Pesti Napló, 1914. december (65. évfolyam, 303–332. szám)
1914-12-09 / 311. szám
— Rejtelmes gyilkosság. Szarvasról jelentik: A tótkomlósi vasúti vonal vágányain egy középkorú, ruházata után ítélve, földműves ember holttestére akadtak. A szerencsétlen ember lábait a mozdony tőből leszakította , az orvosi vizsgálat azonban a halla nyakán késszúrás nyomait fedezte fe. Vizsgálat indult meg, mert valószinű, hogy fgilkosság történt. — Életuntak. Losonca Lajos 17 éves kereskedősegéd a Kerepesi-út 10. számú házban lévő ifjakásán mellbelőtte magát Súlyos sérülésekkel a Jiókus-kórházba vitték. Tettének okát nem tudják.— Niederführer Juliska pincérnő a Bezerédy-utca10. számú házban lévő lakásán mellbe lőtte magát. Jolyve sérülésekkel a Rókus-kórházba vitték. Gyógyíthatatlan betegsége miatt keseredett el —Éberling Ilona az Erzsébetfalván, Attila utca 17. számú házban lévő lakásán fejbelőtte magát. A Szent István-kórházba vitték. — Menetdíj-kedvezmény Németországban a sebesültek látogatóinak. Berlinből jelentik: A beteg és sebesült német harcosok látogatói részére adott vasúti menetdíjleszállítás a jövőben egészen a német-osztrák határállomásokig érvényes, ha a látogatók osztrák, vagy magyar sebesüllt kórházakban ápolt hozzátartozóik látogatására utaznak. Ezenkívül a menetdíjkedvezményeket oly határidőkig terjesztették ki, amelyek módot adnak a betegek vagy sebesültek hozzátartozóinak arra, hogy az ápoltak esetleges elhalálozása esetén temetésükre elmehessenek. — Házasság. Dr. Hajnal Henrik ügyvéd eljegyezte Krausz Klári kisasszonyt, Krausz L. Pál biztosítási igazgató leányát. — Gyász rovat. Nagy részvét mellett temették el kedden délután Eigel János fővárosi tekintélyes polgárt Az elhunytban Eigel Nándor budapesti török főkonzulátus titkár az édesapját gyászolja. Kádár Dániel klopédiai nyugalmazott református lelkész harminchétéves korában elhunyt Gyulán. Beer Miklós, a Kereskedők és Iparosok Hitelintézetének ügyvezető igazgatója meghalt. Boros Vioa, az aradi főreáliskola nyugalmazott igazgatója hetvenkétéves korában elhunyt- Kiváló pedagógus volt s mint publicista is évekig működött mint az „Aradi Közlöny" szerkesztője. Halála nagy részvétet keltett Aradon, mely egyik legtevékenyebb polgárát vesztette el benne. VVVVVVVVVVVVVVVVVVWV\«'VN/VV/VW\/V› tarka krónika, Hz. ábécés gyerekek — ftx ok — Szimulálás Egy budakeszi korcsmában a háborúról beszélget a vendég a korcsmárossal. — Én már öreg vagyok — mondja lelkesen az öreg sváb — nem mehetek a többiekkel, de elmentek helyettem a fiaim. Hárman vannak a csatában. — Úgy, hát három fia van? — Három? Mit három! Hét fiam van. Hét szép fiú és mindegyiknek igazi magyar nevet adtam. — Nagyszerű! És hogy hívják őket? •— Ábécében jönnek egymás után. Tessék csak hallani: Atto, Béter, Coltán, Dihamér, Eten, Filmos, Kábor. * A vidéki kaszinóban a helyi szerző darabjáról beszélgetnek. — Pedig egészen ügyes dolog — mondja egy páholybérlő — csak nagyon rosszul játszották. Egy színész áll a beszélgetők mögött — a bukott darab főszereplője — és közbeszól: — Nem ez vol a hiba. Ma nem lehet férfiakra barírozni egy darabot. Ügyetlenség volt úgy megcsinálni a dolgot, hogy a primadonna csak a második felvonás végén jelenik meg a színpadon. Ez volt az ok, kérem. — Dehogy ez volt a baj — mondja egy őszinte ember. — A bukás oka az volt, hogy ön már az eső felvonás elején ott volt a színpadon. * A sorozásról nagyon sok tréfa esett már. Úgy látszik, nem lesz vége addig, míg csak egyetlen tanglich akad az országban. Egy besorozott ügyvéd a következő esettel traktálta a társaságát: Bebicegett a bizottság elé egy ember, akinek az egyik lába fából volt — Eljöttem én is — mondta. — Jól tette — szólt az orvos. — Eljöttem, de az egyik lábam hiányzik. — Ezt mindenki szimulálhatja — szólt rá az orvös és ... Tovább nem engedték beszélni. PESTI NAPLÓ 1914. december 1. 01. szám.) I NYILTTER Ezen rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. §-3E A HARCTEREKEN esetleg kórházakban tartózkodó katonai és polgári . olvasóinkat , vagy hozzátartozóikat kérjük, hogy a PESTI NAPLÓ HÁBORÚS DISZPLŰÍJÉNEK anyagához és képeihez ők is járuljanak hozzá, hűséges leírásokkal, tudósításokkal és főleg HARCTÉRI FOTORHAFIKUS FÖLVÉTELEKKEl A beküldő neve meg fog emlittetni a reprodukálható kép alatt. Levelek címe: A PESTI NAPLÓ ALBUM szerkesztőjének, Budapest, Vilmos császár ut56. DE DER BACHBUCH A. ezüstárujára, cs és kir. udvari és kamarai szállott. Budapest, IV., Királyi Pál utca 13. sz. A K.vrtil épület földszinti (llsiliolylsésziben Allai 1!« elalús nagyban és ktolitjben legolcsóbban szabott eredeti gyári áron. .Járványoknáls minden ragalyos befe Mattom féle ül! Serravalle kinabora vassal a legalkalmasabb ajándéka a szeretetnek ! Cbollingiiüwb •8 épitődépben tev&kitek Orvosok ajánlják és elismerik mint erősitőszert. Kapható a gyógyszertárakban! J. Serravalle, Triest-Baressa A Temesvár 1. számú m. kir. posta- és távirda-hivatal tisztikara mély fájdalommal és Istenbe vetett megnyugvással tudatja, hogy szeretett kartársa posta-segédtiszt, a 61. gyalogezred egyéves önkéntes tizedese az északi harctéren vitézül küzdve Szohatynnál vívott ,ütközetben ellenség golyójától találva, augusztus hó 30-án hősi halált halt. Legyen neki puha és könnyű a föld, melynek védelmében ifjú vérét ontotta! UUS SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET is megbénult állami színházak A Nemzeti Színház és az Operaház nyilván kategorikus parancsnak tekintik a régi közszólást, hogy a múzsák hallgatnak háborúk idején, ők, a klasszikus vállalatok, úgy vélik, hogy rájuk fagyott ez az akadémikus elv, amelynek ridegségét a világért nem olvasztanák le magukról. Pedig hát mi értelme van ennek a konzervativizmusnak, amikor sehogysem lehet őslatin mértékkel nézni a mai viszonyokat? A háború manapság egy teljesen külön vállalkozás, amely nem érinti olyan fejbeverőleg a színházi intézményeket, mint hajdanában. Tehát mire való minden komoly indok és célzat nélkül — csakis a közmondás kedvéért — beszüntetni egy foglalkozási ágat, — mint amilyen a színészet és annak járulékai, — mire való ezzel a fontoskodó némasággal ölbe tett kézzel kibicelni a háborúnak! Legalább is a kibic impresszióját kelti előttünk ez a két színház; mialatt belebámul a világ eseményeibe, többszörös sürgetésünkre szórakozottan szokta odavetni, hogy majd decemberben, majd januárban . .. íme itt a december. .. közeledik a január, de ők még sejtelemben sem mutatják ahoz való kedvüket, hogy a nemzetnek tartozó „napszámos" szolgálataikat teljesítsék. Már érzem, hogy a Comédie Francaise nagyképűsége csekélység ahoz a fontoskodáshoz képest, melyet két állami színházunk háborús részvét tekintetében kifejt. A Rákóczi-úti bérkastély és az Andrássy-úti palota a tiltakozás nagyszerű pózába merevedve, mintha azt mondaná: „Amikor katonáink a lövészárokban ... stb. ..." A lövészárok nevében köszönjük a részvétet, de a manóba is — ne tessék ezzel a siralmas hallgatással meggyászolni a háborút, ha még olyan világháború is! Hiszen ezer remény, újjászületés, megváltás, győzelem és nemzeti nagyság fűződik ehhez a háborúhoz, amelybe a hazának minden polgára lelkesedéssel és magyar vigsággal ment bele, mégis a Nemzeti Színház és az Operaház szükségesnek tartja az ajkak fanyar öszszeszorílását és mint két bohó ját egész egyedül az országban lelógó gyászfátyollal a kalapján, ők bizonyára frivol ügynek tartják, hogy a többi színház vígan játszsza le az idei repertoirt és nem zokog olyasmi fölött, amit megsiratni ez idő szerint hazafiatlan dolog. Valahogy nem jut eszükbe azoknak az uraknak, akik a két állami színháznak a sorsát irányítják, hogy ha senki másnak, de nekik elsősorban kötelességük rendes tevékenységgel szimbolizálni az élet változatlan folyását és a csüggedőknek megnyugtatást nyújtani azzal, hogy nem veszi tették el lelki egyensúlyukat. Már ezért is kezdettől fogva játszani kellett volna ugy a Nemzetiben, mint az Operaházban. Ha pedig ezt nem tették, ugy siessenek helyrehozni a mulasztást és mennél hamarább nyissák meg kapuit a közönségnek! (*) Amerika kulturája. Az Uránia-színház kedden mutatta be a közönség élénk érdeklődése mellett özv. Ambrózovics Béláné „Amerika kulturája" című darabját. Az első felvonásban Amerika technikai vívmányait, a második felvonásban tudományos intézményeit, a harmadikban pedig kulturális és szociális intézményeit ismerteti a szerző. Özv. Ambrózovics Bélánné hosszú amerikai tartózkodásának gazdag és érdekes tapasztalatait nyújtja darabjában, melynek szövege mindvégig érdekes. Darabjának képeit a legnagyobbrészt Amerikából hozta magával. A darab mozgófényképei az amerikai fejlett filmtechnika elsőrendű remekei. A közönség nagy tetszéssel fogadta a darabot. (?) Jadlowker adománya. Jadlowker Hermann, porosz királyi kamaraénekes, aki jelenleg a Népopera jótékonycélú opera-előadásaiban vesz részt mint vendég, kedden megjelent Bárczy István polgármesternél és négyezer koronát adott át neki azzal a kéréssel hogy a t a polgármester az általa meghatározandó jótékony célra fordítsa. (*) Filharmónia. Pénteken, december 11-én, este nyolc órakor lesz a IX. filharmóniai (népszerű) hangverseny Kerner István vezetése alatt a Népoperában, a következő műsorral: 1. Mendelssohn „Hebridák"-nyitány; 2. Herzfeld „Májusban", szimfóniái költemény (kézirat, első előadás); 3. Liszt „Meflsztó" -keringő; 4. Beethoven VI. szim