Pesti Napló, 1918. szeptember (69. évfolyam, 204–228. szám)

1918-09-13 / 214. szám

Péntek • 1 . PESTI NAPLÓ (1918. szeptember 13-" A KÖZGAZD­ASÁG Budapest papírpénzt nyomathat Schard Jovasz, az osztrika magyrar buk­tértitkára, nyilatkozik a magyar városok szénzcsinálási terveiről "" — A Pesti Napló bécsi munkatársától — Bécs, szeptember 12. A ma délelőtt magjelent bécsi lapok buda­festi táviratot közölnek, amely szerint a magyar főváros most úgy akar segíteni az aprós pénzhiá­nyon, hogy maga nyomat 30 millió darab váltó­pénzt, persze papír husz-, harminc- és ötven­filléreseket. A távirat szerint Budapest ezt a szán­dékát már bejelentette a kormánynak és most csak attól függ a házi nyomdának bankópréssé való átalakulása, hogy a kormány belemegy-e vagy nem. A hárminc millió darab pesti aprópénz névértéke egyelőre 10 millió korona lenne­mindegyik fajtából tehát 10 millió darabot nyo­matnának. Ha a hir ebben a formában igaz, ak­kor a főváros nem helyesen kopogtat a kormány­nál, mert a például felhozott Sopronnak és többi magyar városnak nem a kormány adta meg a pénzkibocsátás jogát, h­anem az osztrák-magyar bank tűrte privilégiumának ezt a háborús meg­sértését, illetőleg kifejezetten hozzájárult ahoz néhány más város esetében. Az 1899. é­vi XXXVII. t.­c. szerint ugyanis a kibocsátott értéknek tízsze­resével, de legalább 1000 korona pénzbüntetéssel sújtandó mindenki, aki bankjegyeket vagy más be­mutatóra szóló, nean kamatozó olyan kötelezvé­nyeket állit ki, amelyeket a forgalmiban pénz­jegy gyanánt használnak. Ez a bűnvádi eljárás arcaiban az idézett törvénycikk értelmében csak az Osztrák-magyar bank főtanácsának indítvá­nyára indítható meg, m­ég­pedig a budapesti, illetve a zágrábi törvényszékeknél. Lovag Schmid Frigyes, az Osztrák-magyar bank vezértitkára előtt, akivel ma alkalmunk volt hosszabb beszélgetést folytatni a jegybank néhány aktuális kérdéséről, s­zóbahoztuk a pesti bankje­gyek kérdését is, amelyekre vonatkozólag a vezér­titkár kijelentette, hogy az Osztrák-magyar bank­nak semmi kifogása sincs ellenük.­­ Kétségtelenül a jegybank privilégiumába való beavatkozás az, ha Budapest maga akar bankót nyomatni -e- mondotta Schmidt­­vezér­­titkár a Pesti Napló­ bécsi mu­rtkatársát írik, de a háborús aprópénzhiányon már sok város próbált így segíteni Magyarországon és Galíciá­ban is. A legtöbbnek mi engedtük meg, de volt olyan is, amely minden engedély nélkül tette. A főtanácsos persze nem vette ezt a bankó­csinálási módot a jegybank sérelmének, mert magunk is belátjuk, hogy m­ég mindig ez a leg­okosabb eszköz az aprópénzhiány leküzdésére , főként a kézi- és piaci­ forgalom lebonyolí­tására. — Én magam is csak a m­a reggeli lapok­ban láttam a hírt, de h­a Budapest a kormány­hoz fordul engedélyért, a magyar kormány a bankprivilégium alapján úgyis hozzánk teszi át az aktát elintézés végett. Mi pedig természetesen nem is fogunk semmmmi akadályt gördíteni az elé, hogy Budapestnek is meg­legyen a maga hábo­rús aprópénze, amelyet maga nyomat, sőt Bu­dapest máris úgy veheti, hogy ezt az engedélyt m­egadtuk, mert hiszen minden város megkapta, amelyik hozzánk fordult, így a legutóbbi idők­igen Sopron is. A magyar főváros, úgy tudom, a husz-, harminc- és ötven­filléres bankjegyeket akar nyomatni. Ezek közül a húsz- és ,ötven­filléres típus a leggyakrabban előforduló városi bankjegy. •­ Ismétlem, hozzánk hivatalosak ugyan­ még nem fordulók, de elvben máris megadjuk a hozzájárulást. . Az Osztrák-Magyar Bank főtitkárának ezután a nyilatkozata után Budapesti házinyomdája akár máris hozzáfoghat a pesti papírhatosok és jancsi­bankók nyomatásához. A bankjegyeknek ebben a fullasztó, de értéktelen tengerében úgyis mindegy már, hogy tízmillióval több, vagy kevesebb kerül­ forgalomba.­­IV . Mint értesülünk, a főváros vezetősége a váltópénzek kibocsátásának tervét egyelőre nem szándékozik megvalósítani. Minthogy azonban a városi pénzek kibocsátására, akár Budapesten, akár a vidéken még rá kerülhet a sor, Schmid vezértitkár érdekes nyilatkozatá­nak aktualitását a budapesti városi váltópénz itásának elhalasztása sem alterálja. Töb­b szeszt és több sört fogunk termelni az­rt a múlt esztendőben. Hire jár, hogy a kormány fiz idén nagyobb mennyiségű mező­gazdasági terméket, melaszt és burgonyát fog ki­utalni szeszgyártási célokra, mint­, tavaly. Értesü­lésünk szerint ezenfelül a sörgyárakat is sokkal jobban fogják ellátni s ezek az elég jól sikerült árpatem­ésből a múlt évinél jelentékenyen na­gyobb mennyiséget kapnak. Mindezeknek a ter­mékeknek a szeszgyártás és­­sörgyártás természe­tesen csak a feleslegét kaphatja. De még így is nagyon ajánlatos, ha a szesz és a sör többterme­­lését nem fogyasztja el maga az ország, hanem kötelezi a szeszgyárakéit és a sörgyárakat, hogy ezeket exportálják. Szeszt és sört külföldön el­helyezni ma nagyon könnyű s megfelelő előre­látással ezeknek a cikkeknek kivitele janit haja valután, vagy megakadályozhatja a további rom­lását, ha a kormány vigyáz arra", h­ogy a nélkü­lözhetetlen külföldi árucikkeket rekompenzál, gyanánt kapjuk a kivitt szesz és sör eltelt**i­ff. Az értékpiacról. A budapesti tőzsdén má­­ gyenge volt az üzlet iránya. A kggfb­ség általában tartózkodó és amióta a kontreminnek néhány be­törési kísérlete megzavarta a piac hangulatát, a szilárd üzleti tendencia nem tud előre l­épni. Csü­törtökön is eladási megbízások ef­ektuálásával kezdődött az üzlet és ezek hatása alatt 10—15 ko­ronával visszacsúsztak a kurzusok. Később biz­tató bécsi jelentésekre megjavult a hangulat és nagyjában elérték a papírok a kezdeti árfolyamo­kat. A délutáni tőzsdén nagy javulás mutatkozott. A titkárság a következő árfolyamokat jegyezte fel: Bankok: Magyar hitel 1375—87, Osztrák hitel 683-906, Agrárbank 1066--72, Fabank 969-77, For­nahni 65- 50, Földbirtok 442 -44, Ilazai 640-49, Ilennes 550—60, Kereskedelmi 6­1-50, Kor. hitel 285 —61. LíwAmitoló 830.50 -55, Orsz. bank 505—98. — Takarékok: Neuzeti 673, I­. Hazai 21100 -050.­­Malmok: Budapesti 1510—20, Bor­aod-misk. 1565— 65. — Különféle vállalatok : Ált. kőszén 2146- 55, Marosv. Petr. 630, Beocsini 1244-40, Cement 480— 84, Drasche 1100—120, Kerámia 740, Kohó 1915—25, Légszen. 1290—300, Lakó 1272- 83, Szászvári 1005 mfa-BlMi 705 -15, Vrckályi 920-30, Észak 960 -60, Kőb.­gya 605—706, Coák.v 543-03, Fegyver titró —70, Ganz 4330—60, Ganz villamos 765—63, Láng 400—593, Lipték 265—66, Repülő 535-40, Schlick 511—15, Kaszab 666—65, Adria 1810—15, Atla­ntica 1400—19, Államvasút 1061—67, Levantce 1110—20, Közúti 831—3®, Vasúti forgalmi 603, Brassói 670— 31, Cukor 4420-45, Baróti 650—27, Danica 1110-100, Flóra 1441- 49, Hal 1640—50, Chinoin 735-45, O. Fat­ermelő 895—30, Klotyd 646-54, Városfej­lesztő 900—890, Izzó 865—60, Lámpa 920—25, Nasici 50, Papir 554—70, Pallos 800 K. zürichi valutaárfolyamok. Az utolsó hetek­ben megdöbbentő módon hanyatlott pénzünk­rtéke a zürichi valutapiacon. Ismételten beí­runk azokról a hivatalos magyarázatok­­ról, melyekkel pénzünk értékének hirtelen visszacsúszását illetékes helyről kisérték. Ál­talánosan ismertek azok a machinációk, mel­­yekkel az entente Amerika pénzén a maga valutáját az összes semleges piacokon felhají­tani törekszik és azok a kontreminsmanőve­­rek, melyekkel az entente pénzügynökei a ko­­rona és a márka kurzusát lenyomni próbál­­ják. A zürichi árfolyamok alakulását az alábbi táblázat mutatja: jan. végén má­rc. végén: most Korona 60 56 37.25 Málta 89 db 67 10 Dollár 4.50 4.35 4.47 Font­ 22.13 20.70 21.20 Frank 73.75 76.10 81.­­Pénzünk árfolyamának ezt a megdöbbentő visszacsúszását azonban egyedül az entente manővereivel nem lehet megokolni. Itt egyéb bajok is vannak, olyanok, amiken a magyar és osztrák hatóságoknak kellene segíteni. Ezeknek kellene megakadályozni azt a felhá­­borító valutaspekulációt, amelyet nem az entente ügynökei, hanem belföldi játékosok űznek zürichi megbízottaik segítségével. Úgy látszik, hiába bocsájtják ki a szigorú rendel­­kezéseket a pénzünk kicsempészésének meg­ akadályozására, hiába ügyel a Devizásközpont féltő gonddal, hogy a jóhiszeműen hozzá for­duló közönség jogos igényeit is a minimumra restringálja, lelkiismeretlen spekulánsok így is megtalálják a módját, hogy milliószámra csempésszenek ki pénzt, vagy utaljanak át magyar valutát svájci megbízottaikhoz. Svájc­­ban járt pénzemberek azt beszélik, hogy ott állandóan nagy összegekben kínálják a mi va* hitánkat, még­pedig olyan ügynökök, akikről egészen nyilvánvaló, hogy az osztrák és a magyar piaccal tartanak fenn igen szoros őszi­s szeköttetést. A mi hatóságaink egy kis utána* járással felderíthetnék az ilyen titkos valuta­ üzleteknek rejtekutjait. Ezt sürgősen meg is kell tennlöki ha pénzünk értékének teljes le­­­­rongyolódását az utolsó órában meg akarják akadályozni. •„. A gyufakészletek rekvirálása s a gyufa maxi­mális ára. A kormány a gyufakészletek bejelen­tése, zűr alá vétele, rekvirálása, szállítása és maximális ára megállapítása tárgyában rendele­tet adott ki. A rendelet értelmében mindazok, akiknek birtokában ötvenezer doboz, vagy ennél­ nagyobb mennyiségű gyu­fakészlet van, kötelesek a gyufaipari szövetségnek bejelenteni. A bejelen­tett gyufakészleteket pedig a körmeiny zár alá veszi és azokat csak a kereskedelmi miniszter ál­tal jóváhagyott utasítások szerint szabad forga­lomn­ba hozni. A kereskedelmi miniszter pedig köz-­ szükségleti célokra­ rekvirálhatja a zár alá vett­ készleteket. Gyufát vasúton vagy hajón szállítani, csak a Gyufaipari Szövetség által kiállított enge­dély alap­ján szabad. A rendelet megállapítja azt is, hogy gyufát csak háromféle minőségben sza­­­bad gyártani. A gyártott minőségek szerintii maximális árak a következők: .1 gyár részéről­ történő eladásoknál dobozonként és tokban 5.75, 7.75, 8.75 korona. Nagykereskedőknél történő el­adásoknál 0.50, 9. 10 korona. Ezek az árak száz­dobozonkint értendők. Kicsinyben való eladások­nál, tehát a fogyasztókkal való közvetlen forga­lomban, mindenféle svéd- és rózsa-slatongyufa dobozonkint nyolc fillér. rózsaszalon­ (parafin) gyufa tokonként 11 fillér, a harmadik minőség 12 fillér. A fogyasztóval való közvetlen forgalom­ban egy-egy vevőnek egy alkalommal 10 doboz gyufánál többet eladni tilos. Minden olyan helyi­ségben, aból gyufát üzletszerűen árusítanak, a gyufa legmagasabb árát feltűnő helyen ki kell függeszteni. Az ezüst ára nálunk és a világpiacon. Berni tudósítónk jelenti, hogy az angol kormány az ezüst árát unciánként 48,13/16 penny-ben álla­pította meg. Ha a tengeri biztosítás tételei leszál­lanának, akkor az ezüst ára is csökkenne, erre azonban ez idő szerint semmi kilátás. Az Egyesült Államok kormánya a finom ezüst unciájának árát 1.015 dollárban állapította meg. Kiviteli engedélyt csak fontos katonai vagy gazdasági okból adnak és csakis 10 megállapított árnál nem drágábban­ szállítják az ezüstöt külső országokba. Ezzel a rendelkezéssel a spekulációt kívánják megfékezni. Néhány héttel ezelőtt az amerikai kormány 400 millió ezüst dollárt olvasztott be és szállított Indiába, Kínába és Japánba pénz­verési célokra. Az ezüst nemzetközi áremelkedését követi az ezüstn­ek idehaza való rohamos meg­drágulása is. Háború előtt 90 koronát fizettek ná­,­lünk egy kiló szinefüstért és ma 700 korona az 1 . Osztrák trailZitó-kereskede­lem a magyar és a bosnyák szivórlum­nal. Az osztrák kormány kez-­­­­de kiszrvezésére néhány hónappal ezelőtt megát a­ TITH a „Svega " szeszbe vá­sárló és értékesítő társa­­­ság azon célból, hogy Bosznia szilvórium­termését' átvegye és nagy haszonnal értékesítse Ukrajná­ban. Ez a társaság körülbelül 15 koronával vásá­rolta Boszniában a szilvórium literjét és az" elért nagy hasznot, "amit a Bosznia és Ukrajna között való áruközvetítés hoz a társaságnak, Ausztria élelmezésének olcsóbbá tétele, elsősorban ol­csóbb rumnak a nép között való kiosztására hasz­nálja. Ha tekintetbe vesszük, h­ogy Bosznia élel­miszerszü­kségletét csaknem kizárólag Magyar­országból szerzi be, akkor igazán érthetetlen, hogy miért kell az olcsó magyar gabonáért kom­penzációképpen járó bosnyák szilvából előállítósig szilvóriumot osztrák közvetítéssel vinni ki Ukraj­nába és miért kell e tranzakció egész hasznát­ Ausztriának átengedni? Panaszok a rekvirálás ellen. Veszprémből táv­iratozzák , Veszprémmel)-a törvényhatósági bizott­ság a szerdán tartott esti közgyűlésén a gazdáknak­ a­ rekvirálás módjai ellen sürütt hallható panaszai­val foglalkozott. Különösen a szarvasmarha rekvirá­lásáról szóló rendelet hibáira mutattak­­rá a felszó­­­lalók. Az alispán kijelentette, hojry utasítani fogja a közegeit­, hogy a gabonarekvirálásnál nagy-, kö­zép- és törpebirtok kia­tt az utóbbiak javára tegye­nek különbséget. Bécsi tőzsde: Bécsrel telefonozzák,­­hogy nyu­godt megnyitás után az üzlet iránya neki volt egy­séges. A spekuláció tartózkodó és nagy figyelem­mel lesik a budapesti tőzsde eseményeit. Az ér­deklődés középpontjában a Sik­oda részvények ál­lottak. Előfordult kincsak: Anglflsttalt 597, Bodon­'i­edit 1600, Depositenbank 738, Länderbank 619, Keleti vasutak 1579, Dunagőzhajózási 2320, Lloyd 2040, Aussigi 1685, Alpine 1061,­­Friedrich 2250, Ka­ I­bel 832, Prágai vasipar 3460, Trifaditi 620, Krum­e­r 903. - - • •• •

Next