Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-13 / 193. szám

4 Budapest, csütörtök 1« • PESTI NAPLÓ 1914. augusztus 13. (193. szám.) —­­ ELFOGOTT FRANCIA AUTOMOBIL Majna-Frankfurt, augusztus 12 A Koblenz melletti Poppart állomás kö­zelében augusztus 7-én elfogtak egy Francia­országból jött automobilt, amelyben három francia hölgy ült. A hölgyeknél igen sok pénz volt. . A. NÉMETEK LOVAGIASSÁGA f­f Berlin, augusztus 12. A „Lokalanzeiger" jelenti : Külföldi lapok­­azt állítják, hogy Cambon Pál francia nagy­­követ azért a különvonatért, mely elvitte a ha­táron túl 4000 frankot volt kénytelen fizetni. A lapok azonban megfeledkeznek arról, hogy ezt az összeget hamarosan visszafizették neki. HAZUDNAK A FRANCIA HADITUDÓ­,­SZTÓK Berlin, augusztus 12. A Wolff-ügynökség jelenti: Teljes tudatában annak, hogy a francia hadi­tudósítás hogyan mű­ködik, egy cseppet sem csodálkozunk azon, ha Pa­risból elárasztják a világot durva hazugságokkal,­­amelyek a francia fegyverek fényes győzelmeiről számolnak be. A teljesen nyílt Allkirch városkában­­levő német határcsapatok határozott utasítást kap­tak, hogy túlerővel szemben ne bocsátkozzanak harcba, amíg erősebb segélycsapatok nem érkez­nek. Ebből a tényből a francia haditudósítás azt közli, hogy nagyszerű támadást intéztek egy német erődítmény ellen és hogy a németek teljesen fej­vesztetten menekültek. Közben tudvalevőleg a beha­tolt francia hadosztályt Mühlhausennél megverték a németek s a svájci határ felé szorították. Erről természetesen hallgat a francia haditudósítás, de élénken színezi a franciáknak a lakosság diadalmá­mora közt történt bevonulását Mühlhausenbe. Épp oly hazugok azok a hírek, amelyek a lüt­tichi eseményekről, a­ német és belga harcosok szá­máról, a németek veszteségeiről stb.-ről szólnak. Mindezeket a hazugságokat a tények meg fogják dönteni. De a leghatározottabban tiltakozni kell azon gyanúsító állítás ellen, mintha Németország Angliától azon az áron akart volna neutralitást kérni, hogy Hollandiát felosztják, valamint az el­len, hogy német csapatok a védő­árkokból fehér lobogót lengettek volna és a tüzelés beszüntetése után alattomosan lövöldözni kezdtek. Milánó, augusztus 12. A franciák még tán ma sem nyugosznak bele Liége bevételébe. A „Corriera della Sera" közli a „Matin" hosszú riportját Liége ostromáról, a hazudozásnak igazán klasszikus művét. A riport pokolfekete és vérvörös szí­nekkel festi a belgák hősiességét, huszonöt­harmincezer németet lövet le a városokban,­­ de aztán a „Corriere" hozzáfűzi, hogy Liége mégis csak eleshetett, mert h­a még állna, akkor nem tért volna vissza a 3. di­vízió és a 15. dandár a hadsereghez és a partraszállt angol csapatok nem Namur, hanem Liége segítségére vonulnának. És még egy: a német hivatalos jelentések soha sem fogják elsajátítani a hazudozás francia mes­terségét. Paris, augusztus 12. (Rómán át érkezett.) A párisi újságírók mindennap háromszor je­lentkezhetnek a hadügyminisztériumban, hogy a harctérről érkező híreket átvegyék. A hírek kiadá­sának ideje déli 12 óra, délutáni 6 óra és éjfél. Az újságírókat egy nagy szalonban fogadják, melynek fala egészen be van borítva hadijelvényekkel és zászlókkal. A minisztérium egyik tisztviselője fel­olvassa és azután sokszorosítva átadja az újság­íróknak a legújabb híreket. Mást a lapok nem közzölhetnek, mint amit készen átadnak nekik. A hadügyminisztérium által megfogalmazott harctéri hírek nagyon gondosan és igen ravaszul vannak megfogalmazva, mert a kormány jól tudja, hogy minden szónak, amit most a lapok a harc­térről közölnek, nagy jelentősége van. A BELGA BESTIÁK Berlin, augusztus 12. A „Berliner Tageblatt" jelenti: Belgium-ból egyre érkeznek szerkesztőségünkbe német menekültek, akik borzalmas részleteket be­szélnek a belgák fanatizmusáról. Teljesen szavahihető előadások szerint egy német mé­szárost Brüsszelben a Rue St. Pierre-ben a szó szoros értelmében darabokra vagdaltak, miközben az őrült tömeg azt ordította, hogy olyan halált szánt neki, amilyen mesterségé­nek a legjobban megfelel. Egy brüsszeli csa­lád hét gyermeke közül hármat a tolongás­ban a tüntetés alkalmával agyontapostak. Egy német asszonynak egyik szemét kiszúrták. Egy másik asszony, aki megmenekült, de a gyermekeit nem tudta megmenteni, Németor­szágba való utazása közben megtérült. Az utasok elbeszélése szerint az egyik városnál kiugrott a vonatból és halálosan megsebesült. (M. T. I.) Berlin, augusztus 12. A Hamburg—Amerika hajózási vonal egyik kapitánya a „Hamburger Fremdenblatt"-ban cikket az antverpeni élményeiről. Előadása szerint a tün­tetők két német nőt teljesen meztelenül, hajuknál tolva hurcoltak ki az utcára. A rendőrség és a katonaság anélkül, hogy beavatkozott volna, tétlen szemlélője volt a szégyenletes botránynak. Egy hajóskapitány áldott állapotban levő feleségét a hajó fedélzetéről a partra dobták és a szerencsét­len asszony ott szülte meg gyermekét. Egy német munkás feleségét férje és gyermekei szeme láttára meggyalázták. Csütörtökön a megvadult tömeg sorra felgyújtotta az elmenekült német kereskedők kirabolt lakóházait. Az egyik kórház német nem­zetiségű betegeit kiutasították. A hollandi határon menekülő asszonyok vánszorogtak keresztül kam­u- TÁMAD A NÉMET FLOTTA Berlin, augusztus 12. A Wolff-ügynökség jelenti: Hadiflottánk tevékenységéről, amelyet a háború eddigi fo­lyamán kifejtett, azt itt értesülést kaptuk, hogy három tengeri harctéren: az Északi tengeren, a Keleti tengeren és a Földközi tengeren hadi­tengerészetünk egyes részei hadműveleteiket az ellenséges partokig tolták előre. Ezek a vál­lalkozások tanúságát adják az offenzív kato­nai szellemnek, amely egész flottánkat áthatja. A libaui hadikikötő bombázása és blo­kádja, melyben a kis Augsburg cirkálón kívül a Magdeburg is részt vett, eredménynyel járt. Az ennek következtében előállott rémület a kongói kikötőnek elpusztításában is megnyil­vánult. Nem kevésbbé hatásos volt a Földközi tengeren lévő hajóink megjelenése az algíri partokon, ahol Filippeville és Bone megerősí­tett kikötőket bombázták, miáltal jelentéke­nyen megzavarták a francia csapatszállításo­kat. Angol lapjelentések szerint a kis Königin Louise hajónak, illetve rettenthetlen parancs­nokának, Biermann korvettkapitánynak hősies eljárása mély benyomást tett egész Angliában és aggodalmat idézett elő az angoloknál. Noha künn cirkáló hajóink, miután gyakran egész egyedül operálnak, sokszor igen nehéz hely­zetbe jutnak a többnyire túlnyomó idegen flot­taerővel szemben, mégis a kis Dresden cirkáló, angol hírek szerint, a Cunard vonal Maure­tania nevű gőzösét egész a halifaxi kikötő be­járatáig üldözte. Az Északi tengeren flottánk több ízben előnyomult, anélkül hogy az ellenséggel talál­kozott volna. A tengeri háború természete ma­gával hozza, hogy tengeri összeütközések, me­lyek valószínűleg döntő csatához vezetnének, bizonyos körülmények között csak hosszabb idő múltával várhatók. EGY NÉMET TENGERALATTJÁRÓ SKÓCIÁBAN Berlin, augusztus 12. A Wolff-ügynökség jelenti: A leg­utóbbi napok folyamán egy német ten­geralattjáró hajó elhaladt Angliá­ban halott gyermekekkel. Akárhány gyermeknek keze-lába el volt törve. A csendőrök védtelen me­nekülőket a múb közé dobtak, a férfiakat ütlegel­­­ték, a nőkről pedig leszaggatták a ruhát. A cikkíró kapitány több olyan nővel került össze vonaton egy kupéba, akiken csak egy ing és legfeljebb még alsószoknya volt. A gyűrűket is leszedték az ujjaik­ról. A rendőrséggel és katonasággal ellentétben a polgárság emberségesen és segítőleg lépett fel. AGYONLŐTT BELGA POLGÁROK | Aachen, augusztus 12. A haditörvényszék négy belga polgári egyént halálra ítélt, mert Wiese község mel­lett német katonára lőttek. A NÉMET FŐKONZUL MENEKÜLÉSE MARSEILLEBŐL Milánó, augusztus 12. A Secolo marseille-i jelentése szerint, az ottani német főkonzul kénytelen volt a feldü­hödött néptömeg elől erős fedezet mellett me­nekülni. Később Nizzában valaki egy palack­kal fejbe verte és súlyosan megsebesült. Ez­időszerint Ventimigliában ápolják. A FRANCIA KÜLÜGYI ÁLLAMTITKÁR­ A HÁBORÚBAN Róma, augusztus 12. A francia belügyminisztérium jelentése szerint Abel Ferry külügyi államtitkár elutazott a csapa­tokhoz s mint őrmester fog szolgálni. Skócia keleti partjai mellett egészen a Shetland szigetekig. A tengeralattjáró ezen útjának eredményéről közelfekvő okokból semmit sem lehet közölni. FELROBBANT ANGOL HAJÓ Bukarest, au­gu­sztus 12. Konstantinápolyból jelentik, hogy a Bar­danellákat teljesen elzárták. A szorost vízi ak­­­nákkal rakták tele. Egy angol kereskedelmi hajó, a Kritford, egy ilyen aknába ütközött s felrobbant. A hajó személyzetének egy részét a Dacia nevű román hajó megmentette. A SUND ELZÁRÁSA Nincs összeköttetés a Keleti és Északi tengeri között.­­ Berlin, augusztus 12. A birodalmi tengerészeti hivatal külön ki­adásban jelenti : A kopenhágai Sundban, a Kongedybe-­ ben, a Hollendertiefben és a Drogdenen ak­nák feküsznek. Az aknák lerakásának az volt a célja, hogy a Keleti- és Északi-tenger közt való összeköttetést elzárja és a hadi­hajók átkelését lehetetlenné tegye. Az Északi tengerből a Keleti tenger felé vezető út Lynkland északi csúcsa, a Skagenfok mellett viszi el, először a Kattegatba, amelyet dél felől a Finnens és Seeland szigetek határolnak. E két sziget és a dán­ és svéd­ kontinens közötti három, aránylag szűk csatorna közvetíti az összeköttetést a keleti tengerrel : a kis és nagy Belt és a Sund. A hajózás szempontjából, majdnem kizárólag csak a Sund vehető tekintetbe, amelyben az aknákkal elzárták az utat. A Sund a három említett víziút közül a legkeletibb. A dán Seeland sziget és a svéd konti­nens közt vezet el és a legszűkebb helyen 4 km. szé­les. Ezen a ponton Helsingör és Helsinborg váro­sok fekszenek egymással szemben és az átjárót a dán Kromberg erősség dominálja. A Sund mélysége 26 méter, hosszúsága 50 km., a nagy csatahajók azonban csak bizonyos meghatározott vonalon köz­lekedhetnek benne, a parttól körülbelül 10 km. távolságra. Ezt az egész szűk átjárót Drogdennek nevezik és két sziget , az Anager és Saldholm SZ­i­getek határolják. Ez az egészen kis átjáró aknákkal teljesen elzárható, ami azt jelenti, hogy a nagy csa­tahajók számára az egész Sundot elzárták. A Drog­den északi kijáratánál Seeland szigeten épül Kopen­hága. A másik két víziút a Keleti tenger és a Katte­gat között, a nagy és a kis Bell alig jöhetnek figye­lembe, mert nagy hajók számára a vízi viszonyok­ rendkívül megnehezítik az átjárást. Ilyenformán az angol flotta számára lehetetlenné van téve, hogy a Keleti tengerre jusson, másrészről viszont az orosz balti flotta teljesen izolálva van. Ezzel szemben a német flotta számára akadálytalanul biztosítja a két, tenger kö^l köz^ked^t « KMW^fJg^gjl« — A német-angol háború

Next