Pesti Napló, 1913. december (64. évfolyam, 285-308. szám)

1913-12-25 / 304. szám

Budapest,­ csütörtök *ESTI NAPLÓ 113. december 25. 804. szám. 69 gára a figyelmet, amiről — művészeken és „mű­­értőkön kívü­l — a Japán-kávéház márványasz-­­ tala tudna bőven beszélni. Egy éve kollektív kiál­lításon mutatkozott be, s azóta mint festő is rend­kívül sokat ígérő talentum. Most az Ernst­ Múzeum­­ban ugyancsak értékes képei láthatók, Iványi-Grünwald Béla. A nagybányai művész­telepnek, volt éveken át jellemző képvise­­lője, egyik vezetője, lelke. Ma Kecskeméten veszi körül egy törekvő festő-fiatalság, amelynek lelkes­, jó­ségét Iványi-Grünwald ápolja. Néhány évvel ez­­előtt izgalmas változáson ment át, új csapásra, új ■ célok felé terelődött művészete. A gyöngéd natu­ralistából stilizáló művész lett. Ma gyönyörű da­rabjait állítja ki ebbeli törekvésének, amelyek a drágakövek mély szélességével hatnak. Jávor Pál: A csendélet, az interieur, az em­beri akt állandó témája. Valahányszor kiállít a Műcsarnokban vagy a­­Nemzeti Szalonban, mindig figyelmet kelt. J­ó­z­s­a Károly. Néhány éve került haza , Münchenből. Fest is, de tevékenységének nagy-­ része a grafikára esik. Nagyon törekvő, ig dolgos piktor.­­ An­d­ah­ázy-K­a­s­n­y­a Béla, tájképeket fest, színes és kellemes dolgokat. "A legnagyobb túlzással se mondhatjuk tekintélyes korú művész­nek. Sőt Alig huszonhárom éves. De ezért már egész sereg dijat nyert. Budapesti, főképp, tabáni képei csakugyan nívósak’. Kacziány Aladár. Az egészen fiatalok biz­tató gárdájába tartozik. Rajztudása kétségtelen. Ta­­­avaly egy különösen érdekes képét láttuk a Mű­csarnokban szürke világítású, szimbolikus aktját Kádár Béla. Pár éve tűnt fel a Művészház kiállításain. Figurális dolgokat fest, kiváló szin­­tehetséggel. Kernstok Károly. Röviden bajos összefog­lalni, hogy mit jelent ő a magyar művészi életben, az utolsó esztendők történetének Kernstok Károly­­ dinamikus pontja. Súlyos és erőteljes egyéniség, aki a harcos fiatalok élén megy. A művészet leg­nehezebb problémáival viaskodik. Valamikor napfényben, mezőn álló és haladó alakokat fes­tett. Ma­ komponál, meztelen emberi testek formái érdeklik. Egyre jobban széles falakra, a freskó- festés felé terelődik művészete. Emellett energia­­bőségéből arra is jut, hogy egészen más területen is munkálkodjék. Erről falujának,­­ a dunamenti Nyerges-Újfalunak lakói tudnának beszélni, akik nem egyszer hallották, mint a haladó­ demokrácia ügyét, képviselő szónokot, t vezető tagja,­ alelnöke a­­Választójogi Ligának. Kisfaludy-Strob­l Zsigmond: Egy bronz­szobra — nobilis fölfogású hármas akt — a múlt évben díjat nyert A „legjobb társaság“ szalon­jaiban találhatók portrait-szobrai. Megkapta a legnagyobb tanulmányi ösztöndíjat, amit magyar művész kaphat. Az ősszel pedig elnyerte a Hor­váth Mihály-szoborpályázat első díját. Uj Görgey­­mellszobra kiváló, Kiss Rezső. Egyike a legfiatalabbaknak, akik ma a piktúrában szerepelnek s mégis nem közönséges sikerre hivatkozhatik. Arcképeit ele­gáns és virtuóz előadás jellemzi. Ezen a téren minden valószínűség szerint egyike a nagy jövő embereinek. Az idén tavaszszal Londonban volt kiállítása, amelyet a sajtó s az angol m­űértő közönség is igen kedvezően fogadott. Kl­éh János. ‘A szolnoki művésztelep tagja, fiatal, szolid törekvésű tájképfestő. 1g.4. Komáromi-Rát­z Endre. Az akadémiából fr“*“’- ■'~;T; ■' ' *•«**»;. - ; ? - ■••‰-.■ Czigány Dezső Hollósy mesterhez s onnan Benczúrhoz jutott. A jobb értelemben való érzelmes képeket, de más­félét is fest. Nagyszerű hegedűs is. Kosztolány­i-K­a­n­n Gyula. Építésznek indult s mint ilyennek, külön kötetben jelentek meg ideális tervezései. Jó idő óta azonban csak a festésnek hódol. Eleinte mint plenair-festő sze­repelt, de újabban stilizáló irányba terelődött a művészete. Képeivel csak akkor jelentkezik a nyilvánosság előtt, ha komoly, tartalmas mondani­valói vannak. Körmendi-Krim Jenő: Szobrász. Nem­rép tájakat fest. Idehaza r. tárlaton aránylag későn jelentkezett. Nem keresi a föltűnést A művészek komoly, nagyon tartalmas embernek ismerik. • Lakatos Artur. Fest is, de elsősorban mint iparművészt ismerjük. A lakás, az interieur az ő igazi területe, amelynek szép, művészi formálásá­ban otthon van. Újabb képei egy versaillesi ki­rándulás kedves emlékeit őrzik. László Fülöp. Fölösleges róla hosszabban írni: a nagyurak, hercegek, királyok portretistáját hetedhét országban ismerik és­­ irigylik. A fo­tográfus-segédből lett művészmilliordosról bizony eltérők a kritikai vélemények, de a sikert nem vitathatja el tőle senki. Ligeti Miklós: Budapesten sohase mehet ki a köztudatból, hogy egyik legjobb nyilvános téren álló szobrunk, az „Anonymus“, az ő műve. De ez a mondat persze nem jelenti azt, hogy több, sőt egész sor kitűnő műve nincs. Arrivé! L­u­x Elek. Szobrász, akit még nem ronthattak el a nyilvános szoborpályázatok. Részint azért is, mert egész fiatal. Amit eddig kiállított: apró bronzok és márványok, „szép aktok és arcképek. Majo­r Henry. Újságolvasó és nézegető enn” végezte párisi tanulmányait Nobilis, törekvésű és egyre fejlődő készültségű művész. Kővári Szilárd. Fiatal és törekvő festő, aki mindig figyelmet kelt a tárlatokon. Érdekes utcarészleteket és tájképeket fest, élénk színesség­­gel ható módon. Kö­vér Gyula: Festő és grafikus. Nagy prob­lémák nem foglalkoztatják ugyan, de azért foly­vást az alkotás lázában ég. Kellemes és tetszetős­­dolgok festője. Sokat dolgozik, — pedig nem afféle vásári munkát produkált — emellett azonban ráér­­ arra is, hogy a művészek klubjának, a Fészek­nek titkári teendőit végezze. Kubinyi Sándor: Egyike azoknak, akikről időnkint ily cint alatt emlékeznek meg az újságok: „Magyar művész sikere külföldön“, Münchenben él állandóan. Olykor hazalátogat s ilyenkor min­­­­­dig meglepő dolgokkal mutatkozik be a közönség­­i­é­nek és a művészvilágnak. A német humoros la­­­­poknak, elsősorban a „Jugend“-nek régóta meg­­­­becsült munkatársa. Mint karrikaturista, egyik’ ,­ legjobb emberünk. ' Runwald Cézár: Csen­déleteket, arcképet, I Szinyei-Merse 'Pál Benczúr Gyula Iványi-Grünwald Béla F .. .­­,v'‘ . .. Stettka Gyula Kernstoh, Károly

Next