtt például a rue de la Paix revü híres divat utcán sétáltam és egyszerre feltűnt előttem három különös ruhájú hölgy. Rendkívül elegánsak, de módfelett feltűnőek voltak. Még laikus szemmel is észrevettem, hogy olyan szabású ruha van rajtuk, amilyent még sehol sem láttam. Ez a három hölgy valamelyik előkelő szabócégnek a „marinequin“-je volt (nálunk úgy mondják, hogy ,,problrmamzell“-je). Egy darabig együtt sétáltak, azután elváltak. Körülhordozták a ruhájukat a forgalmasabb útvonalakon, az emberek megbámulták őket, a nők sasszemmel lelesték a ruhájuk titkát és mégsem lett divat ebből a ruhából. Soha nem láttam többé hozzájuk hasonló toalettet, pedig elég figyelemmel kísérem a divatlapokat és „last but not least“ az utcán sétáló nőket. Az asszonyok tehát csak azt fogadják el a divatból, ami az egyéniségüknek és a koruk ízlésének megfelel. Az új divatnak a leghálásabb katedrája a színpad. Amint egy nevesebb és csinosabb párisi színésznő elhatározza, hogy megpróbálkozik az új divattal, csaknem bizonyos, hogy iskolát csinál. A híres és szép Cécile Sores nemrég dicsekedett el vele, hogy rajta volt az első „entravec“, vagyis bukj elszoknya. De nemdivatlevelet akarok írni, hanem elmélkedni a legújabb és legérdekesebb női divaton, amely a keleti nők, különösen a mohamedán nők nadrágviseletét vitte be Páris szívébe. Tudni kell, hogy a nadrágszoknya nem Párisból indult ki, hanem Londonból. London pedig a szüfrazsettek hazája. A nadrágszoknya és a női választójog közt tehát csaknem kétségtelen az összefüggés. Párisban eleinte gyanakodó szemmel nézték az új divatot. A párisiak esztétikai érzését nagyon sértette ez a meglehetősen pongyola viselet. De minden divat csak addig hat komikusan, amíg meg nem szokják. Azonkívül az újabb női divat nagyon hamar változik és pár hét alatt hozzászoktat olyan viselethez, amelyet pár nappal előbb még kacajjal fogadtunk. Szóval a párisiak is ott tartanak ma már, hogy kezdenek beletörődni az új nadrágszoknyába. Sőt ma már azt mondják, hogy ők találták ki, mert a nadrágszoknya a párisi utcák mai sáros, piszkos állapotából eredt. Páris utcái a földalatti „Metro“ építkezése miatt fel vannak hasogatva, homokbelük ki van fordítva és a sok eső miatt lucskosak, csatakosak. A kurta entravée- szoknya, amelyet ma már Budapesten is széltében hordanak, csakugyan a párisi sárral van összefüggésben. De a nadrágszoknyáról a történelmi hűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a praktikus Londonból származott át Parisba, ahol a most való sár igen jó ürügy rá, hogy ezt az inkább egészséges és okos, mint szép divatot elfogadják. Parisnak még egy érdeme van a nadrágszoknya körül. Szebbé, graciózusabbá, nőiesebbé tette. A „Pesti Napló“ vasárnapi számában már láthatunk néhány nadrágszoknyát, de ezek még valóságos karikatúrák ahoz képest, amit legújabban a párisi női szabócégek produkálnak. A legfrissebb modelleken a nadrágszoknya, vagyis helyesebben a drága keleti selyemből készült bugyogó diszkréten eltűnik a hosszú, egybeszabott ruha alatt, amely azonban oldalt fel van hasítva, úgy hogy csak minden lépésnél tűnik elő az új viselet, amelyhez a világ szeme olyan nehezen tud hozzátörődni. Ebből a leírásból azt sejthetné az olvasó, hogy az új divat úgy hat, minttha egy asszony hosszú háziruha alatt bugyogóban menne sétálni. De gondolják hozzá a párisi szabók finom, kipróbált iziésát, amely épp arra törekszik, hogy ez a gondolat egy pillanatra se támadhasson föl és meg fogják érteni, hogy a nadrágszoknya nem olyan őrület, amilyennek az első pillanatban játszik. Különben úgy hallom, hogy a legdivatosabb magyar operettprimadonna már a színpadon viseli is az új divatot. Nem is fogok csodálkozni, amennyiben néhány nap vagy fét múlva a budapesti utcán is fel fog tűnni a nadrágszoknya. Sőt az elmúlt éjjel már mintha rémlett is volna előttem valami, pedig — ma parole! — egészen józan voltam. Most farsang van, könnyű török nőnek öltözködni és akkor már megvan az új divat első, félénk járnitanulása. Sehogysem tudok kiesni a divatlevelek hangjából, pedig a tér már szerű és én társadalmi bölcselkedést ígértem. Ezzel tehát egész röviden kell végeznem. Aki nemcsak külsőségeiben, hanem belső fejlődésében is figyelemmel kísérte a legújabb női divatot, észrevehette, hogy a női viselet erősen közeledik a férfiéhoz. A telt női idomok divatja egészen lejárt. Nyugati városokban a nők erősen sportolnak, masszíroztatják magukat vagy egyenesen éhező kúrát tartanak, hogy eltüntessék túlságosan női idomaikat. , Az új, a testhez simuló divat, a lábakhoz feszülő „bukj el“-szoknya karcsú, magas termetet kíván és csak itt Budapesten, az egyszerű természeti szépségek hazájában hatnak úgy a divatos nők, mintha kinőtték volna a ruhájukat. De Budapesten is vannak természettől fogva soivány, karcsú nők és ezeken az utcai, ugyenevezett trotteur-ruha már valóságosan férfias, angolos, egyenes vonalú sziluetteket produkál. De mi ez a nadrágszoknyához képest, amely az első komoly lépés abban az irányban, hogy a nő viselete közeledjék a fér, fiához! A nők valóban joggal kérdezhetik, a „természet urai“-tól, vagyis tőlünk, hogy kényelmes és egészséges ruhát hordjunk? A nő sokkal gyöngébb, fázékonyabb, finomabb teremtés, mint mi és mégis szoknyaviseletre kárhoztatjuk.A szoknya egyáltalán nem véd a hideg ellen sőt télen-nyáron valóságos tölcsére és gyűjtőkészítéke mindenféle szemétnek és bacillusnak, amit a nő az aljával összesöpör a sáros, piszkos utcákon. A szoknya a barbárságnak, a maradiságnak a szimbóluma. Valamikor minden ember viselte, mert a zsákszerű ruha a legprimitívebb öltözet. Ma már csak a papok és az asszonyok hordják. A húszaik század asszonya azonban nem akar többé elmaradni a világtól. Nem akarja az egészségét és gyerekei jövőjét föláldozni egy babonának, egy előitéletnek, amely, a nőt szoknya nélkül el sent tudja képzelni. Plume. fr .......... '51 NAPIREND. Naptár: Kedd, február hó 21. - Róm.kath . Eleonora kir. — Prof.: Eleonora. — Görögorosz : febr. 8. Zakariás. — Zsidó: Sab. 23. — A nap két reggel 7 óra — perckor, nyugszik délután 5 óra 25 perckor. — A hold két éjfél 1 óra 35 perckor, nyugszik délelőtt 10 óra 13 perckor. — A képviselőhöz elnöki fogad délután 5 órakor. — A kereskedelmi államtitkár fogad déli 12-2-ig. — A Petőfi Ház (Ereklyemúzeum.) Bajza utca 21. sz. Nyitra 10—2-ig. Belépődíj 1 K. Kedden szabad bemenet. — A Háziipar Szövetség vására (Kigyó tér 1.) Nyitva egész nap. Belépődíj nincs — Székely Bertalan emlékkiállítása a Műcsarnokban, Nyitva délelőtt 9 órától délután 4-ig. Belépődíj 10. — Kövér Gyula kiállítása a Művészházban (Fasor 6.) Nyítva d. e. 9 órától d. u. 4 óráig. Belépődij 1 K. -» A Művészotthon kiállítása a (Váci-utca 9.) Nyitva délelőtt 10 órától este 7 óráig. Belépődij 1 korona. —— Poór Bertalan kiállítása a Könyves Kálmán szalonjában (Nagymező-utca). Niytva 9—7-ig. Belépődíj 60 fill. — — Nemes Marcell képkiállitása a Szépművészeti Múzeumban. Nyitva délelőtt 10 órától délután 2 óráig. — — A Nemzeti Múzeum régiségtára nyitva 9—2-ig. — A Raul György-múzeum nyitva délelőtt 10—4-ig. — A Szécheny Múzeum nyitva délelőtt 10—12-ig. — A Tanszer Múzeum nyitva délután 3-tól este 7-ig. —■ A Nemzeti Múzeum könyvtára nyitva 9—4-ig. — Az Akadémia könyvtára nyitva délelőtt 8—7-ig. — A statisztikai hivatal könyvtára nyitva 9—2-ig. — Az Egyetemi könyvtár nyitva délelőtt 9-től d. u. 6-ig. — A Fővárosi könyvtár nyitva 9-2-ig. — A Kereskedelmi Múzeum könyvtára nyitva 9—2-ig. — A pedagógiai könyvtár nyitva 9-2-ig. — Atechnológiai könyvtár nyitva 9-2-ig. — A király. A király a tegnapi verőfényes időben déli tizenkét órakor tizenöt percig sétált a királyi vár kertjében. Ma reggel külön kihallgatáson fogadta József főherceget. Ő felsége tiz órakor általános kihallgatást adott a palotában, ahol megjelentek előtte a következők: Wekerle Sándor, gróf Csekonics Endre királyi főasztalnokmester, gróf Cziráky Antal, Vályi János püspök, gróf Hadik-Barkóczy Endre, báró Klórbucsár Vilmos lovassági tábornok, Bogdanovics Lucián pátriárka, Fanta Károly táborszernagy, Metianu János metropolita, Kardos Kálmán, gróf Forgách János, báró Üchtritz Zsigmond, báró Fiáth Pál és báró Vojnich István titkos tanácsosok, Makfalvay Géza főispán, nyugalmazott államtitkár, Magyar, Nikics, Froreich-Szabó, Schay, Kálnay és Cech vezérőrnagyok; Tabódy József, Lónyay Sándor, báró Gerliczy Ferenc, Kubinyi György őrnagy, Sárközy Aurél, Hajós József, Kőszeghy Sándor, gróf Zichy Rafael, Barthos Andor, Irsay Andor és Sivó Jenő kamarások; Fackh Paula alapítványi hölgy; báró Dániel Tibor, Fejérváry Jenő, Matkovich Béla és gróf Wilczek Frigyes főispánok; Hevesy Lajos és dr. Ludvik Endre udvari tanácsosok; Múzsa Gyula és gróf Scherr-Thoss Béla országgyűlési képviselők; Alexich, Józsa és Kratky ezredesek; Horváth István prépost, Ónodi Adolf egyetemi tanár, Horthy alezredes, Láng alezredes özvegye, Wälder Gyula vezérigazgató, Szepessy és Petróczy kapitányok, gróf D’Orsay főhadnagy, Sándor Ármin tőzsdetanácsos és Gradascsevics Musztaj bég földbirtokos; együttesen jelentek meg kihallgatáson báró Than Károly őrnagy, báró Than Albin szaktudósító és báró Than Ervin mérnök. — Ferenc Ferdinánd Londonban, Bécsben jelentik. György angol király koronázásán, miként beavatott helyeken határozottsággal beszélik, királyunkat Ferenc Ferdinánd trónörökös fogja képviselni. A trónörököst rendes kíséretén kívül diszkíséret gyanánt több osztrák és magyar arisztokrata is el fogja kísérni Londonba.