Pesti Napló, 1914. december (65. évfolyam, 303–332. szám)

1914-12-09 / 311. szám

— Rejtelmes gyilkosság. Szarvasról jelentik: A tótkomlósi vasúti vonal vágányain egy közép­korú, ruházata után ítélve, földműves ember holt­testére akadtak. A szerencsétlen ember lábait a mozdony tőből leszakította , az orvosi vizsgá­lat azonban a halla nyakán késszúrás nyomait fedezte fe. Vizsgálat indult meg, mert valószinű, hogy fgilkosság történt. — Életuntak. Losonca Lajos 17 éves keres­­kedősegéd a Kerepesi-út 10. számú házban lévő ifjakásán mellbelőtte magát Súlyos sérülésekkel a J­iókus-kórházba vitték. Tettének okát nem tudják.­­— Niederführer Juliska pincérnő a Bezerédy-utca­­10. számú házban lévő lakásán mellbe lőtte magát. J­olyve sérülésekkel a Rókus-kórházba vitték. Gyó­gyíthatatlan betegsége miatt keseredett el —­­Éberling Ilona az Erzsébetfalván, Attila­ utca 17. számú házban lévő lakásán fejbelőtte magát. A Szent István-kórházba vitték. — Menetdíj-kedvezmény Németországban a se­besültek látogatóinak. Berlinből jelentik: A beteg és sebesült német harcosok látogatói részére adott vasúti menetdíjleszállítás a jövőben egészen a német-osztrák határállomásokig érvényes, ha a látogatók osztrák, vagy magyar sebesüllt kórházakban ápolt hozzátarto­zóik látogatására utaznak. Ezenkívül a menetdíjkedvez­ményeket oly határidőkig terjesztették ki, amelyek mó­dot adnak a betegek vagy sebesültek hozzátartozóinak arra, hogy az ápoltak esetleges elhalálozása esetén temetésükre­­ elmehessenek. — Házasság. Dr. Hajnal Henrik ügyvéd elje­gyezte Krausz Klári kisasszonyt, Krausz L. Pál biztosí­tási igazgató leányát. — Gyász rovat. Nagy részvét mellett temették el kedden délután Eigel János fővárosi tekintélyes polgárt­ Az elhunytban Eigel Nándor budapesti török főkonzulá­tus­ titkár az édesapját gyászolja. Kádár Dániel klopédiai nyugalmazott református lelkész harminchétéves korában elhunyt Gyulán. Beer Miklós, a Kereskedők és Iparosok Hitelintéze­tének ügyvezető igazgatója meghalt. Boros Vioa, az aradi főreáliskola nyugalmazott igazgatója hetvenkétéves korában elhunyt- Kiváló pe­dagógus volt s mint publicista is évekig működött mint az „Aradi Közlöny" szerkesztője. Halála nagy részvétet keltett Aradon, mely egyik legtevékenyebb polgárát vesztette el benne. VVVVVVVVVVVVVVVVVVWV\«'VN/VV/VW\/V› tarka krónika, Hz. ábécés gyerekek — ftx ok — Szimulálás Egy budakeszi korcsmában a háborúról beszél­get a vendég a korcsmárossal. — Én már öreg vagyok — mondja lelkesen az öreg sváb — nem mehetek a többiekkel, de el­mentek helyettem a fiaim. Hárman vannak a csa­tában. — Úgy, hát három fia van? — Három? Mit három! Hét fiam van. Hét szép fiú és mindegyiknek igazi magyar nevet adtam. — Nagyszerű! És hogy hívják őket? •— Ábécében jönnek egymás után. Tessék csak hallani: Atto, Béter, Coltán, Dihamér, Eten, Fil­mos, Kábor. * A vidéki kaszinóban a helyi szerző darabjáról beszélgetnek. — Pedig egészen ügyes dolog — mondja egy páholybérlő — csak nagyon rosszul játszották. Egy színész áll a beszélgetők mögött — a bu­kott darab főszereplője — és közbeszól: — Nem ez vol a hiba. Ma nem lehet férfiakra barírozni egy darabot. Ügyetlenség volt úgy meg­csinálni a dolgot, hogy a primadonna csak a má­sodik felvonás végén jelenik meg a színpadon. Ez volt az ok, kérem. — Dehogy ez volt a baj — mondja egy őszinte ember. — A bukás oka az volt, hogy ön már az eső felvonás elején o­tt volt a színpadon. * A sorozásról nagyon sok tréfa esett már. Úgy látszik, nem lesz vége addig, míg csak egyetlen tanglich akad az országban. Egy besorozott ügyvéd a következő esettel traktálta a társaságát: Bebicegett a bizottság elé egy ember, akinek az egyik lába fából volt — Eljöttem én is — mondta. — Jól tette — szólt az orvos. — Eljöttem, de az egyik lábam­ hiányzik. — Ezt mindenki szimulálhatja — szólt rá az orvös és ... Tovább nem engedték beszélni. PESTI NAPLÓ 1914. december 1. 0­1. szám.) I­ NYILTTER Ezen rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. §-3E A HARCTEREKEN esetleg kórházakban tar­tózkodó katonai és pol­gári­­ . olvasóinkat , vagy hozzátartozóikat kérjük, hogy a PESTI NAPLÓ HÁBORÚS DISZPLŰÍJÉNEK anyagához és képeihez ők is járuljanak hozzá, hű­séges leírásokkal, tudó­sításokkal és főleg HARCTÉRI FOTORHAFIKUS FÖLVÉTELEKKEl A beküldő neve meg fog emlittetni a reprodukál­ható kép alatt. Levelek címe: A PESTI NAPLÓ ALBUM szerkesztőjének, Budapest, Vilmos császár­ ut56. DE DE­R BACHBUCH A. ezüstárujára, cs és k­ir. udvari és kamarai szállott. Budapest, IV., Királyi Pál­ utca 13. sz. A K.vrtil épület földszinti (llsiliolylsészib­en Allai 1!« elalús nagyban és ktolitjben legolcsóbban szabott eredeti gyári áron. .Járványoknáls minden ragalyos befe Mattom féle ül! Serravalle kinabora vassal a legalkalmasabb ajándéka a szeretetnek ! Cbollingii­üwb­ •8 épit­ődépben tev&kitek Orvosok ajánlják és elis­merik mint erősitőszert. Kapható a gyógyszertárakban! J. Serravalle, Triest-Baressa A Temesvár 1. számú m. kir. posta- és távirda-hivatal tisztikara mély fájdalommal és Istenbe vetett megnyugvással tudatja, hogy szeretett kartársa posta-segédtiszt, a 61. gyalogezred egyéves önkéntes tizedese az északi harctéren vitézül küzdve Szoha­tynnál vívott ,ütközetben ellenség golyó­jától találva, augusztus hó 30-án hősi halált halt. Legyen neki puha és könnyű a föld, mely­nek védelmében ifjú vérét ontotta! UUS SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET is megbénult állami színházak A Nemzeti Színház és az Operaház nyilván kategorikus parancsnak tekintik a régi közszólást, hogy a múzsák hallgatnak háborúk idején, ők, a klasszikus vállalatok, úgy vélik, hogy rájuk fa­gyott ez az akadémikus elv, amelynek ridegségét a világért nem olvasztanák le magukról. Pedig hát mi értelme van ennek a konzervativizmusnak, amikor sehogysem lehet őslatin mértékkel nézni a mai viszonyokat? A háború manapság egy telje­sen külön vállalkozás, amely nem érinti olyan fejbeverőleg a színházi intézményeket, mint hajda­nában. Tehát mire való minden komoly indok és célzat nélkül — csakis a közmondás kedvéért — beszüntetni egy foglalkozási ágat, — mint amilyen a színészet és annak járulékai, — mire való ezzel a fontoskodó némasággal ölbe tett kézzel kibicelni a háborúnak! Legalább is a kibic impresszióját kelti előttünk ez a két színház; mialatt belebámul a világ eseményeibe, többszörös sürgetésünkre szó­rakozottan szokta odavetni, hogy majd december­ben, majd januárban . .. íme itt a december. .. közeledik a január, de ők még sejtelemben sem mutatják ahoz való kedvüket, hogy a nemzetnek tartozó „napszámos" szolgálataikat teljesítsék. Már érzem, hogy a Comédie Francaise nagy­képűsége csekélység ahoz a fontoskodáshoz ké­pest, melyet két állami színházunk háborús részvét tekintetében kifejt. A Rákóczi-úti bérkastély és az Andrássy-úti palota a tiltakozás nagyszerű pózába merevedve, mintha azt mondaná: „Amikor kato­náink a lövészárokban ... stb. ..." A lövészárok nevében köszönjük a részvétet, de a manóba is — ne tessék ezzel a siralmas hallgatással meggyá­szolni a háborút, ha még olyan világháború is! Hiszen ezer remény, újjászületés, megvál­tás, győzelem és nemzeti nagyság fűződik ehhez a háborúhoz, amelybe a hazának min­den polgára lelkesedéssel és magyar vigsággal ment bele, mégis a Nemzeti Színház és az Operaház szükségesnek tartja az ajkak fanyar ösz­szeszorílását és mint két bohó já­t egész egyedül az országban lelógó gyászfátyollal a kalapján, ők bizonyára frivol ügynek tartják, hogy a többi szín­­­ház vígan játszsza le az idei repertoirt és nem zo­­­kog olyasmi fölött, amit megsiratni ez idő szerint hazafiatlan dolog. Valahogy nem jut eszükbe azoknak az urak­nak, akik a két állami színháznak a sorsát irá­nyítják, hogy ha senki másnak, de nekik első­sor­ban kötelességük rendes tevékenységgel szimboli­zálni az élet változatlan folyását és a csüggedők­­nek megnyugtatást nyújtani azzal, hogy nem vesz­i tették el lelki egyensúlyukat. Már ezért is kezdettől fogva játszani kellett volna ugy a Nemzetiben, mint az Operaházban. Ha pedig ezt nem tették, ugy siessenek helyrehozni a mulasztást és mennél hamarább nyissák meg kapuit a közönségnek! (*) Amerika kulturája. Az Uránia-színház kedden mutatta be a közönség élénk érdeklődése mellett özv. Ambrózovics Béláné „Amerika kultu­rája" című darabját. Az első felvonásban Amerika technikai vívmányait, a második felvonásban tu­dományos intézményeit, a harmadikban pedig kul­turális és szociális intézményeit ismerteti a szerző. Özv. Ambrózovics Bélánné hosszú amerikai tartóz­kodásának gazdag és érdekes tapasztalatait nyújtja darabjában, melynek szövege mindvégig érdekes. Darabjának képeit a legnagyobbrészt Amerikából hozta magával. A darab mozgófényképei az ameri­kai fejlett filmtechnika elsőrendű remekei. A kö­zönség nagy tetszéssel fogadta a darabot. (?) Jadlowker adománya. Jadlowker Her­mann, porosz királyi kamaraénekes, aki jelenleg a Népopera jótékonycélú opera-előadásaiban vesz részt mint vendég, kedden megjelent Bárczy Ist­­ván polgármesternél és négyezer koronát adott át neki azzal a kéréssel hogy a t a polgármester az általa meghatározandó jótékony célra fordítsa. (*) Filharmónia. Pénteken, december 11-én, este nyolc órakor lesz a IX. filharmóniai (nép­szerű) hangverseny Kerner István vezetése alatt a Népoperában, a következő műsorral: 1. Mendels­sohn „Hebridák"-nyitány; 2. Herzfeld „Má­jusban", szimfóniái költemény (kézirat, első előadás); 3. Liszt „Meflsztó" -keringő; 4. Beethoven VI. szim­

Next