Pesti Napló, 1912. június (63. évfolyam, 129–153. szám)

1912-06-01 / 129. szám

Budapest, szombat PESTI NAPLÓ 1912 junius 1. 129. szám. 3 lenizál gróf Tisza István véderőbeszédével s kon­statálja vele szemben, ho­gy az ő követeléseik nem forradalmi jellegűek. A kilences bizottság pro­­grammja csak ígéret marad. Kívánja a junktumot a véderőreform s a választójogi reform közt. Vé­gül határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint a kormány nyújtson be kimutatást ama bevételi for­rásokról, amelyekből a katonai kiadási többleteket fedezni akarja. Horváth Mihály szerint a militarizim is túlten­­gésben szenved. Foglalkozik a munkapárt katonai programmjával konstatálja, hogy a választás előtt nem ismertették a véderőjavaslat óriási terhek. Leg­alább váltsa be a kormánypárt a kilences bizott­ság programmjára vonatkozó ígéretét. Foglalkozik a javaslat nagy terheivel, amelyek meg fogják bil­lenteni az államháztartás egyensúlyát Sajnos, hogy a költségek jó része nem térül vissza. A létszám­­emelést túlságosnak tartja, mert nincs megfelelő anyag. Igazságtalannak tartja a szolgálati időben való aránytalanságot. Majd foglalkozott a tiszti kérdés helyesebb megol­dásáva. Az altisztképzésnek rendszeresnek kell lennie s külön altisztképző is­kolákat kell felállítani. A tisztképzés magyarosí­tásának szükségességét fejtegette. Lehetővé kell tenni a tisztek szabad nősülését s a nős tisztek át­helyezését lehetőleg korlátozni kell. Ezután foglal­kozott a közegészségügynek a hadsereghez való vi­szonyával. Az orvosképzést ma már megfelelőbb­nek tartja. Ezután foglalkozott a katonai beszállá­solás és az előfogatozás kérdésének rendezésével. Végül a katonaság népszerűsítésének szükségessé­gét fejtegette. Határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint utasíttassék a honvédelmi miniszter, hogy tegye lehetővé, hogy a katonaság az aratás­nál és tűzoltásnál az eddiginél fokozottabb mérték­ben vétessék igénybe. Bikády Antal: A hadseregből száműzve van a magyar őrzés, a magyar szó, címer és zászló. A magyar történelmet is meghamisítva tanítják a had­seregben. Erre a hadseregfejlesztésre a nemzetnek titkos szüksége s nem szabad ezt a többségi akarat­tal áterőszakolni A többségi akarat tulajdonképpen bécsi akarat. A javaslatot már formájában nem le­het elfogadni jóhiszeműséggel. Az elnök figyelmeztet­, hogy nincs joga senki­nek jóhiszeműségét kétségbe vonni. Ezért rendre­­utasítja. Bikády Antal szerint a hadsereg rendeltetése a mai létszámmal is elérhető. Foglalkozott a javas­lat pénzügyi terheivel s végül határozati javaslatot nyújtott be, me­ly szerint a véderő szükséges fej­lesztése a honvédség keretében történjék. Az ülés két óra után végződött. Az egységes alap. — A politikai helyzet. — Budapest, május 31. .(Saját tudósítónktól.) A vezérek m­a éjszaka bizonyára a jól elvégzett munka szerezte enyhe megelégedéssel hajtják pihe­nőre a haza gondjai miatt ráncos hom­lokú fe­jüket. A nagy feladat elvégeztetett: az ellen­zéki pártok pontosan megállapították, milyen árért hajlandók leszerelni a harcot. Hogy pe­dig beigazolják, mennyire reális a kínálatuk, letették a fegyvert, még mielőtt tudnák, hozzá­járul-e a kormány az előterjesztett tervezet­hez? ! Az az elaborátum, melyet kidolgoztak s melyet holnap reggel Kossuth Ferenc bizo­nyára keretes beszéddel körülgarnírozva nyújt át a képviselőház ülésén Lukács Lászlónak, önmagában bizonyára értékes munka. A vá­lasztójogi tervezet messze távol áll ugyan az igazi demokratikus választójogtól, de hol van az a naiv ember, aki föl meri tételezni, hogy még ezt is komolyan meg akarják és meg fog­ják csinálni? Csalétek ez, melyet azok a gimplik kapnak be, akik kitették az országútra. Kulissza, mely mögött el lehet vonulni. A tervezetet ma reggel már egész terje­­delmébn ismertettük. Közlésünkön csak néhány változtatást kell ejtenünk, így választó az, aki az utolsó öt évben választó volt, ezenkívül tíz év óta állampolgár, tud írni és olvasni, huszon­négy éves s legalább egy éve állandó la­kása van egy községben. A tervezet meg is mondja, mi ez az állandó lakás: legalább egy ,szoba-konyha, melyben a­­választó hozzátarto­zóival együtt lakik, vagy legalább olyan lakás, melyhez a helyhatósági rendeletek tizenöt na­pos felmondási időt kötnek. A képviselőjelölés­nek a választás előtt ö­t (és nem nyolc) nappal kell megtörténnie. A betegpénztárak tagjai nem kötelesek igazolni az állandó lakást. A szava­zás titkos az összes városokban, tizenötezer főnél nagyobb lakosságú községekben, olyan kerületekben, melyekben a lakosság legalább hatvan százaléka tud írni-olvasni s olyan kis­községekben is, melyekben ezer munkásnál többet foglalkoztató ipartelepek vannak. Ha valamelyik nyilvános szavazású kerület eléri a titkos szavazás kvalifikációját, akkor erről törvényjavaslatot kell beterjeszteni a Ház elé. íme: ezek a már ismertetett javaslat kor­­rektívumai. A véderő dolgában egyelőre a vég­leges véderőjavaslat sérelmes rendelkezéseinek kiküszöbölését kéri az ellenzék, de itt bölcs óvatossággal a 43. szakasz külön nincs feltün­tetve. Ha a javaslat módosításához a kormány nem járul hozzá, akkor véderőprovizóriumot kér az ellenzék, de ennek idejét nem állapítja meg. Egyebekben a kölcsönös osztatlanság alapján állnak a pártok, melyek kötelezik ma­gukat, hogy külön egyikük sem lép tárgyalá­sokba a kormánynya. Ez az ellenzéki dobogó, amelyre ma nagy lelkesedéssel felállott valamennyi párt. A leg­­gyanúsabb a Kossuth-párt értekezletének lefo­lyása, ahol Förster Aurél nyíltan kifejezést adott aggodalmának a szocialistáknak jutó jo­gok miatt, Jármy Béla pedig a mezőgazda­­sági cselédek választói jogát kifogásolta. Ezek a demokratikus választói jog szövetségesei! Holnap Kossuth Ferenc azt fogja kérni a kormánytól, hogy néhány napig a Ház ne tart­son ülést, hogy kellő módon meggondolhassa az ellenzék ajánlatára adandó válaszát. Lehet, hogy Lukács hajlandó is az elnapolásra, bár gróf Tisza István ezt is ellenzi. Arról azon­ban, hogy a kormány ezt a tervezetet a béke­kötés alapjául elogadja, a munkapártról érkező hírek szerint egyáltalán nem lehet szó. Tisza és gárdistái hengerelni akarnak. Az erőszak eddigi sikerétől megittasodtak. S ha az ajánlatra retus érkezik, várjon az eldobált fegyvereket hogyan szedik ismét össze a har­cosok ? Még megjegyezni való van különben is a mai megállapodáshoz. Először is a garancia kérdése. Ha Lukács László még ma is ígéri, hogy a választójogot (melynek priuszától már szép csöndesen elállott a függetlenségi párt)­­ olyan keretek közt valósítja meg, ahogy ezt az ellenzéki tervezet kívánja: mi a biztosítéka an­nak, hogy ez csakugyan meg is történik? Az el­lenzék kiadja a kezéből a fegyvert s megsza­vazza a véderőreformot. Ha ez bekövetkezett, akkor a választójog dolgában már a kormány diktál. És nem akarunk senkit rosszhiszeműség­gel megvádolni, de nem tudjuk, nem szerez-e a kormány éppen abból a táborból, melyre olyan könyező meghatottsággal tűzte ki a választói re­form zászlóját, segítőcsapatokat a reform meg­buktatásához? Érdekesen jellemző, hogy P­o­l­o­n­y­i Géza indítványt akart tenni, melyben a házszabályok védelme miatt kizárt két képviselő, Kovács Gyula és Ráth Erndre ügyével szolidárisnak je­lenti ki magát az ellenzék. Ezt a szándékát azon­ban eltérítették. Már most kérdés, mi lesz a ki­zárt képviselők dolgával? Mi lesz a házszabály­­sértéseknek azzal a végtelen sorával, melyet Tisza István vak dühében elkövetett? Ezt mind lenyeli az ellenzék azért az árért, hogy megszabaduljon az obstrukció nyűgétől. Hiszen így minden vád, am­elylyel az obstrukció miatt illették azokat, akik persze ehhez a rendkívüli eszközhöz könnyelműen és meggondolatlanul nyúltak, beigazolódik! Holnap természetesen világosabb lesz a helyzet. Félünk attól, hogy keservesen világo­sabb. Tisza ma már kiadta a jelszót, hogy azon­ az alapon, melyet az újdonsült koalíció csinál, még tárgyalásokba sem szabad a kormánynak, bocsátkoznia. Ha Lukács nem bírja magát az ő befolyása alól emancipálni, akkor a függetlenségi párt is megkérdezheti önmagától, hogy miért kellett programmja és küzdelme iránt bizalmat­lanságot keltenie azzal, hogy a választójog elvi ellenségével állott össze — választójogot csi­nálni? Itt jegyezzük még fel, hogy értesüléseink szerint gróf Andrássy Gyula nem járul az ellenzék kibontakozási alapjához. Nem azért, mert kevesli, hanem mert fél attól, hogy hátha mégis megvalósul. Híreink itt következnek: Az ellenzék megegyezése. Az ellenzék a közös operációs alap dolgá­ban ma délelőtt tartotta utolsó értekezletét, me­lyen teljesen megállapodott. A konferencia dél­előtt tizenegy órától délután háromnegyed két óráig tartott s azon J­u­s­­­h Gyula, H­o­l­ló La­jos, Földes Béla, Bakonyi Samu, Kos­suth Ferenc, gróf A­p­p­o­n­y­i Albert, D­é­s­y Zoltán, Mezőssy Béla, Sághy Gyula Gál Sándor P­o­l­ó­n­y­i Géza, E­g­r­y Béla, gróf Zichy Aladár, Szmrecsányi György, Huszár Károly, Szabó István (nagyatádi) és gróf Károlyi Mihály vettek részt. Az értekezletről elsőnek Mezőssy Béla távo­zott, aki a következőket mondta el az újságíróknak: — Megegyeztünk a véderő dolgában teljesen és megállapodás jött létre a garanciák dolgában is. Most folyik a szövegezés munkája. Kossuth Ferenc hol­nap a képviselőházi ü­lés elején felszólal és elmondja az ellenzék közös követeléseit, majd ezt a kérést intézi Lukács Lászlóhoz, hogy mielőtt vá­laszol, napolja el a képviselőház üléseit. Utána Ho­ll­ó Lajos informálta hasonlóképpen az újságírókat, majd Polónyi Géza öblös alakját fo­gadta a bizottsági terem előszobájában vidám éljen­zés. Ő is nyomban megtagadta a részletes felvilágo­sítást, azzal a megokolással, hogy a konferencia részt­vevői diszkréciót fogadtak. — A holnapi ülésen — mondta — úgy is nyil­vánosságra kerül minden. — Csak annyit mondjon, kegyelmes úr, hogy hány éves a provizórium? — Hány éves? Semmiféle éves. Még nem nagy­korú. — Tehát négy, vagy hat esztendő? — Se négy, se hat esztendő. — Úgy informálódtunk, hogy négy és hat esz­tendő közötti provizóriumot ajánlanak a kormánynak. — Aki ezt mondta, tévesen informálta az urakat — válaszolt Polónyi. — Mutassa kegyelmes úr az ujjával, hogy hány esztendő? — tréfálkozott egyik Újságíró. — Hát se egy, se négy, se hat... — Eszerint nem kötöttek ki terminust. — Azt hiszem, eleget mondtam azzal, hogy se egy, se négy, se hat. Désy Zoltán így ismertette a tényállást: — A megállapodást, amely minden vonalon létre­jött, ma este visszük a pártok elé. Az ellenzék óhajait a holnapi ülésen Kossuth Ferenc fogja előterjeszteni, aki arra fogja kérni a kormányt, hogy a folyamatba teendő béketárgyalások céljából három napra napolja el a Házat. Remélem, hogy a megegye­zés alapján létrejöhet a béke, de ha kudarcot vallunk, száztízen álljuk a harcot. Az ellenzék megállapodása. Az ellenzéki pártok ma délben megkötött megállapodása, melyet írásba is foglaltak, há­rom irányban rendezi a kérdéseket. Az első rész a választójogra vonat­­­kozik. Itt a Justh Gyula álláspontja diadal-

Next