Pesti Napló, 1914. december (65. évfolyam, 303–332. szám)
1914-12-10 / 312. szám
Budapest, 1914. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Ketez ivra 82 kor. — illl. Fél ívre 16 „ „ Sccurrtovte 8 „ — „ Egy tára 2 „ 80 „ Bgjoi szim im: Bmimpostra, vidéken i« pft!jr»tz»lT»r«»Stoli 12 fillér 65-ik évfolyam. 312. szám Csütörtök, december 10. ESTI NAPLÓ APRÓ HIRDETÉSEK ÁRAI Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. ker., Vilmos császár út 55. Egyes szó S fillér, vastagabb betűvel 12 fillér Hirdetések milliméter ssimitisus, díjszabás szerint Megjelenik hétfő kivételével naponkint Az oroszok minden támadása sikertelen Folytatjuk a nyugatgalíciai támadást Hivatalos jelentés. (Kiadatott december 9-én, érkezett este 8 óra 20 perckor.) Nyugat-Galiciában támadásunk folyamatban van. Lengyelországban a déli arcvonalon nyugalom van. Az ellenség szakadatlan támadásai Pietrkow vidékén, miként eddig, most is megtörnek a szövetségesek szívósságán. Az utolsó héten csupán a mi csapataink itt 2800 oroszt ejtettek foglyul. Feljebb északra a németek eredményesen folytatják hadműveleteiket. Höfer vezérőrnagy a vezérkar főnökének helyettese Varsó felé nyomulnak a németek Újabb sikeres támadás Dél-Lengyelországban Berlin, december 9. A nagy főfiúdíszSTIfo jelenti: (Érkezett délután 4 órakor) Kelet-Poroszországban nincs újabb hír. Észak-Lengyelországban csapataink közeli érintkezésben állanak az oroszokkal, akik a Miazga folyótól keletre egy nagyon megerősített állásban helyezkedtek el.atowicért tovább folynak a harcok. — Dél-Lengyelországban osztrák és magyar csapatok és a mi csapataink vállvetve újabb sikeres támadásba mentek át. J1 legfőbb hadvezetőség A pápa karácsonyra Az oroszok Róma, december 9. A Giornale d'Italie írja: Hari azt a hivatalosan meg nem erősített híradást illeti, amely szerint a Vatikán kezdeményező lépéseket tett volna az iránt, hogy a hadviselő államok kormányai a karácsonyi ünnepek idejéreegy fegyverszünetet kért megtagadtak vérszünetet rendeljenek el, úgy látszik, hogy a Vatikán csakis a helyzet kipuhatolására szorítkozott. Mint más részről jelentik, az orosz kormány, amely félhivatalosan értesült a Vatikán e kezdeményezésbről, a szent szinódus véleményének meghallgatása után tagadó választ küldött. Franciaország meg akarja támadni Svájcot München, december 9. Az Augsburger Abendzeitung „Az ellenség sztratégiája" cím alatt cikket közöl, amelyet e lap előkelő helyről kapott és kinyomatás előtt a bajor hadügyminisztériumnak bemutatott. Nehezen érthető szószegés következtében az ellenség terveiről a következőket tudták meg: Dijon környékén francia tartaléksereget állítanak össze azzal a rendeltetéssel, hogy a Jura-hegység útvonalain törjön be Svájcba, verje át magát a svájci hadseregen s Basel és Schaffhausen között nyomuljon be Dél-Németországba. Wilson újabb békeakciót óhajt Washington, december 9. A kongresszushoz intézett tegnapi üzenetében Wilson elnök kifejti, hogy a háború borzalmasan nagyszámú ember életét emészti meg és nagyszámú gazdasági segélyforrást merít ki. Az európai népek az Egyesült Államok kereskedelmére és iparára számítottak, hogy ezen a réven pótolják kimerült készleteiket. Az elnök kifejezést adott azon óhajának, hogy Amerikának legyen alkalma közvetítő fellépésével újból helyreállítani a békét. fr A lengyel kelepce A három hét óta tartó nagy északi ütközetben a szövetséges seregek fölénye most kezd kialakulni. Azok a küzdelmek, amelyeket a krakó—tarnovi vonalon, tehát Nyugat-frakciában folytatunk mi, szövetségeseink pedig Észak- és Dél-Lengyelországban, egy tompa háromszögbe szorítják az oroszokat, akik, miután Nyugat-Galíciát és Kelet-Poroszországot el akarták árasztani, most kénytelenek Észak-Lengyelország felé, az ország belsejébe menekülni; másrészt a Visztula felső folyása mellett elért eredményeink a lengyelországi orosz sereget azzal a veszélylyel fenyegetik, hogy a galíciai orosz seregtől elvágatik. Az első bizonyos jel, amely arra vallott, hogy ez az egyébként még eldöntetlen ütközet a mi jegyünkben folyik, az volt, amikor a németek Lodz megvételéről számoltak be. A legújabb német hivatalos jelentés azt mondja, hogy Lowicért tovább folynak a harcok. Ha a földabroszra egy pillantást vetünk, akkor láthatjuk, hogy Lowic a lodze varsói útnak mértanilag pontosan a közepére esik. Ma már Lowic alatt állanak a németek és hogy néhány nap alatt tehették meg ezt a háborús viszonyok között jelentékeny útmennyiséget, az arra vall, hogy az orosz seregek megvert és ütközetre képtelen állapotban menekültek Lodzból és a német sereg üldözés közben érhette el ezt a várost, Lowicot, ami olyan közel fekszik Orosz-Lengyelország fővárosához, Varsóhoz. Lowic a Bzura folyó mellett fekszik. A Bzura a Wartával és a Visztulával együtt alkotja azt a tompa háromszöget, amelybe a szövetséges seregek vezetőségei az oroszokat halálos szorítással akarják belekergetni. Alulról a Visztula felső folyása és a Sandomir teszik ugyanazt a jó szolgálatot nekünk, mint feljebb az északi vizek és az oroszok hatalmas vízi utak által szorongattatva, teljesen alkalmatlan területen, a folytonos ütközetek alatt részben elpusztult, részben megüresedett falvak között, járhatatlan utak, megrongált vasúti vonalak, lehetetlen élelmezés és fogyatékos egészségügyi szolgálat mellett kénytelenek Orosz-Lengyelország legbelső belsejébe menekülni. A hivatalos német jelentés szerint szövetségeseink folytonos érintkezésben állnak az oroszszal. Ez a fontos. Megszoktuk már, hogy a nyugati harctér várszerűen mozdulatlan pozíciós küzdelmével ellentétben az északi, illetve keleti csatasíkokon nagy és heves csapatmozdulatok történnek. A németek gyors útja, területhódítása, Varsó felé való újabb közeledése, a keleti harctér eseményeinek korábbi mekanikájára gondolván, nem ejt minket ámulatba, őszintén szólva, nem is ennek tulajdonítjuk a legnagyobb jelentőséget, amint hogy nem esnénk kétségbe, ha a németek a keleti harctér úgynevezett kaucsuk-taktikájához alkalmazkodva, kénytelenek volnának a határhoz közelebb állást foglalni. Ám végtelenül fontos az, hogy a német csapatok állandóan érintkezésben vannak az oroszokkal, mégpedig abban a formában, amelyben üldöző sereg lehet a menekülő haddal. Az állandó üldözésben a németek folytonosan újabb és újabb veresek