Pesti Napló, 1915. április (66. évfolyam, 91–119. szám)
1915-04-17 / 106. szám
neműekben nagy drágaság állott be. Ehhez járni a gabonapiac teljes csődje, valamint a szállítóeszközök hiánya. Törökország Mért szüntették be a Dardanellák ostromát? Genf, április 16. A Dardanellák ellen való akciót a szövetségesek nem azért szüntették be, mintha már most belátnák a kilátástalanságukat, hanem elsősorban azért, mert török részről a Szuezi-csatornánál fenyegeti őket nagy veszedelem, amely az angolokat ott védekezésre kényszeríti. Nagy török haderőnek a Szuezicsatornánál való koncentrálása oly erős ellenséges sereget fog lekötni, hogy a Dardanellák és Szmirna ellen való műveletek nem folytathatók. A törökök vesztesége a Dardanelláknál Konstantinápoly, április 16. Tegnap jelent meg a Dardanellák hivatalos veszteséglistája. A lajstrom szerint március 18-ától április 12-ikéig a Dardanelláknál állomásozó török csapatok a következő veszteségeket szenvedték: Tisztikar: elesett 14, megsebesült 18, eltűnt 18. Legénység: elesett 180, megsebesült 209, eltűnt 415. Az eltűntek közül többen a vízbe fuladtak. Oroszország a Dardanellákért Áthidalhatatlan ellentét az entente államok közt Stockholm, április 16. Az orosz lapok még mindig sokat írnak arról, hogy az entente miért szüntette be akcióját a Dardanellák ellen. A Rjecs a kérdésről hosszú vezércikket ír, amelyből kitűniik, hogy a Dardanellák ostromát azért szakították félbe, mert az ententeállamok között valósággal áthidalhatatlan ellentétek támadtak. A Rjecs kijelenti, hogy az oroszok semmi korüemények között sem egyeznek abba bele, hogy a Dardanellákat Anglia és Franciaország neutrálisuk jelentse ki. Még abban az esetben is, ha az egyesült francia flottának sikerülne a Dardanellák erődeit elpusztítani, a Boszporus és Konstantinápoly csak Oroszországé lehet. Oroszország teljesen korlátlan ura akar lenni a Dardanelláknak és Konstantinápolynak. Ami a tengeri kereskedelmet illeti, itt adhat Oroszország koncessziókat az érdekelt államoknak, esetleg Konstaninápolyt szabad kikötőnek jelenti ki, de a birtokolás kérdésében mereven ragaszkodik előbbi álláspontjához. Bukovina visszafoglalása Roda Roda, a Neue Freie Presse haditudósítója, így folytatja Bukovina visszahódításának leírását. Február 20-án hozzáfogott Papp alezeredes, hogy Csernovic körül erődítéseket építtessen. A Pflanzer-seregnek, leginkább pedig Papp alezredes szárnyának jellegzetes harcmodora volt, hogy a visszafoglalt földet sokszoros lövészárkokkal vegyék körül és drótsövényekkel tegyék megközelíthetetlenné. Először a legfontosabb szakaszokon ideiglenes lövészárkokat ásnak védelmi eszközül, később ezután mindjobban tökéletesítik a földműveket. Az oroszok tétlenül tanyáztak Mahalában is Boljánban és egyheti időt engedtek csapaainknak arra, hogy Csernovicot megerősítsék. Jurek őrnagy volt a vezetője az építési munkáknak. Polgári munkásokkal dolgozott, akik nem tartották be az elővigyázatossági rendzabályokat, mire az oroszok észrevették őket s gránátzáporral százították el a munkálatok elvét. A munkások elmenekültek és ettől ezdve csak éjszaka dolgoztak. Csatározások a Pruth mentén Csernovic egy magaslaton fekszik. Napfényesben egészen Oroszországba és Romániába lehet ellátni a városból. Észak felé a Pruthon túl síkság terül el, jobbfelől dombok és erdők vannak. A síkságon fekszik Rohozna falu, a dombokon pedig Szadagora. Néhány kilométerrel tovább kelet felé Mahala és Rarance. Ezek a helységek mind az oroszok birtokában voltak. Az orosz csapatok veséje Kitschenko generális volt. Papp alezredes azzal a néhány zászlóaljjal, amely rendelkezésére állott, nem kezdhetett valami nagy offenzívát. Az ő feladata az volt, hogy Csernovicot és a Prutih vonalát zarsa. Minden este kilenc óra tájban néhány őrjáratot küldött az oroszok közelébe, féltizenegykor ágyúlövés dördült, ez volt a jeladás az őrjáratok számára. Pokoli zaj keletkezett, az őrjáratok kilőtték összes töltényeiket, torkuk szakadtából ordítoztak, rohamot fújtak, doboltak és mindez csak azért volt, hogy az oroszokat nyugtalanítsák és nagy erőket sejtessenek velük. Napközben a tüzérség élénken ágyúzta azokat a helységeket, amelyekben oroszok voltak. Egyikben a maritalai iskola ablakaiból negyven orosz ugrott ki, mert az épületet gránátlövés érte. Máskor viszont Szadagovát érték a lövegek és Rarancét, ahol az orosz tartalék tanyázott. Ezt a tartalékot csaknem minden éjszaka legmélyebb álmából felzavarták és Szadagorába küldték, abban a hiszemben, hogy csapataink ott fogják támadni az oroszokat. Néhány hétig tartott ez a játék és a mahalai és szadagorai parancsnokok beteget jelentettek, mert nem bírják tovább a szüntelen félelmet. Az oroszok támadnak Március 15-ikén Kitschenko generális elrendelte az általános támadást állásaink ellen, három zászlóalj indult a szernovici Pruth-híd felé, de nem jutottak tovább Rohoznánál. Őtt a legborzalmasabb ágyútűzzel fogadták őket Papp alezredes füzérei, mire megfutamodtak. Ludihorecánál az orosz ágyúk megsemmisítették a csernovici vízműveket, amelyeknek védőserege Csernovicba vonult vissza. Az ellenség elfoglalta a romokat, de még ennek a hódításnak sem örülhetett sokáig. Március 19-én este Dittrich Brúnó huszárkapitány két ruténnal és egy Kostaszczuk nevű csendőrrel észrevétlenül a Pruth partjához közeledett. A kis csapat csónakra ült, átkelt a folyón és rákiáltott az oroszokra, hogy adják meg magukat. Harminckét orosz rögtön letette a fegyvert. Kettő védekezett, de a csendőr agyonlőtte őket. A lefegyverezett foglyok keresztül gázoltak a Pruth-on s a túlsó parton már várták őket a mi embereink száraz fehérneművel, kenyérrel és lusssal. A vízműveket akkor nagyobb számú csapattal erősítették meg. Tüzérségünk állandóan ágyúzta ezen a ponton az oroszokat. Valóságos megváltás volt tehát szegény oroszok számára, amikor végre egyszer alkonyatkor parancsot kaptak rohamra. Mi tudtuk ezt, PESTI NAPLÓ H15. április7. 11 Az angolok fogva tartják az egyiptomi szultánt Milano, április 16. A mai lapok közlik kairói táviratok alapján, hogy a benszülött katonaság már több mint két hét óta lázong és hogy az egyiptomi szultán nem a maga jószántából utazott Alexandriába. Egész udvartartását fogságra vetették a kairói hatóságok, őt magát pedig Alexandriában a katonai parancsnokság fogságban tartja. A Kaukázusban megsebesült német tábornok Pétervár, április 16. A Ruskoje Slovo jelenti, hogy Von der Bock német tábornok, aki a kaukázusi török hadsereg vezérkarához van beosztva, a jobb vállán és a bal kezén súlyosan megsebesült. A Dardanellák sorsa Konstantinápoly, április 16. A Dardanellákból jelentik, hogy tegnap éjjel ellenséges torpedónaszádok a sötétség leple alatt közeledtek a tengerszorosok bejáratához. Mihelyt a török ütegek tűz alá vétték őket, azonnal eltávoztak. Balkán A görög király a háborúról Bakarest, április 16. Athéni távirat jelenti, hogy Konstantin király kihallgatáson fogadta a római Tribuna kiküldött tudósítóját, akinek érdekesen nyilatkozott a háborúval kapcsolatos dolgokról. A Dardanellák ostroma dolgában a király azt a véleményét fejezte ki, hogy nem hisz egy vízen és szárazföldön való kombinált támadás lehetőségében. Az újságírónak arra a kérdésére, várjon Görögország mindvégig semleges fog-e maradni, a király ezt felelte: — Erre nagyon nehéz válaszolni. Meg vagyok győződve róla, hogy minden görög szívesen fog fegyvert ragadni, ha egyszer hazájának érdeke megköveteli. Az én népem mindenekfölött hazafias. Azoknak a férfiaknak azonban, akikre az ország vezetését bízták, figyelembe kell venniök a helyzet mostani nehézségeit s nagyon meg kell fontolniuk, hogy melyik idő alkalmas az esetleges akció megkezdésére. Egyébként személyes véleményem az, hogy Görögországnak elsősorban pénzügyi nehézségeit kell megszüntetnie, amelyeket a balkáni háború okozott, noha kérdéses, vájjon ez olyan gyorsan lehetséges-e. Venizelosz önkénteseket toboroz? Róma, április 16. A Tribuna közli, hogy Venizelosz önkéntes szabad csapatokat akar toborozni, amelyeknek élén készül betörni Kisázsiába. A szerb-bolgár határharcok Bécs, április 16. A Südslavische Korrespondenz-nek jelentik Bukarestből. A nisi szerb sajtóiroda hivatalos jelentései szerint a szerb-bolgár határon még tartanak a harcok. A szerb sajtóiroda még mindig azt állítja, hogy a támadók bolgár komitácsik. Ezek a jelentések Devair, Kita és Muskovo mellett vívott véres ütközetekről közölnek részleteket. Muskovónál állítólag nyolc óra hosszat tartó elkeseredett , harc folyt. Devair közelében sikerült a bolgároknak egy lövészárkot megszállani, amelyet még a szerbbolgár háború idejében készítettek. A bolgárokat, a szerb jelentés szerint, mindenütt visszaverték. A sajtóiroda jelentése szó szerint így végződik: „Általában az a benyomás, hogy a komilácsikat azzal a céllal küldték a szerb határra, hogy itt konfliktust idézzenek előre. A görög miniszterelnök bolgár kitüntetése Szófia, április 16. A király Gunarisz görög miniszterelnöknek a szent Megváltó-rend nagykeresztjét adományozta Semleges államok Giers az új római orosz nagykövet Pétervár, április 16. Giers volt konstantinápolyi orosz nagykövetet római nagykövetté nevezték ki. A pápa békeüzenete Wilsonhoz Berlin, április 16. Genfi jelentés szerint Wilson megerősítette, hogy a Vatikánból hivatalos jegyzék érkezett, amelyben a pápa hajlandóságát nyilvánítja, hogy Wilsonnal együtt a béke érdekében közbelépjen. Wilson arra a kérdésre, hogy mit felel a pápa jegyzékére, megtagadta a választ. Amerika elnökjelöltjei Berlin, április 16. A Newyorkban megjelenő Deutsches Journal írja: A republikánus párt egy része a legközelebbi elnökválasztáson Elihu Root volt szenátort, Rosevelt külügyi államtitkárját akarja jelölni. A hetven éves politikust, aki ma is nagyon tevékeny és friss, Roosevelt annak idején Amerika legnagyobb em